Függetlenség, 1954 (41. évfolyam, 1-51. szám)

1954-03-18 / 11. szám

Vizsgáljatok meg mindeneket s a jót tartsátok meg! SZENT PÁL Hungarian News of Trenton Haza csak ott van, ahol jog is van! ✓ PETŐFI YEAR 41. ÉVFOLYAM — NO. 11. SZÁM. TRENTON, N. J.. 1954. MÁRCIUS 18. Ten Cents per Copy—$2.00 per Year . Mit fognak 100 év múlva a történetbuvárok gondolni rólunk Ha valamikor a jövőben, mondjuk, — hogy úgy 100 év múlva egy fiatalabb történet­­búvár, kiből a múltak keserű tapasztalatai nem öltek még ki minden idealizmust, tanul­mányozni fogja a jelen korból fennmaradt újságokat, igen furcsa véleménye lesz a ma élő amerikaiak mentalitásá­ról. Valami nem lehetett rend­ben, mondja majd a 70-80 év múlva születendő késői utó­dunk, ha látja, hogy ebben a vészesen komoly időkben, mi­kor az egyéni szabadságot biz­tositó civilizáció kérdésében a két részre szakadt emberiség élet-halál harcot viv, az ame­rikai sajtó hosszú időn keresz­tül a legfontosabb esemény­nek azt tartotta, hogy egy Mc­Carthy, nevű szenátor a két­ségtelenül ártatlan közéleti nagyságok közül kiket állitott pellengérre olyan kvalifikál­­hatatlan formában, hogy kommunista érzelmekkel gya­núsított egyénekkel hozta ő­­ket kapcsolatba. A legsajnálatosabb a dolog­ban az, hogy ami 100 év múl­va furcsának fog látszani, az a józan ésszel és reálisan gon­dolkodó mai ember szemében is furcsának látszik. Elég szép számban vannak manap­ság is ilyenek, mert az ame­rikai nép született intelligen­ciája semmivel sem kisebb más kultur népnek hasonló in­telligenciájánál. Csak későb­ben, a különböző körülmények befolyása következtében nő vagy csökken az értelmiségi foka egy népnek, bár a két világháború következtébeni szerencsétlen változások az e­­gész világon abnormális hely­zetet idéztek elő. Az emberek elvesztették józan ítélőképes­ségüket, s hogy helyzetükön javítsanak, a legfantaszti­kusabb lehetetlenségek meg­valósítása iránti törekvéseik­ben a legborzalmasabb ke­gyetlenségektől sem riadtak vissza. McCarthy szenátor módszeré­nek esetleges következmé­nyeit nem lehet szó nélkül hagyni Egy harmadik világháború­nak az előbbi kettőnél kiszá­míthatatlanul nagyobb réme sötét árnyékként nehezedik az egész emberiségre. Ha a má­sodik világháború után a jó­zan ítélőképesség talán rész­ben vissza is tért, annak új­bóli elvesztésétől mégis okunk van félni. Ilyen időkben nem szabad amerikaiakat egymás ellen ingerelni, mert ebből még akkor sem származhat semmi jó, ha a legönzetlenebb hazafiság leplével igyekezünk e ténykedésünket takarni. A Függetlenség szerkesztője és képviselője Kovács B. Mihály CÍME: 200 Genesee St. Trenton, N. J. Telefon 6-0159 Hivatalos órák hétfőtől péntekig 5 órától 6-ig. Előfizetések, hirdetések és helyi ügyek intézése itt. Mint már azt hónapokkal ez­előtt is hangsúlyoztuk, Mc­Carthy módszere, mellyel az ország biztonságát veszélyez­tető belső ellenséget, az ame­rikai kommunistákat igyek­szik leleplezni, mint egy jó cél elérésének rossz eszköze, végeredményben igen káros­nak látszik. Ugyanis mig egy­részt megzavarja a tényleges helyzetet tisztán nem látók jó­­zani, ítélőképességét, másrészt olyan diktatoriális elveket igyekszik meghonosítani az a­­merikai szabad élet működé­sében, amihez hasonló esetek voltak részbeni okai annak a két világkatasztrófának, mik­nek vövetkezményeit ember­öltőkön keresztül még akkor is nehéz lenne kiheverni, ha egy újabb földrengető össze­ütközéstől nem kellene tarta­nunk. A belső kommunisták elleni védekezésre az Egye-X sült Államoknak több igen ha­tásosan és kielégítően működő szerve van, s a szenátusi albi­zottság McCarthy módszere nélkül is eredményesen tudna kooperálni ezekkel a szervek­kel. Viszont az amerikai demo­kratikus szabad elvek alkal­mazása mellett igen bajos len­ne McCarthyt a törvényadta jogaiban korlátozni, igy Mc­Carthy valószínűleg mindad­dig nem fog változtatni az ő módszerén, mig az újságok, rádió és televízión keresztül a neve mindennap számtalan formában szereplni fog a köz­vélemény előtt. Ha senki nem Írna és nem beszélne McCar­­thyról, legalább is nem töb­bet, mint amennyit a többi szenátusi albizottságokról Ír­nak, akkor McCarthy senki­nek sem okozna különleges problémát. Nemcsak a külpolitikai hely­zetedé a belpolitikai viszonyok is gondot okoznak Eisen­hower elnöknek Különösen nem okozna gon­dot a republikánus pártnak, mert a szenátusban csak Ni­xon alelnök szavazatával ké­pesek a demokratákkal szem­ben a többségi előnyöket meg­tartani és igy nem engedhetik meg, hogy McCarthy esetleg szembe forduljon a párttal. McCarthyt tehát a republiká­nusok kénytelenek keztyüs kézzel kezelni, ami viszont szintén nagy problémát okoz nekik, mert az őszi választá­sokon, hol a Kengresszus alsó házát teljes egészében, s a szenátusnak egyharmadát új­ra választják, a demokraták kétségtelenül a McCarthyiz­­must fogják a legjobb ütőkár­tya gyanánt használni. így tehát az óriási gondo­kat- okozó külpolitikai helyzet mellett Eisenhowernek éppen elég gondot okoz a belpolitikai helyzet is, mert ha a jövő év elején összeülő uj Kongresz­­szusban a demokraták kerül­nének többségbe, a republiká­nus administrációnak igazán nem lenne irigylésreméltó helyzete. A múlt hét eseményeinek vizsgálgatásai közben alig ta­lálhatunk az amerikai újsá­gokban olyan érdekesebb hirt, melyben McCarthy neve nem fordult volna elő. Ezért vol­tunk kénytelenek mi is oly so­kat foglalkozni vele, s ezzel (Folyt, a 3-ik oldalon) “ISTENBEN A BIZ0DALMUNK!” | KOSSUTH LAJOS —1894 március 20 HATVAN ÉVVEL EZE­LŐTT, 1894. március 20-án éjjel halt meg, az olaszországi Turin­­ban KOSSUTH LAJOS . . . Az elbukott 1848-49-es sza­badságharc után Törökor­szágba, Angliába ment, majd Amerikába jött, hogy az osztrák elnyomatás alól a magyar nem­zet felszabadítására a szabad­ság-szerető népektől segítséget, támogatást szerezzen . . . Nem kapta meg, amit kért, amit várt, amit remélt . . . 35 évi hontalanság, keserves száműzetés, nemzetes sorsáért aggódás után, 92 éves korában visszaadta nemes lelkét Terem­­tőj ének ... A lelket, amely ma is féltő, aggódó, őrző nemtőként lebeg a b^lsors-üldözte, szét­szórt, szomorú nép felett . . . EZ A FELÍRÁS LESZ AZ UJ AMERIKAI POSTABÉLYE­GEN IS Az Egyesült Államok Főpos­tamestere bejelentette, hogy az 1937 óta használatban levő je­lenlegi rendes postabélyegeket, az úgynevezett “elnöki szériát” bevonják s az amúgy is meglehe­tősen egyhangú és “unalmassá” lett bélyegek helyébe uj, művé­szi kivitelű, változatos, színes levélbélyegeket fognak forga­lomba hozni. Az első ilyen ame­rikai levélbélyeg már április­ban megjelenik és a mostani 8 centes helyébe egy kék és piros kétszinnyomásu bélyeg lesz kap­ható a postahivatalokban, ame­lyen a fáklyát magasra tartó Szabadság-szobor felett “In God We Trust” (Istenben a bizodal­­munk) felírás olvasható. A bé­lyegen legfelül “U. S. Postage, 8c.” alól pedig “Liberty” felírás lesz. Az amerikai postabélyegek egyhangúságát töri meg ez az uj sorozat, amelynek összesen mintegy 18 értéke lesz (a mosta­ni 32 helyett) és egymás után fogják a különböző értékeket uj kiadású, művészi bélyegekkel felcserélni. Az utóbbi években az úgynevezett “commemora­tive” emlékbélyegek egyik-má­sikánál is észrevezető volt már a művészibb kivitelre törekvés, mint például a tavalyi 3-centes Vörös Kereszt bélyegnél, amely­hez hasonló szinváltozatu lesz az uj 8-centes, állandó haszná­latra szánt postabélyeg is. Hogy miért éppen a 8-centessel kezdik meg a régi sor felcserélését, ar-j ra egyszerű és logikus a magya­rázat: a külföldre szóló egysze­rű levelek dija általában 8 cent s igy ez a szép uj amerikai bé­lyeg az Egyesült Államok üzene­tét fogja vinni szerte a világba... a szabadság hazájának népe hit­vallást tesz ezzel a kis postabé­lyeggel is, mondván, hogy: “Is­tenben a bizodalmunk!” .. . Kossuth Apánk emlékezetére idézzük néhai Dr. Kiss Menyhért “Ki volt Kossuth” cimü örökbecsű szép költeményét: Ki volt Kossuth? Fiam, ezt kérdezed? Nevére kulcsold imára kezed! Szived dobogjon, szemed izzón, égjen, Mint két csillag a nyári barna éjben; Melled feszüljön, mintha átölelnéd Élted álmát, legszentebb szerelmét; Ajkad lobogjon, mint a rengeteg, Melybe a villám tüzmagot vetett — Mikor kimoúdod halhatatlan nevét, Mely üstökösként piroslik feléd . . . Be gyönyörű név . . . szent, könnyes, jajos: Kossuth Lajos . . . ü V Ki volt Kossuth? . . . Négy évszázad óta Zsupfedte kunyhó várta és dalolta . . . Mikor a rémes pallos rémitett S a jobbágy eltemette a hitet; Mikor a dézsma-bot szántott a hátán S uj kinzópoklot szőtt a bécsi sátán; Mikor látta, hogy a császári ház Rangot, földet az árulónak ad S a megparancsolt cél itt semmi más: Letörni a magyar sas-szárnyakat, — Se jog, se föld, se szabadság a népnek — Bitó-halál, akik élére lépnek — A könnyek óceán-tengerében Mely égig dagad s csillagot tapos, Megszületett, Rákóczi lelke-képen, Mint Husvét-hajnal a Nagypénteki éjben: Kossuth Lajos. Megszületett és hozott szabadságot, Trónusára ült a népakarat, dog, egyenlőség gyújtott és világolt S hultak bilincsek és válaszfalak . . . De asugárt elnyomja a sötétség S a szabadság drága arany-vetését Megtaposta a zsarnok, hitszegőn: Hogy Kossuthot és népét megkötözze, A világ két hatlama fogott össze; Egymás gyilkos bűneit védve hőn . . í? elbukott a szabadság lobogója . . . Bitófák mellett sirt a Kossúth-nóta, De prófétája két világon át Magával vitte vérző honát . . . A szabadság megtépett lobogóját A nagy népek babérral teleszórták S bár leverte gazul a muszka-kar: Nagy, ünnepelt, dicső volt a magyar . . . / Ez volt Kossuth, szivedbe zárd, fiam, Mint szent oltárkép lebegjen előtted: Ezer éve meghaltak annyian S ő legnagyobbja minden időknek . . . Ifjúként dobták hosszú rabságra, De a haza már véle volt bezárva, S mikor legyőzték helóta-hadak, A megváltott nép hiába várta, A hatalom innen kizárta S meghalt idegen csillag alatt . . . Ki millióknak hazát adott, Élte végéig hazátlan maradt, Csak a szivek legmélyén lakhatott, Héttitku, záros, nagy pecsét alatt . . . * ■ Most köztünk vagy, szoborban és halotton, Ah, de az ország, a Nagymagyarország Oda van már . . . Idegenek elorzzák . . . És idegen parancsol ottan Hol bölcsőd ringott, Kossuth Apánk! De a végzet nem szakadt volna ránk, Ha a Kossuth álma valóra vál’ S Budán él, velünk, a magyar király! Ha, akik kardra és kaszára jók, Jogot kapnak a dolgos milliók, Ha a gondolat, a sajtó szabad, Testvérnépet köszönt uj virradat. Ha a falánk kétfejü-sas helyett Turulmadár zug a bércek felett S Kossuth lelke élt volna fent s alant, Nem vcána másé egy maroknyi hant! A Beszkidektől le az Aldunáig Együtt volnánk, mind az utolsó szálig '. . . És együtt leszünk, ha a Kossuth-örökség, halottaiból feltámad manapság, 'Hogy ami széthullt ismét eggyé kössék: A jog, egyenlőség és szabadság! A munkás csak szerszám a bolseviki paradicsomban Ismeretes, hogy Magyaror­szágon minisztertanácsi enge­dély kell a munkahely elhagyá­sához. Bizonyos iparágakban, a nemszakmunkások, amennyiben azelőtt kolhoztagok voltak, ha ő­­ket a termelőszövetkezeti igaz­gató kikéri s ők is el akarnak menni, úgy el kell őket enged­ni. Ez az intézkedés lényegében beismeri, hogy a munkásság oly mértékben van helyéhez kötve, hogy minisztertanácsi határozat szükséges az elenkedéshez. De még ebben az esetben sem a munkás a kezdeményező, hanem annak a szervezetnek a vezető­je, amely őt kikéri. Úgy kezelik, mint egy szerszámot, egyszer az iparba vezénylik őt, felbontva otthonát és családi életét, majd később a termelő szövetkezeti igazgató “kéri ki” és ismét visz­­szamehet. * ---------­Letartóztatták Arad város főrabbiját Aradon cionista-ellenes pörök folynak, sőt már három vádlot­tat el is ítéltek. Egyidejűleg cionista kapcso­latok vádjával letartóztatták dr. Schönfeld Miklós aradi neológ főrabbit, aki eddig is tiltako­zott a túlkapások ellen. MI ÚJSÁG...? A MAGYAR RÁDIÓ WTNJ mint minden amerikai és ma­gyar ünnepet, a márc. 15-ét is megünnepelte. Az ünnepi be­széd kihangsúlyozta, hogy ehhez az üldözött és gyűlölt magyar néphez mennyien szeretnek tar­tozni, olyanok akinek semmi köze a magyarsághoz. .Mily má­sok voltak a 48-as magyar hősök kik magyar név nélkül tettek bi­zonyságot tetteikkel magyársá­­gukról. A ma élő magyar nevii de magyarokra szégyent hozó, vagy bármelyik magyar ügyet piszkoló úgynevezett magyar, nem magyar. A MAGYAR RÁDIÓN kö­szöntötték egymást: Sivadó Mihály mindenkit, aki a kórházban felkereste. Samu Mihályt születésnapján Nagy István és felesége. Vágott Miklós és feleségét házassági évfordulójukon összes testvérei. Bolyszko Jánost születésnap­ján veje és leánya Mihalik há­zaspár. A TRENTONI magyar rádi­ón a WTNJ-n köszöntötték egy­mást: A MAGYAR RÁDIÓ értesíti kedves hallgatóit, ha még 900 levelező lap érkezik hallgató­inktól, akik még nem küldték be jelentkezésüket, lehetőség MR. GAZSI A HAMILTON TOWNSHIPI VÖRÖS KERESZT KAMPÁNY ELNÖKE SIKERREL VEZETI A MUNKÁT Courtesy of The Trentonian Képünk a Hamilton Township-i Vörös Kereszt kampány legfontosabb résztvevőit mutatja be. Balról jobbra, Patrick Sacatelli, társelnök, Mr. Andrew T. Gazsi, elnök, és Stacy B. Lippincott a Yardville-i csoport elnöke*. Hervey S. Moore polgármester irta alá a vörös kereszt proklamációt. Árvák örökbefoga­dása és az 1953. me­nekültügyi törvény Sok amerikai család, amely­nek nem sikerült belföldön gyer­meket örökbefogadnia, az 1953-i menekültügyi törvény könnyíté­seit veszi igénybe. Ez a tör­vény 4000 kvótánkivüli vízumot engedélyez tiz éven aluli olyan árvák számára, akiket házaspá­rok, amelyeknek mindegyike a­­merikai polgár, külföldön örök­befogad, vagy az országban szándékozik örök befogadni. (Házasságban nem élő amerikai polgár nem részesül ebben a kedvezményben.) Két gyerme­ket lehet örökbefogadni, de ha ennél több testvér van, többet is, hogy a családok erőszakos szét­választását megakadályozzák. Ismert, vagy ismeretlen szü­lőktől származó árvákat fogad­hat örökbe férj és feleség, csak arról kell kielégítő bizonyságot szolgáltatnak, hogy a gyerme­ket máris örökbefogadták, vagy itt fogják örökbefogadni és itt képesek lesznek róla kellőképen gondoskodni. A külügyminiszté­rium megfelelő kérdőíveket ké­szíttetett el erre a célra. A jövendőbeli fogadott szü­lőknek Amerikában elismert gyermekjóléti intézmény jóvá­hagyását kell megszerezniük, a­­mely szavatol azért, hogy a gyer­mek örökbefogadása itt megtör­ténik és hogy szükségleteiről gondoskodni fognak. Ez a ga­rancia arra az esetre szükséges, ha a gyermeket kisérő személyek később úgy találnák, hogy az örökbefogadásnak olyan akadá­lyai vannak, amelyeket nem tud­nak legyőzni. Ilyenkor a jóté­konysági egyesület gondoskodik a gyermek végleges elhelyezésé­ről és az addig való ellátásáról. Ha az örökbefogadás külföldön már megtörtént, erre a jótállás­ra nincs szükség. Ha a fogadott szülők még nem ismerik a gyermeket, akit örök­befogadni szándékoznak, egy ilyen Amerikában elismert gyer­mekjóléti intézetre kell bizniok, hogy a gyermeket részükre ki­válassza. Ha ismerik, akkor erre sincs szükség. Az örökbefogadásról és a gon­doskodásról szóló ígéretet a kül­földi amerikai konzulnak és a Refugee Relief Administi'ation igazgatójának is jóvá kell hagy­nia. Családok, amelyek gyermeke­ket szándékoznak örökbefogad­ni, többet' tudhatnak meg e kér­désről, ha egy belföldi gyermek­­jóléti intézménnyel lépnek érint­kezésbe. Meghalt Herczeg Ferenc, a hires magyar író A budapesti kommunista la-, pok február 26-án megírták a nagy magyar iró halálhírét, rö­viden csak ennyit: “Herczeg Ferenc, a neves iró, szerda délben (február 24-én) 91 éves korában meghalt.” A régi magyar Írógárda világ­­hirü vezető személyisége, a bol­dog Nagy-Magyarország kiváló regény- és szinmü-irója távozott ej az élők sorából .. . nyílik az egy órás műsor másfél órára való emelésére. Kérjük hallgatóinkat szorgalmazzák is­merőseiknél a levelező lap kül­dést.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents