Függetlenség, 1953 (40. évfolyam, 3-53. szám)

1953-09-17 / 38. szám

1 Q1 Q a OUR FOURTIETH ANNIVERSARY YEAR a lt/lO X Negyvenedik Jubileumi Evünk____________^ 1953 Vizsgáljatok meg mindeneket s a jót tartsátok meg! SZENT PÁL Hungarian News of Trenton Haza csak ott van, ahol jog is van! PETŐFI YEAR 40. ÉVFOLYAM — NO. 38. SZÁM. TRENTON, N. J., 1953. SZEPTEMBER 17. Ten Cents per Copy—$2.00 per Year Befejeződött a koreai hadi­foglyok kicserélése Bár hadvezetőségünk tudo­mása szerint még mintegy 900 amerikai hadifogoly van a kommunisták kezében, hiva­talosan a koreai háborúban hadifogságba esett katonák kicserélése mindkét oldalon befejeződött, azoknak a hadi­foglyoknak a kivételével,/ kik nem akarnak hazájukba visz­­szatérni. Az Egyesült Nemze­tek ellenőrzése alatt körülbe­lül 26,000 ilyen hadifogoly van, kiknek majdnem kéthar­mada kínai, mig a kommunis­ták 300 koreai és 20 nem-ko­reai, de nagyobbrészt ameri­kai hadifoglyot voltak képe­sek annyira átgyurni, hogy e­­zek viszont a kommunista u­­ralom alatt akarnak maradni. A fegyverszüneti egyez­mény szerint az ilyen hadifog­lyokat semleges hatalmak vé­delme alá kell helyezni, mig a későbben összehívandó béke­tárgyalásokon ezek sorsáról végleges intézkedés nem tör­ténik. Az egyezmény alapján az egyik ilyen semleges ellen­őrző hatalom India lett. Sok örömük ebből a megbízatás­ból az indiaiaknak nem lesz, mert a komunisták kierősza­kolták azt a jogot, hogy ők a visszatérni nem akaró hadi­foglyok táborába bizottságot küldhessenek, melynek tagjai békés utón próbálhassák a ha­di foglyokat a hazatérésre rá­bírni.' Az ellenőrzéssel megbí­zott indiai katonaságnak már az első napon meggyűlt a baja a renitenskedő hadifoglyok­kal. Ugyanis amikor ezek meglátták, hogy a hadifogoly tábort körülvevő drótkerítés mögött a kommunista bizott­ság t tagjai figyelgetik őket, kövek és a kezükbe kerülő más tárgyak dobálásával ad­tak kifejezést Unatkozásuk­nak. Mivel az indiai katonák­nak csak könnyű oldalfegy­verrel lehet teljesíteni szolgá­latod a hadifogoly táborban, ugyancsak nehéz dolguk volt mig a méltatlankodó hadifog­lyokat sikerült nekik betusz­kolniuk a barakokba és sát­rakba. Ezzel szemben a pekingi kommunista rádió nagyhangú leadásokban próbálja a világ­gal elhitetni, hogy az állítólag visszatérni nem akaró hadifog lyok nem egészen saját akara­tuknál fogva határozták el magukat eíre a lépésre, mert mindjárt az első 500 közül 9 megváltoztatta előbbi állás­pontját. Ha ez valóban igaz is lenne, sokat mégsem jelente­ne, mert ilyen kis arányszám egy adott ténynek az irányán nem változtat. Azonban az U. N. katonai vezetősége számit arra, hogy a kommunista ura­lom dacára is egy jó néhány hadifogoly végül mégis csak vissza fog akarni térni a hazá­jába. Erről maguk a kommu­nisták gondoskodtak már jó­­előre, amikor állítólag a hadi­foglyok közé agitátorokat csempésztek be, akik nemcsak rábeszéléssel igyekeznek meg­győzni a kommunista ellenes hadifoglyokat, de később sa­ját maguk, — mint megtért kommunisták visszatérve n hadifogságból, — kitűnő pro­paganda eszköz gyanánt fog­ják szolgálni a kommunizmus ügyét. Ilyen ártatlannak lát­szó kis huncutság is hozzátar­tozik a hideg háborúnak ki­számíthatatlanul sok apró módszeréhez. i A koreai békekötés elöcsatá­­rozásai az U. N.-ben A kommunisták igen értik a módját annak, hogy miként lehet megzavarni a már előbb elintézettnek látszó nemzetkö-. zi megállapodásokat. Ez a hideg háborúnak magasabb technikája, amit legújabban a kínai vörös kormány pró­bált gyakorlatilag alkalmaz­ni. Chou En-lai, a kínai kom­munista külügyminiszter be­advánnyal fordult a United Nations titkári hivatalához, melyben azt ajánlotta, hogy a koreai békekonferencián ne­­csak a tényleges hadviselőfe­lek, de Sovjet Oroszországon kívül egyes ázsiai országok képviselői is részt vehessenek. A beadványban azt állítja kí­nai külügyminiszter, hogy In­dia különösen érdekelve van abban, hogy a koreai békekon­ferencián Indonesia, Pakistán és Burma képviselői is helyet foglalhassanak. A United Nations General Assembly, mely az Egyesült Nemzetek össztagjainak plé­numát képezi, post kedden kezdi tárgyalni a koreai béke konferenciának előz etesen megállapított tervezetét, mi­nek végleges jóváhagyása a tárgyalások eredményétől függ. E tárgyalások folyamán természetszerűleg erős vitára van kilátás, mit Chou En-lai beadványában kifejezett azon kívánság is fokozza, hogy en­gedjék meg úgy Vörös Kíná­nak, mint a kommunista É- szak-Koreának, hogy megbí­zottaik részt vehessenek e tár­gyalásokon. Mivel a United Nations egyik országot sem fogadta tagjai sorába, azért igen valószínű, hogy nem en­gedi meg nekik olyan tanács­kozásokon részt venni, amiket a tag-országok folytatnak. Mindenesetre Oroszország erősen fog kardoskodni a kí­naiak ajánlatának elfogadása mellett és ez egy újabb ok lesz arra, hogy Vishinsky folytat­hassa az ő erőszakos hideg há­borús politikáját a diplomá­ciai téren, mint ahogy a kínai és koreai kommunista hadse­regek alkalmazták a tényleges háború eszközeit a koreai harctéren mindaddig, amig belátták, hogy minden áldo­­(Folyi. a 4-ik oldalon) Százezer dollár a viz alól '... A “Flying Enterprise” nevű, tavaly januárban elsülyedt ha­jón,—amelynek Woodbridge, N. J.-i kapitánya, Kurt Carlsen az­zal tette magát híressé, ;hogy napokon át élete kockáztatásá­val igyekezett megmenteni a viharban kettétörött süyedő ha­jót — amint most kiderüt, több mint 100,000 dollár értékű ame­rikai és angol pénz volt. Mintegy 100,000 dollárnyi elázott papír­pénzt és értékpapírt a biztositó társaság máris felszínre hoza­tott az angol csatorna fenekén heverő hajóroncsból s azt egy gelgiumi bankban szárítják. A londoni biztosítócég szerint a hajó $250,000 értékű pénzt és értékpapírt vitt postacsoma­gokban, mint egy svájci bank New Yorkba irányított külde­ményét. A búvárok munkája egyelőre abbamarad a rossz idő­járás miatt, de a menthető érté­keket igyekeznek majd még felszínre hozni, habár kétségte­len, hogy a teljes összeget lehe­tetlenség mind megmenteni, mert egy része a sós viz marta­léka lett. Érdekes, hogy Carlson kapi­tánynak állítólag nem volt tu­domása arról, hogy milyen óri­ási kincset visz a hajóján. HOGYAN LÁTJÁK MA MÁR OTTHON AZ OROSZOKAT? A magyarországi kommu­nistáknak uralmát egyre inkább a bizonytalanság érzete jellem­zi. Sztálin halála óta ez egyre érezhetőbb mindenütt. Különö­sen azoknál, akik a mai rend­szer mellett erősen exponál­ták magukat. Bár a szovjet propaganda egyre hangoztatja az oroszok magasabbrendüségét, a magyar közvélemény üres fecsegésnek tartja ezt. Látták nagyon jól a “felszabaduláskor,” hogy mit je­lent a “magasabbrendü szovjet­ember” a valóságban. Talán egyetlen terület, ahol több-keve­sebb sikere van ennek a szovjet propagandának, az iskola. A kis gyermekek, akik nem ismertek mást, ha nem áll mögöttük céltu­datos felvilágosító munkával az otthon, könnyen elhiszik a kom­munista tanításokat. Az orosz “kultúráról” és az orosz életformáról” a legtöbbet mégis azok tudják elmondani, akik éveken keresztül a Szovjet­unióban voltak hadifoglyok. E- zek a sok szenvedésen keresztül­ment magyarok elmondják, hogy az oroszok úgy élnek, mint az igavonó állatok; ünnepük és pi-Tóth István színművész és színigazgató az amerikai ma­gyarság halottja. Negyedszá­zadnál tovább küzködött az it­teni magyar végeken, hogy ma­gyar színházat adhasson ameri­kai honfitársainak, fenntartsa bennük a magyar szó és dal kul­tuszát és végigment mindazon kálváriákon, melyekkel ez a hi­vatás együtt jár azok számára, akik a magyar kedély és művé­szet varázsával akarják tovább­ra is fenntartani az óhaza iránti szeretetet és szolgálni a magyar együvétartozást. Tóth István a régi gárdából való, kitűnő színész volt. Jóizü játékát természetesség és igaz átérzés jellemezte. Thury Ilona, Hegedűs Lajos, Horváth Lajos és a többi feledhetetlen régiek után elment Tóth István is és ez­zel mintha lezárult volna az a­­memerikai magyar színészet legszebb és legtisztábban művé­szi korszaka, amelynek színé­szeiben még Blaha Lujza sziv­­hezszóló, aranykedélyü magyar­sága élt . . . Tóth Istvánt felesége, Kon­dor Mariska, az ismert énekmü­­fvésznő gyászolja. A New York­ban végbement temetésen sokan voltak jelen és velük gyászol minden amerikai magyar is, aki Tóth Istvánt s művészetét is­merte és szerette. henésük nincsen. Ha hozzájut­nak, alkoholba fojtják keserűsé­güket.. Ez jelenti számukra az egyetlen kikapcsolódást s örö­met. Félnek, a besúgóktól, nem bíznak senkiben sem. i Magyarországon a terror egy­re növekszik. Ez is a kommunis­ták félelmével és szorongatásá­­van van kapcsolatban. Az orosz megszállás óta mindig volt ter­ror, de ilyen nagymértékű, mint Stalin halála óta még soha. Azok az igazi terroristák, akik féltik pozíciójukat és úgy vélik, hogy ezzel meghosszabbíthatják azt. A kommunisták tisztában vannak azzal, Hogy a magyar társadalom nagy többsége vái;ja az amerikaiakat, bár nincs tisz­tában azzal, hogy mit jelent az amerikai életforma. Épen ezért a hazai propaganda rávetette magát az amerikaiak ócsárlásá' ra. A legvadabb hazugságokat akarják elhitetni. A magyar közvélemény azonban már helye­sen értékli ki a kommunista pro­pagandát és a nyugati rádió­adások alapján körülbelül tisz­tán látja a helyzetet és azt az é­­letformát, amelyben a nyugati nemzetek élnek. Dr. Soós Géza Ligo­­nierbe menet autó' szerencsétlenség áldozata lett... A Ligonier-i Napok-ra az or­szág különböző részeiből vona­ton, autón, autóbuszon igyeke­zett a magyarság... Református papok, egyházi vezetőféríiak és világi emberek, vendégek egy­aránt . . . Ligonier, Pa. szép ma­gyar ünnepélyek és népes gyűlé­sek színhelye volt, de az idei ün­nepségek és gyűlések hangulatát valahogy megzavarta és gyá­szossá tette Dr. Sóós Géza lel­kész halálosvégü autóbalesete, aki maga is Ligonierbe igyeke­zett Washingtonból... Dr. Sóós egy barátjával, Ko­szorús Ferenc volt magyar ve­zérkari ezredessel, az elmúlt szombaton éjszaka a zuhogó eső­ben hajtott a 30-as országúton amikor McConnelsburg, Pa. kö­zelében egy hirtelen kanyarnál kocsija nekiszaladt egy kis hid kőkorlátjának... Sóós Gézának még volt annyi lélekjelenléte, hogy egy közeli farmer segítsé­gével mentőket hivatott, sőt, se­gített barátját a mentőkocsiba emelni és csomagját is berakta, és ő is beült a mentőautóba, hogy kórházba kisérje Koszorúst, a­­kiből patakokban ömlött a vér, mert a homloka és az egyik lába térdnél súlyosan megsebesült... Útközben, ahogy a mentőautó a kórház felé tartott, egyszer csak Sóós Géza lefordult az ülésről és amire a kocsi beért a kórházba, Dr. Sóós Géza már halott volt... 5 kicsi gyermeket hagyott árván s egy családjáért napestig dolgo­zó asszonyt özvegyen ... A tragédiát csak tetőzi az a tény és tudat, hogy Dr. Sóós Géza, a Montreat, N. C.-i theolo­­giai szeminárium tanára, néhai Gróf Teleki Pál miniszterelnök­ségi titkára, volt törvényszéki biró, stb., aki a háború után Genfben theologiai tanulmánya­it is elvégezte és aki annyi harc, küzdelem, vergődés után végre most ért volna el igazi karrier­jének “feljárójához” ... ez a Dr. Sóós Géza, akinél többet a hon­talapok érdekében aligha tett bárki is, akinél nagyobb tudásu, képzettebb magyar ember kevés van Amerikában... ez a Dr. Sóós Géza csupán 4Q éves volt ... fi­atal, életerős, tele ambícióval... nagy tervekkel . „ . Sóós Géza elindult szombaton Washingtonból, Ligonier, Pa.-ba ünnepélyre, gyűlésekre... s meg­érkezett oda... a saját temetésé­re... Kedden a Ligonieri Bethlen Otthon templomában ravataloz-Az Amerikai Magyar Szövetség közleménye WASHINGTON AMERI­KA “MEKKÁJA” Aki Washingtont még nem látta, az igazában véve Ameri­kát nem ismeri. Washington vá­rosának a vezetői és lakói a láto­gatóval szemben úgy viselked­nek, mintha ők lennének az e­­gész nemzetnek a vendéglátó házigazdái. Amikor ä látogató Washingtonba jön, akkor az is­merősöknek, vagy a szállodák vezetőinek csak egy gondolata van s' az az, hogy a látogató mi­nél jobban érezze magát. S ez a­­zért van igy, mert a washingto­niak büszkék a nemzet főváro­sára. A KONVENCIÓK DELEGÁTUSAI álatlában azt tapasztalják, hogy a washingtoni szállodák elsőran­­guak, udvariasak, kényelmesek s aránylag mérsékelt árúak. A világsajtó központja itt van s e­­zért történik az, hogy a wash­ingtoni konvenciókról mindig több kerül az újságokba, mint bármelyik más városból. A taxi­kocsi (10,000) nem drága “mé­ter” szerint, hanem “zónák” szerint számítják az utasok di­ját. (Például a vasúti főállomás­ról a Willard Hotelig, ahol az AMSz október 6 és 7-i kongresz­­szusa lesz, 40 centet fizet egy u­­tas, ami “méteres” taxi ár szá­mítás esetén sokkal többe kerül­ne.) Autóbusz és villamos kocsi közlekedés sürü, az egész várost behálózza és gyors. A legkülön­félébb nemzetiségű és fajtájú vendéglők és mulattató helyek sokasága található a városban. Amerika legtávolibb pontjáról 12 óra alatt (repülőn) elérhető Washington. DELEGÁTUSOK HOZZÁ­TARTOZÓI mint turisták és vakációzok föl­­tétlen tudni szeretnék, hogy mi vár rájuk Washingtonban, ha ők is eljönnek az AMSz Országos ták fel s szerdán, szeptember 9- én ment végbe a temetése lel­késztársai nagy sokaságának részvételével . . . Alig pár éve volt Amerikában, viszontagságos, sokat dolgozó és sokat nélkülöző élet után jutot­tak el ide Dr. Soós Géza, felesé­ge és gyermekei és ime . . . egy ostoba autószerencsétlenség mi­lyen szörnyű katasztrófát tud zúdítani egy anyára s öt gyerme­kére... És reánk, magyarokra, barátaira, tisztelőire, akik sze­rettük és értékeltük Dr. Soós Gézát.*. Hungarian Hours — RÁDIÓ — Magyar órák Kongresszusára ez év október 6 Washington időjárása októ­berben az ősz kezdetén, a leg­szebb. Nincs még egy amerikai város, amely történelmi emlékek ban olyan gazdag lenne, mint Washington s ugyanakkor a leg­modernebb üzletek s kényelmi szempontok jellemzik a várost. Akiket a világ legértékesebb képtárai, múzeumai és emlék­művei érdekelnek, az aligha mu­laszthatja el Washington látoga­tását. A 48 független állam szö­vetségének a fővárosa lévén, itt (Folyt, a 3-ik oldalon) MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, 1300 Ke. Directed by: Michael B. de Kovács 200 Genesee St., Trenton, N. J. Phone 6:0159 HÍREK Í MONDATBAN VARGA BÉLA prelátus, az úgynevezett Magyar Nemzeti Bizottmány elnöke európai utón van s állítólag felkeresi Horthy Miklós volt kormányzót is, aki családjával Portugáliában él. HORTHY MIKLÓS volt ma­gyar kormányzó egy körlevél­­szerű nyilatkozatot bocsátott ki (melyben ott áll az is, hogy la­pokban le nem közölhető) s an­nak értelmében az államfői ha­talmat és “legfőbb haduri jogai­nak” gyakorlását átvette az emigrációban s a katonai ügyek vezetésével a németországi Breitscheidben élő Sónyi Hugó ny. vezérezredest bízta meg leg­kegyelmesebben . . . KÁLLAY MIKLÓS volt ma* gyár miniszterelnök, akit annak idején a németek “mozeütottak” el pozíciójából, a közeljövőben száműzetésének színhelyét Olasz országból Amerikába teszi át s ezzel előáll az a cifra (hogy ne is mondjuk: pazar) helyzet, hogy az Egyesült Államokban már két volt magyar miniszter­­elnök is lesz (nem beszélve egy sereg miniszterről). DETROITBAN a televízión a hires Debrecen Cafe tulaj donos­­aője bemutatta, hogyan kell el­készíteni a hires magyar ételt, a székely gulyást (miután annak receptjét a Detroit Free Press leközölte). A NYUGAT-NÉMET válasz­tási harcok egyik kortesgyülé­­sén, Hanoverben, a szónokok Hitlert Napóleonhoz hasonlítot­ták, hangoztatva, hogy ő volt az, aki megmentette Nyugat-E uró­­pát a kommunizmustól. (Meg­jegyzés: Fél-európának, köztük szegény szülőhazánknak és em­berek millióinak feláldozásával . . . nem is beszélve azokról a szörnyűséges, talán félévszáza­dig is nyögendő károkról, ami­ket Hitler a saját népének, köz­vetlenül Németországnak és a néme.t népnek okozott!) GEORGE SANDERS angol üzletembert, akit a Vogeler-ügy­­ben a kommunista magyarorszá­gi kormány 3 évi börtönbünte­tésre ítéltetett, most szabadon bocsáttatta.

Next

/
Thumbnails
Contents