Függetlenség, 1950 (37. évfolyam, 10-52. szám)
1950-08-25 / 34. szám
AMERICAN IN SPIRIT MAGYAR IN LANGUAGE Hungarian News of Trenton Consolidated with: “REFORMED CHURCH INFORMER” YEAR 37. ÉVFOLYAM — NO. 34. SZÁM. TRENTON, N. J., 1950. AUGUSZTUS 25. Five Cents per Copy—$2.00 per Year Szeptember 20-án ül össze a Szent György Szövetség konvenciója Országos gyűlést tart szept. 3-án és 4-én Ligonier, Pa.-ban az Amerikai Magy. Ref. Presbyteri Szövetség A modern háborúban is még mindig a legfontosabb csapattest a gyalogság Bár az amerikai újságok minden nap a legnagyobb betűkkel nyomtatott címek alatt ismertetik a koreai harctéren folyó eseményeket, lényeges változásról e héten nem tudunk beszámolni. A múlt hét elején a legnagyobb szenzációt az képezte, hogy az amerikai légi haderő a mintegy 30,000 főnyi észak-kóreai csapatra rekerdszámu bombát dobott le. Ugyanis az észak-kóreaiak döntő kimenetelű támadásra összontositották csapataikat egy aránylag igen kis területen. A mi hadvezetőségünk erről tudomást szerzett és 100 nehéz bombázó repülőgépet rendelt ki e csapatoknak bombázására. Az újság hírek szerint úgy látszott mintha sikerült volna nekünk döntő csapást mérni az ellenfélre. E hírek olvasásakor úgy éreztük, hogy erősen tévedtünk amikor egy héttel azelőtt azt irtuk, hogy: “Egy jól felszerelt és kiképzett hadsereggel szemben eredménnyel csak egy jól felszerelt és kiképzett hadsereg veheti fel a harcot. A légi erők fölénye egymagában nem elegendő és az úgynevezett gombnyomásra működő hadsereg még egyelőre csak a jövő zenéje.” Vagy két napig csak azért nem szégyeltük magunkat a fenti megjegyzésünk miatt, mert ennek ellenkezője a mi győzelmünkről, az igazság győzelmőről tett tanúbizonyságot. Harmadnapra azonban kiderült, hogy repülőink bombázása megzavarta ugyan az ellenség terveit, de ez a zavar csak nagyon rövid ideig tar^ tott és az ellenségnek okozott veszteséget a sajtó híradások igen nagy mértékben túlbecsülték. Vagyis kiderült, hogy amit m ia légi haderőnek jelentőségéről irtunk, — bár ezt inkább sajnálkozva, mint elégtételképen mondjuk — ez esetben helyesnek bizonyult. A modern háborúban is még mindig a gyalogság az, amely a harc legnehezebb részét szenvedi végig, s a gyalogság az, amely az elfoglalt terület megszállásával a békét biztositan itudja. Hálával és elismeréssel kell adóznunk azoknak a derék amerikai gyalogos katonáknak, akik a túlsúlyban lévő észak-kóreai kommunista h a d s e r eggel szemben hősies önfeláldozással küzdenek a demokratikus szabad világ megmentéséért. Nyomor és szegénység idézik elő a radikális változásokat Nem üres nagyhangú frázis az, hogy mi Koreában a szabad világ megmentéséért harcolunk. Mi nekünk nem volteddig semmi okunk haragudni az észak-kóreaiakra és ne mszerettük annyira a délkóreaiakat, hogy az ő kedvükért harcba keveredjünk a 38- ik szélességi fokon felül lakó testvéreinkkel. Korea ép úgy csak egy név ebben a harcban, mint amilyen név lenne Irán, Indó-Kina, Tibet, Jugoszlávia vagy bármelyik más ország, melyben orosz parancsra polgárháború törne ki a kommunista államforma elfogadása érdekében. Kommunista államforma sehol nem jött létre a nép akaratának szabad megnyilvánulása következtében. Azonban erőszakkal terjedhet és terjed is ez mindenütt, ahol a fennálló rendet az uralmon lévő kormányzat, illetve a jogfolytonosságon alapuló államforma nem tudja fenntartani. Kétségtelen, hogy a ross zgazdasági viszonyok, nyomor és a kormányzat tehetetlensége e bajokat orvosolni, nagyban előkészitik a talajt a radikális változások bekövetkezésére. De amely országban a nép aránylagos jólétben él, ahol az emberi szabadsájogokat mindé nkorlátozás nélkül élvezhetik az emberek, vagyis ahol valódi demokrácia nemcsak papíron van meg, de a valóságban is létezik, ott a nagy többség nem vágyik a kommunizmus hamis “áldásai” után. A szervezett munkásságnak nem kell kommunizmus Az. Egyesült Államok példája mutatja, hogy az eddig élvezett korlátlan szabadság dacára is, amikor mindenki szabadon alkothatta meg véleményét és fejezhette azt ki a titkos szavazási rendszer alapján, a kommunizmus annyira sem tudott itt gyökeret verni, hogy a párt az általános választásokon jelöltet állíthasson. Pedig itt a kommunista propaganda egész a legutóbbi évekig minden megszorítás vagy korlátozás nélkül működhetett. De az amerikai népnek sohasem kellett kom mundzmus és annak egyik igen komoly ellenfele maga a szervezett munkásság volt. Sőt a szervezett munkásság még annyira sem tud megegyezni a kommunizmus eszméjével, vagy legalább is szemet hunyni annak, mint bizonyos esetben azt egyes kapitalisták teszik. A múlt héten egy angol hajón mintegy 80 tonna hal konzerv érkezett Oroszországból ide Amerikába. A new yorki kikötőmunkások nem akarták az orosz árut lehozni a hajóról és az egész szállítmányt erre visszaküldték Angliába. Hasonló történt egy szőrme szállítmánnyal, mi szintén Oroszországból érkezett ide Anglián keresztül. Ezt is visszavitték Angliába, a nemzetközi kereskedelmi központi lebonyolító szervezet hazájába, mert a new yorki kikötő munkások ezt a szállítmányt sem akarták lehozni a hajóról, nehogy az ő munkájuk is hozzájáruljon ahhoz, hogy az oroszok jó amerikai dollárokhoz jussanak. De visszatérve a koreai helyzetre, azt meg kell érteni minden józanul és elfogulatlanul gondolkozó embernek, hogy mi nem önző célból küldtük katonaságunkat harcolni az észak-kéreaiak ellen. Mi inkább sajnáljuk, hogy az észak-kóreaiak oly készséges eszközei lettek a Kremlin urainak, akikkel pedig mi előzőleg megállapodtunk, hogy a 38-ik szélességi vonalon alul élő délkóreaiak a mi fennhatóságunk s az azon felül élő (Folyt, a 4-ik oldalon) A Szent György Görög Katolikus Magyar Szövetség, az amerikai magyar katolikusok egyik legnagyobb országos testvéri biztositó intézménye az idén tartja szokásos ötévenkénti konvencióját. A nagygyűlés szeptember 20-án kezdődik Perth Amboyban, az egyesület székhelyén. Azt megelőzően, hét-Egy szökevény orosz katonatiszt, aki tagja volt a szovjet vezérkarnak, szenzációs leleplezéssel szolgált a francia sajtónak. Azt állítja ez a szavahihető egyén, akinek más adatait ellenőrizte a francia hadügyminisztérium, megállapítva, hogy azok teljesen hitelesek— hogy a szovjet stratégák haditerve készen áll Európa és a világ többi részeinek meghódítására. Az orosz vezérkar, régi, óvatos taktikájával, nem hajlandó kockáztatni nyílt csatákban a szovj ethaderőt, melyben nem bízik meg teljesen. Apró háborúkkal és zaklatásokkal nyomorítják meg Európát és csapolják le Amerika erejét és gazdagságát. Amikor aztán már Amerika eléggé “elvérzett” és Európa ellenállása is megtört, vonul be a Vörös Hadsereg a tehetetlen országokba. A másik nagy segítség: belülről, fanatikus kommunista hívek segítségével rothasztani meg a hódításra kiszemelt államokat. Az ázsiai háborúk arra jók, hogy “elrettentő példaképen” szolgáljanak az elpuhult európai népek szamára. A kommunista propaganda nyíltan hirdeti: ha nem fogadtok szót, ti is erre a sorsra juttok. Kiirtunk benneteket. Más frontokon elsősorban Iránt, Törökorzságot készülnek elfoglalni az oroszok. A Szuez Csatorna megkaparintása szinfőn és kedden a szövetség főmegbizottai, számvizsgálói és a központi tisztikar üléseznek, illetve ejtik meg a jelentéstételhez szükséges vizsgálatokat. A konvenció delegátusainak teljes névsorát, valamint az egylet ötévi munkájáról szóló cikkünket az adatok beszerzése után, de még a konvenció előtt közölni fogjuk. tén programjukon szerepel. A Közel-Kelet mohamedán államai egészen bizonyosan semlegesek maradnak Kelet is Nyugat tusájában. Velük aztán végez majd a szovjet, ha győzött Nyugaton. “A Földközi Tanger” hamarosan orosz tenger lesz, hirdeti a kommunista propaganda gépezet. Jönnek az önkéntesek Dél Afrikában nagyszámban jelentkeztek fiatal férfiak katonai szolgálatra, hogy Dél Koreáiba mehessenek harcolni a kommunisták ellen. New Zeelandban eddig több mint 5,000 önkéntes állott be a hadseregbe, hogy Koreába vigyék őket. A Fülöp Szigetek kormánya ötezer főnyi csapatot küld Koreába, a szövetségesek segítésére. Törökország 5,000 főnyi serege augusztus 20-án indul Koreába. Mint Bécsből jelentik, ezrével ostromolják az amerikai követséget magyar és más nemzetiségű hontalan férfiak, akik azt kérik, hogy alakítsanak egy nemzetközi brigádot, a melyben harcolhatnak a szovjetzsoldban álló észak-koreaiak ellen. Wallace kirohant a szovjet ellen Henry A. Wallace, volt alelnök, aki csalódott saját reményeiben a szovjet állítólagos békeszándékait illetőleg, kijelentette, hogy most már világosan látja: a szovjet a támadó fél Koreában. Rádióbeszédében hangoztatta, hogy valójában Oroszország áll háborúban Amerikával szemben. — Látom már, — mondotta Wallace — hogy a szovjet saját önző céljai elérése érdekében kívánja folytatni a hideg háborút. Alkalom a kipróbálásra A katonai szakértők körében felmerült annak a lehetősége, hogy néhány uj fegyvert kipróbáljanak a koreai háborúban. Egyelőre semmi olyan amerikai fegyver nem szerepelt még a fronton, ami a második világháborúból nem ismert. Szakértők jelenleg arra a felfogásra hajlanak, hogy ha a szovjet nem avatkozik be Koreában, uj amerikai fegyvereket nem próbálnak ki és inkább megőrzik azoknak titkát. Vért kér a Vörös Kereszt George C. Marshall, az Amerikai Vörös Kereszt elnöke vért kér a koreai haderő sebesültjei számára. Országos mozgalom indul, hogy önkéntes adományokat gyűjtsenek a vér-bank számára. Légy ölő falfesték A falfestékipar újfajta festéket hozott forgalomba, melyekkel elsősorban az iskolák, kórházak, szállók, farmok falait festik be. A festék emberre ártalmatlan légyölő mérget tartalmaz. A legyek és más rovarok, ha a falra szállanak, néhány perc múlva élettelenül hullanak alá. A festék hatása még egy év múlva is érezhető. Házassági évforduló Fényes keretek közt ünnepelte meg 39-ik házassági évfordulóját Gedra Mihály (30-08 83rd St., Long Island) honfitársunk és kedves neje. Az ünnepeltek gyermekei, rokonai és jóbarátai sok-sok jó kívánságokkal és értékes ajándékokkal halmozták el a jubilánsokat. Mi is sok-sok boldog esztendőt, erőt és egészséget kívánunk, a kiváló Gedra házaspárnak. ELJEGYZÉS Rád vány János a második generációs magyarság kiválósága, a trentoni Rider College jeles hallgatója, második világháborús veterán, a Független Református Egyház Ifjúsági csoportjának buzgó vezető egyénisége, a Verhovay Segély Egylet aktiv tisztviselője, Radvány Ferenc garage tulajdonos fia és az apja tulajdonát képező Capitol Body beltagja, eljegyezte magának Vágó Olgát, özv. Pásztor Istvánná bájos, szép leányát. Vágó Olga State Házunk tisztviselője. Gratulálunk. Az Egyesült Államokban letelepedett magyar református vallásuak 131 egyházat szerveztek meg és tartanak fenn. Ezeknek; az egyházaknak mindenütt, ahol a gyülekezet letelepedett, Isten nevében ingyenes munkásai, a fenntartásának gondviselői a gyülekezet tagjai sorából választott presbyterek, magyarul egyháztanácsosok, bibliai kefejezéssel a gyülekezet vénei. A 131 gyülekezet presbyteriumának a kiküldött képviselői alkotják a Presbyteri Szövetséget. Ez a Presbyteri Szövetség 9 féle amerikai protestáns egyháztest támogatásával és kebelében megszervezett 131 magyar református gyülekezet között testvéri láncot alkot. Kitűzött célja, hogy a kiküldött képviselők által összeköttetést tartson fenn a gyülekezetek között, megbeszélést, eszmecserét folytasson a gyülekezetek fenntartásáról. A Szövetség tagsága egymást buzdítsa arra, hogy minden gyülekezetben tartsák meg az evangélium szerint reformált magyar anyaszentegyházból szivünkben idehozott hitvallást, örökségül adják át minden gyülekezetben gyermekeiknek. Mig ez a Presbyteri Szövetség megalakult, addig az amerikai magyar reformátusok életében évtizedek peregtek le. Csak lassan érlelődött meg az a gondolat, hogy bármelyik városban, magyar telepen alakult meg egy-egy gyülekezet és bármilyen denomináció fennhatósága alatt is él, de egy földről, egy nemzettestből, egy magyar református anyaszentegyházból származtak ide: egymásnak hittestvérei. 1934-ben, 1935-ben tartott országos református gyűléseken, ahol mindkét alkalommal mintegy 200 képviselő jelent meg az egyházakból, azt akarták megvalósítani, hogy egy amerikai magyar református egyháztestté szervezzék át a különféle denominációban elhelyezkedett magyar református egyházakat. Ennek az egységnek megvalósítása kivihetetlennek bizonyult ezer és egy ok miatt. Ezeken az országos gyűléseken ha a testilelki “egység” nem is valósult meg, de a lelki egységhez megtalálták az alapot: megalakult, megerősödött, munkálkodása által a lelkipásztorokat egymásmellé ültette a “Lelkész Egyesület” és a gyülekezet presbyteriumaiból az egyházak népeinek képviseltetésére évenkint egyszer váló testvéri találkozására megalakult 5 évvel ez előtt az Amerikai Magyar Presbyteri Szövetség. Ennek a Presbyteri Szövetségnek most szeptember 3-án és 4-én Ligonierban, Pa., tartandó gyűlésével kapcsolatosan előzményül ennyit szükséges volt megemlíteni azért, hogy azok a református egyháztagok, akik ezt elolvassák és ha nem küldöttek volna erre a Presbyteri Szövetség gyűlésére képviselőket, hát ne sajnálják a költség kifizetését, küldjenek ki legalább egy képviselőt a presbitereik közül. Ha valaki az olvasók-közül felveti magában a kérdést, hogy mi szükség van erre? Csak annyiban van szükség, hogy jó évenkint egy-egy olyan országos gyűlésen részt venni, ahol az egymás közötti szeretet megtartásáról esik szó. Jó hírvivő képviselőket kiküldeni oda, ahol a többi testvérgyülekezet beszámolóit meghallgatva, minden kiküldött üzenetül haza viszi a beszámolóktól, azt, ami példaképen követésre méltó és igy egymást lelkesítve külső meg jelenésében épül a gyülekezet, lelki életében pedig szépül. 1939 évben az óhazában augusztus hónap utolsó hetében részt vettem a Református Presbyteri Szövetség gyűlésén, amelyen 3000 presbyter jelent meg Csonka-Magyarország református gyülekezeteinek képviseletében. 30 évvel azelőtt, 1910 körül, mikor még az óhazában éltem, a legnagyobb munkaidőben egy ilyen presbyteri konferencián 300-an se jelentek volna meg. Nem hagyta volna ott nagy része ezeknek a presbytereknek a gazdaságát, ha nékik fizettek volna a gyűlésen való részvételért busás összeget. Gyűlés után érdeklődtem a messzi vidékekről, Szegedtől Ungvárig, Pécstől Losoncig valóktól, hogy ilyen drága időben hogy tudták ott hagyni a gazdaságukat? Ha más szavakkal is, de egy volt a gondolata minden megkérdezettnek : “Az első világháború után bekövetkezett békében úgy szétdaraboltak bennünket, úgy talált a béke, hogy egymásról mi egy hitet vallók semmit se tudtunk. Lassan rájöttünk azután arra, hogy a kemény megpróbáltatások idején jó tudni arról, hogy hol s merre lakunk mi egy hiten élő testvérek, mert egyenként elveszettnek érezzük magunkat, de igy ahol és amelyiknek égető szüksége van arra, könnyebben segíthetünk. A közös ellenség ellen csak közösen lehet védekezni és nem különkülön gyülekezetenként. Rájöttünk lassan arra, hogy békében és háborúban egyaránt jó, ha országos testvéri összejövetelt tartunk, mert ha békességben vagyunk, akkor megoszszuk az örömet és növekszik, ha háborgatnak, hogy nagy háború lesz. Olyan idők következnek, úgy sejtjük, hogy csak a hit tarthat meg minket.” Augusztus végén a Ceglédi Kisgazdák Körének kerthelyiségében köztem és a hazai presbyterek között folyt le ez a diskurzus, érdeklődés egymás sorsa iránt. 1949.'szeptemberében kitört a második világháború és azóta sokszor jut eszembe s elröppen egy sóhaj az ajkamról, hogy Istenem, de igazuk volt akkor azoknak a presbiter testvéreimnek : “csak a hit tarthat meg...” Az tartotta eddig meg őket, “csak a hit...” Ennek a hitnek az egymás szivében való megerősítésére hívta össze Ligonierbe, a Bethlen Otthon Templomába szeptember 3- án, délután 2 órakor megkezdődő Presbyteri Szövetség gyűlésére a tisztikar az országos gyűlést azzal az Ígérettel, hogy szeptember 4-én délután 4 órakor bezáródik a gyűlés, hogy a legtávolabb vidékre is a munkába állásra haza érhessenek a megjelentek. Olyan időket élünk ma ismét, hogy a béke és háború mesgyéjén járnak a népek és jó ilyenkor példát venni annak a Magyar Református Anyaszentegyháznak presbitereitől, akik a veszedelem bekövetkezését sejtve azért jöttek össze akkor, hogy üzenetül a gyülekezeteikbe azt vigyék haza: “az igaz ember hitből él.” KIRÁLY IMRE MEGHÍVÓ A Magyar Nemzeti Bizottmány a leigázott magyar nemzet képviseletében hagyományos fénnyel kivánja megülni szabad földön, ősi ünnepét — SZENT ISTVÁN NAPJÁT 1950. augusztus hó 27-én, délután 4 órakor, a new yorki St'. Patrick katedrálisban könyörgést tart. A Mindenható oltalmába ajánlja az üldözött magyar népet, melyet megfosztottak vallásszabadságától. A litániát Msgr. Mihalovics Zsigmond, pápai prelátus, protonotárius kanonok, az Actio Catholica igazgatója, a szentbeszédet Msgr. Varga Béla, a Magyar Nemzeti Bizottmány elnöke tartja. Délután 6 órakor ünnepi vacsorát rendez a Jaeger vendéglőben (Lexington Avenue and 85th Street, New York City), melyen az amerikai közélet egyik kiváló személyisége fog felszólalni. Kérjük honfitársainkat és amerikai barátainkat, hogy a nemzetnek e válságos idejében mindnyájan jelenjenek meg ezen az ünnepségünkön. Mutassák meg tiltakozásukat népünk elnyomása ellen, Amerika szabad népével együtt, amely teljes együttérzéssel figyeli ezt a megmozdulásunkat is. A vacsorára való jelentkezések elfogadását a magyar egyházak lelkészei voltak szívesek vállalni. A vacsorajegyek az egyházközségeknél rendelkezésre állanak. Az ünnepségek színhelyén a közlekedés megkönnyiése végett, megfelelő parkolási helyről gondoskodás történt. Az ünnepségre szóló meghívó és vacsora jegy igénylés Írásban, vagy telefonon: HUNGARIAN NATIONAL COUNCIL 339 East 52nd Street, New York 22, N. Y. Phone: MUrray Hill 8-4230 * A Szovjet titkos világhódító tervei
