Függetlenség, 1953 (40. évfolyam, 3-53. szám)

1953-03-12 / 11. szám

1913 ★ OUR FOURTIETH ANNIVERSARY YEAR i Negyvenedik Jubileumi Evünk ^ 1953 Vizsgáljatok meg mindeneket s a jót tartsátok meg! SZENT PÁL Hungarian News of Trenton YEAR 40. ÉVFOLYAM — NO. 11. SZÁM. TRENTON, N. J., 1953. MÁRCIUS 12. Ten Cents per Cof>y—$2.00 per Year Stalin utódától, Malenkovtól nem sok jót várhatnak a sza­bad világ népei Stalin, a minden idők leg­nagyobb diktátora, ki több mint 800 millió ember élete felett rendelkezett korlátlan hatalommal, a múlt csütörtö­kön agyvérzés következtében 73 éves korában meghalt. Diktátorok rendszerint nem halnak meg ágyban párnák között, azért a hatalom, amit ők képviselnek, legtöbb eset­ben megszűnik az ő fizikai é­­letük megszűnésével. Stalin 29 évig volt korlátlan ura a kommunista rends zernek, mely a világ egy harmad ré­szét ragadta magához. Ellen­létben a legtöbb diktátor sor­sával, Stalin életének vége fe­lé hatalmának tetőpontján ál­lott. Ennek következtében szinte kizártnak látszott, hogy az a hatalmas erő, amit ma Szovjet Oroszország kép­visel, Stalin halálával alapjá­ban megrendülhessen. A szabad világ népei közül sokan reménykedtek abban, hogy Stalin örökségén össze­vesznek az utódok és zavarok lesznek Oroszországban. Ha­mar szétfoszlott a reményük azoknak, akik ilyen csodától várták a világ sorsának javu­lását. Már Stalin halála utáni második napon szétrepült a világba a hir, hogy Georgi M. í Malenkov lett Stalin utóda, ki maga mellé olyan embereket választott ki, akiktől semmi jót a világ nem várhat. Ma­lenkov hatalomra jutása nem keltett nagy meglepetést, mert már az utóbbi 1-2 év­ben nyíltan rebesgették, hogy legközelebb ő állt Stalinhoz, akinek örökébe valószínűleg ő fog lépni. Az 51 éves Malenkovot ke­mény kötésű fanatikus kom­munistának tartják, aki soha külföldön nem volt, és kora ifjúságától kezdve már abban a légkörben élt, melyben a de­mokrata nyugati világ gyűlö­letét minden kommunista kö­telességének tartotta. Mit várhatunk egy ilyen embertől, akinek oly óriási hatalom ju­tott a kezébe, mint amivel Ma­lenkov rendelkezik? Ugyanis nem kétséges az, hogy feltét­lenül uralja a helyzetet, mert máskülönben ilyen gyorsan nem tudta volna átvenni a ha­laimat. Valószínűnek látszik, hq^y a többi vezetők, akikről a nyugati világ azt hitte, hogy van némi lehetőségük feljut­ni az első helyre, még csak meg sem kísérelték a versenyt vele felvenni és azonnal elis­merték őt Stalin utódjául, ne­hogy maguk ellen haragítsák őt. Azonkívül tekintettel arra a sorrendre,, amelyben ő köz­vetlen munkatársait kijelölte, első helyet adva Beriának, a 250,000 főből álló titkos rend­őrség főparancsnokának, — is mutatja, hogy olyan erők állanak a rendelkezésére, a­­mikkel szemben kész öngyil­kosságnak lett volna tekinthe­tő még a gondolata is az ellen­állásnak. Van egy másik jel is amiből következetni lehet, hogy Malenkov nemcsak név­legesen ura a helyzetnek, de szerzett jogait tetszése sze­rint, vagy legalább is a vele együttműködő kommunista vezérekkel ténylegesen is gya­korolja. Ez a jel Vishinsky­­nek látszólag váratlan vissza­hívása Moszkvába. Bizonytalanná vált Vishinsky politikai jövője Vishinskyt Stalin halála u­­tán azonnal hazarendelték New Yorkból, hol az Egye­sült Nemzetek előtt Oroszor­szágot képviselte mint az o­­rosz delegációnak feje. A múlt héten irtuk, hogy az E- gyesült Államok képviselője, Henry Cabot Lodge, Jr., mily nyíltan rámutatott az U. N. politikai bizottságának ülésén arra, hogy a koreai háború Oroszország kezdeményezésé­re indult meg és annak befe­jezését az oroszok akadályoz­zák meg. Vishinsky nem vála­szolt azonnal Lodge vádjaira és megjegyeztük, hogy való­színűleg előbb Moszkvával lé­pett érintkezésbe, azonban a válasz bizonyára a való té­nyek elhallgatása mellett u­­jabb támadás lesz a demokra­ta szabad világ és fökép az Egyesült Államok ellen. Ténylegesen úgy is történt — és mégis Vishinskyt Stalin halála után azonnal visszahív­ták Moszkvába. 'Majdnem közvetlenül a visszahívásról szóló értesítés után az újság fényképészeknek alkalmuk volt őt lefotografálni, amint az U. N. ülésén gondolataiba elmerülve aggodalmas arccal nézett maga elé. E képről lát­ni lehetett, hogy Vishinskyt nehéz gondok gyötrik és az orosz kommunizmus érdekeit védő nagy buzgalma dacára is az uj “gazdái” nem lehetnek valami nagyon elragadtatva tőle. A Moszkvából jövő hí­rek e feltevést nagyon való­színűvé teszik. Vishinsky az U.’N. előtti orosz delegáció­nak elnöki tisztségén kívül egyszersmind O r o szország külügyminisztere is volt. Ezt a magas hivatalt előtte 1949- ig Molotov viselte, kit Vi­shinsky minden valószínűség szerint “kitúrt” az állásából. Mint mondják, — Molotov ezt sohasem bocsátotta meg Vi­shinskynek, kiről egy ízben — nem éppen bók gyanánt, — azt mondta, hogy ő “csak egy ügyvéd.” Malenkov hatalomra jutása után külügyminiszternek is­mét Molotovot nevezte ki, de Vishinskyt továbbra is meg­tartotta az U. N. előtti orosz delegáció fejének. Mindazon­által Vishinskyt haza hívták Moszkvába, ahova azonban a diplomaták szokásos utazási módja — a repülés helyett,— hajón indult el. Nincs kizár­va. hogy haza érkezése , után Vishinsky mégis repülni fog, — ha nem is ül repülőgépre, amit a 69 éves orosz diploma­ta krónikus szívbajára való tekintettel nem szeret utazási eszköz gyanánt használni. Március 15-ki ünnepély a Magyar Otthonban most vasárnap Fényes keretek közt hódol a trentoni magyarság a 48-as szabadsághősök emléke előtt A Trenton és környékbeli ma­gyarság fényes keretek között fogja megünnpelni most is mint minden évben az 1848-as sza­badsághősök emlékét. Ebben az évben az amerikai magyarság­nak különösképpen kell kihang­súlyozni azoknak a szabadság eszméknek a fontosságát, melye­kért a 48-as szabadság hősök meghaltak. Különös képpen a­­zért, mert ezeket a szabadság eszméket ismét sárba taposták. 10 millió magyar a régi hazá­ban a iegrettenetesebb rabság­ban él. Halálra van tiélve. S ha a szabad világban élő magyarság idejében nem cselekszik, akkor a kommunista zsarnokok, kiirtják őket a föld színéről. A szabad világban élő magyarság köteles­sége felhívni Amerika politiku­sainak a figyelmét arra a rette­netes gazságra, amit a vasfüg­göny mögött a szabadság szerető magyar néppel végeznek kegyet­len zsarnokaik. Ez a cél vezette p trentoni magyarságot, amikor egy amerikai politikust kért fel az ünnepély egyik szónokául Congressman Charles Howell személyében. Aki magyaroknak nagy barátja s hisszük, minden lehetőt meg fog tenni magas hi­vatalában a leigázott magyarság felszabadításáért. A Márc. 15-ki ünnepélyen ének, szavalat, zene, magyar tánc* *zámok fogják elénk vará­zsolni a nagy napok emlékét. Az egyházak egyletek nagybizott­sága ez utón is szeretettel hívja meg Trenton és környéke ma­gyarságát az ünnepélyre. Rab-Magyarországi Villámhiradó AZ ÜNNEPÉLY MŰSORA: WS'r 1. Megnyitó: Kremper Ignác, a Magyar Otthon elnöke. 2. Nt. Béky Zoltán esperes átveszi az ünnepély levezetését. 3. Amerikai himnusz: Énekli Orosz Lili ének és zongora tanárnő. 4. Megnyitó ima: Nt. Koncz Ferenc lelkész. 5. Nemzeti dal: Szavalja: Nagy Gábor. 6. Ének szóló: Kovács János. Zongorán kiséri: Orosz Lili. 7. Magyar tánc: A Szent István iskola növendékei. 8. Ünnepi beszéd: Tartja Honorable Charles R. Howell, washing­toni képviselő. 9. Zeneszámok: A baptista egyház zenekara. Karmester Mr. Czeizler. SZÜNET 10. Magyar kettős: Kish Joyce és Bárczay Éva, a Függ. Reí. Egy­­ház-i iskolából. 11. Hazafias szavalat: Olchváry Judit rádió bejelentő. 12. Énekszóló: Rotter Annus. Zongorán kiséri Orosz Lili. 13. Magyar tánc: Urban Dianna és Seaman Marie. 14. Alkalmi beszéd^; Ft. Kish Gyula róm. kath. plébános a Nagy­bizottság elnöke. 15. Élőkép és ének: A Szent István iskola növendékei. 16. Záró ima: Rév. Biró Mihály, baptista lelkész. 17. Magyar himnusz: Énekli a közönség. Az ünnepély d. u. 2 óra 30 perckor pontosan kezdődik. Trenton és környéke magyarságát-ismételten meghívja Az Egyházak és Egyletek Nagy bizottsága “I LIKE IKE” — FELIRA­TOK A DUNÁNTÚLI LAK­TANYÁK FALÁN A kommunista párt vezetői riadtan látják, hogy a magyar ifjúságot semmiképpen nem le­het megbízható kommunistává átnevelni. Az amerikai elnökválasztás óta rendkívüli mértékben nyug­talanítja a politikai tiszteket, hogy a néphadsereg honvédéi is a legkülönfélébb módokon ad­nak kifjeezést a rendszer elleni gyűlöletüknek és Amerika irán­ti rokonszenvüknek. A lelki el­lenállásra jellemző, hogy bár a külföldi rádiók hallgatása a lak­tanyákban tilos és csaknem lehe­tetlen, egyik dunántúli helyőr­ségben úgy a laktanyában mint a laktanyát környező házak fa­lán fonetikus helyesírással a kö­vetkező feliratok jelentek meg: “Áj lájk Ájk.” Nyilvánvaló, hogy a honvédek valahonnan rá­dióból hallották az “I Like Ike” jelmondatot és azt úgy Írták le, ahogy tudták. A laktanyákat el­árasztó spiclik és D-tisztek ha­marosan rájöttek a feliratok ér­telmére. A tettesek felkutatásá­ra a közeli hadosztályparancs­noksági székhelyről motoros ka­tonai rendőrség és ÁVH érke­zett. A laktanya egész legénysé­gét három napon keresztül va­csoraelvonással büntették, mert a tettest senki sem akarta elá­rulni, a spiclik pedig nem tud­ták, hogy ki Írhatta a falra az amerikai elnökválasztás híressé vált jelmondatát. Az uj bevándorlási törvény ismertetése Március a Vörös Kereszt hónapja... Furdalják-e Vishinskynek lel­kiismeretét a múltak emlékei? Ha Vishinskynek politikai múltját vizsgáljuk, akkor meg kell állapítanunk, hogy ez a (Folyt, a 4-ik oldalon) VEZETÉKES RÁDIÓK A kommunisták mindenáron korlátozni akarják a külföldi rá­diók hallgatását. Ezért — mint már jelentettük — rövid időn belül több mint 100 ezer szovjet­­mintájú vezetékes rádiót akar­nak felszerelni. A vezetékes rá­dió hasonlatos a régi telefonhír­mondóhoz, A hallgató csak egy hangszórót kap és a rádió a pos­tán vagy a községi tanács helyi­ségeiben működik. Nagyon ter­mészetes, hogy az ilyen rádió­kon csak a kommunista adóállo­másokat lehet hallgatni. Szol­nok megyében januárban 10,000 családhoz vezették be a vezeté­kes rádiót. Adakozzunk a Vörös Kereszt céljaira, hogy áldásos munkáját zavartalanul folytathassa AZONNALI ÍTÉLET­VÉGREHAJTÁS A székkutasi kolhozban az is­tállóban tűz ütött ki, amelynek következtében húsz ló elpusztult. A vizsgálat megindult, azonban a tűz keletkezésének okát nem tudták megállapítani. Végül is azonban megtaláltak egy szeren­csétlen bűnbakot, akire ráfog­ták, hogy ő gyújtotta fel az istál­lót. Fii vési János termelőszövet­kezeti tag, nagyapjának u. i. még valamikor 81 hold földje volt. ez elég ok volt arra, hogy “kulák-szabotázzsal” gyanúsít­sák meg, mint klákcsemetét. A- zonnal összeült a rögtöni télő bí­róság, amely rövid tárgyalás u­­tán a vádlottat halálra Ítélte, an­nak ellenére, hogy az mindent tagadott és tanút sem tudtak el­lene állitani. A halálos ítéletét másfél órán belül végrehajtot­ták. {Ez a cikk ahhoz a sorozat­hoz tartozik, melyet a Common Council for American Unity irt az uj emigrációs törvény ma­gyarázatára anélkül, hogy an­nak előnyeit, vagy hátrányait vitatná,) * Aki az Egyesült Államokba bevándorolni óhajt, először az amerikai konzult értesítse er­ről. Azokat, akik kvótán kivid vándorolhatnak be Amerikába, vagy olyan országban születtek, amelynek kvótája még nem me­rült ki, a konzul hamarosan meghívja, hogy formális kér­vényt állítsanak ki a vizűm ki­adására. A VÁRAKOZÓK JEGYZÉKÉ­BE VALÓ FELVÉTEL Az a külföldi, aki olyan or­szágban született, — amelynek kvótája kimerült, — (ilyen Ma­gyarország is), sokáig várakoz­ni kénytelen, amig formális kér­vényét benyujhatja, mert ezt csák az esetben fogadhatják el tőle, ha szabad kvótaszám áll rendelkezésre. Időközben a vá­rakozók jegyzékébe való felvé­telt kell kérnie. Az erre szolgáló űrlapot a konzul postán is megküldi bár- i kinek. A kitöltött űrlapot a kon­zulhoz vissza kell juttatni, —* ugyancsak postán. A kérvényező sorszámát az az időpont hatá­rozza meg, amikor a konzul ezt a kitöltött űrlapot megkapta. Ez a szabály mindenkire vonatko­zik, azok kivételével, akik az uj törvény értelmében “első ked­vezményben,” — (first prefer­ence) részesülnek. Ezek azok, a­­kik olyan rendkívüli tudással, képzettséggel, vagy gyakorlattal rendelkeznek, amire az Egyesült Államokban szükség van és ez hivatalos megállapítást nyert. Ezt az elsőbbséget a kérvényező maga nem igényelheti, hanem a washingtoni igazságügyminisz­terhez benyújtott kérvényben az az egyén, vagy intézmény, a­­mely őt alkalmazni kívánja. E- zeknek a sorszáma attól a nap­tól függ, amikor a kérvény az igazságügyminiszterhez beérke­zett. ADATOK A VÍZUM­­KÉRVÉNYBEN Amikor a kérvényezőt a kon­zulhoz behívják, legyen elké­szülve arra, hogy a következő í kérdésekre kell válaszolnia: — Neve és előbbi neve (ha volt), faja és nemzetisége, házastársá­nak és gyermekeinek neve, leg­közelebbi hozzátartozójának cí­me az óhazában és Amerikában; ismerőseinek cime Amerikában és bevándorlásának célja. Felel­nie kell arra a kérdésre is, váj­jon valaha is letartóztatták, be­börtönözték, vagy kegyelemben részesült-e; — elmegetegségben szenvedett-e; olyan csoporthoz | tatrozik-e, amely ki van zárva i az Egyesült Államokba való be­vándorlásból? (Ez kommunis­tákra vonatkozik, vagy olya­nokra, akik totalitariánus dik­­jtátorságot kívánnak az Egye­­! sült Államokban feállitani.) MÁS OKMÁNYOK IS SZÜKSÉGESEK | A kérvénnyel egyidejűleg ér- i vényes útlevelet is be kell mu­­jtatni, vagy más alkalmas utazá­­j si okmányt, három aláirott j fényképet, a születési bizonyit- i vány két példányát, erkblcsi bi­zonyítványt két példányban és ha a kérvényező katonai szolgá­latot is teljesített, a leszerelési okmányokat. Ha ezeket az ok­mányokat lehetetlen volna be­szerezni, a konzul más bizonyí­tékokat is elfogadhat a tények bizonyítására. A kérvény benyújtásakor öt amerikai dollárt kell fizetni, — ami az illető állam pénznemé­ben is megfizethető. A kérvé­nyező ujjlenyomatát is felveszik és a konzul által kijelölt orvos megvizsgálja a testi és szellemi állapotát; kérvényét a konzul e­­lőtt aláírja és esküt tesz állítá­sainak valódiságára. Ez az eskü rendkívül fontos, mert az ide­gen kizárható, vagy deportálha­tó az Egyesült Államokból, ha kiderül, hogy a kérvényben va­lamely állítása nem felet n\eg a valóságnak. AZ ANYAGIAK BIZ­TOSÍTÁSA j Mielőtt a konzul a vízumot) kiadná, megbizonyosodik arról, hogy az idegem nem fog közjóté­konyságot igénybe venni az E- j gyesült Államokban. Erre nézve | kétféle bizonyíték állott eddig is rendelkezésre. ! 1. Az u. n. “affidavit of sup­j port,” amelyet az Egyesült Álla­­j mok polgára, vagy állandó lakó­• ja állít ki eskü alatt arról, jhogy nem fogja eltűrni, hogy iaz idegen köz jótékonyságra szó­lni,] jón és hogy a nyilatkozat ki­­jállitója képes is ^ bevándorlót I eltartani. 2. A bevándorló bizonyíthat­ja, hogy elegendő tőkéje, vagy jövedelme van, amelyből Ameri­kában megélhet. SZOLGÁLATI SZERZŐDÉS IS j ALKALMAS BIZONYÍTÉK Az uj törvény értelmében még egy harmadik módja is van an­nak, hogy a jövendőbeli beván­dorló bebizonyíthassa, hogy nem fog a köz terhére esni. — Előzetes — szolgálati szerződést mutathat be. Ez éppen a meg­­f ordított ja annak, amit az előző törvény előirt, mely kizárta a­­zokat, akiknek előzetes saolgá­­lati szei-ződéstik volt. Az uj tör­vény elismeri a szolgálati szer­ződés bizonyító erejét, a beván­dorló gazdasági helyzetére néz­ve, kívévén, ha a munkaügyi mi­niszter úgy találja, — hogy már elegendő munkás van alkalma­zásban ott, ahová a bevándorló alkalmazása kedvezőtlen lenne |az amerikai munkásokra nézve, akik ugyanazt a munkát végzik, a bérek, vagy munkafeltételek tekintetében. (Ez a tilalom a­­zonban nem vonatkozik azokra, akik kedvezményes kvótában, vagy kvótán kívül jönnek, mert fiekik közeli rokonaik élnek már Amerikában.) ' Amikor a vizumot kiszolgál­tatják, további 20 dollárt kell fi­zetni, annak dija fejében. A régi [törvény 8 dolláros fej adóját ! megszüntették. A vizűm 4 hóna­pig érvényes, mely időn belül a bevándorló az Egyesült Álla­mokba Való bebocsátását kérhe­ti. Ha a bevándorló a 4 hónapon belül bármilyen külföldi kikötő­ből elindult, hogy közvetlenül az Egyesült Államokba érkezzék, a vizűm érvényes marad, ha az a- I merikai kikötőbe későbben is ér v [be. Ha a bevándorló a 4 hónap j alatt nem indul el, de olyan ok­­! ból, melyet nem láthatott előre, i— a vizűm érvényét a konzul j meghosszabbíthatja. (A cikksorozatot folytatjuk) Haza csak ott van, ahol jog is van! PETŐFI

Next

/
Thumbnails
Contents