Függetlenség, 1953 (40. évfolyam, 3-53. szám)

1953-04-30 / 18. szám

1913 ★ OUR FOURTIETH ANNIVERSARY YEAR Negyvenedik Jubileumi Evünk ★ 1953 Vizsgáljatok meg mindeneket s a jót tartsátok meg! SZENT PÁL Hungarian News of Trenton Haza csak ott van, ahol jog is van! PETŐFI YEAR 40. ÉVFOLYAM — NO. 18. SZÁM. TRENTON, N. J., 1953. ÁPRILIS 30. Újság cikkel válaszoltak az oroszok Eisenhower béke beszédére Eisenhower elnöknek ápri­lis 16-án tartott történelmű értékűnek tekinthető béke be­széde, mit egyik kiváló angol államférfi Lincoln legnagy­szerűbb beszédeivel egyenér­tékűnek nyilvánított, az oro­szok részéről egész a múlt szombatig válasz nélkül ma­radt. Ekkor jött az első hir Oroszországból Pravda-nak, az orosz hivatalos lapnak egy cikkén keresztül, hogy a kom­munista vezető körök nyilvá­nosan is tudomásul vették Ei­­senhowernek komoly béke tö­rekvését tartalmazó nagy be­szédét. Oroszországban nincs sza­bad sajtó és egy újság sem ir­hát fontos kül- vagy belpoliti­kai kérdésekben más véle­ményt, ami ellenkeznék a hi­vatalos körök határozott né­zetével. A Pravda-ban megje­lent cikkeket azért a vezetők kifejezett akaratának lehet tekinteni. Az újság első olda­la kizárólag csak Eisenhower beszédével foglalkozott és megjegyezte, hogy a szovjet vezetők örömmel fogadnak minden lépést, ami akár az E- gyesült Államokból, vagy bármilyen más országból jön, ha ez a világ problémáinak ^barátságos megoldásához ve­zethet. Oroszország szívesen csatlakozik ahoz a háborúhoz, amit Eisenhower a szegény­ség és nyomor ellen akar in­tézni abból a nyereségből, a­­mihez a világ a háborús ké­szülődések és kiadások csök­kentése révén jutna, ha a fennálló ellentéteket békés u­­ton lehetne kiegyenlíteni. Szinte lehetetlennek látszik, hogy az oroszokkal kielégítő megállapodásra juthassunk Azonban Pravda cikkében volt egy pár igen ravaszul megfogalmazott mondat is, mikből könnyű megállapítani, hogy az oroszoknak vannak o­­lyan kívánságaik, miktől ők semmi körülmények között sem fognak eltérni, bármeny­nyire is örömmel látják Ei­senhower békés törekvéseit. Ez alapjában véve nem lehet­ne ok a nyugtalanságra, mert elvégre is ellentétek barátsá­gos kiegyenlítése érdekében mindig szükség van arra, hogy a tárgyaló felek egymás­sal szemben engedményeket tegyenek- Azonban a szovjet vezetői már jóelőre is nyilván­valóvá akarják tenni, hogy nekik vannak olyan kívánsá­gaik, amikből ők engedni nem fognak. Tekintettel azokra a kellemetlen tapasztalatokra, amiket a szovjettel kötött e­gyezmények nyomán szerez­tünk, jogos bizalmatlansággal fogadhatunk minden olyan kommunista kijelentést, ami­ből csak a legngayobb jóaka­rattal lehet őszinte békés szándékra következtetni. Eisenhower optimizmusa békés szándékaink őszinte­ségének a jele Mindazonáltal Eisenhower próbálja optimizmussal meg­ítélni a helyzetet, amennyiben kijelentette, hogy a Pravda­­ban megjelent vezércikk az oroszok első határozottabb lé­pése a Kelet és Nyugat közötti ellentétek kiég yenlitésére. James C. Hagerty, a Fehér Ház sajtó titkára olvasta fel az újság riportereknek Eisen­hower nyilatkozatát, melyben az elnök a Pravda cikkét “enyhébb hangúnak” találja és hozzá fűzi azt, hogy “szíve­sen fogadott változás az eddig szokásos mérges támadások­kal szemben, miket az oroszok a múltban az Egyesült Álla­mok és a szabad világ ellen in­téztek.” Igen helyesen megjegyzi a­­zonban az elnök azt, hogy a Pravda vezércikke nem he­lyettesítheti a szovjet vezetők hivatalos álláspontját. Vagyis vezércikk helyett szívesebben látnánk egy hivatalos helyről jövő nyilatkozatot, vagy leg­alább is olyan beszédet, mint amilyet Eisenhower mondott. Ugyanis nem gondoljuk azt, hogy Moszkvában nem isme­rik a nemzetközi viszonyla­tokban használt diplomáciai szokásokat. Ha az oroszok azt hinnék, hogy szükségük van ezeknek a szokásoknak a be­tartására, akkor igen udvari­as emberek is tudnának ők lenni. A baj az, hogy igen el­­bizakodottak lettek, mert saj­nos, sok dolog úgy megy a világban, ahogyan azt ők a­­karják. Eisenhower optimiz­musa tulajdonképen nagy ön­­megtartóztaásnak a jele, mert mi minden lehetőt elkövetünk, hogy elkerülhessük a harma­dik világháborút és ezért még optimisták is tudunk ott len­ni, ahol a pesszimizmusra sok­kal több okunk lenne. Montgomery volt budapesti követ gyásza John Flournoy Montgomery, az Egyesült Államok volt ma­gyarországi követe, a magyar­ság őszinte nagy barátja április 8-án temette el hosszú ideje be­tegségben szenvedő feleségét. A magyarság nevében az Ameri­kai Magyar Szövetség igazgatói és más new yorki tagjai helyez­tek koszorút a sírra, szövetsé­günk titkára pedig részvéttáv­iratot küldött a magyar nemzet eme legkiválóbb barátjának és pártfogójának. “Szabad sajtó” A magyarországi sajtósza­badságra vonatkozóan újabb é­­pületes példával szolgálnak a külföldre érkező vidéki lapok. Kiderült ugyanis, hogy az ösz­­szes vidéki lapokat Budapesten, a Szikra' nyomdában nyomják és ennek következtében a lapok 90 százaléka szószerint ugyan­azokat a cikkeket tartalmazza mint a Szabad Nép. Mindeneset­re ennél szebb bizonyítékot nem szolgálhattak volna a kommu­nisták arranézve, hogy milyen nagy a sajtószabadság Magyar­­országon... ! A nyugati demokráciák önvé­delmi politikáját nem befo­lyásolják a béke fuvolátok A Párisban ülésező North Atlantic Treaty Organization, mely az Egyesült Államokon kívül még 13 más állam véd­­szövetségét képezi, nem tekin­ti őszintének a szovjet béke gesztusait és azért a nyugati demokráciák további fegyver­kezését feltétlenül szükséges­nek tartja. Ez mindenesetre megnyugtató reánk nézve, mert ebből az oroszok is lát­hatják, hogy üres Ígéretekkel minket nem lehet félrevezet­ni. Azonban a NATO-nak há­rom napig tartó ülésszakán annak a kellemetlen meggyő­ződésnek kifejezésén kívül, hogy nem hisznek az orosz bé­ketörekvések őszinteségében, volt még egy másik nem ép­pen kellemes eseménye is. Nyugat-Németország parla­mentjének felső házában, a HONSZERELEM Bundesrat-ban, elhalasztották a jóváhagyását az Európai Védelmi Szövetség azon e­­gyezményének, mely szerint a hat ország által létesítendő hadseregbe a németek egy fél­millió katonát kötelesek adni. Ennek következtében valószí­nű, hogy a védelmi hadsereg kiépítése nem fog abban a tempóban megvalósulni, mint ahogyan azt az amerikai had­vezetőség szeretné, azonban irányelv gyanánt a NATO el­határozta, hogy az egyes or­szágok gazdasági életének e­­rősödésével arányosan fog a hadsereg létszáma növekedni. Hogy mikép lesznek képe­sek ezek az országok gazdasá­gilag megerősödni, mikor a védelmi hadsereg fenntartása szinte szédületes költségekbe kerül, — arra igen nehéz vá­laszt adni. Azonban kétségte­len, hogy e költségeknek leg­nagyobb részét az Egyesült Államok adófizető polgárai fi­zetik, mert például ez üléssza­kon többek között azt is elha­tározták, hogy az angol, fran­cia, olasz, belga és holland gyárakban építendő 550 mil­lió dollár értékű repülőgépek előállításának fele összegét ’ amerikai dollárokban és a má­sik felét pedig az illető orszá­gok valutájában fizetik. Va­gyis ha bizonyos mértékig megterheli a védelmi készülő­dés az egyes országok gazda­sági erejét, ugyanakkor a dol­lár beönzölésével a pénzügyi helyzetét feltétlenül erősiti. Mindenesetre milyen boldo­gan élhetne az emberiség, ha békés célokra csak fele any­­nyit fordíthatnának, mint a­­mennyit hadi felszerelésekre kénytelenek elpocsékolni. A- zért óhajtja Eisenhower any­­nyira a békét, mert mi, ameri­kaiak tényleg békésen szeret­nénk élni mindenkivel. Muzslay Józsefnek, a clevelandi Szabadság c. napilap legré­gibb munkatársának közel 50 évvel ezelőtt irt alábbi költeményét Kondorossy László ujamerikás honfitársunk megzenésítette s azt a Pittsburghban, április 19-én rendezett énekkari ünnepélyen egy vegyeskar adta elő, Kondorossy vezényletével. A gyönyörű dalban szólót énekelt Benz Kató, a Cleveland Orchestra énekese és Weg­­ling István, a kitűnő bariton-énekes. Zongorakiséretet adott hozzá Dömötörffy Renéée zongoraművész. A költemény, illetve most már dalujdonság szövegét azzal a megjegyzéssel közöljük, hogy: ime, itt van egy régi-amerikás, egy igazán öregamerikás magyarnak szivbemarkolóan szép költemé­nye, amit egy uj-amerikás zeneszerző testvérünk dallá zenésit, s régi és uj-amerikás magyarok közösen mutatnak be hatalmas sikerrel, mintegy ékesen szóló bizonyságául és tanuságtételéül an­nak, hogy igenis lehetséges a szép és komoly együttműködés régiek és újak között és szükséges is, kell is, hogy megtaláljuk végre egy­mást, testvérek! öreg-amerikás, jó Muzslay József bátyánk “Hon­szerelem” cimü költeményét époly lelkesítőén és lelkesen olvas­hatja, vagy dalolhatja egy uj-amerikás magyar, mint amilyen lelkesen olvasná és dudorászná mondjuk Muzslay bátyánk, ha azt egy nemrégen jött uj-amerikás irta volna . . . Mert olyan ez a köl­temény, hogy azt ma, ötven év után egy ujamerikás magyar is talán éppen igy írná meg . . . Honvágy-gyötörte bus magyar szivemben Föllángol gyakran a honszerelem, S térdemre hullva, bizalommal telten, Szavamat Uram, Hozzád emelem. Ne vedd rossz néven, hogyha ajkamon Panaszos hangok zendülnek talán, Hiszen tudod: örömmel fájdalom Lakik magyar szivemben egy tanyán. Panasszal teli az én himnuszom', Imám megbünhödött múltat rebeg, Hallgass meg Uram engem, — és tudom, — Én zengem majd a legszebb éneket. Kösd össze népem oldott kévéjét csak, Öld ki szivéből a visszavonást, S a lelke nem lesz zordon, ködös észak, De dalos kedvvel űrit áldomást. Hallgass meg Uram! S itt az idegenben Becsültté tesszük a magyar nevet, S alattomos sok ellenével szemben, Szülőhazánkat úgy védjük mi meg. Mert nein magunk szállunk a síkra érte, De egy világrész jő harcba velünk, S ha majd Te is kisérsz a harci térre, Akkor, Uram, ki lészen ellenünk?! A “Verhovay” név­­változtatás ügye A Verhovay Segély Egylet március utolsó hetében megtar­tott tavaszi igazgatósági gyűlé­se foglalkozott, többek között, a legutóbbi konvenció által meg­szavazott név-változtatás ügyé­vel is, amelyben a múlt őszi igazgatósági gyűlés egy bizott­ságot nevezett ki. A bizottság beterjesztette azoknak a szóba­­jöhető neveknek a listáját, ame­lyeket a különböző államok biz­­tositási ügyosztályai is elfogad­hatónak találtak és amelyeket a bizottság referendum-szavazás­ra bocsátásra ajánl. Ezek szerint tehát a Verhovay Segély Egylet uj nevét a leg­utóbbi, 1951 évi nagygyűlés de­legátusai fogják referendum­szavazással kiválasztani. Érdek­lődéssel várjuk e szavazás ered­ményét ! Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával—a lapot! Magyarországon a pártigazol­ványt “kenyérjegynek” nevezik. — Egyszóban egy egész nép tra­gédiája... Magyar rádió-óra Minden vasárnap d. u. 1-kor: Orosz János és Kovács Mihály vezetésével a WTNJ (1300 ke.) állomáson. Ten Cen ts per Copy—$2.00 per Year HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL Kátay Mihály szob­rászművész müve lesz a clevelandi Ady szobor Megírtuk, hogy az Amerikai Magyar Református Egyesület pályázatot hirdetett Ady Endre, a nagy magyar költő szobrának elkészítésére, amit, — mint az egyesület ajándékát, — a Cleve­land, Ohio-i Magyar Kulturkert­­ben fognak felállítani. A beérke­zett pályázatokat a bíráló bizott­ság előbb a Cleveland városi Szépművészeti Tanács elé ter­jesztette, véleményének vétele után pedig a pályázók közül hár­mat méltatott díjazásra érde­mesnek, mégpedig: Első dij (a pályázat nyertese, $200) : Kátay Mihály new jer­­seyi ujamerikás szobrászmű­vész. — Második dij ($120) : Finta Sándor californiai szob­rászművész. — Harmadik dij (100) : Ifj. Gerenday László ohioi szobrász müve. Az első amerikai Ady-szobrot tehát Kátay Mihály fogja elké­szíteni s annak leleplezését ez év júliusában tervezi a Clevelandi Magyar Kulturkert Egyesület. Kiéleződött a helyzet a ro­mán és magyar bolsik között A közelmúltban a magyar s román népköztársaságok 'kö­zött— a kifelé hangoztatott örök barátság és együttműködés elle­nére — igen éleshangu diplomá­ciai jegyzékváltás történt. Az összecsapás oka az olaj. A bolsi ásványolajipari mi­nisztérium ugyanis orosz felszó­lításra a legkiválóbb magyar o­­laj szakemberekből u. n. repülő­­bizottságokat létesített, melye­ket megbízott, hogy az ország­ban még fel nem tárt olaj mezők után kutassanak és az országot kutatásaik eredménye alapján térképezzék fel. A kutatócsoportok munkáját több helyütt siker koronázta, igy a Dunántúlon Hahót község mel­lett, valamint Békés vármegyé­ben és a Nyírségben több helyen találtak kiaknázásra alkalmas lelőhelyet. A román olajipari minisztéri­um véleménye szerint azonban a délkelet-magyarországi olaj me­zők a ploesti román olaj mezők­kel összeköttetésben állanak, te­hát amennyiben Magyarorszá­gon a kitermelés megkezdődik, ez a román olaj mezők hozamát fogja befolyásolni. A román o­­laj szakemberek a megszállás 8 éve alatt teljesen elsajátították az orosz kitermelési módszere­ket, amelyek kizárólag a hozam­ra vannak tekintettel. Mindezek alapján a román kormány igen éleshangu jegy­­gyékben tiltakozott a magyar bolsi kormánynál az olajkutak megnyitása ellen. A magyar kormány nem válaszolt közvet­lenül a jegyzékre, hanem az oro­szok közbelépését kérte, kik az­után a román kormányt hallga­tásra kényszeritették. Ha ez nem következett volna be, úgy a nyú­­gati világ közvéleménye az u. n. satellit-államok között keletke­zett vita alapján tudomást sze­rezhetett volna arról a tényről, hogy a szovjet érdekek kiszolgá­lása nemcsak az érintett satellit­­államok és a sovjet, hanem a sa­­tellitállamok között is éles súrló­dásokra vezet. temetésén a szovjet fővárosban) az utolsó emberig leváltották és a kb. 70 tagú, részint ÁVH-s, ré­szint civil személyeket, eddig Magyarországon isme rétién, Oroszországból érkezett szemé­lyekkel cserélték fel. Az uj “testőrség” tagjai kö­zül alig néhány beszél magya­rul, nem érintkeznek senkivel és a legfélelmetesebb titokzatos­sággal veszik körül magukat. Ellenőrizhetetlen hírek szerint Rákosi magyarországi uralko­dásának napjai meg vannak számlálva. Ilyen hírek terjeszté­séért és suttogásáért tömeges le­tartóztatások történtek ország­szerte. Sztálin halálának említése sok embert vitt börtönbe Úgy Budapesten, mint vidé­ki városokban és falvakban szá­zával hurcolták el az embereket a bolsi hatóságok, mikor Sztálin megbetegedésének még nyilvá­nosságra nem hozott hire elter­jedt az országban. Az elhurco­lásra elegendő okot szolgáltatott az a körülmény is, hogy ha a be­súgók meghallották, hogy valaki kommentár nélkül csak a meg­betegedés puszta tényéről 4by­­szélt, ha azonban valaki ehez még esetleg olyan megjegyzést fűzött, ami efeletti örömét fe­jezte ki, akkor a helyszínen fél­halottra verték és csak ezután lökték be az ÁVH autójába. A gyárakban, hol ilyen ese­tek százával fordultak elő, az ÁVH pribékek összegyüjötték a munkásságot s elrettentő példa­ként a munkásság szemeláttára kínozták meg az'áldozatokat. Az egész ország lakossága dermedt rémületben él, mert senki sem tudja, hogy hol, mi­kor és milyen kijelentése folytán imputálnak neki valamely kije­lentést, amely alapot adhat el­­hurcoltatására. Egy olasz tudományos expe­díció ismeretlen fajtájú, fehér elefántot lőtt Afrikában. A hat láb magas, 4,500 font súlyú ele­fánt több mint száz éves volt. Határincidensek a magyar­­jugoszláv “bolsik” között Tito Jugoszláviája és Rákosi Magyarországa között állandóak a határincidensek. Ha erre ko­molyabb alap nem adódik, akkor egymás ingerlésére különböző alkalmakat létesítenek. így a közelmúlt legújabb és legsűrűbb sete az, hogy a jugoszlávok te­herautóval megközelítik a ma­gyarországi szöges drótsövényt. A teherautó hátára felszerelnek egy 100 méter hosszú láncot, ezt a szöges drótkerítéshez erősitik, majd teljes gázt adva elrobog­nak. Ez terméseztesen azt vonja maga után, hogy az aknák egész sora robban, a bolsi magyar ÁVH határőrség ennek folytán állandó riadókészenlétben van, mert nem tudják, mikor van szó jugoszláv bosszantásról s mikor komolyak az emberek. Újabb elhurcoltatások a magyar fővárosban „ . . Budapesten éjszakánkint is­mét száguldoznak az SVH te­herautók és mint a deportálások kezdetén, szedik áldozataikat a szerencsétlen magyar lakosság köreiben. A különbség az 1951- es deportálások és a mostani el­hurcolások között csupán annyi, hogy most kb. 60 százalékban zsidókat hurcolnak el. Budakeszin — a kb. másfél évvel ezelőtt felállított interná­lótábor már olyan zsúfolt, hogy onnan éjszakánkint 8-10 teher­autóval szállítják el az embere­ket, eddig ismeretlen helyekre. A therautókból kétségbeesett őr­jöngő kiáltozás hallatszik ki. A Budakesziről Budapest felé ve­zető útvonalon este ll órától pol­gári lakosságnak közlekednie nem szabad s az ablakokat csuk­va kell tartani. Kicserélték Rákosi testőreit megbízható orosz bandi­tákkal Magyarországi bolsi körökben igen nagy izgalom van, mert Rá­kosi eddigi távollétébep (Sztálin A Függetlenség szerkesztője és képviselője Kovács B. Mihály CÍME: 200 Genesee St. Trenton, N. J. Telefon 6-0159 Hivatalos órák hétfőtől péntekig 5 órától 6-ig. Előfizetések, hirdetések és helyi ügyek intézése itt.

Next

/
Thumbnails
Contents