Függetlenség, 1951 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1951-06-08 / 23. szám

Vizsgáljatok meg mindeneket s a jót tartsátok meg! SZENT PÁL Hungarian News of Trenton , Haza csak ott van, ahol jog is van! PETŐFI YEAR 38. ÉVFOLYAM — NO. 23. SZÁM. TRENTON, N. J., 1951. JUNIUS 8. Five Cents per Copy—$2.00 per Year Mai számunkban kezdjük közölni uj regényünket Egyidejűleg mutatványszámot is küldünk a sokszáz érdeklődő trentoni magyar testvérünknek De Gaulle a láthatáron A francia választások u­­gyan csak junius 27-én lesz­nek, de a hangulat, — párisi tudósítónk szerint, — máris olyan, mintha csupán percek állanának már rendelkezésre és ezeket az utolsó pillanato­kat akarnák még felhasználni a pártok a francia közvéle­mény befolyására. Az uj választási törvény következtében bizonyára vé­­geszakad a sok-kis-párt foly­tonos fennakadásokat okozó uralmának. A kérdés leegy­szerűsített formájában így hangzik: a kommunisták vagy a kommunista-ellenes front? Ez utóbbi viszont megint két részre bomló kérdés. A tö­mérdek n e m-k o m munista párt közül csak a különféle szociáldemokrata csoportok, az MRR (a katolikus színeze­tű Köztársasági Népmozga­lom) és De Gaulle tábornok pártja jöhet számításba. A De Gaulle-párt m e g 1 e hetősen népszerű, azonban szinte le­hetetlen még csak megbecsül­ni is esélyét. Kétségtelen, hogy az MRP, amely a kato­likus tömegekre igyekezett tá­maszkodni, igen sokat veszí­tett erejéből, éppen azért, mert állandóan gyáva kon­cessziókat tett a baloldal felé s politikájában nem volt érez­hető az a katolikus szellem, a­­melyre a választási hadjára­tok során felesküdött. De Gauille-tól viszont a francia tömegek jórésze húzó­dozik, mert a tábornokban ha­tározottan diktátori vonások mutatkoznak, s hatalomrake­­rülése az “erős kéz” uralmát jelenthetné Franciaország­ban, — a franciák javarésze pedig kedveli az állandóan változó, apró izgalmakkal és gyakori kormányválsággal járó “kispolitika” örömeit. Nincs kizárva, hogy Fran­ciaország érdekében valóban a tábornok győzelme állana, hiszen alighanem ő merne a kommunistákkal szemben leg­erélyesebben fellépni, — ha­bár, sokaknak az a vélemé­nye, hogy a kormányra kerü­lő De Gaulle már nem volna olyan kérlelhetetlenül szilárd ebben a tekintetben, mint az ellenzéki De Gaulle. Minden esetre a következő kormányok magatartását nem csupán sa­ját elveik fogják meghatároz­ni, hanem praktikus okokból elsősorban az a körülmény: meggyengülnek-e a kommu­nisták a mostani választások során. Ha nem, — fájdalom­mal ki kell mondanunk: — Franciaországra a bolseviz­­mus elleni harcban nem sza­bad számítani! * Olaszország és Írország A három menetben folyó olasz községi választások a kommunisták gyengülését e­­redményezték. A DeGasperri vezetése alatt álló keresztény­­demokraták más három pol­gári párt koalíciójában a szélsőbal erősödése ellenére is uj mandátumokhoz jutott s igy többséget szerzett. A győ­zelem ellenére is aggasztónak tartjuk azonban a szélsőbal relatív erősödését, mert ez jel­lemzi a közhangulatot. Római tudósítónk szerint azonban a városi tanácsokban meg­gyengült kommunista pozíci­ók további tag-kilépéseket e­­redményezhetnek, s igy az ő­­szön elkezdődött kommunista bomlás folytatódásával lehet számolni. Az írországi választásokról eddig befutott jelentések sze­rint De Valera ismét nem fog kormányra kerülni, annak el­lenére, hogy övé a relatíve legnagyobb párt. (A kor­mány ugyanis öt kisebb, de az övénél együttesen nagyobb pártból kerül ki.) * Egy uj szocialista államfő A két menetben megtartott ausztriai köztársasági elnök­­választás eredményeként Dr. Theodor Körner, Bécs főpol­gármestere lett az uj osztrák államfő. Dr. Körner Uj-Sző­­nyiben (Komárom mellett) született és ma is jól beszél magyarul. Édesapja az oszt­rák-magyar hadsereg őrna­gya volt. A német bevonulás után élesen szembeszállt a nemzeti szocialistákkal, s 1945-ben ő alakította meg új­ból az osztrák szocialista pár­tot. Érdekes, hogy Ausztria szo­cialista elnököt választott, ho­lott a konzervatív színezetű osztrák néppárt (ÖVP) a parlamentben erősebb a szo­cialistáknál. Angol-iráni tárgyalások E percben úgy látszik, mintha az iráni olajkutak fe­lett úszó viharfelhők fenyege­tése enyhült volna. Az iráni kormány kész az angolokkal tárgyalni. Az angol kormány félhivatalos szóvivője ugyan odanyilatkozott, hogy az irá­niak válasza az angol kor­mány álláspontját semmikép­pen sem változtatja meg és az nem érinti a hágai nemzetkö­zi bírósághoz beadott panaszt sem. Ezek ellenére a helyze­tet nem látják most aggasztó­nak. Az .angol követ kétórás barátságos tárgyalást folyta­tott a kormánnyal, s hosszabb kihallgatáson volt az uralko­dónál Grady amerikai követ is. Ezzel kapcsolatban megje­gyezzük, hogy Truman elnök közvetítő javaslatát Iránban csupán a szélsőbaloldali sajtó kisérte durva kommentárok­kal. Londoni tudósítónk sze­rint semmilyen részlet sem szivárgott ki a tárgyalások­ról, illetékes körök azonban úgy tudják, hogy az iráni kor­mányra s méginkább az ural­kodóra nagy hatást gyakorolt az a fejtegetés, amely világos­sá tette, hogy itt nemcsak hogy nem csupán holmi iráni “belügyről” van szó, s még­­csak nem is Anglia és Irán vi­tájáról, — hanem arról, hogy az iráni olajpotenciál a sza­bad világ rendelkezésére ma­rad-e meg, vagy, hogy azt e­­lőbb-utóbb a Szovjet kapa­rinthassa kézbe s használhas­sa fel a szabad világ ellen.' * Korea, Kina, Tibet, Chiang . . . A koreai fronton a kínai el­­lentállás némileg megerősö­dött, elsősorban azon a szaka­szon, amely mögött a kínai hadianyagtartalék van felhal­mozva. A felszabadító UN­(Folyt, a 3-ik oldalon) “Eltűnt” a kalocsai érsek Lapzártakor érkezett szűk­szavú római jelentés szerint Grősz József kalocsai érsek, a magyar római katolikus püspöki kar ügyvezetője (Mindszenty bí­boros hercegprímás távollété­ben) “eltűnt” lakhelyéről, s va­lószínűleg a kommunista kor­mány letartóztatásában van. Ezzel a magyarországi egy­házüldözés újabb fejezete kez­dődött el. Himler Márton ha­zaérkezett Ame­rikába Himler Márton, a Magyar Bá­nyászlap és több más magyar hetilap alapitója és volt szer­kesztője, — aki 1943-ban önként jelentkezett katonai szolgálatra s különleges beosztást kapott, — május elején ismét hazaérkezett Amerikába, hogy felsőbb ható­ságainak Washingtonban jelen­tést tegyen. Himler Márton a haza szolgá­latába állása napjáig egyik érté­kes vezető egyénisége volt ame­rikai magyar közéletünknek; ő volt egyik életrehivója az Ame­rikai Magyar Szövetségnek 1938-ban, a Detroiti Táborozás­sal és éveken át tevékeny titká­ra a szövetségnek, ő volt az e­­gyetlen amerikai magyar újság­író, aki a háború alatt nyíltan, angol- és magyarnyelvű cikkek­ben ki merte mondani, hogy: Benes Eduárd nemzetközi double-crosser, hamiskártyás politikus mert 1941-ben azzal fordult az amerikai State De­­partmenthez, hogy akadályoz­zák meg Eckhardt “Független Magyarországért” mozgalmát s tiltsák meg neki, hogy a rádión Magyarország népét a Hitler el­leni szabotázsra biztassa . . . Himler már 10-15 évvel ezelőtt lelkiismeretes, okos cikkekben intette az amerikai magyarsá­got, hogy óvakodjék a kommu­nista front-szervezetektől, mert az azokba való beállás később súlyos következményekkel j ár­hat a félrevezetőitekre nézve. A “Himler-lapok” — volt vagy 14 belőlük — mindig legelői jártak az amerikai magyarságot felvi­lágosító, helyes irányban vezető cikkek és Írások közlésében és ennek sok köze van ahhoz, hogy az izmusok, szólamok és minden­féle irányok nagy útvesztőjében az amerikai magyarság megő­rizte tisztánlátását és helyes íté­lőképességét... Himler Márton újbóli hazaér­kezésekor kikivánkozott mind­ennek az elmondása belőlünk, hogy ezzel köszöntsiik őt újra itthon s ezzel fogadjuk őt itt, “Magyar-Amerikában” . . . — idil — Spellman bíboros regénye Most jelent meg Francis J. Spellman new yorki bíboros első regénye: “A lelenc” (The Foundling), a new yorki Scrib­ner protestáns könyvkiadócég kiadásában. A nagy amerikai la­pok meleg elismeréssel írnak a bíboros költői szépségekkel fű­szeres müvéről. A több mint 300 oldalas könyv egy, a new yorki Szent Patrick székesegyházban talált gyermek élettörténetét mondja el egy nagy pap s egy ihletett iró művészetével. Louis C. Sagedy kiváló eredménye Trenton magyar lakossága kö­rében osztatlan örömet keltett Louis C. Sagedy tanulmányai­ban elért kimagasló eredménye. A trentoni katolikus High Schoolban végezte tanulmánya-LOUIS q SAGEDY it majd most a Georgetown Uni­­versity-n graduált. Nemcsak ta­nulmányaiban, hanem sportban is kivált; elnöke volt a New Jer­sey Club-nak és a Chemistry Clubnak, hogy!' csak néhányat említsünk. A még alig 20-eszten­­dős Louis C. Sagedy orvosi pá­lyára készül, p Ezúton is küldjük szüleinek, a 420 Genesee Streeten lakó Mr. és Mrs. Louis. Fagedynek őszin­te gratulációnkat, az ifjabb Mr. Sagedynek pedig további sok si­kert kívánunk! Befut a “Fehér A Bijou Moziszinház követ­kező Jávor-filmje junius 14- én este 6:30-tól. Kisérőfilm: a kacagtató “Péntek Rézi” Örömmel jelentjük, hogy vég­re befutott a “Fehér Vonat,” az a film, amely már Magyarorszá­gon is hatalmas sikert aratott. Jávor Pál orvost alakit ezúttal, pártnere pedig a világszép Si­­mor Erzsi, akit a trentoni ma­gyar közönség már régen szivé­be fogadott. A derülésről a ka­­cagtatás nagymestere: Bilicsi Tivadar gondoskodik. A filmben felhangzó “Két napot ültem az egyesben” cimü dal első hallás­ra fülbemászik, dallamát fütyü­­részik is szerte a világban, ahol ez a film bemutatásra került. Bizonyosra vehetj ük, hogy ez * a film, amely most először kerül Trenton magyar mozilátogató közönsége elé, újabb barátokat fog szerezni a magyar filmnek. A kisérőmüsorban a neves magyar humorista, Török Rezső országoshirü “Péntek Rézi” ci­mü regényéből készült film ke­rül bemutatásra. Ez a kisérő­film már egymagában is elég ok volna arra, hogy mindnyájan ott legyünk 14-én, csütörtökön a Bijou Filmszínházban (So. Clinton és Chestnut Ave. sarok), ahol este 6:30-tól kezdve foly­tatólagosan nézhetjük a két fil­met. Idéiglenes postacímünk és uj telefonszámunk van. Kérjük, jegyezze fel: FÜG­GETLENSÉG, 681 So. Broad Street, Trenton 10, N. J. — Telefon: TRenton 5-6087. Nem kell az Isten áldása? Az áprilisi budapesti irókon­­gresszus bizalmas tárgyalásáról kiszivárgott az a hir, hogy a kor­mány egy uj népköztársasági himnusz Írására adott megbíza­tást. További feladatként, a du­­napentelei vasműről szóló filmet állították eléjük, úgyhogy az irók, költők, színpadi szerzők je­lenleg munkaversenyben van­nak. (Ehhez az újabb vörös me­rénylettervhez csak azt a meg­jegyzést fŰzzük, hogy — úgy látszik — a magyarság rabtar­tóinak már az is elviselhetetlen, ha a nemzet imájában az Isten áldását kéri. Vagypedig az kelle­metlen a kommunisták számára, hogy a himnuszban előforduló “bőség” szó arra az időre emlé­kezteti a népet, amidőn nem kel­lett krumpliért sorban állni?) 13-éves kora óta... Mindenki, akit jósorsa a S. Broad Streeten elvezet, láthatja kitűnő honfitársunkat, Varga Józsefet, amint jókedvűen dol-VARGA JÓZSEF gozik naphosszat üzletében. Per­sze, a siker jókedvre dérit. Si­kerének titka felől kérdezzük: — Európában tanultam a szakmát, — mondja Varga Jó­zsef, — s bizony már tizenhá­roméves korom óta dolgozom benne. A trentoni magyarság is méltányolta hozzáértésemet, de nekem is a trentoni magyarság­ban van minden bizalmam, és csakis a trentoni magyarságon áll, hogy ez az üzlet még híre­sebb legyen. Úgy érezzük, Varga József valóban méltó is a pártolásra! Jótanácsok a ha­raggal kapcso­latban Egy sivatagi apát egyszer a következőképpen oktatta ki ta­nítványait a harag felől: — A harag a szívben, az ar­con, a nyelven és a cselekedetek­ben mutatkozik meg. Vigyázz, hogy a szivedbe ne férkőzzék! De ha már oda beférkőzött, vi­gyázz, hogy az arcodon ne lássék meg! Ha már ott meglátszik, vi­gyázz, hogy a nyelvedet ne ve­gye birtokba. És ha már odafér­kőzik, vigyázz, hogy legalább ne legyen belőle tett. Ugandában... az angol hatóságok kénytelenek voltak közbelépni és szabályozni a menyasszonyok árát, mert pénzsóvár családok fantasztikus összegeket követeltek hozo­mányként a vőlegény-jelöltek­től A szabályozó rendelet értel­mében egy menyasszony ára nem lehet több 5 ökörnél, vagy annak megfelelő összegnél, (a­­mi a világnak ezen a részén 56 dollárral egyenlő. Lapunk mai számában kezd­jük folytatásokban közölni leg­újabb regényünket, amelyet Eu­rópából küldött egy honfitár­sunk. Ezt a magyar regényt az amerikai magyarság még nem ismerheti, hiszen az itteni könyvtárakban nem kapható. Regénynük egy magyarszár­­mazásu detroiti fiatalemberről szól, aki az óhazába látogat és ezzel száz és száz bonyodalom ve­szi kezdetét. Ez a regény valóban csupa izgalmas kaland, csupa feszültség, csupa szerelem és — csupa kacagás. Egészen bizo­nyosak vagyunk benne, hogy kedves olvasóinknak nagyon nagy örömet szerzünk vele, hi­szen igazán nem lehet jobb re­gényt kívánni, mint amit egy­szerűen nem tud többé abba­hagyni az ember, ha már egy­szer belefogott. Minapi “barátságos” telefon­hívására lapjaim nylivánossága előtt kívánok az alábbiakban vá­laszolni : Köröndi András, a trentoni “Függetlenség” uj szerkesztője és többi lapjaim főmunkatársa, csakúgy, mint lapjaim vala­mennyi munkatársa, szabadon élvezhetik az amerikai demo­krácia egyik legértékesebb ado­mányát: a sajtószabadságot. Mindaddig, amig írásaiknak tartalma a nálunk szigorúan be­tartott sajtóetika és sajtótörvé­nyek határain belül mozog, Ír­hatnak lapjaimba olyan cikket is, amelyek nem feltétlenül mindenben azonosak az én ál­láspontommal. A “fair play” elve alapján, s anélkül, hogy ezzel Köröndi Andrást a legkisebb mértékben is dezavuálni szándékoznám, ki­jelentem, hogy Köröndi András kollégám és munkatársam há­rom lapom május 24-i, illetve 25.-i számában, a “Szemtől­­szembe” rovatban megjelent Magyarországon már nyomják a jú­liusi behivókat A budapesti államosított nyomdákban — kiszivárgott hí­rek szerint — már készülnek az uj behívó falragaszok. E plaká­tokra 1951. julius 1-i dátumot nyomnak. A kormány ezeken a falragaszokon szólítja fel azon­nali jelentkezésre az ország va­lamennyi 21-50-éves férfiát: mindazoknak haladéktalanul je­lentkezniük kell katonakönyvük ügyébén, akik mindeddig még egyéni behívót nem kaptak. A jelentkezés utolsó határideje ju­lius 25. Az igazság nélkül szűkölködő birodalmak mi egyebek, mint nagy rablóbandák. Szent Ágoston Zöld nyugtakönyveket bocsátott ki a Függetlenség ki­adója. Felhívjuk előfizetőink szives figyelmét arra, hogy elő­fizetési dijat kollektálni ezentúl csak zöld nyugtával lehet. Minden kedves olvasónknak kellemes szórakozást kívánunk! Éppen azért, hogy minél több kedves magyar testvérünknek szerezhessünk jóleső örömet,! lapunkból a mai számtól kezdve, a postai szabályzat értelmében három hétig mutatványszámot küldünk minden olyan trentoni és környéki honfitársunknak és magyar családnak, ahol még a Függetlenséget, Trenton 1913- ban alapított, legrégibb magyar lapját talán még nem ismerik közelebbről, — de úgy gondol­juk, hogy szívesen fogadják. Biztosan meg fogják kedvelni lapunkat és ugyanolyan jóbará­tai lesznek, mint már nagyon sok-száz trentoni magyar. Jö­vőheti mutatványszámunkhoz részletesebb tájékoztatót is fo­gunk mellékelni, kedves olvasó­ink szolgálatára. Addig is: a vi­szontlátásra ! cikkének azt a részét, amelyben Göndör Ferenc “megtérésére” utal, a magam személyében nem írnám alá, amennyiben ezt vala­ki úgy értelmezné, hogy e kité­tel Göndör Ferencet volt kom­munistának minősiti. Bizonyos, hogy Köröndi Andrásnak nem volt tudomása arról, hogy Gön­dör a dicstelen emlékű 1919-es magyarországi kommunista re­zsimmel is éles ellentétbe ke­rült s hogy a Lenin-fiuk elől vé­gül Bécsbe kellett menekülnie. Nem volt tudomása arról sem, hogy Göndör Ferenc a Kreml a­­merikai, magyar nyelven meg­jelenő lapjaival is már évek óta harcban áll. (Igaz, hogy a hábo­rú alatt jelent meg lapokban o­­lyan fénykép, amely Göndör Fe­rencet Román János, a “Magyar Jövő” százszázalékosan kommu­nista napilap akkori szerkesztő­jével, valamint Vámbéry Rusz­­temmel együtt ábrázolja, egy Moszkvából érkezett távirattal kapcsolatos tárgyalás közben.) Köröndi András “Az Ember­nek” bizonyára azon lapszámait olvasta, amelyek a kommunista magyarnyelvű lapokkal együtt “Feszítsd meg !”-et kiáltoztak Mindszenty hercegprímásra, u­­gyanakkor, amikor az egész vi­lág, még a legszélsőségesebb li­berális lapok is glóriával övez­ték a magyarok bíborosának kálváriás útját... Göndör Ferenc tehát ne csodálkozzék azon, hogy ezzel az “elírással” többek kö­zött Köröndi Andrásból is kivál­totta azt a feltevést, hogy Gön­dörnek vannak napjai, amikor szívesen kacsingat a kommunis­ták felé . . . Máskülönben pedig: béke ve­lünk! DIÉNES LÁSZLÓ, szerkesztő, a perth amboyi Híradó, a new brunswicki Magyar Hírlap és a trentoni Füg­getlenség kiadó-tulajdonosa NYÍLT válasz Göndör Ferencnek, “Az Ember” szerkesztőjének New Yorkba

Next

/
Thumbnails
Contents