Függetlenség, 1954 (41. évfolyam, 1-51. szám)

1954-12-16 / 50. szám

American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság YEAR 41. ÉVFOLYAM — NO. 50. SZÁM. TRENTON, N. J.. 1954. DECEMBER 16. Ten Cents per Copy—S2.Ö0 per \ ear Tért hódit Amerikában az idegen nyelvek tanulása KIK SEGÍTETTÉK ELŐ A MAGYAR SAVINGS AND LOAN FEJLŐDÉSÉT A postahivatal figyelmeztetése a kará­csonyi küldeményekre vonatkozólag Vannak Amerikában, akik azt hiszik, hogy elégséges, ha egy nyelvet ismernek jól, az an­golt, az anyanyelvűket. Ezzel szemben a statisztika azt mutat­ja, hogy egyre több és több'ame­rikai fog hozzá idegen nyelvek tanulásához. Pontosan 59-féle élő nyelvet tanítanak ma már amerikai és kanadai főiskolák­ban. ' A francia nyelv az, amely az érdeklődés központjában áll; rögtön utána a spanyol és a né­met következnek. Körülbelül 900 főiskolában tanítják e há­­ro mnyelvet. A negyedik helyet az olasz foglalja el, amely 200 főiskola tanrendjében szerepel. Az orosz és a portugál az ötödik és hatodik helyen áll. A második világháború -óta Amerika népe gyakrabban jár külföldre és több idegen ember­rel találkozik, mint bármikor azelőtt. Belátják, hogy sokkal több ember él a világon, aki nem tud angolul, mint aki tud. Az idegen nyelvek iránti érdeklő­dés erősen fellendült. Több és több főiskola megköveteli ma már, hogy hallgatói legalább két éven át idegen nyelveket is ,ta­nulmányozzanak. Az amerikai diákok legújab­ban néhány olyan nyelvnek a tanulására is rászánják magu­kat, amelyeket azelőtt csak ke­vés helyen tanítottak. Ezek a héber, a kínai és a japán. Több mint két tucat főiskola vette fel tantervébe e nyelvek tanítását és sok helyen lehet lengyelül, svédül, norvégül és arabul isia­­nulni. E 'sorok írójának, az Elm­hurst College keretében az a munkája, hogy a magyar nyel­vet, a magyar népet, irodalmat, történelmet és kultúrát ismer­tesse meg azokkal, akik idejü­ket; nemcsak nyelvtanulásnak kívánják szentelni. Eisenhower elnökünk csak nemrégiben hangsúlyozta, hogy amerikai polgároknak kötelessége, hogy a világnépeit megismerjék s meg­értsék. A nemzet megértő vissz­hangjáról tanúskodik, hogy leg­alább 5 amerikai és kanadai in­tézetben tanítják a következő nyelveket: perzsát, törököt, ko­reait, horváth-szerbet, csehet, dánt, magyart, bolgárt, görögöt, románt és ukránt. Kettőtől-négy intézetben: örményül, hollan­dul, hindu, indonéziai, mongol, izlandi, sziriai arab, sziámi, vi­­etnamézi, albán, burmai, egyp­­tomi arab, gélik, szlovák, taga­­log, tibeti és urdu (Nyugat Pa­kisztán) nyelven tanítanak. Csak egy helyen: amoy-kinai, cseremiz (a felső Volga-menti vidék nyelve), észt, finn, geor­­giai, hawaii, hindusztáni, iraq­­arábiai, lapp, litván, maláj i, mandzsu, mandarin-kinai, vel­­szi, pashto (Afganisztán), Uz­bek és jiddish nyelveken. Különféle módszereket alkal­maznak a nyelvek könnyebb el­sajátítására, igy hángf elvevő készülékeket is. Egyes főiskolák olyan intézeteket, házakat tar­tanak fenn, ahol tilos az angol beszéd. Másutt csak bizonyos asztalokat jelölnek ki az ebédlő­teremben, ahol á diákok étkezés közben németül, franciául, spa­nyolul, vagy svédül beszélgetnek egymással. Említésre méltó még az adat, hogy ma már az amerikai fő­iskolák 85 százaléka egyenesen megköveteli, hogy hallgatói leg­alább egy idegen nyelvet is ve­gyenek fel atnulmányaik sorá­ba és az a tény, hogy idegen nyelveket nemcsak az amerikai közép-, hanem az elemi iskolák­ban is tanítanak. * * * Molnár tanár fenti értékes tanulmányának közzétételével egy időben, Earl J. McGrath, a­­merikai közoktatási biztos, hangsúlyozva a kormány érdek­lődését az idegen nyelvek taní­tása iránt, a következőképen nyilatkozott: “A nyelvtanítás társadalmi, politikai és nemzetközi fontos­sága az amerikai közoktatás irányítását lényegesen befolyá­solja. Azonban más érdekek is megkövetelik az idegen nyelvek ismeretét . . . Az amerikai pol­gárok kötelessége, hogy tekin­tettel legyenek világhelyzetünk­re... Ebben az egyr eszükülő vi­lágban, gyermekeink még na­gyobb közelségben fognak élni más nemzetekkel, mint mi. Attól függ, megértjük-e és megértet­jük-e magunkat velük, hogy nemzetközi felelősségünknek e­­leget tehetünk-e? Csak akkor érthetjük meg valóban egy más nemzet lelki világát, ha — bár hézagosán — de ismerjük a nyelvét. Nemzeti érdek, hogy ez­zel a kulturális eszközzel felsze­reljük polgárainkat!”-------------------T-­McCarthy folytatja a vizsgálatokat Habár a szenátus megrótta a wiscounsini szenátort magatar­tásáért, McCarthy a “censure” ellenére tovább folytatja a kom­munistákat és felforgató tevé­kenységeket vizsgáló bizottsága élén munkáját, mint a Govern­ment Operation Committee el­nöke. Az egész McCarthy elleni sze­nátusi eljárásban az volt az el­szomorító, hogy a vörösek a markukba röhögnek, mialatt legtüzetesebb ellenségüket és aknamunkájuk vizsgálóját “elő­vették” . . . Örömük azonban nem sokáig tart, mert Amerika előbb-utóbb lecsap rájuk! McCarthy, előre láthatólag visszavonul, de jön helyébe más, aki kritizálhatatlan eszközökkel és módon fogja a vöröseket ki­vizsgálni. Két feleséggel jön Amerikába Tribhuvana, Nepal királya, akinek ' az ottani szokásoknak megfelelően két törvényes fele­sége van •— megkapta a hivata­los értesítést Washingtonból, hogy amerikai beutazása elé nem fognak akadályokat gördí­teni. őfelsége mindkét feleségét elhozhajta ide látogatóba, habár az amerikai törvények szerint senkinek sem lehet egynél több életpárja ... A király esetében nem tekintik bigámiának két­­nejüségét tekintve, hogy csak látogatóba jön és saját országá­nak a törvényei vonatkoznak őreá . . . Tribhuvana király 36 évvel ezelőtt 13 éves korában nősült. Két nővért Vett egyszerre fele­ségül, a hagyományokhoz hí­ven ... A király titkára megma­gyarázta a svájci amerikai kon­zulnak, hogy a nepáli törvények megkívánják a két feleséget, arra az esetre is számítva, hogy ha az egyik méghal, vagy nem képes rá, a másik gondoskodjék a “trónörökösről” . . . Czirók Károlynak már a megjelenése is elárulja a sike­res ember,t akinek nem nyúl­tak a hóna alá segítő karok, de amit elért, azt saját erejének, kitartásának, céltudatos tervei megvalósításának köszönheti. Pedig nála is nehéz volt a kez­det, de élete során sohasem csüggedett el. Élt benne egy tu­dat, hogy többre van hivatva mint ami és igy sikerült biztos megélhetést, szép polgári jólé­tet és .polgártársi megbecsülést kivívni magának. 1906 november havában, 18 éves korában, Porszalók, Vesz­­prém-megyéből érkezett Ame­rikába. Első megállója Alpha, N. J. volt. Nem sokkal érke­zése után találkozott egy new brunswicki magyarral, aki el­mondta neki, hogy ez a város, ha nem is a régi magyar tele­pek közül való, mégis sok lehe­tőséget nyújt egy olyan élet­kedvvel telt fiatalembernek, mint Czirók Károly volt. 1907- ben Czirók is eljött New Bruns­­wickba, ahol először a vasútnál kapott alkalmazást, később a Michelin autógumi gyárban volt megbecsült munkás. Mikör az első világháború kitört, munkavezető (foreman) tiszt­séget kapott. 1910-ben megnősült, Kádi Ágnest vezette oltárhoz, aki Csót, Veszprém-megyéből jött Amerikába. Mindketten vidám természetű, jókedvű emberek, mindenkihez volt szép szavuk, mindketten közkedveltek vol-TÜNTETÉSSEL FOGAD­TAK 1500 KÜLFÖLDI SPORTVENDÉGET A legutóbbi magyar-osztrák futballmérkőzésre bécsi turista­autóbuszokon több mint 1500 külföldi látogató ment el Buda­pestre. Útjuk a határtól a fővá­rosig valóságos diadalut volt, oly tüntetésszerü lelkesedéssel fogadták őket mindenütt, amer­re elhaladtak. Tiz év óta ez volt ugyanis az első eset, hogy ilyen tömegben jöhettek be külföldiek és a magyar lakosság a Nyugat iránt érzett rokonszenvének a­­dott ily módon kifejezést. A tu­risták szabadon mozoghattak Budapesten, s hajnalig mulattak a szórakozóhelyeken, ahol vad­idegen embereknek is megeredt a nyelve. Mindenki őszintén és szívből szidta a kommunista rendszert az osztrák vendégek előtt, akiknek feltűnt, hogy Bu­dapest mily elhanyagolt, az ut­cák piszkosak, az emberek ko­pottak, szegényesen öltözöttek. tak Brunswickon és a környé­ken. Vállalkozásban sikeres, családi életben boldog volt a Czirók házaspár. Mindig az volt az életelvük: “Segíts ma­gadon, az Isten is megsegít.” Boldog házasságukból egy le­ányuk van: Czirók Jolán, fér­jezett Heró Jánosné és van egy fiú unoka is, aki úgy a szülők, mint a nagyszülők szemefé­­nye, boldogsága. CZIRÓK KÁROLY 1922 júniusban Czirókék fű­szer, csemege és husáru üzlet­be kezdtek, amit 1953 novem­berig saját portájukon a 28 Easton Ave. - alatt folytattak. Sajnos ma már csak egyedül van Czirók Károly, a jó feleség, a jó anya és jó nagymama visz­­szaadta lelkét Teremtőjének. Czirók Károly társadalmi mozgalmainkban is élénk tevé­kenységet vállalt. 1907-től tag­ja a Szent László Római Kato­likus Egyházközségnek, mely­nek 1933 és 1937 között gond­noka is volt. Hét évig pénztá­rosa volt a New Jersey Magyar Egyletek Egyesületének. Ala­pítója a new brunswicki Ame­rikai Magyar Férfi Demokrata Klubnak, ahol az elnöki, illet­ve alelnöki tisztséget kevés ki­vétellel minden évben ő töltötte be. 1936 augusztusban a Ma­gyar Building and Loan tagsá­ga beválasztotta az igazgató tanácsba, ahol hivatását nagy­szerű hozzáértéssel tölt i be ma is. A Magyar Savings Loan Magyar-Amerika egyik .leg­szebb alkotása. Magyarok ala­pították és ma is magyar min­den igazgatósági tagja. Első éveiben kizárólag csak magya­rokat segített kölcsönnel, hogy saját házukban lakhassanak. A Magyar Buildingtől a legelső évben a következő magyarok kértek és kaptak házvételre kölcsönt: Riczkó István, Gör­csös József, Szalay Imre, Ko­vács Károly, Kovács Sándor, Háklár Ferencz és Parag Sán­dor. Hírek Rabmagyar­országból A SZÉKELYFÖLD “LEG­NAGYOBB” MOZIJA A bukaresti “Romania Libe­ra” november 5.-ki száma beszá­mol a Magyar Autonóm Tatrcr­­mányban, Gyergyószentmikló­­son megépült uj mozi megnyitá­sáról, mely 500 ülőhelyével a lap szerint a Székelyföld legna­gyobb mozija. “Vörös Láng” a mozi neve. Az uj épületben kü­lön sakkszoba és zeneszóba, va­lamint előadóterem is van. Az első napon a “Felkelő nap” és a “Tengerészeink között” cimü ro­mán .nyelvű filmeket mutatták be a székelyeknek, magyar fel­iratú szövegmagyarázatokkal. HAZAJÁRÓ SZELLEMEK A BOLSEVISTA KÖZÉLETBEN A Magyar Nemzet közlése szerint Balogh István kemencei plébánost Hamvas Endre Csa­nádi püspök az esztergomi fő­egyházmegye kormányzója, a Thököly-uti Rózsafüzér Király­nője templo mplébánosává ne­vezte ki. Balogh István egyik legkalandosabb alakja az 1945 utáni magyar politikai életnek. 1945 előtt Szeged-rókusi plébá­nos, majd a “Magyar Nemzet” napilap társtulajdonosa. Ő az e­­gyetlen egyházi személyiség, aki a fordulat után “elzarándokol” Moszkvába s ezzel érdemeket szerez az oroszoknál. Mint mi­niszterelnökségi államtitkár, majd a Magyar Nemzet főszer­kesztője és az általa alapított Független Magyar Demokrata Párt vezére az “utitárs” politi­kának egyik jellegzetes és külö­nösen népszerűtlen képviselője volt. ő alapította a “papi béke­mozgalom” hírhedt álkatolikus folyóiratát, a “Kereszt”-et. Nép­szerűtlenségével a rendszernek már többet ártott, mint ameny­­nyit használt. Minden közéleti tevékenységével fel kellett hagy­nia s miután Hamvas Endre Csa­nádi püspök feloldotta a suspen­­sió alól, az eldugott nógrádme­­gyei Kemence falu plébániájára száműzték. A Thököly-uti plébánia Bu­dapest egyik legnagyobb lélek­számú egyházközsége. A temp­lom és a plébánia 1949-ig a fel­oszlatott domonkosrend gondo­zásában állott. Ebben a temp­lomban mondotta Mindszenty József bíboros 1948 októberében utolsó nyilvános szentbeszédét. Sokkal sötétebb mélységekből került elő Losonczy Géza, a kom­munista párt egyik ismert szel­lemi vezetőembere. A fordulat után a Szabad Nép szerkesztő­­bizottságának tagja, képviselő, majd a kultuszminisztérium ál­lamtitkára. 1951 tavaszán Kál­lai Gyulával s a párt több más úgynevezett “magyar naciona­lista exponensével együtt bör­tönbe, majd a hírhedt recski büntetőtáborba került. A likvi­dált Losonczy most ismét a Sza­bad NNép szerkesztőbizottsági tagjának fontos pozíciójában bukkant elő a börtön sötétjéből... A LÉGGÖMB-AKCIÓ HATÁSA A napokban nyugatra érke­zett meekültek előadása szerint a Nemzeti Ellenállási Mozgalom nyugatról küldött röplapj ainak a falvakban is óriási a hatása. “A föld azé, aki megműveli” — idézik a kolhoszok és állami gaz­daságok éhbéren tartott föld­műves dolgozói s állandóan tár­­gyaglják, hogy mit követel a pa­A karácsonyi postai forga­lom minden évben megfeszített munkát kíván a postától. Hogy a postahivatal a kézbesítést meg­könnyítse, a következőkre hívta fel a közönség figyelmét: A karácsonyi kártyákat min­denki lehetőleg első osztályú postával (3 centes bélyeggel, zárt levélben) vagy repülőpostá­val (6'centes bélyeggel, zárt le­vélben) küldje, mert ha mint nyomtatványt (2 cent bélyeggel az első két ounce és 1 cent min­den további ounce) küldi, úgy késik. Ha nyomtatvány-díjazás­sal küld karácsonyi kártyát s a címzés tossz, nem küldik vissza a feladónak. Aki nagyobb mennyiségben küld kártyákat, kösse össze úgy, hogy mindnek egy irányban le­gyen a cim-oldala s ne dobja e­­gyenként a postadobozba. Külön a vidéki kártyákat. Ne tegye senki a karácsonyi üdvözlő kártyák, levelek közé a “Special Delivery” és az “Air Mail” leveleket, hanem azokat külön adja fel. Nyomtatványokat, — melyek nem karácsonyi üzlettel kapcso­latosak, — ne dobja a postalá­dába december 1-e és december 27 közötti napokon. Minden postai küldemény rasztság számára a mozgalom. Az egyik röplap szerint: “Követeljük: A termelőszövetkezetek fel­oszlatását, a bevitt föld és a fel­szerelés visszaadását! A termelőszövetkezeti közös vagyon egyenlő felosztását, az állami tartozás törlését! Termelési segélyt és hosszú­lejáratú hitelt minden rászoruló termelőnek. Az elkobzott parasztföldek visszadását, a kényszertagositás érvénytelenítését. Az állam juttassa földhöz a nincstelen parasztokat az állami birtokokból! Szüntessék be a gazdák meg­bélyegzését, a kulákkategóriát! Érdekvédelmet a parasztnak, jogbiztonságot a birtokának! Szüntessék be a kollektivizá­lást ! Amig teljesen nem törik, csök­kentsék a beszogátatást! Nemzeti Ellenállási Mozgalom.” NEMZETISÉGI STATISZ­TIKA MAGYAR­­ORSZÁGON Egy a multév folyamán kia­dott és most kiérkezett statisz­tikai tankönyv közli először az 1949-ben megtartott népszám­lálás anyanyelvi eredményeit. Eszerint Magyarország 1949 évi 9.205.000 lakosa közül 9,080,000 (98.6%) volt magyar, 29.000 (0.3%) szlovák, 20.000 (0.3%) német, 19.000 (0.3%) cigány, 18.000 (0.2%) román, 13.000 (0.1%) bunyevác és sokác, 8.000 (0.1%,) horvát, 3.000 (0.0%) szerb, 2.000 (0.0%) vendszlovén és 13.00 (0.1% ) egyéb anya­nyelvű. Feltűnő a németek ala­csony száma, ami az akkor még fennállott kitelepitési veszélyre vezethető Vissza. TOJÁSPORSZÁLLIT­­MÁNY KÍNÁBÓL A budapesti Népszava Írja: “Tojásporszállitmány érkezett Kínából. A tojáspor rövidesen forgalomba kerül. Egy deka to­jáspor egy tojásnak felel meg. két dekás csomagolásban 2.40 forint lesz az ára.” (Az agrár- Magyarországon!) pontos címmel legyen ellátva, utca, házszám, város, zóna szám és állam megjelölésével. A pos­tán nincs kutató szolgálat, hogy megkeressék a címzett helyes cí­mét. Csomagoljon be mindent gon­dosan, erős csomagolópapírba és jó spárgával kösse át. Ne ra­gassza be a csomagot, hacsak nincs a címkére rányomva: Con­tents Merchandise. Postmaster: This parcel may be opened for postal inspection if necessary.” Beragasztott csomagok, ha nincs rajtuk az előbb említett irás levélpostai díjszabás alá es­nek. A feladó neve, cime kézzel, írógéppel irható, vagy bélyegző­vel nyomható a csomagra. A csomagra nem szabad Írott üzenetet, levelet helyezni, csak azt: “Merry Christmas” vagy “Happy New Year,” “With best wishes.” Kívül a csomagra rá szabad irni: “Do not open until Christmas.” Ha a csomagba le­velet, vagy személyes üzenetet tesz, az egész csomag után első osztályú postadijat számítanak. A csomagra kívülről ráerc­­sithet a címzettnek szóló levelet, de akkor a levélre külön bélye­get kell tenni. Karácsonyi ajándékcsomagot ajánlva, vagy biztosítva adjuk fel. Adja fel mindenki csomagját, üdvözlő kártyáit korán, mert ha későn adja fel, késön kapják meg! Romlandó árukat, ha küld, Special Delivery vagy Special Handling küldje s Írja a cso­magra feltűnően a címzett neve fölé: “Perishable.” Romlandó áru csakis a postahivatal külön engedélyével adható fel. Az A.P.O. amerikai hadsereg külföldön lévő tagjainak kül­dendő karácsonyi kártyákat csakis első osztályú levélként le­het feladni. Kávé, cigaretta és dohányáru küldése tiltva van, bizonyos he­lyekre az APÓ és FPO postán s ezért mielőtt ilyen tartalmú cso­magot küld, érdeklődjön a pos­tán. Ugyancsak a jelzett címek­re menő csomagok után bizonyos helyekre vámnyilatkozatot kell kitölteni. A postahivatalokban nyomta­tott cédulácskákat osztanak ki a közönség használatára a kará­csonyi postakártyákhoz s ezeken a következő felírás van: “Local” — azaz helyi s “Out of Town” — azaz városon kívüli külde­mény. Az összekötött kártyák csomagjára ezek helyezendők, a­­mivel megkönnyítik a posta munkáját. Fontos: minden külföldre szóló postaküldemény diját fel­emelték, — kivéve a repülőposta dijakat — ugyancsak felemelték a belföldi csomagszállitási dija­kat. Hogy elkerülje a felesleges késedelmet, vagy kellemetlensé­geket, a küldemények feladása előtt ellenőriztesse a postahiva­tallal, hogy megfelelően van-e ellátva bélyeggel! Help Fight TB Buy Christmas Seals Megmozdulás a betegen kórházban fekvő Zilahy Sándor érdekében Megírtuk, hogy Zilahy Sándor színigazgató súlyos bete­gen fekszik a New Brunswick-i St. Peter kórházban. Több­szöri vérátömlesztésre volt szüksége s valószínű, hogy operálni is kell, bizonyos azonban, hogy időbe telik és sok költségbe kerül, amig betegágyából teljesen felépül . . . A magyarság osztatlan részvéttel fordul a nagybeteg Zilahy Sándor felé és közvetlen barátai felvetették azt a gon­dolatot is, hogy valamilyen hathatós módon kellene a “hóna alá nyúlni” ennek a nagybeteg embernek, aki egész életét az amerikai magyar színpadnak, a magyar szó és magyar dal tengerentúli életbentartásának áldozta . . Magyar lelkésze­ink, vezetőembereink és mindenki támogatja azt a gondola­tot, hogy egy műsoros estét “jutalomjátét-félét” rendezzünk Zilahy javára, hogy a nehéz százasokba; talán ezresekbe kerülő kórházi költségekhez valamiképen hozzájárulhassunk, mert az ő összegyűjtött kis készpénze talán már eddig ráment a költségekre . . .

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents