Függetlenség, 1951 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1951-03-09 / 10. szám

AMERICAN IN SPIRIT MAGYAR IN LANGUAGE Hungarian News of Trenton Consolidated with: ‘REFORMED CHURCH INFORMER” YEAR 38. ÉVFOLYAM — NO. 10. SZÁM. TRENTON, N. J., 1951. MÁRCIUS 9. Five Cents per Copy—$2.00 per Year A természet törvényei meg­­változhatatlanok Megváltozhatatlan pontos­sággal csak a természet tör­vényei valósulnak meg. Az a tény például, hogy a nap min­den 24 órán belül fefkel és le­nyugszik, egy olyan természe­ti törvény, mely megváltozha­tatlan pontossággal mindig bekövetkezik. Ép úgy megvál tozhatatlan törvény az, hogy aki megszületik, annak meg is kell halnia. Ezeket abszolút törvényszerűségeknek nevez­zük, amiket az ember meg­változtatni nem képes. Ezzel szemben az emberi törvények csak relatív értelemben törvé­nyek, mik csak addig marad­nak érvényben, mig azokat az ember meg nem változtatja. Az ember jogait és köteles­ségeit szabályozó törvények részben törvényhozás, rész­ben pedig gyakorlat utján jöttek létre. A gazdasági élet­be néz utóbbi módon alakul­tak ki bizonyos szabályok, a­­miknek ugyan nincsenek bí­róság utján végrehajtható rendelkezései, azonban mégis annyira hozzá idomultak a gyakorlati élet követelménye­ihez, hogy még törvényhozá­­silag is nehéz megváltoztatni azokat. A gazdasági életben ilyen szabály az, hogy az ára­kat és azokkal kapcsolatban közvetve a munkabéreket is a kereslet és kínálat egymáshoz való viszonya állapítja meg. A fenyegető háborús veszede­lemnek természetes következ­ménye volt, hogy az utóbbi pár évben az árak rohamosan emelkedtek és ennek követ­keztében a munkások jogosan követelhették a munkabérek emelését. Természetesen a munkabérek emelkedésével az árak emelésére is újabb jog­cím adódott, úgy hogy a drá­gaság kezdett már el viselhe­­tetlenné válni. Ez különösen az idősebbekre nézve volt igen rossz, mert a nyugdíjasok, vagy akik öregségükre meg­takarított pénzecskéjükből él­tek, azoknak jövedelme nem volt arányban a rohamosan emelkedő kiadásokkal. A gazdasági élet alapvető el­veit törvényekkel nehéz megváltoztatni A kormány látta, hogy so­káig ez igy nem mehet, mert az infláció veszedelme a gaz­dasági rendszerünk alapjait fenyegeti, azért komoly intéz­kedések megtételére határoz­ta el magát. Ár és munkabér rögzítő rendszabályokat ho­zott és ezek keresztül vitelére a legkiválóbbnak tartott köz­­gazdasági és pénzügyi szakte­kintélyeket nevezett ki, bele­vonva a különböző bizottsá­gokba a szervezett munkás­ság képviselőit is. A múlt hé­ten a munkásság képviselői kiléptek a bizottságokból, mert az előzőleg hozott ár rögzítő szabályok alól kivéte­les engedményeket léptettek életbe. A helyzet jelenlegi ál­lása szerint nagyon kevés re­mény arra, hogy a drágasági folyamatot a kormány képes lesz rendszabályokkal megál­lítani. Valószínűbbnek lát­szik, hogy a gazdasági élet sajátságos és természetes fo­­lyományakép fog csak a hely­zet megjavulni. Vagyis ha a kereslet kívánalmait kielégítő árukból bőségesen tartalé­kunk lesz, akkor az árak ön­­maguktól mennek le és igy a drágaság csökkenésével a munkabérek további emelke­dése indokolatlanná válik. Mivel mi a normális szükség­letek kielégítésére eleget ter­melünk, azért árukban nin­csen hiány, s ennek következ­tében az áraknak esni kellett volna. Azonban az emberek a fenyegető háború miatt áru­hiánytól tartva az árukat hal­mozni kezdték, s igy például a múlt nyáron cukorban hirte­len hiány keletkezett. Egy pár hétig a cukor jóformán eltűnt az üzletek polcjairól. De mivel az országban elegendő cukor­készlet volt és hiánytól nem kellett tartani, a gyárak ele­gendő cukorral látták el az üzleteket. Erre a közönség a cukor további halmozását ab­bahagyta, minek következté­ben rövidesen a helyzet ismét normális lett. A hús árának folytonos emelkedését is nagyban előmozdította az a körülmény, hogy a modern deep freezer-ek elterjedésével a háziasszonyok nagy hustar­­talékokat halmoztak fel és e­­zért egy ideig hiány mutatko­zott a hús állományban. A hús árak ennek következtében az eddiginél is magasabbak let­tek és némileg az állította meg a hús árának további e­­melkedését, hogy a háziasszo­nyok kezdtek kevesebb húst vásárolni. Ha a külpolitikai viszonyok enyhülni fognak, akkor a drágaság is csökken­ni fog és nem lesz szükség olyan gazdasági rendszabá­lyokra, amiket különben sem lehet hajtásosán alkalmazni. Nem sok remény van a meg­egyezésre a Párizsban tar­tandó ta7iácskozáson E héten Párizsban tanács­kozásra gyűltek össze az a­­merikai, angol, francia és orosz k ü 1 ü g yminiszterek, hogy fontos külpolitikai kér­désekben m e g b eszéléseket tartsanak. Senki sem vár nagy eredményeket ettől a ta­nácskozástól, mert ha az oro­szok őszintén akarnának bé­kében és megértéssel élni a világban, a nyugati demokrá­ciákkal már régen megegyez­hettek volna minden vitás kérdésben. Az események a­­zonban azt mutatják, hogy az oroszokban nincs meg a jó szándék. Ugyanis az orosz és csatlós államaik hadseregei­nek létszáma aránytalanul nagyobb, mint amennyivel a nyugati demokráciák rendel­keznek. Az oroszok ennek a ténynek helyességét vagy eb­ből következtethető ellenséges szándékaikat tagadják, de a múlt eseményei, — a kommu­nizmus erőszakos terjedése a közép- és kelet-európai orszá­gokban, az oroszok magatar­tása Németországban, a nyu­gati demokráciák berlini zó­náinak elszigetelése, mit kö­vetett az észak-koreai és ké­sőbb a kínai kommunista kor­mányok hadüzenet nélküli há­borúja a nyugati demokráci­ák, illetve a Nemzetek Szövet­ségének hadserege ellen, — mind azt mutatják, hogy az oroszok világuralmi törekvé­se megállás nélkül halad kitű­zött célja felé. Ennek a sok elvitázhatatlan ténynek kö­­(Folyt, a 2-ik oldalon) A Philadelphiai Zenekar Newarki Hangversenye A Griffith Music Foundation szimfonikus hangverseny-soro­zatában jövő csütörtökön, már­cius 15-én este Newarkon, a Mosque Theater-ben a Philadel­phia Orchestra szerepel, mely­nek vezénylője Ormándy Jenő, a magyar-származású, világhírű zeneművész. A Griffith Music Foundation­­tól kapott ismertetésből vesszük át az alábbi sorokat: Ormándy Jenő 1899 novem­ber 18-án született Budapesten. ORMÁNDY JENŐ Édesapja, hires fogorvos, a ze­nének oly imádója volt, hogy fi­ának a nagy magyar hegedűmű­vész, Hubay Jenő után adta a keresztnevet és elhatározta, hogy mindenáron zenészt csinál belőle . . . Egészen kisgyermek korában már hegedűt kapott édesapjától Ormándy és 5 éves korában már a zeneakadémiára járt. Kilenc éves korában Hubay professzor tanítványa lett, meg­kezdte nyilvános szerepléseit és Ferenc József előtt is bemutatta tudományát és tehetségét . . . 1914-ben kapta meg hegedümíi­­vészi állami diplomáját, 1917- ben pedig professzori képesítést nyert Zongora-játékával, kom­pozícióival és vezénylő tehetsé­gével is fokozatokat nyert. Kö­zépeurópai concert-turája után az állami konzervatórium taná­ra lett. 1921-ben koncert túrára jött az Egyesült Államokba, de manageréről kisült, hogy tehet­ségtelen és a koncertekből sem­mi se lett. Ormándy itt állt egy fillér nélkül, barátok, ismerősök nélkül, angol nyelvtudás nél­kül . . . Első “állása” az akkor egyik leghiresebb moziban, a New York-i Capitol Theatre ze­nekarában volt, ahol, a leghátul­­só sorokból a vezénylő pódiumra küzdötte fel magát. Hegedü-szó­­lójával is magára vonta a figyel­met. Nemsokára azután rádió­zenekarok vezénylését kezdte meg, majd 1930-ban Philadel­phiában, a Robin Hood Dell nyá­ri koncertjeit vezényelte és New Yorkban, á Lewissohn stadium zenekarát. 1931-ben a Minnea­polis Symphony Orchestra meg­betegedett karmesterének helyét ajánlották fel neki s ő vezényel­te tovább az ottani hangverse­nyeket. Ettől kezdve, mint ki-Egydollárosok 98 centért... A Muskegoni (Mich.) Sav­ings Bank 20,000 dollár értékű 1 dolláros bankjegyet árusított ki egyenkint 98 centért. Reklám­célokat szolgált a furcsa “kiáru­sítás.” a banknak mindössze 400 dollárba került a hatalmas pub­licitás. váló karmesternek állandó pozí­ciója volt e zerkernál, melyet 5 év alatt országos hírűvé tett. Többször meghívták a hires Philadelphia Orchestra vendég­vezénylőjévé, ahol 1936-ban társ-vezénylő lett. 1938-ban u­­jabb szerződéssel) és zenei igaz­gatói pozícióval tartotta magá­nál a philadelphiai hires zene­kar, amelynek ma is dirigense. 1944-ben kormány-megbízással Ausztráliában járt, mint ven­dég-vezénylő s ott 29 hangver­senyt dirigált. 1946 nyarán, a Philadelphia Orchestra 41 na­pos túrája után még mindig volt elég energiája ahhoz, hogy Dél- Amerikába repüljön vendég-sze­replésre. 1947-ben a Hollywood Bowl Orchestra élén történt sze­replése a hangversenyek további szakaszában a zenekar igazgatói pozícióját vonta maga után. 1948-ban a kibővített Hollywood Bowl Orchestrával és egy 1000- hangu énekkarral; Mahler hatal­mas Nyolcadik Szimfóniáját ve­zényelte, majd ejső opera-pro­dukcióját, a Pillangó Kisasz­­szonyt dirigálta. ; 1949-ben egy angliai túrája után egy svájci kastélyban pihente ki mozgal­mas, a világhírnévhez és dicső­séghez vezető évek fáradal­mait . . . A jövő csütörtöki newarki hangversenyen Wagner, Schu­bert, Richard Strauss és Drorak müvei szerepelnek. Enyhítik a “nácielle­nes” törvényt A képviselőház megszavazta a törvényt, amely enyhíti az eddi­gi rideg rendszabályokat melye­ket a nácik és fascisták ellen hoztak. A jövőben beengedik A- merikába azokat, akik “kénysze­rűségből” csatlakoztak a náci és fascista pártokhoz. Elitéit hitleristák felmentése Nemrégiben, a Németország nyugati zónájában fogságban ülő, hosszabb-rövidebb időre el­itéit hitleristák, háborús bűnö­sök közül néhány tucatot szaba­don engedtek, köztük a hires Krupp vasgyárost is, aki még vagyonának egy részét is vissza­kapta. A világ “nyugati” részében többek felháborodással vették ennek a hírét, különös tekintet­tel arra, hogy a hitlerizmus em­berei milliók pusztulásának és milliók szörnyű testi és lelki fáj­dalmának volták közvetve, vagy közvetlenül az okozói... A kegyelmet kapott, szabadon engedett elítéltek kérdését azon­ban, a mai veszedelmes világ­­politikai helyzetben nem szabad ebből a szempontból néznünk ak­kor, ha tekintetbe vesszük azt az ördögi játékot, amit a szovjet csinál . . . Egy ravasz “sakkhu­­zással” Sztalinék szabadon en­gedték Németország keleti zó­nájában csaknem mindegyik eli­téit német háborús bűnöst, sőt, legtöbbjüket nyomban be is osz­tották uj “szerepkörükbe.” Könnyen megérthető, hogy mi­lyen hatása volt a német népre ennek a magatartásnak és köny­­nyen megérthető az is, hogy ezt a hatást valamennyire ellensú­lyozta a nyugatiak felmentő “válasza” ... A szovjet mester­kedés tükrében például Krupp­­nak, a vas-mágnásnak “uj szere­pébe” történt beosztása, illetve gyárainak élére való visszahe­lyezése a nyugatiak részéről, most már szinte magától értető­dőnek tűnik. Általában mindazért, ami ma a világban történik, egészen a koreai szörnyű embermészárlá­sig és ezen túl és ezután is: Sztá­lint és bandáját terheli a felelős­ség. Következménye, elmaradha­tatlan okozata mindez annak, a­­mit ők müveinek és amilyen ma­gatartást tanúsítanak a világ szabadságszerető népeivel szem­ben... ! AZ IDŐSEBB MUNKÁSOKRA IS SZÜKSÉG LESZ A 60 éven felüli munkások tíz­ezrei rövidesen ismét munkához láthatnak, mert a hadi felszere­lési gyárak megfeszített üzemét a rendelkezésre álló fiatalabb munkások nem lesznek képesek teljes mértékben ellátni. Az idősebb munkások száma egyre növekszik az Egyesült Ál­lamokban és ebben a csoportban az átlagosnál több külföldi szü­letésű van. Már a második világ­háború idején is ez a munkás­hadsereg szolgáltatta a szüksé­ges tartalékot a haditermelés­hez.. Most ismét szükség lesz rájuk hamarosan, úgy a hadi, mint a béke iparokban. A má­sodik világháborúban szerzett tapasztalatok szerint e munká­sok meg is fognak felelni a vá­rakozásnak. A United States Employment Service az állami munkaközve­títő hivatalokkal együtt azt je­lenti, hogy az idősebb munkások, akár diplomás emberek, akár száakmunkaerők, nem szívesen vonulnak nyugalomba. Az újab­ban megszaporodott nyugdíja­lapok kecsegtetései ellenére, to­vább dolgoznak a visszavnulásra megszabott idő eltelte után is. így például abból a 21/2 millió 65 éven felüli emberből, aki 1950 január 1-én az aggkori nyugdíj­biztosítás illetményeit igénybe vehette volna, egymillió nem je­lentkezett erre, hanem tovább dolgozott. A legtöbbjük meglévő munkahelyén maradt, ahol ta­pasztalatait, megbizhtaóságát és hűségét a vállalatok nagyn is ér­tékelni tudták. Az állami munkaközvetítő hi­vataloknál 1950-ben munkára jelentkezett kétmillió egyén 6%-a volt 65 évén felüli, 30%-a 45 éven felüli. Ezek az adatok igazolják a szakértők vélemé­nyeit, hogy hatalmas munkaerő tartalék van az idősebb munká­sok ma még nem dolgozó milliói között. Tíz évvel ezelőtt, amikor az E- gyesült Államok mozgósította teljes munkáshadseregét a má­sodik világháborúban, az állás­talan emberek alkották a tarta­lékot. A háborút megelőzőleg 8, millió munkanélküli keresett foglalkozást. De 1950 októberé­ben csak 1,900,000 volt a mun­kanélküli az Egyesült Államok területén. Robert C. Goodwin, az Office of Defense Manpower igazgató j a szerint, azonban szükség esetén még 5 millióra rugó munkástartalékunk van. Az idősebb munkások és mun­kanélkülieken kívül, a háziasszo­nyok, a rokkantak és a legfia­talabb generáció tagjai is segít­hetnek az Egyesült Államok ön­védelmi készülődésében. A Magyar Egyházak és Egyletek Bizott­ságának március 15-iki ünnepélye a Magyar Otthonban március 18-án Mint minden évben, úgy 1951-ben is megünnepli a Tren­­toni Magyar Egyházak és Egy­letek Bizottsága a Magyar Sza­badság Emlékünnepét, Március 15-ét. Az ünnepély a Magyar Otthonban március 18-án,. va­sárnap délután 3 órai kezdettel lesz lerendezve. Trenton és környéke magyar­sága nemcsak szereti és tiszte­letben tartja a magyarság leg­drágább kincsének “Szabadsá­gának” emlékünnepét; Március Idusát; de szinte megköveteli, hogy nyilvánosan is bizonyságot tehessen arról, hogy szivében még él és virul a szabadság vi­rága és ki akarja azt tűzni mel­lére, hogy a világ lássa és meg­tanulja, hogy ameddig egy jó magyar él a föld kerekségén ad­dig a szabadság gondolata nem halt meg. Azért az Egyházak és Egyle­tek Bizottsága március 18-án, vasárnap délután 3 órakor a Magyar Otthonban gyönyörű és gazdag műsor keretében ünnepli meg újból Március Idusát és ha­zafias szeretettel hívja meg Trenton és környéke magyarsá­gát erre a szép ünnepélyre. Amerika kormánya és népe ma különös figyelemmel kiséri a magyar bevándoroltak minden lépését és mozdulatát, mert tud­ni akarja, hogy azért a demo­kratikus szabadságért, melyet Kossuth hirdetett, lángol-e a mi szivünk, vagy azért az ál-demo­kratikus szabadságért-e, melyet Rákosi Miska és Társai hirdet­nek és Stalin Jóska pipa füstjé­ből született meg. Viszontlátásra március 18-án. RÉV. KISS A. GYULA, plébános-elnök. Először Trentonban a South Clinton Ave. és Chestnut Ave.-n lévő Bijou Színházban Remek két gyönyörű magyar filmet mutat be Trentonban a Bijou Moziszinház március 21- én, szerdán este és március 22- én, csütörtökön este, mindkét este 6:30-tól folytatólagosan 11 óráig. A szezon legszebb magyar film remeke a “Ne Kérdezd Ki Voltam.” Elragadóan bájos és érdekes film, a legszebb dráma­filmekből való a “Ne Kérdezd Ki Voltam.” ' Olyan pompás magyar film él­vezetében részesül ezutta a ma­gyar filmeket kedvelő közönség, KARÁDY KATALIN mely minden tekintetben kielé­gíti azokat, akik szórakozásra vágyódnak. A “Ne Kérdezd Ki Voltam” nemcsak a legszebb, legjobb magyar filmek egyike, de egyben a leghosszabb film is mit eddig a magyar filmgyártás alkotott. A nagyszámú főszerep­lők listáján ott találjuk minda­zokat, kik magyar filmeken ke­resztül már rengeteg igen kelle­mes órát szereztek számunkra. Lehetetlen itt felsorolni minda­zokat, kik ebben a filmben tehet­­hetségük legjavával másra sem törekszenek, minthogy a leg­pompásabb, legizesebb szórako­zást nyújtsanak, de meg kell említenünk, hogy a film női fő­szereplője Karádi Katalin, aki hangjával elbűvölte az egész vi­lágot és aki nemcsak óhajában, hanem Amerikában is bevéste magát kedves hangjával a ma­gyarság szivébe, és most végre az ő legnagyobb filmje megérke­zett ide Trentonba is mihozzánk. Erre a legszebb magyar filmre nemcsak mi a magyar mozi igaz­gatók lehetünk büszkék, hanem minden egyes Amerikában élő magyar is buszke lehet egy ilyen remek magyar filmre. Karády Katalin, oly nagy szeretet vará­zsolt a magyarság szivébe — minden egyes magyarnak a szi­vébe, aki csak az ő magyar film­jét látta, kiváltképen ez a film, mivel tudjuk, egy estére a szín­ház kicsi volna, igy két este fog­juk ezt a hatalmas filmet játsza­ni. Szerdán és csütörtökön este, március 21-én és 22-én mindkét esté, 6:30-tól folytatólagosan 11-ig. Karády Katalin, kiről leg­utóbb is a zamerikai kritika azt irta, hogy a filmvilrág elkábitó­­an, elbűvölően legérdekesebb, legszebb jelensége ebben a film­be nis olyan alakítást nyújt já­tékával, énekével, hogy az fe­lejthetetlen élmény marad min­denkinek. Mellette és körülötte igen kitűnő szerepekben brillé­­roznak Vizváry Mariska, Juhász József, Soós László, Vértes La­jos, Szabó Sándor, Benkő Gyula, Somogyi Nuszi, Nagyajtay György, Zala Karola, Sárosi Bandi és még igen sokan. Kitű­nő zene és pompás énekszámok tarkítják ezt a minden tekintet­ben sikeresen megrendezett és elsőrangú szórakozást nyújtó magyar filmet, melyet figyelmé­­ba ajánlunk azoknak is, akik csak ritkábban nézik meg a ma­gyar filmgyártás alkotásait. Emellett a remek film mellett még egy másik nagyon jó film lesz látható: “A Nóta Királya,” amely tele van a legszebb dalok­kal, elejétől végig élvezzük, a legszebb dalokat Sárdy János, a legnépszerűbb magyar daléne­kes főszereplésével. Ne mulassza el senki ezt a remek két magyar filmet a Bijou mozi színházban a South Clinton és Chestnut Ave., Trentonban. Használt kocsik ára Az árrögzitő bizottság befa­gyasztotta a használt autók árát olyképen, hogy lerögzítették a legmagasabb árat, amit használt autókért kérhetnek a kereske­dők. Tilos uj autókat árulni a használt autó piacon. Az uj ren­delet március 2-án lép életbe. A spekulánsok ugyanis úgy pró­­bálák kijátszani az árszabályo­zást, hogy uj kocsikat mint “alig használtakat” hoztak forgalom­ba a megszabott árnál jóval ma­gasabban. Az uj kocsik árát még december 18-án fagyasztoták be. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot I

Next

/
Thumbnails
Contents