Függetlenség, 1955 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1955-02-17 / 7. szám

YEAR 42. ÉVFOLYAM — NO. 7. SZÁM. TRENTON, N. J., 1955. FEBRUÁR 17. Ten Cents per Copy—$2.00 per Year Egységes nemzet - Isten kegyelméből - Testvériség Hete 1955-ben KEDD FEBRUÁR 22: WASHINGTON GYÖRGY születésnapja ‘Első volt háborúban ... Első volt béké­ben . . . Első minden honfitársának szivében . . .” HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL Pokoli színjáték Azt, ami a moszkvai Kreml falai közt végbemegy, valaki egyszer igy jellemezte: “Nége­rek birkóznak éjfélkor az alag­­utban. . Azt jelenti, hogy az egész küz­delemből nem látható semmi, de hallható az őrjöngök viaskodása és olykor a villámfénynél látha­tók maguk a viaskodók is. A pokoli színjátéknak most egy példátlan jelenetét láthatta a világ. A pufók Malenkov ott ül a legfelső szovjet tanács első padsorában és kifejezéstelenül, bután néz maga elé, miközben a kommunista párt egyik embere éppen olvassa az ő, a Malenkov lemondását tartalmazó levelet. A levélben arról van szó, hogy ő, Malenkov kéri a felmentését a miniszterelnöki tisztség alól, mert nincs megfelelő tapaszta­lata ... A párt kitűnő embere még külön lélekzetet sem vesz, hanem ajánlja Bulganin mar­­sallt miniszterelnöknek. És a legfelsőbb Szovjet, amely órák­kal előbb nem győzte tapsolni Malenkovot, most ugyanolyan lelkesedéssel veszi tudomásul a lemondást és Bulganint . . . Erre még nem volt példa a Szovjetben. A tisztogatásnak ez a módja egészen uj. Sztálinnak, ha nem tetszett valaki, akkor egyszerűen kivégeztette. Ha tíz­ezren nem tetszettek, akkor any­­nyit végeztetett ki. S ha azt a­­karta, hogy a népnek is legyen valami öröme, akkor tárgyalást rendelt el. A vádlottak úgy val­lottak, mint a karikacsapás. Rendszerint még több bűncse­lekményt ismertek be, mint a­­mennyivel vádolták. És egy óra múlva már nem éltek. Különbség a módszerben Ez volt a Sztálin módszere. Malenkovék még a sztálini mód­szerrel tették el láb alól Beriát, a mindenhatónak látszó szovjet titkosrendőrség fejét. Beria is vallott, mint a karikacsapás, az­tán aláírta a vallomását és ki­adta fekete lelkét. Beriát hosz­­szu heteken, sőt hónapokon ke­resztül készítették elő a végső jelentre, a sztálini módszer sze­rint. De most? Malenkovot nem ké­szítették elő. Az események zi­vataros pergésében erre nem volt idő. A sorok megírása és nyomdai kiszedése közti időszakban ta­lán más fordulatot vesznek az események. Olyan időket élünk, amikor minden percben történ­hetik valami. Nehéz tehát jósol­gatni. Néhány megjegyzést mé­gis megkockáztatunk. , Malenkov nem maga olvasta fel a lemondólevelet. Vajjoij mi­ért? Hiszen ott ült, jelen volt. Meggyőzőbb lett volna nemcsak az elvtársak, hanem a nagyvilág számára is, ha maga mondja el, hogy ő, Sztálin örököse és mun­katársa nem értett a kormány­zás dolgaihoz. Nem vitás, a leve­let nem Malenkov fogalmaztt meg, sőt nagy a gyanúnk, hogy ő is akkor hallotta először. Az1 megértjük, hogy nem mert til­takozni ellene. Arról még nerr hallottunk, hogy a szovjet világ­ba tiltakozni mert volna valaki A másik különös jelenség az hogy a lemondó-levél a hazái emlegeti. V i s s zaemlékszünk hogy a háború legnehezebb sza mSmSmSBmSmmnn BUY BONDS! Illllllllllllllllllllllllllllllll kaszában maga Sztálin is az órosz nép hazafiasságára apel­lált . .. > Aztán vájjon miért nem Mo­lotov, vagy Kruscsev, a kommu­nista párt főtitkára követi Ma­lenkovot a hatalomba? A szov­jet ranglistán mindkettő meg­előzte Bulganint, a Vörös Had­sereg marsallját. Ásító ágyutorkok a Távolkeleten Ki törődik ma a francia kor­mányválsággal, amikor a formó­­zai szorosban ásító ágyutorkok bukkannak fel mindenfelé és az első lövés eldördülése a harma­dik világháború kitörését jelez­heti. Nem kétséges, hogy a moszkvai színjátéknak sok köze van a kínai partok mentén vég­bemenő eseményekhez. Borotva­élen táncol a béke. Moszkvában a hadsereg ragadta magához a hatalmat, márpedig a hadsereg sehol a világon nem a békéért küzd. Legkevésbé a Vörös Had­sereg. A Szovjetben legnagyobb sebességre kapcsolták a háborús ipart. A Kreml már nem törő­dik, hogy lesz-e a muzsiknak csizmája, ruhája. A vörös gőz­henger elindulása készül . . . Most indul-e, vagy még várnak vele, nem lehet tudni. Egyelőre még a világbékét jelképező, meg­tévesztően ártatlannak látszó olaj ágas galamb is eltűnik a moszkvai iirmamentumroi. Moszkvában újra egyetlen szó a döntő és ez a szó a hadseregé. Még a kommunista pártszerve­zet is erőtlennek látszik mellette. A merev nézésű, álián jellegze­tes szakállt viselő Bulganin mondja ki a szót, s ez a szó a vi­lág lángbaborulását jelentheti. Nehéz véleményt mondani, amikor forgószél gyanánt vág­tatnak a világesemények. Mégis meg merjük kockáztatni azt a véleményt, hogy a háborút még ezúttal is kikerüli a világ. Lehet, hogy mire e sorok nap­világot látnak egészen más lesz a helyzet. Ki tudja? Négerek harca éjfélkor az alagutban. Nincs emberi szem, amely eb­ben az őrjöngő viaskodásban el tudna igazodni. Öld meg a bajtársadat! Nem tartozik szorosan hozzá, de mégis beleillik az eszmefut­tatásba az a Magyarországról érkezett hir, hogy most a kato­nát arra oktatják, hogyan ölje meg a saját bajtársát ...?!- A- hogy a muszkák és a kínaiak te­szik. A kiképzés egészen szemlélte­tő módon történik. A gyakorlat­ban rohamra indulnak a kato­nák. Ellenséges géppuskatüzet kapnak. A rohamozóknak azon­ban nem szabad fedezéket keres­ni, mert akkor a hátul jövő baj - társnak kötelessége az illetőt egyszerűen lelőni. Akik a második világháború­ban az orosz fronton, vagy ké­sőbb Koreában harcoltak jól is­merik ezt a szovjet mintájú ro-1 hamozást. A szovjet katonának — legyen az orosz, kínai, vagy magyar — mennie kell a kitű­zött cél felé. Ha rakásra hullnak az ellenséges állások előtt, az sem baj. A szovjet katonáknak nem szabad életét féltenie, az el­lenséges tűzzel szemben mene­déket keresnie, — ahogyan ezt a szabad világ valamennyi har­cászati gyakorlatában tanítják, sőt megkövetelik. A szovjet világban az ember­nek nincs értéke. Gyilkosok- vi­lága. Február 20. és 27. között a Testvériség Hetét ünnepük egész Amerikában. , Az eszme Hugh McMenamin, denveri ka­tolikus pap agyában született meg és a Testvériség első napját 1934-ben tartották meg. 1940. óta az ünnepet egy hétre terjesz­tették ki. Az 1955-i megemléke­zés alapgondolata lesz: “Isten Kegyelméből Egységes Nem­zet.” Eisenhower elnök, a Testvéri­ség Hete mozgalmának elnöke, az eszmét az emberiség egyik legelső problémájára vezeti visz­­sza. “Testvérem őrzője Vagyok­­e Én?” A felelet mindig igenlő volt, valahányszor a kérdés a történelemben felmerült. Min­den ember, bármilyen a vallása, a színe, vagy a nyelve, testvére a többinek és nem élhet egymagá­ban. Az elnök szavai szerint: “Olyan időben élünk, amikor ezt a kérdést uj tekintetek és uj fontosságok súlyosbítják, mert olyan erők kerekedtek felül, a­­melyek kettéoszthatják a vilá­got. Szembeállíthatják a barátot a baráttal, a nemzetet más nem­zetekkel. Ezekkel a szétválasztó erőkkel szemben parancsoló szükség, hogy önfeláldozó hősi­ességgel tartsunk ki álláspon­tunk mellett. Mindenki feleba­rátja őrzője, mindenkinek a sa­ját üaye az, ami mással törté­nik. Az emberiség tengerében senkisem alkothat különálló szi­getet.’’ A National Conference of Christians and Jews szervezi a Testvériség Hetének ünnepét, amely szervezetet 1928-ban Charles Evans Hughes, a Leg­főbb Bíróság elnöke, Newton D. Baker, Wilson elnök hadügy­minisztere, S. Parkes Cadman, a Federal Council of Churches volt elnöke alapították. Az első zsidó alelnök Roger S. Straus lett, aki e tisztet 25 éven át tar­totta meg. A National Confer­ence maga nem vallási szervezet. Ttagjai annak szentelik idejü­ket, hogy a türelmetlenséget és a túlbuzgóságot, felvilágosító nevelés utján kiküszöböljék az amerikai életből. A Testvériség Hete ennek a felvilágosító moz­galomnak egy eszköze. Az idén több mint 10,000 vá­rosban és községben fognak a Testvériség Hetéről megemlé­kezni. Az egységre való buzdí­tásból iskolák, egyetemek, egy­házak, munkás- és más szerveze­tek, mind kiveszik a részüket. Hírlapok, folyóiratok, a rádió és a televízió hangsúlyozni fogják, hogy a régi babonák és előítéle­tek, amelyek a külömböző vallá­si, faji és nemzetiségi hagyomá­nyokra támaszkodnak, eltűnnek, ha jobban megismerjük egy­mást. A Testvériség eszméjének di­adala volt, amikor a Legfelsőbb Bíróság tavaly májusában úgy döntött, hogy a fajok elkülöní­tése az iskolákban az alkotmány szellemébe ütközik. Ezzel az egész világ előtt kimutattuk, hogy őszintén hiszünk az emberi egyenlőségben. Helyesen fele­lünk az örök kérdésre: “Testvé­rem őrzője Vagyok-e Én?” “MÉGIS BUNDA A BUNDA” Juhászbundát az utóbbi évek­ben már csak mutatóba lehetett látni a Hortobágyon: az ősi ma­gyar pásztor viselet (melynek e­­redete a sumirok “suba” nevű hasonló ruhadarabja, melyet már 500 év előtt viseltek Mezo­potámiában a sumir ősök) tiz év óta nem gyártódott. A Debrece­ni Szíjgyártó és Bőröndös Kis­ipari , Szövetkezet a Néplap de­cember 16-i tudósítása szerint most újból munkába állította az egykori subaszabó mestereket, akik az első mintapéldányokat már elkészítették, racka juhbőr­­ből, felgombolós aljjal, ujjatla­nul. Két hires juhászbunda sza­bómester: Varga József és özv. Csanádi József né, újból régi szakmájában tevékenykedik. Egyelőre 40 darab juhászbundát gyártanak. Magyar orvosi ösztöndíjalap Az Amerikai Magyar Kato­likus Liga jan. 8.-i new yorki bálján nagyjelentőségű kezde­ményezés történt: a jelenvolt lelkes amerikai magyar orvosok Dr. Cholnoky Tiborral az élü­kön, elhatározták, hogy ösztön­díj-alapot létesítenek olyan ma­gyar menekült orvostanhallga­tók részére (felekezeti különb­ség nélkül) akik a szabad nyu­gat egyetemiéin kiváló ered­ménnyel tanulnak. Az elgondolás az, hogy az a­­laphoz csatlakozó minden 25 a­­merikai magyar orvos egy ösz­töndíjat tartana fenn. Az ösz­töndíjakat egy európai egyete­meken előadó magyar orvospro­fesszorokból álló ösztöndíj-ta­nács osztaná szét az arra érde­mesek között, elsőizben az 1955- 56 tanévben. Az ösztöndíjat él­vező hallgatók az őket támogató orvosoknak időnként beszámol­nának eredményeikről. Mint­hogy az európai egyetemek költ­ségei ezidőszerint csupán 1/5-ét teszik ki az ittenieknek, az ösz­töndíjak egelőre Európában ke­rülnének szétosztásra. Az ösztöndíjalap előkészítésé­re egy háromtagú orvosi bizott­ságot kértek fel, amelynek tag­jai: Dr. Cholnoky Tibor, Dr. sipeki Balás Béla és Dr. Frat­­rits Jenő. Az administráció munkáját és költségeit addig is, amig az ösztöndíjalap önállóan megindulhat, a Katolikus Liga vállalta. Kérjük olvasóinkat, hogy mindazon amerikai magyar or­vosok címét, akikről tudnak, a következő címre küldjék el: Me­dical Scholarship Fund, c/o Hungarian Catholic League, 149 Madison Avenue, New York 16, N. Y. Az orvosokat az elő­készítő bizottság, a címek beér­kezése után, a részletekről kör­levélben fogja tájékoztatni. Remélj ük, hogy az amerikai magyar orvosok példátmütató kezdeményezését hamarosan más hivatásbeliek is követni fogják és ezzel a magyar ifjú­ság nevelésének ügye lendületbe j öhet. A “SZILVESZTER” MAGYARORSZÁGON (FEP) Egy napra mindenki el tudja felejteni keserűségét és bánatát. Az óhazai magyarok is igyekeztek eltemetni az ó-esz­tendőt és azzal a reménnyel lép­ni az újba, hogy közelebb kerül­nek a felszabaduláshoz ... A magyarság szilveszteri hangula­tát jelentősen befolyásolta az a körülmény, hogy a kommunista lapok december 31-i, tehát a szilveszteri számokban adtak tu­dósítást a francia parlament sorsdöntő szavazásáról. A kom­munista lapok első oldalon, taj­­tékozva, magukból kikelve tá­madták a francia parlamentet és természetesen az amerikaia­kat és angolokat is a német fel­fegyverzés terve miatt. Mivel a kommunisták Szilveszter nap­ján dühösek és elkeseredettek vnltn-’r ci j-vipp-varnk ’már Pmlatt is vidámabbak voltak. Ha a kom­munistáknak valami rosszul jött, az nekünk csak jó lehet — gondolták. A KATONASÁGOT MOZ­GÓSÍTOTTÁK A RÖPLA­POK ÖSSZESZEDÉSÉRE Ha egy magyar város, vagy falu határában megjelennek a Nyugatról jövő röplapok, a kom­munisták közt valóságos pánik tör ki. Erre jellemző az a törté­net, amelyet egy december végén Sopronból menekült szabó mon­dott el Grácban. Eszerint Sop­ronban nyomban megindult a vadászat a röplapok után, nagy­számú katonaság igénybevételé­vel, hogy minél kevesebb ember­nek jussana ka kezébe a “Szabad Magyarország” példányai. A mi házunkat, például — mondotta a határon nagynehezen átvergő­dött politikai menekült — kato­nák vették körül, csakúgy mint a többi házat is, fölmentek a te­tőre és alapos kutatást végeztek a tetőkön röplapok után. Más­nap a katopák a házakba is be­mentek és a szobákat végigku­tatták és meg is motozták, hogy nem röplapért hajolt-e le? Külö­nösen sok röplapot szedtek össze az emberek a Sopron és Győr közti országúton. A röplapok valószínűleg éjjel hullottak le és minthogy senki sem látta ezeket leszóródni, az emberek első nap azt hitték, hogy a röplapokat valószínűleg egy autó szórta szét az országúton. Csak később de­rült ki, hogy ezeket is a léggöm­bök hozták át a vasfüggönyön— mesélte a menekült, aki még hozzátette, hogy a Szabad Ma­gyarország példányai reményt öntenek az emberek szivébe . . . VISZIK A LÉGGÖMBÖK A RÖPLAPOKAT . .. A Nyugat-Németországban felbocsájtott léggömbök válto­zatlanul milliós példányszámban viszik a röplapokat Magyaror­szág fölé. A legújabb jelentések szerint a röplapok sok olyan fa­luban és városban hullottak le, ahová a “Szabad Magyarország” példányai eddig nem jutottak el. “NAGYSÁGOS ELVTÁRS­NŐ, MEHET A PÁRTBA” Október végén Budapestről Bécsbe menekült asszony irta new yorki rokonainak: “Buda­pesti tartózkodásom utolsó nap­jaiban a Széli Kálmán-téri pia­con, melynek most Marx-tér a neve, jó jelenetnek voltam a- ta­núja. Mivel az állami boltokban soha sincsen semmi, s ami kevés áru akad, az már 10 órára telje­sen elfogy, aki valamit venni a­­kar, kénytelen a piacon besze­rezni, ahol a vidékről feljött ter­melők tetszés szerinti áron árul­hatnak. Hallom, hogy nagy ve­szekedés van az egyik árus előtt: egy bekötöttfejü asszony vesze­kedett az árussal, hogy mikép meri olyan drágán adni a ká­posztát ? Mire az szószerint a kö­vetkezőket mondta: “Ha ez igy magának nem tetszik, nagysá­gos elvtársnő, mehet a pártba és ott maga talán kap olcsóbban. Próbálja csak meg.” SAJÁT, vagy gyermeke arcképét esi­­náltassa meg bélyeg-nagyságban és bélyeg-alakban, szélén fogazassa!, hátul ragasztósán . . . Levélpapír­jára, üdvözlő-kártyáira ragaszthat­ja. Egy iv (100 drb..) $3.00. Meg­rendelhető: Foreign Book Shop, 240 Somerset St. (Hozza magával a kivánt fényképet, vagy nagtivot.) 1951 CHEVROLET, jó karban levő U tonnás Sedan Delivery truck ma­gánkézből eladó. Világos zöld szí­nű. $650.00. — Érdeklődők lapunk szerkesztőségéhez forduljanak. SZÉP üzlethelyiség a róm. kát. temp­lommal szemben kiadó. Cim: 216 Somerset St. DR. KŐHÁZ! BÉLA orvost, aki vala­hol itt él New Jerseyben, családi ügyben keresik. Őt, vagy akiv hol­létéről tud, kérjük, közölje elmét Szerkesztőségünkkel. A Magyar Hirnok Könyvesboltja és központi irodánk hétfő kivételével minden hétköz­nap reggel S-től délután 5-ig van nyitva; csütörtök esténként pedig 8-ig. HÉTFŐN CSAK D. U. 3-6-IG tartunk nyitva, vagy pedig előzetes telefonhívásra 240 SOMERSET STREET New Brunswick, N. J. REMÉNYIK SÁNDOR: AZ IGAZI MAGYAR IGE Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek És áhítattal ejtsétek a szót, A nyelv ma néktek végső menedéktek, A nyelv ma tündérvár, katakomba, Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek! E drága nyelvet porrá ne törjétek, Ne nyúljon hozzá avatatlanul Senki; ne szaggassátok szirmait A rózsafának, mely hóban virul. Úgy beszéljen kiki magyarul, Mintha aranyat, tömjént myrrhát hozna! És aki költő, az legyen király, És pap, és próféta és soha más, jNem illik daróc főpapi talárhoz, S királyi nyelvhez koldus dadogás. Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek, Vigyázzatok a nyelv ma szent kehely, Ki borát issza: Élet borát issza. Előre néz s csak néha-néha vissza, — a Icelyhet többé nem engedi el! Hungarian Hours — RÁDIÓ — Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (1300 Ke.) Kovács M. Balázs igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. Diénes László ügyv. igazgató Kovács Csaba munkatárs

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents