Függetlenség, 1955 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1955-06-30 / 26. szám
American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság YEAR 42. ÉVFOLYAM — NO. 26. SZÁM. TRENTON, N. J., 1955. JUNIUS 30. Ten Cents per Copy—$2.00 per Year A problémák körülnyaldosása San Franciscóban voltaképpen nem történt semmi érdemleges. Legalább is kész eredményről ‘aligha lehet beszélni. Volt azonban rengeteg diplomáciai tapogatózás. Utaknak és módoknak a keresése. Az a sok külügyminiszter és diplomata napnap után együtt vacsorázott és tárgyaló termen kívül rengeteget diskurált. Ezekből a diskurálásokból kétségtelenül haszon származik, ha nem is azonnal. A két szembenálló világhatalmi csoportosulás képviselői legalább megállapíthatták, hogy mit lehet és mit nem lehet. Julius 18-án Genf ben sem történik majd simmi. Semmiféle döntés nem várható. Genfben majd a Négy Nagy csak körülnyaldossa azokat a problémákat, amelyek a mostani hidegháború és általában a világpolitikai feszültség okainak nevezhetők. Nincs olyan ember, aki ma pontosan megmondhatná, hogy miről is lesz szó Genfben. A diplomaták éppenugy találgatnak, mint az újságírók. A nyugati nagyhatalmak kormányfői nem hajlandók nyilatkozni, hogy milyen kérdéseket is vetnek fel Bulganyinnak, a moszkvai Kremlből pedig még kevésbé szűrődik ki valami. A világ Négy Nagy-ja majd csak úgy a mellényzsebből emeli ki a kérdéseket, hogy a meglepetés minél tökéletesebb legyen. A nyugati hatalmak miniszterelnökei mindent megpróbálnak, hogy zavarba hozzák a Szovjet emberét, de furfangból ez sem kér kölcsönt a szomszédaitól. Bár erre vonatkozólag sincs semmiféle megbízható utalás, valószínűnek látszik, hogy a három nyugati hatalom egységes taktikával harcol majd Bulganyinnal szemben. Ez az egységes taktika még inkább határozott körvonalat kapott San Franciscóban, a Molotovval történt beszélgetések során. Mindezt azért mondjuk el, nehogy túlsókat várjunk a genfi találkozótól. Genfben nem oldják meg a világ problémáit. Sőt, tovább megyünk. Még csak nem is próbálják megoldani. Nem merülnek bele valamely kérdés megoldásának részleteibe, hanem csak általánosságban beszélgetnek róla. Azt keresik majd, hogy hol volna az a leggyöngébb pont, ahol visszavonulásra lehetne kényszeríteni a másik tárgyaló felet? Milyen uj módszert lehetne alkalmazni, ha a régiek elavultak? Mi volna a feltételezhető ára ennek, vagy annak az engedménynek? Ezért neveztük ezt az egészet a problémák körülnyaldosásának. Minden jel arra vall, hogy a felmerülő legfontosabb kérdés Németország egyesítése lesz. Ezt maga Eisenhower terjeszti elő. Szovjet részről nem lesz heves ellenkezés. Sőt. A Szovjet örömmel belemenne ebbe az egyesitésbe, de tulnagy árat kér cserében. Nevezetesen, Németország “semlegesítését.” Ebbe pedig a nyugati' nagyhatalmai? nem mennek bele. Dehát akkor mit lehetne ennek ellennében felkínálni? Nagy kérdés, talán Genfben sem találnak feleletet rá. Aztán felmerül a leszerelés kérdése. Ennek megint annyi hátulütője van, hogy érdemleges latolgatása aligha várható. Csak a Nyugat veszthetne vele. Szóbakerül a genfi tárgyaláson a rab országok kérdése is. Elsősorban Magyarország és Románia katonai kiürítését szorgalmazzák majd nyugati részről, mint olyant, ami egyik lényeges oka a mai világpolitikai feszültségnek. A Szovjet hozzá is járulna a két rab ország kiürítéséhez, ha megfelelő árat kapna érte. Ma még nem lehet tudni, hogy milyen árat kínálhatnak nyugati részről. így a végére érkezve az eszmefuttatásnak, nem nagyon lelkesítő a kapott kép. Viszont annak sincs értelme, hogy vágyálmaink kergetése közben önmagunkat becsapjuk. A Nyugat hajlandó lesz egyezkedésre, de pozíciók feladásáfa nem. Döntés pedig — ismételjük — nem lesz. Ha Genfben minden jól megy, akkor ez a tárgyalás lesz az első láncszeme egy hoszszu alkudozásnak. Az egymillió aláírás Most, hogy az Amerikai Magyar Szövetség elindította országos akcióját, szeretnénk a számunkra oly nagyjelentőségű ügyhöz néhány szót fűzni. Hiszünk abban, hogy az aláírásgyűjtésben minden magyar kiveszi a részét, tekintet nélkül mindenre, ami bennünket itt, Amerikában szétválaszt. Az aláírásgyűjtés ügye a magyar érzés próbaköve s ezt a munkát tisztességes gondolkodású ember el nem háríthatja magától. Ellenkezőleg. Hiszünk abban, hogy ez az a mozgalom, amely az amerikai magyarságot egybeforrasztja. Legalább ennek az akciónak a tartamára felejtse el az amerikai magyar minden ellentétet, mert most közös édesanyánkért, M a g y arországért dolgozunk. A népért, amelyiknek szenvedése már-már elviselhetetlen. Abban tegyen túl minden magyar egymáson, hogy ki tud több aláírást szerezni. Az ügy olyan, hogy azért minden tisztességes amerikai is kiállhat, tehát magyar honfitársaink vigyék el a gyárakba és a többi munkahelyekre iveket, százak, ezrek aláírását kérve. Nagy ütőkártya lesz a kezünkben, ha az egymillió aláírás öszszegyül. A jövő évben elnökválasztás lesz és mi bebizonyithatóan nagy erőt képviselünk a pártok küzdelmében. Egymillió amerikai polgár kívánságát egyik párt sem kezelheti lekicsinylőig, tehát adott pillanat(Folyt, a 4-ik oldalon) MEYNER KORMÁNYZÓ BEESKETTE HIVATALUKBA AZ ÁLLAMI MENEKÜLT ÜGYI TANÁCS TAGJAIT Az Állami Menekült Ügyitanács tagjai, közöttük Ft. Béky Zoltán főesperes Az Állami Menekültügyi Tanács tagjait Meyner Kormányzó a múlt héten eskette be hivatalába. A Kormányzó fontos beszédet intézett a Tanács tagjaihoz és megtárgyalta velük azokat a lehetőségeket és módozatokat, amelyek alapján a kommunista elnyomatás alól menekült ezer és ezer hontalan Amerikába való bfehozatalát eszközölni kell. Az 1953-as Menekültügyi Törvény 214 ezer kommunista országokból menekült behozatalát engedélyezi. 1953 óta ennek a törvénynek az alapján alig pár ezer menekült jött be csak. A törvény keresztülvitele valahol megakadt. Ezeket az akadályokat kell most kiküszöbölni, hogy a törvény lejárta élőtt 1956 december 31 előtt lehetőleg az engedélyezett kvóta bejöhessen. A Tanács felhívással fordul az állam polgáraihoz, gyárak vezetőihez, egyházakhoz, jótékonycélu intézményekhez, hogy álljanak teljes erkölcsi súlyúkkal, munkájukkal és segítségükkel emellé az emberbaráti intézkedés mellé. Több mint 4000 árva várja örökbefogadását. Ezer és ezer szakember iparos, földmives, butcher, cipész, asztalos, kovács, várja, hogy assurencet adjon valaki és behozatalukat lehetővé tegye. A Törvény eddig rendkívül szigorú volt és ez is hozzájárult, hogy eddig oly kevesen jöhettek be. Ma a törvényt lényegesen megenyhitették az illetékes hatóságok. Ma minden nagyobb felelősség és veszély nélkül adhat assurancot bárki. Éppen azért a Tanács ez utón is kéri azokat, akik segíteni^ óhajtanak egy-egy assurance adásával egy-egy szerencsétlen menekült családon, vagy magános egyénen, igyekezzenek ezt megtenni, amig nem késő. Amig a törvény le nem jár. Forduljanak azonnal a városukban működő Refugee szervezetekhez. Egyházaik lelkészeiMárton Áron él és szabadon van? Amerikába érkezett két magánlevélből az derül ki, hogy Márton Áron gyulafehérvári róm. katholikus püspök, az erdélyi magyarság szellemi vezére újra püspöki székhelyén van és látogatókat is fogadhat. A hir a szenzáció erejével hat, hiszen Márton Áronról évekig semmiféle hir sem érkezett. U- tóljára 1948-ban látták Márton Áront, a csiksomlyói búcsún, amikor ezrek hallgatták bátor, főpapi beszédét. A búcsú után autóján Gyulafehérvár felé tarttott Márton Áron, amikor ismeretlen titkosrendőrségi ügynökök megállították a kocsit és a püspököt elhurcloták. ügyében soha tárgyalás nem volt s igy még arról sem szerzett tudomást senki, hogy melyik börtönben őrzik. Az utóbbi időben az az általános vélemény alakult ki, hogy Márton Áron ügye azért nem került népbiróság elé, mert a püspököt rabtartói halálra kínozták. Annál is inkább feltételezhető volt ez, mert Erdély szovjet megszállása után Márton Áron minden alkalmat megragadott, hogy tiltakozzék mind a vörös katonák kegyetlenkedései, mind pedig a románok magyarirtó hadjárata ellen. Reméljük, hogy a hir igaznak bizonyul és Márton Áron csakugyan él és szabadlábon van. A? annyira elhagyatott erdélyi magyarságnak ma inkább szüksége van rá, mint valaha is volt. A dollár budapesti “fekete” árfolyama Bécsbe érkezett budapesti üzletemberek közlése szerint az USA dollár feketepiaci árfolyama Magyarországon jelenleg 45-55 forint közt váltakozik. hez, akik a szükséges útbaigazítást megadják. Vagy forduljanak egyenesen az állarhi Labor & Industry Commissionerhez Commissioner Carl Holdermanhoz, State House Trenton N. J., vagy John J. Yencik, Director of Employment Security Division, State House Trenton, N. J., vagy a Menekültügyi Tanács titkárához: Edwin C. B. Clark, Division of Veterans Service, 205 West State St., Trenton, N. J. Vagy pedig a Menekültügyi Tanács tagjaihoz. UJ KÖZSÉGEK MAGYARORSZÁGON Az elmúlt félévben az alábbi újonnan szervezett községek kezdték meg önálló működésűket: Ballószög (Bács-Kiskun m.), Bokros (azelőtt Bokrospart, Csongrád m.), Dunafalva (azelőtt Margittasziget, Baranya m.), Eperjes (azelőtt Istvánhegyes és Szabadságtelep, Csongrád m.), Györgytartó (Borsod-Abauj-Zemplén m.), Nyársapát (Pest m.), Rákos (azelőtt Rákostanya, Csongrád m.), Tarhos (Békés m.), Tiszajenő (azelőtt Pusztajenő és Vezenyi szőlők, Szolnok m.), Tiszatelek (azelőtt Fekete-tanya, Szabolcs-Szatmár m.). 100,000 FORINTOTNYERT, DE NEM VEHETI FEL A budapseti Kossuth-rádió nagy hűhóval jelentette be, hogy az Első Békekölcsön százezer forintos főnyereményét Kozek Ferenc művezető nyerte. A rádióinterjú során azonban kiderült, hogy Kozek “nem veszi fel a főnyereményt teljes' egészében, hanem annak csak egy részét, a többit egyelőre letétben hagyja.” A rádió interjúból azután az is kiderült, hogy Kozek, aki bár művezető, tehát az előnyösebb fizetésüek közé tartozik, a felvett pénzt főleg arra fordítja, hogy “egy kicsit felöltözzünk.” RÁDIÓ Magyar órák Fourth of July MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (1300 Kc.) Kovács M. Balázs igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. Az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat Julius 4.-e, az amerikai függetlenségi nyilatkozat évfordulója, sok amerikai szemében már csak a nyár hivatalos kezdetét, tűzijátékokat és családi kirándulásokat jelent. A nap igazi jelentőségéről azonban nem szabadna elfeledkeznünk a nyárideji pihenőnap vidámságai közepette. Az idén a nagyjelentőségű nyilatkozat ünnepélyes aláírásának 179-ik évfordulója lesz. 1776. julius 1-én a Howe generális hadseregét szállító angol flotta New York kikötőjébe hatolt, mig Philadelphiában, onnan kilencven mérföldnyire, ugyanabban az időben a nemrégen megalakult Kontinentális Kongresszus latolgatta a virginiai, határozati javaslat sorsát, amely szerint “egyesült gyarmatainkat szabad és független államokká nyilvánítjuk.” A három nappal későbben aláirt Függetlenségi Nyilatkozat ennek a határozatnak a megindokolása volt, a világ többi népeivel szemben. Estére a kiküldöttek nagyrészét a függetlenség kikiáltása mellé állította a massachusettsi John Adams lelkes érvelése, julius 2-án pedig George Washington híradása is megérkezett az angolok new yorki váratlan támadásáról. A tizenhárom gyarmat erre egyhangúan a függetlenség mellett foglalt állást, mert az ingadozók is megtértek egymás után. 1776. juluis 2.-a — mondotta John Adams — aki később az Egyesült Államok második elnöke lett, “örökké nevezetes nap marad Amerika történetében. Késő generációk is meg fognak emlékezni e nap jelentőségéről.” Julius 3-án már a Függetlenségi Nyilatkozat szövege felett indult meg a vita, amelynek vázlatát Thomas Jefferson készítette el, hogy a világ előtt igazolja a gyarmatok elszakadását. Julius 4-én történt meg a szavazás, amelynek folyamán az összes államok képviselői az elfogadás mellett adták le szavazatukat. Téves azonban azt hinni, hogy a Nyilatkozatot e napon mindenki aláírta volna. Csak John Hancock, a Kontinentális Kongresszus elnöke látta el aláírásával az okmányt, hogy azt “hivatalos”-sá tegye. Augusztus 2-ig tartott, amig mind az 56 kiküldött tényleg aláírta a “Tizenhárom Amerikai Egyesült Állam Egybehangzó Nyilátkozazatát.” 1776. julius 8.-án, a philadelphiai Állami Épület udvarán, amelynek ma “Independence ÍSquare” a neve, ismét felolvasták a szöveget, miközben a helyi katonai őrség felvonult és a harangok is megkondultak. Az első formális ünnepséget 1777. julius 4-é'n, az első évforduló alkalmával tartották meg Philadelphiában. Azóta törvényes ünnepnappá vált julius 4.-e, mind a 48 államban, az ország fővárosában és minden amerikai területén. A Függetlenségi Nyilatkozat ma is élő dokumentum. Mikor a Legfelsőbb Bíróság tavaly az iskolákban való faji megkülönböztetés ellen döntött, uj fényt adott a második paragrafus emlékezetes kezdő szavainak: “Magától értetődő igazságnak tartjuk, hogy minden ember egyenlőnek született és hogy a Teremtő őket az élethez, a szabadsághoz és a boldoguláshoz való elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel.” A Függetlenségi Nyilatkozat demokratikus szelleme politkánk sarkalatos pontjává lett. A kormány hatalmát a néptől nyeri, a kormány szolgája és nem mestere a népnek, törvényhozókat azért választunk, hogy képviseljék akaratunkat és ha ezt elmulasztanák, a képviseletet megvonhatjuk tőlük.. Nincs nemzet, amelynek a születésnapja hasonlóan lélekemelő körülmények közt folyt volna le. A szabadság iránti rajongás, amely a Függetlenségi Nyilatkozat rugója volt, a nemzetet egész története folyamán hűségesen vezette. Amerika hatalmas nemzetté vált és a szabadság hívei ma tőle várnak útmutatást és bátorítást. Magyarországi sport-hirek Tizenhét év óta fennálló atlétikai rekord dőlt meg junius lián a Dózse-pályán rendezett atlétikai versenyen. Krasznaí Sándor a gerelyhaj itásban 71 méter 01 cm-es uj rekordot éri el. A régi csúcseredményt 1938- ban állította fel Várszegi Józsei (72.78.), Mihályfi János a súlylökésben 15 méter 88 cm-re javította a magyar rekordot. Befejeződött a labdarugóbajnokság tavaszi fordulója. Az első helyen a Bp. V. Lobogó (voll MTK), a második helyen a Bp, Honvéd (volt Kispest), a harmadik helyen a Bp. Kinizsi (volt Ferencváros) áll. Érdekes megemlíteni, hogy a Bp. Dózsa, a nagymultu Újpest labdarugócsapata, jelenleg az utolsó helyet foglalja el. VÁSÁROLJON azokban az üzletekben, amelyek latnagának, hirdetőinknek és púnkban hirdetnek. Ez önhekünk is javunkra lesz! Hungarian Hours
