Függetlenség, 1952 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1952-10-31 / 44. szám
Vizsgáljatok meg mindeneket s a jót tartsátok meg! SZENT PÁL Hungarian News of Trenton Haza csak ott van, ahol jog is van! PETŐFI YEAR 39. ÉVFOLYAM — NO. 44. SZÁM. A külpolitikai helyzetre nem gyakorol különös befolyást, ha akármelyik jelölt is lesz az Egyesült Államok uj elnöke Az idei elnökválasztási harcban az apierikai választó polgárnak alaposan megmagyarázzák, hogy melyik pártra adja le szávazatát. Az újságok és rádió kommentátorok érvei mellett a televízió segítségével maguk a jelöltek is megjelennek — természetesen nem személyesen, hanem beszélő kép formájában a polgár otthonában, hogy megszerezzék a szavazatát annak az embernek, aki sok tiz millió hasonló emberrel együtt az Egyesült Államok belpolitikai életének kialakulására döntő befolyást fog gyakorolni. Külpolitikai viszonylatban nem sok változás lesz, ha akármelyik párt jelöltje is győz, mert egyrészt igen kis eltérés van a republikánus és demokrata párt külpolitikai álláspontja között, másrészt pedig annyira összekuszált és bonyodalmas helyzetbe került a világ, hogy ebből a kivezető utat békés megegyezés alapján megtalálni ma már szinte lehetetlennek látszik. Ezt a pesszimisztikus elgondolásunkat; ami már nem mai keletű, mert a koreai háború kitörése óta állandóan azt hangoztattuk, hogy ottan egy csunyá csapdába kerültünk, melyből igen bajos lesz kievickélni, az események — sajnos — minden kétséget kizárólag igazolják. United Press amerikai sajtó híradónak okt. 25-én kelt egyik jelentése, mit az Egyesült Nemzeteknek New Yorkban jelenleg folyó ülés szakával kapcsolatban adtak ki, az Egyesült Államok kormányához közel álló forrásból eredő hir alapján tényként állapítja meg, hogy a koreai fegyverszünet megkötése céljából kormányunk már nyolc hónap óta tárgyal eredménytelenül az oroszokkal. A koreai háború az oroszok parancsára indulj meg és a béke lehetőségeit is ők akadályozzák Ebből a jelentésből nyilvánvaló, ami különben már akkor is nyilvánvaló volt, amikor ha hivatalosan nem is, de ténylegesen úgy Magyarországban, mint a többi közép- és keleteurópai csatlós államban a hatalom az oroszok kezébe került, hogy az orosz kommunista imperializmus elindult a világhódító útjára, és azért ha Koreában békét akarunk, akkor nem a kommunista koreaiakkal és kínaiakkal, hanem az orosz kommunistákkal kell tárgyalnunk. Ha a koreai háború kitörése óta írott fejtegetéseinkre gondolunk vissza, akkor nem lep meg minket, — ha ugyan igaz a hir — hogy kormányunk már nyolc hónap óta tárgyal a koreai fegyverszünet megkötésére vonatkozólag az oroszokkal, s az sem meglepetés részünkre, hogy e tárgyalások eredménytelenek.» Hiszen nemrégiben is megjegyeztük, hogy amig a békét csak Washingtonban óhajtják, ellenben Moszkvában a koreai háború folytatását akarják, addig az akarat erősebb lesz az óhajnál. A már 29 hónap óta folyó koreai háborúban csak alig néhány hétig remélhettük a gyors *és kielégítő béke megkötését. Ez a pár hét 1950 október havában volt, mikor úgy látszott, hogy befej ezéshez közeledik a koreai háború és Truman elnök és McArthur tábornok három órás tanácskozását a Pacific Ocean Wake szigetén fontos események bekövetkezések előjeléül tekintették. Mi mégis bizonyos tartózkodással fogadtuk a híreket, amennyiben 1950 okt. 19- ki számunkban a következőket irtuk: “Ha oszladoznak is a felhők, ha remélni is lehet, hogy a nap ismét sütni fog, azért még nincs szivárvány az égen. Mérges szelek újabb felhőket hozhatnak és még meszsze vagyunk attól, hogy mondhassuk : Békesség a földön . . ” Két héttel később már bekövetkezett amitől tartottunk, mert . . . “váratlanul rossz hírek jöttek Koreából. E hírek szerint a kínaiak beleavatkoztak a koreai háborúba, s a mandzsuriai határ közelében ismét komoly harcok dúlnak.” Azóta már közel két év telt el és kisebb-nagyobb hevességgel a harc állandóan dúl, de már régen nem a mandzsuriai határ közelében, hanem attól sokkal messzebb délre, ami azt jelenti, hogy a két és fél éven keresztüli áldozat hozatal dacára is az Egyesült Nemzetek hadserege a háború győzelmes befejezésétől nemcsak térben, de időben is jobban eltávolodott, mint ahogyan az két évvel ezelőtt látszott. Amerikában normálisan folyik az élét; csak a szülőknek és hozzátartozóknak okoz aggodalmat és szomorúságot a háború A koreai háborút az amerikai nép nagy általánosságban nem érzi. Az életmódban nincs semmi változás, s az életszínvonal ép oly magas, vagy tar Ián még magasabb mint a legbékésebb időkben szokott lenni. Igaz ugyan, hogy minden nagyon drága,’ de viszont mindenki aránylag elég jól keres is, kivéve a nyugdíjasokat és azokat az idősebb embereket, kik megtakarított kis vagyonkáj ukból kénytelenek élni. Azonban azokat a családokat, melyeknek hozátartozói Koreában harcolnak, súlyosan érinti a háború, mely naprólnapra szedi áldozatait. Ezek között igazán tragikusnak lehet tekinteni a Veedérsburg, Indiana államban lakó Krout családot. Öt fiuk közül a második világháborúban kettő elesett és kettő megsebesült, az ötödik fiukat, a 22 éves Ernéstet a múlt év márciusá(Folyt. a 4-ik oldalon) TRENTON, N. J., 1952. OKTÓBER 31. Ten Cents per Copy—$2.00 per Year Smith szenátor a magyarok közöt. New Jersey állam különböző városaiból számos közismert magyar vezető egyéniség vett részt nemrégiben Trentonban a fogadóesten, amelyen a visszaválasztásra jelölt H. Alexander Smith washingtoni állami szenátor hosszasan elbeszélgetett velük olyan kérdésekről, amelyek az amerikai magyarságot úgy kül,- mint belpolitikai szempontból leginkább érdeklik ^és érintik. ---- A fenti képen Ut. Kosa András református lelkész (New Brunswick), Duch J. András városi tanácsos (Trenton), Smith szenátor, Főt. Gáspár János róm. kát. plébános (Passaic) és Nt. Béky Zoltán függ. ref. esperes láthatók tár salgás közben. Smith szenátor nagy hozzáértéssel és érdeklődéssel beszél szülőhazánról, a magyar népről és a magyar kérdésekről. SZAVAZZUNK! DÖNTÉS ELŐTT... masab berőt adott a világ leg-Az elnökjelöltek hónapok óta széltében-hosszában bejárták az országot és ismertették felfogásukat belügyi és külügyi kérdésekben. Mindketten elmondták véleményüket a múltról és megjelölték az utat, amelyet követni fognak, ha rájuk esik a nép választása. A jelöltek alvezérei és pártfogói is meg-megnyilatkoztak a politikai vitában, amely csúcspontját november 3-án, a választás előtti napon éri el. A hírlapok és folyóiratok, a rádió televízió segítségével, azok is, akik személyesen nem hallhatták a jelölteket, — és a nemzet többsége ehez a csoporthoz tartozik — megismerhették a j e- Iöltek egyéniségét és elveit. Ma inkább, mint valaha, mindenki tudja, hogy kik közül kell választania. Megbeszélhettük véleményünket barátainkkal és rokonainkkal, szomszédainkkal. Összehasonlíthattuk mindkét jelölt korábbi pályafutását, a hátteret, amelyből a nyilvánosság elé kerültek. Megmérhettük képességeiket és alkalmasságukat és hozzámérhettük mindezt ahoz, amire a nemzetnek szüksége van. Az érvelés és vitatkozás ideje most végetér. Az elhatározás napja megérkezett és a hetek és hónapok, amelyeken át ezt az összehasonlító munkát elvégeztük, hiába peregtek le, ha nem teljesítjük azt a polgári kötelességünket, hogy szavazzunk. A választás napján az urnákhoz kell járulnunk és meggyőződésünk szerint szavaznunk. Ez a demokratikus kormányforma lényege: minden amerikai polgár életbevágó kiváltsága. Senki sem Írhatja elő, kire szavazzunk. Senkisem fog'ja megtudni, kire szavaztunk. E- gyesek azért fognak kiválasztott jelöltjükre szavazni, mert bizonyos kérdésekben egyezik a véleményük. Mások azért, mert személyes előnyöket várnak attól, hogy a jelölt programmja megvalósuljon. Mások meg azért fognak szavazni, mert azt hiszik, hogy az egész nemzet érdeke, hogy a jelöltjükből Elnök legyen. Különféleképen fogunk választani, különféle indokok alapján, de mindenki úgy szavaz, ahogy ő maga jónak látja. A legtöbb ember előtt ez természetes dolog, de ne felejtsük el, hogy sokszáz millió ember él a világon, aki nem szavazhat úgy, ahogy szeretne. Ezt az előjogot az amerikai honalapítóktól örököltük, akik harcoltak és életüket áldozták fel ezért! A szabad választójog olyan kiváltság, amelyet meg kell becsülnünk. És ha megbescüljük, élnünk kell vele. Mert ha elhanyagoljuk a gyakorlását, könnyen elveszíthetjük. Ha a választópolgárok nem élnek jogukkal, a diktátor jelöltek meg fogják ragadni az alkalmat, hogy hatalomhoz jussanak. Ha azonban mindenki, aki szavazásra jogosult, él e jogával, demokratikus kormányt fogunk kapni és az egész világ tudni fogja, hogy A- merika népe hisz a demokráciában. Szavazzunk a választás napján. Szavazzunk, akire tetszik, de szavazzunk! Charles R. Howell a Demokrata Párt hivatalos jelöltje CHARLES R. HOWELL képviselő, a magyarság régi barátja újra indul a választásokon Mindenki tudja, hogy Howell képviselő a Demokrata párt hivaatlos jelöltje immár a harmadik alkalomból indul, ami maga is bizonyítja, hogy választóiért mindent megtett és jól képviselte őket Washingtonban. Hosszú volna felsorolni az ő hasznos munkásságát úgy kül- mint belpolitikai téren, de hisz ezt mindenki tudja is. Az itteni óhazai magyarság ügye pedig jól tudjuk mindig szív ügye volt. E rövid tájékoztatás egyben felhívás is a Demokrata párt részé-Inglesby János Congressman jelölt A magyarság egyik legőszintébb barátja Inglesby'János pályázik a Congressmani állásra Washingtonban. Inglesby annyira szereti a magyarokat, hogy a magyar nyelvet is megtanulta. Amikor a Megyénél, mint Freeholder töltött be fontos állást, rengeteg magyaron segített. Azóta js nagy befolyásával mindig segítségére van azoknak a magyaroknak, akik hozzá fordulnak. A munkás emberek ügyét mindig szivén viselte s mindig kész volt mindent megtenni értük. Kiváló politkust és nemzeti és külpolitikai kérdéseknek nagy szakértőjét, a népnek egy nagy barátját nyerik benne a szavazók, ha rászavaznak, Ha azt alkarja, hogy egy magyarul beszélő képviselő legyen a washingtoni kongresszusban, szavazzon Inglesby Jánosra november 4-én. Legyen köztársaság Az egyiptomi szocialisták azt kérik, hogy végleg töröljék el a királyságot és Egyiptom alakuljon át köztársasággá. Drágul a szén A keményszén bányáknak megengedték, hogy — miután emelték a bányászok bérét — tonnánként 20 centtel emeljék a szén árát. ről, hogy a magyar származású amerikai polgárok az Egyesült Államok és választókerületük érdekében is adják le szavazatukat most november 4-én a Demokrata párt listáján régi barátjukra Charles R. Howell képviselőre. Mához egy hétre már tudni fogjuk, hogyan döntött Amerika szabad népe jövőjét és egyben a világ sorsát illetőleg. Soha a világ történetében ily fontos döntés nem volt ember kezébe letéve. Az emberiség fejlődésének olyan fokához ért, amikor az egész világ részére egy boldog paradicsomi aranykort varázsolhat vagy egy apolkaliptusi pusztulást. v A Gondviselő Isten kébe adta a lehetőséget erre is arra is. A szabad akarattal rendelkező ember választ. Ma a repülőgépek a hangnál gyorsabban szállnak, az atomerő felbecsülhetetlen erőkészletet jelent a jólét, az általános boldogulás kivívására. Most a kérdés, hogy az ember hogyan használja fel a tudás fájának ezt a gyümölcsét. Mikor Nobel, a nagy tudós feltalálta annak idején a nitroglicerint ezt a hatásában még ma is hatalams erőt, rendelkezésre bocsájtóttá az összes hatalmaknak abból a gondolatból kiindulva, hogy ennek az anyagnak borzalmas pusztító hatása elriasztja az emberiséget minden háborútól, ő tévedett, az emberiség azt mondta, ez kell nekünk, alkotott pusztító fegyvereket és gyilkolta egymást. A Gondviselés uj próbát tett és még hatal-II. Alexander Smith, New Jersey állam U. S. szenátora résztvett és egyik főszónok volt azon a nagy “Felszabaditási Ünnepélyen,” amelyet az elmúlt vasárnap tartottak délután Newarkon, este pedig Trentonban. A “Liberation Rally”-n résztvett Hajmássy (Massey) Hona, a világhírű magyar moziszinésznő és újabban televizió-sztár is, valamint Robert Vogeler, a kommunisták által Magyarországon bebörtönzött és nagy váltságdíj ellenében szabadon engedett amerikai üzletember és mások. Smith szenátor élesen támadta a washingtoni kormány külpolitikáját a szovjettel való egyezkedéseket illetően, melyek folytán Kelet-Európábán százmillió ember került a kommunisták uralma alá. “Tragikus hibát követtek el és képtelennek bizonyultak annak a nagyon fontos problémának a megoldásában, hogy hogyan kezeljük Oroszországot” — mondotta a visszaválasztásra jelölt szenátor. — “A szovjet igájában sínylődő nemzetek sorsának kérdésénél nem köthetünk semmiféle kompromisszumos, engedményes megállapodást, mert az orosz csizma alatt levő magyarok,, lengyelek, tótok, litvánok, ukránok |is más népek sorsa csakis a szabadság, függetlenség és önrendelkezési joguk biztosítása lehet!” A Szenátus Külügyi Bizottságának rangsorban második republikánus tagja, Smith szenátor beszédéből érezhető volt, hogy ezt a kérdést behatóan tanulmányozta, különösen jól ismeri és nagy súlyt helyez arra, hogy a “felszabadítás politikája” ne feltétlenül háborúra legyen alapozva. “Ezeknek a Vasfüggöny mögötti, elnyomott népeknek a függetlensége és önrendelkezési joguk visszaadása szabadabb népének kezébe. S mi történt ma már más is rendelkezik az atom fegyverekkel s fenyegetően gyártja a másik elpusztítására. S ma ezt kell eldön-DWIGHT EISENHOWER teni, akarod-e tovább ezt a veszélyes játékot, vagy akarod, hogy megszülessen a világbéke, a szabadság, az egyenlőség és az egymás megbecsülése. A televíziós előadásokból jól ismeri mindenki a szabadfogású páros birkózást. A hatalmas Szovjet óriással küzd már vagy 7 éve a USA párból a Demo(Folyt a 3-ik oldalon) nem egyszerű feladat, nem egykönnyen megközelíthető probléma, különösen ma már nem, amikor gondolatra és cselekvésre, türelemre és dacra, imádságra és diplomáciára egyaránt szükség van! Ma, amikor súlyos tényezők játszanak szerepet a felszabadításban, — mint az elnyomott, kommunista rémuralom alatt szenvedő népek ellenállása a farmokon, a gyárakban, a kényszermunkákon, a vöröseknek az egyházakba igyekve befurakodásánál, stb., valamint magának a szovjet szisztémának a gyengeségei, amelyek magukban hordják az összeomlás csiráját, — ma, amikor a szabad világ, amely sokáig vakon nézte a kommunista aggresszió vészjeleit, végre felébredt és mind fokozottabb ellenállást tanúsít a szovjet terjeszkedési kísérletekkel szemben . . . Ilyen időkben és ilyen körülmények között a demokrata admnisztráció egyszerű containment politikája túlságosan negativ és helytelen politika. Az ilyen politika folytatásával csak beismernénk azt, hogy a Vasfüggöny mögötti népek és nemzetek számára nincs * remény, nincs biztatás . . . Sőt,, ezzel kereken megmondanánk ezeknek a népeknek és a szabad világnak, hogy az elnyomott né(Folyt, a 3-ik oldalon) Függetlenség munkatársa és helyi képviselője Kovács B. Mihály 200 Genesee St. Trenton, N. J. Telefon 6-0159 Hivatalos órák hétfőtől péntekig 5 órától 6-ig. Előfizetések, hirdetések és helyi ügyek intézése itt. “Százmillió ember sorsáról van szó,»«5 “A szovjst-einyoniáo alatt sínylődő népek sorsának kérdésénél kompromisszmus megegyezésnek helye nincs!” — mondotta Smith szenátor
