Függetlenség, 1953 (40. évfolyam, 3-53. szám)
1953-05-21 / 21. szám
1913 ★ OUR FOURTIETH ANNIVERSARY YEAR Negyvenedik Jubileumi Evünk ______ ★ 1953 YEAR 40. ÉVFOLYAM — Vizsgáljatok meg mindeneket s a jót tartsátok meg! SZENT PÁL Hungarian News of Trenton NO. 21. SZÁM. TRENTON, N. J., 1953. MÁJUS 21. Ten Cents per Copy—$2.00 per Year EISENHOWER BÉKETERVE Az angolok 'politikai bakklövései Churchill múlt héten tartott beszéde a félreértések egész sorozatát vonta maga után. ő azt hitte, hogy egy három-hatalmi konferencia ajánlásával Kelet és Nyugat közötti béke lehetőségét könynyiti meg, de e helyett egyenetlenséget szított az Egyesült Államok és Anglia között és azonkívül a franciák hiúságát is megsértette, mert Franciaországot egyszerűen kihagyta a tárgyaló felek sorából. A washingtoni hivatalos körök mindjárt kezdetben nagyon óvatosan kommentálták Churchill beszédét, mit két nappal később Clement Attlee volt, munkáspárti angol minisztzerelnöknek meglehetősen éles Amerika-ellenes beszéde követett. Mr. Atlee nemcsak az Egyesült Államok külpolitikai magatartását kritizálta, de alkotmányunkban is hibákat talált. Az amerikai szenátorok viszszavágnak az angoloknak Eisenhower elnök és természetesen kormányunk is diplomatikusan kezelte az incidenst, azonban a Kongreszszusban először Knowland, California republikánus szenátora, majd Joseph McCarthy, a wisconsini harcias szenátor ugrott neki az angoloknak. Mindkét szenátornak nemcsak a Kongresszusban van igen nagy befolyása, de a közvélemény kialakulására is erős a hatásuk, s igy állásfoglalásuknak is súlya van ebben a kellemetlen incidensben. Atlee többek között megjegyezte, hogy sokszor csodálkozik azon, hogy tulajdonképen kinek van nagyobb hatalma A- merikában: az Elnöknek, vagy McCarthy szenátornak? Természetesen ez a megjegyzés csak egy apró tüszurás volt, ami önmagától is begyógyul, azonban Attlee beszédének az a része, hogy a kommunista Kínának joga volna ahoz, hogy tagja legyen a United Nations-nek, nem egyezik az amerikai közvélemény nézetével. Különben ennél a pontnál Churchill közbeszólt, hogy #rről addig szó sem lehet, mig Koreában a harc folyik. Ezt Attlee is helyeselte, azonban a fegyverszünet megkötése után ezt a megoldásra váró első fontos problémának találta. Knowland szenátor az angolok magatartásából arra a következtetésre j ütött, hogy ha mi nem követjük az ő tanácsukat és a kínai kommunisták továbbra folytatni akarj ák a háborút, akkor mi az angolok segítsége nélkül leszünk kénytelenek harcolni Koreában. Ha az angolok ezt akarják, — mondta Knowland, — hát legyen úgy! Mindenesetre ilyet könnyű mondani a szenátusban, de nehéz lenne keresztül vinni a harctéren. Azonban ezeket a nagyhangú kijelentéseket túlságos komolyan senki sem veszi, mert a demokráciákban a szabad véleménynyilvánítás jogát a törvényhozók korlátozás nélkül gyakorolhatják. Azért ha pillantnyilag feszültnek is tekinthetjük a viszonyt az Egyesült Államok és Anglia között, komoly dolgoknak együttes keresztül vitelére ez semmi befolyással nem lesz. Ezt a feltevést Mr. Attlee is valószínűsítette, mikor McCarthy szenátornak a múlt csütörtökön tartott beszédére, melyben többek között azt mondta, hogyha az angolok ki akarják vonni magukat a koreai háborúból, csak vonják ki magukat — (és egy olyan angol kifejezést használt, .mi magyarul körülbelül azt jelenti, hogy) — és üsse a kő őket, Attlee ezt a megjegyzést tette: “Nem hinném, hogy ebben az országban Amerikát valaki is McCarthy szenátoron keresztül bírálná meg.” Különben McCarthy felháborodását jogosnak lehet tekinteni, mert Attlee elég tapintatlanul azt is mondta, hogy az Egyesült Államokban bizonyos elemek nem akarnak békét Koreában, hanem szeretnélek egy nagy háborút, melyben vörös Kínával és a kommunizmussal leszámolhatnának. Oatis amerikai újságírót szabadon bocsátották a csehek Kétségtelen, hogy Oroszországban igen örülnek ennek az alapjában véve jelentéktelen nézeteltérésnek, mely nem is a hivatalos Anglia és Egyesült Államok között, hanem inkább a két ország hangosabb poltikusai között merült fel. Azonban hogy az oroszok egy kis olajat öntsenek a tűzre, ebben a látszólag feszült helyzetben igen alkalmasnak találták a cseh bíróság által kémkedés vádjával terhelt és 10 évi börtönre Ítélt amerikai újságírónak, William N. Oatis-nak, hirtelen megkegyelmezni. Oatis 2 évet töltött ki a büntetésből, s bár az amerikai kormány minden lehetőt elkövetett a kiszabadulásáért, s gazdasági megszorításokkal is próbálta a cseheket engedékenységre bírni, minden igyekezet eddig hiábavalónak bizonyult. Oatis az Associated Press prágai tudósítója volt, s mint ilyen — az amerikai sajtószabadsághoz szokott újságírók szokása szerint minden tudomására jutott tényt riportjaiban nyíltan megirt. A vasfüggöny mögött ilyen nyílt újságírói tevékenykedést nem ismernek és azért Oatis ellen kémkedés miatt vádat emeltek. Oatis szabadon bocsátásával kapcsolatban felmerült az a kérdés, hogy vájjon visszavonja-e az amerikai kormány azokat a gazdasági rendszabályokat, amiket megtorlásul Csehszlovákiával szemben hozott? Erre vonatkozólag a Fehér Ház sajtó osztályának titkára kijelentette, hogy nem az amerikai kormánnyal történt megállapodás következtében, hanem Oatis feleségének a cseh miniszterelnökhöz, Anton Zápotockyhoz intézett kérő levelére bocsátották őt sza. Kommunisták a lelkészek között... Az Amerika-ellenes tevékenységeket vizsgáló kongresszusi bizottság elnöke, Harold H. Velde képviselő kijelentette, hogy meggyőződése szerint “j ólképzett és fanatikus kommunisták vannak ügyesen beplántálva az amerikai papság soraiba” . . . Velde kijelentette, hogy folytatni fogja a nyomozást és eljárást a kommunisták ellen, “akár munkás-ruhában, akár felszentelt öltözetben vannak.” (Való tény, hogy még a magyarság soraiban is vannak “báránybőrbe bujt farkasok,” mint például egy magát Reverendnek tituláló Gross László nevű állítólagos baptista prédikátor, valahol Chicagóban, aki évek sora óta a legkomiszabb aknamunkát folytatja a Magyar Jövő c. vörös szennylap hasábjain... De vannak más taláros “reverendek” is, akiknek kommunista propagandát takargatása és “palástolása” ismeretes a magyarság előtt. És ha az aránylag kis magyar téren vannak ilyen példák, mi lehet szerte nagy Amerikában...?) Mi újság... A WTNJ MAGYAR rádió vasárnapi adásában emlékezett meg Kovács Mihály ezredesről. Különöskép büszkék lehetünk mi trentoni magyarok mert, hisz ezredesünk majd két esztendeig állomásozott Trenton és környékén és amerikai huszárjai élén biztosította harcaival ennek az államnak biztonságát. A MAGYAR rádión köszöntötték: Nagy Albertné asszonyt születésnapja alkalmából leánya. Május Illés uramat egy tisztelője. Dusikné és Feketéné asszonyainkat egy régi hü ismerősük. Az összmagyarságot a Trenton Beverage Comp. 55 mérföldes sebességhatár Pennsylvania állam szenátusának országut-ügyi bizottsága jóváhagyta azt a javaslatot, amely az autók és más jármüvek megengedett hajtási sebességének határát az eddigi 50 mérföldről 55-re emeli fel. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy bizonyos útszakaszokon, amelyek nem elég biztonságosak, ne lehetne a hajtási sebesség határát korlátozni. badon. így tehát egyelőre nincs kilátás arra, hogy az E- gyesült Államok és Csehszlovákia között a ki- és behozatali tilalmat felfüggesszék, s az amerikai polgároknak Csehszlovákiába utazását látogatás céljából megengedjék. Igaz ugyan, hogy ezek a gazdasági megszorítások egyik országra nézve sem jelentettek sokat, mert Csehszlovákiából évente csak mintegy 20 millió dollár értékű árut exportáltak az Egyesült Államokba és a két ország közötti utasforgalom is úgyszólván teljesen szünetelt az utóbbi években. (Folyt, a 3-ik oldalon) Innen-Onnan ATOMERŐ-HAJTÁSOS repülőgépek gyártását kezdte meg az amerikai haderő. Ezek a repülőgépek napokig, vagy hetekig képesek a levegőben maradni s a földet többször is körül repülni, oly kevés súlyt képvisel energiaforrásuk. — A U. S. haditengerészet atomhajtásos tengeralattjárói is i már nagyban készülnek. A DOLLÁR vásárlóértéke kezd ismét megerősödni, illetve most már nem kell a vásárlóérték további csökkenésétől tartanunk, -—: jelentik a gazdasági szakértők. A jó öreg U. S. Dollár iránti bizalom a külföldön is kezd ismét fokozódni. — STALIN fia, hírek szerint, eltűnt Moszkvából. A 36 éves Vassili, aki tábornoki rangban szolgált a szovjet légierőnél, állítólag magával vitte apja végrendeletének egy példányát, amelynek ő a végrehajtója, de amelyet Malenkov nem engedett nyilvánosságra hozni, mert “kínos részleteket tartalmaz”. . . Az angol lapok hosszú cikkekben tárgyalják a Szovjetemé legújabb szenzációját és találgatják azt, hogy vájjon hová lett Sztálin fia ... ? A RCA (Rat Corporation of America) még ebben az évben megkezdi a színes televíziós vevőkészülékek gyártását. Egyelőre azonban csak igen kis mennyiségben fogják az RCA rendszerű színes képvetitő lámpákat gyártani, de a színes televíziós közvetítések egészen biztosan ilyen rendszerrel lesznek majd, mert ez bizonyult a legtökéletesebbnek. Az RCA szisztéma szerint ugyanis használhatók lesznek a mostani fekete-fehér képeket felvevő készülékek is, ugyanazon müsorleadást azonban színesben is foghatják azok, akiknek már lesz arra alkalmas készülékük . . . 1954-ben egészen biztosan megvalósul már a színes televizió-adás, de lehet, hogy még előbb is, talán, még ez év karácsonya előtt... INDIÁBAN egy amerikai tanítónő az utolsó percben lemaradt egy repülőgépről, amellyel el akart utazni ... A gép útközben lezuhant és mind a 43 rajtalevő személy szörnyethalt. A katasztrófától megmenekült tanítónő pár nap múlva egy másik gépre ült fel, amely — szintén lezuhant . . . 18-an lelték halálukat ennek a személyszállító gépnek katasztrófájában — köztük az amerikai tanítónő is, akit végül mégis csak “utóiért a Sors keze . . .” Köhögést megkönynyitő szerkezet Az amerikai orvosok Atlantic City-ben megtartott országos konvencióján bemutattak egy uj szerkezetet, vagy “gépet,” amelynek segítségével a beteg fel tudja köhögni a tüdejéből és légcsövéből az ártalmas és ingerlőén ható anyagokat. Az orvosok nagy eredményeket remélnek ettől a szerkezettől, különösen hurutok, asztmás bántalmak, polio, stb. eseteiben. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! Ritkán történik meg, hogy egyetlen szónoklat megváltoztassa a történelem irányát. Eisenhower elnökünk április 16-án kérelemmel és kihívással fordult a Szovjetunióhoz és megtörténhetik, hogy szónoklata a világot visszaránthatja a háború örvényétől és őszinte és általános béke alapjára vezeti viszsza. Amerika lepszerkesztői előtt tartott beszédében, az Elnök határozott vonalakkal irta körül azokat a lépéseket, amelyeket az Egyesült Államok tenni készül, a világ valamennyi népének érdekében. Ez a szónoklat, amelyet a hadvezér realizmusa és a nagy amerikai államférfi idealizmusa hat át, a legnagyobb elragadtatást váltotta ki az emberekből, mindenütt a szabad világon. Winston Churchlil “hatalmas és nagyszerű nyilatkozatnak nevezte. Gasperi, az olasz köztársaság elnöke, “becsületes és erőtteljes ki jelentésinek minősítette és hozzáfűzte, hogy “Amerika közvéleményének igazi megnyilvánulása a világ egyhangú jóváhagyásával találkozik.” Konrad Adenauer, Nyugatnémetország kancellárja, ‘a szabad világ Magna Cartá”-jának tekinti a beszédet. Bombay-tól Londonig és Manilától Kairóig, a világsajtó magasztalja az Elnök javaslatait, mint az Egyesült Államok eszményeinek és jövőbeli külpolitikai magatartásának kifejezését. Az Elnök azon terve, hogy a lefegyverezés utján elért megtakarításokat a világ felsegitésére, újraépítésére és a fejletlen országok felkarolására kívánja fordítani, élénken foglalkoztatja a népek fantáziáját. Eisenhower béketerve kihívás az oroszok felé, hogy rhetorikai teljesítményeiket tettekkel fedezzék. Az Elnök tervének szövegét kötelességünk a világon mindenütt terjeszteni. A kormány minden rendelkezésére álló eszközzel ismerteti a beszéd tartalmát más országok lakóival, de mindenki segíthet ebben a munkában. Részletesebben is ismertetjük az Elnök beszédének szövegét és akinek rokonai vagy barátai vannak külföldön — és ha nem veszélyezteti ezzel azok biztonságát — hívja fel figyelmüket erre a javaslatra. Az Elnök a világ minden lakójához intézte szavait. Tegyük lehetővé, hogy meg is hallják. EISENHOWER ELNÖK BÉKETERVÉNEK ÖSSZEFOGLALÁSA Eisenhower elnök április 16- án 400 újság szerkesztői előtt tartott beszédében felszólította a Szovjetet, hogy tettekkel és ne csak szavakkal támogassa a törekvéseket, amelyek “igazi és állandó” békét teremtenének meg. “A béke iránti sóvárgás sokkal erősebb, a történelem időmérője sokkal előbbre haladt, semhogy bármilyen kormány szavakkal, ígéretekkel és puszta gesztusokkal űzzön csúfot az emberek reménységéből.” "‘Az igazságot könnyű bizonyítani. Csak a tetteknek van meggyőző erejük.” Megemlékezve arról, hogy a Szovjet uj vezérlet alá került, Eisenhower elnök leszögezte, hogy Oroszország jövője a saját kezébe van letéve. “Minden őszinte béketörekvést szívesen látunk.” — mondta az Elnök. ! IPuszta szavakkal azonban nem sokra megyünk.”.. “Csak ha tettekkel van alátámasztva, bízunk béketörekvésük őszinteségében.” Az Elnök szerint :• “semmiféle népet sem tartunk ellenségünk nek, mert az egész emberiség békére, felebaráti együttérzésre és igazságra áhítozik.” “Csak a többi nemzettel való együttműködéssel lehet a nemzet biztonságát és jólétét megteremteni. Minden népnek elidegeníthetetlen joga, hogy olyan kormányt és gazdasági rendszert válasszon magának, amilyen neki tetszik és nem lehet védeni azt a törekvést, hogy más nemzetekre a magunk kormányformáját erőszakoljuk. “Tartós békét nem lehet fegyverkezési versennyel biztosita-' ni, csak más nemzetekkel való becsületes megértéssel és méltányos nemzetközi kapcsolatok megteremtésével.” “A békét, amelyre törekszünk s amely a nemzetek közt őszinte bizalmon és segitőkészségen alapszik, nem fegyverekkel kell biztosítani, hanem hússal és gyapottal; tejjel és gyapjúval; búzával, fával és rizzsel.” “Ezeket a szavakat könnyű lefordítani bármilyen nyelvre.” “Az emberiségnek nagyobb szüksége van e javakra, mint a fegyverekre.” Az Elnök nem jelölt meg könnyen járható utat a békéhez .E helyett hangsúlyozta, hogy a magasztos szemponthoz méltó komoly tettekre, önfeláldozásra és áldozatkészségre kell elkészülnünk. “Azzal kell kezdenünk, hogy a következő közös elveket kell minden népnek magáévá tenni: “Először is: A világ egyetlen népét sem lehet — mint népet — ellenségnek tekinteni, mert az egész emberiség egyformán áhitozik békére, testvériségre és igazságra.” “Másodszor: Csak a többi nemzettel való együttműködéssel lehet tartós békét elérni, nem pedig elszigeteléssel.” “Harmadszor: Minden nemzetnek elidegeníthetetlen joga, hogy olyan kormányforma és olyan gazdasági rendszer alatt éljen, amit maga választott meg.” “Negyedszer: Mindenképen jogtalan, hogy egy nemzet arra törekedjék, hogy egy másik nemzetnek előírja, hogy milyen kormányforma alatt éljen.” “ötödször: Tartós béke reményét egy nemzet sem alapozhatja fegyverkezési versenyre, hanem csak méltányos nemzetközi kapcsolatokra és a többi nemzetekkel való becsületes megegyezésekre.” “Ez alapelvek elfogadása után dolgozhatunk csak a részletek kidolgozásán” — folytatta az Elnök. Ezek között az első, hogy a nemzetek közt fennálló feszültség indító okait kell kiirtanunk. “Valódi békét kell megteremtenünk Ázsiában. Többet jelent ez, mint időleges fegyverszünetet és nemcsak végleges befejezését a koreai összeütközésnek és Indokina és Malaya biztonsága éllen irányuló fenyegetéseknek, hanem egy tágabbkörü európai közösség megteremtését is, amely elősegítené emberek, áruk és eszmék szabad forgalmát. Ez az európai közösség a szabad és egyesült Németországot is magába foglalja, amelynek élén szabad és titkos választással kiszemelt kormány áll. Ez a szabad közösség, amely magával hozná a keleteurópai népek függetlenségét is, megszüntetné Európának mai természetellenes kettészakitását is.” “A nemzetek közti feszültség kiküszöbölése után, a következő lépés, a sikeres lefegyverzés, már önmagától következnék be, mert a félelmet okozó feszültség megszűntével, semmi ürügy sem igazolhatná a nagyszabású fegyverkezési terveket.” Eisenhower elnök ünnepélyesen megfogadta, hogy ha a kommunista világ segítséget nyújt ahoz, hogy igazi békét és lefegyverzést hozzunk létre, az Egyesült Államok kormánya hajlandó lesz a saját népét felszólítani arra, hogy a többi nemzetekkel egyetemben, azoknak a megtakarításoknak tekintélyes részét, amelyeket a lefegyverzés révén elér, a világ többi részeinek fejlesztésére és újraépítésére fordítsa, hogy segítsen más népeknek a világ elhanyagoltabb részeit kifejleszteni, méltányos és haszno thajtó külkereskedelemhez juttatni és megismertetni minden néppel a termelőképes szabadság áldásait. “Ha külső támadástól nem kell tartanunk, a világ minden békeszerető népe képes lesz energiáját, erőforrásait és képzelő erejét egy újfajta hadjáratra fordítani. Totális háború lesz ez, de nem emberek ellen, hanem a nyomor és szükség állati ereje ellen.” . . . Ennek a háborúnak határkövei: utak, iskolák, kórházak, lakások, élelem és egészség lesznek... Mi készen állunk arra, hogy energiánkat szükségleteink szolgálatába állítsuk, ne pedig félelmünk csillapítására pazaroljuk el.” Az Elnök ezután népszerűén magyarázta meg, mibe kerül a mai költséges fegyverkezés embereknek, akik egyébként nyomasztó Ínséget Szenvednek. (Folyt, a 3-ik oldalon) A Függetlenség szerkesztője és képviselője Kovács B. Mihály CÍME: 200 Genesee St. Trenton, N. J. Telefon 6-0159 Hivatalos órák hétfőtől péntekig 5 órától 6-ig. Előfizetések, hirdetések és helyi ügyek intézése itt. Haza csak ott van, ahol jog is van! PETŐFI
