Függetlenség, 1953 (40. évfolyam, 3-53. szám)
1953-06-04 / 23. szám
1913 OUR FOURTIETH ANNIVERSARY YEAR Negyvenedik Jubileumi Evünk__________ 1953 Vizsgáljatok meg mindeneket s a jót tartsátok meg! SZENT PÁL Hungarian News of Trenton Haza csak ott van, ahol jog is van! PETŐFI YEAR 40. ÉVFOLYAM — NO. 23. SZÁM. TRENTON, N. J., 1953. JUNIUS 4. Ten Cents per Copy—$2.00 per Year Az élet is produkál fantasztikus kém történeteket Ha fantasztikus kém törté\ neteket látunk a moziban vagy. televízión, vagy ilyen természetű elbeszéléseket olvasunk a különböző divatos folyóiratokban, akkor abban a tudatban igyekszünk lecsillapítani term észetszerüleg felizgatott idegeinket, hogy az egész csak mese volt, — egy élénk fantáziájú iró agyának a szüleménye. Időnként azonban napvilágra kerülnek olyan esetek, amiket nem az írók agya, hanem maga az élet produkált. Ilyenkor a kém történetek irói maguk is csodálkoznak azon, hogy az életben a lehetetlenségeknek mennyire nincs határuk. V. C. Georgescu román származású állampolgárt, ki egy nagy olajvállalatnak főtisztviselője, a múlt napokban jól öltözött úriember kereste fel otthonában. Az illető eleinte nem akarta elárulni kilétét, s csak annyit mondott, * hogy bizonyos politikai ellenszolgáltatás ellenében lehetővé teszi, hogy Georgescuék Romániában élő két fiát, a 19 éves Pétert és 14 éves Costát a hatóságok kiengedjék onnét. Ugyanis Georgescu, ki a romániai petróleum vállalatok magas állásban levő hivatalnoka volt, üzleti ügyben 1947- ben Amerikába jött. Mivel Georgescu Amerikába utazása állami érdek volt, őt és nejét kiengedték ide, azonban két gyermeküket “tuszul” visszatartották. Igen természetes, hogy nekik nagyon megtetszett az amerikai életmód, annál is inkább, mert mint kitűnő szakember itt mindjárt jó állást is kapott és az előirt idő letelte után amerikai állampolgár is lett. A Romániában tuszul visszatartott két gyermek azonban nem jöhetett szüleik után. A két fiú szabadon bocsátása ellenében a kommunista román kormány washingtoni követségének első titkára, Christache Zambetti, — mert ő volt a rejtélyes látogató, —azt ajánlotta a gyermekeiért aggódó apának, hogy fogadott hazája ellen kémkedjék. Nehéz választás elé került a csak nemrég polgárosodott Georgescu; gyermekei s uj hazájának adott esküje között kellett választania, ő az utóbbit választotta és az esetről jelentést tett az illetékes hatóságoknak. Az Egyesült Államok kormánya a román diplomatát “persona non grata”-nak nyilvánította és Zambetti urnák rövidesen vissza kellett térnie, — mint ahogyan azt otthon régen mondani szokták, — fatornyos hazájába. A jó tanácsadó is adhat rossz tanácsot Ha Taft szenátort túlzott konzervatizmusa miatt sokan nem is szeretik, azonban politikai ellenfelei is elismerik róla, hogy a komoly, higgadt diplomaták és politikusok szükségszerii óvatosságát egyik erényének lehet tekinteni. Ezt a feltevést Taft alaposan megcáfolta a múlt héten egy beszédével, mit betegsége miatt helyette a fia olvasott fel Cincinnatiban. Taft beszédében azt a súlyos kijelentést tette, hogy a koreai béke megkötését illetőleg ne törődjünk azzal, hogy milyen álláspontot foglal el az United Nations, s ha érdekeink úgy kívánnák, akkor egyedül folytassuk a háborút. Bár egy kicsit nagyképűsködésnek látszik, ha valaki magyar nyelven akarna kritizálni egy amerikai politikust, azonban ha az eseményeket kellőképen akarj uk megvilágítani, akkor saját véleményünket is meg kell mondanunk. Mi azonnal éreztük, hogy Taft alaposan elvetette a sulykot, amikor ilyen meggondalatlan kijelentést tett, mert ezzel az Egyesült Államok és a demokratikus szabad világhoz tartozó országok közötti amúgy is gyenge alapokon álló viszonyt még jobban gyengítette. Ugyanis Taft a kormányhatalmat kéz ében tartó republikánus pártnak egyik legtekintélyesebb tagja, kinek tanácsát Eisenhower is több ízben kikérte és azért a külvilág Taft véleményét a kormány szándékaival egyezőnek tekintette. Ennek következtében Eisenhower meglehetős kényes helyzetbe került, mert a külpolitikai viszonyokra való tekintettel nem hagyhatta megcáfolatlanul Taft-nek ezt a különös álláspontját, ugyanakkor a belpolitikai helyzetre nézve kellemetlen, ha egyik legtekintélyesebb tanácsadójának nézetét meg kell cáfolnia. Csorba esett Taft tekintélyén Egy pillanatig Sem volt kétséges előttünk, hogy Eisenhower ezt az utóbbi lépést fogja választani, mert a kommunisták semminek sem örülnének j óbban, mintha valaki a szabad világ szövetséges nemzetei között egyenetlenséget próbálna szítani. Taft valószínűleg nem képzelte, hogy az ő elgondolását valaki is egyenetlenség szitásának vélje, azonban elvitázhatatlan tény, hogy a szövetségeseink között Taft álláspontja nagy megrökönyödést keltett... Az Elnöknek tehát nem volt más választása, minthogy indirekt formában körvonalazza az Egyesült Államok álláspontját, s ezzel önkéntelenül is nagy csorbát üssön Taft szenátor tekintélyén. A dél-koreaiak túlbecsülik saját erejüket Nem elég, hogy a kínai és koreai kommunistákkal nem tudunk megállapodásra jutni a fegyverszüneti feltételekre vonatkozólag, de még a szövetséges dél-koreaiakkal is bajunk van. Ugyanis az újra megkezdett f e g yverszüneti tárgyalások is már túlságosan kihúzódtak azért, mert a hadifoglyok kicserélésére vonatkozó. feltételeinket a kommunista hadvezetőség több Ízben visszautasította. Mivel mi (Folyt, a á-ik oldalon) Mit szeretnének tudni rólunk? IRTA: SERÉNYI GITTA (Az “örökbefogadott” Európai iskolákban szerzett tapasztalataim) Többszáz európai iskolát látogattam meg nemrégen. Iskolás gyermekek mohón érdeklődtek Amerika iránt, de többnyire torzított fogalmaik vannak a mi vzisonyainkról. Az alábbi kérdésekkel egy bécsi iskola növendékei ostromoltak meg, egyetlen délelőtt folyamán. * * * “Falvakról beszél? . . . Hiszen Amerikába csak nincsenek falvak?” — egy 14 éves kisleány kérdezte tőlem... Hát mit gondolsz, miből áll Amerika? — “Felhőkarcolókból és sugárutakból!” — volt a határozott válasz. Egy másik gyerek hozzátette : “Amerikában mindenütt magasvasut robog a zsúfolt uccák felett!” Beszélni kezdtem arról, hogy Amerika területének legnagyobb része szántóföldekből, erdőkből áll, amelyeken át patakok csörgedeznek. Tízezrével vannak falvaink, amelyeknek lakói régimódi, barátságos boltokban beszélik meg mondani valójukat és vasárnaponként egyszerű kis templomokban gyülekeznek öszsze. “Barátságos boltok?” . . .“Nohát ez nem lehet igaz! Az amerikaiak villanyfényben úszó, óriási áruházakban vásárolnák csak! így láttam egy amerikai képes újságban!” “No meg az sem igaz, hogy az amerikaiak templomjárók. Hát milyenfajta templomba járnának?” — Még a kisvárosokban is van három-négygféle temp.lom. Katolikus, evangélikus, református és zsidó. A különböző vallások papjai gyakran együtt tárgyalják meg községük társadalmi vagy jótékonysági ügyeit és együtt rendeznek tanulságos felolvasásokat. “Zsidóknak csak nincsenek A tüdővész uj orvossága Los Angelesből, Calif., jelentik, hogy több kísérletező orvos együttes fáradságának eredménye, hogy patkányok, guinea piggek és nyulak gyomrából olyan anyagot választottak ki, amely kísérleti tubokban megakadályozta a tüdővész csirák növekedését. A felfedezők a felhasznált anyagot elemzik, hogy lényegét alaposabban ismerjék. Yalószinüneg tartják, hogy hatásos szer bacillusok és a tüdővész ellen. A felfedezést Dr. Walter L. Bloomnak és Dr. Martin M. Cummingsnak, az Ermory University School of Medicine in Georgia tanárainak tulajdonítják. A Függetlenség szerkesztője és képviselője Kovács B.„Mihály CÍME: 200 Genesee St. Trenton, N. J. Telefon 6-0159 Hivatalos órák hétfőtől péntekig 5 órától 6-ig. Előfizetések, hirdetések és helyi ügyek intézése itt. templomaik kisvárosokban? Ezt csak nem engedik meg ?” — kérdezte egy kisfiú ártatlanul. És igy tovább . . . Sokkal több kósza hir, mint megbízható adat, sokkal több tévhit, mint alapos tudás. Átutazó katonák, látogatók hárijánoskodásai — félreértett átdolgozásokban! “Meséljen nekünk a mozikról! A jazz zenéről! A sportokról! A gyárakról! Mit keres az amerikai munkás? Tényleg minden amerikainak van automobilja?” Egy egyetemi hallgató érdeklődött: “Igaz-e, hogy az amerikai munkás legalább 5000 shillinget keres havonta? Mert egy négygtagu osztrák csalák 5000 shillingből kényelemben élhet egy egész éven át!” Azt feleltem, hogy igaz ugyan, hogy a bérek magasak, de a megélhetés is sokkal drágább. A Dollár nem hever az uccán és az amerikai munkás nehezen dolgozik egész éven át. Többet dolgozik, mint szórakozik. — Automobilra főleg azért van szüksége, mert a távolságok nagyok, sok államunk nagyobb, mint egész Ausztria. A városok óriási kitérj edésüek. Igaz, hogy a legtöbb amerikainak rádiója, jégszekrénye, fürdőszobája, sőt televíziója is van, de havonta megtakarított keresményéből fizeti ki e cikkeket. Ezt már nem állhatta tovább egy kislány: “Ez csak olyan beszéd! Jól tudjuk mi, hogy minden amerikai gazdag. Mindenkinek van mosó- meg vasalógépe... Ha már egy év után ráuntak az automobilra, egyszerűen letaszítják valami hegyről és újat vesznek!” *, Egy bátortalan kislány is megszólalt: “És mit csinál az a sokmillió gyerek Amerikában, akinek a szülei elváltak és nem akarnak tudni róla többet? De ha nem is váltak el, mért mennek el esténként részegre inni magukat s a gyerekeket egyedül hagyják?” — “Úgy van, mert láttam a moziban is!” * * * Ennek a hallgatóságnak beszélte máz amerikai családi életről. Leírtam a családi házak elrendezését, a meghitt, fesztelen viszonyt a szülők és gyermekek között, étkezéseiket, közös szórakozásaikat, Megrajzoltam a kisvárosok képét, a főutcát a patikával és az iskolát, amely mindenki részére ingyen áll nyitva. Hangsúlyoztam azt a baráti viszonyt, amely tanár és tanuló között fennáll s ami annyira különbözik az európai szigorú iskolai fegyelemtől; a diák tanácsokról s a szokásról, hogy főiskolai diákok saját munkájukkal keresik meg tanulmányi költségeiket. Európának nemcsak anyagi segítségre van szüksége Amerika részéről. Fontosabb, nemesebb cél az, hogy Európa szellemi vezérei legyünk! Minden amerikai, amikor levelet küld külföldre, Írjon egyházainkról, falvainkról és városainkról, gyermekeinkről — fehérekről, barnákról és feketékről és demokratikus örökségünkről, amire minden amerikai joggal büszke lehet! Common Council HÍREK MONDATBAN NEW JERSEY állam nevét viselő, 45,000 tonnás amerikai csatahajónk, néhány angol csatahajó társaságában a vörösek nyugati parti erődítéseit fogta erős bombázás alá a napokban. A R O S ENBERG-házaspár per-ujrafelvételi kérését ismételten elutasította a bíróság s ha ügyvédjük újabb kegyelmi kérvénye sem talál meghallgatásra, a hazaáruló atomkémeknek a villanyszékben pusztulniok kell ... EISENHOWER elnök egyik “sarkalatos” választási Ígéretét, hogy az adókat csökkenteni fogják, ez idő szerint még sokáig nem fogja tudni beváltani... illetve megvalósítani . . . ANGLIÁBAN olyan fürdőruhát találtak fel, amely viselőjét a viz felszínén tartja s igy, aki ilyen fürdőruhát visel, nem merül alá és nem fulladhat vízbe. MI ÚJSÁG...? A MAGYAR RÁDIÓ a hősi halottak napján kegyeletes szavakkal emlékezett meg hősi halottainkről, azokról a magyarokról, akikről a nagy elnök Theodor Roosevelt igy nyilatkozott: Amerika még Európa méhében szunnyadt mikor a magyarok már megvédték az európai civilizációt s ezért az egész nyugati világ adósa a magyaroknak. A SZENT ISTVÁN r. kath. magyar egyházközség 50 éves jubileuma alkalmából a magyar rádió köszöntötte az ünneplő egyházközséget. A WTNJ magyar adásán a kövektezők köszöntötték egymást: GULYÁS ISTVÁNT születése napján felesége, János és István fiával egyetemben. FEKETE MÁRIÁT és Dusik Rózsát Schmutzer János Morrisville-ben. PLETYÁK FERENC és feleségét 35 éves házasság,vfordulój ükkor. Száraz Miáhlyné Mariska és Ferenc gyermekeik, Linda és Karolin unokái. U- gyancsak őket özv. Lukács Edéné és leánya. ERZÁK JÓZSEFNÉT Baranyai Erzsébetet születése napján nővére Mariska özv. Zombori József né. MIHÁLY SÁNDORNÉT felgyógyulása alkalmából köszöntötte özv. Zombori József né. AZ ÖSSZMAGYARSÁGOT pedig Armando Conti a Trenton ni Beverage igazgatója. A Függetlenség és a Magyar Rádió magyar szívvel csatlakozik a jókívánságokhoz. FELHÍVJUK külön is olvasóink figyelmét a WTNJ Magyar Rádió junius 7-iki közvetítésére, mikor is az 1300-as hullámon 1 1 órától 2 óráig a rádió külön megleptésre készül. Azonnali intézkedés szükséges! ha segíteni akarunk a még Európában rekedt, nélkülöző és gondozatlan magyar menekülteken. Beszéd, nyilatkozat, és kelletlen gyűlések helyett AZONNALI TETTRE van szükség. A- kik a washingtoni eseményeket közelről figyeljük, azok tudjuk, hogy 1. A jelenlegi kongresszusi ülés nem fog az uj bevándorlási törvényen lényekes változtatást tenni; 2. Az európai menekültek helyzete egészségi, kereseti, megélhetési és általános emberi szempontból véve annyira kétségbeejtő, hogy erőnkön felüli eszközökkel is, de AZONNAL enyhítenünk kell azon. Két igen fontos ok van (a fentieken kívül) az AZONNALI TETTRE: EGYIK: Az elnök április 22- iki beszéde, amelyben arra kérte a kongresszust, hogy 240,000 menekültet engedjen be KVÓTÁN FELÜL. MÁSIK: Május 1-én Amerika “egyházközi” országos intézményeinek a vezetői személyesen tárgyaltak az elnökkel a Fehér Házban annak a süyős és rendkívüli törvényhozásnak a fontosságáról, amely tényleg megmenthetné az európai menekültek közül azokat, akik a legkétségbeejtőbb körülmények közt élnek. Szövetségünk meggyőződéssel hiszi, hogy ha az amerikai polgárok (választók) minden városban öntudatosan és azonnal megmozdulnak és saját képviselőiknek, szenátoraiknak és az elnöknek azonnal Írnak (vagy táviratot küldenek) s követelik, hogy a “Special Emergency Legislation for Refugees” még a mostani ülésszakban megtörténjék, akkor tényleg azonnal cselekedtünk. Nem arra van szükség, hogy egyesületek és szervezetek küldjenek be határozati javaslatokat. Ebből már mázsa számra kapott a kongresszus. Arra van szükség, hogy a szavazó polgár saját maga nevében és közvetlenül fejezze ki kívánságát a saját képviselőin s az ország elnökén keresztül. Alig hihető, hogy egy levél, vagy távirat elküldése olyan fáradság és áldozat lenne, hogy azt valaki is elmulasztaná, amikor tudja, hogy annak az árán sok Bölcsesség a hullámokon IRTA: GÁRDONYI GÉZA Egy vén révésznek ócska csónakán ült hat tudós. És azt beszélgetők, hogy nincsen Isten, és hogy hisz a nép! A csónak roppant. Szólt a vén: — No lám! Ha tudnak úszni, hát most ússzanak! — “Jaj. Istenem! — kiáltott mind a hat. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! ezer embertársát mentheti meg. Itt az alkalom az újabb amerikai magyarság részére, kiknek szivében még elevenen él a “menekült élet” sok keserűsége, hogy sokkal rosszabb sorsban szenvedő embertársaikért minden amerikai polgárt haladéktalanul arra buzdítsanak, hogy a híradásunkban kért levelet, vagy táviratot azonnal küldjék el. Ez a szolgálat többet jelent Isten és ember előtt, mint bármily beszéd és gyűlési határozat. • A jánljuk, kérjük és sürgetjük tehát, hogy értesítésünk olvasói azonnal küldjenek táviratot, vagy levelet 1. Eisenhower elnöknek, 2. Washingtoni képviselőjüknek és 3. Saját szenátoruknak; s nyomatékosan és félreérthetetlenül kérjék, hogy a levél, vagy távirat olvasói hassanak oda, hogy az elnök beszédében kért “Emergency Legislation for Refugees” azonnal történjen. Ez az igazi “grass root” visszhang. Ez a “választók” igazi megnyilatkozása. Ez a “népakarata,” amely elől a demokratikus államformában nem lehet a törvényhozóknak kitérni. Akik a kért táviratokat vagy leveleket tényleg elküldik az európai magyar menekültek megmentése érdekében, azok értesítsék a Szövetség washingtoni irodáját is (v. gy küldjék be a távirat és levél másolatát), hogy meggyőzhessük az arra illetékes törvényhozókat arról, hogy mi magyarok tényleg törődünk menekült magyar testvéreinkkel. Címünk: American Hungarian Federatoin, 1624 Eye St., N. W., Washington 6, D. C. Aki még ennyit se tesz meg, azt tényleg nem érdekli semmi más a világon, mint saját maga. Fenti kérésünk azonnali teljesítésénél se származás, se vallás, se poltikai nézetkülönbség nem jöhet számításba. Katolikus, protestáns, zsidó, munkás és fehérgalléros, egészséges, beteg és minden fajta ember van a szegény, szenvedő embertársaink között. A fontos az, hogy Írjunk azonnal. Vájjon tehet-e valaki kevesebbet a várható nagy mentő munka érdekében? Az eredmény azonban csak akkor biztos, ha mindnyájan és azonnal cselekszünk. “Mélyen megrendelt gyásszal...! A budapesti rendőrség letartóztatta az ottani Népszava egyik nyomdászát, akit szabotázzsal gyagnusitanak. A lap szerkesztője ugyanis Sztálin halálakor azt irta, hogy a vörös diktátor után “mélyen megrendült gyásszal” bánkódik egész Magyarország. Ehelyett ez a szöveg jelent meg a gyászkeretben, nagy betűkkel, a lap első oldalán: “Mélyen megrendelt gyásszal bánkódik a magyar munkásság.” A detektívek előkotorászták a kéziratot, amely a vörös újság szerkesztőjének szerencséjére nem tartalmazott sajtóhibát. De a szövegszedés igen. így hát a szedőt vitték börtönbe...
