Függetlenség, 1951 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1951-09-21 / 38. szám

Vizsgáljatok meg mindeneket s a jót tartsátok meg! SZENT PÁL Hungarian News of Trenton Haza csak ott van, ahol jog is van! PET.ŐFI YEAR 38. ÉVFOLYAM — NO. 38. SZÁM. TRENTON, N. J., 1951. SZEPTEMBER 21. Ten Cents per Copy-^-$2.00 per Year Egy készülő független ország, s egy készülő szabad világ EGY KIVÁNDORLÓ ELMONDJA... Pillanatképek a rémület országából — Heti négy font hús, vagy még annyi sem — Ahol sétálni kell — Templomból kaszárnya — És rémület, rémület! A Amerika, Nagybritannia és Franciaország külügyminisz­terei Washingtonban konfe­renciát tartottak, és megálla­podtak Németország (termé­szetesen N y u g a tnémetor­­szág) lényegi szuveritásának helyreállításában. A forma szerinti szuverenitás megte­remtése (különbéke köté­sével) különféle nehézségekbe ütközött volna, egyrészt az ö­­rökös francia aggályoskodás­ban megfogalmazott okok mi­att, másrészt alighanem fi­gyelembe veendőnek tekintet­ték azt a reáliát, hogy Német­ország mai kényszerű (Yal­ta!) kéttéosztottsága amugy­­sem tenné lehetővé egy leg­alább viszonylagosan “végle­ges” békeszerződés megköté­sét. A tervekből semmi konkré­tum nem került nyilvános­ságra, de úgy sejtjük, hogy a külügyminiszteri hármas ter­ve a ma amügysem realizál­ható kérdéseket, amilyen pl. Németország keleti határai­nak kérdése, nyitva hagyja- Ennek két előnye lehet, — egyrészt egy későbbi rendezés idejére reményt hagy a néme­teknek egy méltányos repará­­cióra, másrészt “kifogja a szelet” a szovjetbolsevista propaganda vitorláiból, amely bizonyára egy pillanatig sem késlekednék azzal, hogy a né­metek nemzeti érzéseire ap­­pellálva izgassa kedélyeiket a Nyugat ellen. * Bezárulóban a gyűrű Az elnyomott világ körül lassan bezárulóban van a gyű­rű, amelynek egyes pontjairól a szabaditási akciók elindul­hatnak. A Kanadában folyó Atlanti Konferencia esemé­nyei kiegészítik az elmúlt két hét nagyjelentőségű lépéseit. A kör távolkeleti ive Japán, nyugati ive Németország helyzetének rendezésével tisz­tázódik, — az ottawai tanács­kozások pedig a földközi ten­geri szektor ivét rajzolják ki. Spanyolország bevonása már régóta folyamatban van, most pedig Görögország és Török­ország szerepének lerögzitése folyik. Az ivekből összeáll a teljes kör, amely egy napon össze fogja Toppantani a rab tartó Szovjet öklét. Az amerikai képviselőház hatalmas össze­geket szavaz meg olyan fegy­verekre, amelyek legyűrhetik a Szovjet rémuralmat, Eisen­hower pedig most több em­bert s gyorsabb fegyverke­zési ütemet sürget. A nyugati hatalmak idestova felszámol­ják a II. világháború kár-rak­tárát, a volt ellenfelek és volt szövetségesek uj arcvonalak állásait foglalják el, a tévedé­sek jóvátétele rohamütemben indul meg, — forr a világ, és lassacskán már a szabad szem számára is térben és időben egyaránt láthatóan kezd ki­bontakozni egy olyan világ körképe, amely több emberit, nagyobb szabadságot Ígér, mint a jelenlegi. * Marshall Az elmúlt héten Marshall tábornok távozott a hadügyek éléről. Nevét a róla elnevezett terv őrzi a II- világháború u­­táni történelmi szakasz lapja­in. Sokan azt várják, hogy le­mondása után az USA kínai politikája is megváltozik, — szerintünk azonban ilyen ösz­­szefüggés keresése ezúttal minden bizonnyal erőltetett. Az USA Kiha-politikáját ma már olyan körülmények szab­ják meg, amelyeket személyi vonatkozások aligha befolyá­solhatnak. * Rövid hirek Washingtonban, a külügy­miniszteri t a n á cskozáson, osztrák és olasz problémák is napirendre kerültek. Azt vár­ják, hogy a német kérdés ren­dezése után sor kerül az oszt­rák államszerződés, és Trieszt kérdésére is. Az Egyesült Nemzetek 10 tagú bizottságában, amely a­­nyagi terheire nézve évente az egyes államok hozzájárulá­sának az arányát állapítja meg, az oroszok javaslatot tettek, hogy az USA hozzájá-­­rulását, amely 38.92 százalé­kot tesz ki, emelj ék fel 50 szá­zalékra, azaz az USA a 46 millió 546 ezer dollárból évi 23 millió 284 ezer dollárt fi­zessen. Soldatov szovjetki­küldött javaslatát azzal indo­kolta, hogy az USA anyagi helyzete olyan kitűnő, hogy ezt az emelést, megengedheti magának. (A Szovjet, — úgy látszik — csak páros napokon hirdeti azt, hogy Amerikában éhín­ség van, hiszen az emberek már a nagy hushiány miatt kutyákat (hot dog!) falnak fel!) XII. Pius pápa enciklikát bocsátott ki, amelyet az első két bevezető szóról Sempiter­­nus Rexrtek (örökkévaló Ki­rály) neveztek el-Isten egyházának erősíté­sére csatlakozásra hívja fel az összes keresztény egyházakat, mert a hitvallás fentartása, a hitvallók szenvedéseinek a megszüntetése ezt mindennél sürgősebbé teszi. Egy alvilági ellenfél támad ellenünk — mondja az encik­­lika — amely gyűlölettől és vadságtól eltelve, több or­szágban fenyeget kiirtással minden hitvallási érzést és el­sősorban a keresztény hitet. Megosztva és szétszórva a keresztények népi tudnak e­­redményesen küzdeni hitü­kért a szervezett ellenség el­len. Mindenkinek, aki a ke­­resztség utján a közösségbe tartozik, kötelessége egység­ben felvenni a küzdelmet elle­nük. Kötelessége hallgatni a­­zoknak a szavára, akik hitük­höz való ragaszkodásuk miatt (Folyt, a 4-ik oldalon) Növekszik a női au­tóvezetők száma Nemrégiben kaptuk meg New Jersey állam közlekedési hivata­lának kimutatását a női autó­vezetők számának növekedésé­ről. Példuál Trenton városában igy fest a statisztika: ( A zárójelben lévő szám mu­tatja, hogy tavaly ugyanabban a hónapban hány nő kapott ve­zetői engedélyt.) 1951. január: 29 (26), feb­ruár: 30 (28), március: 33 (30), április: 41 (36), május: 49 (41), junius: 49 (46). 1951 első felének statisztiká­ja tehát a női vezetők erőteljes szaporodásának jegyében disze­­szeleg. (Arról nem szól a sta­tisztika, hogy — ennek megfele­lően — a balesetek száma meny­nyivel növekedett-) Horváth Elek Ame­rikába érkezik Dr. Horváth Elek, a Külföldi Magyar Actio Catholica főtit­kára a közeli napokban érkezik meg Amerikába. Horváth Elek 1948-ban menekült el Magyar­­országról, s eddig Salzburgban, Innsbruckban és Rómában élt. Értékes tevékenységét, értesülé­sünk szerint, New York szék­hellyel fogja folytatni. Zilahyék New Yorkban Zilahy Sándor, az amerika­­szerte ismert népszerű színész, társulatával rövidesen New Yorkban fog fellépni. Nem tréfa! Megyünk a Holdba! Londonban 500 csillagász gyűlt egybe a világ minden ré­széből és tanácskozásuk során arra a megállapításra jutottak, hogy még 1999 előtt lehetővé válik a Hold elérése rakétarepü­lőgépen, úgy, hogy a visszatérés is biztosítva lesz. Többen helye­selték azt a feltevést is, hogy ha­marosan útra bocsátható a Föld első világűr-léghajója, — amely leszállhat majd a Mars és a Vé­nusz csillagon is. A csillagászok, természetesen nem is titkolják, hogy egy-egy ilyen nagyjelentő­ségű utazás előkészületeihez “csillagászati számokban” kife­jezett költség szükséges. Egy a­­merikai csillagász bejelentette, hogy az US-ben már három éve kísérleteznek a fenti problémák­kal. Kimúlt Truman elefántja Indokinai jelentés szerint Si­­hamouk király, sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az Oskár nevű hétéves elefánt, melyet, a­­jándékba küldött Truman elnök­nek, nem bírta a tengeri utat és fele utón jobblétre szenderült. őfelsége kijelentette, hogy más ajándékot indit útnak Washing­tonba, ezúttal nem elefántot, ha­nem egy antik szobrot, amely majd díszére válik a Fehér Háznak. A tapasztalás majd mindig paródiája az eszmének. \ (Goethe) Két éve, vagy akár talán csak egy éve is még: nem történt volna meg. De ma már végre elju­tottunk idáig. Andrej Gromyko szovjet fődelegátust kipisszegték. Amidőn a san franciscoi békeértekezletről szóló hir­­adóképet vetítették a mozi­ban, s Gromyko alakja feltűnt a vásznon, a közönség — e­­lébb halkan, majd mind eré­lyesebben — pisszegni kez­dett. Az emelvényről lelépni nem akaró cseh delegátust pedig kinevették. Az a közönség, amelyet év­tizedeken keresztül neveltek arra Masaryk>tanár ur és Be­nes rajongói, hogy tisztelje “a cseh népet, amely Európa megváltója, Európa legdemo­kratikusabb népe” — igen, az a közönség ma már érzi, hogy félrevezették: a csehek Euró­pa felrobbantói, Középeurópa megmételyezői, előbb Hitler, majd most Sztálin leghűsége­sebb lakájai. J Érdemes feljegyeznünk a történelem számára azt a na­pot, amelyen Amerika legma­gasabb bírói fóruma: a kö­zönség ilyen elmarasztaló Íté­letet mondott a volt “szövet­séges” fölött, akiben végre legfőbb ellenségét ismerte fel. A biró nevetett. A nevetsé­gesség öl. A biró halálos íté­letet hozott. , (k) ____________» i-______________ ^ROSSZPONT (Az alábbi kis cikket a Szebe­­dinszky Jenő szerkesztésében megjelenő pittsburghi “Magyar­ságából vettük át.) Rossz pontot kell adományoz­ni a “Magyar Nemzeti Bizott­mánynak” mert mind a mai na­pig nem hozta nyilvánosságra kiadványában C. D. Jacksonnak a Free Europe Committee elnö­kének azt a nyilatkozatát, amit egy vacsora alkalmából mondott a new yorki emigráns bizottmá­nyokról : “Egy pillanatig sem él­jenek az egyes bizottmányok ab­ban a tévhitben hogy az US kormánya őket országaik exil­­kormányának tekinti, vagy hogy ilyenekként kívánja majd őket hazabocsátani. Igenis, ezeknek a bizottmányoknak meg kell ba­­rátkozniok azzal a gondolattal, hogy nem ők fogják átvenni majdan a felszabaduló országok vezetését. A vezetést majd azok veszik kézbe, akik ezeket a ször­nyű időket otthon átélik, végig­szenvedik és ezek közül is olya­nok, akik a felszabadulás idején, illetőleg azt megelőzően életüket viszik a vásárra, azt kockáztat­ják. Amikor most, igen tisztelt uraim, kötelességszeriien megál­lapítom, hogy ez a bizottmány az egységbe való tömörítést nem végezte el (Aminthogy a ma­gyar sem! — Sz. J.) — szeret­ném hinni, hogy ami eddig nem történt meg, az talán a jövőben megtörténik.” A “kék nap” titka EDINBURGH. — Angol aszt­­ronomus fejtette meg az ameri­kai “kék napfény” titkát. Kide­rült, hogy 1950-ben, amikor kék napfény sötétítette el az eget, úgy hogy számos városban vilá­gos nappal villanyt kellett gyúj­tani — erdőtűz volt. Az olaj­­párák, melyek a tűz révén kelet­keznek, okozták a különös fény­törést. “Leánynak szülni - dicsőség...” - Rab- Magyarországon Egyre több női munkaerőt ál­lítanak be olyan nehézipari üze­mekbe, ahol régebben a szak­­szervezetek tiltakoztak volna legjobban a női munkaerők al­kalmazása ellen. Az asszonyok­ról azonban a kommunistáknak köztudomás szerint egészen más fogalmaik vannak, mint a fa­siszta, imperialista nyugatnak. Ezt mutatja az a felírás, ame­lyet egy olvasónk saját szemével látott egy vidéki női klinikán. A felírás szószerint igy hangzott : “Leánynak szülni dicsőség, asz­­szonynak kötelesség.” Jegyezzünk U. S. Védelmi Kölcsönt! Labor Day alkalmából indult meg és ma már nagy lendülettel halad a nemzetvédelmi kötvény­akció. Egyesületek és magáno­sok milliói vesznek részt ebben a hazafias munkában, amelynek célja kötvények eladása utján a kincstárnak jövedelmet szerezni a nemzetvédelmi kiadások cél­jaira. — Ez az akció — nyilatkozott Snyder pnézügyminiszter — válasz arra a kérdésre: “Mit te­hetek hazámért ezekben a válsá­gos időkben?” A válasz az, hogy a nemzetvédelmi kötvények vá­sárlása az az akció, amellyel minden polgár elősegíti hazája védelmét és ugyanakkor saját anyagi biztonságát is elősegíti. Négy fontos szempontot emelt ki a pénzügyminiszter a Defense Bond Drive alkalmából. A köt­vények vásárlása tényleges hoz­zájárulás a nemzetvédelemhez- A kötvények a legbiztosabb be­fektetést jelentik, ami ma Ame­rikában létezik, hiszen azokért a kincstár szavatol. A kötvények vásárlása harc az infláció ellen is, mert kevesebb a verseny a gyérülő árucikkekért. És végül a kötvények fokozzák a jövendő vásárlóerőt, amikor árubőség lesz és a kötvényeket beválthat­juk. Többféle mód és terv van nemzetvédelmi kötvények vásár­lására. Lehet egyenkint vásárol­ni őket és lehet úgynevezett Pay­roll Savings Plan alapján, ami annyit jelent, hogy hetenkint le­vonnak egy bizonyos összeget az alkalmazott fizetéséből, ame­lyet kötvényvásárlására fordí­tanak. Az akció október 27-ig tart és minden nagyobb városban bi­zottságok alakultak az akció elő­segítésére. A kormány nemcsak lényeges jövedelmet remél belő­le hadikiadások céljaira, de hi­szi, hogy az akció jó eszköz az in­fláció elleni harcban. “Osztályidegen suszterek” Magyarországon most már egyre több foltozó cipész zár­ja be üzletét, meft nem kapnak semminemű nyersanyagot, még hulladékbőrt sem. A foltozó ci­pészek inkább jelentkeznek most már egyszerű gyári munkára, így javítanak gyermekeik hely­zetéh is. Eddig tudniillik a fol­tozó cipésznek gyermekei is “osztály-idegen” elemnek szá­mítottak, mert “önálló iparosok” leszármazottai. Bármily hihetetlenül hangzik is: a budapesti kommunista kor­mány kivándorló útlevelet adott egy 76 éves hölgynek, névsze­­rint özv. Sozánszky Bélánénak, aki Budapesten az Ábel Jenő-ut­­cában lakott. Az idős hölgynek hozzátartozója már nem volt Magyarországon és külföldön é­­lő családtagjaitól kapott csoma­gokkal tartotta fenn magát. E- gyik családtagja Belgiumban él és ennek közbenjárására a bu­dapesti belga követség vízum­mal látta el özv. Sozánszkynét, aki ennek alapján kérvényezte a kivándorló útlevelet. A napokban érkezett meg Brüsszelbe és minthogy hozzá­tartozói nem maradtak Magyar-Rab-Magyarországi Villámhiradó JUGOSZLÁVIÁBA szökött át Samu János őrmester. Elmond­ja, hogy a magyarországi határ­őrség tisztjei állandóan hangoz­tatják: a világháború kitörése küszöbön áll, s “Tito gálád mó­don még akarja támadni Ma­gyarországot.” A határőrség ka­tonáinak hangulata igen rossz, a fegyelmet alig lehet fenntarta­ni. KÉNYSZERMUNKÁT végez­nek magyarok a dobrudzsai (Románia) csatornaépitkezés­­nél is- A kényszermunkások kö­zött sok olyan van, akik még nemrég kommunista nagyságok voltak. Itt dolgozik pl. ZipSzer Imre, a markó utcai fogház volt kegyetlen vezetője, és Donát Fe­renc, aki még nemrég Rákosi Mátyás titkárságának főnöke volt. ÖSZTÖNDÍJRA “ítéltek” há­romszáz magyar fiatalt. Moszk­vai parancsra 300 fiatalt kellett kiválogatni a párt-arisztokrácia gyermekei közül, s ezeket most a Szovjetunióba viszik tanulni. A kitüntetett” szülők — bármily “jó” párttagok is — nem lelke­sednek az ügyért, mert sejtik, hogy soha többé nem látják vi­szont gyermekeiket, —^ amint­hogy azok a technikusok sem tértek vissza többé Magyaror­szágra, akik egy hónapos tanul­mányútra voltak “hivatalosak” a “nagy dicső Szovjetunió ven­dégszeretetéből” kifolyóan. A BESZOLGÁLTATÁSOK sem mennek rendben. Minden fenyegetés és kényszer ellenére a kirótt mennyiségnek csak egy negyede gyűlt be gabonából. Rá­kosi pribék-hivatalnokai állandc értekezleteket tartanak, hogy s “szabotáló gócokat” felfedjék Pedig ezt hiába keresik. Nem szervezett szabotázsról van szó agitációval, titkos gyűlésekkel — nem. Ez a “láthatatlan ellen­állás,” amely az ezerév-kialaki­­tóttá ösztönnel védekezik az el­nyomás, az idegenek uralma el­len. S ez az, amit sem bolsi párt titkárok sem ruszki géppiszto­­lyosok meg nem ölhetnek soha — mert még csak meg sem értik hogy itt nincsen “góc.” Ehhe: magyarnak kellene lenniök, — de, hála Istennek, nem azok. Öreg emberek szeretnek jó ta­nácsot adni, hogy vigasztalódja­nak, amiért már nem adhatnak rossz példát. (La Rochefoucauld) országon, féléi emmentesen mondja el élményeit: “Négy hét alatt kaptam meg az útlevelet. Mindenről le kellett mondanom és- csak egy 18 kilós csomagot hozhattam magam­mal, tehát a legszükségesebb ru­haneműimet. Különféle címeken tetemes pénzösszegeket csikar­tak ki tőlem: fizetnem kellett a vámhivatalban, az adóhivatal­ban, a tisztiorvosi hivatalban, azt kellett bizonyítanom, hogy beteg vagyok — az elöljárósá­gon, az u. n. kivándorló hivatal­ban, a pénzügyminisztériumban, a rendőrségen, sőt még a tele­fonközpontban is, mert a telefo­nom leszereléséért külön illeté­ket róttak ki rám. Hogy mi a hangulat ma Buda­pesten, arra a legjellemzőbb a következő: az említett hivata­lokban rengeteget kellett instan­­ciáznom, egyik szobából a má­sikba küldözgettek, amig végre elintézték az ügyemet. Nem ke­vesebb, mint három helyen for­dult elő, hogy az intézkedő tiszt­viselő utánamsietett a folyosóra és összetett kezekkel könyörgött, hogy mondjam el külföldön, mi történik Magyarországon! “Ma­ga szerencsés — mondták súgva a folyosón — kiszabadul most ebből a pokolból, de ne feledkez­zék meg majd a kötelességéről. Mondjon el mindent, amit látott és tapasztalt, a deportálásokat, a nyomort, a hajszát és az állan­dó félelmet.” A nyomor valóban leírhatat­lan. Én, mert nem voltam “dol­gozó,” hónapok óta már nem kaptam húst, de a dolgozók is csak 20 dekát (*4 font) kapnak egy hétre, ha ugyan megkapják. Ha egy-egy KÖZÉRT-boltban krumpli, vagy valami más áru érkezik, azonnal óriási sorok állnak az üzlet előtt. Igaz, hogy az utóbbi időben megtiltották a sorbaállást, mert az volt a fáma, hogy titokzatos személyek többször lefényképezték a hosz­­szu sorokat. Azóta csak az üzlet­ben sabad sorbaállni, de oda nem fér be mindenki. Mi tehát a uj szabály? Aki nem fér be, annak sétálnia kell fel- és alá az utcán, amig neki is nem jut hely az üz­letben. Rendőrök vigyáznak erre az. uj rendre. Mindenki a háborút várja, mert ettől remélik a változást. A templomok egyébként vasár­nap tömve vannak, feltűnően sok férfi áldozik és ebben a rendszer politikai tüntetést lát. Bontják már a Regnum Maria­­num templomot, legközelebb sor kerül az örök Imádásra, a Bel­városi plébánia-templomra és a Ferenciek templomára. Eddig is már több templomot kaszárnya céljára birtokba vettek. így pél­dául katonák vannak a kelenföl­di Cisztercita templom rendhá­zában, az Örök-Imádás temp­lomban, a Boldogasszony-uti ká­polnában. A deportálások óta példátlan rémület lett úrrá Budapesten. Nagyon sokan eltűntek Buda­pestről és vidéken húzódtak meg, — ezek után nyomozás in­dult. Mindenki menti a holmiját és valamilyen biztosnak vélt he­lyen igyekszik elhelyezni. Állan­dó látvány Pesten a bútorokkal megrakott kis kézikocsi, amelyet egy-egy sovány, megtört testű öregember húz,— fejezi be meg­rendítő elbeszélését Sozánszky Béláné. (“R. & H. M.”)

Next

/
Thumbnails
Contents