Függetlenség, 1951 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1951-06-08 / 23. szám
Vizsgáljatok meg mindeneket s a jót tartsátok meg! SZENT PÁL Hungarian News of Trenton , Haza csak ott van, ahol jog is van! PETŐFI YEAR 38. ÉVFOLYAM — NO. 23. SZÁM. TRENTON, N. J., 1951. JUNIUS 8. Five Cents per Copy—$2.00 per Year Mai számunkban kezdjük közölni uj regényünket Egyidejűleg mutatványszámot is küldünk a sokszáz érdeklődő trentoni magyar testvérünknek De Gaulle a láthatáron A francia választások ugyan csak junius 27-én lesznek, de a hangulat, — párisi tudósítónk szerint, — máris olyan, mintha csupán percek állanának már rendelkezésre és ezeket az utolsó pillanatokat akarnák még felhasználni a pártok a francia közvélemény befolyására. Az uj választási törvény következtében bizonyára végeszakad a sok-kis-párt folytonos fennakadásokat okozó uralmának. A kérdés leegyszerűsített formájában így hangzik: a kommunisták vagy a kommunista-ellenes front? Ez utóbbi viszont megint két részre bomló kérdés. A tömérdek n e m-k o m munista párt közül csak a különféle szociáldemokrata csoportok, az MRR (a katolikus színezetű Köztársasági Népmozgalom) és De Gaulle tábornok pártja jöhet számításba. A De Gaulle-párt m e g 1 e hetősen népszerű, azonban szinte lehetetlen még csak megbecsülni is esélyét. Kétségtelen, hogy az MRP, amely a katolikus tömegekre igyekezett támaszkodni, igen sokat veszített erejéből, éppen azért, mert állandóan gyáva koncessziókat tett a baloldal felé s politikájában nem volt érezhető az a katolikus szellem, amelyre a választási hadjáratok során felesküdött. De Gauille-tól viszont a francia tömegek jórésze húzódozik, mert a tábornokban határozottan diktátori vonások mutatkoznak, s hatalomrakerülése az “erős kéz” uralmát jelenthetné Franciaországban, — a franciák javarésze pedig kedveli az állandóan változó, apró izgalmakkal és gyakori kormányválsággal járó “kispolitika” örömeit. Nincs kizárva, hogy Franciaország érdekében valóban a tábornok győzelme állana, hiszen alighanem ő merne a kommunistákkal szemben legerélyesebben fellépni, — habár, sokaknak az a véleménye, hogy a kormányra kerülő De Gaulle már nem volna olyan kérlelhetetlenül szilárd ebben a tekintetben, mint az ellenzéki De Gaulle. Minden esetre a következő kormányok magatartását nem csupán saját elveik fogják meghatározni, hanem praktikus okokból elsősorban az a körülmény: meggyengülnek-e a kommunisták a mostani választások során. Ha nem, — fájdalommal ki kell mondanunk: — Franciaországra a bolsevizmus elleni harcban nem szabad számítani! * Olaszország és Írország A három menetben folyó olasz községi választások a kommunisták gyengülését eredményezték. A DeGasperri vezetése alatt álló kereszténydemokraták más három polgári párt koalíciójában a szélsőbal erősödése ellenére is uj mandátumokhoz jutott s igy többséget szerzett. A győzelem ellenére is aggasztónak tartjuk azonban a szélsőbal relatív erősödését, mert ez jellemzi a közhangulatot. Római tudósítónk szerint azonban a városi tanácsokban meggyengült kommunista pozíciók további tag-kilépéseket eredményezhetnek, s igy az őszön elkezdődött kommunista bomlás folytatódásával lehet számolni. Az írországi választásokról eddig befutott jelentések szerint De Valera ismét nem fog kormányra kerülni, annak ellenére, hogy övé a relatíve legnagyobb párt. (A kormány ugyanis öt kisebb, de az övénél együttesen nagyobb pártból kerül ki.) * Egy uj szocialista államfő A két menetben megtartott ausztriai köztársasági elnökválasztás eredményeként Dr. Theodor Körner, Bécs főpolgármestere lett az uj osztrák államfő. Dr. Körner Uj-Szőnyiben (Komárom mellett) született és ma is jól beszél magyarul. Édesapja az osztrák-magyar hadsereg őrnagya volt. A német bevonulás után élesen szembeszállt a nemzeti szocialistákkal, s 1945-ben ő alakította meg újból az osztrák szocialista pártot. Érdekes, hogy Ausztria szocialista elnököt választott, holott a konzervatív színezetű osztrák néppárt (ÖVP) a parlamentben erősebb a szocialistáknál. Angol-iráni tárgyalások E percben úgy látszik, mintha az iráni olajkutak felett úszó viharfelhők fenyegetése enyhült volna. Az iráni kormány kész az angolokkal tárgyalni. Az angol kormány félhivatalos szóvivője ugyan odanyilatkozott, hogy az irániak válasza az angol kormány álláspontját semmiképpen sem változtatja meg és az nem érinti a hágai nemzetközi bírósághoz beadott panaszt sem. Ezek ellenére a helyzetet nem látják most aggasztónak. Az .angol követ kétórás barátságos tárgyalást folytatott a kormánnyal, s hosszabb kihallgatáson volt az uralkodónál Grady amerikai követ is. Ezzel kapcsolatban megjegyezzük, hogy Truman elnök közvetítő javaslatát Iránban csupán a szélsőbaloldali sajtó kisérte durva kommentárokkal. Londoni tudósítónk szerint semmilyen részlet sem szivárgott ki a tárgyalásokról, illetékes körök azonban úgy tudják, hogy az iráni kormányra s méginkább az uralkodóra nagy hatást gyakorolt az a fejtegetés, amely világossá tette, hogy itt nemcsak hogy nem csupán holmi iráni “belügyről” van szó, s mégcsak nem is Anglia és Irán vitájáról, — hanem arról, hogy az iráni olajpotenciál a szabad világ rendelkezésére marad-e meg, vagy, hogy azt előbb-utóbb a Szovjet kaparinthassa kézbe s használhassa fel a szabad világ ellen.' * Korea, Kina, Tibet, Chiang . . . A koreai fronton a kínai ellentállás némileg megerősödött, elsősorban azon a szakaszon, amely mögött a kínai hadianyagtartalék van felhalmozva. A felszabadító UN(Folyt, a 3-ik oldalon) “Eltűnt” a kalocsai érsek Lapzártakor érkezett szűkszavú római jelentés szerint Grősz József kalocsai érsek, a magyar római katolikus püspöki kar ügyvezetője (Mindszenty bíboros hercegprímás távollétében) “eltűnt” lakhelyéről, s valószínűleg a kommunista kormány letartóztatásában van. Ezzel a magyarországi egyházüldözés újabb fejezete kezdődött el. Himler Márton hazaérkezett Amerikába Himler Márton, a Magyar Bányászlap és több más magyar hetilap alapitója és volt szerkesztője, — aki 1943-ban önként jelentkezett katonai szolgálatra s különleges beosztást kapott, — május elején ismét hazaérkezett Amerikába, hogy felsőbb hatóságainak Washingtonban jelentést tegyen. Himler Márton a haza szolgálatába állása napjáig egyik értékes vezető egyénisége volt amerikai magyar közéletünknek; ő volt egyik életrehivója az Amerikai Magyar Szövetségnek 1938-ban, a Detroiti Táborozással és éveken át tevékeny titkára a szövetségnek, ő volt az egyetlen amerikai magyar újságíró, aki a háború alatt nyíltan, angol- és magyarnyelvű cikkekben ki merte mondani, hogy: Benes Eduárd nemzetközi double-crosser, hamiskártyás politikus mert 1941-ben azzal fordult az amerikai State Departmenthez, hogy akadályozzák meg Eckhardt “Független Magyarországért” mozgalmát s tiltsák meg neki, hogy a rádión Magyarország népét a Hitler elleni szabotázsra biztassa . . . Himler már 10-15 évvel ezelőtt lelkiismeretes, okos cikkekben intette az amerikai magyarságot, hogy óvakodjék a kommunista front-szervezetektől, mert az azokba való beállás később súlyos következményekkel j árhat a félrevezetőitekre nézve. A “Himler-lapok” — volt vagy 14 belőlük — mindig legelői jártak az amerikai magyarságot felvilágosító, helyes irányban vezető cikkek és Írások közlésében és ennek sok köze van ahhoz, hogy az izmusok, szólamok és mindenféle irányok nagy útvesztőjében az amerikai magyarság megőrizte tisztánlátását és helyes ítélőképességét... Himler Márton újbóli hazaérkezésekor kikivánkozott mindennek az elmondása belőlünk, hogy ezzel köszöntsiik őt újra itthon s ezzel fogadjuk őt itt, “Magyar-Amerikában” . . . — idil — Spellman bíboros regénye Most jelent meg Francis J. Spellman new yorki bíboros első regénye: “A lelenc” (The Foundling), a new yorki Scribner protestáns könyvkiadócég kiadásában. A nagy amerikai lapok meleg elismeréssel írnak a bíboros költői szépségekkel fűszeres müvéről. A több mint 300 oldalas könyv egy, a new yorki Szent Patrick székesegyházban talált gyermek élettörténetét mondja el egy nagy pap s egy ihletett iró művészetével. Louis C. Sagedy kiváló eredménye Trenton magyar lakossága körében osztatlan örömet keltett Louis C. Sagedy tanulmányaiban elért kimagasló eredménye. A trentoni katolikus High Schoolban végezte tanulmánya-LOUIS q SAGEDY it majd most a Georgetown University-n graduált. Nemcsak tanulmányaiban, hanem sportban is kivált; elnöke volt a New Jersey Club-nak és a Chemistry Clubnak, hogy!' csak néhányat említsünk. A még alig 20-esztendős Louis C. Sagedy orvosi pályára készül, p Ezúton is küldjük szüleinek, a 420 Genesee Streeten lakó Mr. és Mrs. Louis. Fagedynek őszinte gratulációnkat, az ifjabb Mr. Sagedynek pedig további sok sikert kívánunk! Befut a “Fehér A Bijou Moziszinház következő Jávor-filmje junius 14- én este 6:30-tól. Kisérőfilm: a kacagtató “Péntek Rézi” Örömmel jelentjük, hogy végre befutott a “Fehér Vonat,” az a film, amely már Magyarországon is hatalmas sikert aratott. Jávor Pál orvost alakit ezúttal, pártnere pedig a világszép Simor Erzsi, akit a trentoni magyar közönség már régen szivébe fogadott. A derülésről a kacagtatás nagymestere: Bilicsi Tivadar gondoskodik. A filmben felhangzó “Két napot ültem az egyesben” cimü dal első hallásra fülbemászik, dallamát fütyürészik is szerte a világban, ahol ez a film bemutatásra került. Bizonyosra vehetj ük, hogy ez * a film, amely most először kerül Trenton magyar mozilátogató közönsége elé, újabb barátokat fog szerezni a magyar filmnek. A kisérőmüsorban a neves magyar humorista, Török Rezső országoshirü “Péntek Rézi” cimü regényéből készült film kerül bemutatásra. Ez a kisérőfilm már egymagában is elég ok volna arra, hogy mindnyájan ott legyünk 14-én, csütörtökön a Bijou Filmszínházban (So. Clinton és Chestnut Ave. sarok), ahol este 6:30-tól kezdve folytatólagosan nézhetjük a két filmet. Idéiglenes postacímünk és uj telefonszámunk van. Kérjük, jegyezze fel: FÜGGETLENSÉG, 681 So. Broad Street, Trenton 10, N. J. — Telefon: TRenton 5-6087. Nem kell az Isten áldása? Az áprilisi budapesti irókongresszus bizalmas tárgyalásáról kiszivárgott az a hir, hogy a kormány egy uj népköztársasági himnusz Írására adott megbízatást. További feladatként, a dunapentelei vasműről szóló filmet állították eléjük, úgyhogy az irók, költők, színpadi szerzők jelenleg munkaversenyben vannak. (Ehhez az újabb vörös merénylettervhez csak azt a megjegyzést fŰzzük, hogy — úgy látszik — a magyarság rabtartóinak már az is elviselhetetlen, ha a nemzet imájában az Isten áldását kéri. Vagypedig az kellemetlen a kommunisták számára, hogy a himnuszban előforduló “bőség” szó arra az időre emlékezteti a népet, amidőn nem kellett krumpliért sorban állni?) 13-éves kora óta... Mindenki, akit jósorsa a S. Broad Streeten elvezet, láthatja kitűnő honfitársunkat, Varga Józsefet, amint jókedvűen dol-VARGA JÓZSEF gozik naphosszat üzletében. Persze, a siker jókedvre dérit. Sikerének titka felől kérdezzük: — Európában tanultam a szakmát, — mondja Varga József, — s bizony már tizenhároméves korom óta dolgozom benne. A trentoni magyarság is méltányolta hozzáértésemet, de nekem is a trentoni magyarságban van minden bizalmam, és csakis a trentoni magyarságon áll, hogy ez az üzlet még híresebb legyen. Úgy érezzük, Varga József valóban méltó is a pártolásra! Jótanácsok a haraggal kapcsolatban Egy sivatagi apát egyszer a következőképpen oktatta ki tanítványait a harag felől: — A harag a szívben, az arcon, a nyelven és a cselekedetekben mutatkozik meg. Vigyázz, hogy a szivedbe ne férkőzzék! De ha már oda beférkőzött, vigyázz, hogy az arcodon ne lássék meg! Ha már ott meglátszik, vigyázz, hogy a nyelvedet ne vegye birtokba. És ha már odaférkőzik, vigyázz, hogy legalább ne legyen belőle tett. Ugandában... az angol hatóságok kénytelenek voltak közbelépni és szabályozni a menyasszonyok árát, mert pénzsóvár családok fantasztikus összegeket követeltek hozományként a vőlegény-jelöltektől A szabályozó rendelet értelmében egy menyasszony ára nem lehet több 5 ökörnél, vagy annak megfelelő összegnél, (ami a világnak ezen a részén 56 dollárral egyenlő. Lapunk mai számában kezdjük folytatásokban közölni legújabb regényünket, amelyet Európából küldött egy honfitársunk. Ezt a magyar regényt az amerikai magyarság még nem ismerheti, hiszen az itteni könyvtárakban nem kapható. Regénynük egy magyarszármazásu detroiti fiatalemberről szól, aki az óhazába látogat és ezzel száz és száz bonyodalom veszi kezdetét. Ez a regény valóban csupa izgalmas kaland, csupa feszültség, csupa szerelem és — csupa kacagás. Egészen bizonyosak vagyunk benne, hogy kedves olvasóinknak nagyon nagy örömet szerzünk vele, hiszen igazán nem lehet jobb regényt kívánni, mint amit egyszerűen nem tud többé abbahagyni az ember, ha már egyszer belefogott. Minapi “barátságos” telefonhívására lapjaim nylivánossága előtt kívánok az alábbiakban válaszolni : Köröndi András, a trentoni “Függetlenség” uj szerkesztője és többi lapjaim főmunkatársa, csakúgy, mint lapjaim valamennyi munkatársa, szabadon élvezhetik az amerikai demokrácia egyik legértékesebb adományát: a sajtószabadságot. Mindaddig, amig írásaiknak tartalma a nálunk szigorúan betartott sajtóetika és sajtótörvények határain belül mozog, Írhatnak lapjaimba olyan cikket is, amelyek nem feltétlenül mindenben azonosak az én álláspontommal. A “fair play” elve alapján, s anélkül, hogy ezzel Köröndi Andrást a legkisebb mértékben is dezavuálni szándékoznám, kijelentem, hogy Köröndi András kollégám és munkatársam három lapom május 24-i, illetve 25.-i számában, a “Szemtőlszembe” rovatban megjelent Magyarországon már nyomják a júliusi behivókat A budapesti államosított nyomdákban — kiszivárgott hírek szerint — már készülnek az uj behívó falragaszok. E plakátokra 1951. julius 1-i dátumot nyomnak. A kormány ezeken a falragaszokon szólítja fel azonnali jelentkezésre az ország valamennyi 21-50-éves férfiát: mindazoknak haladéktalanul jelentkezniük kell katonakönyvük ügyébén, akik mindeddig még egyéni behívót nem kaptak. A jelentkezés utolsó határideje julius 25. Az igazság nélkül szűkölködő birodalmak mi egyebek, mint nagy rablóbandák. Szent Ágoston Zöld nyugtakönyveket bocsátott ki a Függetlenség kiadója. Felhívjuk előfizetőink szives figyelmét arra, hogy előfizetési dijat kollektálni ezentúl csak zöld nyugtával lehet. Minden kedves olvasónknak kellemes szórakozást kívánunk! Éppen azért, hogy minél több kedves magyar testvérünknek szerezhessünk jóleső örömet,! lapunkból a mai számtól kezdve, a postai szabályzat értelmében három hétig mutatványszámot küldünk minden olyan trentoni és környéki honfitársunknak és magyar családnak, ahol még a Függetlenséget, Trenton 1913- ban alapított, legrégibb magyar lapját talán még nem ismerik közelebbről, — de úgy gondoljuk, hogy szívesen fogadják. Biztosan meg fogják kedvelni lapunkat és ugyanolyan jóbarátai lesznek, mint már nagyon sok-száz trentoni magyar. Jövőheti mutatványszámunkhoz részletesebb tájékoztatót is fogunk mellékelni, kedves olvasóink szolgálatára. Addig is: a viszontlátásra ! cikkének azt a részét, amelyben Göndör Ferenc “megtérésére” utal, a magam személyében nem írnám alá, amennyiben ezt valaki úgy értelmezné, hogy e kitétel Göndör Ferencet volt kommunistának minősiti. Bizonyos, hogy Köröndi Andrásnak nem volt tudomása arról, hogy Göndör a dicstelen emlékű 1919-es magyarországi kommunista rezsimmel is éles ellentétbe került s hogy a Lenin-fiuk elől végül Bécsbe kellett menekülnie. Nem volt tudomása arról sem, hogy Göndör Ferenc a Kreml amerikai, magyar nyelven megjelenő lapjaival is már évek óta harcban áll. (Igaz, hogy a háború alatt jelent meg lapokban olyan fénykép, amely Göndör Ferencet Román János, a “Magyar Jövő” százszázalékosan kommunista napilap akkori szerkesztőjével, valamint Vámbéry Rusztemmel együtt ábrázolja, egy Moszkvából érkezett távirattal kapcsolatos tárgyalás közben.) Köröndi András “Az Embernek” bizonyára azon lapszámait olvasta, amelyek a kommunista magyarnyelvű lapokkal együtt “Feszítsd meg !”-et kiáltoztak Mindszenty hercegprímásra, ugyanakkor, amikor az egész világ, még a legszélsőségesebb liberális lapok is glóriával övezték a magyarok bíborosának kálváriás útját... Göndör Ferenc tehát ne csodálkozzék azon, hogy ezzel az “elírással” többek között Köröndi Andrásból is kiváltotta azt a feltevést, hogy Göndörnek vannak napjai, amikor szívesen kacsingat a kommunisták felé . . . Máskülönben pedig: béke velünk! DIÉNES LÁSZLÓ, szerkesztő, a perth amboyi Híradó, a new brunswicki Magyar Hírlap és a trentoni Függetlenség kiadó-tulajdonosa NYÍLT válasz Göndör Ferencnek, “Az Ember” szerkesztőjének New Yorkba
