Függetlenség, 1955 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1955-03-31 / 13. szám

American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság YEAR 42. ÉVFOLYAM — NO. 13. SZÁM. TRENTON, N. J„ 1955. MÁRCIUS 31. Ten Cents per Copy—$2.00 per Year Jalta rossz emléke visszajár Azt mondhatnók, hogy tul­­nagy a csatazaj a jaltai konfe­rencia titkos iratainak közzété­tele alkalmából. Washingtonban a honatyák táborokra oszlottak és különféle nézetek alakultak ki. Ilyenek, vagy olyanok) a né­zetek, — de Jaltát senki sem vállalja, függetlenül attól, hogy demokrata, vagy republikánus párti szenátorról, vagy képvise­lőről van-e szó. Jaltát meg nem történtté kel­lene tenni, de nem lehet. Jaltát el kellene felejteni, — még ezt sem lehet. Washingtontól Londonig és Londontól Moszkváig viharza­­nak a kedélyek és mindenki mást állít. Washington azt mondja, hogy a több mint tiz évvel ezelőtt Jal­tában, a feketetengeri orosz vá­rosban megkötött “háromhatal­mi egyezményt” fel kell monda­ni, mert az oroszok nem tartot­ták be. Moszkva azt állítja, hogy csak az oroszok tartották be . . . Honnan ez a félreértés? Két­ségtelen, hogy a Szovjetben min­dent másként értenek, a szava­kat kiforgatják igazi értelmük­ből, de mégis . . . Hát nincs egy írott szöveg? Nincs, tisztelt olvasó, valóban nincs írott szöveg, amelyhez a magas szerződőfelek ragaszkod­­hatnának.#Amit nem lehetne fél­re érteni, másként magyarázni. Magyar Amerikában a kis egy­letek is jegyzőkönyvet vezetnek, de Jaltában, ahol 100 millió kö­­zép-keleteurópai ember sorsát és egész Távolkelet jövőjét dön­tötték el, a lefolyt beszélgetések­ről nem készült hivatalos fel­jegyzés. Egyetmást j egyezgettek, akik jónak látták. Amerikai részről készített jegyzeteket Bohlen mostani moszkvai nagykövetünk és Alger Hiss . . . A név ismerős? Most helyez­ték feltételesen szabadlábra. Ha­mis eskü miatt ült. Azt állította, ugyanis, hogy nem játszott szov­jet kézre féltve őrzött amerikai dokumentumokat, — s kiderült, hogy hazudik . . . Szóval Hiss is jegyezgetett. A saját szájaize szerint, — amit éppen fontos­nak tartott. A világtörténelemnek talán a legnagyobb jelentőségű konfe­renciája ment végbe ezelőtt tiz évvel Jaltában. S ennek a törté­nelemben páratlan jelentőségű konferenciának nincs hiteles históriája. Alger Hiss jegyez­­gegtett, — amit ő éppen fontos­nak talált. S hogy mit talált ép­pen ő fontosnak, arra már rész­ben feleletét adott az amerikai biróságg, amikor lakat alá tette az elnöki főtanácsadót. Egyébként a most közölt ira­tokból is kiderül — amit már előzőleg is tudunk, hogy Sztálin megkapott mindent, amit kért, sőt gyakran még többet is. Mondjunk egy példát? Tessék. Harry Dexter White, aki azóta öngyilkos lett, — 10 billió (ma­gyar használatlan 10 milliárd) dollár kölcsönt akart adni a há­ború után Szovjetoroszország­­nak, mégpedig 2 százalékos ka­mat mellett. A pénzügyi kor­mányzatnál levő egész befolyá­sát e tekintetben vetette latba... Ezzel szemben Sztálin csak 6 billió dollár kölcsönt kért, még pedig 2.25 százalék kamat mel­lett. S hogy a magyar népnek ma szenvednie kell, ez is nagy mér­tékben ‘annak tulajdonítható, hogy Jaltában Sztálin többet ka­pott, mint amennyit kért. Egy-két megjegyzés a TASS híradásához Eddig sem tápláltunk illúzió­kat a szovjet szándékokra vo­natkozólag. Most aztán a hivata­los TASS hirSzolgálat jelenti, hogy a leigázott országok had­seregét közös parancsnokság alá helyezik. Most már szemér­metlenül bevallja Moszkva, ha háború lesz, akkor a magyar ka­tonát szovjet tisztek vezetik majd . . . Ott és akkor lesz majd ágyutöltelék a magyar katona, ahol és amikor ezt a legfelsőbb szovjet hadvezetőség jónak lát­ja. Ha kell, valahol Mandzsúriá­ban, vagy Kinábaa... Nem ma­gyar földön, mert félős, hogy a magyar katona átpártolna a nyugatiakhoz . .. . Aki ismeri a szovjet hadveze­tést, tudja, hogy a vörös tisztek szemrebbenés nélkül küldték a halálba a százezreket s ha kellett a milliókat. Még akkor is, ha ezek a milliók oroszok voltak. A Szovjetben nem számit az embe­ri élet. Ha háború lesz, a magyar nép színe, virága újra elpusztul. Ha­csak valami csoda nem történik. Csodát pedig csak Istentől re­mélhetünk. Pat Ward, a sztár . . . Hetek óta egy prostituált az amerikai lapok és televíziók csil­laga. Az ő történetével vannak tele a lapok, az ő vallomásait iiozzák a legdíszesebb oldalakon. \z a szenzáció, hogy hány férfi­vel és mikor, milyen körülmé­­lyek közt és hol osztogatta'pán­iért a szerelmét és végered­­nényben mennyit keresett nindezzel ez a 21 éves nő? A vérbeli amerikai nem is veszi észre, hogy milyen káros íz ilyen história kiteregetése. A íemzetközi arénában borotvá­dén táncol a háború és béke, de i német Pat Ward nemi élete és íz ebből származó haszon ér­­lekli ... A földalattin, az autó­buszon, az iskolában Pat Ward ‘szerelmi titkait falja az ifjú­ság. Persze, persze, sajtószabad­ság! Dehát ennek semmi köze a szabadsághoz. Ez .förtelem, pi­szok és zártkörű tárgyalásra való. Hol van a jóizlés, a szebb“ ;s jobb felé törekvés? Az Egye­sült Államoknak vezetőszérepe van a világon és az amerikai tözvéleménynek nincs szava ;nnyi aljasság, disznóság “sza­bad” kiteregetéséhez? Szörnyű! KERESÜNK rádió-prigram kibővíté­sére közreműködőt. Jó fellépésű, németül is jél beszélő nők további információért e lap Szereksztőségé­­be írjanak. “Rádióműsor” megjelö­léssel. MAGYAR szövegű húsvéti üdvözlő­­kártyák kaphatók a Magyar Hírnök Könyvesboltjában, 240 Somerset St. New Brunswick. Darabja 10c borítékkal. A Reíormátus Egye­sület vezértestületi gyűlése Áz Amerikai Magyar Refor­mátus Egyesület vezértestülete a közelmúltban tartotta meg évi rendes gyűlését a washingtoni Kossuth Házban. A gyűlés első napjának esté­jén, március 14-én, ünnepalkal­mi istentisztelet volt 1848 már­cius 15 emlékére a ház díszter­mében, melyet a Voice of Ame­rica is közvetített. A szolgálatot Daróczy Sándor, a Lelkész-egye­sület jelenlegi elnöke, Ft. Béky Zoltán, a FAMRE főesperese, Nt. Papp Károly warreni lelkész és Kecskeméthy József, a Beth­len Otthon igazgatója látták el. Amásodik estén a szokásos köz­vacsora volt a Dupont Plaza szálló különtermében, ahol a tel­jes vezértestület és a központi hivatalnokok vettek részt, csa­ládtagjaikkal együtt. Az egész heti kitűnő gyüléssorozat felölel­te az 1954 év hivatalos jelenté­seinek és a hivataloknak vizsgá­latát, különösebb jelentőséget pedig azáltal nyert, hogy foglal­kozott az Egyesület 60-ik és a Bethlen Otthon 35-ik jubileumi esztendejének 1956-ban esedé­kes megünneplése terveivel, a­­mely egybeesik az Egyesület 1956 májusban Washingtonban tartandó konvenciójával is. A gyűlés hivatalos résztvevői voltak, a központi tisztikar ré­széről: Dr. Újlaki Ferenc elnök, Borshy Kerekes György titkár, Király Imre pénztárnok, Vasvá­­ry Ödön számvevő, Papp Károly (Warren, O.) és Daróczy Sán­dor (Carteret, N. J.) alelnökök, Syposs István (Tonawanda, N. Y.), Molnár Géza (Morgan­town, W. Va.), Béky Zoltán (Trenton, N. J.) Téglássy Pál (Pittsburgh), id. Perczel Imre (Toledo, O.) és Veszprémi Géza (Dearborn Mich.) vezértestü­leti rendes tagok, továbbá Kecs­keméthy József, a Bethlen Ott­hon igazgatója, Dr. Horváth Ferenc főorvos (Washington), Fiók Albert jogtanácsos (Pitts­burgh), és J. H. Zeitlin (New­ark, N. J.) számfejtő, mint ta­nácskozó tagok. KIK SEGÍTETTÉK ELŐ A MAGYAR SAVINGS AND LOAN FEJLŐDÉSÉT Kocsis József 1905 február 22-én, mindössze 18 éves korá­ban (éppen születésnapján) Nagytárkány, Zemplén-megyé­­ből érkezett Amerikába, New Brunswick városába. Abban a fogékony korban jött ki, amikor az ifjú bevándorló leggyorsab­ban tud a változott viszonyok­hoz alkalmazkodni. Sok tervvel, reménységgel érkezett az uj vi­lágba és most, megérdemelten szép anyagi sikerei között visz­­szagondolva fiatal korára, józa­nul és bátran néz szemünkbe, mert mindaz, amije van, céltu­datos tervezésének, fáradságot, lehetetlenséget nem ismerő, ki­tartó munkájának az eredmé­nye. MAGYARORSZÁG AUSZ­TRÁLIÁBÓL HOZ BE BÚZÁT Magyarország történetében példa nélkül áll, hogy Európá­nak ez a nagy magtára, amely normális időkben hatalmas mennyiségű búzát exportált, búzát hozzon be. Most ez a kom­munista gazdálkodás jóvoltából bekövetkezett. Magyarország 1955 februárjában 18,000 tonna búzát importált Ausztráliából, 1,500,000 font értékben. KOCSIS JÓZSEF Első munkája a Hoseryben volt, később a Johnson gyárban kapott alkalmazást, ahol a mun­katársai között mindig jó példá­val járt elől, mindenki tisztelet­ben tartotta és mindenki a leg­nagyobb megelégedéssel beszélt róla. 1907-ben feleségül vette Ka­­lán Juliannát, aki kevéssel az­előtt Beés, Ung-megyéből ván­dorolt Amerikába és aki mindig mint hűséges feleség és segítő­társ állott mellette. Kocsis József a new bruns­­wicki, nehezen dolgozó, takaré­koskodó magyarok egyike. 1919- ben önállósította magát és üz­letbe kezdett. Egy ilyen népsze­rű, köztiszteletben élő embernek mégha göröngyös is a kezdet útja, a siker számára akkor is csak megjön. 1930-tól 1940-ig a gazdasági válság ezer és ezer szépen kidolgozott tervet dön­tött porba és aki azt átvészelte, azon is nagyon meglátszott, hogy a nyomasztó gazdasági élet erősen kacoló drótkeféje látható nyomokat hagyott rajta. Kocsis akkor sem csüggedt el. Az élni­­akarás egy biztosabb jövő meg­alapozása felé vitte. Régi álma vált valóra; amikor megnyitotta a Somerset utcán italmérési üz­letét, ami hamarosan közismert lett; az lett a helybeli és közel­­vidéki magyarság találkozóhe­lye. Kocsis Józsefet 1925-ben, számvizsgálónak választották meg a Magyar Savings and Loan-nál, 1929 augusztusában pedig az Igazgatótanácsba vá­lasztotta be a tagság. Azóta min­dig a tanács tagja. Időközön­ként különféle bizottságoknak volt tagja s mindig hiánytpótló volt szolgálata. * * * Csak a múlt héten számolunk be arról, hogy a Middlesex me­gyei bankok és hasoncélu intéze­tek részére házmegnyitást ren­deztünk, hogy azok is ismerjék meg tevékenységünket, figyel­jenek fel versenyképességünkre. Jól esik látni, hogy nemcsak a nagyszámú new brunswicki ma­gyarság pártolja ezt a szilárd alapon álló pénzintézetet, de ma már Middlesex Megye, New Brunswick város és több tekin­télyes üzleti vállalat itt helyezi el kamatozásra szánt betétjét. Rövidesen beszámolhatunk ar­ról, hogy a szomszéd városok is idehozzák kamatozásra az éven­ként fel nem használt pénzössze­geiket. Házvételre, vagy uj ház épí­tésre kölcsönt a leggyorsabban ez a kolcsön-szövetkezet tud fo­lyósítani! Kérje ki tanácsunkat még akkor is, ha már máshol ér­deklődött volna kölcsön iránt. Közel 33 évi gyakorlati tudással állunk mindenkor a népek ren­delkezésére.' Itt minden betét $10,000 erőjéig biztosítva van. Pénzét báfijiikor előzetes fel­mondás nélfül a hivatalos banki órák alatt ji'sszaveheti. Osztalé­kot évenként kétszer fizetünk, junius 30 és december 29-én. A legutolsó osztalék 3 °/o volt. KÓSA IMRE Jövendölés IRTA: PETŐFI SÁNDOR Nagysikerű volt a Woodbridge-i kép­­kiállitás A Woodbridgei Amerikai Ma­gyar Kulturegyesület által ren­dezett kiállítás várakozáson fe­lüli nagy sikerű volt. Hat nap alatt — múlt péntektől szerda estig — több mint ezren nézték meg a kiállított szebbnél szebb képeket, szobrokat, festett és varrott gyönyörű magyar ipar­művészeti tárgyakat. A festményekre kitűzött első dijat Juharos István “Európa szive” c. budapesti képe nyerte el, a második dijat pedig Markos Lajos “Pletyka” c. festménye. (A kiállításról a jövő héten bővebben beszámolunk.) Mondád, anyám, hegy [álmainkat Éjente festi égi kéz; Az álom ablak, melyen által Lelkünk szeme jövőbe néz. Anyám, álmodtam én is egyet, Nem fejtenéd meg mit jelent? Szárnyaim nővérnek, s [átrepültem A levegőt, a végtelent. ‘Fiacskám, lelkem drága napja, Napomnak fénye örvendezz; Hosszúra nyújtja élted Isten, Álmodnak boldog titka ez.’ És nőtt a gyermek, lángra [lobbant Meleg keblén az ifjúkor, S a dal mulasztóé enyh a szívnek,. Midőn hullámzó vére forr. Lantot ragad az ifjú karja, Lantjának adta érzetét, S dalszárnyon a láng­[szerzemények Madárként szálltak szerteszét. Égig repült a bűvös ének, Lehozta a hir csillagát, És a költőnek, sugarából Font homlokára koronát. De méreg a dal édes méze; S mit a költő a lantnak ad, Szivének mindenik virága, Éltéből egy-egy drága nap. Pokollá lett az 'érzelemláng, És ösa lángban martalék; A földön öt az életfának Csak egy kis ága tartja még. Ott fekszik a halálos ágyon, Sok szenvedésnek gyermeke S hallá, mit a szülő bus ajka Kínjának hangján rebege: ‘Halál ne vidd el őt karomból, Ne vidd korán el a fiút; Soká ígérte őt éltetni Az ég... vagy álmunk is [hazad?...’ ‘Anyám, az álmok nem [hazudnak; Takarjon bár a szemfödél: Dicső neve költő-fiadnak, Anyám, soká, örökkön él.’ Légi-katasztrófa áldozata egy jerseyi magyar fiú A Hawaiiban lezuhant kato­nai csapatszállító repülőgép 66 halálos áldozata között egy ma­gyar fiú is volt: Cpl. Mészáros J. Mihály 20 éves mariner-káp­­lár, — Mrs. Catherine Mészáros, 285 Raritan St. South Amboy-i honfitársunk fia . . . New Jer­­seyből még 3 másik fiú is volt a szerencsétlenség áldozatai kö­zött. Mészáros Mihályt, — aki áp­rilis 9-én töltötte volna be 20-ik életévét — édesanyján kívül gyászolják még: édesapja Mé­száros Mihály (Neptune, N. J.) és két fivére, Imre és Raymond. A mélyen sújtott család csak 2 nappal azelőtt kapott egy leve­let Koreából Mészáros káplártól, amelyben azt irta, hogy ez az utolsó levele Koreából ... a leg­közelebbit már Californiából figja írni . . . (Californiába már csak a holtteste érkezett meg szegény fiúnak . . .) “BIZONFI” magyar-angol, angol-magyar szótár, — a két kötet egybekötve $4.75. Megren­delhető lapunk utján. Megtévesztéssel, csalással... Három kommunista “front” szervezetet azzal vádoltak meg/ hogy megtévesztés és csalás ré­vén több mint három és félmil­lió dollárt gyűjtöttek össze jóhi­szemű emberek adományaiból. Az American Committee for Protection of the Foreign Born több mint egymilliót gyűjtött össze, de a pénzt kommunisták segélyezésére használták fel. A Joint Anti-Fascist Committee másfélmilliót zsebelt be azzal, hogy a Franco ellen küzdő köz­­társaságiakat támogatja, de a tekintélyes összeg tiz százalékát sem fordította erre a célra. A Civil Right Congress egymillió dolláros bevételét szintén isme­retlen célokra fordították. A be­idézett tisztviselők és vezetők az alkotmány ötödik paragrafu­sára való hivatkozással megta­gadták a válaszadást a feltett kérdésekre. Főleg akkor hallgat­tak nagyon, amikor azt akarták megtudni tőlük, kommunisták-e és hová tűntek a befolyt össze­gek pénztáraikból? Az igazság­ügyminiszter listáján mint fel­forgatok szerepelnek ezek az e­­gyesü letek. Santelli vivómester New Brunswickon A new brunswicki Magyar Amerikai Atléta Klub (HAAC) vívó szakosztálya a jövő szer­dán, március 30-án este fél 8 órai kezdettel a White Eagle Hall-ban (volt Europe mozi) be-A ___ ^ Hungarian Hours — RADIO Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓR^^L^J^^TREPaGN^^N^m^MÁSOTMl300 Ke.) Kovács M. Balázs igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. Diénes László ügyv. igazgató Kovács Csaba munkatárs • mutatót rendez, amelynek fény­pontja a hires magyar vivómes­ter, Santelli “vendégszereplése” lesz. A 2 éve működő vivó-szakosz­­tály, amely Nehay Imre (kard), Bors Gyula (tőr) és Farkas Fe­renc szakosztályvezető irányítá­sával szorgalmasan trenírozott, elérkezettnek érzi magát arra a színvonalra, hogy tudását be­mutassa a magyar sportkedvelő közönségnek. A vívók, — fiuk és leányok egyaránt — szorgalma­san gyakorolnak, hogy a bemu­tatón tudásuk legjavát adják. Santelli mester fogja a “mű­sort” irányítani és egy vivóaka­­démiát mutat be. Santelli, aki­nek az édesapja hervadhatatlan érdeifieket szerzett a magyar vivó-sport kifejlesztésében, az amerikai olympiai csapat edzője és a legnagyobb New York-i vivó-iskola vezetője. Az érdekesnek ígérkező vivó­­bemutatón bizonyára ott lesz kö­zeli és távolabbi vidékekről min­den magyar honfitársunk, aki kedvelője ennek a sportágnak. J Make today / Wurpday | Mted States defense Bonds

Next

/
Thumbnails
Contents