Függetlenség, 1953 (40. évfolyam, 3-53. szám)

1953-10-15 / 42. szám

1953. október 15 FÜGGETLENSÉG 34K oWa’ A HÉT (Folyt, az 1-ső oldalról) nemcsak.egy bzionyos meny­­hyiségü konvencionális atom fegyverrel, hanem a már álta­lánosan ismert atom bombá­nál sokkal erősebb bombával, vagy ilyen bombának előfu­­tárjával is rendelkezik. 2. ) Ennélfogva mi levon­hatjuk ebből azt a következte­lést, hogy a Szovjet ma már képes ellenünk atom támadást intézni, s ez a képesség idővel növekedni is fog. 3. ) Az Egyesült Államok kormánya nem hozhatja rész­letesen nyilvánosságra, hc/gy mennyi atom fegyverrel ren­delkezünk, de ezeknek száma nagy és egyre növekszik. A mi atom arzenálunk különféle fegyverekből áll, mikkel úgy a hadsereg, mint a hadi ten­gerészet, valamint repülőink a reájuk bízott feladatokat képesek végrehajtani. Az angolok és franciák szeret­nének meg-nem támadási egyezmény érdekében tár­gyalásba bocsátkozni az oroszokkal Alapjában véve az Elnök az oroszok atom és esetleges hydrogen bombáira vonatko­zólag ugyanazt mondta, amit egyes kisebb állásban levő e­­gyének, kiknek nem lett volna szabad oly nyíltan beszélni ilyen dolgokról. így végered­ményben Eisenhower ném cá­folhatta meg ugyanazokat a tényeket, amikről neki is tu­domása volt, de viszont ha azok e tényeket nem hozzák nyilvánosságra, akkor ő sem lett volna kénytelen nyilatkoz­ni a közvéleményt joggal nyugtalanító kérdésben. Mindazonáltal ez a kis kon­­troverzió csak szépséghiba, a­­mi felett a közvélemény már e héten napirendre is tért. A tu­laj donképeni problémát az o­­kozza, hogy miután már az atom fegyverkezés terén a valószínűség szerint nincs ab­szolút fölényünk az oroszok­kal szemben, tanácsosnak vagy esetleg szükségesnek te­kinthető-e már most az, hogy mi az oroszokkal egy meg­­nem támadási egyezmény lét­rehozása céljából négy vagy öt hatalmi tárgyalásokba bo­csátkozzunk? Mi semmiféle tárgyalást nem akartunk kez7 deni az oroszokkal az Egye­sült Nemzetek ülésein tartott megbeszéléseken kívül mind­addig, mig ők a német és oszt­rák békeszerződések előfelté­telét képező szabad választási jogot e két nemzetnek rheg nem adják. Ezen álláspontunkkal szem­ben az angolok és franciák sokkal engedékenyebbeknek látszanak. Anthony Eden, az angol külügyminiszter, amió­ta súlyos betegségéből felé­pült, szüntelenül azon fárado­zik, hogy Kelet és Nyugat kö­zötti tanácskozásoknak az út­ját egyengesse. Winston Churchill is igyekszik négy­hatalmi tanácskozást létesíte­ni az államfők bevonásával. A franciák egy öt-hatalmi ta­­nácsokzásba is belemennének, vagyis á kommunista Kínával is szívesen leülnének tanács­kozni, feltéve ha ezek az Indo- Kinai problémákat is hajlan­dók lennének tárgyalás alá venni, így tehát könnyű el­képzelni, hogy milyen óriási feladat előtt áll az Elnök, s természetesen a külügyi poli­tikánkat véleményező State Departmentünk, hogy ebben a kényes helyzetben megtalál­ják a kivezető helyes utat. Kardcsörtetéssel akarja Tito megszerezni Triesztet A közvetlenül égető problé­mánkhoz, a koreai fegyver­­szünetet követő politikai kon­ferenciához, a múlt héten egy újabb komplikáció járult, mi­nek előidézője a nem egészen megbízható j ugoszláv Tito volt. Trieszt hovatartozásá­nak kérdése képezi az össze­ütköző pontot. Mig Trieszt Ausztriához tartozott, addig ez a kérdés fel sem merülhe­tett, noha Olaszországnak tör­ténelmi és néprajzi jogok a- 1 apján a titkos óhajnál erő­sebb alapja is lehetett volna ehhez a fontos tengeri kikötő­höz, Trieszt számbelileg te­kintélyes délszláv lakossága »lapján a jugoszlávok felhasz­nálva az általános külpolitikai bizonytalanságot; jogot akar­nak formálni Trieszt azon ré­széhez is, mit előzetes mege­gyezés alapján az olaszoknak ítéltek oda. Tito ez ellen katonai bea­vatkozással fenyegetőzött és egy néhány napig a helyzet kellemetlenül feszültnek lát­szott. Azonban Titonak is vannak sérthető pontjai ami­óta megszakította a barátsá­got az orosz kommunistákkal, s a szabad világ demokráciái felé kezdett orientálódni — kényszerből. Ez a kényszer valószínűleg elég erős lesz, hogy őt egy kicsit csendesebb magatartásra kényszerítse, s igy valószínűnek látszik, hogy Tito fenyegetései üres kardesörtetésnek fognak bizo­nyulni. Egy 6 éves kis fiút 600 ezer dollár váltságdíj kézhez­kapása dacára is megölt a-gyermekrabló • Ebben az emberi életet oly kevéssé becsülő világban is megrendítette amerikaszerte az embereket az a bűntény, minek áldozata egy ártatlan 6 éves kis fiúcska volt, kinek tragédiáját az okozta, hogy apja milliomos volt. Szept. 28- án Robert S. Greenlease Sr., 71 éves Kansas City, Mo., au­tomobil kereskedőnek 6 éves Róbert fiát egy magán isko­lából azzal az ürüggyel, hogy a gyermek édesanyja hirtelen megbetegedett és fiát látni a­­karja, magával vitte egy kö­zépkorúnak látszó nő. Az is­kolában senki nem érdeklő­dött közelebbről a nő személy­­azonosságáról és csak később derült ki, mikor a kis fiút ke­resni kezdték, hogy gyermek­rablás történt. Tíz nappal ké­sőbb került nyilvánosságra, hog ya kisfiút megölték, azon­ban előzőleg az édesapjától 600 ezer dollár váltságdíjat kicsaltak a gyermekrablók. Véletlen folytán az elvete­mült gyermekrablókat igen hamar elfogták. Egy taxi dri­ver figyelmeztette a rendőr­séget, hogy egy ember, kit ő taxij én vitt, hihetetlen köny­­nyelmüséggel dobálja a pénzt. A rendőrség azt hitte, hogy valószínűleg valami sikkasz­­tót fogott el a jól öltözött és intelligensnek látszó gyanúsí­tottban. Azonban mihamar kiderült, hogy Carl Hall, egy jó nevű kansasi ügyvédnek elzüllött és többszörösen bün­tetett 38 éves fia, ki apjától örökölt 200 ezer dollárnyi ha­gyatéknak minden centjét a­­iig egy év alatt eldorbézolta, 41 éves barátnőjével, Mrs. Bonnie Heady-vel követte el a gyermekrablást. A kisfiú­nak holttestét Mrs. Heady­­nek kertjében megásott sír­ban megtalálták. Hall előbb tagadta, hogy ő ölte volna meg a kis Bobbyt, s egy Marsh nevű volt fegyen­­cet vádolta a gyilkosság elkö­vetésével. Mindez azonban hazugságnak bizonyult és u­­tólag kiderült, hogy Hall volt a tényleges gyilkos, ki szeren­csétlen áldozatának sírját már előre megásta, mielőtt még a kis fiúcska kezébe ke­rült volna. Ilyen elvetemült gonoszságra a gyermekrab­lással kapcsolatos bűntények sorában még példa nem volt. HÁTRALÉKOS “előfizetőinket” szeretettel kérjük, szíveskedjenek tarto­zásaikat kiegyenlíteni, hogy lapunk zavartalan megjelené­se ezzel is biztosítva legyen! Beria, a vörös hóhér nyugatra szö­kött (?) Komolyabb lapok csak fenn­tartással közlik, de itt is, ott is felütötte a fejét a hir, hogy Be­ria, a hires orosz véreb, akit Malenkov vád alá helyezett, kül­földre szökött, s állítólag mene­dékhely cserébe titkokat kínál eladásra. Ha a hir igaznak bizonyul, az olyan súlyos csapást jelenthet Moszkvának, mintha legalább száz ügyes kém hozna ki a leg­súlyosabb államtitkokat a vas­függöny mögül. Beria nemcsak a titkos-rend­őrség működéséről, annak kül­földi szervezeteiről adhat pon­tos felvilágosításokat, hanem birtokában lehet (és valószínű­leg van) olyan államtitkoknak, melyek magukba foglalahatják a Szovjet jövendő világpolitikai terveit. Emlékezni kell rá, hogy Stalin halála után Beria tagja volt an­nak a triumvirátnak, amely Ma­­lenkovval az élén a hatalmas ma­gához ragadta, s igy feltétlenül tudomással bir például arról, hogy a Szovjetnek vannak-e há­borús tervei, és ha vannak, mennyire vannak felkészülve a háborúra. 40 ÉVES JUBILEUM Negyven éve hirdetik az Isten igéjét a roeblingi Független Re­formátus Teplomba, ez az elmúlt negyven év viharos, küzdelmes és hányatott volt. Mind ezeknek dacára a roeblingi Független Református Egyháznak nagyon szép múltja van (reméljük a jö­vőben se lesz rosszabb). Az el­múlt negyven év alatt 10 “ga­­rage”-ot építettek. Nagy áldoza­tok árán rendbe hozatta az egy­ház a templom alatti iskoláját, megépítette az uj konyhát és iroda épületet, uj olaj fűtőt té­tettek be s a régi ablakokat uj színes ablakokkal cserélték' ki. Paróchia házat vettek a Norman Ave. 134 szám alatt. Ebben az évben vásárolták meg a Hoffner Tracken egy körülbelül 12 nagy házhelynek megfelelő telket, tele gyönyörű akácfákkal, ahol na­gyon szép piknikeket lehet ren­dezni (még szalonát is lehet süt­ni, ha van szalona és kenyér). Ez a nagyon szép múltú egy­ház fogja ünnepelni fennállásá­nak 40 éves jubilleumát folyó év október 18-án, vasárnap délután 4 órakor hálaadó istentisztelet lesz tartva a templomban nagy papi segédlettel. Istentisztelet után átvonul a nép a szemben lévő roeblingi Magyar Otthonba, hol jubileumi estebéd lesz fel­szolgálva 6 órakor. Arról nem kell beszélni, hogy a roeblingi asszonyok milyen jó ennivalóval várják a nagyérdemű közönsé­get, mert ez már nyílt titok, hogy a roeblingi magyar nők hí­resek az ínyenc ételek elkészité­­ről. ünnepeljünk együtt a roeb­lingi reformátussággal, megér­demlik, hogy jelenlétünkkel megtiszteljük őket, hiány nem lesz semmiben, mert a rendező bizottság mindent elkövet, hogy a jelenlevő nagyrabecsült közön­ség a legjobb kiszolgálásban ré­szesüljön és egy kedves délütán és est kellemes emlékével térje­nek otthonukba. ROEBLINGI TUDÓSÍTÓ UJ MAGYAR UT a szabad földön élő magyarság legmagasabb szinvonalu, egye­temes jellegű, nyomtatott fo­lyóirata. Társadalmi, felekezeti és pártpolitikai ellentéteken fe­lül az egységes magyar jövőt igyekszik szolgálni. Aki a magyar szellem megbe­csüléséért és szolgálatáért fe­lelősséget érez, nem nélkülöz­heti ! Megjelenik havonta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1801 “P” Street, N. W. Washington 6, D. C. Előfizetési ár egy évre $5.60 Az Amerikai Magyar Szövetség küldött­sége által Eisenhower elnök elé terjesz­tett nyilatkozat magyar szövege Az Amerikai Magyar Szövet­ség, —■ amely az Egyesült Álla­mok területén lévő magyar ala­pítású egyházak és testületek választott képviselőiből alakult azzal a céllal, hogy időről-időre hangot adjon a szabad földön élő magyarság felfogásának és kí­vánságainak, — a mai napon 16- ik közgyűlését és nemzeti Con­­gressust tartván Washington­ban, az amerikai magyarnyelvű sajtó 106 éves jubileumát s ko­reai hőseinket is ünnepelve és kegyelettel emlékezve az 1848- 49 évi magyar függetlenségi há­ború ezen a napon kivégzett vér­tanúira, — parancsoló szükségét érzi a következő nyilatkozat megtételére: a. ) Mivel az AMSz és Con­gress gyűlésének vezérmotivu­­ma “Our share of responsibility to preserve American freedom,” hivatkozva azokra a nemes ha­gyományokra, melyek a függet­lenségi háborúban az amerikai szabadságért hősi halált halt Co). Commandant Michael Ko­va ts és az itt Waldo Emerson által a “szabadság angyaláénak nevezett Kossuth Lajos, vala­mint az amerikai polgárháború­ban vitézül harcolt számos ma­gyar tiszt és közkatona emléke­zetén át töretlenül hatják át mil­liónyi magyarságnak lelkületét: ünnepélyesen jelentjük ki, hogy teljes hűséggel állunk befogadó hazánk oldalán elnökünk és kor­­mánynuk minden olyan törekvé­sében, mely az állami független­ség, polgári szabadság és emberi jogok örök időkre szóló biztosí­tását célozza. b. ) Mivel azonban tudjuk, hogy néhai nagy államférfink szerint nem lehet a világ egyik fele szabad, amíg a másik fele rabszolga: tisztelettel hívj uk fel elnökünk és kormányunk figyel­mét uj ra meg uj ra azokra a köz­ismerten embertelen s minden egyéni és politikai szabadságot lábbal tipró állapotokra, ame­lyek az u. n. Vasfüggöny mögé szorított népek életét nyomo­rulttá teszik. Ezzel kapcsolatban azt kérjük tehát, hogy a még — legalább is egyoldalulag — ér­vényben levő szerződések helyes értelmezése szerint, az erre ille­tékes szerven keresztül, kormá­nyunk rendeltesse vissza a Szov­jet által leigázott országokból az ott illetéktelenül tartózkodó vörös hadsereget s a kommuniz­mus istentelenül garázdálkodó ügynökeit. Azt követőleg pedig adjon módot a ma még igában tartott nemzetknek s közte a kommunizmus elleni magatar­tásáról már két választáson is bizonyságot tett magyar nem­zetnek, saját állami életüknek saját akaratuk szerinti berende­zésére. c. ) Mivel pedig meg vagyunk győződve arról, hogy a világnak egészséges uj rendje csak az igazságon és méltányosságon é­­pülhet fel, továbbá arról is, hogy a második világháború magvait az elsőt követő igazságtalan és méltánytalan békeszerződések vetették el: legyen szabad lelki­ismeretünk szerint megállapíta­nunk azt, hogy a felszabadítan­dó nemzetek — s köztük első sor­ban az első háborút követő tria­noni béke által legjobban sújtott magyar nemzet, mely a két há­borúnak inkább csak áldozata, mintsem okozója vagy bűnöse, méltán várhatják úgy az első, mint a második háborút követő békeszerződések örök elégedet­lenséget és nyugtalanságot oko­zó pontjainak minden érdekelt felet kielégítő revízióját. Re­ménységet és indokot ad erre az a tény is, hogy az első trianoni békét az Egyesült Államok ille­tékes szerve sohasem ratifikál­ta, a másodikban garantált jo­gokat pedig a Sovjet semmibe véve, a nemzetek függetlenségét s népünknek szabadságát elra­bolva, a szerződéseket sorozato­san megszegve, azokat önkényü-I leg hatálytalanította. d. ) Hittel valljuk, hogy, az a magyar nemzet, amelyből szár­mazunk s az a magyar nép, melynek vágyait ismerjük, ősi függetlenségét, szabadságát, a nemzetek közti egyenlőséget s a szomszédaival való békés együtt­élést őszintén kívánja egy olyan tiszta keresztyén demokráciáju szövetségben, mely erős bástya lehet a bármely oldalról.érvénye­­sülni kívánó totalitarian törek­véssel szemben. Ebben a tudat­ban kérjük tehát elnökünket és kormányunkat arra, hogy a már sokáig nem halasztható rende­zéskor, a rendező hatalmakkal egyetértésben, a felszabadítan­dó magyar nemzetnek biztosítsa á független állami és szabad polgári, élethez való jogát. U- gyanakkor pedig tegye lehetővé a dunai kis nemzeteknek egy e­­gészséges gazdasági és politikai federációba történendő önként tömörülését. e. ) Amidőn pedig mindezeket kinyilatkoztatjuk és kérjük, hi­vatkozunk arra, hogy az 1941- ben s azt követőleg kiadott és kormányunkhoz benyújtott dek­larációink szelleme szerint mi, istenfélő és befogadó hazánk­hoz hü amerikai magyarság, a második világháború alatt is, úgy vagyonban, mint verejték­ben és vérben minden lehető ál­dozatot meghoztunk a győzele­mért, mely-a szabad világot fe­nyegető diktatúrák eltörlését cé­lozta. Most azonban, amikor nyilvánvalóvá lett, hogy a levert fascizmus és yiacizmus helyébe a vörös sovjet diktatúra fenye­geti nemcsak a kis, de a nagy nemzetek szabad életét is: egye­nesen becsületbeli kötelessé­günknek ismertük, hogy az ame­rikai szabadság megóvása irán­ti aggodalmunkban a Sovjet ál­tal leigázott kis nemzetek s közte a mi származásunk népének égő sebeire irányítsuk a figyelmet. Mert ezek a sebek az egy és oszt­hatatlan szabadságot is fertő­zéssel fenyegetik. Elválasztó he­gyek, óceánok vagy erődök ma már nem biztosíthatják a világ egyetlen nemzetének szabadsá­gát sem. Szabaddá kell tenni minden nemzetet, hogy mi ma­gunk is szabadok maradhas­sunk. Az ezért való áldozatos munkára s ha kell harcra, az ál­talunk képviselt magyarság mindig készen áll. Isten minket úgy segítsen! Az Amerikai Magyar Szövetség-. SZÁNTAY DEZSŐ AMSz. országos elnöke DR. UJLAKY FERENC. Igazgatóság elnöke BALOGH E. ISTVÁN központi titkár. 32-lapos helvét magyar kártya $£.25 _ csomagja MAGYAR KÖNYVEK Magyar Hanglemezek nagy választékban Zilahy: “ARARAT” $3 Kérje részletes ár jegyzékeinket l MAGYAR HÍRNÖK KÖNYVESBOLTJA (Foreign Book Shop) NEW BRUNSWICK, N. J. 134 FRENCH STREET Eredeti, importált MAGYAR BOROK ÉS LIKŐRÖK legnagyobb választéka —DEBRŐI Hárslevelű —TOKAJI Szamorodni (édes) —TOKAJI Aszú —TOKAJI Furmintos —EGRI Bikavér —NEMES KADAR (Budafok) —SZÜRKE BARÁT —ZWACK-féle Császárkörte és más likőrök MAYFAIR Liquor Store Promt, ingyenes háhozszállitás 1335 S. Broad St. Trenton, N. J. Telefon: 4-8529 Történt valami családjában? aminek hírét nyilvánosságra zölje velünk a hirt és mi szi­­szeretné hozni? Ha igen, kö­vesen közreadjuk lapunkban. “SZERETEM A CIGÁNYZENÉT” gyönyörű zenés szinmü 3 felvonásban TRENTONBAN, a Református iskola dísztermében most szombaton, okt. 17-én este 8 órakor Ebben a kitűnő zenés-játékban szebbnél-szebb énekszámok, igazi magyarlevegőjű játék, szivei-lelket gyönyörködtető romantikus szerelem és ami a legfontosabb, rengeteg kacagás fogja váíni a közönséget — főszereplők: JÁVOR PÁL a cigányzenét kedvelő Ádám Miklós földbirtokos szerepében fog remek alakítást nyújtania FODOR GYÖRGYI a fiatal, szép, gyönyörű hangú a budapesti Városi Szinház volt primadonnája MÓROCZ GABI, aki mint Pálinkás Kati házvezetőnő fogja a közönséget könnyekig* megnevettetni SÁROSSY MIHÁLY, Szikszay Tasziló elszegényedett gróf szerepében fog remekelni DIÓSZEGHY KÁLMÁN, mint Miska urasági mindenes KÖNYVES TÓTH MIHÁLY zongoraművész kiséri az énekszámokat és játsza az árverező szeerpét Ne mulassza el ezt az egyetlenegy alkalmat, hogy ismét láthassa JÁVOR PÁLT Gyászban vigasztalás, La drága halottunk utolsó útja méltó emlékéhez. — Ezt nyújtja a gyászoló családnak INGLESBY J. JÁNOS TEMETÉS RENDEZŐ ÉS BALZSAMOZÓ 432 Hamilton Ave. Telefon: 5-6546 HA GYÁSZ ÉRI CSALÁDJÁT, HÍVJON! s you service How much does your telephone save you—just in bringing you services that save you time and steps? Certainly a lot more than it costs you! Add the night and day protection of good telephone service— and you’ve got one of the world’s biggest values! .givesyouprotection

Next

/
Thumbnails
Contents