Függetlenség, 1955 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1955-10-06 / 40. szám

42 Years of Publication, this Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság YEAR 42. ÉVFOLYAM — NO. 40. SZÁM. TRENTON, N. J., 1955. OKTÓBER 6. Ten Cents per Copy—$2.00 per Year A Református Egyesület uj New York-i iroda-épülete BAZÁRI BEJELENTÉS AZ ARADI VÉRTANUK GYÁSZÜNNEPÉLYE Eisenhower betegsége Nincs Amerikában tisztessé ges érzésű magyar, aki ne ag gódva lesné az Elnök beteg ágya mellől kiadott jelentéseket E tekintetben nincs különbség hogy valaki demokrata-e, vágj republikánus. Mindenki tudatá ban van, hogy az egész Egyesül Államokat, sőt az egész szabac világot érte a csapás, amikor í betegség levette a lábáról Eisen hower elnököt. Rengeteg belpolitikai találga tásra ad alkalmat ez a betegség s valószínűleg döntő jelentőségi változások lesznek a jövő évi el nöki kampány során. Ezeknek í latolgatásába most ne menjünl bele. Kívánjuk őszinte, magya] szívvel: Isten segedelmévé épüljön fel betegségéből miha marabb az Egyesült Államok el nöke. A Bartók-évforduló Ezelőtt tiz esztendővel hall meg, itt Amerikában, a moderr • zene talán legnagyobb nevt művelője, a magyar Bartók Bé­la. Hírneve halála óta nőttön ne és ma a világ legnagyobb intéz­ményei, embermilliók hajtják meg előtte az elismerés zászla­ját. A világ szellemi életének egyik legelőkelőbb intézménye a new yorki Columbia Egyetem vezetősége most, az évforduló al­kalmából díszes hangversenyl rendezett a Bartók-müvekből Magyar zseni, magyar zsenik előtt hajolt meg azon az estén a meghívott közönség. A magyai Bartók Béla muzsikáját magyai zsenik vitték diadalra s .ezek közt az első Szigeti József, a vi­lág három legnagyobb hegedű­művészének egyike. Mind j ári utána Serly Tibort, Bartók Béla barátját említjük, aki mesteri­en vezényelte a zenekart. Az amerikai magyarság kép­viseletében az Amerikai Magyai Szövetség keleti kerülete, a2 emigráció nevében pedig a Ma­gyar Nemzeti Bizottmány tett« le a kegyelet koszorúját Bartók Béla sírjára. A sir Hartsdah község temetőjében van, New Yorktól 26 mérföldre, West­chester megyében. A mestei nyugvóhelyét egy egyszerű érc­tábla jelzi: Bartók Béla szüle­tett Nagyszentmiklóson, meg­halt New Yorkban. Még csak azt akarjuk megje­gyezni, hogy Szarka elvtárs, £ budapesti szovjet kormány kö­vete megelőzte az amerikai ma­gyarokat. Már egy nappal előbb hétfőn elhelyezte koszorúját í “Magyar Népköztársaság” ne­vében. A kommunisták, mint minder — főképpen holt — hírességet igyekeznek kisajátítani Bartók Bélát is. Azt mondják a buda pesti kommunisták, hogy Bar tók Béla éhenhalt Amerikában Bárgyú mese. Itt senki sem ha éhen, ellenben sok milliónyir pusztultak el az éhezés követkéz tében a szovjet paradicsomban Bartók Bélának tisztességes ál lása volt a Columbia egyetemen az Amerikai Zeneszerzők Egye­sülete rendes havi járadékoi juttatott neki. Ezen túlmenően a fia, Péter, aki akkoriban a: amerikai hadi tengerészetné szolgált, egész fizetését apjának utalta át, de nem vette igénybe, mondván, hogy nincs szüksége rá. A kommunisták fecsegésével szemben ez a valóság. Példátlan zsarolás Ezzel szemben szóról-szóra igaz a következő történet. A na­pokban egy magyar lakatos, Horváth József nevezetű szökött át a vasfüggönyön és szerencsé­sen Bécsbe érkezett. A budapes­ti komunista külügyminisztéri­um nyomban lépéseket tett az osztrák belügyminiszternél Hor­váth kiadatása érdekében. Ezt Bécsben kereken megtagadták. Erre a kommunisták a követ­kező ajánlatot tették: hajlandók kiadni két osztrák gyermeket, akik csatangolás közben magyar •területre tévedtek ... ha cseré­ben megkapják a szökevény Horváth Józsefet. A fejleményekről még nem ér­kezett hir. Az olvasóra bízzuk, hogy a példátlan zsarolásról ma­gának ítéletet alkosson. Szépen sikerült a woodbridgei nép­ünnepély A Woodbridge-i Amerikai Magyar Kulturegyesület múlt vasárnapra hirdetett Népünne­pélye, illetve piknikje kedves, hangulatos, sikeres volt. Nem­csak Woodbridgeről, Amboyból és környékéről, de New Bruns­­wickról, Passaicról és távolabbi vidékekről is sokan voltak ott, régi- és uj-amerikás magyarok. Finom magyar ételek (a gulyás valóságos remekmű volt!) ita­lok, sütemények várták a vendé­geket s hamar el is fogyott ^tz utolsó szálig minden ... A fiata­lok ropták a táncot, mások kel­lemesen társalogtak az árnyas fák alatt s amint alkonyodni kezdett, a cserkészek kint a me­zőben hatalmas tüzet raktak s megkezdődött a nap “program­ja” . . . Olyan hangulatos, ked­ves, magyar dalos “táborozás­ban” aligha volt része különösen a régi-amerikás magyaroknak, mint amilyent itt csaptak a ma­gyar cserkészfiuk és leányok! A közönség hatalmas körben ülte körül a tábortüzet s a cserkészek elkezdtek énekelni. Kitűnő veze­tőjük olyan ügyesen irányította a “műsort,” hogy csakhamar mindenki velük énekelt, tapsolt. A szép magyar dalok mellett egy nagy magyar család volt itt a tűz körül ... s az édes-bus múl­tat idéző, emlékeken elringatóz­­tató melódiák mindenkiben u­­gyanazt az érzést keltették . . . mindenkit ugyanoda, ugyanab­ba a balsorstépte, árva magyar hazába vitték vissza ... És hogy mennyire igazán magyar testvé­ri kézfogás volt régiek és újak között ez a “Népünnepélynek” hirdetett találkozó, azt a szép műsor-záró aktus emelte ki ta­lán legjobban: a tűz körül állva a jelenlevők egymás kezét fogva énekelték az utolsó dalszámot... Ritkán vettünk részt ilyen hangulatos, szép, igazán “csalá­dias jellegű” magyar találkozá­son. Elismerés illeti a rendező­ket és mindazokat, akiknek vala­mi részük volt ennek a piknik­nek a kivitelezésében s ötletes, (Folyt, a 4-ik oldalon) ‘The Hungarian Reformed Federation of America” HÁZAT VÁSÁROLT NEW YORKBAN A REFORMTUS EGYESÜLET New York “magyar negyedé­nek,” az úgynevezett Yorkville­­nek lakói pár héttel ezelőtt meg­lepetéssel vették észre, hogy az East 85-ik utca egyik tekinté­lyes bérházán a következő ele­gáns uj, bronzbetüs felirat ékes­kedik : Hirtelenében arra gondoltak, hogy talán az Egyesület tette át székhelyét Washingtonból New Yorkba s találgatták, hogy mi­ért hagyták ott a pompás Kos­suth Házat. Hírlapi és rádió be­jelentések aztán tudtul adták az érdeklődőknek, hogy nem átköl­tözésről van szó, hanem az Egyesület new yorki körzetének jobb kiszolgálására szolgáló iro­da nyitásáról. Érdeklődésünkre az Egyesü­let titkárától, Nt. Borshy-Kere­­kes Gyrgytől kaptunk felvilágo­sítást a következőkben: “Régebben folalkoztunk már azzal a gondolattal, hogy állan­dóan szaporodó tagságunk jobb kiszolgálása és uj tagok szerzése céljából körzeti irodát nyitunk New Yorkban. Kerestünk tehát erre alkalmas embert és alkal­mas irodahelyeséget. Az embert előbb megtaláltuk, alkalmas he­lyiséget azonban több, mint egy esztendőn át hiába kerestünk. Nem volt tehát más megoldási lehetőség, mint hogy házat vá­sároljunk, amelyben irodánk el­helyezést találhat. így akadtunk rá a Second és Third Avenuek közötti bérházra az East 85-ik utca 212 száa alatt. A házat kí­vül és belül rendbe hozattuk, irodánkat annak első emeletén megnyitottuk s annak vezetésé­vel Dr. Csorba János testvérün­ket bíztuk meg, remélve azt, hogy a helyi jobb szolgálat be­vezetését nemcsak new yorki osztályaink tagjainak százai, de azok is méltányolni fogják, akik ugyan intézményünknek még nem tagjai, de élet, baleset és kórházi biztosítási igényeiknek kielégítését magyar nevű és szel­lemű egyesületnél keresik. New A Független Református Egyház vezetősége bejelenteni kívánja, hogy mint minden év­ben, úgy most is Október utolsó szombatján, 29-én este fogja megtartani évi bazárját. Ebben az évben is lesz az egyház egyet­len bazárja. Kitűnő zenéről és ellátásról gondoskodás történt. Az egyház vezetősége kéri a helybeli egyházakat és testüle­­ket, hogy ezen az estén hasonló összejöveteleket ne rendezzenek, hogy összeütközés ne legyen. Az egyház vezetősége York és környékének olyan nagy számú magyar lakossága van, hogy ez a reménységünk indo­koltnak látszik. Egyébként is örülünk annak, hogy a new yor­ki magyar közösségi tulajdonok számá eggyel gyarapithattuk.” * ❖ * Örömmel jelenthetjük hát lap­jaink olvasóinak, hogy a Refor­mátus Egyesület, — amely gyö­nyörű központi székházával, a “Kossuth House”-al oly tisztele­tet parancsoló impozáns módon áll helyt a magyar névért az or­szág fővárosában, — most a vi­lág legnagyobb városában, New Yorkban is egy ötemeletes palo­tával hirdeti a magyar összefo­gás erejét. Az amerikai magyar­ság erős várai ezek az egyesületi székházak és épületek, amelyek kifelé is arról tanúskodnak, hogy nemcsak nemzetünk gaz­dag történelmi múltjával büsz­kélkedhetünk mi magyarok, ha­nem a jelen lehetőségeit kihasz­nálva a jövendőnek is építünk. Hátramaradottainkra is gondo­lunk, amikor biztositó intézmé­nyeinkkel róluk gondoskodunk; biztositó intézményeink pedig egyre nőnek, gyarapodnak, mil­liós vállalkozásokká lettek s mi buszke öntudattal valljuk ma­gunkat ezen vállalkozások tag­jainak, részeseinek . . . Minden magyart csak büszkeséggel tölt­het el, amikor egy ilyen magyar palotára tekint, ... a nagy, ide­gen ember-rengetegnek erre a magyar szigetére ... s az egye­sület vezetőségére, amelynek nagyszerű munkája nyomán már annyi sok szép és jó szár­mazott s marad az utánunk kö­vetkezőkre . . . * * * A new yorki iroda vezetője Dr. Csorba János, körzeti szer­vező. Cime: 212 East 85. Street, New York 28, N. Y. Telefon: LEhigh 5-6512, ahol a körzeti szervező készséggel áll rendelke­zésére az érdeklődőknek s ad in­formációt minden biztosítási ügyben. MOST VASÁRNAP, OKTÓBER 9-ÉN DÉLUTÁN A MAGYÁR HÁZBAN két áldozták, ellenállva elnyo­móiknak. Jöjjön el, aki csak teheti, te­gyen hitet a magyarsághoz való tartozása mellett és áldozzon egy kis időt azok emlékének, akik meghaltak Hazájukért és a Nemzetükért. (Beküldte Balázs László, a Nagybizottság nevében) MŰSOR: 1. Megnyitó: Radványi Ferenc, a Magyar Otthon Igazgatósá­gának elnöke 2. Amerikai Himnusz: Orosz Lily zongora- és énekmüvésznő 3. Negyvennyolcas ballada. Csighy Sándor verse. Szavalja: Suhajda Gyula 4. Kiszely Ica operaénekesnő énekel 5. Ünnepi beszéd: Tartja Nt. Benkő István, roeblingi ref. lelkész 6. Magyar szóló: Szombathy Janett a Függ. Ref. Egyháztól SZÜNET 7. Magyar tánc: A Szt. István iskola növendékei 8. Ének: Kiszely Ica operaénekesnő 9. ünnepi beszéd: Father Borsy Engelbert ferences atya 10. Élőkép: Szt. István iskola növendékei 11., Zárószó: Father Kiss Gyula, a Nagybizottság elnöke 12. Magyar Himnusz: Énekli a közönség Műsorvezető: Rév. Béky Zoltán főesperes, a Nagy­bizottság alelnöke. A rendezőség nagyon kéri Trenton és környéke ma­gyarságát, hogy az ünnepélyen minél nagyobb számban jelenjen meg. Tartalmas műsort hallgathat­nak végig, akik jelen lesznek az október 9-én délután 3 órakor kezdődő ünnepélyen. A magyar szabadságharc vér­tanúi mutattak példát egykor, melyből merítenek erőt az óha­­zázan élő magyarok, akik már is nlv sok ezren. sőt. tízezren életű-Liszt Ferenc rendezte a legelső gyászünnepséget október 6 emlékére Az Amerikai Magyar Szövetség felkérésére irta: EDWARD N. WATERS* a Library of Congress, Washington, D. C. zenei osztályának igazgatója * (Waters könyvtárigazgató Amerika egyik elismerten ve­zető zenei szakirója. Mint aki rég rajong Liszt művészeté­ért, ő a lelke annak a mozga­lomnak, mely a nagy magyai zeneköltő születésének 150-ik évfordulójára országos ün­nepségek előkészítésén fára­dozik az egész angol-szász kulturvilág b an.) Kevesen tudják, hogy meny­nyire maradandó értékű szerze­mény őrzi a klasszikus muzsika világában az 1848-49-es 5s?abad­­sághorc magyar vértanúinak emlékét. A zenetanulmányokkal komolyabban foglalkozók előtt viszont nem titok, milyen körül­mények között született meg a “Funerailles” (ejtsd: Fjuneráj) címen ismertté vált zongorada­rab, melyet ma is műsorukon tartanak a technikai nehézsé­gektől meg nem riadó előadómű­vészek. Hungarian Hours Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (1300 Ke.) Kovács M. Balázs igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. Közel negyedórát vesz igény­be ennek a rendkívül hatásos gyászindulónak az eljátszása. A hangversenyzongora valameny­­nyi billentyűjét igénybevevő szerzemény alkotója: Liszt Fe­renc, 39-ik életévében vetette papírra a “Funereilles” döbbe­netes melódiáit. Miután testi­lelki jóbarátja, Chopin tragiku­san elhunyt, Liszt borongós han­gulatban hagyta el a francia fő­várost, ahol annyi sikere volt. Chopin halálával egyidejűleg ju­tott el hozzá a hir, hogy Aradon a honvéd tisztikar legbátrabb tábornokait gonosztevők mód­ján végezték ki . . . Ugyancsak értesült Liszt arról is, hogy több személyes jóbarátja, közöttük Batthyány Lajos magyar mi­niszterelnök szintén a szabad­ságharc leverését követő rému­ralom áldozatává vált. 1849 utolján Liszt végleg el­határozta, hogy elfogadja a ze­nepártoló Sayn-Wittgenstein család meghívását és Weimar­­ban telepedig meg. Ezáltal aá att épült operaház főigazgatói székéből a magyar Liszt Ferenc vette kezébe az akkor még alig ismert nagy német zenóriás: Wagner Richárd tüneményes pályafutásának irány itását. Liszt egyes életrajzírói tévednek abban, amidőn Párist jelölik meg a “Funerailles” szülőhelyé­ül. Bár lehet, hogy ot fogamzott meg a hatásos gyászinduló az egykori doborjáni csodagyerek agyában. Viszont Liszt a dörge­delmes akkordokat csak 1850- ben vetette papírra, Weimarban. így, Sayn-Wittgenstein Karó­im hercegnő, Liszt későbbi élet­társa, Wagner Richard és a wei­­mari zeneélet előkelőségei vol­tak az első október 6-iki gyász­­(Folyt, a 4-ik oldalon)- RÁDIÓ

Next

/
Thumbnails
Contents