Függetlenség, 1954 (41. évfolyam, 1-51. szám)

1954-10-14 / 41. szám

YEAR 41. ÉVFOLYAM — NO. 41. SZÁM. — —------ ----------------------■,...v — TRENTON, N. J.. 1954. OKTÓBER 14. Ten Cen ts per Copy—$2.00 per Year *.i.....I.....—---- - —-.............— I ------X Osztálytalan társadalom Egy angol vezető sportember az elmúlt nyáron váratlanul be­utazási engedélyt kapott Ma­gyarországra és tiz napig Buda­pesten tartózkodott az atlétikai versenyek idején. Az angol úriember Budapes­ten tanulta meg, hogy a fütyülés nem a tetszés kifejezése. Egy alkalommal a svéd csa­pat játszott az oroszok ellen, A svédek vesztettek. A magyar kö­zönség hatalmas füttykoncertet rendezett, amikor az oroszok mentek le a pályáról, — a své­deket pedig megtapsolták. Má­sik alkalommal egy néger.birkó­zott orosz ellenfelével. Az egész közönség a négert biztatta. “Szorítsd a muszka nyakát!” és ehhez hasonló kiáltások hang­zottak. Végül a néger tapsot ka­pott, az orosz pedig a magyar közönség pfujolása közepette hagyta el a küzdőteret. Eddig szól az angol sportem­ber beszámolója s hozzá szeret­nénk tenni valamit. A hóditó szovj et hatalom osztálytalan magyar társadalmat akart. El is érte a célját. Nnincsenek társa­dalmi osztályok Magyarorszá­gon. Egyformák lettek az embe­rek a nyomorúságban. S még valamiben. Egyformán gyűlölik a megszálló szovjetoroszokat. Már olyan merész a magyar nép, hogy nyíltan kifütyüli, pfujolja az oroszokat. Nem kis bátorság kell ehhez. A megszálló szovjet katonák nyakában úgyszólván szüntelenül ott lóg az élesre töl­tött géppisztoly . . . A megszállás első percétől ar­ra tanították a magyar népet, hogy lelekesedni kell minenért, ami orosz. Börtönbe, internáló­táborba került mindenki, akinek akár a szemében is más véle­mény tükröződött. S ma? Ma már a szovjet hatalom képtelen megküzdeni a magyar nép Moszkva-ellenes gyűlöletével. Nem százan és ezren gyűlölik az lenyomókat, hanem — a párt­emberek kis serege mellett — az egész magyar nép. Osztálykü­lönbség és mindenféle más kü­lönbség nélkül. Nem akad ember, például az atlétikai verseny nézőközönsé­géből, aki elárulná a titkos rend­őrségnek, hogy ki pfujolta az oroszokat. Mindenki pfujolta. Mindenki átkozta . . . Többezres tömeget mégsem lehet géppisz­tollyal lekaszabolni. így lett “osztálytalan” a ma­gyar társadalom. Egyforma. Kémek melegágya Úgyszólván minden hétre e­­sik egy nagyobb botrány Nyu­­gateurópában. Főleg fantasz­tikus kémtörténetek bontakoz­nak ki időről-időre a különböző országokban. Kiderül, például, hogy Molotov órák múlva ponto­san tudta, hogy a legfelsőbb francia államtanácsban mi tör­tént, a genfi tárgyalásokat meg­előző napon. A Szovjet fizetett kémei nemcsak a legtitkosabb megbeszélés főbb pontjait adták át a vöröseknek, hanem az egész jegyzőkönyvet. Molotovnak volt ideje átolvasni az indokínai had­állásokra vonatkozó összes tit­kos francia jelentéseket s azt, hogy mennyi az a legkevesebb, amibe még a francia kormány belemegy . . . Aztán várt, mint pók, amig a legyecske — Mendes France mi­niszterelnök képében — belere­pült a hálóba . . . Mindent tud­tak az oroszok, ami Franciaor­szágban végbemegy és mindent megtudtak, ami Németország­ban végbemegy és mindent megtudtak, ami Németország­ban titoknak számit. A legmaga­­gasabb állásokban levő bizalmi emberek — mint kiderült — szovjet kémek. Nem szép és romlott erkölcsű asszonyok a kémek, — mint a­­hogy a regényekben írják, — hanem férfiak, akikre a legna­gyobb titkokat bízták ... Az em­ber szinte hallja a moszkvai vö­rösek kaján kacagását. Szirénhangok Moszkvából Moszkvában felszisszentek a fájdalomtól, amikor Londonban aláírták a történelmi jelentősé­gű egyezmény jegyzőkönyvét. A vöröseknek régóta nem volt ilyen rossz napjuk. A németek 12 hadosztályt ál­lítanak ki, Nyugateurópa védel­mére. Ez a 12 német hadosztály valóságos kavarodást idézett elő a szovjet fővárosban. Pedig ezek a hadosztályok még csak valami­kor a jövőben létesülnek s addig még sok viz folyik le a Rajnán. A moszkvai agytröszt mindent elkövet, hogy kitépje a némete­ket a nyugateurópai közösség, bői. Molotov egymásután teszi ajánlatait. Szeretne tárgyalni Németország egyesítéséről, sza­bad választásokról és százféle mindenről. Csak a németeket ne fegyve­rezzék fel. Ettől börsózik a Szovjet háta. A vörös fenevad nyugtalan és jóindulatú báránynak szeretné kijátzsani magát. Dehát túlságosan régi a mese. Farkas a báránybőrben. lortenelmi értékű magyar film bemu­tatása Trentonban A “Riadó a Kárpátokon” c. történelmi értékű, dokumentáris film az amerikai magyar-lakta városokban folyó diadalutja so­rán eljutott Trentonba is. Most szombaotn, október 16-án délu­tán 4 órai kezdettel és este 7 órai kezdettel, tehát két teljes elő­adásban kerül bemutatásra a Magyar Otthon nagytermében ez a rendkívül érdekes és min­den magyar ember érdeklődésé­re joggal számot tartó film, a­­mit Füry Lajos iró és Csutorás István állítottak össze. A film visszavisz bennünket a régi Ma­gyarországra, az északi Kárpá­toktól le az Aldunáig különböző táj akat látunk szülőhazánkból, aztán Budapestet, a Szent Ist­ván körmenetet; sok érdekes je­lenetet, diszőrségváltást a Vár­ban, a Gyöngyösbokréta előadá­sait, tokaji szüretet, csongorádi halászjelenetet és sok szép, ked­ves emléket idéző képet hoz ez a film, amit nem szabad senkinek sem elmulasztani. A felvételek mind eredetiek, Washingtonban őrzött sokmillió lábnyi eredeti filmfelvétel másolatai. Sok hát­­borzongató, szomorú háború je­lenet is van a képben . . . A “Riadó a Kárpátokon” cí­mű filmet ahol eddig bemutat­ták, mindenütt igen sok nézője volt és mindenki, aki látta, azt mondja: igazán érdemes volt megnézni! Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lápot! Kérelem Trenton lakosságához! A még mindig az ausztriai és németországi táborokban nélkü­löző magyarság támogatása cél­jából használt ruha-akciót indí­tunk és felkérjük Trenton ma­gyarságát, hogy nélkülözhető használt ruháit és fehérneműit bocsássák rendelkezésünkre és adják át folyó 23. napjáig a Magyar Otthon gondnokának (140 Genesee St.). Azok, akik a ruhaneműt be­szállítani nem tudják, közöljék címüket a Magyar Otthon gond­nokával (EXport 2-9805) vagy Krauhs Gusztávné bizottsági taggal (EXport 6-5421), hogy a ruháért elküldhessünk. A postaköltségekre a f. hó 31 napján (vasárnap) d. u. 3 órai kezdettel rendezendő mű­soros teadélután összes bevételét szánjuk. Kiadás nem lesz, mert a süteményt a felkért háziasszo­nyok adják, mig a teát, kávét és cukrot a Magyar Otthon Club férfi tagjai. Kérjük mindenkit támogassa teánkat. A csomagokat november 2-án postára adjuk, hogy karácsony előtt megérkezzenek. A MAGYAR OTTHON CLUB ÁLLANDÓ SEGÉLY­ÜGYI BIZOTTSÁGA Milliók látogatják az állami erdőket Az amerikai földmivelési mi­nisztérium arra számit, hogy 35 millió ember barangolja be eb­ben az évben az állami és szövet­ségi erdők ösvényeit. 1891-ben létesítette az amerikai kong­resszus az Országos Erdészeti Szolgálatot és az alapítás óta az idei év lesz a leglátogatottabb. A földmivelési minisztérium kebelében működő ezen szolgálat berendezkedett arra, hogy leg­alább is minden ötödik amerikai fog táborozni, gyalogolni, va­dászni vagy halászni a szövetsé­gi kormány kezelése alatt álló 153 erdőségben, amelyek 40 ál­lam területén és Alaszkában, meg Puerto Ricoban 181 millió ékért foglalnak el. A legkiter­jedtebb erdőségek Alaszkában, Idahoban, Californiában, Mon­­tanában, Oregonban és Colora­­doban találhatók. A nemzeti tulajdonban álló rdők nemcsak üdülést nyujta­­ak a közönségnek, hanem ren­­eteg faanyagot is szolgáltatnak közgazdaság számára. Az or­­zágos erdőkben — a nemzeti árkoktól eltérően, amelyeket é­­intetlenül igyekszenek fenntar­­ani — megengedik, hogy ma­­ánvállalkozók is termelhesse­­ek ki fát, természetesen a kor­­íány ellenőrzése mellett. Ezek a magánvállalkozók, akik 500 mil­iő dollár értékű erdei terméket zállitottak el az országos erdők­ből, adók címén még 70 millió lollárt is fizettek az amerikai ármánynak. A kormány köze­­ei olyan észszerű korlátozáso­­at állítottak fel, hogy a kiter­melések az erdők konzerválásá­­ak céljait is szolgálják. 1891 előtt, amikor az első tör­vény lépett életbe, amely az or­szágos erdőkben a favágást, le­geltetést, vadászatot és halásza­tot erősen korlátozta, még való­ságos rablógazdálkodás pazarol­ta el az ország természeti kincse­it. A jelen század legelején léte­sítették a nemzeti parkokat is, amelyek további rendszabályok­kal akadályozták meg, hogy A- merika természeti szépségei el­tűnjenek. Ugyanakkor az Egyesült Ál­lmok legnagyobb egyetemeivel apcsolatban, erdészeti főiskolá­­at is állítottak fel az ország kü­­inböző részein. A Cornell egye­lni már 1897-ben nyitotta meg évre szóló erdészeti főiskolá­it és egy évvel későbben a orthcarolinai Biltmore-ban és 900-ban a Yale Egyetemen lé­­äsitettek ilyen intézeteket. Ma íár 15,000 főiskolát végzett er­­ész ügyel fel arra, hogy erdeink kíméletlen kiaknázás helyett “BIZONFI” magyar-angol­­angol-magyar szótár, — a két kötet egybekötve $4.75. Megren­delhető lapunk utján. tovább fejlődhessenek. A helyes gazdálkodás elvei többek között biztosítják, hogy csak tökélete­sen kifejlett; fákat vágjanak ki, a fiatalokat erősödni hagyják és az irtások helyét uj ültetvények­kel bokrositják be. Ennek a politikának a fenn­tartása a vízellátás szempontjá­ból is feltétlenül szükséges. Az erdők megakadályozzák a vizek elpazarlását rés lekötik a termő talajt. Mindez a sokmillió látogató hasznára is szolgál, akik az idén a vakációt ' arra használják, hogy az erdőket járják és meg­megpihenjenek, vagy vadászat­tal és halászattal töltik el a hét­végeket. Common Council Zilahyék újabb országos körútja A Zilahy-Teltay amerikai és kanadai magyar vígszínház uj színháza évadra, illetve újabb amerikai és kanadai körútra in­dul s mondanunk sem kell, hogy a tehetséges társulatot minde­nütt szeretettel várja a színház­látogató magyar közönség. A két színigazgató egyben te­hetséges színművész is. Zilahy Sándor ábrázoló szerepeket ját­szik, Heltay Miklós pedig utá­nozhatatlan jó komikus. Több­évtizedes színészi múlt áll mind­kettőjük mögött itt Amerikában és nemcsak az Egyesült Álla­mokban, de Kanadában is ismeri őket minden magyarlakta he­lyen, mindenki .. . A társulat három primadon­nával indul körútra: Szondy Biri, Havassy Mimi és Földessy Lilla művésznőkkel. A bonviván ezúttal Vincze András lesz, aki — Szondy Biri vei együtt már si­kerrel mutatkozott be a New Jersey-i magyarság előtt is. — Ilyen együttesnek könnyű sikert aratni s bizonyosra.vehető, hogy ezúttal is megtalálják az utat a magyar szivekhez . . . A Zilahy-Heltay színtársulat október 17-én New Yorkban, a Fehér Teremben kezdi meg elő­adás-sorozatát, Zilahyék terv­listáján 5 színdarab vár bemuta­tásra, köztük a “Kék Duna-ke­­ringő” és a “Balatoni Anna-bál.” Őszintén remélj yk, hogy vidé­künkre is eljönnek kőrútjuk so­rán! KIK SEGÍTETTÉK ELŐ A MAGYAR SAVINGS AND LOAN FEJLŐDÉSÉT Az intézmények élete legtöbb­ször a külvilág előtt úgy tűnik fel, mintha az annak a két-há­­rom embernek a tevékenysége lenne, aki az üzletfelekkel való közvetlen érintkezést fenntart­ja. Ez azonban csak a látszat. Minden pénzintézetnél s igy a Magyar Savings and Loan Asso­­ciation-nál is a felelős és hozzá­értő férfiaknak egy testületé: az RADICS TAMÁS Igazgatóság az, amely a valóság­ban kiterveli és felelősséggel irányítja az intézmény életét. Ennek az Igazgatóságnak a tag­jait kívánjuk olvasóinknak kü­­lön-külön bemutatni. Mai számunkban egy olyan személlyel kezdjük meg ezt a be­mutatást, akinek rendkívül ered­ményes pályafutása egyik leg­nagyobb elismerésre méltó érté­ke a magyarságnak. Ez az em­ber a Magyar Savings and Loan Association egyik leglelkesebb igazgatósági tagja, New Bruns­wick közszeretetben álló ma­­gyarszármazásu postamestere: Radics Tamás. 1902-ben jött az Egyesült Ál­lamokba, mint gyermek. Törhe­tetlen akarattal és tudásvágy­gyal, miután végigcsinálta a be­vándorlók közismert nehéz éle­tét, mindenkor tudott magának időt szakítani tudása továbbfej­lesztésére és a közügyekre. így történt, hogy aránylag fiatalon, 1926-ban, 28 évvel ezelőtt már ott volt a Building Loan Igazga­tóságában, hogy ezt az akkor még fiatal intézményt lelkes munkájával segítse és annak fe­lelősségét hordozza. El lehet mondani, hogy ez alatt az idő a­­latt nem volt olyan ügye ennek a pénzintézménynek, amihez Radics Tamás az ő hozzáértő se­gítségét, jóirányu tanácsát ne adta volna. 1943-tól, mint New Brunswick tanácsosa (Commis­sioner) és 1949-től mint posta­mester, élére került az egyik leg­fontosabb közintézménynek. Ki­­szélesedett látóköre és ismeret­ségi köre olyan erősséget adott a Magyar Savings and Loan Igaz­gatóságának, ami nagyban elő­segítette, hogy a kamatozó beté­tek ma már egyenként $10,- 000.00-ra biztosítva vannak. Ez a pénzintézet .boldog és büszke arra, hogy Radics Tamás az igazgatói között van, és úgy hiszi, hogy üzletfeleinek bizalma csak fokozódik ez intézmény iránt, amelyet ilyen kiváló egyé­niség segít igazgatni! Udvarias halott Ferrarában, Olaszországban meghalt Vittorio Balboni 64 é­­ves polgár. A temetőben már jó­kor délelőtt felravatalozták, hogy a temetés időpontjára, dél­utánra minden rendben legyen. eAzonban a temető friss levegő­jén a halott magához tért, ré­mülten ugrott ki koporsój ából és mikor megtudta, hogy temetése már néhány óra múlva bekövet­kezik, biciklit kért kölcsön és HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL VISSZAÉLÉS AZ ÁRVÍZ­­SEGÉLYEKKEL (FEP) Megbízható magán­értesülés szerint Magyarorszá­gon a lakosság körében nagy fel­háborodást keltettek azok a hí­rek, hogy a kormány nem osztja ki az árviz-károsultak részére gyű jött pénzeket közvetlenül a károsultak között, hanem hosz­­szulejáratu kamatmentes köl­csönöket folyósítanak belőlük. A lakosság példátlan visszaélésnek tartja ezt az eljárást. A gyűjtés­kor, — amikor is mindenki szí­vesen ajánlotta fel fizetésének 1-5 százalékát, — szó sem volt arról, hogy az összegek befoly­nak az államkasszába és a kor­mány bankszerü üzletet óhajt végrehajtani velük. SZERVEZETT KÖZDE­LEM A PARASZTOK ÉS KOMMUNISTA HATÓ­SÁGOK KÖZÖTT Egy kis magyar község, a he­vesmegyei Átkár, szegénypa­rasztjai idén tavasszal szerve­zett akció során visszafoglalták saját régi szőlőjüket, mely az e­­rőszakos tagosítás alkalmával került a helybeli kolhoszok tu­laj donába. A Tanácsok Lapja (junius 28) szerint az első foglalások u­­tán “kialakult a küzdelem. E- gyik oldalon a “téesz” dolgozói, másik oldalon a megtévesztett dolgozó parasztok. A tanács se­gítséget kért a felsőbb szervek­től. Az ellenség azonban gyor­sabban rendezte sorait és meg­alakította a ‘hatos bizottságot’.” Rövidesen magasra ugrott a földfoglalók száma. “Április e lején már 38-an vettek jogtala nul birtokukba földet a termelő­­szövetkezet szőlőjéből. A hónap végére 150-re rúgott a betolako­dók száma. Május első hetében a téesz asszonyai már restelked­tek kimenni a szőlőbe. A betola­kodók leköpdösték, utszéli han­gon szidalmazták őket.” Ekkor azonban beavatkozott a kommunista karhatalom. A f oldj ükét visszavevő parasztok közül többet letartóztattak és el­ítéltek. A “BÉKEPAPOK” TÖPRENGÉSEI A kommunisták által támoga­tott “katolikus papi békemozga­lom” tagjai döntő többségükben a kényszer hatása alatt vesznek részt a mozgalomban. Alig két­séges, hogy a mozgalomban résztvevő papoknak nem kis lel­kiismereti urdalást okoz a rész­vétel, nem utolsó sorban azért is, mert híveik előtt lassan el­vesztik hitelüket. A békemozga­lom hivatalos lapja, “A Ke­reszt,” egyik legutolsó száma “Fráter György” címen egy cik­ket közöl, amelynek egyes ré­szei, mintha ezt a problémát tár­nák az olvasók elé. “Ma már két­ségtelen, hogy Fráter Györgyöt egyetlen vezérgodolat irányítot­ta sokak által készinünek minő­sített ------s osztrák vagy török oldalról szemlélve valóban an­nak is látszó — politikában: . . . a két részre szakadt ország e­­gyesitése . . . Ferdinánd teljes katonai tehetetlensége (csak­nem az Európai Védelmi Közös­ség gyengeségére gondolt a szer­ző? és a magát jóbarátnak Szu­nagy tempóban hazakerekezett, hogy hozzátartozóit a felesleges kiadásoktól és fáradalmaktól megóvj a. Udvarias halott! lejmán (talán a szovjet járt az iró eszében?) hitszegése kény­szeríti Fráter Györgyöt arra a ravasz hintapolitikára, amely­nek célja biztositai a kormány­zása alatt álló országrészek nyu­galmát és békéjét . . . Politikája azonban nemcsak a bécsi udvar, hanem a magyar főurak előtt is érthetetlen, sőt gyanutkeltő. Megvádolják török barátsággal, nagyravágyással . . . pedig Frá­ter György őszintén akarja az ország egyesítését ... de vak­merőén kockára vetni nem haj­landó semmit . . . S hogy teker­­vényes politikájának egyes lépé­seit nem köti ország-világ orrá­ra, ez is érthető. Kiben is bizhat­na meg? Fráter Györgynek a maga korában, nem lehetett, nem volt szabad bíznia senkiben sem, csak saját magában, ha a magyar népen kíván segiteni. Ezt a harcot magárahagyottan kellett megvívnia.” ... A sorok között sok min­dent olvashat ki ebből az, aki az elmúlt néhány esztendő alatt megtanult a sorok között és mondatok mögött keresni egy­­egy üzenet igazi értelmét . . . “March of Nickels” Nem a “March of Dimes”-ról, a tizcentesek jótékonycélu özön­­léséről van szó-az alanti írásban, hanem ötcentesekről, nikkelek­ről, amik egy michigani házas­párhoz özönlöttek és vagy húsz­ezer dollárra rúgtak . . . A dolog igy töréntt: Egy fiatal michigani házaspár New Yorkban volt vakáción. Kí­váncsiságból felmentek a Co­lumbia televíziós állomására (CBS-Channel 2), ahol Garry Moore bemondó éppen' előadást tartott, a közönség bevonásával. Az ifjú asszony az előadás során csupa kíváncsiságból kérdést in­tézett Moorehoz, aki felhívta a dobogóra azzal, hogy bemutassa a televízión a “szép arcú” asz­­szonyt a közönségnek. A bemu­tatás közben megkérdezte az asszonyt, hogy gazdag-e ?. A fele­let az volt, hogy nem, de megvan mindene, ami kell. Moore a tele­vízió közönségéhez fordult, hogy már régen vágyott valakit gaz­daggá tenni s most itt áz alka­lom: küldjön mindenki ennek el­éréséhez ez nicklit az asszonyká­nak ... És bemondotta a nevet és címet . . . Mire a házaspár hazaérkezett michigani otthonába, már el is felejtették New Yorkot, a tele­víziót és Garry Mooret. Pedig otthon már vagy húszezer levél várta őket, nicklikkel, 5-cente­­sekkel bélelve. Pár nap alatt 102 ezer levelet kaptak s a levelek még most egyre jönnek úgy, hogy alig győzik felbontani azo­kat. Az asszony kijelentette, a'sze­­szerencséjük dacára nem fog megváltozni. Férje továbbra is dolgozni fog, mint “salesman” s vesznek egy házát, pénzt adnak templomuknak s a többi pénzt gyermekeik i s k o 1 áztatására bankba teszik. Az aj ándék-nickelek adómen­tesek, mert minden 5 cent külön ajándéknak számit s a törvény szerint csak oly ajándék után jár adó, melynek összege megha­ladja a 3000 dollárt. A coast-to-coast előadást vagy 30-40 millió ember látta s hall­gatta ... Ez a “March of Nickels” jobb hirdetésnek bizo­nyult magára az állomásra néz­ve, mint bármi más! American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság

Next

/
Thumbnails
Contents