Függetlenség, 1955 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1955-05-19 / 20. szám

YEAR 42. ÉVFOLYAM — NO. 20. SZÁM. TRENTON, N. J., 1955. MÁJUS 19. Ten Cents per Copy—$2.00 per Year Tiltakozzék az amerikai magyarság! A bohózat készen van a világ színpadán. Még a függönynek sem kell felgördülnie, hiszen az összes előkészületek a nézők sze­me előtt mentek végbe. Minden­ki kacagógörcsöt kaphat, hiszen ilyen még csakugyan nem volt — nahát! — csak éppen ne­künk, magyaroknak hull a könnyünk, hogy a hazával, a­­melyben születtünk, ez is meges­hetett. Már megírtuk ezeken a hasá­bokon is, hogy az osztrák béke­­szerződés megkötésétől számí­tott 90 napon belől a szovjet se­regeknek el kellene hagyniok Magyarország területét. Ezt ke­reken előírják a második világ­háború után megkötött béke­­szerződések, amelyeket az Egye­sült Társult Hatalmak képvise­lői magukra nézve kötelezőnek ismertek el. Most pedig mi történik? A szovjet seregek bent maradnak a magyar földön. Olvasóink jól tudják, hogy előre tudtuk a me­netrendet. Nem kergettünk déli­bábokat, hanem megjósoltuk, hogy ez és ez fog történni. A Szovjet ürügyet keres és talál. Csak az keserít el, hogy ezt az ürügyet az amerikai és általá­ban a nyugati világ lapjai “tör­vényesnek” találják. Hogyan? Mi benne a törvé­nyes? A törvény az, hogy a szovjet seregeknek ki kell vo­­nulniok Magyarországról. Ezt a tételt elfogadták a győztes ha­talmak és társult országok meg­hatalmazott képviselői s aztán a szerződést valamennyi parla­ment — az Egyesült Államok­ban a kongresszus — ratifikál­ta, törvényerőre emelte. A törvény ez és csakis ez. A többi mellébeszélés, játék a sza­vakkal. Rettentő igazságtalan­ság, jogtalanság történik Ma­gyarországgal s annak sokat — túlontúl sokat — szenvedett né­pével. Ázsia, Afrika tegnap még gyarmati sorban élt, félvad né­peinek mind-mind van pártfo­gója, csak az ezeréves, nagykul­­turáju Magyarországnak nincs. Annyi tudóst, annyi művészt adtunk a világnak, amennyit a nálunknál sokkal nagyobb né­pek sem tudtak s mégis eltűri a szabad világ ezt az újabb, égbe­kiáltó jogtalanságot. Nem ker­gettünk délibábokat, de ezt a keserű pirulát nem tudjuk szó nélkül lenyelni. Újra csak az amerikai ma­gyarságnak kell tiltakoznia, mert nincs más pártfogója ott­hon szenvedő testvéreinknek. Tiltakozzék hát az amerikai magyarság minden elképzelhető módon! írjon levelet, aki csak tud, a szenátoroknak, a képvise­lőknek és a kormányhivatalok­ba, ahová csak lehet. Magyarország kisemmizett népének nincs más pártfogója, csak az amerikai magyarság. Tegye meg hát ez a magyarság, amit csak tehet. Még erején fe­lül is. A Négy Nagy Az amerikai külpolitika ha­tározatlansága, tétova sága gyors egymásutánban jut kife­jezésre. Idáig az volt felfogás, hogy Eisenhower elnök nem ül le egy asztalhoz a Szovjet kép­viselőjével. Most a szelek meg­változtak. Miért? Ne kutassuk most. Meg merjük jósolni, hogy ebből a tárgyalásból csak a Szovjet kerülhet ki nyertesen, akármilyen óvatosak is a nyu­gati hatalmak. Tárgyalóasztal mellett a Szovjettől még soha, semmit sem lehetett kapni. Ha szerző­désileg kötelezettséget vállalt, azt sem tartotta be. Lásd, köte­lezettséget vállalt arra is, hogy az osztrák béke megkötése után 90 nap múlva kivonul Magyar­­országról, — hogy csak egy pél­dát említsünk. Amerika népét akarja meg­nyugtatni Eisenhower elnök? Alig hinnők, hogy Amerika né­pének szüksége volna erre a megnyugtatásra. Amerika népe jól tudja, hogy egyszer a kötél úgyis elszakad. Hogy egyszer le kell teríteni a kártyákat. Anglia, a jóbarát vette rá az amerikai vezetőket erre a lépés­re? De hiszen azt mindenki tud­ja, hogy Angliának nincsenek örökös jóbarátai, hanem csak örökös érdekei. Ami pedig Ang­lia érdeke, nem mindig érdeke Amerikának. A sima beszédű, de tettekben oly erőtelen fran­ciák vették volna rá Dullest a régi elvek feladására? Az Egyesült Államok a sza­bad világ vezető nagyhatalma. Gazdasági és katonai ereje egy­aránt erre predesztinálják. Te­hát nem az Egyesült Államok­nak kellene aszerint ugrálnia, ahogyan mások fütyülnek. For­dítva sokkal természetesebb. Ázsia és Európa Ha az utóbbi idők történéseit elég alapos figyelemmel kisér­tük, valamit le kellett szűrnünk magunkban. Nevezetesen azt, hogy a szabad világ és a kommu­nista világ egyformán irtózik attól, hogy erejét valahol Ázsiá­ban mérje össze. Ha már meg kell lennie, akkor mindkét erő­kolosszus Európát választja. Ennek lélektani és hadászati okai vannak. Az ázsiai népek jó­része még nem érte el a nagyko­rúságát, g o n d o lkodásmódj a még nem jegecesedett ki eléggé s ha a körülmények úgy hozzák, máról-holnapra meglepő átala­kuláson megy keresztül. Egyik fél sem tudja meghúzni a határ­vonalat, hogy eddig és eddig a vonalig a népek mellettem áll­nak. Egészen más a helyzet Európában. Az európai népek már sokszor és sokféleképpen szint vallottak. A hadigépezetet is sokkal egyszerűbb mozgásba hozni Európában, mint Távol­keleten. Tehát, ha a háborúnak be kell következnie, akkor Európa a hadszíntér. Szegény öreg földrész. Egy kicsit mindig meg kell halnia... “Nagy gazdasági fellendülés várható Amerikában” Sinclair Weeks kereskedelmi miniszter, — gazdasági szakér­tőivel egyetértőleg — azt jósol­ja, hogy Amerika hatalmas gaz­­lasági fellendülés előtt áll és “a mom” periódus csak most kez­­lődik. Mikor ér véget, erre je­­enleg senki sem tud felelni. De i borutlátók, az aggodalmasko­­ló óvatosak, akik folyton dep­­'essziót, inflációt, munkanélkü­­iséget jósolnak, tévedtek. A té­­xyek ennek éppen ellenkezőjét xizonyitják. Father Kiss Gyula Európába utazott A Szt. István r. k. hitközség plébánosa, Ft. Kish A. Gyula, az Amerikai Magyar Katolikus Li­ga elnöke a múlt héten a Queen Mary oceánj áró-haj óval eluta­zott Európába, a még mindig ott sínylődő sokezer menekült ma­gyar Amerikába hozatala lehe­tőségeinek közvetlen tanulmá­nyozására. Father Kish 5 hétre tervezte útját, mely idő alatt öt országban (Francia-, Német-, Olaszország, Belgium és Auszt­ria) fogja meglátogatni a ma­gyarlakta helyeket és tárgyal ottani magyar vezetőemberek­kel, a Katolikus Liga képvisele­tében. Visszajövet repülőgéppel tervezi az utat, junius 18-án. VALAMENNYIÜNK közös intézménye az Amerikai Ma­gyar Szövetség. Támogassuk szóval, cselekedetei! HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL MAGYARORSZÁG BÖR­TÖNŐRE: “A VÖRÖS BUDDHA” Ezzel a címmel a zürichi Welt­woche március 25-i száma hosz­­szabb cikket közölt Rákosi Má­tyás szerepéről és Nagy Imre bukásáról. “Amikor a budapes­tiek a Magyar Tudományos A- kadémia orvos-professzor-elnö­­kének közleményéből arról érte­sültek, hogy Nagy Imre minisz­terelnök súlyos szivtrombózisa miatt átmenetileg nem láthatja el hivatalát, mindjárt tudták, merről fuj a szél. Baját röviden “malenková”-nak, Malenkov-be­­tegségnek nevezték el ... Né­hány hét múlva Rákosi megadta neki a kegyelemdöfést, amikor a budapesti pártaktiva ötezer ki­­választottja előtt a nép elcsábi­­tójának, jobboldali elhajlónak pellengéretze ki. Rákosi szavai megerősítették, hogy Nagy Imre megkapta a “malenkovát” s hogy ellenfele — ‘a vörös Budd­ha’ ahogyan! kerek tar-koponyá­járól nevezifí — végleg Merí­tette. Rákosi azzal, hogy Nagy Imrét megfertőzte a ‘malenko­­vá’-val, egy 18 hónapos számlát egyenlített ki. Mindenekelőtt sohasem felejti el ellenfelének, hogy az ő Kedvenc alkotását, Sztalinvárost “délibábnak” ke­resztelte el.Felejtés és megbo­csátás nem (tartozik a 63 éves Rákosi erőá oldalai közé . . . Nyilvános ,szereplésének két korszaka, az»első és a második magyarországi kommün között eltelt negyedszázad alatt a for­radalmi hévtől megszállott Rá­kosi az lett, aminek ma ismeri a világ: ama legnagyobb és leg­félelmetesebb kommunisták e­­gyike, akiknek nem kell az intri­kák szövevényében a “jó lóra” tenni, mert egyszerűen azonosak Moszkva ügyével; akik nem fél­nek Moszkva hosszú késétől, mert megszokták azt, hogy ők döfjék mások hátába. A kite­nyésztett komi ntern-vezérek cselszövésekben megedzett, szí­vós és teljesen érzéstelen típu­sához tartozik, aki valódi lényét ügyesen leplezi a jóindulatú ke­délyesség maszkjával . . . Rákosi megszokta, hogy a világot — a saját sorsát is beleszámítva — azzal a félelem nélküli tárgyila­gos cinizmussal szemléli, amely a marxizmussal szmeléli, amely a marxizmus-leninizmus nagy­vadat űzőinek sajátossága . . . Amikor 45 után polgári minisz­tertársainak uj meg uj zsaroló követeléssel állt elő s azok azt vonakodtak teljesíteni, a testes komiszár a tőle megszokott u­­nott arccal nézett ki ilyenkor az ablakon: “Uraim, választhatnak (ezt vagy amazt az uj pozíciót), vagy megmagyarázzuk azoknak ott künn, hogy nincs magyar kormány.” . . . (“azoknak ott künn” — az egymillió megszálló és garázdálkodó vörös katonát jelentette). . . . Mint vérszopó és hajcsár egy személyben, gondos­kodik arról, hogy a magyar ipar és mezőgazdaság teljes gőzzel az oroszoknak dolgozzon. Egy nap­ra nem adta ki a pórázt a kezé­ből . . . Most a “vörös Buddha’ ismét az előtérbe lépett. Ez a magyar nép számára az uj vér, uj veríték, uj könnyek áradatát jelenti” — írja a svájci lap. VOROSILOV BUDA­PESTEN Vorosilov, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának elnöke, Ma­­(Folyt, a 4-ik oldalon) AZ ANYA Irta: MÉCS LÁSZLÓ Méhe gyümölcsét szétlopta az élet: a fiait a pálya, lázas éjek s a lányait szerelmes vőlegények. Most ül az özvegy-házban egyedül, a falakon bal-sejtés feketül s fiilébe gondot, árnyat hegedül . . . örökké bajt és átkot szimatolgat, varázsszavakkal kérdez vándor holdat öt gyermekéről s ujjain latolgat . . . A szive bíbor pókja esteien négy égitájra nyújtja testtelen métföldes lábát álom-nesztelen: Titkos drótot húz minden gyermekéig, átfúr hegyen, erdőn, folyókon végig s a drótjait angyal-testőrök védik . . . Folyton távolba néznek a szemek, kérges keze tapintat remek: rögtön megérzi, ha a drót remeg. Megérzi a gyermekszív sorscsapásit: vak éjszakában végzettel csatázik s ima-nyilakkal fátumokat másít. Ha újságok jeleznek háborút, pestist, földrengést, jégesőt, borút: az anyahomlok rögtön ráncba fut, agyában félrevert harangok kongnak, a gondolatok bomlotton, bolyognak, mint Karneválja millió bolodnak . . . Csodák csodája mérföldesre nyúl két karja: és tenyere pajzsul műiden gyerekre puhán ráborul, anyamadár-szárny nő ki minden ujjon, hogy gyermekének szive odabujjon . . . S akkor megnyugszik s Tedeumot ujjong.. Katonai pompával leplezik le Kováts óbester emléktábláját Pontosan 176 évvel azután, hogy Kováts Mihály ezre­des hősi halálával örökre beírta nevét az amerikai törté­nelembe, az Amerikai Magyar Szövetség washingtoni köz­pontja az alábbi szövegű táviratot kapta: Charleston, South Carolina “A Citadella Tisztiakadémia nevében hálásan köszö­nöm Finta Sándor szobrászművész remekbe készült bronz plakettjét, mely a huszárlovat megülő Kováth Mihály ezre­dest, az amerikai lovasság megszervezőjét ábrázolja. Az ünnepélyes leleplezésre legalkalmasabbnak a május 27-én, pénteken délután 4:30-kor tartandó diszes katonai felvonulást ajánlom, mikor is egy teljes tiszti zászlóalj áldozhat az amerikai magyarság első hősi halottja emlé­kének. Erre az ünnepségre máris megkezdtük az előkészü­leteket és bizom benne, hogy az Amerikai Magyar Szövet­ség minél népesebb küldöttséggel képviselteti magát: MARK W. CLARK tábornok a katonai akadémia parancsnoka” Kováts óbester elestének színhelye az Egyesült Álla­mok történelmi emlékekben leggazdagabb városa, Charles­ton, Washingtontól délre 400 mérföldnyire fekszik az Atlantic Coast Line vasútvonalán. A New Yorkból csü­törtök este 10:25 (Standard Time) induló “Havana Spe­cial” gyorsvonat pénteken délután 3 órakor, tehát időben fut be a Citadellához közeli állomásra. Repülőgépen ter­mészetesen pár óra alatt érhető el Charleston akár a Na­tional, avagy az Eastern légiforgalmi vállalatok gépein. Legyünk minél többen Kováts Mihály elestének színhelyén, május 27-én, pénteken! Bandholtz tábornok szelleme szól Szebb ajándékkal nem lephe­tett volna meg bennünket a wa­shingtoni külügyminisztérium tisztviselőinek közlönye, mint Harry Hill Bandholtz amerikai tábornok, a 35 évvel ezelőtt Bu­dapesten működő szövetséges katonai misszió vezetőjének fér­fias magatartását méltató, pom­pás cikkével. A “Foreign Serv­ice Journal” pazar kiállításban jelentette meg Andor Klay e legújabb, avatott írását, mely a tehetséges szerző következetes magyarságtudományi munkájá­nak újabb gyöngyszeme. Egy évvel azután hogy Kosz­­ta Márton, Kossuth egyik bör­tönbevetett kísérőjének török földről elrablását és osztrák ha­dihajón fogvatartását, majd pe­dig Ingraham amerikai kapi­tány és az amerikai haditenge­részet erélyes fellépésének kö­szönhető kiszabadítását televí­zióra segítette Andor Klay gé­niusza — ime ismét megszólal e kivételes tehetségünk, olyan for­mában, hogy a legbefolyásosabb amerikaiak is érthetnek belőle.., Még hozzá nem kisebb egyé­niség, mint Bandholtz generális tekintélyével, legendás alakj á­­nak felidézésével, magyarbarát­­sagának méltatásával. Élvezete­sen, izgalmasan és ugyanakkor történelmi hűséggel és ügyünk­nek rendkívül nagy szolgálatot jelentő politikai bölcseséggel Megszavazták a Verhovayak a Rákóczival való egyesülést A Verhovay Segély Egylet 1951. évi konvenciójának dele­gátusai referendum-szavazás ut­ján csaknem teljesen egyhangú­lag szavazták meg a Rákóczi Se­­gélyző Egyesülettel való egyesü­lést, illetve az egyesülési szerző­dést. Most már csak a junius 6- án kezdődő Rákóczi konvenció' kétharmad többségű határozata kell ahhoz, hogy ezen két orszá­gos nagy magyar egyletünk egy­­gyéolvadjon. Miután a kommunista sajtó élesen kijött a két nagy egylet egyesülése ellen, minden bizal­munk és reményünk meg lehet abban, hogy Magyar-Amerika nem fogja magát a vörösektől befolyásolni hagyni s a derék Rákócziak — akik között szá­mos Verhovay-tag is van — szintén az egyesülés mellett fognak dönteni. MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (1300 Ke.) Kovács M. Balázs igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. Diénes László ügyv. igazgató Kovács Csaba munkatárs íródott a Bandholtz tanulmány. Ezért úgy az illusztris szerző­nek, valamint a U. S. State De­partment 20,815 alkalmazottjá­hoz, beleértve a földkerekség legtávolabbi pontjain állomáso- 20 amerikai külképviseletekre is eljutó magazin szerkesztőségé­nek őszinte hálával tartozunk. “Riding Whip Diplomacy” — lovaglóostoros diplomácia — Andor Klay négy sűrűn nyomott xldalra terjedő tanulmánya soha jobbkor nem eleveníthette volna fel az 1919-es óhazai kommunis­ta rémuralom és a? azt követő román rablóhadjárat borzalma­it. Mivel Bandholtz tábornoknak i Yale egyetemi nyomda kiadá­sában 1936-ban megjelent nap­lóját annkaidején bizonyos kö­vetségek felvásárolták, hogy forgalomból kivonhassák — an­nál becsesebb számunkra, hogy végülis amerikai félhivatalos formában láthatott napvilágot íz “Undiplomatic Diary” vaskos kötetének lényege. Amerikai ismerőseinknek, an­gol anyanyelvű ifjabb generáci­ónknak nem nyújthatunk idő­szerűbb és az Egyesült Államok kormányának megértését job­­(Folyt, a a-ik oldalon) American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian NeiCS Amerikai szellemű magyar újság Hungarian Hours — RÁDIÓ — Magyar órák I Make today / finrpHf % United States release Bands

Next

/
Thumbnails
Contents