Függetlenség, 1955 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1955-06-30 / 26. szám

American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság YEAR 42. ÉVFOLYAM — NO. 26. SZÁM. TRENTON, N. J., 1955. JUNIUS 30. Ten Cents per Copy—$2.00 per Year A problémák körülnyaldosása San Franciscóban voltakép­pen nem történt semmi érdemle­ges. Legalább is kész eredmény­ről ‘aligha lehet beszélni. Volt azonban rengeteg diplomáciai tapogatózás. Utaknak és mó­doknak a keresése. Az a sok kül­ügyminiszter és diplomata nap­nap után együtt vacsorázott és tárgyaló termen kívül rengete­get diskurált. Ezekből a disku­­rálásokból kétségtelenül haszon származik, ha nem is azonnal. A két szembenálló világhatalmi csoportosulás képviselői lega­lább megállapíthatták, hogy mit lehet és mit nem lehet. Julius 18-án Genf ben sem tör­ténik majd simmi. Semmiféle döntés nem várható. Genfben majd a Négy Nagy csak körül­nyaldossa azokat a problémá­kat, amelyek a mostani hideg­háború és általában a világpoli­tikai feszültség okainak nevez­hetők. Nincs olyan ember, aki ma pontosan megmondhatná, hogy miről is lesz szó Genfben. A dip­lomaták éppenugy találgatnak, mint az újságírók. A nyugati nagyhatalmak kormányfői nem hajlandók nyilatkozni, hogy mi­lyen kérdéseket is vetnek fel Bulganyinnak, a moszkvai Kremlből pedig még kevésbé szűrődik ki valami. A világ Négy Nagy-ja majd csak úgy a mellényzsebből emeli ki a kér­déseket, hogy a meglepetés mi­nél tökéletesebb legyen. A nyu­gati hatalmak miniszterelnökei mindent megpróbálnak, hogy zavarba hozzák a Szovjet embe­rét, de furfangból ez sem kér kölcsönt a szomszédaitól. Bár erre vonatkozólag sincs semmiféle megbízható utalás, valószínűnek látszik, hogy a há­rom nyugati hatalom egységes taktikával harcol majd Bulga­­nyinnal szemben. Ez az egysé­ges taktika még inkább hatá­rozott körvonalat kapott San Franciscóban, a Molotovval tör­tént beszélgetések során. Mindezt azért mondjuk el, ne­hogy túlsókat várjunk a genfi találkozótól. Genfben nem old­ják meg a világ problémáit. Sőt, tovább megyünk. Még csak nem is próbálják megoldani. Nem merülnek bele valamely kérdés megoldásának részleteibe, ha­nem csak általánosságban be­szélgetnek róla. Azt keresik majd, hogy hol volna az a leg­gyöngébb pont, ahol visszavonu­lásra lehetne kényszeríteni a másik tárgyaló felet? Milyen uj módszert lehetne alkalmazni, ha a régiek elavultak? Mi volna a feltételezhető ára ennek, vagy annak az engedménynek? Ezért neveztük ezt az egészet a problémák körülnyaldosásá­­nak. Minden jel arra vall, hogy a felmerülő legfontosabb kérdés Németország egyesítése lesz. Ezt maga Eisenhower terjeszti elő. Szovjet részről nem lesz he­ves ellenkezés. Sőt. A Szovjet örömmel belemenne ebbe az e­­gyesitésbe, de tulnagy árat kér cserében. Nevezetesen, Német­ország “semlegesítését.” Ebbe pedig a nyugati' nagyhatalmai? nem mennek bele. Dehát akkor mit lehetne ennek ellennében felkínálni? Nagy kérdés, talán Genfben sem találnak feleletet rá. Aztán felmerül a leszerelés kérdése. Ennek megint annyi hátulütője van, hogy érdemleges latolgatása aligha várható. Csak a Nyugat veszthetne vele. Szóbakerül a genfi tárgyalá­son a rab országok kérdése is. Elsősorban Magyarország és Románia katonai kiürítését szorgalmazzák majd nyugati részről, mint olyant, ami egyik lényeges oka a mai világpoliti­kai feszültségnek. A Szovjet hozzá is járulna a két rab ország kiürítéséhez, ha megfelelő árat kapna érte. Ma még nem lehet tudni, hogy mi­lyen árat kínálhatnak nyugati részről. így a végére érkezve az esz­mefuttatásnak, nem nagyon lelkesítő a kapott kép. Viszont annak sincs értelme, hogy vágy­álmaink kergetése közben ön­magunkat becsapjuk. A Nyugat hajlandó lesz egyezkedésre, de pozíciók feladásáfa nem. Döntés pedig — ismételjük — nem lesz. Ha Genfben minden jól megy, akkor ez a tárgyalás lesz az első láncszeme egy hosz­­szu alkudozásnak. Az egymillió aláírás Most, hogy az Amerikai Ma­gyar Szövetség elindította or­szágos akcióját, szeretnénk a számunkra oly nagyjelentőségű ügyhöz néhány szót fűzni. Hiszünk abban, hogy az alá­írásgyűjtésben minden magyar kiveszi a részét, tekintet nélkül mindenre, ami bennünket itt, Amerikában szétválaszt. Az alá­írásgyűjtés ügye a magyar érzés próbaköve s ezt a munkát tisz­tességes gondolkodású ember el nem háríthatja magától. Ellenkezőleg. Hiszünk abban, hogy ez az a mozgalom, amely az amerikai magyarságot egybe­forrasztja. Legalább ennek az akciónak a tartamára felejtse el az amerikai magyar minden el­lentétet, mert most közös édes­anyánkért, M a g y arországért dolgozunk. A népért, amelyik­nek szenvedése már-már elvisel­hetetlen. Abban tegyen túl min­den magyar egymáson, hogy ki tud több aláírást szerezni. Az ügy olyan, hogy azért minden tisztességes amerikai is kiállhat, tehát magyar honfitár­saink vigyék el a gyárakba és a többi munkahelyekre iveket, százak, ezrek aláírását kérve. Nagy ütőkártya lesz a kezünk­ben, ha az egymillió aláírás ösz­­szegyül. A jövő évben elnökvá­lasztás lesz és mi bebizonyitha­­tóan nagy erőt képviselünk a pártok küzdelmében. Egymillió amerikai polgár kívánságát e­­gyik párt sem kezelheti leki­csinylőig, tehát adott pillanat­(Folyt, a 4-ik oldalon) MEYNER KORMÁNYZÓ BEESKETTE HIVATALUKBA AZ ÁLLAMI MENEKÜLT ÜGYI TANÁCS TAGJAIT Az Állami Menekült Ügyitanács tagjai, közöttük Ft. Béky Zoltán főesperes Az Állami Menekültügyi Ta­nács tagjait Meyner Kormány­zó a múlt héten eskette be hiva­talába. A Kormányzó fontos be­szédet intézett a Tanács tagjai­hoz és megtárgyalta velük azo­kat a lehetőségeket és módoza­tokat, amelyek alapján a kom­munista elnyomatás alól mene­kült ezer és ezer hontalan Ame­rikába való bfehozatalát eszkö­zölni kell. Az 1953-as Menekültügyi Törvény 214 ezer kommunista országokból menekült behozata­lát engedélyezi. 1953 óta ennek a törvénynek az alapján alig pár ezer menekült jött be csak. A törvény keresztülvitele vala­hol megakadt. Ezeket az akadá­lyokat kell most kiküszöbölni, hogy a törvény lejárta élőtt 1956 december 31 előtt lehetőleg az engedélyezett kvóta bejö­hessen. A Tanács felhívással fordul az állam polgáraihoz, gyárak vezetőihez, egyházakhoz, jóté­­konycélu intézményekhez, hogy álljanak teljes erkölcsi súlyúk­kal, munkájukkal és segítségük­kel emellé az emberbaráti intéz­kedés mellé. Több mint 4000 árva várja örökbefogadását. Ezer és ezer szakember iparos, földmives, butcher, cipész, asztalos, ko­vács, várja, hogy assurencet ad­jon valaki és behozatalukat le­hetővé tegye. A Törvény eddig rendkívül szigorú volt és ez is hozzájárult, hogy eddig oly ke­vesen jöhettek be. Ma a tör­vényt lényegesen megenyhitet­­ték az illetékes hatóságok. Ma minden nagyobb felelősség és veszély nélkül adhat assurancot bárki. Éppen azért a Tanács ez utón is kéri azokat, akik segíte­ni^ óhajtanak egy-egy assurance adásával egy-egy szerencsétlen menekült családon, vagy magá­nos egyénen, igyekezzenek ezt megtenni, amig nem késő. Amig a törvény le nem jár. Forduljanak azonnal a váro­sukban működő Refugee szerve­zetekhez. Egyházaik lelkészei­Márton Áron él és szabadon van? Amerikába érkezett két ma­gánlevélből az derül ki, hogy Márton Áron gyulafehérvári róm. katholikus püspök, az er­délyi magyarság szellemi vezé­re újra püspöki székhelyén van és látogatókat is fogadhat. A hir a szenzáció erejével hat, hiszen Márton Áronról évekig semmiféle hir sem érkezett. U- tóljára 1948-ban látták Márton Áront, a csiksomlyói búcsún, amikor ezrek hallgatták bátor, főpapi beszédét. A búcsú után autóján Gyulafehérvár felé tart­­tott Márton Áron, amikor isme­retlen titkosrendőrségi ügynö­kök megállították a kocsit és a püspököt elhurcloták. ügyében soha tárgyalás nem volt s igy még arról sem szerzett tudo­mást senki, hogy melyik börtön­ben őrzik. Az utóbbi időben az az általá­nos vélemény alakult ki, hogy Márton Áron ügye azért nem került népbiróság elé, mert a püspököt rabtartói halálra kí­nozták. Annál is inkább feltéte­lezhető volt ez, mert Erdély szovjet megszállása után Már­ton Áron minden alkalmat meg­ragadott, hogy tiltakozzék mind a vörös katonák kegyetlenkedé­sei, mind pedig a románok ma­gyarirtó hadjárata ellen. Reméljük, hogy a hir igaznak bizonyul és Márton Áron csak­ugyan él és szabadlábon van. A? annyira elhagyatott erdélyi ma­gyarságnak ma inkább szüksége van rá, mint valaha is volt. A dollár budapesti “fekete” árfolyama Bécsbe érkezett budapesti üzletemberek közlése szerint az USA dollár feketepiaci árfolya­ma Magyarországon jelenleg 45-55 forint közt váltakozik. hez, akik a szükséges útbaiga­zítást megadják. Vagy forduljanak egyenesen az állarhi Labor & Industry Commissionerhez Commission­er Carl Holdermanhoz, State House Trenton N. J., vagy John J. Yencik, Director of Employ­ment Security Division, State House Trenton, N. J., vagy a Menekültügyi Tanács titkárá­hoz: Edwin C. B. Clark, Divi­sion of Veterans Service, 205 West State St., Trenton, N. J. Vagy pedig a Menekültügyi Ta­nács tagjaihoz. UJ KÖZSÉGEK MAGYARORSZÁGON Az elmúlt félévben az alábbi újonnan szervezett községek kezdték meg önálló működésű­ket: Ballószög (Bács-Kiskun m.), Bokros (azelőtt Bokros­part, Csongrád m.), Dunafalva (azelőtt Margittasziget, Bara­nya m.), Eperjes (azelőtt Ist­­vánhegyes és Szabadságtelep, Csongrád m.), Györgytartó (Borsod-Abauj-Zemplén m.), Nyársapát (Pest m.), Rákos (azelőtt Rákostanya, Csongrád m.), Tarhos (Békés m.), Tisza­­jenő (azelőtt Pusztajenő és Ve­­zenyi szőlők, Szolnok m.), Tisza­­telek (azelőtt Fekete-tanya, Szabolcs-Szatmár m.). 100,000 FORINTOT­­NYERT, DE NEM VEHETI FEL A budapseti Kossuth-rádió nagy hűhóval jelentette be, hogy az Első Békekölcsön százezer fo­rintos főnyereményét Kozek Fe­renc művezető nyerte. A rádió­­interjú során azonban kiderült, hogy Kozek “nem veszi fel a fő­nyereményt teljes' egészében, hanem annak csak egy részét, a többit egyelőre letétben hagy­ja.” A rádió interjúból azután az is kiderült, hogy Kozek, aki bár művezető, tehát az előnyö­sebb fizetésüek közé tartozik, a felvett pénzt főleg arra fordít­ja, hogy “egy kicsit felöltöz­zünk.” RÁDIÓ Magyar órák Fourth of July MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (1300 Kc.) Kovács M. Balázs igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. Az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat Julius 4.-e, az amerikai füg­getlenségi nyilatkozat évfordu­lója, sok amerikai szemében már csak a nyár hivatalos kez­detét, tűzijátékokat és családi kirándulásokat jelent. A nap igazi jelentőségéről azonban nem szabadna elfeledkeznünk a nyárideji pihenőnap vidámságai közepette. Az idén a nagyjelen­tőségű nyilatkozat ünnepélyes aláírásának 179-ik évfordulója lesz. 1776. julius 1-én a Howe ge­nerális hadseregét szállító angol flotta New York kikötőjébe ha­tolt, mig Philadelphiában, on­nan kilencven mérföldnyire, u­­gyanabban az időben a nemré­gen megalakult Kontinentális Kongresszus latolgatta a virgi­niai, határozati javaslat sorsát, amely szerint “egyesült gyar­matainkat szabad és független államokká nyilvánítjuk.” A há­rom nappal későbben aláirt Függetlenségi Nyilatkozat en­nek a határozatnak a megindo­kolása volt, a világ többi népei­vel szemben. Estére a kiküldöttek nagyré­szét a függetlenség kikiáltása mellé állította a massachusettsi John Adams lelkes érvelése, ju­lius 2-án pedig George Wash­ington híradása is megérkezett az angolok new yorki váratlan támadásáról. A tizenhárom gyarmat erre egyhangúan a függetlenség mellett foglalt ál­lást, mert az ingadozók is meg­tértek egymás után. 1776. juluis 2.-a — mondotta John Adams — aki később az Egyesült Államok második elnö­ke lett, “örökké nevezetes nap marad Amerika történetében. Késő generációk is meg fognak emlékezni e nap jelentőségéről.” Julius 3-án már a Független­ségi Nyilatkozat szövege felett indult meg a vita, amelynek vázlatát Thomas Jefferson ké­szítette el, hogy a világ előtt igazolja a gyarmatok elszakadá­sát. Julius 4-én történt meg a szavazás, amelynek folyamán az összes államok képviselői az el­fogadás mellett adták le szava­zatukat. Téves azonban azt hin­ni, hogy a Nyilatkozatot e napon mindenki aláírta volna. Csak John Hancock, a Kontinentális Kongresszus elnöke látta el alá­írásával az okmányt, hogy azt “hivatalos”-sá tegye. Augusztus 2-ig tartott, amig mind az 56 kiküldött tényleg aláírta a “Ti­zenhárom Amerikai Egyesült Állam Egybehangzó Nyilátkoza­­zatát.” 1776. julius 8.-án, a philadel­phiai Állami Épület udvarán, a­­melynek ma “Independence ÍSquare” a neve, ismét felolvas­ták a szöveget, miközben a helyi katonai őrség felvonult és a ha­rangok is megkondultak. Az első formális ünnepséget 1777. juli­us 4-é'n, az első évforduló alkal­mával tartották meg Philadel­phiában. Azóta törvényes ün­nepnappá vált julius 4.-e, mind a 48 államban, az ország főváro­sában és minden amerikai terü­letén. A Függetlenségi Nyilatkozat ma is élő dokumentum. Mikor a Legfelsőbb Bíróság tavaly az is­kolákban való faji megkülön­böztetés ellen döntött, uj fényt adott a második paragrafus em­lékezetes kezdő szavainak: “Ma­gától értetődő igazságnak tart­juk, hogy minden ember egyen­lőnek született és hogy a Terem­tő őket az élethez, a szabadság­hoz és a boldoguláshoz való el­idegeníthetetlen jogokkal ru­házta fel.” A Függetlenségi Nyilatkozat demokratikus szel­leme politkánk sarkalatos pont­jává lett. A kormány hatalmát a néptől nyeri, a kormány szol­gája és nem mestere a népnek, törvényhozókat azért válasz­tunk, hogy képviseljék akara­tunkat és ha ezt elmulasztanák, a képviseletet megvonhatjuk tő­lük.. Nincs nemzet, amelynek a születésnapja hasonlóan lélek­emelő körülmények közt folyt volna le. A szabadság iránti ra­jongás, amely a Függetlenségi Nyilatkozat rugója volt, a nem­zetet egész története folyamán hűségesen vezette. Amerika ha­talmas nemzetté vált és a sza­badság hívei ma tőle várnak út­mutatást és bátorítást. Magyarországi sport-hirek Tizenhét év óta fennálló atlé­tikai rekord dőlt meg junius li­án a Dózse-pályán rendezett at­létikai versenyen. Krasznaí Sándor a gerelyhaj itásban 71 méter 01 cm-es uj rekordot éri el. A régi csúcseredményt 1938- ban állította fel Várszegi Józsei (72.78.), Mihályfi János a súly­­lökésben 15 méter 88 cm-re ja­vította a magyar rekordot. Befejeződött a labdarugóbaj­nokság tavaszi fordulója. Az el­ső helyen a Bp. V. Lobogó (voll MTK), a második helyen a Bp, Honvéd (volt Kispest), a har­madik helyen a Bp. Kinizsi (volt Ferencváros) áll. Érdekes megemlíteni, hogy a Bp. Dózsa, a nagymultu Újpest labdarugó­csapata, jelenleg az utolsó he­lyet foglalja el. VÁSÁROLJON azokban az üzletekben, amelyek la­­tnagának, hirdetőinknek és púnkban hirdetnek. Ez ön­­hekünk is javunkra lesz! Hungarian Hours

Next

/
Thumbnails
Contents