Függetlenség, 1951 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1951-07-20 / 29. szám

Vizsgáljatok meg mindeneket s a jót tartsátok meg! SZENT PÁL Hungarian News of Trenton Haza csak ott van, ahol jog is van! PETŐFI YEAR 38. ÉVFOLYAM — NO. 29. SZÁM. TRENTON, N. J., 1951. JULIUS 20. Ten Cents per Copy—$2.00 per Year A német különbéke kérdése Nemcsak az elmúlt hét, ha­nem az elmúlt hónapok legje­lentősebb külpolitikai esemé­nye az a hir, hogy az Ameri­kai Egyesült Államok a legkö­zelebbi jövőben békét köt Né­metországgal és Japánnal. Roosevelt, Churchill és Sztálin még a második világ­háború idején megállapodott abban, hogy egyik szövetséges fél sem fog Németországgal' illetve Japánnal különbékét kötni. S most a különbéke áll küszöbön. Hogy e hirt ebből a szempontból már egyetlen lap sem kommentálja, ékesen bizonyítja, mennyire termé­szetesnek tartja ma már a pa­pírformával nem törődő köz­vélemény, hogy e hajdani hármas-megállapodások gya­korlatilag immár értéktele­nek. Hir szerint a kötendő kü­­lönbékék feltételei nem szigo­rúak. Ez természetes, hiszen e feltételeket ma már nem a győztesek szabják meg az ob­iigát egyoldalúsággal. Sőt, az az állítás sem túlzott, hogy a békepontok egy részét a le­győzött fél diktálja. E fonák helyzet úgy adódott, hogy a levert hitleri Németország a volt szövetséges Szovjet­­oroszország politikájának kö­vetkezményeképp egy szövet­séges-jelölt Németországgá változott az ellenség-j elölt Szovjetoroszországgal szem­ben. A béketárgyalások “alku­dozási” része alighanem nem is annyira Németország és az USA, Anglia valamint Fran­ciaország között, hanem in­kább Franciaország és a két angolszász állam között fog folyni. Az angolszász orszá­gok ugyanis már régesrég ké­szek magasabb érdekekért a legméltányosabb feltételeket adni Németország számára, csupán a bugris és gyűlölködő gőgjének levében kéjelgő Franciaország akadékosko­dik állandóan, alig leplezve azt a teljesen érzelmi, a leg­vakabb gyűlölködésen alapuló politikáját, hogy “inkább pusztuljon el az egész világ, csak Németország ne jelent­hessen többé konkurrenciát Franciaországnak.” Szeren­csére azonban az angolszász államok nem engedik át többé magukat eme minden észsze­­rüséget is nélkülöző francia politika (amely 90 százalék­ban volt okozója Trianonban Uj D. P. határidő A D. P. törvény érvényessé­gének meghosszabbításával kapcsolatban hivatalosan köz­ük, hogy hontalanok vízumot csak olyan uj assurance alap­ján kaphatnak, amely legké­sőbb julius 31-én a Displaced Persons Committee washing­toni irodájába beérkezik. Ké­sőbbi assurance-t nem ve­hetnek figyelembe. Magyarország megcsonkítá­sának is!) befolyásának, — s igy minden bizonnyal létre fog jönni a különbéke Német­ország és a nyugati szövetsé­gesek között. Ez a béke aligha lép fel a véglegesség igényé­vel, hiszen ma Németország is csonka, — s igy a végleges rendezésre minden bizonnyal csak a Szovjetunióval való teljes leszámolás után kerül­het sor. Ennek ellenére igen jelentős esemény: hiszen Né­metország a következő hábo­rú után a győztesek oldalán fog a zöldasztalnál ülni. Ezt különösen fontosnak tartjuk hangsúlyozni azok számára is, akik ma “hivatalosan” fog­lalkoznak magyar emigrációs politikával. Megbocsáthatat­lan lelkiismeretlenség a ma­gyar politikát a kommuniz­mus felszámolása után poten­­tialiter jelentkező európai e­­rők figyelmen kívül hagyásá­val intézni; súlyos mulasztás terheli tehát azokat, akik Angliát és Németországot ki­rekesztik érdé klődésükből. Éppen az annyiszor, (s oly ü­­res szólamként!) hangsúlyo­zott reálpolitika az, amely minden pártpolitikai és vi­lágnézeti szempontot félreté­tet. Tarthatja valaki per ma Angliát — némi túlzással — túlságosan rószaszinnek, — Németországot — megintcsak némi túlzással — “még min­dig náci”-nak, — s tarthatja mindkettőt elhanyagolhatóan gyengének, — súlyos mulasz­tás, ha politikájában olyan magatartást tanúsít, mintha Anglia és Németország nem is volna, s többé már nem is lehetne. * Nem Koreáról van szó ! A koreai béketárgyalások­kal kapcsolatban elvi állás­pontunkat már részletesen ki­fejtettük ezeken a hasábokon. A vörösök magatartás^ csak megerősíti az általunk Írotta­kat. A húzódozó tárgyalások — e sorok írásának időpont­jában legalábbis — ismét e­­lőbbre lendültek. “Kina en­ged!” — harsogják a napila­pok a hirt. S ez valóban csak napihir. A “nagy” világese­ményekre nézve lényegileg nincsen hatása. Korea nem­csak hadászatilag, hanem po­litikailag is mellékhadszintér, vagy helyesebben: elterelő hadszíntér csupán. Hogy si­kerül-e békét kötni, s hogy ér­­demes-e békét kötni, — bár­milyen lelketlenül hangzik is ez, — csupán taktikai kérdés. Nem győzzük eléggé és elég­szer hangsúlyozni: valójában nem Koreáról van szó. Száza­dunk a másról-beszélés: a “mellébeszélés” tudományát már dramatizálni is képes: ma már a mellé-cselekvés fo­galmával is megismerked­tünk. Koreában nem dől el semmi: nemcsak Moszkva vagy Washington sorsa nem, de még Koreáé sem. (Folyt, a 2-ik oldalról) TERVEK, ELŐKÉSZÜLETEK A NAGY SAJTÓ NAPRA A New Brunswick és Metu­­chen között levő, immár híres­sé vált gyönyörű piknikhelyen, a Linwood Grove-ban augusztus 12-én tartandó New Jersey-i Ma­gyar Rádió és Sajtó Napra már­is nagyban folynak az előkészü­letek. A magyar rádióórák és GYEKÉRT MINDIG SZIV­­VEL-LÉLEKKEL DOLGOZ­NI KÉSZ ' JÓAKARATU NŐKHÖZ ÉS FÉRFIAK­HOZ, HOGY AKI SEGÍTE­NI, KÖZREMŰKÖDNI, DOL­GOZNI KÉSZ A MI NAGY NAPUNKON ÉS AKI FEL A Kára-Németh zenekar a WCTC rádió-studioban. A képen balról jobbra: Nagy Lajos, Németh Antal, Bob Gregtry announcer, Kára Péter, Horváth Angela énekesnő, Németh János, Németh La­jos és Kára Gyula. magyar újságok barátaiból ala­kult klub tagjai, lapjaink tulaj­donosával, Diénes Lászlóval az élen körültekintő igyekezettel dolgoznak azon, hogy ez a Sajtó- és Rádió-Nap az idény egyik legsikerültebb és legszenzáció­sabb szabadtéri mulatsága le­gyen. Igazán magyaros szórako­zási, ismerkedési, találkozási alkalma mindazoknak, akik a mi úgynevezett “Magyar Ameri­kánk” életét minél tovább tar­tónak kívánják... akik még sze­retnek magyar újságot olvasni és a rádió hanghullámain át ma­gyar szót, magyar dallamokat hallani... Terveink között meglepetés­számba menő “programok” van­nak. Nagyhírű magyar “csilla­gokat” hívtunk meg a Sajtó Napra és reméljük, hogy már a közeljövőben számot adhatunk arról, hogy meghívásunkat bi­zonyossággal elfogadták. Eddig bejelentett szereplőink mellett MÁLY GERő, a hires magyar moziszinész, megannyi felejthe­tetlen szép magyar film kedves, bohókás szereplője jelezte, hogy meghívásunkat fontolóra vette és amennyiben csak teheti, el­jön, hogy találkozzék az ameri­kai magyarsággal s néhány kel­lemes órát eltöltsön körünkben... Mihelyt meghívásainkra végle­ges, ,határozott választ kapunk, azonnal bejelentjük a Sajtó Na­pon résztvevő hírességek teljes névsorát. Előkészületeket tettünk töb­bek közöt tarranézve is, hogy a Sajtó Nap színhelyéhez legkö­zelebb fekvő két városból, New Brunswickról és Perth Amboy­­ból állandó autóbuszjárat legyen a Linwood Grove-be vissza. A konyha és italok kezelésé­nek kérdése is már megoldás e­­lőtt áll. Annyit már most elárul­hatunk, hogy a szakácsmüvé­­szetiikről leghíresebb magyar asszonyaink jószivü készséggel ajánlották fel közreműködésü­ket és szolgálataikat s a bár el­látása is szervezés alatt van. EZEN A HELYEN MOST AZZAL A KÉRELEMMEL FORDULUNK BAR ÁTA­INKHOZ, A MAGYAR Ü­ÓHAJTJA AJÁNLANI SE­GÍTSÉGÉT, ÉRTE SITSE S Z ERKESZTŐSÉGÜNKET, VAGY A KÁRA-NÉMETH ZENEKAR BÁRMELY TAGJÁT. Hálás szívvel fogadjuk fela­jánlkozásukat < c minél előbb közük velünk ez készségüket, annál egyszerűbb' és könnyebb lesz összeállítani a különböző csoportokat munkakörük sze­rint. A konyhára és a főzéshez a két közeli városból, Bruns­wickról és1 Amboyból és a kör­nyékről szeretnénk mind az asz­­szonyokat, két, vagy több külön főzőközpont létesítésével (tűz­hely, konyha van több is a Lin­wood Grove-ban) és úgy, hogy pl. a pecsenyét, ezt-azt a bruns­­wickiak, a gulyást, töltött ká­posztát az amboyiak készítenék, stb. Annyi bizonyos, hogy az ilyesmiben jártas asszonyok e­­zeket a dolgokat jobban értik, mint mi s ezért ezt a témát itt tovább nem is fejtegetjük... Mi csak felkérjük mindnyájukat szives felajánlkozásukra és köz­reműködésükre és amilyen jóin­dulattal, segítő igyekezettel hir­dettük és propagáltuk mi mindig lapjainkban a magyár egyházak, egyletek és klubok asszonyainak és embereinek nagyszerű mun­káját, ugyanazzal az érzéssel hívjuk és várjuk most őket: Jöj­jenek, legyenek ez egyszer a mi segítségünkre s munkájukkal, szakértelmükkel vigyék sikerre Sajtó Napunknak ezt a “részét” is! Vendégeinknek olyant igyek­szünk adni programban és enni­­innivalókban egyaránt, amilyent tőlünk várnak és amit sokáig nem fognak elfelejteni! A belépti jegyek már nyomás alatt vannak. Elővételben 75 cent, ,a kapunál $1.00. (A jövő héttől kezdve már hirdetni fog­juk, hogy hol lehet jegyeket e­­lővételben beszerezni. Ezekkel a piros színű jegyekkel lehet fel­szállni majd az autóbuszokra, melyek ingyen szállítják vendé­geinket Brunswickról és Amboy­ból a piknikhelyre.) Rádió- és Sajtó-Napunk iránt máris óriási az érdeklődés nem-Nt. Béky Zoltán Délamerikában NT. BÉKY ZOLTÁN esperes Nt. Béky Zoltán esperes, a Függ. Ref. Egyház lelkipásztora szombaton repülőgépen Délame­­rikába utazott, hogy eleget te­gyen a “Keresztyén Egyházak Világszövetsége” meghívásának, amely most tartja kongresszu­sát. E kongresszuson, amelyen a világ minden részéből jelennek meg protestáns egyházi vezetők, Nt. Béky Zoltán az egyetlen magyar meghívott. Utazásának érdekességéhez tartozik, hogy e hatalmas útra csak három nap készülési ideje volt, s repülőjegyet is csak a leg­nagyobb nehézségek leküzdésé­vel tudott szerezni. Még néhány órával indulása előtt sem volt bizonyos, hogy végül melyik re­pülőtérről indulhat a nagy útra. Az utolsó pillanatban kellett a newarki repülőtérről a new yor­­ki La Guardia repülőtérre át­­száguldania. Végül azonban si­keresen elindult, s már meg is érkezett a kongresszusra. A kongresszus után délamerikai református egyházközségeket látogat meg, s csupán két hét múlva fog Trentonba visszaér­kezni. Fontos utján híveinek és tisz­telőinek szeretete kiséri. Horthy Miklós 83 éves Horthy Miklós most ünnepel­te szűk családi körben a portu­gáliai Estorilban 83-ik születés­napját. A világ minden részéről sokan keresték fel levélben és sürgönyökben jókívánságokkal a volt kormányzót, aki magas kora ellenére is a legjobb egész­ségnek örvend. csak New Jerseyben, de a szom­szédos államokban is. New Yorkból és Philadelphiából is jelezték már sokan, hogy jön­nek, itt lesznek, “találkozunk a Sajtó Napon!” ... A fiatalság, a középkorúak és az idősebb ma­gyarok is jól fogják érezni ma­gukat; a Kára és Németh Test­vérek messze földön hires rádió­zenekara gondoskodik a tánchoz és hangulatkeltéshez való nagy­szerű muzsikáról s mi, a rende­zők valamennyien gondosko­dunk arról, hogy hiány semmi­ben se legyen...! Úgy legyen! VÁSÁROLJON azokban az üz­letekben, amelyek lapunkban hirdetnek. Ez önmagának, hirdetőinknek és nekünk is javunkra lesz! Magyar Keresztény Népmozgalom A Demokrata Néppárt és a Magyar Keresztény Népmozga­lom közös nyilatkozatban hozta nyilvánosságra a két emigrációs magyar párt egyesülését. A dek­larációból — amelyet a Demo­krata Néppárt részéről Baran­­kovics István, a M. K. N. részé­ről Közi-Horváth József irt alá — néhány sort betű szerint idé­zünk : “A mi egyesülésünk és belső egy­ségünk ■ újabb biJonyitéka annak, hogy a Magyar Keresztény Népmoz­galom nem néhány politikus alkalmi tömörülése keresztény jelszó alatt homályos politikai célok vagy égj személyi csoport politikai érvénye sütésének szolgálatára, hanem a ma gyár nép belső világából elemi erőve feltörő, örökérvényű elvekre alapo zott, a magyar nép egyetemét átfogó átütőerejü szellemi és politikai irány zat, amely nem lehet és nincs többi személyhez vagy csoportokhoz kötve A magyar keresztény ujjászüle tést apostolok, mártírok és névteler ezrek munkája és áldozata készitettí elő. Az apostolok Magyarországon uj keresztény lelkületű nemzedéket ne veitek s ez az uj nemzedék vissza vonhatatlanul bejelentette igényét ; magyar közéletbe való beleszólásra Az utolsó félig-meddig demokratikus formák között lezajlott magyarorszá gi választásokon a mi keresztény-de mokrata frontunk volt a legnagyobl politikai szektor a bolsevisták összes mesterkedései, a nagy terror és a tö meges hamisítások ellenére is. A lelki megújulásra és a nemzet múlt értékeinek fundamentumár; egy valóban demokratikus és őszintér szociális államot és társadalmat aka runk fölépiteni és az egyesült moz galom eredetéhez és eddigi mágatai tásához híven a jövőben is a legha tározottabhan ellenszegülünk minder olyan irányzatnak, amely a magyai népnek akár politikai, akár társadat mi jogait csorbitani akarná. A MAGYAR KERESZTÉNY NÉP MOZGALOM mindaddig lelkiismere tileg kötelezett és jogosult a magyai keresztény-demokrata irányzat poli tikai képviseletére, amig át nem ad hatja azt az otthoniaknak egy szabac hazában.’” Msgn. Közi-Horváthot már nem szükséges az amerikai ma­gyarságnak bemutatnunk, hi­szen előadásaiból és szentbeszé­deiből már ezren és ezren isme­rik. Pártjának két v. országgyű­lési képviselő tagja van: Hajdu- Németh Lajos és Czupy Bálint, — mindketten a magyar pa­rasztértelmiség kiválóságai és a szociális kereszténység hétpró­­bás harcosai. Barankovics István “Demo­krata Néppártja” az 1947-es magyarországi választásokor jóval több, mint egymillió szava­zatot. kapott, s habár a kommu­nisták igen sok mandátumát csalárdul megsemmisítették, a választási küzdelemből az or­szág legnagyobb pártjaként ke­rült ki. 63 képviselőjével olyar parlamenti harcot vívott meg ez a párt a kommunista terror el­len, amelyet a magyar történe­lem büszkén jegyezhet fel. A Néppárt programja, — amely­nek kidolgozásán a magyar elit legkiválóbbjai dolgoztak, — a legemberibb, tehát legkereszté­nyibb pártprogramm volt ame­lyet valaha is meghirdettek Ma­gyarországon. E program krisz­tusi szelleméből, szociális köve­teléseiből semmiféle kommunis­ta erőszakra sem adtak fel egy jottányit sem. Mindszenty bíbo­ros hercegprímás letartóztatása után a pártnak fel kellett oszla­­nia, vezérének és néhány képvi­selőtagjának sikerült a szabad nyugatra menekülnie. Baranko­vics István jelenleg még Auszt­riában tartózkodik, képviselői közül dr. Varga László és Ba­­bóthy Ferenc az USA-ban, Mé­zes Miklós Kanadában, 'dr. Esz­­terhás György, Pete Ferenc, Belső Gyula, Villányi Miklós pe­dig Svájcban él. Az egyesült két párt munká­jára az Úristen áldását kérjük, s bízunk abban, hogy e párt ké­pes lesz megállani helyét azok­kal az erőkkel szemben, amelyek a hivatalos emigrációs politikán belül éppenséggel nem azokért az ideálokért küzdenek, amelye­ket ők tűztek maguk elé Magyar­­ország és a magyar nemzet szol­gálatára. A bolsi-milliomos % A bíróság 90 napi börtönre Ítélte Frederick Vanderbilt Field milliomost, a legendás Vanderbilt vasutkirály leszár­mazottját, aki közel egymillió dolláros alapot gyűjtött és abból letartóztatott kommunisták ré­szére biztosítékokat tettek le. A nemrég megszökött 4 kommnis­­ta 80,000 dolláros biztosítéka is ebből származott. Field nem volt hajlandó megnevezni azo­kat, akik erre az alapra adakoz­tak, ami a biró szerint “az igaz­ságszolgáltatás akadályozása” és ezért kapta a büntetést. A yonkersi angyal Hiába, az emberek már o­­lyanok, hogy valami buta szemérmességből szembe nem képesek megmondani valaki­nek azt, hogy mennyire szere­tik, mennyire becsülik. Legyen szabad az ólombe­tűk névtelenségéből meg­mondanunk valamit Dávid Ferenc főtisztelendő urnák, a yonkersi Szt. Margit templom plébánosának: Dávid Ferenc főtisztelendő urat az emberek egyszerűen csak úgy emlegetik egymás­közt, hogy “a yonkersi an­gyal.” És nemcsak plébániai hívei említik igy aranymisés szelíd és jóságos 76-esztendős lelki­atyjukat, hanem mindenki, a­­ki csak ismeri, felekezeti ho­vatartozására való tekintet nélkül. Csak a hála és szeretet érzésével fordul az a sok-sok menekült is Dávid atya felé, aki számukra átmeneti ott­hont, kenyeret, egy uj élet kezdésének lehetőségét adta meg. Dávid atya mintaképe a Kriszus kívánsága szerint élő embernek. Aki csak egyszer is találkozott vele, sohasem fe­lejti el ezt a szelíd szeretet su­gárzó fejet, amely visszaütés helyett a másik orcáját tartja oda, ha valaki bántja; azt az erős és erőt adó kezet, amely mindig csak ad; azt a hangot, amely mindig talál bocsána­tot, mentséget a rossz csele­kedetre. Az Úristen éltesse, tartsa közöttünk sokáig ezt a kedves szolgáját, hogy példáján mi is Krisztusnak kedvesebb em­berekké váljunk! Ez is vidám de a legvidámabb nap az aug. 12.-i Sajtó-Nap lesz!

Next

/
Thumbnails
Contents