Függetlenség, 1951 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1951-06-29 / 26. szám

Vizsgáljatok meg mindeneket s a jót tartsátok meg! SZENT PÁL Hungarian News of Trenton YEAR 38. ÉVFOLYAM— NO. 26. SZÁM. TRENTON, N. J., 1951. JUNIUS 29. Five Cents per Copy—$2.00 per Year “Lamma sabaktani?!” Irta: Köröndi András _________1____ Egy határozati javaslat Magyarország e súlyos ó­­ráiban különösen értékelnünk kell azt a határozati javasla­tot, amelyet junius 7-én Charles J. Kersten, milwau­­keei (Wisconsin) képviselő terjesztett a 82. kongresszus első ülésszaka elé. A határo­zati javaslatot a kongresszus külügyi bizottságához tette át azzal a kéréssel, hogy az szenátus elé kerüljön s a sze­nátus a képviselőház közös határozatban mondja ki, hogy: 1. Amerika fejezze ki Ma­gyarország népe iránti őszin­te barátságát, amelyet a tör­ténelem folyamán már sok­szor kifejezésre juttatott az Egyesült Államok Magyaror­szággal szemben. 2. Jelentse ki az Egyesült Államok kongresszusa félre­érthetetlen és határozott for­mában, hogy Magyarország önrendelkezési jogában és a szabad népeket megillető poli­tikai, vallási és egyéni sza­badságában nemcsak hisz, ha­nem annak helyreállítását ha­tározottan elő fogja segíteni s azt követeli. 3. Fejezze ki Amerika kon­gresszusa Magyarország mie­lőbbi felszabadításában való hitét és reménységét. S az a­­merikai kormány pecsételje meg e nyilatkozatot azzal, hogy az Egyesült Államok el­nöke mindent kövessen el a magyar nép felszabadításá­nak az érdekében. Találja meg azokat az eszközöket, a­­melyek Magyarország önálló­ságát, függetlenségét és ön­rendelkezési jogát mielőbb biztosithatj ák. A magyar ügynek, sajnos, igen ritkán akad olyan lelkes és önzetlen barátja, mint Charles J. Kersten szövetségi képviselő. Éppen ezért kívá­natos volna, ha minél több a­­merikai magyar Írna egy-egy néhánysoros levelet, amely­ben köszönetét mond Mr. 'Kerstennek és kéri, legyen to­vábbra is pártfogója a ma­gyar ügynek. (Cime: Hon. Charles J. Kersten, House of Representatives, Washington, 25, D. C.) A magyarországi borzal­makkal kapcsolatosan Ameri­ka rengeteg kiválósága nyi­latkozott meg, s ugyancsak hivatalos véleményt adott Washington Grősz József ka­locsai érsek budapesti kira­katperéről is. E nyilatkozat szerint ez a tárgyalás lánc­szem a kommunisták számá­ra, ahhoz, hogy letapossák az Szerkesztőnk lakcime és telefonszáma Felkérjük kedves Olvasó­inkat, hogy amennyiben la­punk szerkesztőjével bármi­lyen ügyben személyesen ó­­hajtanak beszélni, lakáscímén keressék fel. Cim: 829 Divi­sion Street (Division Street és Woodland Street sarok.) Telefon száma: TRenton 2-6575. Ha szerkesztőnket nem ta­lálja otthon, a bejáratnál el­helyezett “Függetlenség” fel­iratú postaládába teheti üze­netét. t emberi szabadságokat és ösz­­szetörjék az egyház közéleti befolyását. — Ugyanazok a kommunis­ta lakájok — Ölti Vilmos tár­gyaló elnök és Alapi Gyula ügyész — vezetik ezt a látvá­nyosságot is, akiknek nevei és arcai az igaságszolgáltatás megbecstelenitését j elentik a kommunista bíróságok által, —hangoztatja a nyilatkozat. — A jólismert klisét ismét­lik most is — mondják Wash­ingtonban, —“összeesküvést” az állam ellen, “valutaüzelme­­ket” és ismét felhasználják az esetet a budapesti ameri­kai követség befeketitésére. — Mindezeket persze “a szokott beismerések” fűszere­zik, amiket a budapesti titkos rendőrségnek bőséges alkal­ma volt kicsikarni az áldoza­tokból. * Taft és Johnson Figyelemreméltó az a két megnyilatkozás, amely Robert A Taft, szenátor, illetve Louis Johnson volt honvédelmi mi­niszter szájából hangzott el. Robert A. Taft ohioi repub­likánus szenátor ismét kiro­hant a kormány és a hadveze­tőség ellen. Szerinte a szövet­séges csapatok kötelessége felszabadítani egész Koreát és egyesíteni demokratikus kormányzat alatt. Ha az a cé­lunk, hogy megálljunk a 38-ik szélességi foknál és visszaál­lítsuk a korábbi állapotot, a­­mikor az ország északi részét a vörösök, a délit a köztársa­ságiak kormányozták, oko­sabb ha inkább most vonu­lunk ki Koreából. Taft nem ért egyet Wede­­meyer tábornokkal, aki azt a­­jánlotta, hogy lépjünk hadiál­lapotba a Szovjettel'és Kíná­val. Azt se helyesli, hogy minden további harc nélkül vonuljunk ki, amikor az a helyzet, hogy a vörösök fut­nak a szövetséges hadak elől. L. Johnson volt honvédelmi miniszter úgy nyilatkozott a szenátusi vizsgálóbizottság e­­lőtt, hogy Amerika, ha hábo­rúba keveredne Oroszország­gal, megverheti a Szovjetet. De aggodalmát fejezte ki a­­miatt, hogy a külügyminiszté­rium intézi a katonai segély­adást. Johnson sajnálkozását fe­jezte ki ama nyilatkozatok miatt, amelyeket a hadsereg egyes vezetői tettek olyan ér­telemben, hogy Amerika nincs még felkészülve hábo­rúra s igy nem remélnek győ­zelmet, ha történetesen bekö­vetkezik az összecsapás Ame­rika és Oroszország között. * MacArthur-ügy után — “Yaltai ügy”? A MacArthur tábornok le­váltásának ügyét vizsgáló sze­nátusi bizottság előtt Patrick J. Hurley, Amerika volt kínai nagykövete azt javasolta, ren­deljen el a szenátus vizsgála­tot a yaltai behódolással kap­csolatosan is. Kifejtette, hogy a hírhedt yaltai egyezmény­nek köszönhető az is, hogy a vörösök Kínát meghódíthat­ták. A yaltai egyezmény, — mondotta a volt nagykövet, — (Folyt, a 2-ik oldalon) Veszélyesebb a háborúnál! Mintegy 3500 közhivatalnok és egyesületi kiküldött, valamint 65 nemzet megfigyelői jelenlété­ben folyt le a Truman elnök ál­tal egybehívott konferencia, a­­mely az autók által okozott bal­esetek leküzdésének módjairól tanácskozott. A gyűlést maga Truman elnök nyitotta meg, és megrendítő adatokat hozott fel arról, hogy az autóbalesetek mily mérhetetlen gyászt, bána­tot s ráadásul nagy anyagi káro­sodást hoznak az Egyesült Álla­mok népére. Az elnök közölte, hogy ebben az évben majdnem bizonyosan elérkezünk ahhoz, hogy az autó­közlekedésnek ebben az ország­ban az egymilliomodik halálos áldozata lesz, azaz jóval több mint az összes eddigi háborúnk­ban. Naponta ezer embert Ítélnek deportálásra, vagy ami ezzel e­­gyenlő: lassú halálra Moszkva magyarországi zsoldosai! “Hogy ártatlanok,, azzal mi nem törőd­hetünk...” mondják ők; kell a la­kás, kell a túlóra és kár a temp­lomban munka nélkül eltöltött időért. Ha a deportáltak meg­halnak, haláluk hasznos a népi demokráciára; hát ne zúgolód­janak se ők, se testvéreik. Sokan öngyilkosságba menekülnek a­­zok közül, akik megkapták a ki­­lakoltatási végzést, hitük meg­rendült, amiért ilyesmi ma megtörténhetik. Óhazai testvé­reink hiába néznek körül lega­lább egy résztvevő tekintésért, ilyesmit legfeljebb egy másik lelakatolt vaggon ablakából lát­hatnak. A titkosrendőrség gon­doskodott arról, hogy deportá­lásba fojtsa a lakosság részvé­tét. Ilyenkor a szegény áldoza­tok tekintete határontulra réve­­dez, keresve fellázadásunknak jelét és keresve a remény jelét azt, hogy minden tőlünk telhe tőt megteszünk kiszabadításuk­ra. Hívnak bennünket ! Emberek hívnak bennünket az óceánon túlról. Még ha nem is volnánk magyarok, meg kel­lene őket hallgatnunk. így azon­ban mi kell felfogjuk és ezersze­resére felerősítsük a hosszú utón legyengült hangot, hogy bele­dörögjön a világ hatalmasainak fülébe és visszajusson hozzájuk: “Testvérek, él még ember és él még magyar a földön, ne essetek kétségbe, tartsatok ki a szenve­désben, mert ébred már a világ és a ti szenvedésetek isteni értel­me éppen ez a jajszó, amit mi felerősítünk és amivel megha­zudtoljuk a hamis próféták éne­keit a kommunizmus gyönyörű­ségeiről.” A U. N. központja ma New York. Ami ebben a városban ma elhangzik, arra felfigyel a sajtó, a közvélemény és a világ minden nemzete. LEGYEN FELEDÉKENY! Weil Emil - “követ” A budapesti vörös kormány leváltotta amerikai követét. 'Az uj washingtoni “magyar” “kö­vet” Dr. Weil Emil, a vörös or­vos-szakszervezet volt elnöke, aki a Mindszenty-perben mint “a vallató injekciók” szakértője tette hírhedtté nevét. Uj rend érkezik Amerikába A karthauzi szerzetesek nagy­káptalanja most ülésezett Fran­ciaországban és elhatározta a rendnek az Északamerikai E- gyesült Államokban való letele­pítését. Az uj alapítás a “Villa Caeli — Sky-Fárm” nevet fog­ja viselni. — A XI. század óta ez az első Európáii-kivüli letelepe­dése a karthauzi rendnek. (“Élet” — Ausztria) Menjünk Néw Yorkba! Az AMSz keleti kerülete szer­vezésében hatalmas tiltakozó gyűlés lesz juliús 7-én, szomba­ton este a new;yorki Carnegie Hall-ban. Ezen a tüntetésen tiz vasfüggöny mögötti nemzet kép­viselői fognak i "t venni. Kívá­natos volna, hogy minden ame­rikai magyar, akinek csak mód­jában áll, beutazzék New York­ba és részt vegyen ezen a de­monstráción ! “Ne bántsd a magyart!” — volt a hős Zrínyi Miklós kardjá­ba vésve. Véssük most mi is szi­vünkbe e jelszót, s vegyen részt a mi városunknak is minél több magyarja ezen a tiltakozó felvo­nuláson ! A WBUD-rádió felhívása A WBUD rádióállomás junius 23.-Í délelőtti magyar adásában Steiner Boriska bevezető' szavai után Köröndi András, a “Füg­getlenség” szerkesztője beszélt a Magyarországon folyó borzal­makról, és kérte a hallgatókat, tiltakozó szavuk erejével siesse­nek a saját hazájában üldözötté vált magyarság segítségére. Ezek a férfiak!... A chicagói kiskereskedők e­­gyesülete országos szövetségé­nek vizsgálata szerint a férfiak, ha füszerüzletbe mennek vásá­rolni, sokkal könnyelműbbek és költekezőbbek, mint a nők. A fű­szeresek konvencióján megálla­pították, hogy a férfi-vevők egy­­harmada többet költ, 82 száza­léka pedig felesleges dolgokat vásárol. A nők sokkal alaposab­bak ezen a téren. MOST NE Ne írjunk többé Magyarországra! Nagyon fájdalmas dolog leír­ni ezt a mondatot: ne írjunk többé Magyarországra! —- hi­szen talán az a hébe-hóba megirt hazaszálló levél volt már sokunk utolsó kapcsa, amely a szeretett Óhazához fűzte. Néhány sor a testvérnek, nagynéninek, vagy szülőnek, — néhány sor, és néha egy-egy összekuporgatott dol­lár: hadd vegyenek egy nadrá­got, egy réklit vagy egy kis cso­koládét a gyereknek!... S most már ez is tilos? Nem, nem “tilos,” — nem til­totta meg senki. Éppencsak nem tanácsos, és éppencsak halálo­san veszedelmes, mint annyi e­­gyéb dolog a rákosi-paradicsom­­ban. Ne írjunk többé haza! Az A- merikából érkező levél halálos veszedelmet jelenthet a címzett számára. Akkor is, ha nincs benne egyetlen szó sem politiká­ról. Rab-Magyarországon ma az a puszta tény, hogy valaki bár­milyen kapcsolatban is áll a “ka­pitalista, reakciós, plutokrata, fasiszta” Amerikával: — halá­los bűn! Ne Írjunk, mert a ka­pott levél talán tíznapos örömet jelent a címzettnek, — de talán tízévi súlyos börtönt! Reméljük, rövidesen megér­jük azt az időt, amikor majd új­ra írhatunk! Repül a husáng! Az utóbbi hónapokban a ma­gyar utak biztonsága nagyon megromlott. Az autók ellen, a­­melyeknek nagyobbrészt vörös nagyságok az utasai, az ország különböző részeiben merénylete­ket követnek el. Erdőben, fák mögül a sötét éjszakában, kö­vek, husángok csapódnak az au­tók ablakaiba és sok helyen lö­véseket adnak le rájuk. Az ese­teket igyekeznek titokban tarta­ni, de mégis ismeretesekké vál­nak, mert másnap a baleset vagy merénylet színhelyén meg­jelennek az ÁVÓ különítményei és vallatják, gyötrik, kínozzák a lakosságot. Most már elhiszik A Brazíliában élő japán koló­nia még mindig nem hiszi el, hogy hazájuk elvesztette a hábo­rút. Most megérkezett Japánba 114 Brazíliában élő japán, hogy meggyőződjék az “igazságról.” Súlyos megrendülés érte őket, a­­mikor az első. amerikai katonai rendőrt megpillantották. Csintalan “vallás” Malájföldi jelentés szerint vizsgálat indult egy uj vallási mozgalom vezetői ellen, akik minden uj hívőnek egy szüzet ígérnek, ha kitart a “Hét Huri” kultusznak nevezett vallás mel­lett. Az uj vallásalapitó Arábiá­ból jött a maláj szigetekre. A hitetlenség által megfeszí­tett Üdvözítő ajkáról a legna­gyobb kin vallomása reppen el a 21. zsoltár szavával: “Eli! Eli! lamma sabaktani?!” — “Én Is­tenem! Én Istenem ! miért hagy­tál el engemet?!” — s lenn, a ke­resztek tövében néhány pogány zsoldos katona, s odébb, a kőpár­kányon kívül a csőcselék izeg­­mozog. “Illést hívja!” — nevet­gélik gúnyosan, — “no, azt u­­gyan hívhatja!” “Nézzétek, hogy’ fél! Hát ez az Isten fia?” — suttogják mások. Az egyik lator megtért. A centurió hisz. A tanítványok hisznek. És töb­ben hisznek. De tudja-e valame­lyik is, hogy mit vállal az Em­berfia? Beteljesíti az Ur tervét, hogy létrejöjjön a megváltás müve és... És: a keresztrefeszi­­tés minden kínját akarja magá­ra venni, az Istentől való elha­­gyatottság érzetét is ... És meg­hal Krisztus, eltemettetik, száll alá poklokra, harmadnapon ha­lottaiból föltámad és felmegy a mennyekbe. Talán nem profán, talán nem bűnös a példa: A sárgabogárdi legenda A Sárbogárd melletti Matild­­tanyán a nyilvános parkban áll egy Szent Teréz-szobrocska. A kommunista “Szabadságharcos Szövetség” ifjúsága lőgyakorla­­tot tartott és azt a parancsot kapta, hogy lőj jön célba a szo­borra. Bózsa József 20 éves legény kezdte meg a gyakorlatot. 1951. május hó 14-én felállt a szobor­ral szemben, megtöltött fegyve­rét lábhoz eresztette, nagy izgal­mában azonban olyan ügyetle­nül, hogy a fegyver elsült és nyomban megölte a fiatal le­gényt, akinek tragédiája messze vidéken is ismertté vált. Ismét a sárga csillag A magyar fővárosból érkező hir szerint a kommunisták töme­gesen deportálják a zsidókat is. Azok a zsidók, akik már megjár­ták Hitler deportációs táborait is, most tüntetőén felvarrják a sárga csillagot. Persze, ennek nincsen meg az az eredménye, mint annakidején a dán király hasonló Hitler-ellenes tüntetésé­nek. (Emlékezetes, hogy Dánia német lerohanása után Hitlerék elrendelték, hogy a zsidók sárga csillagot viseljenek. Erre a dán király is sárga csillagot varrt fel, demonstrálván, hogy vállal­ja minden polgára sorsát. Erre a németek inkább visszavonták a rendeletet.) Rákosiéknál csak ennyiben van “demókrácia”: a meggyötörtetésben minden em­ber egyenlő. Az emlékezetes “zsidótörvé­nyekre” célozva (az X-edik szá­mún, amely valahogy igy kezdő­dött : “Zsidónak tekintendő min­den olyan nem-zsidó zsidó, aki... stb.) mondotta valaki Budapes­ten: “44 és 51 között az a kü­lönbség, hogy most mindenki zsidónak tekintendő”! “UJSZOMSZÉDAINK,” menekült magyarok, akik vidéküunkön telepednek le, félévig ingyen járathatják lapunkat, ha később előfi­zetnek rá! Ma Magyarország népe is ke­reszten feszül. Irtózatos meg­­kinzottságában kiált. Mindenki hallja. Hallja a körülálló pogány sereg, a gúnyosan nevetők, s hallják a rokonok, a tantivá­­nyok. A rokonok: akik véréből vannak, s a tanítványok: tanít­ványok, keresztények ugyana­zon Urunk, Jézus Krisztus ál­tal. Kiált a szó a rokonokhoz és tanítványokhoz, a szabadokhoz, akik a kivégzési párkányon kí­vül állanak. Ne legyünk siketek, tehetetle­nek a szóra. Minket hívnak, nem mást hívnak! Zugassátok a ha­rangokat, fújjátok a riasztó kür­töket, vertjétek a lármafát, zengjen a világ! Minket hívnak, nem mást hívnak! Menjünk, milliók, százmilliók, akik hiszik az igazságot, előre; ma, nem hol­nap ; nem a szomszéd, nem a má­sik: mi menjünk, mi; mi, mind­annyian, akik még emberek va­gyunk. Fel, szabad világ, ne hagyd el a megkinzottat, fel, indulj, amig nem késő! Fel, sza­bad világ, indulj, haldokló sza­bad világ, hogy feltámadjunk! Amerikai szakszervezeti vezetők a “Rerum Novarum”-ról Az Egyesült Államokban is megemlékeztek a Rerum Nova­­rum évfordulójáróól. Mathew Woll, az AFL-szakszervezet al­­elnöke, aki hithü katolikus, kije­lentette : a pápai szociális encik­­likák az emberi jogokért, az em­beri lélek méltóságáért és a szo­ciális igazságért harcolnak s ez a célja az amerikai munkásmoz­galomnak is. Ugyanígy nyilat­kozott az AFL protestáns vallá­­su elnöke, William Greene. A CIO-szakszervezet elnöke, Phi­lip Murray (katolikus) a Rerum Novarumot a munkásjogok Magna Chartájának nevezte. Sohase vásárolj haszontalan holmit csak azért, mert olcsó! Thomas Jefferson AUGUSZTUS 12-én VASÁRNAP Magyar Rádió és Sajtó-Nap a Kára-Németh Rádió-zene­kar, valamint New Jersey vezető magyar lapjai: a perth amboyi HÍRADÓ new brunswicki MAGYAR HÍRLAP és a trentoni FÜGGETLENSÉG rendezésében. — mert feledékenységével önmagának is bosszúságot és kárt okoz ! Ha mutatványszámot kapott és még e percig nem intézkedett, ne mulassza el azonnal beküldeni előfizetési diját, hogy lapunk kldésében semmi fennakadás ne legyen, s ön már (mint a Függetlenség rendes előfizetője) a következő számtól kaphassa folytatólagosan a lapot ! TALPRA MAGYAR! Tüntessünk a magyarországi deportálások ellen! Haza csak ott van, ahol jog is van! PETŐFI

Next

/
Thumbnails
Contents