Függetlenség, 1951 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1951-02-09 / 6. szám

AMERICAN IN SPIRIT MAGYAR IN LANGUAGE YEAR 38. ÉVFOLYAM — NO. 6. SZÁM. TRENTON, N. J., 1951. FEBRUÁR 9. Consolidated with: “REFORMED CHURCH INFORMER” Five Cents per Copy—$2.00 per Year “Háry János” az Obsitos február 22-én csütörtökön délután 2 órától folytatólagosan este 11-ig A legnagyobb magyar kulturesemény Kodály Zoltán világhirü daljátéka “Háry János” Szégyenletes “amerikai” mozgalom MINDSZENTY MÁRTIROMSÁGA ELLEN Koreában már negyedszer változott a hadiszerencse November elején azt irtuk, hogy a hadviselés történeté­ben példa nélkül áll a koreai háború, mert alig fél év alatt háromszor is homlokegyenest ellenkezőleg változott a hadi­szerencse. Most három hó­nappal később ismét egy ha­sonló változás történt Koreá­ban. Ez már a negyedik ilyen különös jelenség, mert a re­ánk nézve első és harmadik rossz periódus után most a ne­gyedik változás ismét kedve­zőbb helyzetet mutat. Ilyen körülmények között igen há­látlan mesterség jövőbeli ese­mények kialakulására követ­keztetni. Ahogy a kínaiak of­­fenzivája az észak-koreai ha­táron olyan váratlan nagy si­kerrel járt, igen valószínűnek látszott, hogy a Nemzetek Szövetségének szám belileg sokkal kisebb hadserege alig­ha fog tudni sikerrel ellenállni a túlsúlyban lévő ellenség nyomásának. Azonban valójá­ban nem ez következett be. A kínaiak váratlanul lelassul­tak, s a haditápvonaluk meg­hosszabbodásával arányosan csökkent az offenzivájuk ere­je is. Technikai előny többet ér a számbeli túlsúlynál A harctéri helyzet jelenlegi állása szerint nemcsak hogy nem látszik valószínűnek, hogy a kínaiak a Nemzetek Szövetségének csapatait ki­­szoi’itsák Koreából, ellenben nincs kizárva, hogy rövidesen a kínaiak lesznek kénytelenek védekezni a kiszorítás ellen. A dél-koreai köztársaság fővá­rosától, Seoultól mintegy 40 mérföldnyire délre állott meg a kínaiak offenzivája. A múlt vasárnap a Nemzetek Szövet­ségének csapatai már csak 7 mérföldre voltak a háború fo­lyamán több ízben gazdát cse­rélt fővárostól. Ha a koreai háború eseményeit analizál­juk, s főkép ha figyelembe vesszük a szemben álló felek számbeli arányszámát, azon­kívül a távolságot, mely az egymással küzdő csapatokat az otthoni bázistól elválasztja, akkir a mi technikai felké­szültségünkbe vetett bizalom igazoltnak látszik. Az a sok ezer millió dollár, amit mi kényszerből hadi felszerelésbe feíktetünk be, nagyobb erőt íofg adni a nyugati demokrá­ciáknak, mint amennyit a ve­lünk szemben álló hatalmak számbelileg nagyobb ember­tömegei képviselnek. Amig az Pgyesíilt Államok népe szive­ken hozza meg a legnagyobb áldozatot is, hogy a sötét erők elhatalmaskodásának útját állják, amig a világ szabad né­peinek nem kell félni, attól hogy rabszolgaságba sülyed­­nek. Valahányszor ilyen frázis­­szerűnek látszó kijelentést te­szünk, mindig ráakarunk mu­tatni arra, hogy ami nagyhan­gú kijelentésnek látszik, az alapjában véve szomorú való­ság. Ugyanis akárhogy is pró­­bálják propaganda utján elhi­tetni a világgal, hogy Orosz­országban és csatlós államai­ban népi demokrácia van, a tények annyira rácáfolnak er­re, hogy aki például ez orszá­gokon belül ezt vitatni merné, annak igen rövid utón elven­nék a kedvét a szabad véle­mény nyilvánítástól. Vagy a­­ki sztrájkolni merne a munka­­viszonyok javítása céljából annak nem nagyon lenne szüksége jobb munkaviszo­nyokra. Minden a népért, — ez a jelszó. De mit kap ebből a nép? Munkát, — melynek el­lenértéke nincs arányban az emberfeletti erőmegfeszités­­sel. Ha valaki kérni merne többet, — az mást kapna, mint amit kérni akart. A vasúti váltóőrök “betegsé­ge” elmúlik a munkaviszo­nyaik megjavításával Ezzel ellentétben a sokat ócsárolt kapitalista államban, az Egyesült Államokban a leg­nagyobb hatalom a szervezett munkásság. Ha egy bizonyos munkakörben dolgozóknak az érdekei úgy kívánják, hogy sztrájkba álljanak, akkor ^z a sztrájk mindaddig meg nem szűnik, mig a munkások kö­veteléseiknek legalább egy bi­zonyos részét ki nem vívják maguknak. Ilyen esetben a sztrájk folytatódik tekintet nélkül arra, hogy más ipará­gakban mennyi munkás lesz kénytelen abbahagyni a mun­kát anyaghiány miatt, sőt még az ország érdekeire sin­csenek nagyon tekintettel. Je­lenleg is van egy ilyen sztrájk folyamatban és hacsak rövi­desen megegyezés nem jön létre, ideiglenes gazdasági ka­tasztrófa lehet a következmé­nye. A vasúti váltóőrök “be­tegségével” kezdődött el a sztrájk. Azért Írjuk “betegsé­gével,” mert a vasutasok uni­ója nem rendelte el hivatalo­san a sztrájkot, s igy a váltó­őrök egyszerűen — azonban tömegesen “megbetegedtek,” úgy hogy előbb csak szórvá­nyos forgalmi akadályok mi­att voltak kénytelenek a vas­úttársaságok egyes vonatokat kivonni a forgalomból, majd később ez annyira általánossá vált, hogy a tehervonatoknak csak elenyésző kis százaléka közlekedik. Ennek következté­ben a gyárak nem jutnak ele­gendő nyersanyaghoz és a múlt vasárnapig 160,000 em­bert bocsátottak el ideiglene­sen a munkából. Valószínű azonban, hogy rövidesen megegyezés jön lét­re a sztrájkoló vasutusok és a vasút társaságok között, mert már a government is közbelé­pett és a munkaügyi minisz­térium e célból kinevezett bé­kéltető szervei vezetik a tár­gyalásokat. Az igazi demo­kráciában nincs szükség arra, hogy a kormány erőszakkal állítsa helyre a békét a mun­kás és munkaadó között. Csakis békés megegyezés ut­ján lehet tartós közöttük a béke, mely kényszerrel csak addig tartható fenn, mint a­­hog yaz a diktatúrákban szo­kás, mig a kényszerítőnek ke­zében fegyver van. Ez a hely­zet pedig a végtelenségig nem tarthat és ezért pusztul el e­­lőbb-utóbb minden diktátura. A déli államokban nagy prob­léma a négerek számbeli túlsúlya Az Egyesült Államoknak e­­gyik nagy problémája a néger kérdés. Bár az utóbbi 20-25 (Folyt, a 3-ik oldalon) Pazar kiállítás, remek dalok, pompás táncok, ragyogó katona nóták. A magyar kultúra, a bé­kebeli világ, egy magyar falusi leány szerelme. Egy obsitos vi­téz, akiben a császár leánya ha­lálosan szerelmes és ugyanakkor a császári palotán gyönyörű leá­nyok veszik körül az obsitos vi­tézt, de őneki a szive csak az Er­­zsó falusi mátkája után sóvárog. Nem létezik senki ezen a környé­ken, aki ne ösmerné Háry János Obsitos történetét és a meséjét. Olvastuk már Háry János regé­nyét is és abból már tudjuk, hogy a magyar filmgyártás leg­szebb alkotása. Soha filmen még eddig ilyen csodálatos és szenzá­ciós film nem játszódott le. Ko­dály Zoltán a müvével valósággá tette a magyar szó zenéjét és végre benne megszólalt nyel­vünk belső muzsikája, repülni vitte a magyar szót a maga test­véri zengésével, ősi dalformák kelnek életre ebben a daljáték­ban, amelynek minden akkordja valóságos magyar tájkép. Világhírnév előzte meg “Háry János-t, az óriásfilmet, amely most végre megérkezett Ameri­kába, amelynek nincsen olyan művészi zenekara vagy zenei rádióállomása, amely ne tartana állandóan műsorán a “Háry Já­nos” Suite-t, ahogyan azt itt ne­vezik. Ez az óriási film csodálatos gazdagsággal pergeti le Háry János mulatságosan vakmerő kalandjait. Látjuk az egykori huszárt, amint egy őrházat szó­­nélkül áttol az orosz földről a magyar földre; amint egy vad­lovat megszaboláz, ahogyan le­győzi és elfogja Napóleont, sőt Házassági évforduló Ács Károly és neje szül. Né­meth Emma, Chestnut Ave.-i lakosok jan. 28-án ünnepelték 25 éves házassági évfordulóju­kat. Az Immaculate róm. kát. templomban tartott hálaadó is­tentiszteleten vettek részt, ahol az egyházközség lelkipásztora egyházi áldásban részesítette az ünnepeiteket. A családi otthon­ban rendezett ünnepi lakomán a következők vettek részt: Danka Gábor és neje, Németh József, Németh Gyula, id. Ács Károlyné, Ács Sándorné, Pregg Mihály és neje, Keresztesy Béla és neje, Kovács János és neje, Pregg Zol­tán, Masick József né, Danka György és neje, Gönczi Lajos és neje, Demeter János és neje, Csorbán Gyuláné, Ács Nancy, Kovács Margit, Ellenőr és Al­bert. Ünnepeltek hálás szívvel kö­szönik a sok jó kívánságot és az értékes ajándékokat. Mi is gra­tulálunk e kedves és közszeretet­ben álló házaspárnak. Halálozás Tegzes Ferenc, 58 Jersey St.-i honfitfársunk feb. 3-án a St. Francis kórházban meghalt. Te­metése február 6-án Rogers Emil temetkezési kápolnájából, majd a St. Bazil gör. kát. temp­lomból ment végbe. A Szent Miklós temetőbe helyezték örök nyugalomra. — Ferenc császár leányának szi­vét is lángralobbantja. Egy szó­val, a film és csodálatosan szép muzsikája visszahozza nekünk gyermekkorunk nagy élményét. Ebben a filmben megtalálunk mindent, amit, nemcsak magyar, de semmi más filmben még ed­dig nem láttunk: egy magyar ifjúnak a történetét, mikor ha­zatér a harctérről, akit csak a faflusi Erzsi kedvese vár szivre­­pesve. Ezért ő örökké hálás ma­rad. Szivet megrázó történet a Háry János film. Háry János, aki lemond a rangjáról, lemond a császár leá­nyáról, csak egyet kér: az obsit­­ját és mikor szabad, fut tovább és keresi az ő Erzsi mátkáját, a­­kit megtalál, megtalálta az örök­ké tartó boldogságát, hol őt Er­zsi még akkor is hit Háry János­­nak, mikor a császár leánya sze­me előtt csókolta. Az első magyar óriásfilm, Háry János, az Obsitos, amely a Bijou moziszinházban a S. Clin­ton Ave. és Chestnut Ave.-n, dél­után 2 órától folytatólagosan este 11-ig lesz bemutatva. Al­kalmat adunk mindenkinek, hogy ezt a remik filmet, hogy minden magyai megnézhesse, mivel angol ünnep is van és a­­zok kényelmére, akik éjjel dol­goznak. Ne mulassza el ezt az óriási filmet senki. Nem hisszük, hogy a Trenton és környéke magyar­jai közül egy is el mulasztaná ezt az óriási nagy filmet. Kisérő műsor gyanánt még egy remek film lesz bemutatva a Bijou mo­ziszinházban, South Clinton és Chestnut Avenue, csütörtökön február 22-én, délután 2 órától folytatólagosan este 11-ig. Moszkva ismét fenyegetőzik A szovjet kormány újabb jegyzéket adott át az angol és francia nagyköveteknek, han­goztatva, hogy Németország fel­fegyverzését “az európai béke és biztonság ellen irányuló cseleke­detnek” tekinti. (A kis hamis! A vasfüggöny mögötti országokban végbemenő fegyverkezésben és a kínai djsz­­nóságokban nem lát béke ellen irányuló cselekedetet . . . mert hát: azt ő csinálj a . . . ) Ösztöndíj bál A Trentoni Amerikai Magyar Szövetség 1951 február 18-ikán tartja évi ösztöndíj bálját a Grand uccai bálteremben, a­­melyre már most szívélyesen meghívja a város és a környék magyarságát. Mindenki előtt is­meretes, hogy a Társulat évente több ösztöndíjat oszt ki közép iskolát végzett diákok között, hogy segítse az arra érdemes fiukat és lányokat az egyeteme­ken való tovább tanulásra. Az erre szükséges összeget a bál jö­vedelméből fedezik. Éppen azért kérik a szórakozni vágyó közön­séget, hogy ebben az évben is, mint mindig máskor jelenjenek meg a bálon, mert nemcsak egy kellemes estében lesz részük, de egyúttal jótékon ycélra is áldoz­nak. Géczi József zenekara fog játszani. Beléptidij személyen­ként $1.25. Jegyek már most kaphatók a bizottság tagjainál. Bombázhatják, de meg nem száll­hatják Amerikát Omar N. Bradley tábornok, az egyesitett vezérkarok főnöke közölte a kongresszussal: Ame­rikának aligha kell attól tarta­nia, hogy ellenség szállj a meg. De ez még nem jelenti azt, hogy biztonságban vagyunk légitáma­dások és bombázások ellen. A szenátus illetékes bizottsá­ga előtt hangzott el a figyelmez­tetés. Honvédelmi programunk, amely a légvédelmre is kiterjed, Kanadával karöltve olyan ará­nyú lesz, hogy kívülről nem ér­het bennünket meglepetés, ka­tasztrófa nem zúdulhat ránk. De ha az ellenség légi utón közelíti meg az országot, bombá­zóinak egységei esetleg áttörhet­nek a védelmi övezeten. Ezzel számolnunk kell — mondotta Bradley. Tiltakoznak az anyák Washingtoni szenátorok és képviselők azt állítják, hogy le­velek és táviratok ezreit kapják anyáktól, akik tiltakoznak, hogy a sorozási határidőt 19 évről 18 évre szállítsák le. A kormány ja­vaslata nemcsak a korhatárt a­­karja leszállítani, hanem a szol­gálati időt is felemelni 21 hónap­ról 27 hónapra. Kongresszusi körökben szó van egy középutas megoldásról, amely szerint az ifjakat 18 éves korukban soroz­nák be, de 19 éves koruk előtt nem lehet őket tengerentúli szol­gálatra vinni. Sebesebb hajtást engedélyeznek New Jersey állam törvényho­zása előtt egy javaslat fekszik, amelyből ha törvény lesz, az or­szágutakon az engedélyezett hajtási sebesség határa 50 mér­föld lesz óránként, a jelenleg érvényben levő 45 helyett. A ja­vaslatot maga Driscoll kormány­zó is támogatja. Városokban a hajtási sebesség határát 25 miie­re emelik fel. Az állami közlekedési törvé­nyek modernizálására törekvő javaslatok között számos más rendelkezés is van s ezek egyike az úgynevezett “vasárnapi haj­tők” megrendszabályozása. Ha a törvény keresztül megy, a highway forgalmat akadályozó lassú hajtókát épugy büntetni fogják, mint más “közveszélyes” hajtókát. Az uj, modern super­­high way-ken a hajtási sebesség államunkban még 50 mértföld­nél is magasabb lehet, amire kü­lön rendelkezéseket tesznek. E- rélyes része az uj forgalmi tör­vénynek az is, amelyik a gyalog­járókat rendszabályozza. A for­galmi lámpák piros jelzésénél utcát keresztezők $50. pénzbír­ságig, vagy 15 napi elzárásig lesznek büntethetők... OROSZ KATONAI MEG­SZÁLLÁS ALATT (UNIÓ P. S.) Újév óta meg­változott a pesti utca képe. Ad­dig szinte ritkaságszámba ment, ha az utcán gyalogos, egyenru­hás oroszt lehetett látni. Most a pesti utca tele van orosz kato­nával. Magyarország nyugati részé-' ben több orosz divízió “telepe­dett le” s egész falukat ürítettek ki érkezésükkor. Pontosan két esztendeje, hogy 1948 február 8-ikán koholt vá­dak alapján életfogytiglani sú­lyos fegyházbüntetésre Ítélték hőslelkü hercegprímását, Mind­­szenty József esztergomi bíbo­ros-érseket. Az elmúlt két esz­tendő során a legagyafurtabb “orvosi” beavatkozásokkal arra törekedtek a vörös pribékek, hogy a hős egyházi férfiú lelki­világát elborítsák, testi ellenálló erejét végleg megtörjék, hogy mint teljesen felmorzsolt ember­roncsot mutogathassák moszk­vai főhóhérjaik felé: a magyar elvtársi szolgalelküség tanúsá­gaként. Ilyen és ehhez hasonló hírek szivárognak át a vasfüg­göny mögül. Ezalatt úgy Amerikában, mint a keresztény világ számos más részéből imádkozó jó lelkek fohásza száll a magasságok felé, a modern kereszténység legbát­rabb hősének, a magyar nép lánglelkü v é d e 1 m ezőjének: Mindszenty Józsefnek kiszaba­dulása érdekében. A United Na­tions is fofglalkozott az egész földkerekséget megbotránkozta­tó bíboros-üldözéssel, nemkülön­ben a hágai nemzetközi békebi­­róság is megbélyegezte a Rákosi Mátyás-féle “igazság”-szolgál­­tatást. Kézzelfogható eredménye azonban mindeddig nem lehetett a müveit emberiség e megmoz­dulásának, mert hiszen a buda­pesti bolsevik bábokat dróton rángatják magából a Kfemlin cári palotájából... Nos, Stalinék most szövetsé­gesre találtak magában az Egye­sült Államok gyönyörűséges székvárosában, ahol a “Separa­tion of Church and State” nevű tömörülés harmadik nagygyűlé­sét tartotta. Kereken 2,000 dele­gátus, jobbára a szélsőbaloldal­lal rokonszenvező methodista, kongregacionalista, Jehova-ta­­nui, univerzalista és ki tudja hány másféle felekezet lelkészei, gyűltek össze ez alkalommal, hogy az őket közelebbről érdeklő­­kérdéseket megvitassák az e cél­ra rendelkezésükre bocsátott Constitution Hall-ban. Jellemző a tanácskozások me­netére, hogy az egyik főelőadó Paul Blanshard iró volt, aki nemrég megjelent és országos megütközést keltő könyvének merész állításait tetézve azt bi­zonygatta, hogy “Amerikának először meg kell törnie a Vati-Apró atombombá­kat fogunk használni (?) Nevada államban, Las Vegas közelében, az “atombomba gya­korlótelepen” most próbálgatják ki a legújabb atombombákat. Bár a kísérletek és ezek a főpró­bák a legnagyobb titoktartás mellett mennek végbe, egyesek tudni vélik, hogy egészen kis a­­tombombákat próbálnak ki, me­lyeket szárazföldi ütközetekben a tüzérség használhat, vagy pe­dig vadász-repülőgépek tucatjá­val vihetnek magukkal. A nagy atombomba felaprózásáról van szó, aminek gondolatával a szak­értők már az első atom-robbanás óta fofglalkoznak. Ha ez az uj bomba beválik, a szovjet szárazföldi emberanyag­fölénye katonai fontosságban erősen lecsökken. kán hatalmát, mielőtt a bolse­­vizmus megfékezésére szánja rá magát.” Blanshard szerint Róma nagyobb veszedelmet je­lent Moszkvánál, mivel “a Pápa a katolikus papság révén hatal­mába akarja keríteni az Egye­sült Államokat” stb. Eltekintve attól, hogy a szónokok szándéko­san összekeverték az egyházi szempontokat világi érdekekkel, nem nyújtottak magyarázatot arról, vájjon miként befolyásol­hatná a kisebbségben levő 26,- 000,000 amerikai katolikus az E- gyesült Államok hatszor annyi túlnyomóan nem-katolikus több­ségét. Magyar szempontból különö­sen Rév. William Rufus Scott hatalmas vádirata érdemel külö­nösebb figyelmet. A fentneve­­zett szervezet legfelsőbb taná­csának e tagja jobb ügyhöz mél­tó buzgalommal azt szorgalmaz­za, hogy “leplezze le a nem-kato­likus világ Mindszenty kardiná­list,” aki William Rufus Scott szerint nem mártírja a demokra­tikus világnak, mert pápista stb., stb. Ugyancsak követelte a Rev. Scott befolyása alatt levő erőszakos kisebbség, hogy az E- gyesült Államok kormánya von­ja vissza a Mindszenty JUGO­SZLÁV (? ?!) érsek ügyének ki­vizsgálása érdekében a United Nations-hoz és a nemzetközi bí­rósághoz intézett jegyzékeit . . . Maga az a tény, hogy komo­lyabb felszólalás nem történt, Rev. Scott és elvbarátai ellen a Separation of fChurch and State kongresszus washingtoni nagy­gyűlésén, arra engedünk követ­keztetni, hogy a technika és de­mokrácia szempontjából előre­haladott Amerikában még min­dig akadnak “tanult” emberek, akiknek agyában középkori sö­tétség honol. Mi több, akadt az Egyesült Államok területén 2,000 olyan magát papnak neve­ző egyén, akik hol a római pápa, hol a — szerintük —“jugoszláv” Mindszenty József elleni dühü­ket használták fel arra, hogy a Fehér Ház tövében továbbra is táv-haj bókolnak Moszkva mar­xizmusa felé: mintha Koreában mi sem történt volna... Azok a magyarországi protes­­tánt testvéreink, akik a meghur­colt, félholtra kinzott esztergomi hercegérsekben ugyancsak a maguk legszentebb ügyeinek vé­delmezőjét tisztelik, bizonyára furcsának fogják találni fent­­nevezett szervezet alaptalan pocskondiázását. Aminthogy a Felvidéken még élő, avagy on­nan részint urániumbányákba, részint Szibériába hurcolt vére­ink is csodálkoznának azon, hogy Amerika egyik legrégibb, az erdélyi unitáriusok támogatá­sával épített templomában, Brooklyn legelőkelőbb negyedé­ben a börtönben sínylődő ma­­gygyar bíboros elítélésének má­sodik évfordulóján, az úgy elől, mint hátul “dogtor” Jack Lath­­rop állandó püspökjelölt imigyen szónokolt: “Amerikának semmi szüksége Mindszenty mártiromságára, a mi vértanunk Maszarik Ta­más...” Szégyen, nagy szégyen, hogy akadnak “tanult” emberek, akik vagy butaságból, vagy célzatos elvakult rosszindulatból agitál­nak, tücsköt-bogarat összebe­szélnek a nagy magyar biboros­­érsek mártiromsága ellen s ezzel, végeredményben önmaguk ellen is vétenek! Hungarian News of Trenton

Next

/
Thumbnails
Contents