Függetlenség, 1953 (40. évfolyam, 3-53. szám)

1953-10-01 / 40. szám

1 Q-í q a OUR FOURTIETH ANNIVERSARY YEAR lvlO Negyvenedik Jubileumi Évünk ★ 1953 Vizsgáljatok meg mindeneket s a jót tartsátok meg! SZENT PÁL Hungarian News of Trenton YEAR 40. ÉVFOLYAM — NO. 40. SZÁM. TRENTON, N. J., 1953. OKTÓBER 1. Haza csak ott van, ahol jog is van! _____________________________PETŐFI ."I'J 1 — 1 ■■".!" ........... „ ......... . — .. v 1 .■'■■gg» Ten Cents per Copy—$2.00 per Year Eisenhower adminisztrációja igyekszik megtartani a szer­vezett munkásság barátságát Nem hinnénk, hogy ezen a földön van még egy ország, melyben a szervezett munkás­ság barátságát annyira keres­né a kormány, mint ahogyan azt Eisenhower adminisztrá­ciója teszi. Legalább Js ezt igyekszik demonstrálni az El­nök, amikor az American Fe­deration of Labor St. Louis­­ban tartott konvenciójára el­küldte Nixon alelnököt, hogy a konvención olvassa fel mint­egy 1500 szóból álló üzenetet, ami előtt Nixon maga is tar­tott egy igen meleg hangú be­szédet. Azt hihetné az ember, hogy ez a képletes baráti ölelkezés igen meghatotta a konvención jelenlevőket. Éppen ellenkező­leg történt. Már előzőleg nagy erőfeszítésébe került a kon­venció vezetőségének, hogy a Nixon beszéde előtt nagy­számban kivonulni akaró de­legátusokat sikerült a terem­ben tartani. Azonban valami nagy előny ebből nem szárma­zott. Ugyanis mennél jobban erőlködött Nixon, hogy a munkásság iránti barátsá­gát bizonyítsa,N annál erőseb­ben nevettek a delegátusok. Mivel Nixont az AFL vezető­sége nem hívta meg a konven­cióra, hanem ő csak Eisen­hower utasítására ment oda, hogy az Elnök üzenetét felol­vassa, azért a vendéggel szem­beni udvariatlansággal nem lehet a delegátusokat vádolni. Mindenesetre nagyobb mél­tatlankodásról olvashatnánk a sajtóban, ha véletlenül a gyárosok és nagyiparosok gyűlésén egy munkásvezért nevetnének ki. Azonban mi­vel az amerikai politikai élet­ben szereplők hozzá vannak szokva a nyilvános kritikához, még ha az kinevetés formájá­ban is nyilatkozik meg, azért Nixon sem nagyon törődött azzal, hogy komoly igyekeze­tét a hallgatóság meglehetős komolytalanul fogadta. Főkép akkor mosolyogtak a delegá­tusok, mikor Nixon a volt munkaügyi mini szternek, Durkinnek lemondását “fél­reértésre” alapított szükség­­leien lépésnek minősítette. Miért késik a Taft-Hartley törvény módosítása Ez a “félreértés” Durkin lemondásának az indokolásá­ra vonatkozott, ő ugyanis a­­zért nem akart Eisenhower kabinetjében bentmaradni, mert az Elnök nem tartotta be azon állítólagos Ígéretét, hogy a munkásságra nézve sérel­mes Taft-Hartley törvény 19 pontjának megváltoztatását a Kongresszusnak ajánlani fog­ja. Ezzel szemben Eisenhower az AFL konvenciójára küldött üzenetében azt állítja, hogy ő semmiféle Ígéretet nem sze­gett meg, mert a Taft-Hartley törvény sérelmes pontjainak tanulmányozása céljából kine­vezett bizottság, melynek Durkin is tagja volt, még nem fejezte be a munkáját és igy a Kongresszushoz terjesztendő ajánlata csak e miatt késik. Azonban az Elnök annak a re­ményének adott kifejezést, hogy a jövő év elején összeülő Kongresszus elé már január­ban alkalma lesz előterjeszte­ni nemcsak a bizottság által ajánlott, hanem más forrá­sokból jövő módozatokat is a Taft-Hartley törvény kifogá­solható pontjainak a megvál­toztatására. Ha elismerjük is, hogy az Elnök igen barátságos hangú üzenetnek belpolitikai érde­kek voltak a fő indító okai, u­­gyanakkor azt is meg kell ál­lapítanunk, hogy sehol a vilá­gon nem képes egy rendszer sem megvalósítani azt, kivéve talán a Skandináv államokat és Svájcot, hogy a társadalom minden rétegét olyan egyenlő­en igazságos elbánásban ré­szesítse, mipt ahogyan azt az Egyesült Államok kormányai teszik. És amint a fenti példa is igazolja, e tekintetben az sem tesz különbséget, hogy a republikánus vagy a demokra­ta párt van az uralmon. $1100.-t hagyott hátra Vin­son, az U.S. Supreme Court volt elnök-birája Magas közhivatalokat vise­lő egyének, ellentétben azok­kal, kik magán pályákon elhe­lyezkedve a vagyon-szerzést tekintik végső célkitűzésnek, — ez utóbbiakkal szemben a­­jiyagi tekintetben sokkal hát­rányosabb helyzetben vannak. Igaz, hogy életükben a közpá­lyákon szereplők nagyobb megtiszteltetésben részesül­nek, mint a pénz utáni nagy hajszában meggazdagodott milliomosok, azonban a hát­ramaradottakra a megtisztel­tetés csak egy lassan, de biz­tosan elhomályosodó emlék marad, melyből megélni nem lehet. Ezt az elméletet látszik iga­zolni az U.S. Supreme Court nemrég hirtelen elhunyt el­­nök-birájának, Fred Vinson­­nak az esete is, kinek hagyaté­kát a napokban hozták nyil­vánosságra. Tanulmányainak befejezése óta Yinson állandó­an közpályán szerepelt és 1948 óta mint a Supreme Court elnök-birája, évi $25,- 000 fizetést kapott. A magas adók, a hivatalával járó kü­lönféle kötelezettségek, lakás és megélhetési drágaságok Washingtonban, teljesen fel­emésztették Vinson jövedel­mét. Mindez hagyatékának rendezésekor lett nyilvánvaló, még pedig'meglehetős megrö­könyödést keltve, mert 7,100 dollárt kitevő vagyonnal szemben 6,000 dollárra rugó adósság terheli Vinson örök­ségét. Mivel a törvény egy (Folyt, a 4-ik oldalon) MENJÜNK WASHINGTONBA! Irta: Káldor Kálmán, az Amerikai Magyar Sajtóegyesület elnöke “Honfitársak! Magyarország szabadságát, függetlenségét, alkotmányát, a magyar nép jogait pusztító veszedelem fenyegeti! Mint egy ember álljunk talpra és kimondjuk azt, hogy mi, Ame­rika egymillió magyarja nem­csak hogy követeljük, de ke­resztül is visszük ,hogy Ma­gyarország népének ugyanab­ban a szabadságban, ugyanab­ban az igazságban, ugyanab­ban a jólétben legyen része, mint amilyen szabadság, igaz­ság és jólét itt Amerikában van, melynek lakosai, polgárai va­gyunk. Jusson eszetekbe, hogy Magyarország áldott földiének minden göröngyét a nép verej­téke s a szabadságért, függet­lenségéért elesett hősök vére szentelte meg s a Rákócziak, Kossuthok lelke nem nyugod­hat, amig a véráztatta földben porladók sírja felett gonosz önkény tapos. Úgy áldjon meg az igazságos Isten minden ma­gyart, amilyen szívvel, lélekkel siet segítségére a veszélyben forgó magyar szabadság és füg­getlenség szent ügyének!” A fentieket nem én írtam, de az 1906-ban megalakult Ame­rikai Magyar Szövetség kor­mányzótanácsa intézte az ame­rikai magyarsághoz.* Ennek nyomán felébredt az amerikai magyarság kötelességérzete és munkához látott. Ma félévszá­zaddal később — ugyanezek a célok. Vájjon ráeszmél-e fela­datának teljesítésére az ameri­kai magyarság? Mi hisszuk, hogy igen. Mert az elmúlt esz­tendők alatt pontosan ugyanezt teljesítette az Amerikai Ma­gyar Szövetség: munkálkodik a magyar nép függetlenségéért, a világ minden táján szétszórt magyarság megmentéséért, az amerikai magyarság jogainak megvédéséért. Az amerikai magyarság kongresszusa október 7-én lesz megtartva Washingtonban. Október Hatodikai Az Aradi Tizenhárom! Bitófán végezték életüket nemzetünk legjobb­­(Folyt, a 3-ik oldalon) Megdrágul a kül­földre küldött levelek dija Summerfield washingtoni fő­postamester bejelentette, hogy 1953. november 1-től kezdve fel­emelte a külföldre menő levelek diját, az eddigi 5 cent helyett 8 centre. A külföldi levelező-lapok dija az eddigi 3 cent helyett 4 cent lesz. A légipostái dijak nem változnak. A nyomtatványok külföldi portója is drágább lesz. A díjemelés nem vonatkozik a Kanadába és Mexicoba (a két közvetlen szomszédos, északame­rikai államba) küldött levlelek­­re. NYIRŐ JÓZSEFÉRT Testvéreim, én soh’se kértem: lapos tarisznyámba jobb falatot . .. — Spanyolhonban beteg egy székely:« Néki kérek, ki mindig csak adott! Nektek álmodta minden percét: magyar eget Uz Bencéik fölött . . . Testvéreim, most ő tusázik. Maga is bimm, de öreg, törött . . . Hozzád szólok, ki adni tud még: Fajom, te átszurtszivü Rengeteg! Bozótjaidban él még a lélek; — tudom, enyhülhet tőle a beteg. A Megfeszített szent nevében legalább jó szót, ha egyebed nincs: (vigasztalást a hitvesének), hogy nyisson rá ajtót aranykilincs . A Zöld Csillag még hü szemében, mint testvérből űzött, mint iró ... Testvéreim, most ratunk a sor: vállunk még erős, keresztet biró! Garfield, N. J., 1953. szeptember 17. ZALAI KOBZOS LÁSZLÓ (A SZERKESZTŐ MEGJEGYZÉSE: Nyirő József, a ma élő magyar irók egyik legnagyobbika önkéntes számkivetés­ben él Spanyolországban. Betegen fekszik egy Madrid-i kór­házban. Betegágyánál ott áll mellette felesége és ott állnak az anyagi gondok . . . Világszerte folyik a gyűjtés a magyar­ság köreiben a nagybeteg erdélyi magyar iró javára. Adomá­nyokat mi is készséggel továbbítunk. Minden adományt e helyen nyugtázni fogunk.) 40 ÉVES JUBILEUM Negyven éve hirdetik az Isten igéjét a roeblingi Független Re­formátus Teplomba, ez az elmúlt negyven év viharos, küzdelmes és hányatott volt. Mind ezeknek dacára a roeblingi Független Református Egyháznak nagyon szép múltja van (reméljük a jö­vőben se lesz rosszabb). Az el­múlt negyven év alatt 10 “ga­­rage”-ot építettek. Nagy áldoza­tok árán rendbe hozatta az egy­ház a templom alatti iskoláját, megépítette az uj konyhát és iroda épületet, uj olaj fűtőt té­tettek be s a régi ablakokat uj színes ablakokkal cserélték ki. Paróchia házat vettek a Norman Ave. 134 szám alatt. Ebben az évben vásárolták meg a Hoffner Tracken egy körülbelül 12 nagy házhelynek megfelelő telket, tele gyönyörű akácfákkal, ahol na­gyon szép piknikeket lehet ren­dezni (még szalonát is lehet süt­ni, ha van szalona és kenyér). Ez a nagyon szép múltú egy­ház fogja ünnepelni fennállásá­nak 40 éves jubilleumát folyó év október 18-án, vasárnap délután 4 órakor hálaadó istentisztelet lesz tartva a templomban nagy papi segédlettel. Istentisztelet után átvonul a nép a szemben lévő roeblingi Magyar Otthonba, hol jubileumi estebéd lesz fel­szolgálva 6 órakor. Arról nem kell beszélni, hogy a roeblingi asszonyok milyen jó ennivalóval várják a nagyérdemű közönsé­get, mert ez már nyílt titok, hogy a roeblingi magyar nők hí­resek az ínyenc ételek1 elkészité­­ről. Ünnepeljünk együtt a roeb­lingi reformátussággal,- megér­demlik, hogy jelenlétünkkel megtiszteljük őket, hiány nem lesz semmiben, mert a rendező bizottság mindent elkövet, hogy “Szerencsések vagyunk, hogy a magyar­ság itt telepedett le közöttünk” Paul L. Troast kormány zó jelölt hatalmas magyarbarát beszéde uj fejezetet jelent a New Jersey magyarsága életében Nemcsak azok számára, akik jelen voltak, de minden New Jersey-i magyar számára sokáig emlékezetes marad az a beszéd, amelyet Paul L. Troast kor­mányzó-jelölt mondott a nyár folyamán, az Eisler farmon és amelyből néhány mondatot meg­örökítünk itt, mint olyant, a­­mely tanúbizonysága annak, PAUL L. TROAST hogy Paul L. Troast őszinte nagyrabecsülője az itt letelepe­dett magyarságának . .. “Mi itt, New Jersey államban nagyon is szerencsések vagyunk, mert nagyszámban telepedtek le közöttünk az óhazából kivándo­rolt magyarok, akik itt szorgal­mukkal, becsületességükkel, tu­dásukkal kitűnő nevet szereztek maguknak” — mondotta a kor­mányzó-jelölt. “Örömmel tölti el a szivemet az a tény” — folytatta beszédét Mr. Troast, — hogy Eisenhower elnök kezdeményezésére és sze­nátor Smith és szenátor Hend­­rikson legteljesebb közreműkö­désével a szenátus és a ház meg­szavazta azt a törvényjavasla­tot, amely 217,000 uj bevándorló bejövetelét teszi lehetővé. Sok menekült lesz az uj bevándorlók soraiban, — és azokat, valamint az uj bevánrolókat itt New Jer­seyben szeretettel várjuk. Vol­tak olyan hangok is a képviselő­házban, hogy minek nyitj uk meg Amerika kapuit uj polgár jelöl­tek előtt. Azt üzenem azok szá­mára, hogy itt igenis van hely és a jelenlevő nagyrabecsült közön­ség a legjobb kiszolgálásban ré­szesüljön és egy kedves délután és est kellemes emlékével térje­nek otthonukba. ROEBLINGI TUDÓSÍTÓ Hungarian Hours RÁDIÓ Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, 1300 Ke. Directed by: Michael B. de Kovács__________________ 200 Genesee St., Trenton, N. J. Phone 6:0159 lehetőség becsületes emberek számára — és ha mind a 217,000 uj bevándorló New Jerseybe jönne, akkor sem hoznának ben­nünket zavarba, itt van számuk­ra hely, lehetőség és munkaalka­lom.” Mr. Troast beszéde során megemlékezett arról a tényről, hogy Amerika tisztában van a vasfüggöny mögött szenvedő eu­rópai nemzetek problémáival — és beszéde végén kifej ezést adott reményének, hogy Magyaror­szág népe ismét szabad és füg­getlen lesz. PAUL L. TROAST kormányzó-jelölt életrajzi adatai: Egész biztos, hogy a new jer­­seyi magyarságot érdekelni fog­ja, hogy ki az az ember, aki olyan impozáns győzelmet ara­tott az előválasztáson, — és ki az az ember, aki felé olyan biza­lommal néz a párt és a választó polgárság. Mr. Troast egész életében a Republikánus párt tagja volt — kétszer is képviselte New Jersey államot mint az országos Re­publikánus konvenció reprezen­tánsa és 1946. óta elnöke a Pas­saic Megyei Republikánus Pénz­ügyi Bizottságnak. Paul L. Troast Garfielden szü­letett 58 évvel ezelőtt. Ott végez­te iskoláit, Passaic városában bontakozott ki karrierje és Clif­­tonban van háza és ott van iro­dája is. Olyan városokban nevel­kedett és dolgozott, ahol bőséges alkalma volt megismerkedni az amerikai magyarokkal, olaszok­kal, lengyelekkel és azokkal az Európából Amerikába vándorolt nemzetiségekkel, akik itt keres­tek boldogulást, szabadságot és karriert. Mint mérnök és építő mindig közel volt a dolgozó osz­tályokhoz — akiknek szorgalma, takarékossága, hűsége Ameriká­hoz kora fiatalságában felkeltet­te a figyelmet. A fiatal mérnök szervező te­hetsége > korán megnyilvánult. Még a karrierjének kezdetén magához ragadta az irányítást és a 37,000,000 dolláros Passaic Völgyi Vízügyi Bizottságban, — ez az a hatalmas vizelosztási mun ka, amely Paterson, Clifton és Passaic városok hatáskörébe tartozik, — korán megalapozták Paul L. Troast karrierjét. Nagy arányokban bontakozott ki Paul L. Troast karrierje. A- kármilyen siker állott előtte — sohasem kerülte ki a közérdekű munkákat, — sőt kereste azokat és az elsők között járt, akik a Vöröskereszt — és más közérde­kű munkákban résztvettek. A Passaici és dél Bergeni kör­nyékben a Vöröskereszt csoport­(Folyt, a 3-ik oldalon) A Függetl§nség szerkesztője és képviselője Kovács B. Mihály CÍME: , 200 Genesee St. Trenton, N. J. Telefon 6-0159 Hivatalos órák hétfőtől péntekig 5 órától 6-ig. Előfizetések, hirdetések és helyi ügyek intézése itt.

Next

/
Thumbnails
Contents