Függetlenség, 1953 (40. évfolyam, 3-53. szám)

1953-07-16 / 29. szám

1913 a OUR FOURTIETH ANNIVERSARY YEAR X Negyvenedik Jubileumi Evünk__________ ★ 1953 Vizsgáljatok meg mindeneket s a jót tartsátok meg! SZENT PÁL Hungarian News of Trenton Haza csak ott van, ahol jog is van! PETŐFI YEAR 40. ÉVFOLYAM — NO. 29. SZÁM. TRENTON, N. J., 1953. JULIUS 16. Ten Cen ts per Copy—$2.00 per Year Az orosz diktátorok harca az egyeduralom megszer­zése iránt A vasfüggöny mögül pár hét óta érkező morajokat, mi­ket Berlinnek orosz megszál­lás alatti részeiben és más német és lengyel városok kö­vezetein dübörgő harci kocsik okoztak, amint azokat a tün­tető tömegek megfélemlítésé­re felvonultatták, — néma csend követte. Ezt várni lehe­tett, mert diktatúrában a tö­megnek a fegyveres erővel szembe szállni teljesen célta­lan vérpocsékolás, ami még a közvélemény k i a lakuíására sem gyakorolhat befolyást, mint ahogyan régen normális Viszonyok mellett a tünteté­seknek ez volt az eredménye, — mivel diktatúrában nin­csen közvélemény. Azonban a vasfüggöny mö­götti zaj az utána következő csend dacára is előrevetette az árnyékát fontosabb esemé­nyek bekövetkezésének. A múlt csütörtökön este rendkí­vül szenzációs hir érkezett a vasfüggöny mögül; a hatal­mat kézben tartó orosz trium­virátusnak egyik tagját, a százezrekre rugó politikai tit­kos rendőrség fejét, Lavrenti Beriát, a kommunista párt és az orosz nép ellenségének nyilvánították. E hirt az orosz hivatalos lap, a Pravda hoz­ta, mely szerint Malenkov be­jelentette a Központi Bizott­ságnak, hogy Beriát letartóz­tatták és rövidesen a legfőbb bíróság elé állítják. így tehát Beria, kiről az a hir járt, hogy nevének puszta említésekor is minden orosznak hideg verej­ték szaladt végig a hátán, rö­videsen a megszámlálhatatla­nul sok áldozatának sorsára fog jutni. Beria az ellene emelt vád szerint idegen hatalom szolgá­latában állt. E szenzációs ki­jelentést minden komolysága dacára is egyes washingtoni politikusok mosolyogva fo­gadták, s közülük valaki igen helyesen megjegyezte, hogyha mi tudjuk, hogy az oroszok 2- ik számú főemberét meg lehet venni, akkor bármily összeget megért volna a vásár. Termé­szetesed még maguk a vádlók, a Malenkov-Beria - Molotov triumvirátusnak megmaradt két tagja sem nagyon hiszi, hogy Beria hazaáruló lett vol­na, de az orosz kommunista igazságszolgáltatás eddigi példáiból következtetve való­színűnek látszik, hogy a nyil­vános tárgyaláson Beria kész­séggel fogja vállalni a vád minden pontját, közöttük azt is, hogy a kapitalista államok szolgálatában állott. Véletlenül Beria megér­demli a sorsát, s ha vele szem­ben a kommunisták a legem­bertelenebb vaflatási mód­szert fogják is használni, hogy bűnösségét bevallja, könnyeket érte senki sem fog hullatni, mert amennyi könny kiömlött ez embernek ember­telensége miatt, az egy árvíz előidézésére is elegendő lett volna. Azonban igen nagy je­lentősége van az ő esetének a­­zért, mert a diktatúrák több­ször megismétlődő, tehát majdnem szabálynak tekint­hető azon alapvonását erősiti meg, hogy a többek által e­­gyüttesen gyakorolt hatalom­nak előbb-utóbb egy személy kezében kell összpontosulni. Ezt megmutatta Stalin is, ki­nek kivételesen az a különös szerencséje volt, hogy abszo­lút diktátori hatalma dacára is előrehaladott korban, ágy­ban párnák között halhatott meg. Stalin okosabb volt, mint a két diktátor kortársa, Hitler és Mussolini, mert ő nem kez­dett háborút, s azonkívül sze­rencséje is volt, mert mikor mégis belekeveredett abba, a jó oldalhoz volt alkalma csat­lakozni. Mi valószínűnek tartjuk, hogy Hitler és Mussolini ese­tén okulva és Stalin példáját követve, a jelenlegi orosz ká­oszból győzelmesen kikerülő diktátor is óvakodni fog a nyílt háborúba keveredéstől. Azonban mig eldül az, hogy a jelenlegi legvalószínűbb két kandidátus, Malenkov és Mo­lotov közül, melyik pusztítja el a másikat, vagy esetleg a világ előtt ma még ismeretlen harmadik az előbbi kettőt, ad­dig sok álmatlan éjszakája lesz a “győztesnek.” De még azután sem fog valami nyu­godtan aludni, mert a diktá­torok megfélemlítésre alapí­tott uralma nemcsak a meg­félemlítettre hat nyomasztó­lag, de még a megfélemlitőnek sem nyújtja a biztonság érze­tét. Meddig maradnak csendben az orosz hadsereg vezérei? A szabad világ demokráciá­ira nézve Beria eltávolítása az orosz aréna porondjáról sem­mi különösebb jelentőséggel nem bir, mert hogy kik, vagy ki a diktátor Oroszországban, az teljesen közömbös addig, amig ott diktatúra van. Azon­ban a vezérek egymás közötti harca növeli az elégedetlensé­get és ennek gyengítő hatását nem kell figyelmen kívül hagyni. De erre sem lehet so­kat építeni, amig a hadsereg meg van elégedve a diktatú­rával, mert a tulaj donképeni erő, ami a diktátornak hatal­mat nyújt, a hadseregben rej­lik. Semmi nyomát nem lehet eddig felfedezni annak, hogy az óriási orosz hadseregben valami nem lenne rendben. Mióta a politikát kiküszöböl­ték a hadseregből a polgári komiszárok int ézményének megszüntetésével, a katonai gépezet szigorúsága biztosít­ja a fegyelmet. Ez csak hábo­rúban rendülhet meg vesztes ütközetek következtében, de (Folyt, a 4-ik oldalon) ELADTÁK KÁRPÁTALJA SZABAD NÉPEIT Köszöntjük Passaic és vidéke magyarságát Abból az alkalomból, hogy a passaici Szabad Sajtó, New Jersey állam magyarságának legrégibb hetilapja a mi lapláncola­tunknak egyik' “láncszeme,” vagyis: a Perth Amboy-i Hiradó-nak, a New Brunswick-i Magyar Hirnök-nek és a Trenton-i Független­­ség-nek egyik testvérlapja lett, szeretettel, szolgálatainkat fel­ajánló, segítő készséggel, magyar testvéri jóérzéssel köszöntjük Passaic és környéke magyarságát. Kérjük, fogadják a mi Szabad Sajtó-nkat úgy, mint alkonyuló, “estébe hajló” amerikai magyar életünk egyik világitó lámpását, fáklyáját, vagy mécsesét, amely­be “uj olajat” öntöttek és amely addig fog égni, amig lesz, aki hittel, odaadással, szorgos buzgalommal, féltő igyekezettel és azzal a magyar érzéssel táplálj a e lángot, amellyel csak születni lehet.. . * * * Igen . . . Amikor most Trentontól Passaic-ig lapjainkkal csak­nem egész New Jersey magyarságához elér szavunk, illő, hogy egy szóra megálljunk és egy kicsit elbeszélgessünk, testvérek ... És amikor most nemcsak “Passaic jött be a mi érdekeltségi körünk­be,” de ugyanígy mi is a “passaici magyarság színe elé” kerültünk, úgy érezzük, illő, hogy bemutatkozzunk. És ez a bemutatkozásunk nem is lehet más, mint annak elmondása, hogy érzésben, gondol­kozásban legtöbbnyire egyek vagyunk, de különösen akkor, amikor magyar fajtánkról és balsors-tépte szegény magyar népünkről van szó . . . Habár ezzel a meghatározással szoktuk a mi amerikai magyar lapjainkat illetni: “Nyelvében magyar, szellemében ame­rikai” — születési adottságunk, magyarságunk és magyar fajtánk­hoz való sírig ragaszkodásunk mégis mindenek fölötti, mindent áthidaló és mindennél előbbrevaló ... I Ezt nemhogy nem tagadjuk, de hirdetjük és ha tiz, húsz, vagy ötven évi amerikai tartózkodá­sunk során valaki szemünkre veti, hogy ezért nem vagyunk jó ame­rikaiak, annak idézzük a néhai nagy elnök, Theodore Roosevelt szavait, aki azt mondotta: “Nem lehet jó polgára Amerikának az olyan bevándorlóit, aki szülőhazáját és fajtáját megtagadja!” . . . Mi jó polgárai vagyunk fogadott hazánknak; résztveszünk minden hazafias és jótékony mozgalomban, adunk mindent, ,amit ez a haza kér tőlünk, pénzt, vért, gyermekeinket s ha kell, az életünket is odaadjuk ... mindez azonban nem zárja ki azt, hogy szivünk mélyén ott él szülőhazánk képe s hogy szószólói, követei védelmezői vagyunk fajtánk s árva magyar népünk szent ügyének . . . '!* * * Az ősszel nagy tervek keresztülviteléhez fogunk, naptárkönyvet is készülünk adni olvasóinknak és minden igyekezettel azon leszünk, hogy New Jersey magyar sajtója amilyen mértékben válik egysé­gessé és- erősödik, olyan mértékben váljék egyre növekvő olvasó­táborunk javára és lehessen szolgálatára minden magyar testvé­rünknek; minden becsületes célkitűzésnek, szép gondolatnak, nemes szándéknak és minden igaz amerikai és magyar ügynek! Magyar testvéri köszöntéssel DIÉNES 1. LÁSZLÓ szerkesztő és kiadó A Kárpátaljai Magyarok szö­vetsége megalakult Cleveland­­ban. Alábbiakban közöljük most nyilvánosságra hozott program­ját: 1. Kárpátalja orosz kommu­nista zsarnokság alatt sínylődő magyar és más őslakos népeinek teljes jogfosztottságára és sú­lyos szenvedéseire felhívni a nemzetközi fórumok és a világ közvéleménynének figyelmét. 2. A nyugati szabad népek előtt ismertetni azokat a veszé­lyeket, melyek Európa békéjét és biztonságát fenyegetik az ál­tal, hogy Benes Kárpátalját Moszkva kezére játszotta át s ez­zel a Nyugat meghódítására tö­rő kommunista orosz imperializ­mus, a Kárpátok nyugati lejtő­in, megvethette lábát. 3. Minden eszközzel küzdeni azért, hogy a jövő területi és po­litikai rendezése során Kárpát-Demokrata Kormányzó-jelölt ROBERT B. MEYNER a demokraták kormányzó-jelölt­­je New Jersey államban. 1908 julius 3-án született, a Lehigh völgye Phillipsburgh-Easton vi­dékén lakó egyszerű selyemgyári munkás-család gyermekeként. . . A Lafayette College és a Colum­bia Egyetem végzettje, ügyvédi diplomája van, mely prakszisát 1940-óta a szövetségi Legfelső Bíróság előtt is gyakorolhatja. 1942-ben a haditengerészet szol­gálatába lépett s jelenleg tarta­lékos Lt. Commander. 1947-ben állami szenátornak választották meg Warren mégyében. Az elő­választáson több jelölt között ő kapta a legtöbb szavalatot s lett a demokraták kormányzó-je­­löltje. alja visszakerüljön a Kárpátok övezte Dunamedencében lakó népek politikai közösségébe, a­­hová történelmi, földrajzi (geo­politikai) és gazdasági adottsá­gainál fogva tartozik, melyből 1919-ben erőszakkal, a lakosság akarata ellenére szakították ki. 4. Már most az emigrációban kidolgozni egy oly közjogi ren­dezés alapelveit, amelyek a föl­szabadulás után Kárpátalja né­pei: a magyarok, ruszinok, né­­meteg és románok részére teljes egyegnjoguság alapján biztosít­ják mindazon jogokat, amelyek vállási, politikai, kulturális és közgazdasági vonalon rendezik az őslakó népek békés együttélé­sét. 5. A közös érdekű célok meg­valósítása, valamint a jövő har­monikus együttélés előfeltételei­nek megteremtése érdekében a legszorosabban együttműködni a baráti ruszin nép hasonló tö-Republikánus Kormányzó-jelölt PAUL L. TROAST republikánus kormányzó-jelölt New Jerseyben. Garfield-en szü­letett, 58 évvel ezelőtt. Mérnök és üzletember, a New Jersey Turnpike Authority elnöke. Pas­­saicon nőtt fel, Cliftonban van háza és ott van irodája is. A 37 milliós Passaie Megye-i Vízmü­vek megtervezése és megalkotá­sa is Paul L. Troast képességeit dicséri. A háború alatt a Ma­­hony-Troast épitő-vállalatával állt a haza szolgálatában, felé­pítve többek között a Wright Repülőgépgyárat, amely egy csodás építészeti mü. A 118 mér­­földes N. J. Turnpike, államunk legmodernebb müutja Troast je­lenlegi republikánus kormányzó­jelölt géniuszát hirdeti. rekvésü emigrációs szervezetei­vel. 6. Kapcsolatokat kiépíteni mindazon emigrációs, nemzeti és népi szervezetekkel, amelyek célkitűzései a K. M. Sz. céljaival összhangban állnak. 7. Nyilvántartani és egybe­fogni a világon szétszórt, Kár­pátaljáról származó magyaro­kat, tájékoztatni őket az idősze­rű hazai és nemzetközi esemé­nyekről és a fennálló lehetősé­gek keretében előmozdítani szo­ciális és kulturális érdekiket. INDOKOLÁS: Az a terület, amelye az első világháború befejezése óta “Kárpátalja” elnevezés alatt is-« merünk, a honfoglalástól 1919- ig, tehát több mint egy évezre­den át Magyarországhoz tarto­zott, mint annak szerves, föld­rajzilag és közigazgatásilag el nem határolt része. RÁKÓCZI KATONÁI Ennek a területnek különböző nemzetiségű lakossága az évszá­zadok folyamán a legnagyobb egyetértésben élt együtt. A ma­gyar haza iránti hűsége és' ra­gaszkodása példás volt. Az ős­lakos magyarsággal vállvetve, különösen a 14-ik században be­telepített ruszinók utódai, vál­lalták mindenkor a magyar sors­közösséggel járó, nem egyszer súlyos áldozatokat, kiérdemelve ezzel a “gens fideiissima” elne­vezést, mellyel II Rákóczi Fe­renc tüntette ki őket. Az ő idejé­ben való magyar szabadság­­harcban tanúsított hősies maga­tartásukért. MAGYARORSZÁGHOZ KÍVÁNNAK TARTOZNI Az Osztrák-Magyar Monar­chiának az első világháború u­­tán bekövetkezett összeomlása­kor Kárpátalja népe történelmi jeletnőségü , bizonyságát szol­gáltatta a közös magyar haza iránt érztet hagyományos hűsé­gének, amikor is a lakosság ki­küldötteiből megalakult szojm 1919-ben Munkács székhellyel egyhangúlag kimondotta, hogy továbbra is Magyarországhoz kíván tartozni. ERŐSZAK A terület sorsát azonban nem a lakosság szabadon megnyilvá­­nitott akarata, hanem a nyers erőszak döntötte el. A védtelen területet a cseh csapatok özön­­lötték el és azok parancsnoka: Paris tábornok erőszakkal ösz­szeterelt, mandátummal nem rendelkező “megbízottakkal,” parancsszóra kimondotta a Csehszlovákiához való csatlako­zást. Amikor aztán az akarat­nyilvánításnak ezt a formáját a St. Germain-i békeszerződés szankcionálta, Kárpátalját nem­csak de facto, hanem de jure is Csehszolvákiába, tehát egy o­­lyan államba kebleezte be, mely­nek a területe semmiféle, se tör­ténelmi, se földrajzi, se gazda­sági, se néprajzi jogigénye nem volt és nein is lehetett. ÖNKÉNY A két világháború közötti 20 éves cseh uralom Kárpátalján a politikai önkény és a gazdasá­gi kizsákmányolás iskolapéldá­ját szolgáltatta. A cseh kor­mányzatok nemcsak, hogy nem hajtották végre a St. Germain-i békeszerződés azon rendelkezé­sét, — amely Kárpátalja részé­re területi autonómiát biztosí­tott, hanem az erőszak és az el­nyomás minden eszközét igény­bevették, hogy a lakosság szilárd lelki ellenállását megtörjék. A megbízhatatlannak bélyegzett régi tisztviselők ezreinek elbo­csátása és kiutasítása az illető­ség és állampolgárság tömeges elvonása olyanoktól, akik már e­­lőbb ott laktak, mielőtt a cseh­szlovák állam megszületett. A (Folyt, a 3-ik oldalon) AZ AMSz IGAZGATÓ­SÁGA junius 18-án rendkívüli gyűlést tartott ’ Washingtonban. Az AMSz titkára augusztus 31-i ha­tállyal lemondott a gyűlésen tel­jes idejű hivataláról. Az Igaz­gatóság kérte a titkárt, hogy . a pittsburghi országos közgyűlés idejéig (okt. 8-9 tartsa függő­ben lemondását, hogy a Közgyű­lés előkészítése zavartalanul le­folyhasson. Az Igazgatóság ké­rését az AMSz titkára beleegye­­zően tudomásul vette s a Köz­gyűlésig állásban marad. VÁSÁROLJON azokban az üz­letekben, amelyek lapunkban hirdetnek. Ez önmagának, hirdetőinknek és nekünk is javunkra lesz! A A Hungarian Hours — RADIO — Magyar órák

Next

/
Thumbnails
Contents