Függetlenség, 1953 (40. évfolyam, 3-53. szám)
1953-08-06 / 32. szám
1913 ★0UR FOURTIETH ANNIVERSARY Npo*wpnprlik Jiihilpnmi Éviink YEAR^ 1953 YEAR 40. ÉVFOLYAM — NO. 32. SZÁM TRENTON, N. J., 1953. AUGUSZTUS 6 Vizsgáljatok meg mindeneket s a jót tartsátok meg! SZENT PÁL Hungarian News of Trenton Haza csak ott van, ahol jog is van! PETŐFI Ten Cents per Copy—$2.00 per Year “HERITAGE” — mozikép az emberi jogokról, iskolai használatra Koreai magyar veteránok és hozzátartozóik figyelmébe... Az Amerikai Magyar Szövetség Országos Kongresszusa ez év október 6 és 7 napjain lesz Amerika fővárosában, Washingtonban. Az ORSZÁGOS KONGRESSZUS közebédjét, október 7-ikén, a KOREÁBAN szolgált magyar származású amerikai veteránoknak a tiszteletére s a KOREÁBAN hősi halált halt amerikai magyar katonák EMLÉKEZETÉRE kívánjuk tartani. A visszatért veteránokat s az elhunytak hozzátartozóit az amerikai magyarság nevében megbecsülésünk, hálánk és tiszteletünk emlékiratával szeretnénk személyesen kitüntetni az AMSz kongresszusán. Ez a közebéd csakis akkor lehet teljes, közös és emlékezetes, ha mindenkit meghívhatunk, akinek ott kellene lenni. Igazgatóságunk nevében kértük országos nagy egyleteink elnökségét s az amerikai magyar egyházak lelkipásztorait, hogy küldjék be a koreai veteránok nevét és címét az AMSz irodájába. Reméljük, hogy kérésünknek legtöbben eleget is tesznek. Mivel se Szövetségünk, se más amerikai magyar központi iroda nem rendelkezik a koreai veteránok címjegyzékével, kérjük, hogy az alábbi szelvényt töltsék ki az érdekeltek s azt mielőbb szíveskedjenek beküldeni az AMSz irodájába, hogy legkésőbb augusztus folyamán kiküldhessük személyes meghívónkat. American Hungarian Federation 1624 Eye Street, N. W. Washington 6, D. C. Szíveskedjenek meghívót küldeni a “KOREAI VETERÁNOK” tiszteletére rendezendő, 1953 október 7-iki, washingtoni AMSz közebédre az alábbi névre és címre: Veterán neve: Címe: 1...........................:.................................................................. 2........;......................v....................................................................... 3. .............ru.".:..................................................................... Megjegyzés: ......................................................................... A szelvényt beküldte: aláírás cim SZENT ISTVÁN ÜNNEP NEW YORKBAN Taft szenátor halála súlyos veszteséget jelent az amerikai belpolitikai életre Az amerikai belpolitikai életnek a múlt héten szomorú eseménye volt Robert A. Taft szenátornak halála. Az Egyesült Államoknak sok oldalú gazdagságához mérten aránylag kevés igazi nagy államférfiúval rendelkezik. E kevés között, különösen, hogy súlyos betegségére az egész ország felfigyelve szinte drámai körülmények között halt meg, róla még politikai ellenfelei is mint egyik legnagyobb amerikai államférfiuról emlékeznek meg. Meghalt Mr. Republican, — írják az amerikai újságok. Taft szenátor ugyanis nemcsak a republikánus pártnak volt a feje a szenátusban, de őt tekintették a párt eszének, a trón mögötti hatalom birtokosának és egyszersmind a republikánus eszmék és elvek szimbólumának. Ezért hívták őt Mr. Republican-nek. Minden kiválósága dacára is, bár háromszor próbálkozott meg azzal, hogy a republikánus pártnak elnök-jelőlije legyen, mindannyiszor kudarccal járt e kísérlete. Az első két ízben Thomas Dewey, New York állam kormányzója, s harmadszor Eisenhower tábornok nyerte el vele szemben a jelöltséget és az utóbbi egyszersmind az E. Á. elnöki hivatalát is. Ugyanis bármennyire is elismerték a republikánusok Taft-nek képességeit, mint konzervatív politikust, nem tartották a legalkalmasabbnak arra, hogy a különleges népsze rüséget igénylő szavazat többséget ő a republikánus pártnak megszerezhesse. így a saját pártjának politikai érdekeire való tekintettel sohasem kapott lehetőséget arra, hogy az ország elnökévé választhassák. Lehet, hogy a pártnak igaza volt, mert ha Eisenhower helyett talán ő képviselte volna a republikánus pártot, akkor esetleg ma Stevenson lenne az Egyesült Államok elnöke. Természetes ez csak olyan találgatás, amire határozott választ nem lehet adni, azonban kétségtelen, hogy Eisenhower megválasztása után Taft-et nemcsak legfontosabb politikai tanácsadójának, de közvetlen jó barátjának is tekintette. Eisenhower elnök adminisztrációjának zavartalan működését Taft halálával komoly bonyodalmak fenyegették. Ugyanis ahhoz, hogy az elnök adminisztrációja különösebb politikai akadályok nélkül legyen képes működését teljesíteni, feltétlenül szükséges, hogy a Kongreszszus mindkét házában az uralmon levő párt többségben legyen. A 96 tagból álló szenátusban mig Taft életben volt, 47 demokrata, 48 rendes és 1 független (Morse szenátor Oregon államból) republikánus szenátor volt. A republikánusok többségben voltak és igy a szenátus a republikánus vonalon lett megszervezve. Ez azt jelentette, hogy az összes bizottságok és albizottságok elnökei és a bizottsági tagok többsége a republikánus szenátorok sorából került ki. Minden törvényjavaslatot előbb az erre illetékes bizottságokban tár gyalnak meg, s ha bizottság a törvényjavaslatot nem tartja alkalmasnak szavazás végett a szenátus illetve az alsóház plénuma elé vinni, akkor abból törvény nem lehet. így tehát a Kongresszus bármelyik házában többségbe került ellenzéknek módja van az adminisztrációnak működését megbénítani. Morse szenátortól függött a republikánusok többsége a szenátusban Ha egy szenátor meghal, helyettesét annak az államnak a kormányzója nevezi ki, mely állam a szenátort megválasztotta. Taft-et Ohio szavazói választották meg igen nagy többséggel a republikánus ticketten, noha az állami adminisztrációt, s igy természetesen a kormányzói tisztséget is a dehiokrata párt jelöltjei nyerték meg. Ennek következtében Ohio állam kormányzója Taft helyébe egy demokratát fog kinevezni és igy a szenátusban 48 demokrata, 47 rendes és 1 független republikánus szenátor lesz. Morse szenátor, bár republikánusnak lett megválasztva, úgy látszik valamilyen oknál fogva majdnem mindig a demokrata vonalon szavazott és ha ezt továbbra is folytatná, akkor a demokraták kérhetnék a szenátus újraszervezését, mert a 47 republikánus szavazattal szemben a demokratáknak 49 szavazatjuk lenne. Morse szenátor azonban kijelentette, hogy mivel az ország választóinak a többsége a republikánusokra szavazott, azért ő nem akar a többség ákaratával szembeszállni és nem nyújt segítő kezet a demokratáknak a szenátus újraszervezésére. így tehát, ha szorosan a pártvonalon szavaznak a szenátorok, Morse szavazatával együtt mindegyik párt 48 szavazattal fog rendelkezni. Ilyen esetben a döntés a szenátus elnökétől függ, aki történetesen az E- gyesült Államok alelnöke, a republikánus Richard M. Nixon. Ennek következtében Eisenhower administrációja és Kongresszus közötti együttmüködés egyelőre biztosítva látszik, bár a két pártnak meglehetősen egyforma ereje bizonytalanná teszi a jövő évi választást, melyen az alsóház tagjait teljesen és a (Folyt, a 4-ik oldalon) A világtörténelem mai válságos napjaiban, az amerikai iskoláknak nemcsak szaktárgyakra kell növendékeiket oktatni, hanem arra is, hogy a mai világ feladataira felkészüljenek. Ilyen feladat az is, hogy mindenki teljesítse saját külön kötelességét annak érdekében, hogy az emberi szabadságjogokat megőrizhessük és kiterjeszthessük. Ezt az elvont szabályt azonban kézzelfoghatóan kell a fiatalokkal megértetni. A “Heritage” címen most közzétett rövid mozidarab ezt a célt szolgálja. A középiskolák felső osztályainak tanulói részére készítették és áz ország több részén már sikerrel be is mutatták. A film felnőttek részére is élvezetes és tanulságos szórakozást nyújt. Kilenc percig tart a lejátszása, de kimerítő vitáknak is alapul szolgálhat, ami a film megalkotásának egyik célja. Színes rajzokból összeállított, u. n. “animated film” a darab, amelyhez élvezetes magyarázatot fűz a rendező. A “Heritage” , azt vitatja, hogy a Teremtő természetes jogokkal ruházta fel az embert, amelyeknek birtoka az állatok felé helyezi őt. Hogy milyen fontos az, hogy tiszteletben tartsuk mindenki személyes jogait, Tom Allman egynapi életének bemutatása érzékelteti. Tom Allman az u. n. átlagember, akinek épen olyan jogai vannak, mint másoknak, s aki értékeli is e jogokat. De ma valami különös dolog történt vele, amikor kilépett az uccára, hogy a hivatalába siessen. Aggasztja fiának sorsa, akit besoroztak, családi bajok bántják, aggódik a fizetetlen számlák gyarapodásán, és bosszantja a sok előírás és megszorítás, amivel a város és az állam terhelik. “A vadállatnak több szabadsága van, mint nekem. Bárcsak a dzsungelben élhetnék!” Tom tehát vadállattá alakul — csak épen beszélni is tud. Beleveti magát autójába és nagy sebesen vágtat előre, nem törődve a forgalmi szabályokkal. Leüti a “no parking” -ot jelző oszlopot; kineveti a szavazókat, ákik a szavazóhelyiség előtt sorukra várnak; félrelöki az embert, aki érdemes jótékony célra adományokat gyűjt; felborítja a kínai gyümölcsárus készleteit; beerőszakolja magát a tömött felvonókészülőkbe; félrelöki az előtte állókat és végül is . . . börtönbe kerül, ahol aztán ráér gondolkozni egy kicsit. Azzal kezdi, hogy “Én csak a jogaimmal éltem!” De a mozigép megszólal: “De másoknak is vannak jogaik!” Minthogy a történelem során mindig akadtak bitorlók, akik e jogokat kétségbevonták, szükség volt arra, hogy újra és újra meghatározzák és biztosítsák azokat. A történelem lapjait nézegetve, látjuk a Tízparancsolat, a Hegyi Beszéd, a Magna Carta, a Függetlenségi Nyilatkozat és a Bill of Rights megszületését. A- hol pedig a szabadság jogokat nem becsülték meg, zsarnokok jutottak uralomra. Az emberek elvesztik legelemibb jogaikat, a szólás és a vallás szabadságot, a pályaválasztás és változtatás, a szabad költözködés jogát. Az egyén csak annyit ér, amennyit az állam javára áldoz. Tom Allman rájön arra, hogy csak akkor élvezheti a saját jogait és szabadságát, ha a mások jogait és szabadságát is tiszteletben tartja. Tom Allman tehát ismét elindul hazulról; követi a forgalmi előírásokat; megáll, hogy leadja szavazatát; pénzt dob a perselybe, amelyben közkórház részére gyűjtenek; gyümölcsöt vesz a kínai árustól és amikor a felvonógép tömve van, félreáll az útból, hogy a sorára várjon. Érzi. hopy most hozzájárult ahoz, hogy a mi egész szabad világunk fennmaradhasson, mert másokat is hozzásegített ahoz, hogy,élvezhessék a jogokat, amelyeket ő nagyrabecsül. A filmet három felekezet reprezentánsai készítették el. A “Heritage” előállítói: a csikágói Catholic Youth Organization, a protestáns United Christian Youth Movement és a zsidó Anti-Defamation League. Az iskolákban a McGraw-Hill Book Company filmosztálya terjeszti. Baj van a “Paradicsommal!” (“Vannak munkásaink, akik nem értékelik kellően azt a színvonalat, amit a szovjetrendszernek köszönhetnek.” Idézet a Pravda 1947. szeptember 3-i számából.) A kommunista párt hivatalos lapjának hat év előtti frázisa ma több mint igazság. Az utolsó két hónap folyamán, a kommunista uralom alatt szenvedő, u. n. csatlós államok munkásai nemcsak hogy “nem értékelik” a színvonalat, amit a szovjetnek “köszönhetnek,” hanem lázadozva tüntetnek ellene. A leghevesebb tüntetés Berlin keleti részén történik. Azon a vidéken, amelyről a kommunisták azt hirdették, hogy a ‘‘Munkások Paradicsoma,” a dolgozók százezrei, vonultak fel vörös-ellenes zászlók alatt. Letépték a kommunisták plakátjait és a vörösök tankjait kövekkel és botokkal támadták meg. Az oroszok teljes visszavonulását követelték Németország területéről. Ami ennél is több, munkások hősi halált szenvedtek, hogy ezt kivívják. Hasonló tüntetések folytaik le Kelet Németország más nagy városaiban is. Csehszlovákiában sztrájkok és tüntetések voltak a kommunista úralom ellen. Az ottani valutarendezés megsemmisítette a lakosság készpénzvagyonát. Uj, teljesíthetetlen követeléseket állítottak fel a gyári munkásokkal szemben. A németországi tüntetésekhez hasonlóan, a tiltakozások a munkásoktól eredtek, akik kik kétségbeejtő helyzetükön kívánnak javítani. Lengyelországból és Magyar(Folyt, a 4-ik oldalon) Az idei Szent István Napi ünnepséget az Amerikai Magyar Katolikus Liga new yorki szervezete rendezi meg augusztus 16-án, vasárnap délután a St. Patrick ktedrálisban. Mint az előző években, most is Francis Spelman biboros-érsek presideál, fényes papi segédlettel az ünnepélyes vesperán, amely délután 3 órakor kezdődik. Az amerikai magyarság a múltban is felekezeti és politikai különbség nélkül vett részt az országalapitó első magyar király emlékünnepén. A rendezőség ezúttal is szeretettel hiv minden igaz érzésű magyart, jöjjenek, vegyenek részt ezen a szép magyar ünnepélyen. Énekeljünk együtt a magyar himnuszt a hatalmas, hires new yorki katedrálisban! Az idei Szenet István ünnepséget rendező bizottság e helyről is felkéri a New York környékéről részt venni szándékozó egyházakat, testületeket, egyleteket, és magánosokat, hogy ezen részvételi szándékukat minél előbb bejelentenei szíveskedjenek, hogy részükre helyet tudpanak biztosítani. ((Eddig a következő egyházak jelentették be részvételüket: Trenton, Roebling, Perth Amboy, South River, Passaic, Bridgeport, Fairfield,'So. Norwalk, Yonkers és Newark.) A new yorki rendőrség forgalmi osztálya a katedrálisba való felvonuláshoz a Fifth Avenue-t engedélyezte, a 61-ik utcától kiindulva. A vidékről jövő autóbuszok az East 61-ik utcában, a Madison és Fifth Ave.-k között teszik le utasaikat, ahonnan a katedrálisba való indulás kezdődik. (A buszok ugyanott parkolhatnak üresen.) A díszes felvonulás pontos és fegyelmezett keresztülvitele céljából a rendezőség előre bocsátja a következőket: először jönnek a marshallok, a zászlósok, a kis, magyar-ruhás leányok, majd a nagyobb magyarruhás leányok. Utána a diszruhás zenészek, énekesek, trombitások és dobosok. Ezeket követik a magyar, fekete-fehér diszruhás asszonyok, utánuk a színes magyar-ruhások, őket követik az egyesületek képviselői, akik; saját egyleti zászlójuk alatt akarnak vonulni. Ezt kö(Folyt. a 4-ik oldalon) Uj regényt kezdünk! “Álmában is hazudik” c. regényünk rövidesen befejeződik. Uj, folytatásos regényünk Gárdonyi Géza: ‘AGGYISTEN BIRI’ cimü csodálatosan szép, igazán magyar regénye lesz, amely minden bizonnyal tetszeni fog olvasóink legtöbbjének. Az uj regényre már most felhivjuk a figyelmet és arra kérjük olvasóinkat, adják át szomszédaiknak, barátaiknak, ismerőseiknek a lapot, akiknek esetleg még nem jár, hadd járassák ezentúl ők is és olvassák ők is ezt az uj regényt, amely Gárdonyi Géza, a nagy magyar iró egyik legszebb regénye, a magyar irodalom egyik remek alkotása ! * * Hungarian Hours — RADIO — Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, 1300 Ke. i Directed by: Michael B. de Kovács 200 Genesee St., Trenton, N. J. Phone 6:0159
