Függetlenség, 1955 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1955-11-10 / 45. szám

42 Years öf Publication, this Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, IV. J. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság YEAR 42. ÉVFOLYAM — NO. 45. SZÁM. TRENTON, N. J., 1955. november 10. Ten Cents per Copy—$2.00 per Year Csalogatnak csemegével. . . Arany János kissé kitekert alli^erációját használjuk ebben a címben, pedig nem hősi balla­dát zengedezünk, hanem a buda­pesti vörösek hazacsalogatási mesterkedéséről szólunk né­hány szót. Erről a kérdésről már irtunk, de szakadatlanul nyitva kell tartanunk ezt a kérdést, hi­szen a vörösek részéről szaka­datlanul tart, sőt szélesedik az akció. Annyi magyart akarnak a vasfüggöny mögé visszacsá­bítani, amennyit csak lehet. A vörös birodalomban — Vladivosztoktól Budapestig — most azért dolgoznak minden erővel, hogy a nyugati közvéle­ményt “megnyerjék.” Arról le­mondtak, hogy ténylegesen meg­nyerjék, de néhány ügyes mes­terfogással talán semlegesíteni lehet. A vörösek, ugyanis ponto­san tudatában vannak, hogy a nyugati közvélemény nem szik­laszilárd jellemek összessége. Az ingatag, hiszékeny, könnyen befolyásolható egyének voltaké­­pen minden társadalomban túl­nyomó többségben vannak. Te­hát nyugaton is. Tudva ezt, a vörösek a legát­­látszóbb, a legarcátlanabb fogá­soktól sem riadnak vissza. “Szép élet, jó élet van Magyarorszá­gon” — ez kifelé a jelszavuk, miközben a legteljesebb re­ménytelenség jegyében él a ma­gyar nép. “A magyar nép boldog” — fuvolázzák Budapestről, de u­­gyanakkor egy szemérmes igaz­ságügyminisztériumi közlemény jelenik meg; 220 ezer ember ül börtönben. Kétszázhuszezur em­ber ül börtönben — ismételjük — a kis Magyarországon, főleg politikai okok miatt, s ebben a számban nincs benne a 450 ezer deportált, otthonából elűzött magyar. És nincsen benne az a 30 ezer hadifogoly, akiket a Szovjet a budapesti vörösek egyenes kívánságára tart vissza még mindig. A magyar nép boldogsága? A temetők nem beszélnek és a bör­tönök mélyéről nem hallszik messze a sóhajtás. De egyszer majd a temetők is megszólalnak és a börtönök mé­lyéről is hangosan szól a vád. Akkor majd nem kell a nyu­gaton élő magyarokat csalogat­ni. Elindulnak a szülőföld felé minden csalogatás nélkül. Ájult ember a Fertő-tó partján Az osztrák határőrök azt hit­ték, hogy nincs benne élet. Vé­gül is sikerült életi ekelteni s amikor meghallgatták a magyar fiú történetét, még a sok bor­zalmas szökéshez szokott osztrák hátárőrök is megdöbbentek. A magyar fiú étlen-szomjar 48 órán keresztül kínlódott, mis átjutott a vasfüggönyön. Kiló métereket kúszott a magyar ol dalon, hogy észrevétlenül meg közelíthesse a határt. Vizmosá sokban,barázdákban rejtőzött ezer halálfélelmet állt ki s ami kor végre átvergődött a magas feszültségű árammal teliteti drótsövény alatt, az érintésrí robbanó aknatelepek közt, a szi­ve nem bírta tovább. Az osztrákok hivatalos megái lapitása szerint, a magyar me­nekültek száma az utóbbi idő Varga jónevü hentesüzlete ujhelyen Varga József magyar mészá­ros és hentesmester honfitár­sunk és fia, — akiknek üzletük 6 éven át a So. Broad Stfeet-en volt — a Beatty Street 426 szám alá (a Grand St. sarkára) he­lyezték át üzletüket. Miért tartjuk fontosnak, hogy ezt a hirt az első oldalon adjuk tudtára mindenkinek? Azért, mert a VARGA-üzlet nemcsak Trentonban, de távolabbi vidé­keken is híressé vált a magyar­ság körében az utánozhatatlan Varga-féle készítményekről; ki­tünően készített magyar kolbá­szért, igazi jó császárhusért, perzselt és füstölt húsokért és hasonló “disznóságokért” messzi vidékekről is eljönnek honfitár­saink a Varga üzletbe. Akár New Yorkból, akár Washington­ból, akár máshonnan járjon is Trentonban látogatóban valaki, mindjárt az után szoktak érdek­lődni, hogy hol is van az a Var­ga hentesüzlet? ... És elmennek oda és bevásárolnak a minden­féle magyarosan készült húsfé­lékből . . . VARGA JÓZSEF Varga József és fia üzlete, a Varga Meat Market ezentúl a Beatty és Grand utcák sarkán található, a Független Magyar Református templom közelében. Telefonszáma a régi. EXport 4-3768. Varga József óhazai magyar hentes-mester valóban érti, ho­gyan kell magyar szájíznek megfelelően készíteni a jó friss és füstölt kolbászt, császárhust, hurkát, disznósajtot és hasonló ínyencségeket. Állandóan friss húsok is kaphatók az üzletben. Azok számára pedig, akiknek fagyasztó készülékük van, finom marhahúst feldolgozva, felszele­telve és kellően becsomagolva nagyban is eladnak Vargáék, ami által pénzt spórolhatunk meg. Az uj helyen is a legnagyobb előzékenységgel szolgálják ki vevőiket Vargáék, lelkiismerete­sen, jó árut adva. A magyarság szives további pártfogását la­punk utján is kérik. Szívesen megírjuk ha valamilyen családi esemény hírét szeretné közöltetni lapunk­ban. Az ilyen személyi hírek köz­lése nem kerül semmibe, de csak akkor tudjuk megírni, hogyha ki-ki értesít bennünket, mert ri­portereink, külön hirszerzőink nincsenek. Ne nehezteljen ránk senki, ha valamilyen hire kima­rad a lapból, mert nem közölte azt velünk! — Kérjük olvasóin­kat, küldjenek, vagy telefonál­janak be minél több hirt, szives örömest közreadjuk lapunkban! A Bridgeporti Szö­vetség igazgatósági gyűlése Az osztrák-magyar válogatott labdarugó mérkőzéssel egyidejű­leg Bécsben akét ország B.-válo­­gatottjai mérkőztek. A magyar csapat 5:2 arányban győzött. A csapat balfedezete, Csernai Pál, a mérkőzés után nem tért vissza a magyar csapat szállodájába, hanem felkereste egy Bécsben élő barátját, majd bejelentette az osztrák hatóságoknak disszi­­dálási szándékát. Másnap már nyilatkozott a Voice of America­­nak a magyarországi állapotok­ról. A magyar sajtó semmiféle hirt nem adott Csernai disszidá­lásáról. Waterfcury, Connecticut-i városkát csúnyán elintézte ez év augusztus 21-én az árvíz ... A fenti képen látható 16-családos, ötemeletes apartment-ház úgy szétment, mint egy gyufásskatulya. A Naugatuck folyó “kilépett medréből” és valósággal belegázolt ebbe a kisvárosba, sokmillió dolláros kárt okozva. Most azután jött a második árvíz s az alig-alig talpraálló városkát ismét megtépázta. “Ha ez igy megy és nem kapunk a kormánytól sürgősen segítséget, egy lélek se fog ittmaradni ebben a vá­rosban” — mondotta a polgármester az újságíróknak. MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (1300 Ke.) Kovács M. Balázs igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. ............................ ' ■ SZÉTROMBOLTA A VÁROST AZ ÁRVÍZ ... XII. PIUS PÁPA A MAGYAROKRÓL * ________________ ben emelkedett. Az emelkedés egybeesik azzál az időponttal, amikor a szovjet csapatok el­hagyták Ausztria területét. Más is van az osztrák hivatalos meg­állapításban. Az, hogy a ma­gyar menekültek fele elpusztul a határnál. A vörös határőrök lövik le, vagy az akna végez ve­lük ... A hazacsalogatási kor­szakban ilyen az érem másik ol­dala.' Az amerikai magyarság ereje Leopold Figl osztrák külügy­miniszter legutóbb nyilatkozat­ra kényszerült. Hasonlóan, Kari Gruber washingtoni osztrák kö­vet levelet irt a Herald Tribune egyik legutóbbi számába. Mind­ketten cáfolják azt, hogy az oszt­rák hatóságok nem nyújtanának már menedékjogot a menekül­teknek. . Ez a cáfolat voltaképpen vá­lasz az Amerikai Magyar Szö­vetség főtitkára, Báchkai Béla erélyes hangú tiltakozó távira­tára. Az AMSz, illetve egy mil­lió amerikai magyar nevében Bácskai egyenesen az osztrák kormány fejéhez küldte tiltako­zó táviratát s ezt Ausztria kor­mánya nem hagyhatta válasz nélkül. Ha hihetünk az osztrá­koknak, a menekültek tovább is menedéket kapnak Ausztriában Jó példa ez, hogy az amerikai magyarság ráébredj en, milyen hatalmas erő birtokában van. S mi mindent elérhet ezzel az erő­vel, ha használni akarja. S mikor használhatná inkább, mint ma? Az amerikai magyar­ság ma az óhazában szenvedő népmilliók képviselője. Ez a képviselet szent kötelesség és élni kell vele minden adandó al­kalommal. Gratulálunk az Ame­rikai Magyar Szövetség köz­pontjának a gyors és eredmé­nyes munkáért! Tilos nászindulók Samuel Stritch, chicagói bí­boros érsek legújabb rendelete eltiltotta a “világias jellegű” nászindulók és áriák zenélését és éneklését katolikus egyházi esküvőkön. A tilalom alá eső zé­­nemüvek a következők: A “Lo­hengrin” opera nászindulója Wagnertől, a “Szentiványi Álom” nászindulója Mendels­sohntól, az “Ave Maria” nyolc­féle dalváltozata, köztük Schu­bert és Bach Gounod szerzemé­nyei is és az “I love you truly” és “Because” dalok Stritch ér­sek a tilalom szigorú betartását irta elő az ottani katolikusok-Az amerikai magyarság kö­rében “Bridgeporti Szövetség” néven ismeretes American Life Insurance Association őszi igaz­gatósági gyűlésen a tanács min­den tagja réstvett, és meghall­gatta a központi tisztviselők je­lentését az ezévi eredményről, amely mindé ntekintetben kielé­gítő volt úgy vagyon, mint tag­­szaporulat szempontjából. Az igazgatók a gyűlés kezdetén Kál­­dor Kálmánt, az Amerikai Ma­gyar Sajtó Szövetségnek az elnökét és az egyesület 1952- ben megválasztott igazgatóját emelték az igazgatósági gyűlés elnöki tisztségébe. A jövőbeli terjeszkedésre vo­natkozólag az igazgatóság fon­tos határozatokat hozott és nagy lelkesedéssel szavazták meg azt az újfajta és régóta nélkülözött kötvényfajtát, amit az egyesü­let vezetősége most dolgoz ki és rövidesen piacra fog bocsájtani és ezzel újból Útmutatóul fog szolgálni a hasonló célú egyletek részére, mint annak idején a kórházi biztosítás bevezetésével tette. Az igazgatósági gyűléssel kapcsolatban az intézmény bú­csú bankettet rendezett Grega Dezső, a visszavonult pénztár­­nők tiszteletére. Ugyancsak el­határozta az igazgatóság, hogy feltételesen megszavazza a jelen évre is ugyanazokat a tagoknak szóló osztalékokat, amiket a múlt évre is fizetett az egyesü­let. A következő igazgatók je­lentek meg a gyűlésen: Chánti Mihály, alelnök, (Roebling, N. J.), Antal Ferenc (Garfield, N. J.), Dr. Molnár Kálmán (New York, N. Y.), Nagy József (Det­roit, Mich.), Katzianer Zsig­­mond (Philadelphia, Pa.), Janik Lajos (Cleveland, Ohio), Paulo­­vics János, valamint Suto Péter elnök, Szegedy L. István titkár, Chopey G. Jenő számvevő és Frank E. Gerry, pénztárnok. KEVÉS A JOGTUDÓS “A Magyar Tudományos Aka­démia Jogi Állandó Bizottsági nemrégiben ülést tartott, aho meghívott képviselők jelenlété­ben vitát rendezett a magyai állam és jogtudomány helyzeté ről és feladatairól.” A vita sorár sok bírálat hangzott el a jog munkák színvonala ellen, mir* a vitavezető ezzel zárta le a vi tát: “. . . Lgen kevés, valóbar színvonalas felkészültségű, tu dományos munkára képes éí hajlamos jogászunk van.” Az augsburgi püspökség (Né­metországban) nemzetközi ke­retek között ünnepelte meg a lechmezei csata ezredik évfor­dulóját. Ezer esztendeje történt, hogy a keresztény nyugat Ottó csá­szár vezetéke alatt megtörte a kalandozások korszaka magyar­ságának támadó erejét. Ezzel egyszerre kettős folyamatot in­dított meg. Először is lehetővé tette -az Enns mögötti területek'nyugodt és békés fejlődését, annak a nagyszerű európai keresztény civilizációnak kialakítását, ame­lyet előbb állandóan fenyegetett az akkor még ázsiaianak számi­tó magyarság roppant dinami­kája. Másrészt pedig, saját kárán tanította meg az amúgy is rend­kívüli politikai tehetséggel meg­áldott magyarságot arra az igazságra, hogy Európában csak úgy álhlatja meg a helyet, ha maga is beilleszkedik a keresz­tény népek kulturközösségébe és elfordul Ázsiától, hogy Nyuga­ton lelje meg uj hazáját. Az évforduló tragikus hely­zetben érte a magyar nemzetet, mely az elmúlt egy évezred alatt nemcsak hogy megtalálta helyét a nyugati keresztyény­­európai kultúrkörben, de ezen túlmenően: önfeláldozó és hatal­mas szolgálatokat is tett annak, mint végvár minden keleti betö­rés ellen. Utolsó hősies erőfeszítése a közelmúltban zajlott le, az ázsia­­ai orosz áradat feltartásával, a­­mely megint egyszer magyar földön tört meg, hogy megment­se a virágzó nyugati kultúrát. És amint a múltban, úgy most is a nagy misszió hálátlan feladat­nak mutatkozott. Elbukott bele a túlerővel szemben az ország, amelyre rátelepedett Ázsia, hogy ezer évvel visszaforgassa a fejlődést és a Nyugat ellenségé­vé próbálja formálni a I^ech-me­­zején európai utakra tért ma­gyarságot. A Lech-mezei ünnepségekre XII. Pius pápa levelet intézett Augsburg püspökéhez, melynek magyar vonatkozású része hű­en fejezi ki nemcsak érzelmein­ket, de vágyainkat és igényein­ket is. írja a Szentatya: “A Lech­mezei győzelem megkoronázása nem a magyar pogányság meg­semmisítése lett, hanem az ő megtérésük a keresztény hitre. Mert alig ötven évvel később, nagy királyuk, Szerit István már elvezette őket abba a nagy keresztény közösségbe, amely­nek ötven évvel azelőtt halálos veszedelmet jelentettek. Legyen ez az esemény példa a jelen szá­mára. Mert az igazi nyugati em­ber a béke és szeretet érzéseivel fordul a kelet népei felé, áme­nek most egy materialista vi­lágnézet elnyomatása alatt él­nek, amely az állam hatalmi ere­jére támaszkodik. Bár a koexisztencia kérdése foglalkoztatja lelkeinket, meg kell állapítanunk, hogy ez egy hátsó gondolatok nélküli ko­exisztencia : a nyugati hívek együtt imádkoznak azokkal, a-Hírek Rabmagyar­országból ÚJABB RÓMAI-KORI LELET ÓBUDÁN A Magyar Nemzet október 20-i beszámolója szerint Buda­pest egy páratlan értékű műem­lékkel gazdagodott: most ássák ki az óbudai hajógyári szigeten Hadrián római császár birodal­mi helytartójának palotáját. Épnek helyén felépítése előtt a kelták egy ősi szentélye állott. A palotát fényűzően képezték ki, mozaikokkal, szobrokkal gazdagon díszítették s padló a­­latti központi fűtéssel volt ellát­va. A palota rendkívül nagy­méretű volt s lényegében hason­lít az eddig ismert két birodalmi helytartói palotához, amelynek egyikét a keletsziriai Dura- Europos-ban, a másikat a Rajna vidékén tárták fel. A palotában úszómedence is volt, amelynek falait freskók borítják. A palota egyik falába egy Lupus nevű kapitányj elölt fenyegető szöve­get karcolt bele egy bizonyos Gratus ellen, ha az ő görög rab­szolganőjét továbbra is erősza­kosan visszatartja . . . kik a Vasfüggönyön túl Isten felé emelik kezüket, esedezvén, hogy legyünk végre egyek vala­mennyien a szabadságban és hogy mind a magán-, mind ,a közélet álljon végre az Isten akaratának megfelelő rend alatt . . .” (Detroiti Újság) — Magyar órák EGY MAGYAR LABDA­RUGÓ “MEGLÉPETT” Hungarian Hours RÁDIÓ

Next

/
Thumbnails
Contents