Függetlenség, 1953 (40. évfolyam, 3-53. szám)
1953-12-31 / 53. szám
101Q a OUR FOURTIETH ANNIVERSARY YEAR a 1QK0 X íz X O rT Negyvenedik Jubileumi Évünk______ 1.00*3 YEAR 40. ÉVFOLYAM NO. 53. SZÁM. TRENTON, N. J.. 1953. DECEMBER 31. AZ AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG ÜZENI: Békesség, összetartás és remény a karácsonyi ünnepkör lényege. Az emberi élet viharaiban és gondjai közt felzaklatott embermilliók a Szeretet csodáját várják a karácsonytól s ez a várakozás teszi a karácsonyt minden más ünnepnél szebbé. Szövetségünk híradásait olvasó amerikai magyar honfitársainknak az Amerikai Magyar Szövetség igazgatósága és központi tisztviselői e helyen kívánnak békességet, összetartást és reménységet hozó Boldog Karácsnyi Ünnepeket és Uj évet. Az Amerikai Magyar Szövetség szervezeti iránya, szolgálati lényege és képviseleti munkájának a tartalma a békesség, öszszetartás és yemény keresésében jut legteljesebb kifejezésre. Ez az a hármas cél, amelyért a Szövetséget 46 évvel ezelőtt megszervezte és azóta is fenntartja az amerikai magyarság. Ez az a hármas oszlop, amelyen ma is nyugszik a Szövetség munkaköre. E nélkül a hármas cél nélkül nincs és nem lehet jövője. 1. Békességet keres és szolgál az Amerikai Magyar Szövetség, mert a békesség épit és erősít. Mindenkivél együtt dolgozik tehát, aki Amerika belső erejét s a világ békességét igyekszik szolgálni, de senkivel sem vállal közösséget, aki szüklátkörrel, bűnbak-kereséssel és az egyenetlenség tüzcsóvájával égeti, rombolja az amerikai magyarság sorait. Hisszük és éppen ezért minden lehetőt megteszünk azért, hogy az Amerikában élő, itt régebben megtelepedett és uj hazát talált amerikai magyarság tagjai és szervezetei ne a múlt hibának szegét verjék egymás körme alá, hanem az egymással és egymásért élő testvér békességével találjanak egymásra. 1 “Másodszor menekültem Magyarországról a kommunizmus elől” — írja egy magát “Szabó Mihály”-nak nevező Detroit-ból az irodánkba küldött levélben — “. . . először 1919-ben amikor Kun Béláék s most, amikor Rákosiék kerültek uralomra . . . Nagyon meglepett és szomorúan olvastam, hogy önök meghívták azokat a gyilkosokat, a Rkáosiék gazembereit, a washingtoni gyűlésre . . . Szégyen és gyalázat, hogy Ö- nök ilyen emberekkel paktálnak ... Nem igaz az, ami Maguk hirdetnek az újságban, mert a magyar nép sohasem fogja magukat elismerni, akik eladták az országot a kommunistáknak ... Én és sok uj-amerikás társam olvassuk ugyan az újságjaikat, . hogy lássuk miket hazudnak, mert kiváncsiak vagyunk, hogy hogyan bolonditanak meg sok uj amerikást, de mi nem hiszünk többet belőle...” Példaként idéztük a fenti levél-kivonatot annak a bizonyságára, hogy a háborgó, félrevezetett és tényekkel ismeretlen lelkűiét az, amely rombol, nyugtalanít és másokat is felzaklat. Mennyivel többet jelent az az épitő lelkűiét, amikor ugyancsak Detroit-ból azt Írja az egyik lelkész az AMSz irodájába: “... Kérünk 300 aláíráshoz szűk séges kérvény-iveket. Gyülekezetünk minden tagja alá fogja írni azt a kérvényt, amelyben az Amerikai Magyar Szövetség is tiltakozik Eisenhower Elnöknél az ellen, hogy kommunista Kínát tagjául vegye fel az Egyesült Nemzetek szervezete . . .” A karácsonyi békesség építő szellemével kívánjuk, hogy az Amerikai Magyar Szövetség országos szervezetébe tömörült amerikai magyar honfitársaink a jócselekedet és szolgálat békés lelkületével egyjitt minden magyar központban. 2. összetartás az egyetlen erőforrása bármely országos szervezetnek. E nélkül a legszebb célok se volósithatók meg. Az amerikai magyarság többsége józan, nyugodt és komoly emberekből van összetéve. Régen túl van már azon az amerikai magyarság, hogy saját soraiban lenézett és megvetett “parasztot”; irigyelt és gyűlölt “urakat”; címeres és előjogos “nemeseket”; a népbőrén élősködő “zsidókat”; tányérsapkás turultollas “honify”-akat; más nemzetiségű embertársaiban pedig “bocskoros oláht,” vagy “rongyos tótot” lásson ... Az amerikai polgárrá lett öntudatos, szabad és nemeslelkü magyart nem lehet többé felekezeti irigységgel, társadalmi választó falakkal, “názi” és “kommunista” vádakkal egymástól elválasztani. Nem érdekli őt a szüklákörü “magyar politikai pártharc,” mert nem is érti azt. Volt hazája sorsát, mint a megszépült gyermek emlékezet, mindig szivén viseli. Oda többé vissza menni nem akar ugyan, de volt nemzete fiainak a jobblétéért minden áldozatra és szolgálatra képes. Ezzel a lelkülettel sietett segítségére a háború áldozatainak, ezzel a testvér-szeretettel nyúlt óceánon túlra a menekültekért s ezzel a segítő szándékkal tartja fent az Amerikai Magyar Szövetséget, amelyen át valamilyen formában egy uj, békés, szabad és boldog Magyarország felépítésére törekszik . . . Ezzel a céllal keresi és várja szervezetébe mindazokat, akik hasonlóan igyekeznek az összetartásra s fordul el mindazoktól, akik parányi erőnket is ezer felé akarják szaggatni. Ennek a megtisztult fogalomnak a jegyében kiváltjuk az A- merikai Magyar Szövetség tagjainak és szervezeteinek az öszszetartás erejét és áldását. Doroginak hívták... Szülőföldjén ezt a nevet mindenki helyesen irta le és mondta ki, de hogy itt is könnyebb legyen megjegyezni, néhány évyel ezelőtt, elhatározta, hogy megváltoztatja nevét Davisre. Arról azonban teljesen megfeledkezett, hogy társadalombiztosítási igazolványát is, (Social Securiity Card) átírassa uj nevére. Még súlyosbította ezt a mulasztást azzal, hogy miután önálló üzlethez kezdett, márciusban, mikor adóvallomási ivét kiállította, elfelejtette ráírni tagsági jegyének számát. A társadalombiztosítási hivatalban idővel valószínűleg észre fogják venni, hogy John Davis azonos John Dorogival. Számláját is megtalálják majd a körülbelül félmillió többi Davisé között. De ha véletlenül a hivatal mégsem tudja pontosan megállapítani, hogy a sokezer hasonló nevű egyén számlája közül tulajdonképen melyikre Írja jóvá a fizetéseket, akkor John Dorogi könnyen elveszítheti egy részét a járandéságoknak, melyekre a “social security” révén igényt tarthat. Ha< utólag sikerül is a mulasztást pótolni, az utánjárás rengeteg időt és költséget okozhat neki. Ha valaki megváltoztatta nevét, kérjen a társadolm-biztositó hivatalban uj tagsági jegyet, melyen az uj neve a régi számával együtt szerepeljen. A társa-' dalom-biztositó hivatal itteni vezetője felhívja figyelmünket arra is, hogy legyünk mindig biztosak abban, hogy nevünk és “social security” számunk rajta legyen a fizetésünkről szóló bejelentéseken, mert azok alapján számítják ki később a nyugdijat, vagy halál esetén a hátramaradottaknak kifizetendő segélyt. Ha valaki alkalmazásban van, munkaadója utján azonnal jelentse be nevét és “social security” számá pontosan úgy, ahogy az a hivatalnál nyilván van tartva. Ha a maga gazdája, ne mulassza el gondosan lemásolni tagsági jegyének számát az adóbevallási ivre, melyet egyszer egy évben kiállít az adóhivatal részére. Sohasem lehetünk biztosak benne, hogy a mi számlánkat ismerik el a mi fizetésünkkel, ha nem tüntetjük fel helyesen nevünket és tagsági igazolványunk számát. A kilenc számjegyből álló tagsági igazolványunk száma merőben különbözik a többi igazolványok számától. A társadalom biztositó hivatal (Folyt, a 4-ik oldalon) V isszaemlékezés negyven esztendő távolába... Irta: ZÁMBORY SÁNDOR, a “Függetlenség” alapítója 3. Remény nélkül se az egyénnek, se a nemzetnek nincs holnapja. Kommunista elnyomás alatt élő, tengerentúli magyarok milliói évek óta remélik, hogy előbb utóbb szabaddá lesznek. E- zért tűrik a munkatáborokat, kilakoltatásokat, otthonaik széttörését, családjaik pusztulását. Remény nélkül már régen megadták volna magukat a látszólag kikerülhetetlen sorsnak, a kommunista hóhérok erőszakának... ,Mi, Szabad-Amerika magyarsága, velük érző szívvel nemcsak reméljük a várt feltámadást, hanem annak előkészítésén meggyőződéssel is hathatósan dolgozunk. Szövetségünk ezt a reménységet nem fellengzős hazafias szólamokra, hanem cselekedetekre valtva arra igyekszik, hogy (1) a magyar nemzet ügyének Amerikában mennél több tekintélyes barátot szerezzen; (2) más nemzetiségű vezetőkkel a “jó szomszéd” együttélését törekszik biztosítani az eljövendő ‘h'olnapra” s (3) mindenek fölött pedig volt hazánk népének a szivében igyekszik ébren tartani a feltámadáshoz /űzött jogos reményt. Szövetségünknek ebben a határozott irányú szolgálatában nincs helye külföldről importált politikai elvek és érdekek kiszolgálására s politikai szerencse lovagok egyéni tömjénezésére. De mindannak, helye van ebben a szolgálatban, ami az Amerikai Alkotmány szellemével megegyezik, amely a világnemzeteinek a szabadságát és emberi jogait épen olyan féltékenyen akarja megvédelmezni, amilyen öntudatosan a saját jogait biztosítja. ŐFELSÉGE MAGÁNTITKÁRA . . . 1914 nyarának elején, amikor az amerikai magyarság Károlyi Mihály gróffal* 1 volt elfoglalva, a trentoni Függetlenség szerkesztőségébe, — amely szemléltetőbizonyitotta, hogy az 1914-es pánikb an igen nagy úrrá avanzsált Dollár ott nagyon ritka vendég, — mosolyogva beállított egy hallatlan elegánciával öltözött fiatalember ... És én nem akartam hinni a szemeimnek, hogy aki előttem áll, az lovag Dr. Steer Gida, őfelsége I. Ferenc József magyar, király és osztrák császár első magántitkára (aki előtt őfelsége kegyét kereső nagy urak hajlongtak, a régen eltemetett és talán soha fel nem támadó monarchia volt urai . . . és aki minden reggel pontosan 6 órakor feszes vigyázzban referált felséges u. inak . . .). Ahogy néz® t az én volt iskolatársamat, el mbe szalad egy csőmé idecsusz itt magyar nagyság . . . Látom az öreg Dungyerszkit, a bs skai nábobot, aki egy pár tize -ei hold bácskai földet elciványo' >tt « most abból él, hogy a new yorki cigánybanda után hordozza a cimbalmot. Aztán egy Soós nevű magáról elfelejtkezett kúriai biró, aki a harcos Kovács McKeesport-i plébánosnál lengyeleskedik (amikor az első és legnagyobb Katolkius Ligát megszervező plébános elhunyt, az öreg bírót a városon kívül, egy dülledező pajtában megfagyva találták). — Egy kis new yorki vendéglőben pincéreskedik az akkori volt honvédelmi miniszter, volt huszárkapitány fia . . . Dr. Nessi Pál képviselő, a “Gotterhalte” hőse kölcsönkből nyomorog . . . A közkedvelt Boulevardban Herz manager ur már csak kapitánytól felfelé ad tányérmosogató állást, mert a hadnagyi és főhadnagyi státus már betelt . . . Ezek után mondom az uj jövevénynek : — Gidám! Kossuth Lajoson kívül te vagy a legnagyobb ur, aki Amerikába csúszott! 1914-ben a gazdasági viszonyok Amerikában meglehetősen a fagypont alatt állottak. A dollárjaikat ma esztelenül dobáló Broadway-tömegek helyett 14- ben tizszerte nagyobb tömegek tolongtak a Times Squaren ingyen-levest osztogató konyha körül... A féléves Függetlenség annyit nyújtott, hogy megboldogult Gerenday nyomdászommal napokon át szalonnán éltünk és azt is csak úgy, mert az egyik trentoni bucserosnak a könyvelését csináltam . . . Egyszóval: nem voltak paradicsomi állapotok! Azonban az én Gidám vidáman vette tudomásul, hogy szobával, ággyal és szalonnás menüvel szolgálhatok addig is, amig “majd csak kerül valami jobb” . .. Közben szól a telefon. Sjimko Father, a bethlehemi katolikus magyarok kedves papja hivott egy kis barátságos “magyar biblia-olvasásra.” — Viszek vendéget is — mondom a Fathernek, — egy kitűnő zongora és organa-müvészt, talán lehetne belőle kántort csinálni .. . így lett lovag Dr. Steer Guido a bethlehemi egyházközség kántora. Ahogy odakerült, meghalt egy bizonyos Özv. Hudák Mária. Szegény öreg asszony kapott olyan kántoros temetést, amilyent Bethlehemben még nem láttak! Mert a kántor uram kiöltözött cilinderbe, fekete zsakettbe, csikós nadrágba és fehér kamáslival borított lakkcipőbe és — monoklisan “circum-dederozott” ... Amikor megnyílt a Transatlantic Trust Co., Pirnitzer elnök Steer Gidát maga mellé vette titkárnak. Már minden jól lett volna, ami Gidát illeti, amikor egy szép napon a szövetségi kormány emberei bezárták a bankot és a tisztviselőket, elnöktől lefelé, mint kémgyanus, ellenséges idegeneket, őrizetbe vették. A bank, állítólag, a német kémhálózatto finanszírozta. Steer Gida a Mercer-megyei börtönbe került Trentonba. Onnan irt, hogy látogassam meg és vigyek neki Mecca-cigarettát és olvasnivalókat.. Az én barátom azonban nem tudta, hogy mint kémgyanus, a szövetségi kormány foglya és mint ilyen: “légmentesen” lett elzárva. Még a feleségét sem engedték hozzá . . . Egy szép napon az irodámba beállított egy mags, szikár ember, — amolyan Connan Doyle kreálta Sherlock Holmes-alak — szükrehunyoritott, szúrós szemekkel és szótlanul az asztalomra dobta a névjegyét. Eltaláltam, hogy detektív a jövevény, még pedig az Intelligence Bureau philadelphiai körzetének a főnöke. Mielőtt megkérdezhettem volna, hogy milyen szerencsének köszönhetem a nagy ur látogatását, rámbölbölve kérdezte : — Do you know Mr. Stir? Tagadólag ráztam a fejemet, amire az én Sherlockom felugrott a székről és vérvörös arccal reám bömbölte, hogy hazudok... Erre én is felálltam s szó nélkül az ajtót kinyitva a nagy urat kifelé parancsoltam . . . Félóra múlva jött értem a U. S. Marshall egy elfogató paranccsal és csak azért nem tette reám a karpereceket, mert viszszaemlékezett arra, hogy két hét előtt alaposan beboroztunk együtt ... A szövetségi ügyészségen azután kiderült, hogy akit a főnök ur Stirnek nevezett, az* nem más, mint az én Steer Gida barátom... — No hát ez igen jó! — mondja a főnök és azzal hozzám jött és semmivel sem kért kevesebbet, mint hogy én Gidától tudjam meg, hogy a felesége miért utazott háromszor Európába, ki és miért fizette az útiköltségét, stb. . . . Erre én, a világ legtermészetesebb hangj án megmondtam neki, hogy én lapszerkesztő vagyok és nem detektív és nem vagyok hajlandó a gyermekkori pajtásságot kémszolgálatra beváltani, még akkor sem, ha nyomban fel is akasztanak... Steer Gida a háború végéig egy koncentrációs táborban volt őrizetben. Ott ismerkedett meg Ten Cents per Copy—$2.00 per Year Az Egyesült Nemzetek és a béke előmozdítása IRTA: HENRY CABOT LODGE, JR. nagykövet, az Egyesült Államok képviselője az Egyesült Nemzetek szervezetében. Az Egyesült Nemzetek intézménye még csak nyolc éve áll fenn. E rövid idő alatt is igyekezett a bék eügyét az egész világon előmozdítani. Ez idő alatt viszont az emberiség megtanulta, hogy mi az Egyesült Nemzetek és mi nem. Az Egyesült Nemzetek az az intézmény, amely betletekintést nyújt abba, mit müveinek a kommunisták szavakkal és néha tettekkel is. Nélküle sokkal kevesebbet láthatnánk. Az Egyesült Nemzetek az az intézmény, amelynek révén az amerikai nép ellenőrizheti, mit végeznek tisztviselői a hideg háborúban és hibáikat helyreigazíthatja. Az Egyesült Nemzetek az az intézmény, amelyen keresztül kérdéseinkre hivatalos választ kaphatunk azonnal a világ bármely részéből, amire különben esetleg hetekig kellene várakoznunk. Az Egyesült Nemzetek a világ legnagyobb hangszórója, a központ, mely körül a világ köz-Erős vár a mi Istenünk... JÓZSEF ATTILA FORDÍTÁSA 1. Erős vár a mi Istenünk, Kemény vasunk és vértünk, ínségben együtt van velünk, Megvált és harcol értünk. Kél az ősi rossz, Bajvető gonosz, Csel vad fegyvere, Erőszak ővele. A földön ő az első. 2. önön erőnk csak délibáb És bizony esnénk esten. De harcba küldte Egy Fiát Értünk maga az Isten. Kérded-é, ki az ? Jézus, az igaz! Sok had, Egy a fő, Nincs Isten más csak ő, Krisztus a Győzedelmes. 3. S ha földön ördög nyüzsgene És elnyelni akarna, Meg nem riadnánk — ellene Győz hitünk diadalma. A világi ut Tombolhat vadul, Semmit sem tehet, ö megitéltetett. Megrendül egy szavunkra. 4. Él, áll az Ige igazul, Akárki vesse-hányja. Táborainkra száll az Ur Szentlelke, adománya. Jóhir, nő, család, Jószág, test, világ Veszhet, vihetik Veszendő kincseik’, — Miénk marad az ország. egy patersoni német selyemgyárossal, aki havi $500-ral titkárjának nevezte ki. ... A kíméletlen Kaszás akkor ragadta magához Ferenc Jóska volt titkárát, amikor már gondatlan úri életet élhetett . . véleménye kikirisztályosodik. Ne feledjük el, hogy a közvéleménynek robbantó ereje is lehet — minden vasfüggöny ellenére is. Az Egyesült Nemzetek az a hely, ahol a szabad világ népei csatlakozhatnak egymáshoz. E- lőbb vagy utóbb emgtörtönhetik, hogy a kommunisták olyan kijelentéseket tesznek, hogy a szabad népek valamennyien öszszefognak ellenük. Az Egyesült Nemzetek az a hely, ahol a világ öászes országainak képviselői minden szertartásosság nélkül találkozhatnak egymással és vitáikat eldönthetik. Az Egyegsült Nemzetek az a hely, ahol szövetségeseket szereztünk. Az Egyesült Nemzetek az a hely ahol a képmutatás könnyen leleplezhető. Az Egyesült Nemzetek az a hely, ahol a régi amerikai elv bevált, mely szerint a különböző vélemények összeegyeztetésében több bölcseség van, mint a legokosabb ember elszigetelt nyilatkozatában. Az Egyesült Nemzetek az a hely, ahol nehéz az embereket egymás ellen uszítani, hogy aztán uralkodjunk fölöttünk. A tanácskozások az egész világ ellenőrzése mellett folynak le. Az Egyesült Nemzetek az az intézmény, amely a Kremlnek nagy gondot okoz. Nem uralkodhatik felette, nem boríthatja fel az asztalt és nem meri otthagyni. Lássuk most azt, hogy mit nem tehet az Egyesült Nemzetek intézménye? Az Egyesült Nemzetek nem pusztíthatja el az Egyesült Államok hatalmát. Minden résztvevő nemzet független a többitől. Az Egyesült Nemzetek intézménye nem lehet kommunista kémek fészke, mert hiszen nincs ott miután kémkedni. Az oroszok még csak be sem töltötték azokat az állásokat, amihez joguk lett volna. Az Egyseült Nemzetek intézménye nincs az orosz szovjet vág ykommunisták vezetése alatt. Ritka kivétel az olyan nap, amikor 60 szavazatból 5 «támogatja a kommunista álláspontot. Az Egyegsült Nemzetek semmiféle csatatérre sem küldheti az amerikai fiukat. Ezt csak Amerikának van joga megtenni. Különben is Amerikának jogában áll vétót emelni minden olyan határozat ellen, amely a fegyveres erőre vonatkozik. Az Egyesült Nemzetek nem tökéletes intézmény, kezdetleges, fejlődő állapotban van még csak, de nélküle a háború elkerülhetetlen lett volna. A béke, vagy a háború kérdése azon dől el, hogy mit tartanak az emberek helyesnek és igazságosnak. Ka az Egyesült Nemzetekbe vetett bizalmunkat hangsúlyozzuk külföldi rokonainkhoz és barátainkhoz Írott leveleinkben, hozzájárulunk az Egyesült Nemzetek végső céljának megvalósításához: a jövő nemzedékeket a háború átkától megóvni. Common Council HA Vizsgáljatok meg mindeneket s a jót tartsátok meg! SZENT PÁ Hungarian News of Trenton Haza csak ott van, ahol jog is van! PETŐI
