Függetlenség, 1954 (41. évfolyam, 1-51. szám)

1954-08-19 / 33. szám

Vizsgáljatok meg mindeneket s a jót tartsátok meg! SZENT PÁL YEAR 41. ÉVFOLYAM — NO. 33. SZÁM. Hungarian News ■t,....II..1.1.,'■■■ ■■■,-■..1 ----------­­' . ........... ' ................= TRENTON, N. J.. 1954. AUGUSZTUS 19. Haza csak ott van, ahol jog is van! PETŐFI Ten Cents per Copy—$2.00 per Year UJ MÁRIA-ÉNEK Te adsz mosolyt az éledő világnak, Te sírsz a fonnyadt fűre harmatot, A dermedt szivü madárfiókákat Pehely-pólyába Te takargatod, — Ó, nézz miránk is, Jóság, Szereteti Nyújtsd le anyásán áldó kezedet Megtépett kerted fáira, Egek virága, Mária! Te kisérted a gyászos Golgotára, Keresztje mellé vérző Fiadat — És vártad sírva, hittel és reménnyel, Hogy eljön majd a husvét-virradat, — ó, nézd, miránk is vár a gunyhalál, De lelkünk mégis pirkadatra vár! ó, mondd, lehet-e várnia? Fájdalmas, szent Szűz, Mária! Te hallgattál a bánkódó magyarra, Ha elsiratva pusztuló honát, Panasszavát a zsámolyodhoz küldte Küzdelmes, vészes századokon át. — Balsorsunk> ime, uj vihart kavart! Tanítsd imára most is a magyart: Mint kell magába szállnia! Kegyelmek Anyja, Mária! Te mentettél meg tévelygéseinktől, S ha elhagyott a legvégső remény, Uj révbe vitted hánykódó hajónkat Viharvert múltúnk zajló tengerén. — ó, most is nézz ránk, minden elhagy< tt! Mutass népednek boldog csillagot: Merre kell újra járnia? Erősség tornya, Mária! Te képed lengett büszke zászlainkon, . És győzelemre vitted őseink, Honfoglalásunk ujult, szörnyű harcán Légy néped élén, Patrónánk, megint! S adj jó reményt, hogy messze föld is lássa: — Nem kell soká a szent föltámadásra: A rab magyarnak várnia, Országunk pajzsa, Mária! FINT A SÁNDOR Levelek készpénzjutalmat kapnak! HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL Újból vizsgáznak a franciák A franciák gyors egymásu­tánban többször is kell vizsgáz­­niok. Kinos ügy. Borsózik a há­ta tanítónak, tanítványnak egy­aránt. Az első német felfegyverkezés kérdése. Európát nem lehet megvédeni a németek nélkül, ha Szovj etoroszország döntő táma­dásra indulna. Tetszik, nem .tetszik, a- néme teket fel kell fegyverkezni. A franciáknak, például, nem tet­szik. A távoli szemlélőnek az az érzése, ez a hajdan vezető nagy­hatalom mai hanyatló korában szívesebben dőlne az orosz med­ve halálos ölelésébe, hogy a fran­cia katona vállvetve küzdjön a némettel a szabadságáért. A jelenére érzékenynek egyál­talán nem látszófrancia nemzet mérhetetlenül büszke a múltjára Ezen a fényes múlton pedig csú­nya foltokat éppen a németek ejtettek. Bizonyosan igazuk van a franciáknak, ha gyűlölik a né­meteket. Viszont a mai ember számára, itt a nyugati féltekén, az a lé­nyeg, hogy a franciáknak vizs­­gázniok kell,* mégpedig közvet­lenül az indokinai kudarc után, tehát elég nyomott lelkiállapot­ban. Nyugateurópa védelmének az ügyét tovább elodázni nem le­het s a tanító bácsi -Uncle Sam­­nádpálcája már is fenyegetően emelkedik. A franciák beleegye­zésével, vagy anélkül Európa védelmi rendszerének működnie kell, s ezt jól tudják Párizsban. Fanyalogva, alkudozva, kü­lönféle módositásokkkala pári­zsi kormány napirendre tűzte az ügyet. A németek fel vannak há­borodva és Washingtonban bősz szus a hangulat. A félmegoldá­sok kora lej árt, a kibúvókat nem lehet már elfogadni, ez a véle­mény az Egyesült Államok fővá­rosában. Kemény dió ez a franciáknak, de bele kell harapni. Mintahogy bele harapnii még egyébbe is. Az északafrikai francia gyar­matokon végbemenő ésemények­­kel is torkig lakott az Egyesült Államok és általában a nyugati világ. Géppisztollyal nem lehet már gyarmatosítani. Ez—egyelőre— csak a Szovjet kiváltsága. Egy bizonyos, a francia fene­gyerek problémája a végső meg­oldás felé közeledik. Különös jelenség. A kötársasági Amerika népé­nek van —sok más közt— egy különös gyöngéje. Legalább minden második amerikai egy kicsit magáénak tekinti az an­gol uralkodóházat s annak tagja­it. Ha az ember igy, kereken, megmondj a az amerikainak, csak akkor döbben rá a valóban különös jelenségre. Az újságok voltaképpen a nép­­lélek tükrei. Noshát ha az ember végignézi az amerikai lapokat, akkor minden nap megtalálja az adagot: a királynő itt, a király­nő amott, de hiszen ez rendjén is van. Egy nagy birodalom ural­kodónője meg is érdemli, hogy személyével foglalkozzanak.Ám­­de majdnem ekkora az érdeklő­dés Margaret hercegnő iránt. Az amerikai nép tudni akarja, hogy Margaret miben töri szép fejét? A nagy magazinok minden kis eseménnyel kapcsolatosan soro­zatokat hoznak Charles herceg­ről, a kis trónörökösről és a szer­fölött méltóságteljes New York times első oldalon hozza azt a vi­lágrengető hirt, hogy Anna ser­­cegkisasszony négy éves . . . Sokat lehetne még erről be­szélni. Még valami megérdemli a felemlegetést. Annak idején America népe olyanlélekszakad­­va várta a királynő koronázásá­ról készített filmet, hogy az iz­galom legalább akkora volt, mint a baseball világbajnokság ide­jén szokott lenni . . . Ezzel pedig sokat mondtunk. Vájjon azzal lehet magyaráz­ni, hogy a kétségtelenül reális é­­letszemléletü amerikai voltakép­pen — a lelke legmélyén — ro­mantikus . . . ? A Tragédia <— angolul A magyar irodalom olyan szép, hogy nem kell szégyenkez­nünk a világ legnagyobb nemze­tei előtt sem. Hogy a világ még sem ismeri eléggé irodalmunkat, annak egy nagy baja van. A for­dítás problémája. A magyar müvek angolra for­dítása során mindig elvész az eredeti ize, zamata. Főként el­vész a magyar nyelv zenéje. A fordítás rendszerint olyan szimpla alkotássá válik, hogy ennek vajmi kevés köze van az eredeti mü szépségéhez. Nemrégiben egy angliai ma­gyar és egy amerikai magyar nyilvános verseny keretében mu­tatták be Ady Endre “Az Ős Kaján” cimü versének a műfor­dítását. Mindkettő nagy cikkek keretében igyekezett igazolni, hogy az ő fordítása a jó, a töké­letes. Ha egy harmadikat meg­kérdeztek volna, gyorsan vége lett volna a vitának. Aharmadik csak ezt mondhatta volna: mind­­akettő rossz. Hiszen még a vers címét sem tudták lefordítani . . . Vannak, persze, kivételek. Kü­lönös örömünkre szolgál, hogy a new yorki főkönyvtár hét pél­dányt rendelt Madách Imre “Az Ember Tragédiája” cimü nagy drámai költeményéből. Madách müve angolul Ausztráliában je­lent meg. Nem azt mondjuk, hogy ezúttal az angolra való át­ültetés tökéletes, de megjárja. Jó volna viszont, ha erre a nagy irodalmi alkotásra másutt is felhivnók a könyvtárak fi­gyelmét. Madách halhatatlan müve itt Amerikában többet je­lenthet sok elmondott beszédnél. Csak nőhetünk vele az ameri­kaiak szemében. Okos ember újságot olvas Lelkiismeretes ember: előfizet A Common Council for Ameri­can Unity készpénzjutalmakat ajánl fel a legjobb tanácsokért, hogy külföldi rokonainkkal és barátainkkal folytatott levelezé­sünk hogyan teremthet jóakara­tot Amerika iránt és hogyan osz­lathatja el az Amerikáról táplált helytelen fogalmakat. Mindenki pályázhatik, aki va­laha is irt levelet külföldre. Az a sokmillió levél, amit A- merikából minden évben külföld­re írunk, a legalkalmasabb esz­köz arra, hogy az Egyesült Álla­mok ügyének igazságát más or­szágok népeivel megismertessük. Read Lewis, a Common Council vezérigazgatója, közli velünk, hogy a pályázat célja, hogy pél­dákat és javaslatokat kapjanak a levélírók segítségére, Ameri­ka igazságát legkönnyebben megismertetni és az ellenséges propagandát leghatásosabban megcáfolni. A pályázat feltételei a követ­kezők : 1. írjunk legfeljebb 1000 szót, de jóval kevesebbet is lehet: “Hogyan használjuk külföldi ro­konainkhoz és barátainkhoz irt leveleinket arra, hogy az ameri­kai életfelfogást megismertessük velük és Amerikáról való helyte­len elképzeléseiket megcáfol­juk?” 2. Idézhetünk tényleg elkül­dött, vagy kapott levelekből. Használjunk-e fényképeket, uj­­ságkivágásokat, kövessük-e a “Levelek Amerikáról” cimü ro­vat javaslatait (amelyek a ma­gyar sajtóban is megjelentek vagy egyéb ujságanyagot, ame­lyek a külföldit felvilágosíthat­ják és a tévhiteket eloszlathat­ják? 3. Bármily nyelven irhautnk, tehát magyarul Is. 4. Első dij $50., a második $25. A tiz következő legjobb munka dicséretet és egyenként $5 kész­pénzjutalmat nyer. 5. A pályamunkákat mielőbb, de legkésőbb 1954. augsuztus 31- én kell postára adni, 6. A következő címre: Letters From America Contest Common Council for American Unity New York 18, N. Y. A MAGYAR GONDOLAT amerikaiak közötti népszerű­sítését is lankadatlanul szolgálja az Amerikai Magyar Szövetség, melyet 47 éven át önzetlen áldo­zatkészséggel tartanak fenn ré­­giamerikás véreink. Csatlakoz­zunk minél többen a Szövetség­hez! Uj cime: 614 Mills Bldg., NW, Washington 6, D. C. Rész­letes felvilágosítást bárkinek készséggel küldünk. A Presbyteri Szö­vetség gyűlése Az Amerikai Magyar Refor­mátus Presbyteri Szövetség or­szágos gyűlését szeptember 5 és 6-án tartja Ligonier-ben, Pa., a Bethlen Otthonban. Ez a Presbyteri Szövetség az egyedüli országos összefogó szervezete az amerikai magyar reformátusokból alakult egyhá­zak kormányzó szerveinek, me­lyek habár többféle protestáns denominációk kebelében is ala­kultak meg, de mind a magyar református anyaszentegyházból ideszármazottaknak a gyüleke­zetei. Száznál több gyülekezetnek ment ki meghívó erre a kilence­dik évi országos gyűlésre, amely­re érdemes lesz minden gyüleke­zetből képviselőket küldeni, mert olyan két előadás lesz, melyek ma az amerikai magyar refor­­mátusság minden gyülekezetét, minden egyháztagját érdeklik! A földkerekségén élő protes­tánsok Chicago-ban (Evanston) augusztus 15-től 31-ig tartandó világgyülésének lefolyásáról hal­lanak ezen a konferencián rész­les beszámoló előadást a kikül­döttek. Világtörténelmi jelentő­sége van ennek a 15 napig tartó “World Council of Churches” gyűlésnek, melynek megnyitá­sán több mint százezer protes­táns hivő vett részt, kiknek kö­zös imája és sziveikből fakadt himnusza szállt az ég Urához, hogy a föld emberiségének szi­vét töltse el a Lélek szeretettel és békességgel. Az egyik előadó Csordás Gá­bor ref. lelkipásztor. A másik előadás minket, ame­rikai magyar református hitval­lókat közelebbről érintő és ér­deklő lesz. Tárgya: “Egyháza­ink mai feladata a Kálvinizmus és magyarságunk szolgálatá­ban.” Akik figyelemmel kisérik a vasfüggöny mögötti magyar re­formátus anyaszentegyházunk­­ról szóló hireket, azok ennek az előadásnak keretei között a je­lenről és a közel jövőről kapnak ismertetést és féleletet arra a kérdésre is, hogy ebben az esz­tendőben miért is alakították itt meg a “Szabad Magyar Refor­mátusok Világszövetségét”? E- lőadó: Nt. Borshy Kerekes György, az Amerikai Magyar Református Egyesület titkára. 1939. augusztusában jelen voltam a Magyar Református Presbyteri Szövetség Cegléden tartott gyűlésén. Háremezer presbyter jelent meg a magyar­­országi református egyházak képviseletében. Arra a kérdé­semre, hogy a sürgős mezei munka idején hogy tudták ott­hagyni a falvaikat? — a válasz, a szélrózsa minden irányából ér­kezők egyeseinek, akiket meg­kérdeztem, csaknem szószerint ez volt: “Olyan időket élünk, hogy egy ilyen találkozásból annyi béketürést vihetünk haza, hogy ha a nehéz idők ránksza­kadnak, akkor az elkövetkezen­dőket könnybeben viseljük, szenvedjük el.” Ezen az országos presbyteri szövetségi gyűlésen való találko­zása az amerikai magyar refor­mátusokból alakult gyülekezetek vezetőinek is Isten nevében u­­gyanazt a találkozást jelentheti, mint 1939-ben az óhazai testvé­reinknek. Senkisem tudja ma, hogy mi történhetik máról-hol­napra és erről a gyűlésről békes­séget és minden elkövetkezendő­nek az elviselésére Lélektől ka­pott erőt vihetnek haza, akik megjelennek. Ne sajnálják az idővesztesé-CSAK AZ OROSZ FEGY­VERES ERŐ TARTJA ŐKET HATALMON A közismert svájci világlap, a Neue Zürcher Zeitung 1954 jú­lius 4.-i és 6.-i számaiban feltű­nést keltő helyszíni tudósításo­kat közöl Ernst Halperin tekin­télyes svájci újságíró tollából, aki az angol-magyar futballmé.r­­lenőrzés nélkül. (Vidékre már gyarországon s ott rengeteg em­berrel beszélt, ráadásul Buda­pesten minden kommunista el­lenőrzés nélkül. Vidékre már csak kommunista kísérettel me­hetett.) A hírneves újságíró megállapításaiból az alábbiakat tartjuk a legérdekesebbeknek: A magyar nép jelenlegi ma­gatartásának fő jellemző voná­sa: “Teljes immunitás a kom­munizmus ideológiájával és pro­pagandájával szemben és a je­lenlegi rendszer heves elutasítá­sa.” “E magatartás minden ré­teg — munkások, alkalmazottak, szabadfoglalkozásúak, parasz­tok—részéről egyaránt észlelhe­tő.” “A magyar kommunisták ha­talomraj utásukat a szovjet had­seregnek köszönhetik és ez a kö­rülmény e nemszláv, hagyomá­nyosan oroszellenes érzelmű népben a tekintélyüket kezdet­től fogva hátrányosan befolyá­solta. Az első években a kom­munisták nem voltak izolálva, mögöttük állt az ipari munkás­ság egy tekintélyes része, amely­nek a szocialista tervgazdálko­dás révén anyagi helyzete jobbu­­lását Ígérték; a mezőgazdasági munkásság, amely a földreform által földhöz jutott; végül a pol­gári középosztály egy része is hajlandó volt velük együttmű­ködni ... A bizalmi tőkét, ame­lyet'a kommunisták a lakosság egy részénél élveztek, néhány év alatt elherdálták. A kommu­nisták elvesztették “Anhang”­­jukat a munkásosztályban és a parasztságban is, az erőltetett iparosítás és a kényszerkolho­­szositás miatt, amit 1950-ben vezettek be. Az állandóan növelt munkatempó, emelkedő drága­ság és áruhiány mellett — az é­­letnivó beígért emelése helyett — a munkásokat a rezsim ellen fordította és a kisbirtokossá vál­tozott egykori mezőgazdasági munkások a kollektivizálást jog­gal úgy fogták fel, mint a lati­fundium rendszerre való vissza­térést más néven, tehát mint földrablást és proletárrá való u­­jabb lealacsonyitásukat.” “A kommunista párt újra izo­lált szektává süllyedt, amely a­­zonban a rendőri szervezet és az orosz megszálló hatalom támo­gatása folytán az államhatalmat még mindig erősen a kezében tartja.” A cikksorozat szerint a lakos­ság telj esen közömbös a kommu­nista pártélet irányában, a párt­­kongresszus sem érdekelte s a pártfunkcionáriusokkal való é­­rintkezést igyekszik a legkisebb­re korlátozni. Ezzel szemben “rendkívül nagy az érdeklődés a külpolitika iránt. Mindenki tud­ja, hogy az ország jövője az USA és a Szovjetunió közti birkózás kimentelétől függ és miután ha­tártalan a bizalom a nyugat a­­nyagi, erkölcsi és lelki fölényé­ben, azt kívánják, hogy a dön­tés lehetőleg hamar kényszerit­­tessék ki és értetlenül állnak get és az áldozatot! Küldjék el képviselőiket erre a gyűlésre minden gyülekezetből. KIRÁLY IMRE a Sajtó-bizottság elnöke. mindenféle kompromisszummal szemben. A magyarok rokon­­szenve azokkal a nyugati poli­tikusokkal van, akiknél a meg­alkuvás nélküli harcos politika akaratát hiszik. Nagyok az illú­ziók az USA tervei és külpoliti­kai lehetőségei felől.” “A legóva­tosabb magyar is “legrosszabb esetben” legfeljebb öt évre teszi a felszabadulást.” “Ez az öncsa­lás teszi lehetővé, hogy a min­dennapi kommunista életet elvi­seljék, anélkül, hogy előtte ka­pitulálnának.” “Aránylag kevés a kollabo­­ráns nemkommunista, akik te­hetségüket a rezsim szolgálatába állították s az elárasztja őket megtisztelésekkel és 40,000 fo­rintot elérő havi fizetésekkel, szemben a munkás 1000 forint­jával és a mérnök vagy egyete­mi tanár havi 3000 forintjával.” “Tizennégynapos tartózkodá­som alatt a sajtóiroda néhány tisztviselőjének kivételével alig találtam valakit, aki meggyőző­­déses kommunistának mutatta volna magát. A hallgatás és a le­nézés áttörhetetlen falán, ame­lyet a nép emelt a propagandis­ták buzgósága nyilvánvalóan megbénult.” “Ma a meggyőzédéses pártta­gok száma talán még elegendő ahoz, hogy az állami és gazda­sági kulcspoziciókat megszállva tartsák, de ahhoz nem, hogy az üzemekben és az iskolákban ke­resztülvigyék azt a napi ideoló­giai aprómunkát, amely szüksé­ges lenne, hogy megtörjék a nép lelki ellenállását.” “A kommu­nista rezsimek Magyarországon nemcsak á tömegbázisa hiány­zik, hanem az ideológiai roham­­csapata is. Idegen csapatoknak köszönheti, hogy tartani tudja magát.” Dessewffy Gyulát menesztették NEW YORK — Dessewffy Gyulát, a müncheni Szabad Eu­rópa Rádió magyar osztályának főnökét menesztették és helyébe Gellért Andort, a new yorki szerkesztőség vezetőjét nevezték ki. Gellér Andor még Teleki Pál rációt maga ellen bőszitenie. A háború alatt Stockholmban tar­tózkodott. Négy év óta él New Yorkban. Dessewffy menesztése már régóta nyílt titok. Sem botrá­nyokban bővelkedő magánéleté­ben, sem közéleti viselkedésével nem volt méltó arra, hogy az emigráció legnagyobb erkölcsi testületének vezetője lehessen. Rövid két és fél éves “uralkodá­sa” alatt sikerült az egész emig­rációt maga leien bőszitenie. A párisi Magyar Újságíró Egyesü­let már régebben lépéseket tett, hogy kizárja tagjai sorából. Meggyőződésünk, hogy a Sza­bad Európa Rádiónál történt változásnak egészséges kihatá­sai lesznek. Gellért Andor egyi­ke a nyugaton élő legképzettebb és legtájékozottabb magyarok­nak. Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, hogy aki valamilyen • okból nem kapja pontosan lapnukat, jelentse tele­fonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postaha­­tőságnál. “March of Dimes” nyári kampányja Robert B. Meyner, New Jerseyállam kormányzója kezet szőrit M. Joseph Duffy Middlesex megyei főjegyzővel és szerencsét kivan a szükség-kívánta nyári “March of Dimes” gyüjtőkampányhoz, amelynek Duffy a Middlesex­­megyei irányitója, mint a National Foundation for Infantile Paralysis megyei chairman-je. Az egész országban összesen 20 millió dollárt aakrnak az augusztus 16-tól 31-ig tartó gyüjtőkampány alatt összeszedni, hogy a polio elleni küzdelmet győzelemre vigyék, illetve a poliobetegeket megfelelő keze­lésben részesítsék. (Az úgynevezett “gamma globulin” polio-ellenes injek­ciózás — ami csak bizonyos ideig tartó immunitást biztosit — valamint egy állandó polió-oltás kidolgozása és alkalmazása egymagában több, mint 25 millió dollárba kerül.) — Meyner kormányzó kijelentette, hogy ő maga is erősen mellette áll a kampánynak és a polio elleni küzdelmet minden telhető módon támogatja.

Next

/
Thumbnails
Contents