Függetlenség, 1951 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1951-02-23 / 8. szám

AMERICAN IN SPIRIT MAGYAR IN LANGUAGE Hungarian News of Trenton Consolidated with: “REFORMED CHURCH INFORMER” YEAR 38. ÉVFOLYAM — NO. 8. SZÁM. TRENTON, N. J., 1951. FEBRUÁR 23. Five Cents per Copy—$2.00 per Year GEORGE WASHINGTON 1732-1799 Csütörtökön, február 22-én George Washington, az Egyesült Államok első alkotmányos elnökének születésnapi évfordulója. Washingtont a nemzet atyjának hivják, mert ennek a hazaszerető, lánglelkü szabad­sághősnek köszönhető nagyrészt, hogy az amerikai függetlenségi harcot győzelem koronázta. Már 21 éves korában harcolt a francia-indián háborúkban és később mint őrnagy és ezredes az angol lobogó alatt tel­jesített szolgálatot. Tagja volt a virginiai képvislőháznak és amikor az amerikai füg­getlenség eszméje terjedni kezdett, tagja lett a gyarmati kongresszusnak. Ez a kon­gresszus 1775 junius 14-én tábornoki ranggal a gyarmati hadsereg fővezérévé nevezte ki. A rövid idővel később kezdődött szabadság­­harcnak nem volt könnyű diadala. Többször reménytelennek lát­szott, de az acélakaratu Washington hősi jelleme mindig reményt fakasztott a reménytelenségből. A győzelmes függetlenségi harc után 1787-ben elnöke lett az alkotmányos konvenciónak. Ez alka­lommal rajongóinak egy rétege királlyá akarta koronázni, de a demokratikus Washington ezt határozottan visszautasította. 1789- től 1797-ig volt az ifjú Egyesült Államok elnöke. Ez idő alatt szá­mos kényes dolog adta elő magát, de a nyugodt természetű Washington ura volt minden helyzetnek. Harmadszor is jelölni akarták, de már ekkor 65 éves, fáradt ember volt és erre hivat­kozva nem fogadta el. Visszovnult birginai birtokára és itt két év múlva, 1799 december 14-én örök nyugalomra tért az amerikai nemzet nagy hőse, az Egyesült Államok első elnöke. Helyesen látta-e a helyzetet Douglas, U. S. Supreme Court bíró ázsiai tanulmányút)án ? A régi Magyarország kö­zépiskolámnak felső osztálya­iban érdekes tantárgy volt az oknyomozó történelem. Ha ezt minden érdektől és elfogult­ságtól mentesen tanították volna, akkor a magyar közép­iskolákban érettségizett nö­vendékek látóköre feltétlenül igen magas színvonalon álla­na. De már abból a tényből is, hogy a történelmi események okát is tanulmányozás tár­gyává tették, — a régi ma­gyar iskolai rendszernek fej­lettségére lehet következtetni. Az oknyomozó történelmi rendszer jutott eszünkbe, mi­kor a napokban olvastuk, hogy William 0. Douglas, az U. S. Supreme Court egyik bírája Tucson, Arizonában, a következőket mondta egy he­lyi nagy szervezetnek össze­jövetelén : “Ha mi a jelenlegi külpoli­tikánkat tovább folytatjuk, — különösen Ázsiában, akkor aligha kerülhetjük el a ka­tasztrófát.” Douglas biró sze­rint Ázsiában hasonló forra­dalom van, mint ami Francia­­országban és Amerikában volt. “Én az információimat nem az ázsiai fővárosokban, hanem a falvakban a kis em­berektől, parasztoktól, pászto­roktól szereztem, mikor a múlt évben Ázsiában utazgat­tam.” “A világ máskép néz ki, mint ahogy azt mi itt Ameri­kában elképzelhetjük. Elvi­­tázhatatlan tény, hogy a világ olyan forrongásban van, amit dollárokkal nem lehet meg­változtatni. A Földközi ten­gertől a Csendes óceánig minden faluban érezhető a moraj. Mi azt hisszük, hogy ez a moraj a kommunizmus visszhangja; pedig nem az. A kommunizmus csak kihasz­nálja a helyzetet.” Ha nem az Egyesült Álla­mok legfőbb bíróságának egy tagja tette volna meg a fenti kijelentéseket, hanem csak valami kis ember, akkor bizo­nyára sok kellemetlenségnek tenné ki magát. így is bizo­nyára sokan megkritizálják Justice Douglas-t, ki a leg­főbb bíróság liberális oldalá­hoz tartozik. Azonban vissza­térve ahhoz az elmélethez, hogy történelmet oknyomozó alapon, vagyis az események bekövetkezéseinek okait ta­nulmányozva kell vizsgálgat­­ni, akkor Douglas bírónak fent idézett megállapításait nem lehet egészen figyelmen kívül hagyni. Azonban nagy kérdés az, hogy vájjon a tény­leges helyzetet látta-e Doug­las Ázsiában, vagy pedig ép úgy félre lett vezetve, mint éveken keresztül a mi State Departmentünk, amikor a kí­nai kommunisták egyszerűen csak föld-politikai reforme­reknek tartotta, akik csak sa­ját országuk szociális gazda­sági rendszerét akarták meg­javítani. Téves volt az a fel­tevés is, hogy Moszkva soha­sem fogja Mao Tse-tungot az orránál fogva vezetni és hogy a kommunizmus imperalista törekvéseiben a kínai kommu­nisták nem vesznek majd részt. Két világnézett nem fér meg egy világban A koreai események reánk nézve sajnálatos eredménnyel cáfolták meg e rózsaszínű re­ményeken nyugvó tévhiteket. Ugyanis tisztában kell len­nünk azzal a ténnyel, hogy bármilyen alapon vagy for­mában nyilvánul is meg a kommunizmus, az elkerülhe­tetlenül ellensége lesz a más gazdasági és politikai beren­dezésen alapuló többi rend­szernek. Ennek következtében a kommunizmus állandóan harcra kész állapotban várja az alkalmat, hogy rendszerét ráerőszakolja a nem kommu­nista országokra. Az ő célja­ikat kényelmesen előmozdító kifogás, hogy ezt az erőszakot nekik önvédelemből kell hasz­nálni. A második világháború eseményei ezt a kifogást nem támasztják alá, mert a demo­­(Folyt, a 2-ik oldalon) AZ AMERIKAI MAGYAR SEGÉLY­AKCIÓ IGAZGATÓSÁGI ÉS ÉVI KÖZGYŰLÉSÉRŐL Az Amerikai Magyar Segély­akció összevont igazgatósági és évi gözgyülése múlt vasárnap, február 11-én délután volt New Yorkban, a Great Northern Ho­tel különtermében. Az ügyvezető Tanács jelenté­sét az 1950-ik év munkájáról Do­­bozy Arthur központi titkár ol­vasta fel, amit a gyűlés pont­­ról-pontra tárgyalás alá vett és elfogadott. Az 1951-re vonatko­zó terveket, amik a jelentés utol­só pontjában voltak összefoglal­va, szintén elfogadta a gyűlés, más benyújtott tervekkel együtt. és Ft. Gáspár János alelnökök, Dobozy Arthur ügyvezető titkár, Szegedy L. István pénztárnok, Nagy F. Lajos ellenőr, Balogh E. István coordinátor, Márk B. Al­bert jogtanácsos, Király Imre, Rév. Rácz Győző és Elek János trusteek. Az ügyvezető Tanács tagjai: Borshy Kerekes György, Falus­­sy Alajos, Grega Dezső, Dr. Márk Béla, Séllyei F. Lajos és Szántay Dániel. Az Advisory Board tagjai: Szántay Dániel elnök, Petrásh Lajos, Séllyei F. Lajos, alelnö­- FŐT. KISH A. GYULA trentoni róm. kát. plébános, az Advisory Board tagja perth amboyi rendőr-biró, Szegedy István pénztárnok je­lentéséből kitűnt, hogy a Se­gélyakció 1950 évi pénzügyi e­­redményei nem voltak szegé­nyebbek az 1949 évinél, mintegy 35,000 dollár összforgalommal. A nyugateurópai menekült ma­gyarság segítése és Amerikába átsegítése terén pedig az előző évinél is fokozottabb munkát végzett a Segélyakció, különösen a Szántó Lajos országos elnök által elősegített titkári látogatás révén. Közgyűlés megadta a közpon­ti vezetőségnek a felmentést s egy 3 tagú jelölő bizottság beter­jesztette az 1951. évi igazgató­ság és tisztviselők névsorát, akik egyhangúlag megválasztattak. Az uj névsor a következő: Az Igazgatóság tagjai: Ben­­cze János, Suta Péter és Dr. Új­laki Ferenc társelnökök, Borshy' Kerekes György, Ft. Gáspár Já­nos, Dr. Cholnoky Tibor, Falus­­sy Alajos, Gombos Zoltán, Grega Dezső, Lengyel Ignác, Márk B. Albert, Séllyei F. Lajos, Révész Kálmán, Gobozy István .Székely Izsó, Cukor Mór és Balogh E. István coordinator (hivatalból). Tisztviselők: Szántó Lajos el­nök, Nt. Borshy Kerekes György Apja fia... A Voice of America rádió szakértője leleplezte Sztálin fiá­nak, Vasszili jnek a karrierjét. A szovjetdiktátor fia rendkívül lassú eszü, buta, tanulni nem szerető gyerek volt és maradt, aki, ha véletlenül nem a véreske­­zü diktátor az apja, őrmesteri rangig se vitte volna. Amellett iszákos, kártyás és szoknyabo­lond és emiatt sok baja volt, de botrányait mindig elsimították. A szolgalelkü orosz hadvezető­ség azonban nyakra-főre adta a Sztálin ivadéknak az érdemren­deket és előléptetéseket, úgy hogy Vaszilij, aki 22 éves korá­ban már repülőezredes volt, ma 29 éves fejjel már tábornok és kitüntetéseinek annyi a száma, hogy nem férnek el a mellén. Kevesebb gumi A kormny hamarosan eltiltja a guminak nemlényeges célokra való felhasználását, miután a hadseregnek van a gumi-készlet­re szüksége. Az autókerék-gumik gyártá­sára ismét mesterséges gumit kezdenek használni. ran Jánosné, Szántó Lajosné, Ft. Szlezák Imre, Varga István és Weiss Edith. A Segélyakció többek közt programjába vette egy magyar­­nyelvű, Amerikát és az amerikai szellemet ismertető, az amerikai életre és öntudatra nevelő kis könyvecske kiadását, amit min­den ide átsegített menekült ma­gyar testvérünknek már a hajó-SÉLLYEI F. LAJOS az Executive Board és az Igazgatóság uj tagja kök; Ádám Géza Bacsar István, Ft. Bíró Benedek, Chase Frank, Ft. Dávid Ferenc, Diénes László, Dobay Raymond, Hellebranth Berta és Elena, Káldor Kálmán, Kelemen P. János, Ft. Kish Gyula, Kiss A. István, Lasko J. János, Rev. Leffler M. Andor, Rév. Nagy Emil, Rév. Nagy R. Ferenc, Rév. Rácz Győző, Stib-DIÉNES LÁSZLÓ lapunk kiadó-tulajdonosa, az Advisory Board uj tagja nál a kezébe adunk és a lelkére kötünk... Szántó Lajos és Borshy Kerekes György vállalták a szö­veg magyarra fordítását, össze­állítását és az Amerikai Magyar Népszavában való előzetes ki­nyomását. A példás rendben és egyetér­tésben" lefolyt gyűlést Nt. Dr. Újlaki Ferenc imája nyitotta meg és Főt. Gáspár János imája zárta be. SZENT FERENC (Francis) KÓRHÁZ KAMPÁNY Az elmúlt vasárnap ünepé­­lyesen meg lett nyitva a Szent Ferenc Kórház újabb épületei­nek felépítéséhez szükséges pénz fedezésére irányuló kam­pány. Egy millió dollárra van még — a meglévő két millión kí­vül — szükség, melyet közada­kozás utján akarnak megszerez­ni. Ezen egy millió dollárt Tren­ton és Környéke ossz katholikus­­ságától várja a Szent Ferenc kórház. Nagy összegnek látszik; de ha minden Trenton és Kör­nyékén lakó katholikus “tehetsé-Szívből - szívért... Amerikában a legtöbb em­ber szívbajban hal meg. A szívbaj gyógyítására, meg­előzésére, kiküszöbölésére foly­tatott kutatások céljára most folyik a szokásos évi gyűjtés országszerte. Adakozzunk bő­kezűen, szívesen a szív gyógyí­tásának, a szívbaj-kutatásnak a céljaira! ge” és jó “szive” szerint adja adományát az egy millió dollár minden nagyobb nehézség és megerőltetés nélkül rövid időn belül együtt lesz. Természetesen mint minden alkalommal amidőn “pénzről” van szó; értve pénzt “adni” mindjárt jönnek a népek a lehe­tetlenebbnél lehetetlenebb kifo­gásokkal: miként jönnének le­hetetlenebbnél lehetetlenebb ma­­gyarazgatásokkal és érvelések­kel, ha arról lenne szó, hogy mindönki “kapna” aki csak rá­szorul. Nem hiszem, hogy volna valaki, aki nem igyekezne bebi­zonyítani, hogy őneki is jár a pénzből, mert ő is rászorul . . . és pedig jobban rászorul, mint bárki más. Sajnos, sem időnk, sem hevünk nincs ezen lehetet­len kifogásokkal, avagy magya­­rázgatásokkal bővebben foglal­kozni. Itt csak a tényekről beszélünk. Mégpedig: 1. ) Kórházra mindenkinek szüksége van. Ha nincs a jelen­ben lehet a jövőben. 2. ) Ha a Szent Ferenc kórház nem tudja megépíteni ezen uj é­­pü letet, a régi kórháznak legna­gyobb részét — miután con­­damned — le kell bontania és vagy becsukják a kórházat, vagy csak 40 ágyas kórház maradhat meg a jelen kórházból. 3. ) Már a jelenben is oly nagy szükség van kórházi ágyakra, hogy sok esetben a betegeknek napokig sőt hetekig kell várni, Samudovszky Mihály fejfájára Az öreg, kíméletlen kaszás súlyos és érzékeny ren­det vágott sorainkban, amikor váratlanul magához szólította egyik legtiszteltebb és legbecsültebb testvé­rünket: Samudovszky Mihályt. Ha a régi görög bölcseknek igazuk van és a jó embe­rek a temetőben vannak, úgy az örök álmok országa egy jó emberrel gazdagabb lett és mi egy igaz, jó emberrel árvábbak és szegényebbek lettünk! Mert ez volt az a csendes, halkszavu szegényéletii ember — egy jó ember, aki az emberek azon ritka faj­tájához tartozott, akik véletlenül sem mondanak csak szépet és kellemest másokról — aki inkább oda adja a kenyerét, minthogy másoktól egy morzsányit is el­vegyen . . . Pedig évtizeden keresztül a toll megbecsült mun­kása volt. Amerikás magyar újságíró, akit sokszor a hi­vatása is arra kényszerit, hogy az élet sötét oldalait is meglássa és kronikázza. Annyi sokunknak drága jó “Samu bácsija” ebben is kivétel volt. Arcán, az örök ifjúság derűjével a tiszta lelkiismeretű emberek nyugodt tempójával rótta simára gereblyézett életének útját, amely nagy kanyarodéval távolodott mindattól, ami másoknak keserűséget vagy fájdalmat okozott volna. “Samu bácsi” az első világháború hőse volt. Mipt huszár tiszt védte a rongyokra tépett szülőhazáját, aki­nek bátorságáról és bravúrjairól sokat mesélhetne az a sok ezüst és arany kitüntetés, de amikről Samudovszky Mihály a legkevesebbet beszélt . . . Kötelesség volt és becsülettel teljesítette . . . A wolhyniai mocsarak gyilkos gáza most vele is végzett. Váratlanul, orvul támadta meg azt a vas egész­séges embert, aki az örök élet derűjével hagyott itt ben­nünket, annyi de annyi igaz őszinte barátját — drága hitvesét, a gyermekeit, az unokáit, testvéreit és az amerikai magyar betűt, amely illő tisztelettel bú­csúzik a legjobb szivü baj társától, — a csupa szív ember­től — Samudovszky Mihálytól. mig bebocsátást kaphatnak a kórházba. 4. ) Mi lesz akkor, ha egy epi­­demikus (ragályos) betegség, vagy bombázás fogja érni Tren­­tont és környékét? 5. ) Hány esetben a gyors kór­házi beutalás menti meg a bete­get az életnek. Beteg pedig bár­melyikünk lehet. 6. ) Okos ember mindig előre a holnapra is gondol. 7. ) A kórház a jelenben nem kész pénzt kér... csak “megaján­lásokat.” 8. Az az összeg, amivel az em­berek egymást riasztgatják ($100) nem “kivetés” a kórház részéről, hanem csak jámbor “óhajtás.” 9. ) A “megajánlott” összeget 20 hónapon keresztül lehet be­fizetni. 10. ) Mindenki adhat legkeve­sebb egy dollártr havonta. Sok haszontalanságra dobunk ki nem is egy dollárt rhavonta. 11. ) Gondolj arra, hogy a je­lenben saját magadnak adod dol­­láraidat; vagy adja Isten, hogy neked ne legyen rá szükséged, de szerencsétlen beteg felebaráto­don segítettél vele, ki kórházi kezelésre szorul. 12. ) Most az egyszer hallgas­sunk eszünkre és szivünkre is; mielőtt a kollektort ki engenők házunkból. 13. ) Oktalanul gondolkodik, ki azt hiszi, hogy a Sistereknek épit kórházat. Szegény Sisterek még nagyobb bajt és gondot vesznek vállukra... miattunk. Father Kiss A. Gyula, plébános. Szent Missió a Szent István templomában Március 4-től - Március 11-ig Március hó 4-én, vasárnap es­te 7:30 órakor egy hetes szent missio kezdődik a Szent István (Genesee St.) róm. kát. magyar teplomban. A Szent Missiót Főt. Tarcsafalvi Anaclate ferences rendi missiós atya fogja tartani. Father Anaclate csak nem régi­ben érkezett Amerikába. Mint magyar menekült egy ideig Né­metországban talált menedéket. Father Anaclate nemcsak mint kiváló szónok és kitűnő missió vezető fogja meg szent beszédeivel a lelkeket, de mint magyar menekült pap sok-sok átélt és személyesen tapasztalt élményeivel fogja a mai materi­alista és izmusokat szerető em­bereknek a helyes utat megmu­tatni és Krisztus országát fel­tárni. Nemcsak a Szent István Hit­község Híveit, de azokat a más katli. templomokhoz tartozó ma­gyarokat és általában az össz­­magyarságot szeretettel hívjuk meg a szent missiós beszédekre. A szent missió tartama alatt Father Anaclate mindenkor készségesen áll mindenkinek rendelkezésére lelki ügyekben. Father Kiss A. Gyula, plébános. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! KEDDEN ESTE van nálunk a lapzárta. A szerdán beérkezett híre­ket és közleményeket már csak a következő he­ti számban hozhatjuk. Keretes hirdetéseket szer­da estig telefonon is fel­veszünk.

Next

/
Thumbnails
Contents