Függetlenség, 1951 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1951-12-28 / 52. szám
Vizsgáljatok meg mindeneket s a jót tartsátok meg! SZENT PÁL Hungarian News of Trenton Haza csak ott van, ahol jog is van! PETŐFI YEAR 38. ÉVFOLYAM — NO. 52. SZÁM. TRENTON, N. J., 1951. DECEMBER 28. Ten Cen ts per Copy—$2.00 per Year Az elsikkasztott bizalom Karácsonyi ossz efoglaló cikkünkben a világpolitikai helyzetet tekintettük át, — most azt vizsgáljuk meg, milyen az amerikai belpolitika képe 1951 és 52 határán. Az Egyesült Államok viszonylatában ma igen nehéz a belpolitikai motívumokat a külpolitikaiaktól szigorúan elhatárolni, hiszen Amerika a 2. világháború után a világ vezető hatalmává lett s néha még egyes pártpolitikai fejleményei is kihatással lehetnek a világpolitika folyására. Ez a tény természetesen fokozott felelősséggel is terheli meg az amerikai közéleti szereplőket s igy érthető s kívánatos a legnagyobb szigor mindazokkal szemben, akik a közélet tisztasága ellen vétenek, akár politikai, akár morális tekintetben. Az esztendő első felében kezdődött meg az a politikai vasseprüzés, amely az Alger Hiss-i, a rózsaszíntől egészen a sötétvörösig égő fekélyek eltávolítását kívánta. A tisztogatás nem volt igazán radikális; a seprő személyi-érzelmi meggondolásokból meg-megtorpant, s végleg megállóit, amidőn már — például — Jessup professor és barátai hivatalát sértette volna. Az év második fele, s különösen az elmúlt hónapok a sorozatosan robbanó anyagi természetű botrányok jegyében zajlottak le. Amint, a bevezetőben mondottakból következik, ezek a botrányok nemcsak az Egyesült Államok belső életére nézve károsak, hanem alkalmasak arra is, hogy az USA világpolitikai tekintélyét is csorbítsák. A megvesztegetésül szolgáló “ajándékok” s az elsikkasztott adópénzek nemcsak egy elsikkasztott összeget jelentenek: az elsikkasztott bizalom az, amely a legnagyobb kárt jelenti. Ha a kormányzat ezúttal valóban kímélet nélkül és személyekre való tekintet nélkül csapna le a visszaéléseket elkövetőkre, nemcsak a jelenleg kormányzó Demokrata Párt hírnevéből mentené, ami még menthető, hanem általában az Egyesült Államok presztízsét erősítené. Pénz, árak, keresetek A belső bizalom sürgős helyreállítására annál is inkább sürgős szükség van, mert az elmúlt esztendőben az árak és keresetek arányának állandóan növekvő játéka (ma még lappangó és alig veszélyes, de föltétlenül idejében nyakonragadandó) pénzértékcsökkenéssel fenyeget. S a pénz egyik, az aranyénál nem kevésbbé értékes fedezete a bizalom. Az emberek a szokásosnál kevesebbet vásárolnak. A bankok betétállománya megnőtt. Ma még tehát, a pénz vásárló-értékének csökkenése ellenére is, a bizalmatlanság nem a dollár ellen irányul. Itt máshol mutatkozik a veszély: a bankok a kereskedelmi kisforgalomból kikerült pénzt a termelésben helyezik el s a tér melés jobbára'hadicélokra folyik. A pénzszűke máris észlelhető, ami egyáltalában nem megnyugtató, mert a defláció nem képes az egyidejű inflációt semlegesíteni, nem is szólva arról, hogy az amerikai termelés a gyors elhasználódásra épült fel, s mihelyt ezt a rendszert a vásárló a maga részéről megszünteti, a termelés oldalán azonnal mutatkozik a reakció. (Lásd például az autóipart, s általában a drágább cikkeket előállító ipart!) * A hatodik hadoszlop: a sztrájk Ismét újabb sztrájkok (acélipar) fenyegető közvonalai j mutatkoznak a láthatáron. A mai helyzetben pedig a sztrájk még az ötödik hadoszlopok aknamunkájánál is veszedelmesebb hatodik hadoszlopot jelent, amely ellen a kormányzat előbb utóbb kénytelen lesz a legradikálisabb rendszabályokkal fellépni. Ma már nem lehet olyan gazdag hatalom, amely veszélytelenül engedhetné meg magának azt a fényűzést, hogy holmi áldemokratikus konvencióból ellenintézkedések nélkül szenvedje el a számára legszentebb közösség: az országa érdeke ellen irányuló kisebbségi, szakszervezeti mezben jelentkező, egy szükebb csoport állítólagos és rövidlátással tekintett érdekében történő zsárolását. Különösen figyelemreméltó ez most, amidőn az Egyesült Államok amugyis egy nem-bántható ellenség ellen folytat harcot a már valóságossá vált harctéren is. Alighanem jogos bizalommal tekinthetünk az 1952-es év elé, hiszen ebből a politikai, gazdasági, társadalmi és érzelmi káoszból végül ki kell valaminek vezetnie, — éppen a lehetetlenülés folytán: 1.) nem tűrhető a közélet további korrumpálódása sem politikai sem anyagi téren, 2.) a gazdasági élet nem folytathatja tovább útját egészségtelen irányban, 3.) az államnak újra kell fogalmaznia a társadalmi szervezetekhez való viszonyát, és 4.) nem lehet tartósan folytatni egy olyan harcot, amelyben az ellenfelet végeredményben tabunak tekintik. Ezúttal tehát talán többről lehet szó, mint egy meddő esztendőt lezáró optimista konvencióról, amely a jövőtől várja a veszteségeinek múlt behozását: 1952 esetleg valóban tovább-folytatja a világ dolgainak 1945-ben felfüggesztett tisztázását. (K. A.) Koreai hétköznapok: Egy hős amerikai káplár, aki a legmagasabb kitüntetést kapta meg Néhány hét előtt a Fehér Házban az elnök előtt állt egy roncsolt arcú fiatal, szőke káplár, névszerint Einer H. Ingman. Kissé feszengett, amikor Truman a nyakába akasztotta a kongresszusi emlékérmet, a legnagyobb katonai kitüntetést, amit ez az ország adhat. Ilyen kitüntetést az Egyesült Államok egész történelme során kevés ember kapott. Ingham káplár a kórházban fekszik. Arcán sorozatos műtétet fognak végrehajtani, hogy a roncsolást helyrehozzák. A hadsereg most kiadta Ingman káplár hőstettének történetét. A száraz, katonai nyelven irt jelentés a következőket mondja el: Ingman káplár egy 16 katonából álló szakasz helyettes vezetője volt Koreában. Az előzi harcok során a térdén már egyszer megsebesült, de felépült és Újból harcba vetették. Az ő szakasza, valamint egy másik szakasz azt a parancsot kapta, hogy egy tank segítségével Maltari közelében foglaljon el egy megerősített magaslatot. A két szakasz előrenyomult, de olyan heves géppuskatüz fogadta pket, hogy kénytelenek voltak visszavonulni a tank fedezete mögé. Két kísérlet után a 36 emberből álló csapat már 8 halottat vesztetj'és többen megvoltak sebesülve. Elesett többek között Ingman szakaszának parancsnoka is, egy őrmester. A harmadik kísérletre körülbelül 400 yardnyira közelítették meg az ellenség állását, de ott buckák között kellett fedezéket keresni. Az előttük levő terep sik és meredek volt. A kis csapat tüze hatástalan volt a jól beásott kommunista-Külföldiek jelentkezési kötelezettsége Mr. J. H. McGrath szövetségi főügyész Washingtonban kiadott sajtónyilatkozatában figyelmébe ajánlotta az US területén élő összes külföldi állampolgároknak, hogy ne mulasszák el rendes, évi jelentkezési kötelességüket. Az Államok területén minden postahivatalban díjmentesen kapható az u. n. “1-53” jelzésű űrlap, melyet szabályosan ki kell tölteni és 1952. január 1-11 között be kell küldeni erre a címre: — Commissioner of Immigration and Naturalization, Washington, D. C. — A jelentkezési kötelezettség a volt DP-személyekre is vonatkozik mindaddig, amig állampolgárságot nem nyernek. Kivételt képeznek azok a külföldiek, akik csak átmenetileg tartózkodnak az US területén és ittartózkodási engedélyük még nem járt le, valamint azok, akiknek tanulmányi engedélyük van. géppuska állások ellen. Közben a másik szakasz parancsnoka is elesett és Ingna n vette át a két szakasz paranc mokságát, mint rangidős altiszt. Ingman kettéosztotta mégfogyatkozott csapatát. A jobbszárnyat Henry Vechione káplárra bízta, a másik csapatot magának tartotta és szuronyt szegezve megindultak. Vecchione szűk, esőmosta ösvények között annyi fedezéket talált, hogy szerencsésen elérte a domb gerincét és egy kézibombát vágott az állásba, majd beugrott és a még életben maradt kínaiakat kézipuskával lekaszálta. A másik géppuska, mintegy 50 lépésre az elsőtől, a közeledő Ingmanra összpontosította tüzét. Ingman már úgyszólván a bejáratnál volt, amikor egy golyó fején találta. Elbukott, de felemelkedett és vérző fejjel beugrott az állásba. Szakasza követte. Egy másodperc alatt megölték a géppuska személyzetét, 10 embert. Ingpan elvesztette eszméletét és már csak a tábori kórházban tért magához. ti (—Äz—) Az önálló foglalkozásúak Social Security-ja A washingtoni kormány figyelmeztet rá, hogy az önálló foglalkozásúak (törvény szószerinti szövege szerint “az önmaguknál alkalmazottak”) közül igen sokan nem vettek még tudomást arról, hogy Social Security alá esnek, akár akarják, akár nem. A módosított Social Security törvény értelmében azok, akik önálló keresőkként több mint évi 400 dollár jövedelemmel bírnak, 3600 dollárig terjedő jövedelemig 2(4 százalék Social Security járulékot kötelesek fizetni. Kötelező a Social Security az aggsági és hátramaradottak biztosítása tekintetében. A március 15-i jövedelmi adóvallomással együtt külön űrlapot kell kitölteni és a 2(4 százalékot az adóhivatalnak beküldeni. Mindenkinek, akire a törvényt kiterjesztették, Social Security kártyával kell rendelkeznie, amelynek számát az űrlapon fel kell tüntetni. E kártyák a helyi Social Security hivatalnál mielőbb megszerzendők, hogy hiányuk a jövedeladóvallomás benyújtását annak idején ne késleltesse. A törvény ajól csak orvosok, ügyvédek, fogorvosok, műépítészek, mérnökök, lelkészek és a farmerek alkotnak kivételt. A FEHÉR HÁZBAN van “Zöld-szoba” — “Kék-szoba” — “Piros-szoba” — csak éppen “Fehérszoba” nincs . . . *120.000 Budapestről jelentik, hogy a Szovjet által megszállt Magyarország vörös kormánya 120,000 dollár váltságdíjat követel a fogvatartott négy amerikai repülő szabadonbocsátása fejében. A Rákosi-kornfány eljárása csupán azokat lepi meg, akik a bolsevistában “demokratikus” formalizmusból, “humanista” hipokrizisből még mindig az “embert” látják s még mindig nem ismerik fel a gátlástalan fenevadat, amely nemcsak Istent nem ismer, hanem az emberi együttélés írott s íratlan törvényeit sem. A Vogeler-ügy ismétlődött meg s a zsarolás folytatódni fog mindaddig, amig lesz, aki a vörös utonállónak megadóan átnyújtja pénzét. El fog azonban érkezni az idő, amidőn a gengszter “pénzt, vagy életet!” — felszólítására a megállított fegyvert ránt, — s minél arcátlanabb az útonálló, annál hamarább! fog elérkezni ez a pillanat. E sorok írása idején nem tudni még, kifizeti-e Amerika Rákosiék követelését. Most csak újólag szeretnők felhívni a magyarság figyelmét arra, hogy — amint ezt egy két hét előtti cikkünkben részletesen fejtegettük már — mindannyiunk kötelessége és érdeke is, hogy minden alkalmat megragadjunk a gengszter megtagadására: annak hangsúlyozására, hogy a magyar nép rabságban él, Rákosiéknak semmi közük a magyarsághoz, s a magyar nemzet, a magyar nép az, amely mindenkinél jobban tiltakoznék Rákosiék eljárása ellen, szóval és tettel is, ha nem volna kezén bilincs, száján lakat. (K.) A SZENTATYA KARÁCSONYI RÁDIÓ-SZÓZATA A new yorki Szent Patrick székesegyház éjféli miséjét a National és az American Broadcasting vonalán és csatlakozó állomásán televízión közvetítették. Az ünnepi szentmisét a karácsonyra Koreába repült Spellman bíboros helyett Joseph F. Flanelly püspök celebrálta. A Szentatya karácsonyi szózata hétfőn hangzott el olasz nyelven és mély hatást tett mindenfelé a világon. Krisztus földi helytartójának történelmi erejű, intő szavait huszonnégy nyelven továbbították a rádión s hétfőn este 8 Óra után az E- gyesült Államokban is hallható volt. LAPUNK MINDEN OLVASÓJÁNAK, HIRDETŐJÉNEK ÉS BARÁTJÁNAK Boldog és sikeres Ujesztendőt Kívánunk! KEZDIK AZ AMERIKAI PILÓTÁK “TANÚINAK” PREPARÁLÁSÁT Legújabb jelentés szerint Rákosiék újabb cirkuszper előkészítésébe fogtak. Minthogy a négy amerikai repülő, Henderson és Swift kapitány, Duff mechanikus és Elam rádiós semmiképpen sem hajlandók “vallani,” Rákosiék “tanukat” preparálnak, hogy a kémkedés és szabotázs vádját rásüthessék az amerikai pilótákra. Az USA kormánya nemcsak Budapesten, hanem Moszkvában is tiltakozó jegyzéket (immár a negyediket!) nyújtott át, — ami bizonyítja, az USA hivatalos körei előtt nyilvánvaló, hogy ebben az esetben sem Magyarországgal, hanem a Szovjetunióval van dolga. Kulturális Villámhiradó Kovrig Béla, a kolozsvári egyetem volt rektora, a kiváló szociológus jelenleg a Milwaukee-i Marquette University tanára. Kovrig Béla rendkívül érdekes tanulmányt irt, amelyben összehasonlította a magyar társadalombiztosítási intézkedéseket és juttatásokat az angol munkáskormány Beveridge által elkészített ismert szociális rendszerével. Az összehasonlítás, amely szigorúan tudományos eszközökkel történt, bizonyára különösen meg fogja lepni azokat, akik állandóan a magyar feudalizmusról és Magyarország szociális elmaradottságáról beszélnek még most külföldön is. Az összehasonlításból t. i. kiderül, hogy a Lex Yass I. és II.-re felépített magyar társadalombiztosítással a kis trianoni Magyarország nemcsak kb. 25 évvel előzte meg az angol világbirodalmat, hanem egyes rendelkezései a munkások szempontjából még kedvezőbbek is voltak az angolokénál... * Magyary Gyula pápai kamarás megkezdte előadásait egy amerikai College-ben. Magyary Gyula Rómából érkezett Amerikába és a főiskolán egyházi jogot ad elő. * Gábriel Asztrik egyetemi tanár Árpádházi Szent Margit és Nyugateurópa kapcsolatairól irt cikket a Kereszt és Korona cimü angolnyelvü folyóiratban. A professzor egyébként a magyar szentekkel foglalkozó angolnyelvü munkán dolgozik. * A new yorki Metropolitan O- peraház idei évadjában a karmesterek között szerepel Ormándy Jenő, Reiner Frigyes és Kozma Tibor. * Hegedűs Ádám, magyar publicista, egy londoni egyetemen tart filozófiai előadásokat. Most már nem bánom, ha kivégeznek is!” Drága “megváltozás” Steve Obracanik, 43 éves new yorki épitőmunkás munkáj a közben leesett egy 15 láb magas állványról. Most kártérítési pert indított az épitővállalat ellen — családja nevében. A család arról panaszkodik ugyanis, hogy Obracanik “megváltozott” a baleset óta: mogorva, zárkózott és nem törődik családjával. A bíróság 106,000 dollár kártérítést Ítélt meg a megváltozott embernek. 114 évet élt Quirino Perez Ortiz, aki 114 évvel ezelőtt született Mexicoban, meghalt Richmond-i (Cal.) otthonában. Százéves koráig dolgozott mint vasúti pályaőr, századik születése napján azt mondta: “Most már ideje nyugalomba vonulni.” A rendőrség Cedar Rapids-i, (la.) épülete elé egy autó hajtott és hajtója, Everet L. Moir 29 éves farmer azt kérdezte az őrszemes rendőrtől, hogy szabad-e ott parkolni. Lehet — felelte a rendőr és megkérdezte, miért éppen itt akar parkolni. “Azért, mert a kocsi podgyásztartójában van a feleségem holtteste” — felelte nyugodtan Moir. A rendőr kételkedett a szelidbeszédü ember szavában, de Moir felnyitotta a podgyásztartót és kihúzta felesége holttestét. A farmer azután elmondta, hogy egy órával előbb ölte meg feleségét. Évek óta forgatta fejében ezt a gyilkosságot. Azért végzett feleségével, mert rossz anya volt, rosszul bánt a gyerekekkel. ő, Moir epileptikus és tudta, hogy nem sokáig fog már élni. Egyre sűrűbben vannak rohamai. Úgy gondolta, ha meghal, az asszony nem fog gondot viselni a gyerekekre, jobb ha azok valami árvaházba kerülnek. “Most már nem bánom, ha kivégeznek” — mondta nyugodtan, amidőn letartóztatták . Színes hírek MRS. FRANK FARRIS, Denver, Col.-ban belelőtt a férje ülőfelébe, de nem történt különösebb baja. A férj kijelentette, hogy nem kívánja felesége megbüntetését, de válópert fog indítani ellene. “Én sok mindent megengedtem a feleségemnek, de azt hiszem, ilyesmit mégsem szabad egy nőnek a férjével elkövetni.” * A LEGUTÓBBI atombombarobbantási kísérletek alkalmával, sok kárt okozott a robbanás által keletkezett légnyomás és rázkódtatás. Ez utóbbi hatását még száz mile-ra is érezték. Különösen sok ablak tört be. Az atomerő bizottság természetesen minden kárt megtérít. Ezen a címen egy héten több, mint tizenötezer dollárt fizetett ki a károsultaknak. * LOS ANGELESBEN letartóztattak egy embert, aki zsaroló leveleket küldött szét mindenfelé többek között J. Edgar Hoovernek, az' F.B.I. fejének is. PEORIA, 111.-ban egy betörő besurrant egy házba és ellopott egy jól tömött erszényt. Kellemetlen meglepetés érte, amikor megtudta, hogy az erszényben a család 9 éves fiának játékbankói voltak. * ST. LOUISBAN egy ember, akitől a kilencedik felesége válik, úgy nyilatkozott a biró előtt, hogy reméli, eljön még az idő, amikor megtalálja azt az aszszonyt, akivel boldog házasságban élhet. i
