Függetlenség, 1951 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1951-02-09 / 6. szám

2-ik oldal FÜGGETLENSÉG 1951. február 9. Megjelenik minden pénteken Published every Friday Előfizetési ára Subscription Rate egy évre $2.00 $2.00 per year LÁSZLÓ 1. DIENES SZAMOSSZEGI JENŐ Publisher Editor Editorial Office: 200 Genesee Street, Trenton, N. J. Phone 5-6517-— ----------------;------------------------1________1!_______________________________a ’___ Entered as second-class matter Dec. 11, 1913, at the Post Office of Trenton N. J., under the act of March 3, 1879. All checks and Money Orders payable to “Fuggetlenseg” WE ARE GUIDED BY THE PRINCIPLES EXPRESSED IN “THE AMERICAN’S CREED” “1 believe in the United States of America as a Govern­ment of the people, by the people, for the people, whose just poivers are derived from the consent of the governed; a democracy in a republic; a sovereign nation of many sove­reign states; a perfect union, one and inseparable; established upon the principles of freedom, equality, justice and human­ity, for which American patriots sacrificed their lives and fortunes.” “I therefore believe it is my duty to my country to love it, to support its Constitution, to obey its latos, to respect its flag, and to def end it against all enemies,” Kedves Szerkesztő Uram: . . . legelőször is gratulálok szerencsés életbenmaradásához! Hallom, hogy múlt vasárnap es­te, Bnmswickra menet Szer­kesztő uram is belekerült az 1-es highwayn, a Raritan hid kellős közepén történt nagy autóka­rambolba, ahol a. sikos úttesten összesen tizenhét kocsi szaladt egymásba. (Nem is szaladt, ha­nem csúszott . . . Még jó, hogy a Szerkesztő uram kárának — úgy is mondhatnám, hogy kár ójának •— javarészét a biztositó kompá­nia viseli!) Alig lábalt ki a mi szerkesz­tőnk a lábbajából, majdnem be­lábalt a Raritanba! . . . Na, de úgy látszik, nagyobb baj nem történt, csőik- egy uj kocsiról kell gondoskodnia... A sok szép nóta-szöveghez, a­­miket már több mint egy éve minden héten hűségesen közöl lapunk, most én is hozzájándok eggyel. Igaz, hogy ez a második szakasza egy közismert régi ma­gyar dalnak, de lám, hányán mondják meg, hogy melyik az első szakasza? “Nincsen olyan búza , melyben konkoly nincsen, Az én bánatomban egy csepp öröm sincsen... Ne sírj, édesanyám, igy kell annak lenni, Minden jó családból kell egy rossznak lenni...” Hogyan van az, hogy azok, a­­kik hallják a pletykát, rendsze­rint többet tudnak a dologról, mint az, akivel megtörtént ? Öreg István gazda átballag es­te a szomszédjához. — No, vót kend a doktornál? — kérdi a szomszéd. — Vótam bizony! — Oszt megvizsgálta a dok­tor? — Meg! — Oszt mit mondott? — Azt mondta, hogy ezzel a betegséggel száz évig is elélhe­tek ... — Ezt mondta? — Ezt! — Ezt! — No, akkor vigyázzon kend, hogy ki ne gyógyidjon belőle! Becsenget egy házba a vizve­­zetékszerelő. — Jó helyen járok itt vajon? — kérdezi. — Itt romlott el a fürdőszobai vízcsap? — Nem, nálunk minden rend­ben vaii! — Ez furcsa! Hát nem « Ko­vácsék laknak itt? — Kovácsék? De hiszen azok már féléve elköltöztek innen! — Na, ez szép dolog! Elhi­vatják az embert, aztán gyorsan elköltöznek...! “A szerelem olyan szövet, a­­mit a természet szőtt és a kép­zelet hímzett.” ÓHAZAI MÓDON TT'/^VT TI A 0\rW készült, friss és füstölt \ / | J ff /\ JJ Legfinomabb húsok és hentesáruk Magyarosan készített riskásás, véres, májas hurka és kiváló finomságú abárolt szalonna. “SELF-SERVICE” ÜZLETE Mészáros Bros. Inc. magyar mészáros és hentesáru üzem 1079 S. Broad St. Tel. 5-6843 Trenton, N. J. Magyar Importáru Üzlet SO. BROAD IMPORT STORE 829 S. Broad St. Tel. 6-2126 Trenton, N. J. PAPRIKA-MÁK-LEKVÁR Magyar libamáj, sáfrány, rudas vanília, importált kilogramos mérlegek, mák- hús- és diódaráló tök- és káposztagyalu, gömbölyű fakanalak, nagy 28x31 inch oldalas gyurótáblák, hímzett blúzok, delin fejkendök. Magyar gramafonlemezek nagy választékban MÁK szitálva és darálva TEGYEN EGY PRÓBAVÁSÁRLÁST ÜZLETÜNKBEN BAJZÁTH BROS. Daloljunk... Ködbe borult már a határ . . . Vadvirágos tarka rét, Szarkaláb és margarét, Hová lett a csókos nyár? Két szememben könny ragyog, Boldogságom elhagyott És kit tudja, merre jár . . . Holdvilágos május éj, többé nem mesél, Csillagtalan éjszakán árva dalom kél: (refr.) Ha majd elrepül a tél, Talán újra visszatér Szivembe a napsugár . . . Künn a réten vadvirág, Margarét és szarkaláb Talán megint énrám vár . . . Akkor hamar végetér majd a könnyezés, És mint egy rossz álom él az emlékezés: (refr.) Ködbe borult már a határ, Messze száll a fecskemadár, Bus szivemben őszi bánat ég . . . Kérdezem az esti széltől És a hulló falevéltől: Boldogságom visszajössz-e még? Lesz-e nyíló rózsabimbó még a rózsafán? Hirdet-e még uj tavaszt a nótás csalogány? Ködbe borult már a határ, Messze száll a fecskemadár, Gyere vissza régi, elmúlt nyár ... 1 Kár valakit visszahívni . . . Kár valakit visszahívni hazug szóval, Amikor már csak egy emlék fájó sóhaj ... A világban mosolyogva, vígan járunk, Ne tudják, hogy siratjuk a boldogságunk . . . Hull a levél hideg ősszel, hideg földi-e, Ha szivünkben meghalt a hit mindörökre, Minek százszor esküdözni, könnyet sírni? Kár valakit hazug szóval visszahívni! Az egyik egyleti gyűlésen ma­gyarázta vagy huszonöt tagtárs fülehallatára egyik sokat okos­kodó és nagyhangú atyafi a kö­vetkezőket : — A beszéd az, ami az állatot emberré emeli. Ha. például a disznó azt mondaná: “Én disz­nó vagyok,” akkor már nem len­ne disznó, hanem ember... Amire az egyik tagtárs nyom­ban meg is jegyezte: — Látjuk! ' ■ Vannak, akik nem sok jóaka­­mikor azt mondják, hogy idön­­miko razt mondják, hogy időn­ként megismétlem i a vicceimet. Nem mintha nem igy volna? de az a mód, ahogy ezt rámondják, bántja a fület . . . Na, jó! Meg­mondom nyíltan, nemcsak, hogy megrepetálom időnként a jó vic­ceket, de átveszek más lapokból is, amiket hetenként átböngé­szek és ezt se tagadom. Mint a­­hogy az is való, hoc/y más lapok is átveszik az enyéimet s igy annyi év után már senki sem hídja az amerikai magyar újsá­gosok és újságba Írogatok kö­zül, hogy ki, honnan, mit s mi­kor vett át, Az igazság az, hogy ezen a téren újat már nekünk, különösen öreg-amerikásoknak, senki sem mondhat . . . Legfen­­nebb régen elfelejtettet idézhet fel . . . Haldoklik egy atyafi . . . Ál­dott jó felesége ott ül az ágyá­nál. Egyszerre csak a haldokló összeszedi minden erejét, fele­melkedik s azt suttogja: — Mondd meg nekem igazán, Mari, hü voltál te hozzám min­dig? Amire a miszisz ingerülten mondja: — Jani, Jani ... neked is min­den az utolsó pillanatban jut e­­szedbe! Azt kérdi a tanitónéni egy kis■ fiútól: — Pete, tudod-e, melyik állat nő a leggyorsabban? — Igen! A hal! — Miért? — Az én apám a múlt héten fogott egy halat és ahányszor mesél róla, az közben mindig vagy tiz incset nő . . . Más baj nem történt. Tisztelettel: MRS. KOTKODÁCS Egymilliós európai ‘idegen légiót’ akar —-----­Edwin C. Johnson coloradói demokrata szenátor egy egymil­liós. “európai idegen légió” fel­állítását javasolta az Egyesült Államok haderejének kebelében. Ezzel — úgymond — elejét ve­hetnénk a szükséghelyzetnek, a­­mi 18 évesek sorozását kívánja meg. Az egymilliós európai had­­seregbe Nyugat-Európából, vagy a vasfüggöny mögül átjö­vő, főleg 18-25 éves, bármilyen nemzetiségbeli önkéntes fiata­lokat kíván soroztatni a szená­tor, előzetes, alapos megrostálás után. Főleg európai országok volt katonáira gondol, akik 5 évi szolgálat után Amerikába jöhet­nének és itt polgárokká válhat­nának. Az idegen légiót ameri­kai tisztek dirigálnák. Johnson szenátor azt mondja, hogy a nyugatra menekültek leg­nagyobb része “halálos ellensége a szovjetnek és a kommunizmus­nak” s igy ez az egymilliós had­sereg potenciális fegyvert jelen­tene még a hideg-háborúban is... Okos ember újságot olvas Lelkiismeretes ember: elő­fizet WASS ALBERT nyugatra menekült magyar iró legújabb müve: “Ember az országút szélén” Regény a magyar sorsról... az erdélyi lélek szenvedéséről; egy nemzedék pusztulásáról, az országutak vándorává lett hontalan ma­gyar szivek fájdalmáról . . . — ÁRA $1.00 — Megrendelhető e lap Szerkesztőségétől SZABAD LEGYEN-E A MUNKÁS VAGY RABSZOLGA? IRTA WILLIAM GREEN az American Federation of Labor elnöke Ez a cikk ahoz a sorozathoz tartozik, amelyet kiváló amerikaiak irtok a “Letters from America” nevű mozgalommal kapcsolatban. Az elnyomatást még jobban gyűlöljük, mint a háborút. A munkásság hajlandó mindent feláldozni, hogy a világot a kommunisták támadásától, a kommunista rabszolgaságtól, a kommunista romlástól meg­óvja. A szabad munkásszerveze­tek védőbástyák a kommuniz­mus ellen. Az amerikai mun­kásszövetség támogatta a Marshall Tervet, mint a béke támaszát és segítő készségünk jelképét. Jóváhagyta az At­lanti Szerződést és kormá­nyunk külpolitikáját, amely elitéli a támadó kommuniz­must és segíti a világ szabad népeit. Az amerikai munkás­ság eltökélt szándéka, hogy megvédi a szabadságot és de­mokráciát mindenütt a vilá­gon. Sokszor beszéltem arról, hogy Európának és más vi­lágrészeknek a népeit tájékoz­tatnunk kell, hogy miben nyil­vánul meg a mi segítségünk és arról, hogy a mi szándékaink nem imperialisztikusak. Ezért nagyon örülök, hogy amellett, amit kormányunk és munkás­szervezeteink tesznek ebben az irányban, a külföldi szüle­tésű hazafias amerikai polgá­rok milliói arra használják fel külföldre írott leveleiket, hogy az igazságot hirdessék Amerikáról: A mi politikánk és inditóokaink körül felme­rült félreértéseket eloszlatják ezzel és ellensúlyozzák az a­­merikaellenes propagandát, amelyet a Kremlin tudatos ügynökei és öntudatlan bábj ai terjesztenek. A Common Council for American Unity és mindazok, akik a Levelek Amerikából nevű mozgalmat támogatják, őszinte dicséretet érdemelnek vállakózásukért és az elért eredményekért. Az amerikai munkásszerve­zetek tagjai között rengeteg első és második generációs polgár kad, akik rendszeresen írnak leveleket külföldi roko­naiknak s barátaiknak. Nagy­szerű ötlet volt azt javasolni, hogy minden levelükbe leg­alább is egy mondatot iktassa­nak be, ami az amerikaellenes propaganda m e gcáfolására alkalmas. Az amerikai mun­kások sok mindenre büszkék lehetnek, de elsősorban a munkásság szabad szervezke­dési jogára. Saját erejükből építették fel szervezeteiket, jogaik és érdekeik hathatós képviselőivé. A munkásmoz­galmak Amerika életében rendkívül fontos szerepet ját­szanak. Az Egyesült Államok szabad munkássága nem lehet kö­zömbös az iránt, hogy mi tör­ténik a világ többi részében sem. Két és fél évvel ezelőtt, 1948. február 26-án, az Egye­sült Nemzetekhez benyújtott felhívást írtam alá, amely töb­bek között ezeket mondja: “A világ rabszolgáinak a szá­ma húsz millióra emelkedett... Akik nyerészkednek azon, hogy embereket rabszolgákká alacsonyitsanak le, nem fedik fel a való tényeket... A szabad munkásság sehol sem biztos addig, amig a rabszolgaságot bárhol is eltűrjük... Követel­jük a rabszolgaság eltörlését mindenütt, ahol a fejét felü­tötte. Ez a felhívás elsősorban a Szovjetben uralkodó viszo­nyokra célzott. Az amerikai munkásszövetség gondosan megvizsgálta a szovjet mun­káspolitikáját és azt, hogyan kezelte Oroszország a leigá­­zott népek munkásságát. Úgy találtuk, hogy a proletárdik­tatúra jelszava alatt a külföl­di munkások milliói rabszol­ga-munkára kényszerültek. Még az orosz nemzetiségű munkások bérét és munkafel­tételeit is a kormány állapít­ja meg önkényesen. A mun­kásszervezetek nem képvisel­hetik a munkások érdekeit és kiváságait, mert rendőri in­tézménnyé alakultak át, a­­melyeken keresztül a kor­mány rendszabályozza a mun­kásokat és szigorú fegyelmet kényszerit rájuk. A moszkvai, úgynevezett munkásvezérek ellenzik azt, hogy amerikai munkásság a rabszolgaság ellen szót emel­jen és az orosz kormány kény­szereszközeit bírálja. A “Trud” cimü hivatalos lap­jukba nazzal vádolnak, hogy “William Green elnök és az .a­­merikai munkásszövetség töb­bi vezérei, az elemi demokrá­ciának nagyobb ellenségei, mint sok amerikai burzsoá.” A szovjet sajtóban fel-felme­rült ilyen támadások az oro­szok azon való bosszankodá­­sát leplezik, hogy a kommu­nizmus nem képes számbajö­­hető hódítást felmutatni Ame­rikában, amig az amerikai munkásság erős és szabad. A világ ma kritikus időkön megy át. -Az amerikai mun­kásmozgalom tisztában van ezzel. Az Egyesült Államok nagy árat kénytelen fizetni a­­zért, hogy fenntartsa a békét, de ez nem gyöngíti az ameri­kai népnek a béke fentartásá­­ra irányuló egyesült törekvé­sét és nem téríti el attól, hogy bátran szembeszálljon a szov­jet terjeszkedésének támadó szellemével. Belföldön is őrt kell áll­nunk szabadságunk intézmé­nyei mellett amelyek Amerika erejének alapját biztosítják. Vannak itt is emberek, akik elf élj tik, hogy a cárok elnyo­mása kergette a munkásságot a kommunisták karmai közé. Az amerikai munkásság ma hatalmas és szabad, de eltö­kélt szándéka, hogy az is ma­rad, a mi hazánk és a világ szabadság szerető népeinek jövője érdekében. These Days, more Calls are URGENT calls! They go l’.rsugh faster v.itSs Party Line cooperation . . . and the greatest help right now on your Party Line is to allow tiipe betyveeh your calls—instead of making one after another. That \yay, you pan be sure that people can Call you—and that others on your line can make cr receive their important calls, too. NEW JERSEY BELL TELEPHONE COMPANY HUNGARIAN NEWS of TRENTON, N. J. Hungarian in Language — American in Spirit — Established in 1913 — 1 MÁRCIUS 1-ÉN ZÁRUL g IPEDLOW-BRACK1 i SZERETETCSOMAGI m 125 FONT SÚLYIG KÜLDHETŐ. m 1 : A csomag 80%-ának használt ruhaneműt, cipőt, fehérneműt, M ágyneműt, stb. kell tartalmazni. 20%-ban lehet uj ruhanemű. |“|| élelmiszer és 200 cigaretta. 40 fonton felüli csomagokban 1 font jfSf kávé y2 font kakaó és V. Iont tea is küldhető. TILOS KÜLDE- pgj tmm NI: Nylon harisnyát, méterárut, fényüzési cikket, nyomtatványt. • gyógyszert és eladásra szánt árukat, valamint kávét, teát kakaót és egyébb gyarmatárut. A rendelet előirja, hogy feladó köteles (használt ruhanemüek kivételével) a csomagban lévő uj ruhá- PH feji zati cikkekről élelmiszerekről és egyébb tárgyakról pontos jegy- H zéket készíteni és azt nekünk csomagjával együtt, Magyaror- M ^ szágba való továbbítás céljából átadni. ^ t ÍOnlOS vagy kisebb csomag szál- B litási dija VÁM NÉLKÜL a new ” M 9$? W pi fl Syg yorki főraktártól fontenkénti 2.00 |f m mmm Égj W dollár BIZTOSÍTÁSSAL együtt. “ H H 15 FONTON FELÜL MINDEN FONT 30 CENT IS 1ÜF*" Ezen kívül fontonként 20 cent vám fizetendő. |S • A magyar vámrendelet értelmében akciónk utján küldött ^ csomagok után fontonként 20 cent, a posta csomagok után 130 cent vámátalány fizetendő. Postacsomagra vámmente- nfij sitő jegyet kell ragasztani. Ezek a jegyek 5, 10 és 20 font- jpjf ra szóló címletekben főirodánkban megvásárolhatók. Ak- M ciónk utján küldött csomagokra vámmentesitő jegyet nem kell ragasztani. Részletes tudnivalókat kívánatra küldünk. ftSI • " ~mr~FI6YELEMf • •*’ '*• iftn iii Hl VÁMMENTES KÁVÉ, TEA, KAKAÓ, NYLON 3 m , harisnya, szövet, cipő, bicikli, rádió és 11 külömböző élel­miszer csomag magyarországi készletből bármikor, bár- T — gKi 1 milyen mennyiségben megrendelhető. Kérjen árjegyzéket, { ^ •*** I» UJ" Hl »V­­~"TT~r Trentoni gyüjtőállomásursk cimc: mb Mesanko Ferenc irodája Függetlenség Szerkesztősége ma 701 Cass St., Trenton, N. J. 200 Genesee St. Tel. 5-6517 p« H Pedlow-BracSí akció Éj □ 1220—2nd AVE. (64-ik utca sarok) NEW YORK 21, N. Y. O ecEmei$oi3®oroeiaiH3®

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents