Függetlenség, 1954 (41. évfolyam, 1-51. szám)

1954-02-25 / 8. szám

Vizsgáljatok meg mindeneket s a jót tartsátok meg! SZENT PÁL Hungarian News of Trenton Haza csak ott van, ahol jog is van! PETŐFI YEAR 41. ÉVFOLYAM — NO. 8. SZÁM. TRENTON, N. J.. 1954. FEBRUÁR 25. Ten Cents per Copy—$2.00 per Year HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL Önvallomás a bolsi tervek kátyúba jutásáról . . . Révai József, aki a kirakati Dobi István mögött az Elnöki Tanács ügyeit tulajdonképen intézi, beszédet mondott a kom­munista párt veztőségi ülésén s többek közt kijelentette: — “Az uj gazdasági politika, amelyet fővonásaiban Lenin dolgozott ki már 1918-ban, majd 1921-ben, minden részletében kifejtett, to­vábbfejlesztett és alkalmazott: alapvető vonásaiban minden or­szágra érvényes a kapitalizmus­ból a szocializmusba való átme­net szakaszán. — Mi az uj gaz­dasági politikát nem most, ha­nem már a fordulat éve óta al­kalmaztuk . . . Célunk változat­lanul a szocializmus alapjainak lerakása, a reánk váró uj fela­datok kétségtelenül szükségessé teszik, hogy változtassunk ré­­régebbi terveinken, hogy meg­lassítsuk az iparositás ütemét, hogy kitoljunk egyes határidő­ket. Mindezt azonban nem azért tesszük, mintha a legkisebb mér­tékben is letérnénk a szocializ­mus építésének útjáról. A hibák kijavítása nem jelent visszavo­nulást vagy letérést.” Révai tehát megerősíti azon szabad földön élő magyarok fel­fogásának helyességét, akik kez­dettől fogva nem láttak irány­­változást Nagy Imre uj minisz­terelnök programjában s meg­állapították, hogy uj gazdasági politika alkalmazásáról van szó, minként azt a Szovjetben is csak átmenetileg alkalmazták 1921-ben. szovjetszemélyek szolgálatában áll. Orosz kezekben van már a magyar telefon is . . . A szovjet nem bízik a magya­rokban, akármilyen vörösnek játszák is ki magukat a csatlós elvtársak. Ezt bizonyítja, hogy a városközi telefonközpontokat orosz telefonkezelőkkel és nők­kel rakták meg. A budapesti és más városokban levő orosz hely­őrségi, valamint szovjet diplo­máciai telefonkapcsolásokat csakis oroszok végzik. Magya­rul tudó szovjetkémek figyelik a magyar telefonbeszélgetése­ket, mondotta a telefonközpont egy volt alkalmazottja, akinek sikerült átszöknie az osztrák­amerikai zónába. A posta távkábel-szerelő vál­laltának munkásai nagyobb ará­nyú megerősítési munkát végezi nek a Budapes.t-Cegléd-Szolnok- Debrecen - Ungvár - Lemberg*­­Moszkva-i távkábelen. A mun­kálatokat Budapestről kiindulva kezdték meg. A mostanáig üzemben volt távkábel tulterhetlsége miatt feladatának megfelelni nem tu­dott. Különösen mióta 1953 nya­rán a Tiszán-tulon több automa­ta központot kapcsoltak hozzá. A távkábel ma a legfontosabb tele­fonvezeték Magyarországon, a­­mely Budapestet ^Moszkvával összeköti. A főérpároknak és az azokból kialakított müáramkö­­röknek 50 százaléka ma is a ma­gyarországi katonai és polgári A püspöki karnak támogatni kell a bolsi gazdasági célokat A magyar mezőgazdaság olyan csődbe jutott, hogy a kor­mánynak minden fizikai és erkölcsi eszközt igénybe kell vennie, hogy a mezőgazdaság megrekedt szekerét a kátyúból kihúzza. A rhagyar püspöki karnak leg­utóbb körlevelet kellett kiadnia a papok számára, melyben az egyház szolgáit felszólítja, hogy a prédikációkban s példaadó tet­tekben a lakosságot fokozott mezőgazdasági munkálatokra biztassa. “VISSZAJÖTTEK... HAZAJÖTTEK...” Az államosított magyar kereskedelem teljes csődje Az utóbbi évek folyamán Ma­gyarországon a kereslet szük­ségleti és háztartási cikkekben, bútorban és textíliákban emel­kedett. És pedig nem azért, mert a lakosság hdlyzete anyagilag javult. Az ok az, hogy az utóbbi évek folyamán az ipari munkás­ság száma kb. 400,000 fővel e­­melkedett. Ez a 400,000 munkás azelőtt a mezőgazdaság kereté­ben dolgozott, olyan munkakör­ben, a hol kereslete a városi szükségleti cikkekben kevesebb volt. Az utóbbi hat évben a lakos­ság számára fontos iparcikkek gyártása a nehézipar javára Csökkent. Ezekben az években a kereskedelmet is államosították. A régi szaktudással bíró üzlet­embereket eleinte meghagyták a kereskedelmi életben munkakö­rükben. Később elbocsátották vamennyiöket és a kereskedelem irányítását átadták párthü ut­caseprőknek és csatorna tisztí­tóknak. Ezek hihetetlen lelkiis­­meretlönséggel rombolták szét az évszázadok óta beidegződött jó kereskedelmi rendszert. így nemcsoda, hogy a Szabad Nép egyik november végi számában ezeket Írja: “Az államosított kereskede­lem nem tudja kielégíteni a dol­gozó osztályok jogos követelé­seit,” továbbá: “a kereskedelem-' nek nincs a való élettel összeköt­tetése, tervtelenül és bürokra­tikus eszközökkel irányítják.” Az iparositás miatt sokezer kereskedelmi alkalmazottat is elbocsátottak. Az államosított üzleteknek teljesíteniük kellett a .tervszerinti normájukat. így nem is törekedtek arra, hogy üzletekben nagyobb választék legyen különböző cikkekben, ha­nem olyan árukkal kereskedtek, melyekkel a rájukszabott terv­forgalmat a legkönnyebben elér­ték. A fogyasztók előnyét termé­szetesen a népi demokrácia nem veszi tekintetbe. így a gazdasá­gi élet több ága mellett a keres­kedelem is teljesen csődbe ju­tott. A Függetlenség szerkesztője és képviselője Kovács B. Mihály CÍME: 200 Genesee St. Trenton, N. J. Telefon 6-0159 Hivatalos órák hétfőtől péntekig 5 órától 6-ig. Előfizetések, hirdetések és helyi ügyek intézése itt. Ezzel köszöntötte a Verhovay Segély Egylet központja a be­csatlakozott New Jersey Ma­gyar Egyletek Egyesülete még megmaradt tagságát. A Verho­­vayak Lapja február 3-iki szá­mának első oldalán vezércikk mondja el, hogy az 1923. decem­berében alakult Jersey Egyletek Egyesületének tagsága java­részt azokból tevődött össze, a­­kik a biztosítási törvények által megkívánt üzlet alapra áttért Verhovay Segély Egyletből ki­léptek, kiszakadtak s “másutt kerestek maguk és szeretteik számlára biztonságot. Keresték, de nem találták, mert régi igaz­ság az, hogy olcsó húsnak hig a leve — és amit homokra építe­nek, homokstul elfujja a szél...” — írja a vezércikk. És ezekben a sorokban, ebben a vezércikkben pontosan az van, amit mi évek óta mondottunk, szóban és írás­ban hangsúlyozva ismételtünk oly sokszor, kérve, figyelmeztet­ve a Jerseyi Egyletek vezetősé­gét a veszedelmekre, amik az ilyen “homokra építésnek” mindinkább 'előtérbe nyomuló következményei . . . (Végezetül pedig valósággal beleijesztettük őket az elodázhatatlan, a 12-ik óra után 5 perccel megtörtént, bármilyen módoni, botrányt megelőző csatlakozásba . . . ) A Jersey-i Egyletedből már é­­vekkel ezelőtt hol itt, hol ott sza­kadt el egy-egy átlagos életkor szerint “fiatalabb” és saját kü­lön vagyonnal is rendelkező fi­ókosztály s átállt valamelyik első kommün alatt nem volt ve­zető egyéniség.) Az ünnepi beszéd nem is emlé­kezett meg a hajdani vezetők­ről. Kivétel csak az a három kommunista volt, akiket a ma­gyar bíróság a kommün bukása után halálra ítélt és akiket ki is végeztek: Korvin, Fürst és Sal­­lai. A forradalom többi gyerme­kéről, akit a forradalom régi jó szokás szerint maga nyelt el, nem történt említés. Andics elvtársnő beszédében még egy dolog volt feltűnő, és pedig az, hogy állandóan csak a marxizmusról és a leninizmus­­ról beszélt. Egy szó sem esett Sztálinról vagy a sztálinizmus­ról. Hova lettek a hajdani magyar kommunisták? 1953 november 20-án ünne­pelték Magyarországon a Kom­munista párt fenállásának 35 éves jubileumát. Az ünnepi be­szédet Andics Erzsébet elvtárs­nő tartotta. Meg kell jegyeznünk, hogy a hajdani Kommunista párt ala­pitói és vezetői közül már senki sincs életben. Kun Béla kom­mün je után Moszkvába emigrál­tak és az idők folyamán ott “tisztogatták” őket (Rákosi az Egyházi újság szovjetfilmet kénytelen propagálni • A Kereszt cimü magyar kato­likus újságban legújabban szov­jetfilmek hirdetései olvashatók. Azelőtt egyházi újságokban csak akkor tettek filmekről említést, ha ezeknek a filmeknek témája egyházi problémákkal foglalko­zott. A “békepapok” vezetői pe­dig ezzel szemben nem adnak többé tudósításokat a vallásos lapokban az egyházi filmekről. Ellenben a szovjetfilmeket az egekig dicsőítik. nagy egyletünkbe. A tavaly ta­vasszal azuán az “óramutató” a 12-eshez ért s a végső cselekvés órája elérkezett . . . Minden további kommentár nélkül közöljük a Verhovay ve­zércikk alábbi részeit. Mindent elmond ez az Írás, amit ezzel az üggyel kapcsolatban még mon­dani kell: “A Verhovaytól elszakadt kö­zel tizerfőnyi testvérünk egy része, akik New Jerseyben laktak, alakították meg, megle­vő helyi egyletek bevonásával, 1923-ban a “New Jersey Ma­gyar Egyletek Egyesületiét. Eleinte jól ment minden, de azu­tán, amint az előrelátható volt, jöttek a bajok. Az ottani vezető­ségben is voltak hozzáértő em­berek, akik már 10—15 évvel ezelőtt megpróbálták rávenni a tagokat, hogy valamelyik “legal reserve” alapú országos egylet­hez csatlakozva biztosítsák azo­kat, akik hosszú éveken át fizet­ték a tagsági dijukat. Sajnos az előrelátás, az okos szó nem talált fülekre. — Az elmúlt évben az­után be kellett látni mindenki­nek, hogy ez igy tovább nem me­het, mert hiszen az utolsó száz tag, aki megmarad, nemhogy ezer dollárt kapna, hanem még száz tallér se marad majd az ö­­-rökösöknek. A vezetőség ismét megkereste az országos egyesü­leteket s azután úgy határozott, hogy a Verhovay nagylelkű a­­jánlatát fogadják el s hozzánk csatlakoznak. A múlt év nyarán megindult tárgyalások eredmé­nyeként azután a Verhovay Se­­(Folyt, a 3-ik oldalon) MI ÚJSÁG...? A TRENTONI Magyar rádi­ón (WTNJ) köszöntötték egy­mást : Virók Károlyt születésnapján felesége. Torna Gellértet és feleségét Torna Annát házassági évfordu­lójukon Szakács József és fele­sége. Péter Pálnét 73-ik születés­napján Margit leánya Mária és Sentia unokái. M i z d a nét születésnpaján Tóthné. Vahály Józsefet' születésnap­ján gyermekei és felesége. Tabály János és feleségét Zsi­­zseri Mariskát házassági évfor­dulójuk alkalmából gyermekeik Bözsi és Józsi. Ugyancsak ko­mája Vaneka József és ve je Va­­neka Jani. Fedor Sándort születésnapján Jóska bátyja. Vahály Józsefet és feleségét házassági évfordulójukon egy jó jóbarátjuk. Majoros Györgynét Zsuzsan­na asszonyt népnapján egy tisz­telője. Majoros Juliskát névnapján egy jó barátja. A menekültek bevándorlását illető uj törvény ismertetése A “MENEKÜLTEK” BEVÁNDORLÁSÁT az 1953-ik évi “Refugee Re­lief Act’’ néven ismert törvény szabályozza. A törvény végre­hajtásával a Külügyminisztéri­um Vizűm Osztályát bízta meg az amerikai Kongresszus. Bár­milyen felvilágosításért közvet­lenül ehhez az irodához fordul­hat az, akinek kérvény-űrlapra, utasításra, vagy egy bizonyos probléma bővebb magyarázatá­ra van szüksége. A hivatal cime: Director, Visa Office Department of State Washington 25, D.C. Ez az iroda az amerikai kül­ügyminisztérium hivatalos kö­zege. Minden utasítás, amit az érdeklődő onnan nyer: hivata­los, megbízható, hiteles és ingye­nes. Ajánlatos, hogy csakis nél­külözhetetlenül fontos adatokért forduljanak az irodához, mert a redukált személyzettel dolgozó kormányirodák válaszainak a késése miatt a bevándorlási ügy szenved halasztást. A legfonto­sabb alapvető tudnivalókat a­­zért közöljük tehát ebben a je­lentésben, hogy az érdeklődők folytonosan ismétlődő kérdései­re hasznos és gyakorlati választ adj unk. EURÓPA ORSZÁGAIBÓL amerikai bevándorlásra en­gedélyezhető menekülteket a “Refugee Relief Act” 14-ik pa­ragrafusának a c. pontja (Sec­tion 14 (c) fedezi. Aki tehát Európában élő menekülteket a­­kar Amerikába juttani, az az említett törvény 14 (c) parag­rafusát fedező kérvényürlapo­­kat kell, hogy kitpltsön s ezt a kérvény-formát csak a külügy­minisztérium washingtoni Vi­zűm Osztálya, vagy az e^yes ál­lamok fővárosaiban lévő szövet­ségi központi hivatalokban lehet megkapni. Legegyszerűbb Írni irte a fentebb közölt címre, a­­honnan azt megküldik. Nem elég azonban egyszerűen azt Írni, hogy küldjenek a címzettnek “assurance”-ét. Ilyen kérvény­­űrlap ismeretlen. A “menekült”­­ek meghívására három (3) kér­vényt készített a külügyminisz­térium, a szerint, hogy ki, vagy kik azok az amerikai polgárok, akik a menekült meghívását biz­tosítják. A kérvény űrlapot te­hát pontosan ismerni kell az azt aláíró amerikai polgárnak mi­előtt abból egyáltalán kérhetne: 1.) FORM DSR-1, vagyis ELSŐ SZÁMÚ kérvényt egy amerikai polgár védnök tölti ki, aki a kérvényben megne­vezett menekültnek az eltar­tását, munkáját és lakását biztosítja. Az űrlap hivatalos neve: “Assurance by an indi­vidual sponsor for named alien.” 2. ) FORM DSR-2, vlagyis a MÁSODIK SZÁMÚ kérvényt több amerikai polgár védnök tölti ki, akik a kérvényben megnevezett menekültnek az eltartását, munkáját és laká­sát külön-külön biztosítják. Az űrlap hivatalos neve: “As­surance by more than one sponsor for namer alien.” 3. ) FORM DSR-4, vagyis a NEGYEDIK SZÁMÚ kér­vényt hivatalosan elismert közj ótékonysági i ntézmények jótállása mellett, az általuk felkért amerikai polgár véd­nökök töltik ki. Az űrlap hi­vatalos neve: “Assurance by more than one sponsor for alien nominated by agent.” Ez a három féle kérvényürlap a legfontosabb a még Európá­ban élő menekültek szempontjá­tól. A bevándorlásukat biztositó és kívánó amerikai polgároknak ebből a három kérvényből kell egyiket kitölteni négy példány­ban. Az első és második számú kérvényből három, közjegyző e­­lőtt hitelesített, példányt kell be­küldeni a fent jelzett címre. A negyedik példányt a kér­vényt aláíró védnök köteles megőrizni, hogy az ellenőrző vizsgálatok idején pontos vá­laszt adhasson a vizsgáló közeg képviselőjének a kérvény ada­tairól A negyedik számú kér­vényből két közjegyző előtt iga­zolt példányt kap a Vizűm Osz­tály, egyet az elismert közjóté­konysági intézmény s egyet a munkaadó és lakást biztositó a­­merikai polgár köteles megőriz­ni. AZONOS KÖVETELMÉNY az előfeltétele mind a három kérvénynek. Ezeket az alapvető feltételeket úgy a bevándorlást kérő védnöknek, mint az ameri­kai bevándorlásra váró mene­kültnek tudni kell: 1. ) Csak amerikai polgár Írhatja alá a kérvényt. 2. ) A munkaadó és lakást biztositó is csak amerikai pol­gár lehet. 3. ) A bevándorló keresetét biztositó munkán és a lakáson kívül az amerikai polgár véd­nök azt is köteles igazolni, hogy a bevándorlásra engedé­lyezett menekült nem fog köz­teherviselésre (állami segély, ingyenes kórházi kezelés, munkanélküli segély, aggkori nyugdíj, árvaház, aggmenház, stb.) szorulni, mert ő mind ezért személyesen és vagyo­nával áll jót. Ezeknek az anyagi garanci­áknak a biztosítására a külügy- i minisztérium tehát a kérvény el­fogadása előtt előírja és követeli a következő garanciákat: 1. ) A munka alkalom tény­leges létezését igazolni kell a védnök lakásához legközelebb lévő U.S. Employment Office­­nak. Ez az állami iroda csakis olyan munkát igazolhat, a­­mely nemcsak ténylegesen lé­tező, hanem azt is igazolnia kell, hogy a munkát betöltő idegen alkalmazása miatt nem fogja elveszteni a munkáját egy már ott lévő amerikai pol­gár. Olyan munka lehetősé­get, amelyet a meghívott mé­­nekült nem tud elvégezni (ta­pasztalat hijján) ez az iroda nem igazol. 2. ) A lakás biztosításhoz sem elegendő a védnök Írott garanciája. Vagy a U.S. Em­ployment Office-nak, vagy az illető város és állam lakáshi­vatalának (Housing Commis­sion) igazolni kell külön le­vélben, hogy a menekült be­fogadására készen áll a meg­jelölt otthon, vagy lakás s an­nak az elfoglalása nem fog más amerikai polgár kárára történni. 3. ) A köztehermentesitést a meghívó védnök a saját kere­setének, vagy vagyonának az (Folyt, a 2-ik oldalon) MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, 1300 Ke. Directed by: Michael B. de Kovács 200 Genesee St., Trenton, N. J. Phone 6:0159 A “Voice of Ameri­ca” magyar műso­rának népszerűsége Az elmúlt héten washingtoni j elentések beszámoltak arról, hogy az Eisenhower-kormány milyen mélyreható változásokat eszközölt Amerika tájékoztató hivatalában, amelynek egyik legfontosabb szervezete á Voicb of America. Ezzel a jelentéssel kapcsolatban érdemesnek tart­juk megemlíteni, hogy saját ér­tesülésünk szerint a nyugati rá­dió-állomások magyarnyelvű programjai között Amerika Hangjának a közvetítései ma a legnépszerűbbek. Először azért, mert Amerika Hangja hírszol­gálata megbízható és mert a hallgatók tudják, hogy Amerika Hangja hírmagyarázatai Ame­rika hivatalos köreinek a néze­teit tükrözik vissza. Másodszor pedig azért, mert a programok összeállítása olyan gondosságra, szakértelemre vall, annyira te­kintetbe veszi a magyar közön­ség lelki igényeit, hogy amikor a magyarsországi hallgató Ame­rika Hangjának programjaira kapcsol, tudja, hogy olyanok be­szélnek hozzájuk, akik minden problémájukkal tisztában van­nak, akik a legteljesebb együtt­érzéssel kisérik sorsukat és a­­kiknek legfőbb törekvésük segí­teni a szenvedőkön. Annyival is örömteljesebben közöljük ezeket a megállapításo­kat, mert Amerika Hangja az utóbbi 'időben az eddiginél is nagyobb figyelmet szentel arra, hogy az amerikai magyarság szellemi vezetőit megszólaltassa és igy a kommunizmussal szem­ben hősiesen ellenálló magyar nép az amerikai magyarságtól is bátorítást, biztatást és reményt nyerjen. Amerika Hangja ma­gyar osztálya uj osztályfőnöké­nek, Nadányi Pálnak a vezetése alatt valóban elismerésreméltó munkát végez. (Amerikái Magyarság) * Hungarian Hours — RADIO — Magyar órák

Next

/
Thumbnails
Contents