Függetlenség, 1951 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1951-03-30 / 13. szám
A koreai háborúban egyik félre nézve sincs kilátás döntő győzelemre Az Egyesült Államok vezetősége nem becsüli le a külpolitikai helyzet súlyosságát A múlt hetek belpolitikai eseményei, különösen a Kefauver bizottság szenzációs kihallgatásai, mik az alvilág ismert nagyságainak a politikai életre való befolyásáról húzták le a leplet, — másodrendű érdekességgé szorították le a koreai háború híreit. Jelentősé gtekintetében azonban mégis csak a koreai háborút illeti meg az elsőség, mert egymással szemben álló két világnézet a földtekének ezen a távoli pontján tényleges harcban áll egymással. A Nemzetek Szövetségének hadserege, mely a kapitalista világrendszert képviseli, kilenc hónap óta már eddig is sok emberéletbe kerülő küzdelmet viv a kommunista eszmék szolgálatában álló észak-koreai és kínai katonasággal. E kilenc hónap alatt annyiszor változott meg a hadiszerencse, a biztosnak látszott sikeres eredmény annyiszor hiúsult meg mindkét félre nézve, hogy az “eldöntetlen” eredmény valószínűbbnek látszik a győzelemnél. McArthur tábornok hajlandó lenne igazságos békéről tárgyaim Már többször hangsúlyoztuk, hogy nekünk sC győzelemért Koreában olyan nagy áldozatot kellen hoznunk, ami nincs arányban a várható eredménnyel. Úgy látszik ezt a feltevést az utóbbi időben az illetékes körök is megfontolás tárgyává tették. Legalább is erre enged következtetni McArthur tábornoknak márcíús 21-én Tokyoban tett nyilatkozata, mit a koreai harctér újbóli meglátogatása előtti elutazása mondott. E nyilatkozat szerint ő bármikor készen áll a harctéren tanácskozásokat kezdeni az észak-koreai és kínai haderők főparancsnokaival, hogy további vérontás nélkül befejezzék a háborút, módot találva a Nemzetek Szövetségének célkitűzéseire, amiknek megvalósítása ellen egy ország sem emelhet jogos kifogásokat. McArthurnak ez a nyilatkozata lényegesen különbözik alig egy félévvel ezelőtt több ízben hangoztatott azon kijelentéseitől, amikben feltétlen megadásra hívta fel az északkoreai kommunista hadvezetőséget. Azonban a márc. 21- én nyilvánosságra hozott nyilatkozatában nyomatékos érvekkel próbálta meggyőzni az ellenséget, hogy az a harc további folytatásával semmit sem nyerhet, ellenben igen sokat veszíthet. Bár ezek az érvek logikusak és ha azokra az észak-koreaiak és a kínaiak a józan ész sugalmaira hallgatva válaszolhatnának, nagyon valószínű, hogy mielőbbi tanácskozásokat kéz denének Mr Arthur tábornokkal. De mivel nekik a józan ész helyett Stalinra és az orosz Politbüro vezetőire kell hallgatniuk, — egész biztos, hogy McArthur ajánlatára még csak válaszolni sem fognak, vagy legjobb esetben — az indirekt válasz elutasító lesz. Tavasz felé közeledik az idő és ilyenkor — különösen Európában — egyre aggodalmasabb érzésekkel gondolnak az emberek a már évek óta fenyegető harmadik világháború kitörésére. Az általános vélemény Európában az, hogy a háborús veszély egyáltalában nem csökkent és az Egyesült Államokban tap asztalható nyugodtabb közhangulat téves elképzelésen alapszik. Ez az európai felfogás érthető is, mert a múlt háborúban részt vett európai országok népei nagyon jól tudják, hogy milyen tragédiát jelentene nekik egy uabb háború. Azonban ők tévednek, ha azt hiszik, hogy az Egyesült Államok kormánya a legcsekélyebb mértékben is csökkentette volna a háborús készülődések szorgalmazását. Truman elnök hírek szerint a napokban újabb 9 vagy 10 billió dollár megszavazását fogja kérni a kongresszustól, hogy ezzel az összeggel is növeljék a már eddig megszavazott 42 billió dollárra rugó hadi kiadásokat. Ez közel 25%-nyi emelkedést mutat a hadi kiadások terén. Mivel a háborúra készülődésnek egyik legfontosabb kelléke a pénz, amiből a hadi felszereléseket, ágyukat, tankokat, repülőgépeket, no meg az atombombákat készíthetik, ez a majdnem 25%-kos emelkedése a hadi kiadásoknak legkevésbé sem mutatja azt, mintha az Egyesült Államok vezetősége könnyen venné a háború kitörésének a lehetőségét. Az amerikai közhangulat látszólagos nyugodtságát Európában azzal magyarázzák, hogy a sajtóban aránylag kevset Írnak most már a koreai. eseményekkel kapcsolatban. Ez azzal magyarázható, hogy a mindig uj szenzációk után kutató amerikai sajtónak gyorsan változó eseményekre van szüksége, hogy az izgalmakrar éhes olvasóközönség igényét képes legyen kielégíteni. Kefauver bizottság kihallgatásai további szenzációkkal járnak így például az utóbbi hetekben komoly szenzációt képezett a gengszterek és politikusok közötti kapcsolatot vizsgálgató szenátusi bizottságnak tevékenysége és “szakértők” becslése szerint Kefauver szenátor vezetése alatt álló bizottság new yorki kihallgatásait a televízión keresztül naponta 20-25 millió személy nézte végig. Mi is részletesen irtunk amult héten az egyik ilyen kihallgatásról, melyen a főszereplők C o m m issioner Moran, New York városának azóta már állásából elmozdított egyik vízügyi commissioner je, s egy rossz kinézésű porto ricoi születésű gengszter, Louis Werner volt. A kettőjük közötti összeköttetésről Mr. Moranra nézve kínos részletek derültek ki. Mint azt a múlt héten is jeleztük, a commissioner kijelentéseit a kijelentéseit Weber látogatásaira vonatkozólag megcáfol(Folyt, a 4-ik oldalon) HA TRUMAN NEM INDUL... A United Press hírügynökség kérdést intézett a demokrata párt összes vezetőihez, hogy helyesnek érzik-e Truman elnök harmadik terminusát és ha az elnök nem indul, kit tartanának legalkalmasabb jelöltnek. A válaszok bizonyos meglepetést hoztak. Először is, a párt országos vezetőinek többsége úgy érzi, hogy az elnöknek joga van ismét jelöltetni magát, mert noha az uj alkotmány-módosító szakasz két terminusban korlátozza az elnökség idejét — Truman a törvény értelmében kivételt jelent. A választás, hogy az elnök ismét jelöltesse magát, kizárólag tőle függ — vélik a demokrata vezetők. Szívesen látnák Truman jelöltségét, amenynyiben azonban nem indulna, Douglas szenátort látnák legszívesebben, mint jelöltet. Douglas illinoisi szenátor az utóbbi években nagy népszerűségre tett szert független és bátor magatartása miatt úgy a közönség, mint saját kollégái körében. Budapesti levél Uruguayba “ . . . Ha indiánnak születtem volna s most pipázva ülhetnék vityilló előtt, vagy szamárhátról árulhatnám a zöldséget és banánt, egészséges lennék, nem ismerném az éhséget és didergést, nem felejtettem volna el nevetni és énekelni ... Panaszkodtok az ottani civilizáció hiányaira? Nálatok épülőben van, tehát napról-napra több lesz a kultúra, itt percről-percre kevesebb. Mulattok a spanyol-indián keverék-nyelven? Itt sírnotok kellene az orosz-magyar zagyvalékon, amit gyermekeink beszélnek. Nincs elég szállitóeszközötök terményeitek értékesítésére ? Itt olyan pompásan működik a vasút és hajózás, hogy a falat kenyérre valót is vígan továbbítja nemcsak a közraktárakból, hanem a spájzokból is. Nálatok nem szeretnek az emberek dolgozni, mert munka nélkül is meg lehet élni. Nálunk csak dolgozni lehet, de megélni nem. Éretlen és gyerekes az ottani nép ? A mienk Öt év alatt ötvenet öregedett. Ne panaszkodjatok, hanem adjatok hálát Istennek, hogy aranyfényü nap süt rátok és nem ennek a véres vörös csillagnak a jegyében kell vergődnötök. Oh, bár ne születtem volna!” (“Élet — Innsbruck, Austria) A Pápa a munkásokért XII. Pius pápa a Sixtini kápolnában tartott hálaadó misét pápává koronázásának 12-ik évfordulója alkalmából. A spanyol munkássághoz intézett rádiószózatában feltűnést keltőén hangsúlyozta a pápa, hogy az egyház a munkásság életszínvonalának emeléséért küzd és elvárja, hogy azok, akik felelősek a munkásság boldogulásáért, jobb béreket fizetnek a dolgozóknak és lehetővé teszik életszínvonaluk emelését. “Az egyház elitéli azokat a kormányokat, melyek egy kivételes kisebbségnek j uttatnak minden vagyont, ugyanakkor pedig emberek milliói nyomorognak az országban.” Károlyi Gyula hangversenye a Carnegie Hall-ban A new yorki lapok már, jelentették, hogy Károlyi Gyula, a kitűnő magyar zongoraművész megérkezett az Egyesült Államokba és rövidesen az amerikai közönség előtt is bemutatkozik. Amint mos tértesülünk, Károlyi Gyula, akit még röviddel ezelőtt az európai hangversenydobogókon ünnepeltek, április 4-én este fél 9 órai kezdettel a new yorki Carnegie Hall-ban lép fel először. Károlyi már gyermekkorában feltűnt rendkívüli tehetségével és 12 éves volt, amikor először szerepelt zenekarral Budapesten. 15 éves korában Saljapinnal, a világhírű énekessel Angliában turnézott nagy sikerekkel. A londoni Albert Hall-ban 11,000 ember előtt játszott. Művészi karrierjének állomásai az összes európai zenei metropolisok voltak, ahol a nagy lapok zenekritikusai csak legnagyobb elismeréssel írtak a magyar művész kimagasló felkészültségéről és tudásáról. Varró Margit, Max Pauer, Pembaur, Cortot és Dohnányi voltak mesterei, akik méltán lehetnek büszkék tanítványukra, mert Károlyi már 1929-ben Berlinben a Mendelssohn állami dijat, majd később 1931-ben Drezdában a Blüthner dijat, 1932- ben Varsóban a Chopin dijat, majd 1933-ban Budapesten a Liszt dijat és ugyanebben az évben Bécsben a nemzetközi zongoraverseny diját nyerte el. Ilyen előzmények után nemcsak a zeneértő közönség, hanem minden magyar ember is nagy várakozással tekint Károlyi Gyula első new yorki szereplése elé, amelyet a Columbia Artists Management rendez. Az amerikai magyarság büszkén várja kiváló honfitársának new yorki fellépéést, amelyre jegyek a Carnegie Hall pénztáránál, a Steinway Hall pénztáránál (113 West 57th Street, N. Y. C.) már kaphatók. “Tisztogatás' tömegirtás ... Kelet - Németországban 14 orosz tisztet akasztottak fel, miután a szovjet titkosrendőrség rájött, hogy összeesküvést szőttek Sztálin ellen. Ezenkívül még 200 embert végeztek ki, akik tagjai voltak a titkos szövetségnek, amelynek az volt a célja, hogy Sztálint és társait “likvidálják.” Az orosz underground vezetőit Torgauban akasztották fel, éjszaka, miután egy különleges hadbíróság tiz perces kihllgatás után halálra Ítélte őket. A vádlottak bevallottáák, hogy Sztálint, Molotovot, Gromijkot és a többi vörös vezért készültek megölni és felszabaditani az orosz népet. Kloasarnov ezredes és Nikisov kapitány álltak a mozgalom élén. Egy másik odaátról jövő hir egészen röviden arról számol be, hogy Wasili Yuskkievics generális, a legfőbb szovjet tanács tagja 54 éves korában “váratlanul jobblétre szendertilt.” SZEREZZEN egy uj előfizetőt lapunknak, küldje be a pénzt érte, de úgy, hogy 1 dollárt tartson meg belőle magának, vagy vonja le saját előfizetéséből ! Lenin vére Sztálin kezén szárad... NEW YORK — Óriási feltűnést keltett egy pamflettszerü leleplező könyv, amely hiteles adatokkal, tanulvallomásokkal bizonyítja, hogy Lenint, a szovjetköztársaság “apját” Sztálin tetette el a láb alól. “The Politics of Murder” a könyv cime, amelyben részletesen, egykorú dokumentumok alapján ismretetik a tényállást, 1924-ben Lenin, aki megsebesült, felgyógyulóban volt, amikor Sztálin, akinek útjában állott és akit Lenin sohasem sziveit, munkához látott. Megnyerte a maga számára Lenin háziorvosát, aki aztán mérget kevert orvosságába. Ami az ellenforradalmároknak nem sikerült, azt Sztálin sikeresen vitte véghez: “likvidálta” Lenint, a forradalom vezérét. Aztán a leterrorizált alvezérek elhitették a tömeggel, hogy Lenin Sztálint nevezte meg utódjául. Azokat a cikkeket, melyekben Lenin lesújtó véleményt nyilvánított a “veszedelmes és mindenre elszánt georgiairól, Sztálinról,” eltüntették. Másik ellenfele Trockij, a szovjethadsereg szervezője volt, aki után egy bérgyilkost küldött Sztálin Mexicoba. Ez a brávó hamis papírokkal érkezett Mexicoba és egy alkalmas pillanatban batlával verte agyon Trockij t. “Benedek Ház” Trentonban először — a legújabb nagysikerű magyar film amerikai hóditó körúton A nagysikerű magyar filmek sorában is előkelő hely jut a “Benedek Ház” cimü legújabb magyar filmalkotásnak, melyet városunkban a Bijou mozi színház mutat be április 4-én és 5-én, szerdán és csütörtökön, mindkét esté 6:30-tól folytatólagosan. Két napo nát lesz bemutatva ez az óriási nagy sikerű film. A ragyogóan szép uj magyar filmet S. Sovány Mária irodalmi értékű regénye nyomán irta filmre Dallos Sándor. Főszereplők: Szörényi Éva, Somlay Artur, Ladomersky Margit, Boray Lajos, Kamaros Gyula, Simor Marcsa ,Keéry Panna. Aki szereti az érzelmes, izgalmasan szép regényeket, annak különös élvezete lesz a “Benedek Ház” cimü gyönyörű film megtekintése. Biztos, hogy senki sem fogja megbánni, ha megnézi a szép magyar filmek legszebbikét, a “Benedek Ház”-at. A Bijou mozi színházban, South Clinton és Chestnut Ave., Trentonban, április 4-én szerdán este és április 5-én, csütörtökön este, mindkét este 6:30- tól folytatólagosan. Kisérő műsorul Jávor Pálnak a legmulattatóbb filmek egyike: “Nem élhetek muzsikaszó nélkül” lesz látható. Ne mulassza el senki ezt a két remek filmet a Bijou moziszinházban. 18 éve csuklik Virginia Vale, 54 éves nyugalmazott cambridgei (Ohio) taniaónő 18 év óta minden 30 másodpercben csuklik egyet. Szá moskórházban próbálták gyógyítani, de sikertelenül. A csuklás-roham 18 évvel ezelőtt, az iskolában kezdődött, ahol hirtelen a fejére esett egy mennyezeti lámpa. Levelek Amerikából A VÁLTOZOTT HELYZET A koreai katonai beavatkozás kihatással van mindnyájunk életére. Bár a végső eredményeket még nem láthatjuk tisztán, bizonyos, hogy életünk nem lesz épen olyan, mint az ellenségeskedések megkezdése előtt volt. Ez az uj atmoszféra érezhető lesz külföldre Írott leveleinkben is. Győzelmek vagy veszteségek, remények és aggodalmak kifejezésre jutnak levelezésünkben. A sorozások megkezdése, a belső front erőfeszítései, mind befolyásolják leveleink tárgyát. A levélíróknak több alkalmuk lesz, hogy Amerika érdekeiért síkra szánjanak és nagyobb lesz a felelősségük is, hogy ezt híven megtegyék. Hogy az Igazságért Való Harcnak a koreai fejlemények következtében még nagyobb lett a fontossága — mutatja az az óriási ex’őfeszités, amelyet a Szovjet kifejt, hogy az amerikai álláspontot meghamisítsa. A kommunista propaganda éjjelnappal dolgozik, hogy a világ minden részén tudatlan, vagy könnyen befolyásolható embereket meggyőzzön arról, hogy az Egyesült Államok előre megfontolt szándékkal indította el az ellenségeskedést és hogy a délkoreaiak a mi kívánságunkra kezdték meg a támadást. A Szovjet legmagasabb állású tisztviselői buzgón terjesztik ezt a hazugságot — szóban és írásban. Mondhatnók azt is. hogy “senkisem hisz az oroszoknak.” De a baj az, hogy az emberek hajlandók igazságnak elfogadni a hazugságokat, ha sokszor ismétlik. A jelek arra mutatnak, hogy az orosz propaganda hadjárat sok helyen sikerrel jár. Minden eszközt és alkalmat fel kell használni arra, hogy az igazságot terjesszük. Amerika Hangját teljes erőnkkel támogatnunk kell azzal, hogy százezerszámra küldünk leveleket külföldre, hangoztatva az igazunkat. Nem nehéz dolog meghazudtolni azt az állítást, hogy Amerika kezdte el a háborút. Vagy ötven nemzet támogatta az E- gyesült Nemzeteknek azt a határozatát, amely az északkoreai támadást megbélyegzi. A puszta tény, hogy amerikai katonák tragikus veszteségeket szenvedtek, hogy csapataink azonnal megerősítésre szorultak, hogy tüzérségünk ereje és tankjaink mennyisége elenyészően csekély volt az északiak hadseregéhez képest, mutatja, hogy Amerika nem is gondolt arra, hogy ott háború lesz. Az Egyesült Államok az Egyesült Nemzetek felhívására fogott fegyvert. A küzdelem első fázisában nem várhatta senki azt, hogy azzal a támadóval egyenlő esélyekkel dolgozzunk, aki hideg ésszel előre kitervezte bűnös merényletét. De a Szovjet más hazugságaira is felelnünk kell. A mi heti" cikkeink javaslatokat fognak tartalmazni, hogy leveleink hatásos fegyverekké válhassanak. Ugyanakko ra köznapi élet eseményeire is kitérünk, amelyeknek ismertetése a kellő világításba helyezik Amerikát. A nemzet megpróbáltatása idején is az élet tovább folyik. Nemcsak a szovjet propagandát kell ellensúlyozni, hanem ismertetnünk kell Amerika életét is. (A fenti cikk annak a sorozatnak egy része, amelyet a Common Council for American Unity terjeszt, hogy amerikai polgárok terjesszék az igazságot az egész világon. Ha kérdésünk vagy javaslatunk van arra nézve, hogyan tehetjük meg leveleinket az Igazságért Való Harc hatásos eszközeivé, Írjunk e lap szerkesztőjének, vagy a Councilnak, 20 West 40 Street, New York.) Vásárhelyi Lajos gyásza Mély gyász érte Vásárhelyi Lajost, a new brunswicki magyar mozi, az Europa színház igazgatóját. Édesapja, Vásárhelyi Ferenc 76 éves korában New Yorkban, két hónapi betegség után jobblétre szenderült. Daliás termetű, szép fehérhaj u öregur volt, akinek egyénisége és beszéde is elárulta, hogy nem mindennapi ember. Vegyész volt, aki az állati hormonoknak, illetve az azokat tartalmazó mirigyeknek nyers fogyasztásában az emberi élet meghosszabbításának egyik módját látta. 76 éves kora élő példája volt annak, hogy amit hirdetett, amiért egész életén át dolgozott, nem hiábavalóság... Frank Vassar néven amerikai körökben'is jól ismerték Vásárhelyi Ferencet, az éltető hormonok szakemberét. Özvegye, két fia, unokái és nagyszámú rokonai és barátai gyászolják. Vásárhelyi Lajosnak, a mi magyar mozisunknak édesapja elhunyta fölötti gyászában őszinte részvéttel osztozunk. “Nem lehet velük megegyezni” Dr. Bohuslav G. Kratochvil, Csehszlovákia indiai követe, aki lemondott tisztségéről és most Angliába utazik, hogy menekültként harcoljon a vörösök ellen, igy nyilatkozott az újságíróknak : “Ezekkel a kommunista gonosztevőkkel nem lehet egy tálból cseresznézni. Azok, akik még mindig azt hiszik, hogy meg kell egyezni a szovjettel, rabszolga sorsot juttatnak gyermekeik számára. Harcolni kell ellenük és megsemmisíteni őket, vagy ők pusztítanak el erről a földről mindent, aminek az emberi tisztességhez és szabadsághoz valami köze van.” AMERICAN IN SPIRIT MAGYAR IN LANGUAGE Hungarian News of Trenton Consolidated with: “REFORMED CHURCH INFORMER” YEAR 38. ÉVFOLYAM — NO. 13. SZÁM. TRENTON, N. J., 1951. MÁRCIUS 30. Five Cents per Copy—$2.00 per Year
