Függetlenség, 1951 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1951-04-27 / 17. szám

AMERICAN IN SPIRIT MAGYAR IN LANGUAGE Hungarian News of Trenton Consolidated with: “REFORMED CHURCH INFORMER” gggg 1 - Bs=g ■ 1 1 1 .....===== =a YEAR 38. ÉVFOLYAM — NO. 17. SZÁM. TRENTON, N. J., 1951. ÁPRILIS 27. Five Cents per Copy—$2.00 per Year Városi Tanácsos jelöltek Amerikai magyar egyleti dolgok... McArthur katonai erényei mellett szónoki képességével is fokozta népszerűségét Talán soha sem ünnepeltek az Egyesült Államokban egy embert olyan lelkesedéssel és oly impozáns méretű töme­geknek zugó tapsai között, mint ahogyan McArthur tá­bornokot ünnepelték a múlt héten San Franciscóban, Wa­shingtonban, de méreteiben mindent felülmúló demonst­rációval New Yorkban. A há­borúból hazatérő győztes had­vezérnek nem adhattak volna nagyobb tiszteletet, mint ami­lyet az amerikai nép McAr­­thurnak adott. Ha 52 éves ka­tonai pályafutásának dicső té­nyeit mind egy csokorba köt­nék, nagyobb bokréta nem le­hetne belőle, mint amilyet ő kapott honfitársaitól a múlt héten. Az amerikai népnek legnagyobb része McArthur lázban égett. Valóságos tö­meg-hisztéria fogta el az em­bereket, s talán még azokat is, akik józan tárgyilagossággal szemlélték a Truman admi­nisztráció és McArthur közöt­ti ellentéteket. Hogy kinek és mennyiben van igaza az ame­rikai közvéleményt annyira izgató kérdésben, azt majd csak a jövő eseménye ifogják megmutatni. Ma mindenki csak saját érzését nyilvánít­ja, ha véleményt mond abban a kérdésben, hogy helyesen cselekedett-e Truman, mikor McArthurt menesztette, vagy pedig az lett volna:e helyes, ha McArthur elgondolása sze­rint folytatjuk tovább a ko­reai háborút? Azonban az egész incidens­ből az a tény lett kétségtelen, hogy Truman akaratlanul is olyan népeszerüvé tette Mc­Arthurt, hogy ha egy néhány héten belül kellene elnököt vá­lasztani akkor bizonyára Mc­Arthur lenne az Egyesült Ál­lamok legközelebbi elnöke. A- zonban eltekintve ettől a fel­tevéstől, mely inkább a köz­hangulatot, mint a tényeket akarja jellemezni, McArthur csodálatosan szép beszéde, mit a Kongresszus mindkét házának együttes ülésén a szónoki előadásnak egész szo­katlanul magával ragadó va­rázsával mondott el, őt a kato­nai erényei mellett mint ál­lamférfit is igen előnyösen mutatta be. Ismételjük azon­ban, hogy az a négy pont, a­­mit ő beszédében lefektetett, * mint a koreai háború sikeres befejezésének lehetőségéhez nélkülözhetetlenül szükséges feltételt, ép annyira lehet helytelen, mint amennyire he­lyes. Azonban az a négy pont nagyobb kockázattal járt vol­na a harmadik világháború gyors bekövetkezését illető­leg, mint amennyire ezt a koc­kázatot a washingtoni hivata­los körök vállalni szeretnék, azért Truman katonai és po­litikai tanácsadóira hallgatva határozta el magát, hogy nem fogadja el McArthur által le­szögezett elveket. Az amerikai közvéleményben kellemetlen visszahatást kel­tett McArthur elmozdítása Mi a múlt héten ennek a mérsékeltebb iránynak a kö­betését tartottuk helyesnek, a közvélemény nagyobb része a­­zonban McArthur elgondolá­sát tartja követendőnek,, mi a nagyrészt érzelmi motívu­mokra alapított rendkívüli ünneplésben is megnyilvá­nult. Ez az érzelmi motívum nem annyira abból a tényből eredt, hogy McArthurt az el­nök felmentette a koreai e­­gyesült hadseregek főpa­rancsnoki állásából, hanem abból a formából, ahogyan ezt a “felmentést” az amerikai nép tudomására hozták. Az u­­gyanis kétségtelen, hogy Mc­Arthur személyét valóságos legendaszerü fény vette körül mióta a japán népet úgy át­formálta, hogy az Egyesült Államok legádázabb ellensé­géből jóbarátot csinált. Azt el lehetett várni, hogy ha ezt a legendás hőst állásából “fel­mentés” helyett — elcsapják, a közvéleményben ez óriási visszahatást fog kelteni. Ez a visszahatás be is következett, mert az amerikai nép nagy többsége úgy érezte, hogy megbecsülhetetlen nagy érde­meire való tekintettel McAr­thurt nem lett volna szabad — elcsapni. A közvélemény­ben e miatt nyilvánvalóvá vált megbotránkozás nagysze­rű ütőkártya lett a Truman adminisztráció belpolitikai el­lenségeinek kezében. Ezt az ütőkártyát ki is vágták a köz­vélemény játék asztalára. Egyszeriben McArthur lett az Egyesült Államok legnép­szerűbb embere. McArthurt, mint elnököt nehéz lenne befolyásolni Sőt ha a kártyák mögé aka­runk nézni, akkor azt láthat­juk, hogy ez a népszerűség ta­lán nagyobb is lett, mint aho­gyan ezt a republikánus párt vezetői szeretnék. Ugyanis McArthur azon határozott ki­jelentése dacára is, hogy ő semmi szin alatt nem akar a poltikai élet porondjára lépni és azért nem szeretné, ha a nevét pártpolitikai célokra használnák, — annak az ün­neplésnek hatása alatt, ami­ben az amerikai nép őt része­sítette, valószínűleg nehezen tudna ellenállni a közóhajnak, ha megkérnék, hogy a repub­likánus párt elnökjelölt je le­gyen. Igen valószínű, hogy McArthurhoz hasonló erős je­löltet a republikánus párt nem tudna találni. Azonban parancsok oszt ogatásához szokott katona, mint amilyen MrArthur is, nehezen tudná magát beleélni a pártpolitika szövevényes intrikáiba, hol a párt látható fejének nincs ab­szolút hatalma és ha nem is parancsokat, de barátságos u­­tasitásokat és figyelmezteté­seket akkor is figyelembe kell vennie, ha azok meggyőződé­sével ellenkeznek, de pártpoli­tikai szempontokból fontosak­nak látszanak. Vagyis McAr­thur az elnöki tisztségében valószínűleg inkább a Com­mander in Chief, mint a pol­gári államfő szerepét töltené be. Pártpolitikai szokásokat és szabályokat követő repub­likánusok McArthurral úgy járnának, mint az a régi köz­­mondásszerü magyar, hogy— fogtam törököt, de nem en­ged. (Folyt, a 3-ik oldalon) DÓNÁL J. CONNOLLY polgármesterrel kapcsolatban a régebbi trentoniak gyakran fel­említik, hogy mennyi hasonla­tosság van közte és néhai Frede­rick W. Donnolly polgármester között nemcsak a nevük, de irányelveik és tevékenységeik tekintetében is. A bölcs előrelátó és tervező képesség jellemzi úgy az elhunyt, mint mostani pol­gármesterünket. — Connolly polgármester a második világ­háború veteránja. A város veze­tősége élén állva elérte azt, hogy szövetségi kormánytámogatást szerzett annak a tervnek kivite­lére, hogy a Delaware folyót ki­­mélyitsék és oceánjáró hajók számára járhatóvá tegyék s igy távoli tengerekről jövő hajók e­­gyenesen a Trenton Marine Ter­minal-ban köthetnek ki. Trenton tengeri kikötővárossá tétele volt az álma néhai Donnolly polgár­­mesternek iá. A folyam-sár el­dugaszolta a Delaware alsó ré­szét, de a United Steel Morris­­villeben épült telepe megnyitá­sakor Mayor Connolly feljitotta a harcot a folyam kimélyitéséért s nemsokára ismét feljönnek a külországokból jövő hajók Tren­­tonba, a trentoni kereskedők­höz... Mint néhai Donnolly polgár­­mester, Mayor Connolly is lehe­tőleg mindenütt személyesen megjelenik és képviseli Tren­­tont, a város érdekében, legyen az társadalmi esemény, vagy üz­leti tárgyalás, legyen az itt a vá­rosban, vagy bárhol az államban vagy az országban. Egyénisége nagyszerűen megfelel arra, hogy városunknak becsületet szerez­zen, ahol jár. Valóban “egy na­gyobb Trenton” gondolatát viszi előre. Teljestiményei önmagu­kért beszélnek. DUCH J. ANDRÁS Nem kell külön bemutatnunk Duch J. András közismert és rendkívül népszerű városi taná­csosunkat, hiszen közülünk való magyar ember ő, aki nem szé­­gyeli magyar származását, sőt, büszke arra. Mint ahogy a tren­toni magyarság is büszke Duch J. Andrásra, New Jersey fővá­rosának volt polgármesterére és jelenlegi városi tanácsosára, aki. a május 8-iki választáson visz­­szaválasztásra jelöltette magát és minden bizonnyal vissza is lesz választva. Neve a szavazó­­ivén a'll-ik helyen áll. A városi választáson a törvény értelmé­ben a pártok nem állítanak ki je­lölteket, illetve nem pártok sze­rint megy a városi tanácsosok választása. Azonban legyen a­­kármilyen párti is, Duch J. And­rás a magyarság jelöltje, legelső vezrférfiunk a városban, aki nevével és évek hosszú során át viselt tisztes pozícióival elisme­rést, megbecsülést és dicsőséget szerzett a magyar névnek nem­csak Trentonban, de az egész ál­lamban. Biztosan tudjuk, hogy aligha lesz magyar szavazópol­gár, aki az öt közül egyiknek ne a Duch J. András neve feletti fo­gantyút húzná meg május 8-án. GEORGE W. PAGE városi tanácsos ismét visszavá­­lasztásra pályázik. Hét termi­nusban szolgálta már Trenton városát s a Revenue and Fi­nance Department kivételével mindegyik ügyosztálynak volt már igazgatója. Jelenleg a De­partment of Public Affairs feje. 1919 óta van a városházán. Ré­gi, igazán kipróbált és bevált városatya. Még ellenjelöltjei is elismerik kitűnő képességeit és szakavatottságát, amivel gyak­ran hozzájárul a Tanács jó mun­kájához. Tagja a Trenton Hous­ing Authority-naK. A lakás-kér­dés Trenton 1-ső számú problé­mája, — mondja Commissioner Page. További ;; egészségügyi programokra is szüksége van a városnak, — mondja Mr. Page — mint klinikákra, jobb kórházi felszerelésekre, játszóterekre és jobb köztisztasági felügyeletre. A város park-szisztémáját ő é­­pitette ki annakidején, mint az ügyosztály feje, 1921-ben pedig ő valósította meg az általános utcai világítás kiszélesítését. Is­kolák és az uj Central High School létrehozásában is keze volt, mint a Board of School Es­timate tagjának. Két Ízben mon­dott le városi tanácsosi tisztjé­ről, de mindkétszer visszatért “szerelméhez,” jelöltette és visz­­szaválasztatta majmát, illetve leg­utóbb tavaly nyáron az elhunyt Wm. Geraghty taüácsos helyébe hívták be a tanácfe többi tagjai, ahová az állami börtönök főfel­ügyelői tisztjéből fért vissza. George W. Pag^ lapunk utján is kéri a magyar! szavazópolgá­rok támogatását visszaválasztá­­sa érdekében. Kovács N. Miklós, a Ref. Egyesület hiva­talnoka elhunyt Az Amerikai Magyar Refor­mátus Egyesület részvéttel je­lenti, hogy sok éven keresztül szolgált kerületi szervezője majd központi hivatalnoka áp­rilis 9-én szivszélhüdés követ­keztében elhunyt. Temetése áp­rilis 12-én történt Washington­­tonban, honnan a holttestet az elhunyt kívánsága szerint Pitts­­burgba szállították. Kovács N. Miklós 1885 októ­ber 6-án született Rozsnyón, (Gömör m.) Magyarországon. Még otthon kitanulta a nyom­dász mesterséget és tizennyolc éves korában áthajózott az-újvi­lágba. Először Toledo, O.-ban helyezkedett el szakmájában. HALÁLOZÁS Varga Mihály, 23 Amboy Avenue, Roebling, N. J., honfi­társunk 52 éves korában, április 21-én a Szent Francis kórház­ban rövid szenvedés után el­hunyt. Inglesby Jánps temetke­zési vállalkozó, 432 Hamilton Av.-i kápolnájában volt felrava­talozva. Temetése április 25-én a roeblingi Függ. Ref. Egyház szertartása szerint ment végbe. A Colonial Memorial Park teme­tőben helyezték örök nyugalom­ra. 3-IK KELETI VERHOVAYNAP VASÁRNAP, 1951. JULIUS Hő 15-én LINWWOD GROVE-ban Rt. 27 STELTON, N. J. KÁRA — NÉMETH zenekara muzsikál JEGYEK KAPHATÓK A FIÓK TITKÁROKNÁL JOHN C. CANNON városi tanácsos-j elölt neve a 16- ik a szavazógépen. A köz szol­gálatára őszinte igyekezettel kész jelölt Mr. Cannon, aki la­punk utj án is kéri a magyar sza­vazó polgárok szives támogatá­sát. WALTER D. COUGLE ügyvéd, városi ügyész, Mercer megyei prosecutor, volt WPA igazgató, stb. városi tanácsos­nak pályázik a május 8-iki vá­lasztáson. Neve a 9-ik a szavazó­gépen. Neve, egyénisége és tiszt­ségeiben teljesített eddigi szol­gálatai közismertek. Mint rend­kívüli szónoki tehetség már fia­tal diákkorában kitűnt és 1910- ben a Temple University-n nyert ügyvédi diplomát. Katzen­bach legefelső bírósági biró, volt trentoni polgármester irodájá­ban kezdte pályáját. Az első vi­lágháború veteránja. A város társadalmi és szociális életében is aktiv szerepet visz hosszú é­­vek óta. A városi tanácsosi ‘po­zícióra alkalmas ember, aki la­punk utján is kéri a magyar­­származású szavazópolgárok tá­mogatását. SIDO L. RIDOLFI Sido L. Ridolfi, aki a május 8-iki választásokon Commis­­sioner-j elölt, politikai pályafu­tását 1941-ben kezdte, mint Ma­jor General James I. Bowers szenátusi titkára. 1941-42-ben a trentoni State House-ban jogi tanácsodója volt Charles Edison akkori kormányzónknak. Mint ilyen, átvizsgálta a Törvényho­zás által megszavazott törvénye­ket, utánanézett annak, hogy mennyiben jók, vagy nem jók a­­zok a friss törvények, alkotmá­nyos erejüek-e, vagy sem és vé­gül írásbeli jelentésben véle­ményezte azokat a kormányzó­nak elfogadásra, vagy megvétó­­zásra. 1942-ben önként jelentkezett a Navy-be, ahol 3 és fél évet szolgált a háború idején és be­csülettel nyert elbocsátást. A jövő héten Mr. Ridolfi me­gyei Sheriff pozícióban tanúsí­tott működéséről fogunk Írni. GEORGE W. RIEKER Commissioner Rieker szintén visszaválasztásra pályázik a vá­rosi tanácsba, amelynek 1941 decemberében lett tagja, amikor Leo J. Rogers polgármester ha­lálával terminusát ki kellett töl­teni. A parkok, játszóterek és középületek ügyeit irányitó ügy­osztály élére került, amely de­­partmentnek azóta is a feje, mi­után 1943-ban és 1947-ben tör­tént visszaválasztása után is megmaradt ennél a department­al. A parkok, játszóterek és középületek mellett ehhez az ügyosztályhoz tartozik még az utcai világítás, városháza, utca­rendészeti tanács, épület felül­vizsgálás, fák és bokrok kezelé­sének gondja is. Közel tiz éve tölti be városházi felelős pozíció­ját Commissioner Rieker lelki­­ismeretes igyekezettel és ez alatt az idő alatt bizonyságát adta an­nak, hogy alkalmas erre az ál­lásra. Különösen nagy súlyt he­lyezett a játszóterekre, melyek­nek számát emelte, de az ügy­osztályához tartozó más felada­tokat is a lakosság előnyére vé­gezte. Hivatali teljesítményei szinte önmagukért beszélnek és alkalmassá teszik őt arra, hogy a május 8-iki választáson a sza­vazók előnyösen figelmükbe ré­szesítsék George W. Rieker ta­nácsost. A NEW JERSEY MAGYAR EGYLETEK EGYESÜLETE most vasárnap, április 29-én tartja konvencióját az egyesület székhelyén, Trentonban, a Ma­gyar Házban. (Előbbi értesülé­sünk, hogy április 1-én volt a nagygyűlés, téves volt s igy ezen cikkünk, amit már hetekkel ez­előtt. megirtunk, nagyon is ak­tuális.) A “Jerseyi Egyesület,” ahogy röviden nevezzük, évek hosszú sora óta valóságos harcot viv önmagával, fennmaradásáért. Valahányszor ez a “harc” külső jelekben is mutatkozik, egy fiók­osztály leszakad az egyesület testéről; részben, vagy teljes e­­gészében átmegy valamelyik na­gyobb magyar egylethez... Az é­­vek pedig múlnak, könyörtele­nül öregitenek valamennyiünket és a Jerseyi Egyesület tagságá­nak a zöme ma már jóval túl van a 60 éves koron, azon a korhatá­ron, amelyen felül uj biztosítást nem adnak senkinek. Az átállás, vagy együttes “beolvadás” valamely nagyobb egyletbe ma már jóformán lehe­tetlenné vált a Jersey Egylet számára, már annál az egyszerű oknál fogva is, hogy az egylet meglevő vagyonának egy része a trentoni Magyar Otthonba van befektetve. Az egylet élén álló központi tisztviselők, azok, akik a Jersey Egylet pénzügyeit hosz­­szu évek óta irányítják, nem tudták a tagságot kellőképen és még idejében kioktatni arra, hogy a legcélszerűbb és egyetlen biztonságos megoldás a már év­tizedekkel ezelőtt tornyosodni kezdett problémákra: egy na­gyobb egyletbe való együttes át­állás, illetve azzal való csatlako­zás. A sötét felhők közeledtére A következő vasárnap, április 29-én este hat órai kezdettel a trentoni Magyar Otthon díszter­mében rendezi 40 éves fennállá­sának jubileumi ünnepségét a Rákóczi Segélyző Egyesület 20- ik osztálya. Az amerikai ma­gyarság előtt nem szükséges be­mutatni ezen országos viszony­latban is az elsők között lévő Segélyző Egyesületet, mert azt minden itten élő magyar testvé­rünk ismeri és annak áldásos munkáját nagyra becsüli és ér­tékeli. Ezen jó hirü Egyesület­nek egyik kitünően működő ve­zér-osztálya, a trentoni 20-ik osztály ebben az évben érkezett el értékes munkálkodásának 40- ik esztendejéhez. A 20-ik osztály össztagsága és vezetői ezt az al­kalmat ragadták meg, hogy Trenton és környéke magyarsá­gát vendégül láthassák az öröm­ünnepségükön és beszámolhas­­hanak értékes munkásságukról, valamint bemutathassák azokat az önzetlen, kitűnő vezető férfi­akat és nőket, úgy az igazgató­ság, mint a 20-ik fiók részéről, akik ezt az Egyesületet annyi hozzáértéssel és szeretettel veze­tik. A hivatalos ünnepség rövid ideig fog tartani, mert a nagy­szerűen dolgozó rendező bizott­ság nagy súlyt helyez arra, hogy a megjelenő kedves vendégei egy izig-vérig magyaros est­ebédnek és utána egy valódi jó táncmulatságnak legyenek ré­szesei... A vacsorát nem kell e­­lőre dicsérnünk, mert azt vala­pedig nem volt más tennivaló­juk, mint a meglevő készpénz egy részét a lehető legrosszabb befektetésbe helyezni: kölcsön adni a trentoni Magyar Háznak. A trentoni Magyar Otthon maga is nagy anyagi nehézségekkel küzd, belső viszályok és zavarok rázzák falait s pénztárába egyre nehezebben folynak be a dollá­rok ... A Jersey Egylet sorsa pedig igy jóformán oda van köt­­va a Magyar Otthonéhoz. Az egylet halottainak száma termé­szetszerűleg évről-évre növek­szik s az örök Hazába távozó ta­gok között igen sok olyan van, akik 1000 dollárra “biztosítot­ták” magukat, hogy azt az egy­let az örökösöknek hiánytalanul és pontosan kifizesse. Özvegyek és árvák pénzéről, törvényes járulékáról van szó akkor, amikor egy biztositó egy­let “vagyonáról” beszélünk és ezzel sem viccelni, sem játszani nem lehet! Azok, akik ma a Jersey Egy­letek élén állanak, valóban fe­lelősségteljes pozíciót töltenek be! Olyan felelősségeket vállal­tak, miket részben maguk tettek saját vállukra! Ezek alól a fele­lősségek alól pedig ma már túl­ságosan egyszerű, sőt, könnyel­műség volna őket vissza nem vá­lasztással, lecseréléssel felmen­teni ! Amikor tehát a New Jerseyi Magyar Egyletek Egyesülete most április 29-én konvencióra ül össze, a delegátusok jól fon­tolják meg, hogy mit tesznek és milyen határozatokat hoznak. A jelenlegi központi tisztikart, vé­leményünk szerint, feltétlenül vissza kell választani! A fenn­álló súlyos problémákra pedig (Folyt, a 3-ik oldalon) mennyien tudjuk, hogy a Rákó­czi Egyesület háziasszonyai re­mek szakácsnők, tehát az általuk készített vacsora, nem lehet más, mint a remekek-remeke. A fi­nom hűsítő italok prímák lesz­nek. A gyönyörű hallgató és táncszámokat a jó hirü Horváth Máté és kiváló zenekara fogja szolgáltatni.. Láthatjuk a lelkes és buzgó rendező bizottság min­denről gondoskodott, hogy a részt vevőknek egy igazi kelle­mes, hangulatos estét nyújtsa­nak. Tisztelettel hívja és sok szeretettel várja a 20-ik osztály Trenton és környéke magyarsá­gát és a magyarság barátait az ünnepi jubileumára és az ezzel kapcsolatos első tavaszi nagy táncmulatságára. Jegyek kapha­tók a Magyar Otthon gondnoká­nál, Szántai Mihály elnöknél, Ze­­lenák Sándor titkárnál, kinek te­lefon száma 3-6507, valamint a rendező bizottság tagjainál. Va­csora és táncmulatság jegy e­­gyüttes ára $2.50. Előre az óramu­tatót ! S z o m b a t ról vasárnapra virradó éjszaka megkezdődik a nyári időszámítás, vagyis a “Daylight Saving Time.” Szombaton este lefekvés előtt az óramutatót egy órával vi­gyük előre! A Rákóczi Segélyző Egyesület 20-ik - Trentoni - Osztályának jubileuma

Next

/
Thumbnails
Contents