Függetlenség, 1952 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1952-02-22 / 8. szám

Vizsgáljatok meg mindeneket s a jót tartsátok meg! SZENT PÁL Hungarian News of Trenton Haza csak ott van, ahol jog is van! PETŐFI ‘ YEAR 39. ÉVFOLYAM — NO. 8. SZÁM. TRENTON, N. J., 1952. FEBRUÁR 22. Ten Cents per Copy—$2.00 per Year SÉLLYEI F. LAJOS AZ AMERIKAI MAGYAR SEGÉLYAKCIÓ / ORSZÁGOS ELNÖKE Szellemi keresztes­­hadjáratot sürget a pápa Koreában a fegyverszünetről oly hosszan tárgyaló két fél közül vájjon melyik bolon­­ditja a másikat? Akárhogy is próbáljuk ki­számítani, hogy miért tár­gyalnak olyan türelmesen már közel hat hónap óta a Nemzetek Szövetségének ka­tonai képviselői Koreában a kínai és észak-koreai kommu­nista hadsereg képviselőivel egy megkötendő fegyverszü­net feltételeiről, sehogysem találunk magyarázatot erre a hiábavalónak látszó^ idő és e­­nergia fecsérlésre. Már pedig ha valamilyen problémának megoldására logikus megfej­tést nem lehet találni, akkor a legfantasztikusabb feltevé­seknek is tág tere nyílik. Minden kétségen felülinek látszik, hogy a kommunisták csak bolonditani akarnak minket, mert nem őszinték a fegyverszünet m e g k ö tése iránti tárgyalásaikban. Ha ők tényleg békét akarnának, ak­kor egy igazságos és mindkét oldalt kielégítő békére vonat­kozólag igen könnyen megál­lapodásra juthatnának ve­lünk. ők valószínűleg azt hi­szik, hogy mi zsákuccába ke­rültünk Koreában, s onnét mi csak úgy és akkör kerülhe­tünk ki, ahogyan és amikor azt ők akarják. Ha ez tényleg úgy lenne, akkor ezt a mi had­vezetőségünk, vagy még in­kább a mi diplomatáink is tudnák, s akkor nem húznák tovább a fegyverszüneti tár­gyalásokat, mert ezek folyta­tásából úgy sem lehetne bár­milyen előnyt várni. Valami igen fontos oka le­het tehát annak, hogy a mi katonai képviselőink olyan hi­hetetlen türelemmel hallgat­ják már közel egy fél év óta a megegyezés m e g h iusitását célzó újabb és újabb ellenve­téseket. Csak kevés embernek lehet tudomása, hogy mi lehet ez az ok? Azonban az kétség­telennek látszik, hogy ez az ok fennforog. Lehetséges, hogy valami uj titkos fegyver­rel, ami talán ép olyan megle­petésszerűen hatásos lesz, mint a második világháborút Japánban befejező atom bom­ba volt, — Koreában is hirte­­lentil befejeződne az a harc, amit a kínai kommunisták, minden bizonnyal Kremlin parancsára, — tisztességes békével befejezni sehogysem akarnak. Az idő már nem késhet so­káig a koreai problémára a­­dandó válasszal. Ha a kommu­nisták azt hiszik, hogy minket bolonditanak, egy napon könnyen ráébredhetnek ar­ra, — hogy tulajdonképen sa­ját magukat bolondították. Az egyiptomi király egy vitás kérdést különösképen akart megoldani Az angol világbirodalom az utóbbi két évtizedben sok sú­lyos megpróbáltatáson ment j keresztül. Az úgynevezett ten­gerentúli országok feletti u­­ralmat az angolok már jó részben elvesztették és nem­régiben komoly bajuk Irán­ban volt, hol a nagyrészt an­gol tőkével felépített olaj mü­veket Abadenben az iráni kor- i mány mint nemzeti vagyont ; — egyszerűen kisajátította. | Ennek következtében előállott 1 feszült helyzet még nem is ■ tisztázódott, mikor az ango­loknak az egyiptomiakkal gyűlt meg a bajuk a Szuez csatornával kapcsolatos komplikációk és a hosszú idő óta angol protektorátus alatt álló Szudán birtoklása miatt. A Szuez csatornát védő an­gol katonaság és az egyiptomi rendőrség nyílt segítségével zavargó tömeg között komoly összetűzések voltak és min­den nap várható volt, hogy Anglia és Egyiptom megsza­kítják a diplomáciai összeköt­tetést, ami Közel-Keleten egy uj háború tüzet lobbantotta volna ki. A szudáni ellentétek főkép abból keletkeztek, hogy Farouk egyiptomi király min­den áron szudáni király is a­­kart lenni. Az angolok ez ellen a leghevesebben tiltakoztak és egyelőre ez a kérdés is meg­oldásra vár. Közben az angol király vá­ratlanul meghalt. A nemzet­közi helyzet feszültségét az angol királyi családdal szem­ben megnyilvánuló részvét váltotta fel. A világ minden részéből a szebbnél szebb ko­szorúk tömegét küldték az an­gol király ravatalára. Megle- I petést keltett, hogy a legszebb • I és legnagyobb koszorút Fa­rouk király küldte. Azonban a koszorú fehér selyem szallag­­ján a következő felírás volt: “Farouk — Egyiptom és Szu­dán királya.” Conally szenátor javasolja, hogy az E. Á. kormánya szakítsa meg a diplomáciai összeköttetést Magyar­­országgal Senator Tom Conally, a sze­­| nátus külügyi bizottságának \ feje, határozati javaslatot terjesztett elő, melyben Ma­gyarországgal szemben a diplomáciai viszony megsza­kítását követeli. Ezt a komoly i diplomáciai lépést megtorlás­­j képen akarja alkalmazni sze­­j nátor Conally a $120,000 dol­­í lár váltságdíj miatt, amit a magyar kormány a Magyar­­ország felett eltévedt négy a­­merikai repülő szabadon bo­csátásáért Amerikától kierő­szakolt. Az amerikai sajtóban ter­mészetesen élénk visszhangja lett ennek a javaslatnak és a közvélemény egyelőre még nem alakult ki döntő módon, hogy vájjon a kormánynak van-e igaza, mikor Magyar­­országgal és a többi csatlós ál­lammal fenntartja a diplomá­ciai összeköttetést, vagy pedig a Conally szenátor elgondolá­sa a helyes álláspont? A kormány azért nem akar­ja megszüntetni a diplomáciái összeköttetést a vasfüggöny mögötti országokkal, mert a diplomáciai és konzuli kar ; igen fontos szolgálatot nyújt az által, hogy közvetlenül fi­­! gyelheti az ottan uralkodó ál­­(Folyt, a 2-ik oldalon) Szombaton, február 16sán tar­totta meg évi tagsági és igazga­tósági gyűlését az Amerikai Ma­gyar Segélyakció Washington­ban, a Kossuth Házban, amelyen Séllyei F. Lajos perth amboyi városi rendőrbiró magisztrátust egyhangúlag a Segélyakció or­szágos elnökévé választották. SÉLLYEI F. LAJOS Séllyei F. Lajos megalakulása óta elnöke a perth amboyi 94. sz. fiókosztálynak, amely még most is minden évben sikeres karácsonyi bélyeg-akciót bonyo­lít le a központi pénztár javára. (A fiók 1951 évi karácsonyi gyűjtésének eredménye $374.00 volt.) 1950-ben az Advisory Board tagjává, 1951-ben pedig az igazgatóság és a végrehajtó tanács tagjává választotta az é­­vi gyűlés, mig most Szántó La­jost váltotta fel az országos el­nöki székben. Érdemei elisme réséül Szántó Lajost a Segélyakció tiszteletbeli elnökévé választotta a gyűlés. Az Igazgatóság tagjai 1952-ben: Bencze János, Suta Péter és Nt. Dr. Újlaki Ferenc társelnökök, Király Imre, Falussy Alajos, Gobozy István, Grega Dezső, Gombos Zoltán, Lengyel Ignác, Márk Béla, Révész Kálmán, Székely Izsó, Ff. Gáspár János, Nt. Borshy Kerekes György és Szegedy István. Tisztviselők: Séllyei F. Lajos országos elnök, Borshy Kerekes György ügyve­zető alelnök, Ft. Gáspár János második alelnök, Nt. Balogh E. István coordinátor, (az Ameri­kai Magyar Szövetségtől) Czu­­kor Mór jogtanácsos, Dobozy Arthur ügyvezető titkár, Szege­dy L. István pénztáros, Nagy Lajos ellenőr, Nt. Rácz Győző, Elek János, Dr.. Csolnoky Tibor, Nt. Vasváry Ödön trustee-k. Az Advisory Board tagjai: Szántay Dániel elnök és Vasas József Petrásh Lajos alelnökök, Ádám Géza, Bacsár István, Chase Fe­renc, Ft. Dávid Ferenc, Nt. Da­­róczy Mátyás, Diénes I. László, Ft. Dr. Füzér Julián, Helle­­branth Berta, Hellebranth Ilona, Káldor Kálmán, Kelemen P. Já­nos, Ft. Kiss A. István, Lasko J. János, Nt. Leffler M. Andor, Dr. Molnár Kálmán, Nt. Nagy Emil, Szmoliga J. Béla, Stibran Jánosné, Szántó Lajosné, Ft. Slezák Imre, Varga István, Wei­ler György és Weiss Edith. Az Igazgatósági, majd az e­­gyüttss tagsági évi gyűlés tár­gyalta az 1952. évi munkaterve­ket, amelyek természetesen már csakis a menekültek segélyezé­sére szorítkoznak, mert a mai kommunista Magyárországra lehetetlen egyenes utón és azok­hoz küldeni segélyt, akiknek az adakozók és maga a Segélyakció szánná. A gyűlés valóban a szeretet munkáját vizsgálta meg és meg­állapította, hogy az Amerikai Magyar Segélyakció az elmúlt évben is centekből és dollárokból millió dollárokat érő munkát végzett. Az évi forgalom pénz­ben és természetbeni küldemé­nyekben 45,579 dollár volt. A Segélyakció, hiteles könyvszak­értők vizsgálata alapján tett megállapítás szerint alakulása óta, 1951 december 31-ig össze­sen 1 millió, 432 ezer 296 dollárt gyűjtött készpénzben és termé­szetbeni adományokban, amiből adminisztrációs kiadás okra mintegy 10%Jfment el, a többi gyorsan, pontosan és a szükség nek megfelelő , formában jutott el szenvedő te|tvéreink segélye­zésére. Nt. Vasváryjödön a tárgy ala­pos ismerétében részletes be­számolót adottba hazátlanná vál­tak sorsának érdekében Chica­góban tartott közelmulti gyűlés­ről, amelyen illetékes kormány­kiküldöttek is Helen voltak. Ba­logh E. István,, az Amerikai Ma­gyar Szövetség titkára ezzel kapcsolatban ágy távirat elkül­dését javasolta! Senator McCar­­ran-hoz a judiciary sub-commit­tee elnökéhez síz S-270 sz. javas­lat keresztülvitele érdekében, a­­mely a még Európában hányódó és a vasfüggöny mögül még egy­re jövő, a komjnunisták elől me­nekülő százak- ’"s ezrek sorsáról gondoskodna. A tisztviselők jelentései pon­tos, tökéletes munkáról adtak beszámolót. A gyűlés egyperces néma felállással adózott a közel­múltban elhunyt Father Biró Benedek emlékének, aki halála percéig szivén viselte a nélkülö­ző, hazátlanná vált magyarság sorsát... A gyűlést Szántó Lajos or­szágos elnök nyitotta meg és Borshy Kerekes György ügyve­zető alelnök vezette le. Utána a résztvevők közös ebédre ültek össze a DuPont Plaza Hotel ét­termében. A Segélyakció fenntartja 246 Fifth Ave. New York-i főirodá­ját és a szükséghez lehetőséghez képest fogja továbbra is kifej­teni tevékenységét a menekültek és szükségben levők segítése te­rén. — idil — XII. Pius pápa rádiószózatot intézett a világhoz, szellemi ke­reszteshadjáratra szólítva fel a | hivő keresztényeket, mert csak igy menthető meg a világ az ősz- i szeomlástól. “Az egész emberi­ségnek vissza kell térnie Krisz­tushoz és a keresztényi életmód­hoz” — folytatta a pápa — “el­lenkező esetben lélekben és test­ben jók és gonoszok egyaránt megsemmisülnek.” Szakítsunk Ma­gyarországgal ______ Connally texasi demokrata szenátor, a szenátus külügyi bi­zottságának elnöke zsarolással vádolta meg a kommunista ma­gyar kormányt és azt kívánta, hogy Amerika szakítsa meg a diplomáciai összeköttetést Ma­gyarországgal. Connally resolu­­ciót terjesztett á szenátus elé, kérve, hogy tanácsolja majd Truman elnöknek a diplomáciai összeköttetés megszakítását. A kongresszus, folytatta a hon­atya, ne szavazza meg a buda­pesti amerikai követ és a követ­ség számára a költségek fedezé­sére szükséges összeget, igy kényszerítve ki a szakítást a védtelen külföldieket börtönbe nista kormánnyal. A koporsó a legjobb pénzbefektetés A csehszlovákiai infláció arra a pontra jutott, hogy a kommu­nista kormány — román mintá­ra — a valuta leértékelésének tervével foglalkozik. A hir olyan riadalmat keltett, hogy a lakos­ság tüzzel-vassal igyekszik sza­badulni a papirbankóktól. Szlo­vákiában olyan nagy az ijedt­ség, hogy a kereskedők koporsó­kat is összevásárolnak, nagy té­telben, mert a koporsóra mindig szükség lesz, a pénz értéke vi­szont csökken. A farmerek ru­hát, cipőt, bútort vásárolnak, hogy a leértékelés miatt ne érje veszteség őket. Atomköd Motorhiba okozta Az egyik olasz lap írja, hogy a szovjet halálos atomködfej­­lesztő gépekkel rendelkezik. Há­ború esetén ezzel óriási területe­ken minden élő lényt ki tudnak irtani. A “békés szándékú” szovjet, lám, alaposan felkészült a hábo­rúra, miközben minket vádolt folyton háborús tervekkel... Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! A tartalomból: 9 Bölcs Bendegúz Aktuális Aranyköpései 2. oldal • Daloljunk 2. oldal • Mrs. Kotkodács .................2. oldal • Regény 4. oldal • Magyar mozi-műsor 3. oldal • Egyházi hírek 4. oldal • És még sok egyéb érdekes olvas­nivaló. Hirdetések főleg a 3. olda-I Ion, de más oldalakon is találha­tók. A hirdetés is olvasnivaló, hi­szen kitűnő bevásárlási, szórako­zási és egyéb tanácsokat meríthe­tünk belőlük. A Civil Aeronautics Board vizsgálata' szerint a legutóbbi Elizabeth-i repülőszerencsétlen­séget a DC-8 utasszállító gép két motorjának leállása okozta. Egyszerűbb biblia­­szöveg A Biblia szövegét teljesen új­raírták, modernizálták és egy­szerűsítették. Az uj Biblia telje­sen mai, élő nyelven szól majd az olvasóhoz, — mondja a Biblia­­társaság. * Tiz nap múlva nyilatkozik Truman elnök legkésőbb tiz napon belül kinyilvánítja szán­dékát, hogy ujraválasztatja-e magát — mondotta Benjamin G. Brody, az amerikai cionista szervezet elnöke, aki nemrég be­szélgetést folytatott az elnökkel. FEBRUARY 22, 1952 GEORGE WASHINGTON “FIRST IN WAR, FIRST IN PEACE AND FIRST IN THE HEARTS OF HIS COUNTRYMEN.” “Első volt a háborúban, első a békében és első honfitársainak szivében.” Let us pause a moment to honor the memory of that handjul of men whose untiring struggle against great odds brought victory to a weak nation and laid deep the beginnings of our happiness and prosperity. Let us remember with reverence the man who forsook wealth, ease and influential friends to lead his countrymen in the war for liberty: GEORGE WASHINGTON. * * Álljunk meg egy percre, kegyelettel adózva azon maroknyi csapat emlékének, amelynek szüntelen harca a nagy ideálokért, győzelmet hozott egy gyenge nemzet fiainak, amely mélyen lefek­tette a mi boldogságunkat és boldogulásunknak az alapkövét. Em­lékezzünk meg hálaérzettel arról az emberről, aki biztosította szá­munkra a gazdagságot és megelégedettséget befolyásos barátai által és polgártársait egy — a szabadságért folyó harcba vezette: WASHINGTON GYÖRGYRŐL. BROTHERHOOD IN 1952 It is often asked, especially in company of non-Ameri­cans, “Just what is the secret which made America what it is? A power, whose greatness is unsurpassed, whose people are liberal and open-minded, whose future is ever-growing. Is it her vast natural resources? Her mighty military power? Her industrial know-how and ingenuity?” Very seldom is the answer the right one. Undoubtedly all the above named factors are instrumental in making America what she is. But the one and most important single element making our country what it is today, is that certain invisible cohesive power which holds us together, strengthens our will, gives meaning to our mutual aims and carries us on into the future. This element is nothing physical. One cannot touch it. One cannot measure it. One cannot pay for it and buy it. One cannot steal it. It is an idea and an ideal. This idea" was the power behind the people who first settled this country. They were in search of this idea and they wanted to realize this idea no matter what the cost might be. This is the idea of brotherhood. It means that no matter who I am, no matter what the color of my skin is, my racial, national or religious back­ground, I am forever connected with all other human beings, my right is their right, my future is their future, my happi­ness is their happiness, my downfall is their downfall and vice versa. The idea of brotherhood as such, projected into the every day life and practiced as a governing factor in the political, commercial and industrial life of a country is par excellence an American ideal. This is the reason why other peoples of other continents and countries are unable to understand not only our country as a whole, but the American as an idividual as well. During my three years stay in Europe this was one of the greatest I . stumbling block when it came to the question of discussing the American way of life. There are no colors under the skin, no accent in the human heart, no differences of belief in the self-sacrificing human soul. There is only one aim. Only the ways are different leading to this aim. Brotherhood-week as such is a meeting with ourselves. A week of contemplation for the individual. In what respects did I fail to recognize in all human beings my own brothers? Am I.convinced of the fact that the persecution of one single brother of mine, no matter what the reason might be, is a constant and warning danger to my own personal freedom? I am convinced that the greatest weapon we possess today is not the atomic bomb, is not anything super secret. There-is nothing secretive and destructive about this weapon. And yet it is a mighty one. Our best, our indestructible #weapon. No spy can steal it, no one can blow it up. We know that it is ours. And we want to give it to all other peoples of the world. It is the idea of brotherhood translated into prac­tical language, equal chance for everybody regardless of creed, race or nationality. The idea of brotherhood is the message of the American people in 1952 to all peoples of the globe. This is an everliving and a victorious idea. LESLIE J. CAREY

Next

/
Thumbnails
Contents