Függetlenség, 1951 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1951-04-20 / 16. szám

AMERICAN IN SPIRIT MAGYAR IN LANGUAGE Hungarian News of Trenton Consolidated with: “REFORMED CHURCH INFORMER” YEAR 38. ÉVFOLYAM — NO. 16. SZÁM. TRENTON, N. J., 1951. ÁPRILIS 20. Five Cents per Copy—$2.00 per Year Városi Tanácsos jelöltek Gazdát cserélt a “Magyar Bányász­lap” McArthur elmozdítása nem­csak bel- de külpolitikai ügy is, de a világot az mégsem iz­gatja annyira mint az amerikai népet Az Egyesült Államok köz­véleményében kevés belpoliti­kai esemény okozott oly álta­lános izgalmat, mint amilyet McArthur tábornoknak eb mozdítása váltott ki, akit Truman elnök rövid utón fel­mentett a koreai háborúban viselt főparancsnoki tisztsé­gétől. Pedig tulajdonképen ezt nem is kell kizárólagosan belpolitikai eseménynek te­kinteni, mert az elnök a Nem­zetek Szövetségének felhatal­mazása alapján nevezte ki McArthurt a Koreában küzdő haderők főparancsnokává. Az a kérdés, hogy a felhatalma­zás adott-e jogot az elnöknek arra is, hogy minden külön magyarázat nélkül elmozdítsa a főparancsnokot, vagy hogy az elmozdítás helyes vagy helytelen intézkedés volt-e? — nemcsak az Egyesült Álla­mok, de a Nemzetek Szövetsé­géhez tartozó összes országok érdekeit is érinti. Ez tehát bizonyos mértékig külpoliti­kai ügy is. Egyelőre azonban úgy látszik, hogy az amerikai közvélemény az izgalmas inci­denst belpolitikai ügynek te­kinti és a megnyilvánuló han­gulat hatása alatt Truman el­nök szükségesnek látta rádió beszéd ben megindokolni, hogy miért élt a felhatalma­zás alapján biztosított jogá­val. Ez a mentegetőzésnek látszó beszéd még jobban ki­szélesítette az ellentéteket, a­­mik McArthur elmozdításá­val kapcsolatban az amerikai népet valósággal két táborra osztotta. McArthur terveivel a wash­ingtoni katonai és diplomáciai, körök nem egyeztek meg A világ többi részében még külpolitikai szempontból sem tulajdonítottak valami nagy fontosságot McArthur elmoz­dításának, mert meglehetős egykedvűséggel vették azt tu­domásul. Ugyanis más orszá­gokban McArthur nem nem­zeti hős, hanem csak egy a­­merikai tábornok, kinek he­lyét egy másik amerikai tá­bornok foglalta el. Anélkül, hogy McArthur nagy érdeme­iből, amit különösen Japán pacifikálása körül elért, — bármit is el akarnánk venni, de mégis ha elfogulatlan tár­gyilagossággal vizsgáljak a koreai háború eseményeit, ak­kor meg kell állapítanunk, hogy ő ottan nem ért el olyan sikereket, amikért őt nemzeti hősnek lehetne tekinteni. Nem írjuk az ő rovására, hogy a koreai háborút még nem nyertük meg, de ha visz­­szaemlékezünk a múlt ősszel tett azon kijelentésére, hogy az amerikai katonák kará­csonyra már otthon lesznek, akkor nyilvánvalónak látszik, hogy ő igen bízott a háború­nak rövid időn belüli sikeres befejezésében. Nem kétséges, hogy ebben a feltevésben té­vedett. Az ő ujabbi elképzelé­se szerint a háborút ki kellene térj észtén iKina területére is, hogy azt sikeresen be lehessen fejezni. Washingtonban a ve­zérkar határozottan ellene volt ennek a tervnek, nem is szólva arról, hogy az európai demokráciák rettegtek ettől, mert erőnket ezzel Ázsiában forgácsoltuk volna el, mikor arra Európában nagyobb szükség, lenne. Mivel McAr­thur a múlt ősszel nagyot té­vedett, alaposnak látszott az a félelem, hogy a korai hábo­rú hadszínterének kiterjesz­tésével talán szintén téved. A hadszíntér kiterjesztésé­nek nemcsak katonai, de kül­politikai következményei is lehettek volna. így McArthur az ő elgondolásával nemcsak a katonai, de a diplomáciai ve­zetőink terveit is keresztül a­­karta huzni. Ezért elkerülhe­tetlennek látszott, hogy Mc­Arthur és Washington között előbb-utóbb törésre kerül a sor. Minket ezért nem lepett meg, hogy McArthurt — ma­gyarán mondva — elcsapták az állásából. Két héttel ezelőtt McArthur b é k eajánlatával kapcsolatban, amit közvetett nyilatkozat utján a Nemzetek Szövetségének hadseregével szemben álló kínai kommunis­ta hedsereg vezető táborno­kaihoz intézett, mi a követke­zőket irtuk: “McArthur két nagy hibát követett el az kü­lönleges békeajánlatával. Az egyik az volt, hogy erre neki Washingtonból senki sem a­­dott felhatalmazást és igy ha­táskörén kívüli cselekedetet végzett. Ha véletlenül McAr­­thurnak nem lenne olyan kü­lönleges tekintélye Washing­tonban, akkor őt azonnal le­váltották volna és talán még hadbíróság elé is került volna az ügy. így azonban — na­gyon okosan — nem csináltak nagy dolgot McArthur bal­lépéséből, s egy-két nap múl­va az újságokban semmi to­vábbi hir a békeaj ánlat és kö­vetkezményeiről nem volt.” Úgy látszik a fentiekből, hogy elég helyesen ítéljük meg a helyzetet. McArthur tényleg olyan lépését követett el, amiért azonnal elmozdít­hatták volna az igen felelős­ségteljes állásából, amelyben különösen vigyázni kell arra, hogy az ország érdekeit ve­szélynek ne tegyék ki. Azért kétszer is meg kell gondolni a dolgot annak, aki olyan fontos feladattal lett megbízva, mint amilyen McArthurnak jutott osztályrészül. Mindazonáltal az ő megbecsülhetetlen szol­gálataira való tekintettel, — amint megjegyeztük, hogy igen okosan, — a washingtoni hivatalos körök nem akartak McArthurral szemben semmi­féle lépést tenni. Veszélyes a demokráciára, ha a katona politizál Azonban McArthur a kor­mány, vagy még inkább az el­nök részéről ezt a hallgatóla­gos magatartást gyengeség­nek magyarázta, s egy újabb lépéssel tetézte meg egy ma­­gasrangu katona hatáskörén erősen kívül álló tevékenysé­gét. A külpolitikai vonatko­zásban elkövetett hibájához egy hibás belpolitikai lépést is hozzá adott: Representative Martinnak, ki a Kongresszus alsó házában a kisebbségben levő republikánus pártnak a feje, levelet irt, melyben igen élesen kritizálta a kormány (Folyt, a 3-ik oldalon) DÓNÁL J. CONNOLLY Trenton város polgármeste­re,, Dónál J. Connolly szintén visszaválasztásra jelöltette ma­gát, mint a városi tanács tagja. Energikus, aránylag fiatal em­ber Mayor Connolly, akinek ed­digi teljesítményei a város veze­tősége élén méltóvá teszik őt a választók bizalmára. Természe­tesen a commisioner választá­soknál nincsen külön “polgár­mester-jelölt,” csakis a városi tanács öt tagját választják meg a szavazók s a megválasztott commissionerek maguk között döntik el, hogy ki lesz a polgár­­mester. Tehát amikor azt Írjuk, hogy Dónál J. Connolly vissza­választásra pályázik, ez nem je­lenti azt, hogy egészen biztosan ő lesz ismét a polgármester, ha bejut. Dónál J. Connolly, Tren­ton város jelenlegi polgármeste­re lapunk utján is kéri a magyar szavazópolgárok támogatását a május 8-iki városi választáson. DUCH J. ANDRÁS Nem kell külön bemutatnunk Duch J. András közismert és rendkívül népszerű városi taná­csosunkat, hiszen közülünk való magyar ember ő, aki nem szé­­gyeli magyar származását, sőt, büszke arra. Mint ahogy a tren­­toni magyarság is büszke Duch J. Andrásra, New Jersey fővá­rosának volt polgármesterére és jelenlegi városi tanácsosára, aki a május 8-iki választáson visz­­szaválasztásra jelöltette magát és minden bizonnyal vissza is A külügyminiszter-helyettesek párisi konferenciáján dr. Jessup amerikai delegátus azt köve­telte, hogy Magyarország, Ro­mánia és Bulgária, mint a Szov­jet' csatlósországai ügyét is ve­gyék fel a napirendre, mégpedig úgy a békeszerződés pontjait megszegő katonai tulfegyverke­­zésük, mint az emberi jogok sé­relmei miatt. Jessup rámutatott arra, hogy a tulfegyverkezés a Szovjet irá­nyítása alatt történt.- A béke­­szerződésnek, mondotta Jessup,' minden pontját, amely a sajtó és szólásszabadságra, a vallássza­badságra, gyülekezési jogra, szabad választásokra stb. vonat­kozott, a Szovjet segítségével teljesen semmibevették. A há­lesz választva. Neve a szavazó­­ivén a 11-ik helyen áll. A városi választáson a törvény értelmé­ben a pártok nem állítanak ki je­lölteket, illetve nem pártok sze­rint megy a városi tanácsosok választása. Azonban legyen a­­kármilyen párti is, Duch J. And­rás a magyarság jelöltje, legelső vezrférfiunk a városban, aki nevével és évek hosszú során át viselt tisztes pozícióival elisme­rést, megbecsülést és dicsőséget szerzett a magyar névnek nem­csak Trentonban, de az egész ál­lamban. Biztosan tudjuk, hogy aligha lesz magyar szavazópol­gár, aki az öt közül egyiknek ne a Duch J. András neve feletti fo­gantyút húzná meg május 8-án. SIDO L. RIDOLFI Sido L. Ridolfi, aki a május 8-iki választásokon Commis­­sioner-jelölt, politikai pályafu­tását 1941-ben kezdte, mint Ma­jor General James I. Bowers szenátusi titkára. 1941-42-ben a trentoni State House-ban jogi tanácsodója volt Charles Edison akkori kormányzónknak. Mint ilyen, átvizsgálta a Törvényho­zás által megszavazott törvénye­ket, utánanézett annak, hogy mennyiben jók, vagy nem jók a­­zok a friss törvények, alkotmá­nyos erejüek-e, vagy sem és'vé­gül írásbeli jelentésben véle­ményezte azokat a kormányzó­nak elfogadásra/vagy megvétó­­zásra. 1942-ben önként jelentkezett a Navy-be, ahol 3 és fél évet rom ország kormányáról megál­lapította, hogy “visszaélnek a helyzettel” üldözik az egyházak vezetőit és brutális eszközökkel elhallgattatták a nem-kommu­nista politikai vezetőket. Gromyko orosz delegátus A- merika elleni becsmérlő beszéd­del válaszolt, kijelentve, hogy “a Szovjetunió kételkedni kezd ab­ban, hogy a nyugati hatalmak egyáltalán megegyezést akarná­nak.” Légy résen! Az FBI igazgatója, J. Edgar Hoover szerint a kommunista underground az amerikai terme­lést veszélyeztetheti. Nemzeti szükséghelyzet idején résen kell állanunk Moszkva ügynökeivel szemben, akik nem riadnak visz­­sza attól sem, hogy saját hazá­juknak ártsanak, ha ezzel a szovjetet szolgálhatják. szolgált a háború idején és be­csülettel nyert elbocsátást. A jövő héten Mr. Ridolfi me­gyei Sheriff pozícióban tanúsí­tott működéséről fogunk Írni. GEORGE W. RIEKER Commissioner Rieker szintén visszaválasztásra pályázik a vá­rosi tanácsba, amelynek 1941 decemberében lett tagja, amikor Leo J. Rogers polgármester ha­lálával terminusát ki kellett töl­teni. A parkok, játszóterek és középületek ügyeit irányitó ügy­osztály élére került, amely de­­partmentnek azóta is a feje, mi­után 1943-ban és 1947-ben tör­tént visszaválasztása után is megmaradt ennél a department­al. A parkok, játszóterek és középületek mellett ehhez az ügyosztályhoz tártozik még az utcai világítás, városháza, utca­rendészeti tanács, épület felül­vizsgálás, fák és bokrok kezelé­sének gondja is. Közel tiz éve tölti be városházi felelős pozíció­ját Commissioner Rieker lelki­­ismeretes igyekezettel és ez alatt az idő alatt bizonyságát adta an­nak, hogy alkalmas erre az ál­lásra. Különösen nagy súlyt he­lyezett a játszóterekre, melyek­nek számát emelte, de az ügy­osztályához tartozó más felada­tokat is á lakosság előnyére vé­gezte. Hivatali telj esitményei szinte önmagukért beszélnek és alkalmassá teszik őt arra, hogy a május 8-iki választáson a sza­vazók előnyösen figelmükbe ré­szesítsék George W. Rieker ta­nácsost. Magyarország hetenként 400 waggon húst exportál Olaszor­szágba és Berlin nyugati zóná­jába és ennek ellenértékéért nyugaton szerszámgépeket vá­sárolnak. Az élelmiszer-export oly nagy méretű, hogy azt már a katonaság ellátása is megsínyli. Ezidőszerint Magyarországon csak a tisztiiskolákban étkeztek jól, ahová a kiválogatott kom­munista párttagokat vezénylik és express-tiszteket faragnak belőlük. Vidéken a helyi taná­csok arra kényszerítik a gazdál­kodókat, hogy mindenki, aki disznót ölt, adjon le egy “béka­sonkát” a hadsereg javára. A vidéki vgárosokban még a ló­­hust is csak jegyre adják. REMÉNYIK SÁNDOR PÉNTEKEN ÉRKEZIK NEW YORKBA Douglas MacArthur tábornok (arcképe a második világháború idejéből való) A szovjet munkásai­nak rabszolgasorsa A “munkások hazájában” — ahogy a stalinista sajtó az egész világon nevezi Oroszországot és a csatlós államokat — a mun­kásszervezeteket teljesen meg­fosztották minden önállóságuk­tól. A munkásszervezetek tény­kedéseit nem a munkásszerveze­tek tagjai határozzák el, mint a demokratikus országokban, ha­nem valamelyik kormányközeg, aki parancsképpen átadja a kor­mány határozatát a munkás­szervezet tisztviselőinek és azok­nak kötelessége azt végrehajtat­ni a tagsággal. A munkásszervezetek tagjai­nak a legkisebb bírálati joguk sincs, sőt nagyon nagy kellemet­lenségnek teszi ki magát az, aki csak szóval is szembe helyezke­dik a kormányparanccsal, hát még az, aki ellene szegül és a munkahelyén másképpen visel­kedik, mint ahogy a munkásszer­vezeten keresztül leadott pa­rancs szerint a kormány elvárja. Az amerikai kormány kiadá­sában egy tanulmány jelent meg: “Elements of Soviet Labor Law,” amely feltárja a szovjet munkásnép rabszolgasorsát, a sok hazugság mögött meghúzó­dó szomorú valóságot. Nővé változott egy férfi JERSEY CITY, N. J. — John Stepnowski, aki egy vegyészeti gyárban dolgozott, 450,000 dol­láros pert indított a Specific Pharmaceuticals Inc. ellen. A 32 éves férfi és Mary nevű fele­sége azt állítják, hogy a férfi a különféle vegyszerek belélegzé­se során elvesztette “férfiassá­gát” és jellemében, valamint testi megnyilatkozásában is fér­fiből nővé változott. Stepnowski a stilbesterole nevű női hormont tartalmazó anyagot gyártotta a gyártelepen. ÉRTESÍTÉS Értesítjük a trentoni magyar­ságot, egyházak, egyletek veze­tőit, hogy most szombaton, áp­rilis 21-én este 8 órakor a Ma­gyar Otthonban egy fontos gyű­lést tartunk Duch J. András vá­rosi tanácsos újra választása ér­dekében, Kérjük az egyházak, egyletek vezetőit és mindazokat, akik Duch J. András újraválasz­tása érdekében dolgozni óhajta­nak, szíveskedjenek most szom­baton este a Magyar Otthonban megjelenni, ahol a terveket fog­juk elkészíteni. A RENDEZŐSÉG A Magyar Bányászlap, — mely megalapítójának, Himler Mártonnak kormányszolgálatba lépése óta, Fáy Fisher Andor szerkesztésében jelent meg, — Kolos Béla tulajdonába került és az ő szerkesztése alatt fogja to­vább szolgálni a magyar bányá­szok ügyét. Fáy Fisher Andor szintén kormányszolgálatba lé­pett és egyelőre Washington, D. C.-ben lesz hivatalban. Kolos Béla éveken át felelős szerkesztője volt a Katolikus Magyarok Vasárnapjának, az utóbbi évtized alatt pedig élclap­­ját, a “Kis Dongót” szerkesz­tette ! Fay Fisher Andor hirtelen tá­vozásával a Magyar Bányászlap a legnagyobb harcok és kemény szócsatározások közepette cse­rélt gazdát. A “napfoltok” okozzák A Smithsonian Intézet jelen­tése szerint a nap felületén tör­tént robbanások okozzák az idő­járás elváltozásait. Ezek a robbanások hasonlóak az atom-explóziókhoz. A megfi­gyelések és különleges fényérzé­keny lemezekkel történt felvéte­lek igazolják, hogy “a mennyei tűzijáték” kihatássál van a földi időjárásra. Két napba telik, a­­mig a nap-atom robbanások ér­zékeltetik hatásukat a föld lég­körében. A robbanás pillanatában — mondják a tudósok — hydrogén gázt lövell a nap a világűrbe má­­sodpercenkint 200 mérföld se­bességgel. Ez a tiizzuhatag rész­ben visszahull a napba, de egy­­része eljut a föld körzetébe, két nap alatt hidalva át a 93 millió mérföldes távolságot. A napatomok hatása alatt változik a föld időjárása, tá­madnak szelek és viharok. A Rákóczi Egyesület Trento­ni 20-ik Osztálya 1951 április 29-ikén fogja ünnepelni fennáb lásának 40 éves jubileumát a Magyar Házban diszbankettel. Erre a nagy ünnepélyre a 20-ik Osztály tisztikara szívesen meg­hívja a trentoni magyarságot, hogy velünk együtt lelkesedje­nek. A Rákóczi Egyesület egyike az amerikai magyar iintézmé­­nyeinek, mely sikeresen és di­csőségesen‘működik már 63 éve a magyarság érdekében. A trentoni osztály 40 éve alakult és azóta szolgálja a helybeli ma­gyarságot. Reméljük, hogy minden ma­gyar, akinek érdeke továbbítani a magyar közéletet Trentonban, részt fog venni velünk 1951. áp­rilis 29-ikén a 6 órakor kezdődő banketton és a táncmulatságon, mely a bankettet követi. A Rákóczi 20-ik Osztály tiszti­kar nevében, Szántai Mihály, elnök; Zelenák J. Sándor, titkár. Magyarok, mindenütt a végeken, A csillagokra gyakran nézzetek! Kiknek nincs takarótok, vértetek: A csillagokra gyakran nézzetke! Úgy nézzetek a csillagokra, bátor Szívvel, mint hajdan a rab prédikátor, Kemény gályapadon, láncok között, — Mert ime, nincs már, ami összeköt Egymással minket, csak a csillagok, Fenyők, mint Etelközben, úgy ragyog. De ködön át, de szemfödélen át, Vájjon ma merre mutat uj hazát? Magyarok, mindenütt a végeken, Posta nem jár a téli éje'ken, Levél nem száll kedvestől kedvesig, Ércdrótok a hirt nem rezgetik: Élünk-e még, vagy sírban pihenünk? Csak a csillagos ég közös velünk. Az ezerévnél ősibb csillagok, Mint Etelközben, fényök úgy ragyog. Fenn a Fiastyuk őrzi fiait: Mi nagybeteg anyánk virrasztjuk itt. Magyarok, kiknek nincsen vértetek, A csillagokra gyakran nézzetek Egy csillagra nézzünk mi mind, merőn, Keleten, délen, völgyben, bérctetőn. És érezze, ki rokonához vágyik: Ezer mértföldröl azt nézi a másik. Ha elvesz, összeomlik is a hon: Találkozunk azon a csillagon . . . A magyar ügy a párisi konferencián A nép szájától von­ják el a falatot A Rákóczi Segélyző Egyesület 20-ik oszt. jubileuma Magyarok, mindenütt..!

Next

/
Thumbnails
Contents