Függetlenség, 1954 (41. évfolyam, 1-51. szám)
1954-09-02 / 35. szám
Vizsgáljatok meg mindeneket s a jót tartsátok meg! SZENT PÁL YEAR 41. ÉVFOLYAM — NO. 35. SZÁM. Hungarian News Haza csak ott van, ahol jog is van! PETŐFI Ten Cents per Copy—$2.00 per Year LABOR DAY A Munka Ünnepnapja, HÉTFŐ HI 1954 Szeptember 6 Erdélyiek találko-1 HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL A Kersten-bizottság A kongresszusi képviselőház Kersten-bizottsága befejezte a Magyarország kommunista rabigába döntésére vonatkozó tanúkihallgatásokat. Washingtonban, New Yorkban és Clevelandban különböző pártállásu és felfogású magyarok tettek vallomást. Felmerült ezzel kapcsolatosan a kérdés: voltaképpen mi is a célja a Kongresszusnak ezzel az adatgyűjtéssel? Erre felelt Bentley képviselő, amikor megjelölte a bizottság hármas célját: Elsősorban az amerikai közvéleményt akarják tájékoztatni, a kommunista módszerekről. Másodszor az Egyesült Nemzeteknél ellensúlyozzák a szovjet propagandát. Hármadszor pedig adatokat gyűjtenek a felelősségrevonás idejére ... Ha majd újra szabad lesz Magyarország, ezek az adatok a világtörténelem legnagyobb bűnügyét kivizsgáló nemzetközi bíróság asztalára kerülnek. Mondott még valamit az elnöklő Bentley képviselő, bár ezt a New York Times és a hasonszőrű lapok nem közölték. Bentley, aki mint amerikai követségi tisztviselő két évet töltött Budapesten, személyes tapasztalatból beszélve is megállapította, hogy a magyar népnek a kommunizmussal szembeni ellenállása sokkal erőteljesebb volt, mint a környező népeké. Mint a románoké, vagy az Amerikában annyira sszeretett cseheké. A magyar nép azért állt ellen a legvégsőkig a kommunistáknak — mondta Bentley, — mert Magyarország már az első világháború után, 1919-ben megismerte a kommunizmus igazi arcát. S ebben igaza van az amerikai képviselőnek. Benes Csehszlovákiája örömmel dőlt a Szovjet karjába, — ez történelmi tény. A nyugaton még ma is istenitett Benes készítette elő — még jóval a háború befejezése előtt — Közép-Keleteurópa mai állapotát. Pezsgő durrogott Moszkvában, Pekingben David Low, a hírneves angol karikaturistának volt egy rajza abban az időben, amikor a hitleri Németország és Szovjetoroszország barátsági szerződést kötött. A rajz Hitlert és Sztálint ábrázolta, kézfogás közben. Az aláírás ez volt: “A véreskezü tömeggyilkoshoz van szerencsém?” — Igen. S ön, persze, a másik hasonszőrű gazember, ha nem tévedek, ugy-e?” Nem tudom, hogy most David Low rajzolt-e valamit az Atlee- Malenkov, illetve Attlee-Mao Cetung találkozóról. Dehát nem is lényeges, hogy arjzolt-e vagy sem. Csak az a lényeg, hogy Attlee és elvtá,rsa, Bevan derűs arccal hallgatta a pezsgősüvegek durrogását Moszkvában és Pekingben és kezükben a gyöngyöző itallal köszöntőt mondtak a szovjet népek egészségére. Csak az élőkre, — természetesen. A holtakra nem gondolt sem Attlee, sem Bevan. Az élőholtakra sem, akik valahol a szöges drótok mögött, vagy a pincebörtönök mélyén könyörögve kérik az Istent, váltsa meg őket a szenvedéstől, vegye el tőlük az életet. Miért is gondolt volna Attlee ezekre, hiszen-a második világháború után ői is segédkezett abban, hogy Közép-Keleteurópa 100 milliónyi népe — köztük a magyar nép is — szovjet járomba kerülj ön. Mondják, hogy az elkövetkezendő angol választásokon a munkáspártnak van esélye a győzelemre. Noshát, akkor mindenki már most elképzelheti magának az angol politikai vezetést. Pezsgő Boncidától Henridéig. Londontól Pekingig. A koldusasszony . . . Az amerikai magyart sohasem kellett arra tanítani, hogy szeresse szülőhazáját, — miközben hűséggel tartozik uj hazájának. Az egyik nem zárja ki a másikat. S mégis akadnak magyarok — hála Istennek ritkán, — akik elkábulva Amerika nagyságától, kézzel-lábbal igyekeznek mindent elkövetni, hogy felejtsenek. Hogy őket mindenki igazi amerikaiaknak tartsa. Ez a hajlam nem vall emelkedett lélekre és a lélektelen ember Amerikának sem jelent értéket. Egyik honfitársunk, Jakabfy Ferenc pár soros versben gyönyörűen megofgalmazta, hogy miért szeretjük szülőhazánkat, Magyarországot. A szokástól eltérően hadd álljon itt ez a néhány soros vers, hiszen többet mondani amúgy sem lehet. “Minél tépettebb rongy lesz szép [ruhád, Minél csapzottabb tiszta [homlokod, Nagy péntekednek égő kínjait Minél fáradtabb vállal [vonszolod, Minél árvább s lenézettebb [leszel, Hogy érted ujjal mutatnak [reám, Annál pogányabb daccal [hirdetem, Hogy az a koldusasszony az> [ANYÁM”! A MAGYAR NÉP ELFOGADTA AZ ÁRVÍZKÁROSULTAK MEGSEGÍTÉSÉT Lapzártakor érkezett jelentés szerint “a magyar kormány köszönetét fejezte ki Eisenhower elnöknek és az amerikai népnek a dunai árviz károsultjai részére felajánlott élelmiszer segítségért.” Mi azért irtuk, hogy a magyar nép fogadta el, mert a jelek szerint a nagy szegénység miatt a kommunistáknak nem volt bátorságuk visszautasítani az amerikai nép gesztusát. A magyar nép magatartása rászorította a kormányt a nagy segítséget jelentő adomány elfogadására. AMERIKA A “Voice of America” az United States Information Agency egy ága, amelynek hivatása, hogy a külföld előtt ismertesse az amerikai életet, politikát és törekvéseket, hogy jobban méltányolják és megértsék Amerikát. Az elmúlt évben újjá szervezték a kormánynak ezt az ágát és erről külön jelentésben számoltak be. Ebből használjuk fel a következő adatokat: Az idei költségvetésben az amerikai kongresszus megnyirbálta a Voice részére megszavazott összegeket s igy a személyzetet és a tevékenységet ■ csökkenteni kellett. Két évvel ezelőtt még 46 különféle nyelven 125 műsort közvetített a Voice naponta, összesen 49 órán keresztül, mig ma csak 34 nyelven 75 műsort ad le 23 órán át. Még ma is a következő nyelveken beszél a Voice a külföld népéhez: albán, örmény, bolgár, cseh, szlovák, angol, észt, francia, georgiai, német, magyar, olasz, lett, litván, lengyel, román, orosz, szerb, hovát, kínai, indonéziai, japán, koreai sziámi, vietnamézi, arab, perzsa, görög és török. A Voice of America rádióhálózata 80 közvetítő állomás segítségével továbbítja híradásait a világ minden sarkába. Az E- gyesült Államokban 30 rövidhullámú rádióállomás, amelyeknek erőssége 25,000 és 200,000 watt között váltakozik, adja le először a hullámokat, magán társaságokkal kötött szerződések alapján. Közvetítő állomások olyan helyeken állnak fenn, mint a Fülöp Szigetek, Okinawa és a Ryuku Szigetek, de Münchenben van a világ legerőseb! közvetítő állomása, egymillió watt energiával. Még a tengeren úszó rádióállomása is van a Voicenak. A Partőrség flottájához tartozik a “Courier,” amelynek fedélzetén rádió közvetítő állomás van, hogy újabb erőt kölcsönözzön az odaérkező gyengébb éterhullámoknak. Mostanában Rhodus szigete körül állomásozik ez a hajó, a Földközi Tengeren. A Voice programjának háromnegyedrésze a kommunista zsarnokság alatt szenvedő népekhez irányul, a Vasfüggöny mögé és Kínába. Közben a zavaró villamosáramok rengeteg erőfeszítésén kell keresztül vergődnie, mert a Szovjet hatalmas rádióhálózatot épített fel a mi leadásaink megzavarására. A műsorok főleg újsághírekből, hírmagyarázatokból, tanácskozások szövegének a továbbításából és külön erre a célra készült irodalmi müvek közvetítéséből állanak. Amikor a Legfelsőbb Bíróság történelmi határozatát meghozta a fajok elkülönítésének megtiltásáról, 45 perc-HANGJA cél az eseméy után, a Voice már megkezdte a hir terjesztését. A szövegeket New Yorkban és Washingtonban készítik el, vagy Münchenben a középeurópai közönség részére. Hogy a Voice leadásait sokmillió ember hallgatja, tudományos alapon kidolgozott statisztikák bizonyítják, a hallgatók ezreinek a Voicehoz intézett levelei (tavaly 170,00 ilyen levél érkezett a Voicehoz) és a kommunisták erőlködései, hogy a mi rádióink híreit az ő rádiójukkal sajtójukkal és más eszközökkel meghazudtolják. Külföldi tudósítók és utazók is megerősítik, hogy a leadások nagyon is népszerűek. A Voice aryaintézete, a U.S. Information Agency tavaly augusztusban vélt önálló hivatallá. A Voice-on kívül 63 államban tart fenn 155 felvilágosító irodát, mozigyárat, újságokat és könyvkiadócéget. Az idősebb munkás problémája Legtöbb vállalat nyugdíjrendszere előírja, hogy az alkalmazott 65 éves korában visszavonuljon, annál is inkább, meri társadalmi biztosításra való igénye is megkezdődött ugyanakkor. Ezzel szemben sokan — vállalati vezetők és vezető kormányférfiak is — úgy gondolják, hogy rengeieg emberre nézve tulkorai, hogy 65 éves korától kezdve megszűnjék dolgozni. Az életben lévő idősebb emberek tömege gyorsabban szaporodik, mint a fiataloké. A 65 évnél idősebbek száma a mai 131/5 millióról 1960-ban 15.7 millióra fog emelkedni. Ha tehát a 65 éves korhatár továbbra is elválasztó vonal maradna a középkorú, kenyérkereső és az aggkoru, tétlen emberek között, az előbbiek egyre súlyosabban fogják érezni az utóbbiak eltartásának terhét, annál is inkább, mert a nyugdijak összege is emelkedőben lesz. Az Institute of Life Insurance j elentése szerint, az ország keleti részében egy sok fiókkal rendelkező nagyvállalat rugalmasabb nyugdíjrendszert dolgozott és próbált ki. Megengedi, hogy a tevékenyebb, 65 évnél idősebb alkalmazott megtarthassa aktív állását, ha ő is úgy kívánja. A 65 évnél idősebbek 20%-ának ajánlották fel a további alkalmazást és azok 2/3-ad része el is fogadta azt. Mielőtt a vállalat az alkalmazottakhoz fordult, áttanulmányozta természetesen az alkalmazottak betegségi statisztikáját, a mulasztott napok számát és munkájuk minőségét is. A kötelező visszavonulás ellenzői között egyesek arra hivatkoznak, hogy az önálló foglalkozó ja New Yorkban Az Amerikai Erdélyi Szövetség New York-i csoportja szeptember 12-én, vasárnap, a Bronx-i Magyar Parkban jótékonycélu találkozót rendez, amelyre lapunk utján is meghív minden erdélyi magyar-székely testvért, valamint minden jó magyart, aki az erdélyi kérdést szivén viseli és aki az erdélyországból Amerikába vándoroltakkal bármilyen lelki és szellemi közösséget érez . . . Tekintve, hogy New Yorkban és környékén ezen a napon semmiféle más nevezetesebb esemény nem lesz, joggal várható, hogy a magyarság nagy számban fog résztvenni az erdélyiek találkozóján a Bronx-i Magyar Parkban. Már délben megkezdődik a finom erdélyi eledelek, mint: flekken, kürtöskalács és hasonló ínyencségek jóizü fogyasztása, Zory Péter zenekara pedig rázendít a székely csárdásokra, szép magyar muzsikára s a Királyhágón-tuliak műsorral egybekötött jellegzetes “juniálisa” folyik egész nap, ezen a remélhetőleg szép szeptemberi napon . . . Legyünk ott minél többen! Útirány (autóval) : New Yorkban az East River Drive-on — Bruckner Blvd. — Hunts Point-ig (163-ik utca) onnan tovább, a BX 34 jelzésű autóbusz útvonalán keleti irányba, majd az Oak Point Avenue-n két blokkot balta a bronxi Magyar Parkig. (Táblákkal jelzik a helyet.) Kolumbán Sándor, az Amerikai Erdélyi Szövetség new-yorki csoportjának társadalmi bizottsága, illetve a rendező bizottság nevében ezúton is szeretettel meghív minden magyar testvért erre az “erdélyi találkozóra,” szeptember 12-re! (Jegyek elővételben beszerezhetők lapunktól is.) zásu mezőgazdák, a kis üzletesek, a diplomás emberek, akik többnyre maguk állapíthatják meg nyugalomba vonulásuk időpontját, 65 éves korukban nem szűnnek meg dolgozni. Az országban 400,000 hetven éven felüli gazda van, aki még mindig tevékenykedik. Az Institute of Life Insurance rámutat arra, hogy, mielőtt e rugalmasabb nyugdíj rendszer elveit általánosan életbeléptetnék, tisztázni kell egyes elvi jelentőségű kérdéseket. így például azt, hogy az idősebb munkások részére felállitható-e rövidebb munkahét, áthelyezhetők-e az idősebb munkások kisebb megerőltetéssel és kisebb felelősséggel járó munkakörbe, ami természetesen kisebb fizetéssel is jár. Common Council DÉLKÁRPÁTALJAI HANGULATKÉP . . . (FEP)Egy magyar hadifogoly ki olasz állampolgárságának köszönheti, hogy szibériai fogságából egyenesen a szabad világba került, mesélte el a következőket: “Hazaszállító vonatunk Munkácson hosszabb ideig vesztegelt. A pályaudvaron dolgozó rakodómunkások magyarok voltak. Mintegy nyolcán, rongyosak, a téli hidegnek meg nem felelő ócska ruhában. Válogatott szitkozódásban törtek ki és káromkodva fejezték ki gyűlöletüket a rendszer rabszolgatart módszerei ellen.” Útjukat folytatva a magyar beszéd jelezte, hogy már magyar vidéken járnak. Csapra este futottak be. Itt az állomás fele még romokban hever ... AZ IFJÚSÁGOT NEM TUDJÁK BOLSEVIZÁLNI A Párt tudományos folyóirata, 1954 júniusi számában elpanaszolja, hogy az ifjúság “nem csekély része nem érti meg társadalmunk fejlődésének kérdéseit, sőt vannak, akik közömbösek a politikai kérdések, a párt politikája iránt. Különösen veszélyesen jelentkezik ez a fiataloknak annál a részénél — a most 14-20 éveseknél — akik csak az elmúlt években kerültek a politikai életbe . . . E hibákat kihasználva az ellenség — különösen a kulákság és a klerikális reakció — igyekszik aláásni a fiataloknak pártunkba, kormányunkba helyezett bizalmát, az ifjúság egységének, a munkás- és parasztifjuság szövetségének gyengítésére törekszik, különösen a tanulóifjúság között jövőjükkel kapcsolatban pesszimista nézetket terjeszt, újjáéleszti a nacionalista, irredenta és kozmopolita nézeteket.” A Párt mindent elkövetett az utóbbi évek folyamán, hogy az ifjúságot megnyerje magának. És éppen a legfiatalabb korosztályok indoktrinálására fordította a legtöbb gondot. A Társadalmi Szemle fenti cikkéből kiderül, hogy a 14-20 éves korosztály átnevelése sem sikerült a kommunistáknak. EGY KÜLFÖLDI LÁTOGATÓ BUDAPESTRŐL Nemrégiben egy külföldinek sikerült 5 napot Budapesten töltenie. Többek között igy jellemzi a látottakat: “. . . Milyen szép is ez a Budapest, ha az ember csak a panorámát, az uj épületeket, a gyönyörű hidakat, a virágpompában tündöklő Margitszigetet nézi, és milyen szomorú, ha a járókelőket, a kirakatokat, az utcákat és a forgalmat figyeli .. . Milyen bámulatos, hogy a középületek szinte vadonatújak, és a lakóházak az első emeleten felül még mindig a háború nyomait viselik. Milyen érdekes, hogy az uniformisok milyen gondozottak és vasatok, mig polgári járókelők öltözéke, mennyire kopott, gyűrött, pedig vasárnap van. Érdekes, hogy vasárnap ellenére mindenki az uniformisát hordja, nincs más ruhájuk.” NAGYARÁNYÚ LOPÁSOK AZ ÁLLAMI ÉLELMISZERÜZEMNÉL A második világháború óta, nem politikai, tehát közönséges büntető ügyben még nem ült annyi ember egyszerre a vádlottak padján. A Népszava julius 24-i cikke szerint “nagyszabású bűnszövetkezetet lepleztek le. Expeditőrök, kocsikísérők, ellenőrök, vállalati ellenőrök, soffőrök, mázsálók, árudavezetők és árudái eladók károsították meg az államot. A módszerük az volt, hogy a piacról induló kocsikra több árut raktak, mint amennyi a számlán szerepelt és a többletet elfeketézték. A bíróság súlyosbító körülménynek vette, hogy a vádlottak 1953 nyarán kezdték meg működésűket, tehát éppen akkor, amikor a párt és a kormány különböző nagyjelentőségű határozatokat hozott a dolgozók szükségleteinek jobb kielégítésére.” TAXIN A SZOCIALIZMUS FELÉ “Figyelmeztetjük az érdekelteket,” írja á Szabad Nép, “taxival nem lehet eljutni a szocializmusba. Ez az ut egészen máshová vezet.” Erre a figyelmeztetésre, illetve fenyegetésre azért volt szükség, mert az élelmiszeripari építő és szerelővállalat kiküldöttei, valamint az 1. számú földmunkát gépesítő vállalat tisztviselői olyan taxiszámlát produkáltak, amely bizonyára példa nélkül áll Magyarország gazdaságtörténetében. Az utóbbi vállalat ugyanis úgy akarta fokozni a földmunkák gépesítését, hogy 15 hónap alatt 1,840,- 000 forintot fizetett taxiköltségre, vagyis napi taxikiadása elérte az 5,000 forintot. “Gondoljuk csak el, milyen lélekemelő látvány lehet, mikor lovaskordély helyett taxival fuvaroznak a kubikosok. Vagy talán másként történt a dolog? Mert az már mégis különös, hogy a vállalat még munkaszüneti napokon is 3 hónap alatt 2,6’20 forint értékű taxicsekket számolt el! SZABAD PIAC, AMELY NEM IS OLYAN SZABAD Fehér Lajos, a bolsevisták egyik vezető agrárszakértője, a Szabad Föld agrárlap szerkesztője, arról elmélkedik, hogy a parasztság mért hoz fel aránylag oly keveset a szabad piacra, holott “a szabadpiacnak kellene fedeznie az idén az ellátatlan lakosság t o j á s s z ükségletének mintegy 40, baromfi ellátásának 50, hízott sertésellátásának 35 százalékát.” Fejér Lajos mindjárt meg is adja a választ, hogy mért olyan fogyatékos a szabadpiac árufelhozatala: mert a szabad piac nem szabad, hanem irányított piac és az irányítók nincsenek tekintettel a termelők érdekeire. “Az esetek nagy többségében a túlságosan alacsony árak, amelyeket megszabnak, egyszerűen lehetetlenné és nevetségessé teszik a földművesszövetkezeti szabad felvásárlást. Nagyon jellemző erre a bab esete. Egyes gazdasági vezetők attól tartva, hogy túlságosan megnő a paraszt vásárlóereje, 70 fillér — 1 forintos felvásárlási árat írtak elő a földmüvesszövetkezeteknek. Mit eredményezett ez? Azt, hogy az ország összes földmüvesszövetkezetei egész évben egyetlen mázsa babot sem tudtak felvásárolni. Ellenben a kofák 12-16 forintra hajtották fel a bab árát, ez batyuzásra ösztönözte a spekulánsokat s a méreg drága portékával valósággal megsarcolták a városi fogyasztókat. Ez történt a borsónál, lencsénél, máknál és sok egyéb cikknél.” MAGYAR LÉLEK Büszke vagyok, magyar vagyok! ősapáim ősi jussán Ezer éve szántogatok. A lelkem is ezer éves. Voltam nemes. Voltam béres, Voltam küllő, máskor kerék, Gémeskutőn kő-nehezék. Meghajszolt vad, bus, árva rab, Égő könnycsepp, rut sárdarab. Álltam gátat török ellen, Labanccal is verekedtem, Piavenál haldokoltam, Trianonban martir voltam . . . Mind azért, mert magyar voltam! S mi vagyok most ? Nyugtalan szél. Zokog bennem Kelet és Dél, Vergődik a ma, a holnap, Kétkedések ostromolnak. Sir bennem a magyar lélek, — Porszeme egy ezredévnek — Mert a Tisza-Duna tájon Osztozunk a régi átkon E egymást marva, egymást tépve, Hahotázók örömére Fogyatkozunk, mint a durvák, Vándorai nagy viharnak . . . Sir bennem a vers, az ének, Sir bennem a magyar lélek, Mert meg fogytunk, alig Vagyunk Hü magyarok, jó testvérek! MÓRA LÁSZLÓ TRENTON, N. J.. 1954. SZEPTEMBER 2.
