Függetlenség, 1953 (40. évfolyam, 3-53. szám)

1953-01-29 / 5. szám

1913 ★ OUR FOURTIETH ANNIVERSARY YEAR Negyvenedik Jubileumi Évünk ★ 1953 Vizsgáljatok meg mindeneket s a jót tartsátok meg! SZENT PÁL Hungarian News of Trenton Haza csak ott van, ahol jog is van! PETŐFI YEAR 40. ÉVFOLYAM — NO. 5. SZÁM. TRENTON, N. J., 1953. JANUÁR 29. Ten Cents per Copy—$2.00 per Year Nyugodtabban sétálgat már Truman — a volt elnök Az amerikai politikai élet­ben a múlt hét óta nagy válto­zás történt. Jan. 20-án, 20 évi másodhegedüsi szerep után a republikánusok ismét primá­­sok lettek. Eisenhower tábor­nokból Eisenhower elnök lett, s a hét évnél további elnök, Harry S. Truman visszavo­nult a közéleti szerepléstől — és közönséges polgár lett. A napokban az amerikai újsá­gok érdekes képet hoztak róla, amint Missouri államnak kis városkájában, Independen­­ce-n bottal a kezében reggeli sétáját végzi. Teljesen egye­dül jár a volt elnök. Nincs mellette senki, sőt még az uc­­cán sem látni más járókelőt — jól öltözött öreg uron kívül. Igen, — Mr. Truman ma már nem egyéb, mint egy jól öltö­zött öreg ur. A ruháját Wa­shingtonból hozta magával és azon látni iehet, hogy úri mű­helyben készült, úri ember ré­szére. Azonban a régi dicsőségből Trumannak csak a ruhája maradt meg. Ha véletlenül az újságírók, kik más szenzációk hijján őt tették meg egy új­ságszámnak a szenzációjává, találtak volna valami érdeke­sebb témát, úgy Truman ma már példányképe lenne az a­­merikai “forgotten man”-nek. Pedig a neve mégis csak bele­kerül a történelembe, mert mint az amerikai történelem egyik legkritikusabb idősza­kának az elnöke, az ő nevé­ben, illetve az ő parancsára igen sok sorsdöntő esemény történt. Ezek között talán az egyik legdrámaibb mozzanat az volt, mikor bejelentette, hogy Hiroshima japán város­ra az amerikai repülők egy olyan bombát dobtak le, mely­nek robbantó ereje 40 ezer tonna TNT robbanószer ere­jével volt egyenlő. Ez volt az első atombomba, mit emberek először alkal­maztak emberék ellen és ez­zel a hadviselésnek egy olyan újabb fordulatát kezdték el, amelynek hova fejlődését csak fantasztikus találgatá­sokkal lehet elképzelni. Ha a többi sorsdöntő eseményre gondolunk, amik Trumannak közel 8 éves kormányzása a­­latt történtek, s amiknek következményeit, mint ami­lyen például a koreai háború­ba való beavatkozásunk is volt, egyelőre szintén nem le­het kiszámítani, akkor azt hisszük, hogy Truman — a polgár, sokkal boldogabb em­ber lehet, mint amilyen Tru­man — az elnök — volt. Nagy “adót" fizet azért, hogy védelemiigyi miniszter lehessen Január 20-án, Eisenhower­­nek elnöki beiktatásán, mely hihetetlen pompa és örömki­fejezések között ment végbe, kevés republikánus gondolt a­­zokra a vészfelhőkre, mik a világ egét beárnyékolják. Nem hisszük, hogy maga Ei­senhower foglalkozott volna ezen a napon ilyen gondola­tokkal, pedig a felvonuláson résztvevő mintegy 20 ezer fő­nyi katonaság, de különösen a 80 tonnás atomágyu, mit a nagyközönség először látha­tott a valóságban, sokaknak juttathatta eszébe, hogy az Egyesült Államok most már nem nézi a világ eseményeit annyira készületlenül, mint azt a második világháború ki­törése előtt tette. De nem is nézheti Ameri­kai valami nagyon nyugodtan az eseményeket, mert az or­szágon belüli prosperitás da­cára is igen rossz és veszedel­mes korszakban élünk. U- gyanis nem szabad elfelejte­­nün, hogy alapjában véve — ha nem is olyan nagy arányú, — de mégis kettős háborúban vagyunk; Koreában meleg, — Európában pedig hideg hábo­rúban állunk a kommuniz­mussal. Ha ezt a helyzetet te­kintetbe vesszük, akkor sok­kal kevésbe irigylésreméltó a helyzete Eisenhowernek — a jelen hősének, mint Truman­nak, — a múlt letűnt bajnoká­nak. Egyelőre azonban Eisen­howernek ha nem is nagy gondot, de, pillanatnyi kelle­metlenséget okozott, hogy ka­binetjébe több gazdag embert nevezett ki, akiknek nagyobb pénzügyi érdekeltségük volt olyan vállalatokkal, melyek szerződési viszonyban állanak a kormánnyal. így például Charles E. Wilsonnak, ki a védelemügyi tárcát vállalta, több mint 2 és fél millió dol­­j lár értékű General Motors C|o. részvénye van. A fennálló tör­vények szerint Wilson csak akkor fogadhatja el a Secre­tary of Defense állást, ha részvényeitől — megszaba­dul. Vagyis ha eladja a G. M. részvényeit, amiket úgyszól­ván minden befektetés nélkül, mint a társaság elnöke juta­lomképen kapott. Mivel a tőke nyereség után, ha az több mint 6 hónapi be­fektetés következik be, 25% jövedelmi adót kell fizetni, Wilson közel 600 ezer dollárt fog adóban kifizetni, hogy az évi 25 ezer dollárral járó ál­lást elfoglalhassa. Mivel Wil­son még a G. M. részvények nélkül is elég gazdag ember, azért nem tartott sokáig, mig elhatározta, hogy szívesen meghozza ezt az áldozatot nemcsak a védelemügyi mi­niszterség megszerzése de va­lójában az Egyesült Államok biztonsága érdekében. U- gyanis kétségtelen, hogy Wil­son egész kivételes üzleti te­hetsége megbecsülhetetlen ér­téket jelent az ország védelmi felkészültségének megszerve­zése szempontjából. Amerika ellenes propaganda A vasfüggöny mögötti Ame­­rika-ellenes propaganda legú­jabb szólama, hogy az Amerikai Egyesült Államokban e^yre na­gyobb méreteket ölt a deportálá­­si őrület. Hogy néhány dollárral lefizetett hamis tanú vádja és az “amerikai fascista bírósá­gok” felháborító kegyetlen Íté­lete elegendő ahhoz, hogy a “kül­­földi”-nek kikiáltott szerencsét­len áldozatokat letartóztassák és deportálják ezek a “bírói ta­lárba öltözött gangsztercsopor­­tok.” Ezzel szemben csak a buda­pesti eddig nyilvántartott, ka­rácsony és újév közötti időszak­ra eső deportálások száma janu­ár 6-ig bezárólag meghaladja a 490-et. A vidéki városokban egyidejűleg újra erőrekapott deportálásokról még számszerű adatok nem érkeztek. Innen-Onnan A KÍNAI kommunista kor­­| mány 500 tonna ópiumot hozott forgalomba törvénytelen utón és elárasztották vele az egész vilá­got. Az Egyesült Nemzetek vizs­gálóbizottságának ezen leleple­zése után felszólították a kínai kommunista kormányt, hogy hagyja abba a fehér méregnek a terjesztését, a vörösek azonban j még csak nem is válaszoltak a felhívásra. (És ők akarnak a U. N. tagjai lenni . . . ?) | ROMÁNIÁBAN országszerte élelmiszer-hiány van. Legrosz­­szabb a helyzet Bukarestben, a fővárosban, ahol a kenyérért is sorbaállnak az emberek. A ro­mán bolsi kormány a hiányért az előző kormányt okolja, Ana Paukert, Vasile Lucát és a többi, már lefokozott bolsi vezért . . . Élelmiszert csak a feketepiacon lehet kapni, borsos áron. A vá­rosi bérházakban szénhiány mi­att a fűtést is korlátozták. A munkásokat pénz helyett Ígére­tekkel fizetik ki . . . Egy bolsi j kolhozvezető azt javasolta, hogy kérjenek segítséget a Szovjettől. A jámbor elvtársat másnap me­nesztették helyéről. Akárcsak Magyarországon, Romániában is kezd fej etetej éré állni minden a vörös-paradicsomban . . . DRÁGUL A RUHÁZKODÁS MAGYARORSZÁGON Az élenivó oly mértékben csökkent Magyarországon, hogy az emberek már a legszüksége­sebb ruhanemüeket sem tudják megszerezni maguknak. Az álla­mi vállalatok legutóbb nagya­rányú szemfényvesztési akciót hajtottak végre és “20 százalé1- kos árleszállítással” próbáltak túladni azokon a selejtes holmi­kon, amelyeket pénz hiányában nem tud megvásárolni a lakos­ság. Az árleszállítás csak a ki­rakati ablakokbaan szerepelt. Az árukat ugyanazaon az áron próbálták eladni, mint koráb­ban. Egy rövid, mikádó téli ka­bát 772 forintba, egy női lódén kabát 736 forintba, a férfi zefir ing 76-88forintba került, a női j ruhaszövetet 104 forintért, a női | szövetruhákat 370 forintért, a ! közönséges flanell ruhákat 234 forintért árusították. Ha valaki ezeket az árakat összehasonlítja a dolgozók kere­setével, akkor nagyon könnyen I megállapíthatja, hogy még a jól ^ Meghalt Ft. Kovács Athanáz, barber­­toni plébános Ismét gyásza volt az amerikai magyar katholikus klérusnak: Ft. Kovács Athanáz, a barber­­toni (Ohio) ft Szentháromság egyházközség szeretett plébáno­sát — hosszabb szenvedés után — magához szólította az Ur. Is­ten hűséges szolgája egyike volt az amerikai magyar katolikus klérus kimagasló és tevékeny vezéregyéniségeinek. Szerzetesi hivatásáhpz méltóan, csendesen, úgyszólván névtelenül fárado­zott híveiért s mindenkor ott volt, ahol becsületes, igaz ma­gyar ügyet kellett szolgálni. Az Erdélyből Amerikába ván­dorolt székely szerzetes-pap, Szent Ferenc-rendi barát, pél­dás életű lelkipásztor elhunytát őszinte szívvel, igaz érzésekkel gyászolja egész Magyar-Ame­rika . . . Emlékét szivünkben őrizzük! Mi újság ... A TRENTONI magyar rádi­ón köszöntötte Ács Károly fele­ségét házassági évfordulójuk ^1- í kalmából. Kocsis József né Bor­bála asszony ugvancsak házas­sági évfordulójuk alkalmából férjét. Kocsis József házaspár­nak küldte jókívánságait Ödry­­né. Császi Károlynak és kedves feleségének fejezte ki jókívánsá­gait leányuk Ilona. Édesapjának j további gyógyulást kívánva. Tóth Józsika 6-ik születés nap­jára küldte jókívánságait Far­kas Róbert. FARKAS MIHÁLY és felesé­ge házassági évfordulójukhoz kívánt minden jót Tóth József és neje, valamint Kremper Mi­hály és neje. A WTNJ és a Függetlenség magyar szívvel csatlakozik a jó­­j kívánságokhoz. SPIESS JÁNOS és neje (2 Jersey Ave., New Brunswick) í honfitársaink leánya, Mária és Révész János és neje trentoni honfitársaink fia Louis, januar 31-én, szombaton d. u. 3 órakor tartják esküvőjüket Trentonban a Hudson és Adeline utcák sar­kán levő Szt. Miklós görög ka­tholikus templomban. A fiatal házasulandók részére a jóté­konyságáról közismert Mészá­ros Ida (112 Hamilton St., New Brunswick) honfitársnőnk f. hó '25-én, vasárnap délután a laká­sán, jóbarátok részvételével egy szép shower meglepetési partit rendezett. A megjelentek szép ajándékokkal és szerencsekivá­­natokkal halmozták el a leendő házaspárt. A kedves társaság hosszú ideig maradt együtt vi­dám hangulatban. kereső munkás sem tud ruház­­kodni. Különösen a falusi lakos­ság lerongyolódott. A cipő és csizma soha sem hiányzott olyan mértékben, mint a kommunista uralom alatt. EGY 6 ÉVES fiúcskának ki­esett az egyik foga, amellyel azután játszadozni kezdett s igy került be az egyik fülébe ... A gyermek szülei ki akarták venni a kis fogat a fülből, mire az még bennebb csúszott. Végül is fogorvos “húzta” ki a fogat a fülből. Az áruló Rosenberg házaspár sorsa A halálraítélt hazaárulók, a hirhedt Rosenberg házaspár az utolsó percben elnöki kegyelmet kértek, amivel elodázták január 14-re kitűzött kivégzésük idő­pontját ... A kegyelmi kérvényt előbb az Igazságügyminisztéri­um véleményezi s úgy kerül az elnök elé, de Truman elé már nem került. . . így az uj elnökre, Eisénhowerre hárul a feladat: dönteni e kérdésben. Minden okunk megvan arra, hogy higyjük: Eisenhower elhá­rítja magáról a döntés feladatát azzal, hogy a Legfelsőbb Bíró­ság már döntött . . . Az INS egyik vezető riporte­re, Bob Considine cikksorozat­ban foglalkozik a házaspár hazaárulási kémperével és bűné­vel, meztelenül tárva az olvasó elé az árulás legapróbb részle­teit, stb. Határozottan állítja, hogy az oroszok használatba is vették a Rosenbergék által ello­pott és továbbított terveket, a­­mikkel a koreai vizeken hatáso­san operáltak az amerikai hajók ellen. Rosenberg állítólag olyan titkok birtokában van az oro­szok amerikai kémszervezeteit illetőleg, hogy ha vallana, a leg­nagyobb botrányok pattanná­nak ki . . . (?) Bizonyos jelekből arra lehet következtetni, hogy maga a szovjet örömmel venné a Rosen­berg házaspár kivégzést . . . (És nem jó szemmel nézi az itteni komik felsorakozását a liémhá­­zaspár megmentése érdekében.) Ezt* alátámasztani látszik az a tény, hogy (1) a Rosenberg há­zaspár kényes titkokat tud ma­gáról az oi'osz kémszervezetről s ha életben marad, talán később meggondolja és eljár a szája va­lamelyiknek ... (2) a Rosen­berg házaspár zsidó, Sztalinék­­nál pedig az utóbbi időben foko­zódik a zsidóüldözés és a zsidó benfentesek eliminálása . . . Akárhogy vesszük is a kér­dést, és akárhogy mérlegeljük is ezt a borzalmaasan ronda haza­árulási kémpert, a halálos Ítélet a legenyhébb, amit ez a két bű­nös megérdemel! Levél a Jersey Híradó portáján ödöngő Papp Miklóshoz Villany zsebóra Egy Georg Pellaton nevű svájci órás olyan zsebórát készí­tett, amely villanyerővel jár. A genfi órásmester 12 évig dolgo­zott a villanyzsebóra szerkeze­tén, amelyet egy parányi kis villany-elem hajt. Az óra nagy­sága pontosan akkora, mint a rendes zsebóráké, szerkezete pe­dig a villanyórák kicsinyített és leegyszerűsített mása. VÁSÁROLJON azokban az üz­letekben, amelyek lapunkban hirdetnek. Ez önmagának, hirdetőinknek és nekünk is javunkra lesz! MAGYAR RÁDIÓ ÓRÁK TRENTONBAN Minden hétköznap d. e. fél 10-kor Steiner Boriska vezeté­sével a WBUD (1490 ke.) állo­máson. Minden vasárnap d. u. 1 -kor: Orosz János és Kovács Mihály vezetésével a WTNJ (1300 ke.) állomáson. A 34-ik évfolyamát jegyző Jersey Híradó c. trentoni heti papiros és általános lerakodó­hely január 15-iki számának el­ső oldalán Papp Miklós uram aláírásával egy meglehetősen zavaros észjárásra valló irás je­lent meg, amelyik hozzám ván címezve és mindjárt ezzel a fura mondattal kezdődik: “Trentonban minden héten egyszer megszokott jelenni egy Függetlenség nevű papi­ros, amelyet Perth Amboyban állítanak össze, hogy bennün­ket trentoniakat traktáljanak vele." A Jersey Híradó cikkírójának ilyenképen felcsapó egyleti főve­zér, Papp Miklós uram, a N. J. Egyletek Egyesülete hajdani fő­titkára, — aki-nagyon is jól tud­ja, hogy a Függetlenséget Tren­tonban állítják össze, Trenton­ban szerkesztik, nyomják és pos­tázzák, — Papp uram vagy vic­celt, amikor a fenti mondatot le­írta, vagy tudatosan valótlant állított . . . vagy pedig — és ez talán még a legsúlyosabb elbírá­lás alá esik — olyasmi alá ka­­nyaritotta oda a nevét olvasatla­­nul, ami még egy egyleti köt­vénynél is veszedelmesebb . . . A NÉGY ÉVTIZEDE FEN­­ÁLLÓ TRENTONI “FÜGGET­LENSÉG” szerkesztője trentoni lakos, a tulajdonosa pedig Me­­tuchen, N. J.-ben lakik ... De akárhol legyen is a lakóhelyük, e körülménynek talán még, annyi köze sincs ahhoz, hogy mennyi­re trentoni lap a Trentonban ké­szülő Függetlenség, mint annak, hogy ezt a lapot az állam egyik legelső és legjobb ujságnyomda­­vállalata állítja elő már évek óta itt Trentonban, kitűnő unió szakemberekkel . . . Annyira ne­vetséges, oly átlátszó és olyan buta már a legelső mondat is abban a cikkben, hogy a cikkíró maga is nagyot nevetne, ha u­­gyanigy én állnék elő és azt mondanám például a Trenton Times-ra, hogy az nem trentoni lap, mert a tulajdonosa, vagy e­­gyik részvényese, vagy szerkesz­tője, vagy mit tudom én a lap nak kije-mije nem itt lakik Trentonban, hanem mondjuk Princetonban, vagy pláne, Mor­­risville-ben . . . Papp Miklós vezércikkíró ur többi mondatát ezekután már nem is nagyon firtatom, mert egészen zagyva beszéd. “Ennek a válasznak a természetes folyo­mánya az,” — vág bele a mély basszusba cikkíró ur -— hogy kicsordul az embernek a könnye a kacagástól, — folytatom én . . . Ugyanis szerinte én “nekiron­tottam” a New Jersey Magyar Egyletek Egyesületének. Én, aki a “menteni a menthetőt” jószán­dékkal és utolsó kísérlettel az egylet legrégebben s legtöbbet befizető tagjai örököseinek az érdekében mertem megszólalni ... én, aki “tiszta vizet a pohár­ba” jelszóval nekieresztettem a pennámat a jótékony igazságok napvilágra hozatalának, kitéve magamat és többévtizedes, or­szágosan ismert jónevemet sá­ros fröccsenéseknek ;— én tet­tem Papp Miklós szerint rosszat, amikor nem hagyom szunyókál­ni a dolgokat és nem ő és a nagy­érdemű központi vezetőség, igazgatóság, vagy konvenció az, amelyik elmulasztotta az ideje­­koráni csatlakozást, vagy csatla­koztatást! . . . Papp Miklós uram “kész ki­dolgozott tervekkel jött elő” az 1942 évi Perth Amboy-i konven­ción “két nagy testülettel” — azt Írja. Hát igen. Én nagyon jól emlékszem többek között azokra a kész, kidolgozott csatlakozási tervekre is, amelyek a Jersey Magyar Egyletek tagságát az International Workers Order nevű kommunista egylethez a­­karták csatlakoztatni és hogy az nem sikerült, abban nagy része van az én Szerkesztő Uramnak, akihez minden héten a jievelei-, met szoktam Írni ebben a lapban is és a többi lapokban is . . . An­nak a Szerkesztő urnák, aki fel­állott ott azon a gyűlésen és —• miután Freund elnök ur annak rendje s módja szerint megadta neki a szót — azt mondotta, hogy “akárhova csatlakozzanak a testvérek, csak rajta, csatla­kozzanak . . . de jól vigyázzanak, az IWO-hoz ne, mert ott a ma­gyar csoportnak csak a neve hangzatos “Testvériség,” az egylet kommunista . . . Kapáló­zott kézzel-lábbal Skapintz ur, az IWO-sok embere, aki egyben a Jersey Egyletek amboyi osztá­lyának is a titkára, a többség a Szerkesztő ur szavait szívlelte meg s egy ilyen csatlakozásnak még a tervét is eleve leszavaz­ta .. . Nem tudom pontosan, mióta van Papp urnák az az ellenszen­ve a Perth Amboyi “Híradó,” New Brunswick-i “Magyar Hír­nök” és Trenton-i “Független­ség” szerkesztő-tulajdonosa, az én “Szerkesztő uram” iránt, at­­! tói az időtől kezdve-e, vagy más­kortól fogva, mint ahogy azt | sem tudom, hogy miért van az a bizonyos “szemmellátható” és többféleképen “érzékelhető” el­lenszenv . . . csak annyit tudok “adatszerű pontossággal,” hogy az a bizonyos kalauzolás, amiről szó esett s aminek a dija a jer­­seyi magyar lapoktól elesett, már KÉT ÉVE ESEDÉKES volt akkor, amikor hivatalos át­irat alapján elmaradt . . . Va­gyis: az egylet központi vezető­sége hivatalos levélben értesí­tette a lapot, hogy a kalauzolást beszüntetik, mert nem telik a | pénzből. Az elmaradt 2 évi dijat azonban csekély 100 dollárt még ma is fizeti az egylet például a Perth Amboy-i Híradónak, a­­mely lap — ugyebár — nem kér­te, nem követelte és nem perelte (Folyt, a 3-ik oldalon) A Függetlenség szerkesztője és képviselője Kovács B. Mihály CÍME: 200 Genesee St. Trenton, N. J. Telefon 6-0159 Hivatalos órák hétfőtó'l péntekig 5 órától 0-ig. Előfizetések, hirdetések és helyi ügyek intézése itt.

Next

/
Thumbnails
Contents