Függetlenség, 1950 (37. évfolyam, 10-52. szám)

1950-08-25 / 34. szám

2-ik oTidal FÜGGETLENSÉG 1950. augusztus 25. FÜGGESSßEG HUNGARIAN NEWS of TRENTON, N. J. Hungarian in Language — American in Spirit — Established in 1913 — Megjelenik minden pénteken Published every Friday Előfizetési ára Subscription Rate égy évre $2.00 $2.00 per year LÁSZLÓ I. DIENES SZAMOSSZEGI JENÖ Publisher Editor Editorial Office: 200 Genesee Street, Trenton, N. J. Phone 5-6517 Entered as second-class matter Dec. 11, 1913, at the Post Office of Trenton N. J., under the act of March 3, 1879. All checks and Money Orders payable to “Fuggetlenseg” WE ARE GUIDED BY THE PRINCIPLES EXPRESSED IN “THE AMERICAN’S CREED” “1 believe in the United States of America as a Govern­ment of the people, by the people, for the people, ivhose just powers are derived from the consent of the governed; a democracy in a republic; a sovereign nation of many sove­reign states.; a perfect union, one and inseparable; established upon the principles of freedom, equality, justice and human­ity, for which American patriots sacrificed their lives and fortunes.” “1 therefore believe it is my duty to my country to love it, to support its Constitution, to obey its laivs, to respect its flag, and to def end it against all enemies.” Kedves Szerkesztő Uram: '... a gyógyszerészek rendsze­rint igen komoly emberek, akik­kel ritkán történik olyasvalami, ami derültséget vinne hivatá­sukba. Nagy gondot kell fordita­­niok az'orvosi receptek elkészí­tésére és nyugodtan mondhatom, hogy idővel valóságos Írásszak­értők lesznek, mert bizony a dok­torok sietve és nem könnyen ol­­vashatólag imák .. . A régi vicc is azt mondja, hogy a gyógysze­rész visszaküldte a receptet az orvosnak és azt kérdezte, hogy: — Mi az, amit felirt a beteg­nek? Amire az orvos, aki egy dara­big nézegette a kusza Írást, mér­gesen azt üzente vissza:-— Én megtanultam írni, a gyógyszerész pedig tanuljon meg olvasni! Na de nem is erről akarok most beszélni, hanem arról, hogy az egyik magyar gyógyszertár­ba a múlt héten bement egy kü­lönben nagyon jóravaló magyar földink és illedelmes köszönés ti­tán azt mondta: — Gyógyszerész uram, kap­hatnék én valami jóféle hajtó­szert rekedtség ellen? Elcsodálkozott ezen a patiká­­rus és meglepetve kérdezte:- — Rekedtség ellen akar maga hajtószert? — Hát tetszik tudni — ma­gyarázta a földi — két héttel ez­előtt eljött hozzánk Detroitból az anyósom és ittrekedt... őt sze­retném valamivel visszahajta­ni!... Egy szabómester ..sírkövére (valahol az óhazában, a régi, jó­kedvű világban) ezt a feliratot vésték: “Bár sok embernek varrt felöl­tőt, Mégsem ért meg egy emberöltőt. Ügyes szabó volt, de mi haszna? Életét a sors rövidre szabta...” Beszélget két mai lány: — Nem értelek téged, Maris­ka, hogyan mehetsz férjhez a Pistához, hiszen majdnem két­szer magasabb nálad? —Az csak addig lesz, amig a felesége nem leszek... Mert az­után majd úgyis összehúzza ma­gát...! Az .. ókantriban, .. különösen nagyvásárkor, de máskor is jár­ták a vidéket az úgynevezett “mutaványosok." Amolyan ki­sebbfajta vándor-cirkuszok is voltak s ahol felütötték a sátru­kat, izgalomba jött a környék apraja-nagyja. Itt Amerikában “Carneval,” meg különböző nevű “Shoiv”-k elnevezésével bontják sátrukat ezek a mutatványosok s nemré­giben volt egy a mi városunk ha­tárában is. Itt történt, hogy mi­közben halálos csendben figyelte a közönség, egy csinos szeliditő­­nö kockacukrot vett a szájába, amire a vicsorgó oroszlán hozzá­lépett s gyengéden kivette a lány szájából a cukrot... A közönség tapsol, az igazgató pedig kikiáltja: — ötszáz dollárt fizetünk an­nak, aki ezt meg meri tenni! A bejelentést mély csend fo­gadta. Egyszerre csak megszólal valahonnan a hátsó sorokból egy magyar hazánkfia emigyen: — Én megteszem! Vigyék ki az oroszlánt! Találós kérdés: — Mi lesz a táncosnőből, ha megöregszik? Felelet: — Ráncosnő! Egyik magyar újságban ol­vastam ezt: “Csak rövid idő állott rendel­kezésre, hogy a talajt' rendbe­hozzák. Ez pedig igen kevés idő.” A hozzáfűzött megjegyzés pe­dig ez volt: “Ami igaz, az igaz! A rövid időt általában kevés időnek lehet minősíteni, azaz: a jó rövid idő nem rossz, csak kevés...” Panaszkodik egy földink a hó­dijának: — Rólam már minden orvos lemondott... — Az baj! Aztán miért? — Azért, .mert egyiknek sem fizettem! Más baj nem történt. Tisztelettel: MRS. ICOTKODÁCS. “Atom-bombát nekik!” Hoffman michigani republi­kánus képviselő felszólította a kormányt, hogy ne habozzék tovább, vegyék elő az atom­bombát és dobják le a koreai kommunistákra, csakúgy mint Oroszországra, mert ez az egyetlen módja annak, hogy megállítsák az oroszok világ­hódító étvágyát. “Ha soká várunk vele, késő lesz és megjárhatjuk!” mon­dotta a honatya, aki a beszéd után ezrével kapta p, helyeslő leveleket. Amerika torkig lakott az orosz zsarolásokkal és fenye­getésekkel. Miközben mi béké­ben éltünk és dolgoztunk, a szovjet éjjel-nappal fegyver­kezett. Tizenötmillió rabszolga végez ingyen munkát a fe­­gyenctelepeken és táborokban, gyárakban és bányákban a szovjet számára. — Miért várunk arra, hogy Sztálin elkészüljön és aztán ő jöjjön ellenünk figyelmeztetés nélkül egy kiadós atombomba záporral? — véli Hoffman, ki bizonyosra veszi, hogy a kom­munisták nem lesznek olyan emberségesek és csak arra fognak tekintettel lenni, hogy mielőbb befejezzék Amerika meghódítását. — Máris háborúban va­gyunk, a hidgeháboruból lövöl­döző háború lett. Ez az átme­neti állapot talán még pár évig tart, aztán a szovjet kirukkol majd saját atombombáival és más meglepetésekkel. Kegyet­lenség atombombát használni? De nem kegyetlenek a kommu­nisták, akik ki akarnak irtani bennünket a föld szinéről? Em­berségesek ezek a szovjetim­perialisták a meghódított né­pekkel? Halálra dolgozhatják Őket, kiszívják életerejüket, aztán tömegsírokba kaparják őket. Mit várhatunk mi ilyen emberektől? A háborútól rettegő nőknek ezt mondotta Hoffman: — Inkább koncentrációs tá­­barban akarod látni a fiadat, lányodat, ahol majd halálra kí­nozzák őket, vagy adsz neki egy lehetőséget, hogy fegyver­rel a kezében harcoljon sza­badságáért. Elnyújtják a vál­ságot Acheson külügyminiszter szerint a szovjet “mellébeszé­léssel” nyújtja el a koreai vál­ságot. Malik orosz delegátus trükkje, hogy a kínai kérdéssel huzza-halogatja a koreai kér­dés tárgyalását, csak elnyújt­ja a háborút. Az oroszok célja időt nyer­ni, miközben — igy remélik — az északi kommunisták elfog­lalják egész Koreát. Malik — Acheson szerint — “törvényte­len eszközökkel dolgozik és visszaél azzal a hatalommal, melyet mint a biztonsági ta­nács augusztusi elnöke a UN reáruházott. LEVÉL ÜZENET HAZA Szt. István Róm. Kath. Egyházközség, i Főt. Kiss Gyula urnák, 210 Genesee St. Trenton, N. J. New York, 1950. aug. 10. Főtisztelendő Uram! A magyarság legnagyobb nemzeti ünnepét, Szent István napját az 1950-es évben, a Szent Év esztendejében hagyományos fénnyel kívánja megünnepelni a szabad földön élő magyarság a Szent István napján kezdődő he­lyi ünnepségek augusztus 27-én, vasárnap New Yorkban ünnepé­lyes formában fejeződnek be. Ezt a new yorki ünnepséget az egyetemes magyarság képvise­letében a Magyar Nemzeti Bi­­zottmáyn rendezi. Az ünnepség nem csak az el­némított magyar nép helyett a szabad földön élő magyarok ösz­­szejövetele lesz, de egyben de­monstráció a vallásüldözések és szabadságjogok gúzsbakötése el­len. Szeretnénk, ha ezen a nagy­szabású ünnepségen a magyar­ság, igy első sorbán Főtisztelen­dő Uram egyházközségébe tarto­zó hívek minél nagyobb számban jelennének meg. Most, amikor Magyarországon még soha nem tapasztalt vallásüldözés folyik, megszentelt kötöelességünk ott­honi testvéreinkkel való együtt­érzésünket és tiltakozásunkat ki­fejezni Amerika szabad népével együtt. Az ünnepség két részből fog állani. Az első rész az egyházi rész, fényes templomi szertartá­­rész, fényes templomi szertar­tással kezdődik, melyet a new yorki St. Patrick kathedrálisban Msgr. Mihalovics Zsigmond pá­pai prelátus, protonotárius ka­nonok, az Actio Catholica igaz­gatója fog celebrálni fényes papi segédlettel. Az ünnepi beszédet Msgr. Varga Béla főesperes, veszprémi kanonok, a Magyar Nemzeti Bizottmány elnöke tartja. A templomi szertartást körmenet fogja követni. Kívánatos volna, hogy az egy­házközségek zászlaik alatt vo­nuljanak fel és ezt kérném előre bejelenteni, hogy a zászlók és az egyházközség híveinek pontos helyét idejében kijelölhessük. Kívánatos volna továbbá, hogy azok, akik magyar ruhává,1 ille­tőleg nemzeti viselettel rendel­keznek, abban jelenjenek meg. Az ünnepség második része az ünnepi vacsora lesz. A vacsora délután 6 órakor kezdődik a Jae­­ger-féle vendéglőben (Lexing­ton Ave. and 85 St., New Yoi'k City). A vacsora jegy ára $1.75. Engedje meg Főtisztelendő Ur, hogy megkérhessük, legyen segítségünkre a rendezés mun­kájában. Megemlítjük még azt is, hogy az ünnepség egész lefolyásáról a Voice of America rádió, vala­mint más állomások felvételt ké­szítenek, illetve helyszíni közve­títést adnak hazafelé és a szabad földön élő magyarság számára. Ez a körülmény is kötelessé­günkké teszi, hogy az ünnepség sikere érdekében mindent meg­tegyünk és, hogy az méltó legyen az ügyhöz, amelyet szolgálni akarunk. Remélve Főtisztelendő Ur megértő készségét és jóindulatú támogatását, abban a munká­ban, melyet a magyarság legna­gyobb nemzeti ünnepének minél hatásosabb megrendezése érde­kében kifejtünk, őszinte tisztelettel köszönti igaz hive DR. ACSAY LÁSZLÓ Reuma ellen A legújabb orvosi kísérletek azt igazolják, hogy a hires reu­ma ellenes gyógyszer, mely azonban rendkívül drága, a cortisone insulinnal együtt is eredményesen használható. — így a költségek a felére csök­kennek s a beteg olcsóbban jut a megváltó segítséghez. Üzenem az otthoni hegyeknek: a csillagok járása változó. És törvényei vannak a szeleknek, esőnek, hónak, fellegeknek és nincse ború, örökkévaló. A viz szalad, a kő marad, a kő marad. Üzenem a földnek: csak teremjen, ha sáska rágja is le a vetést. Ha. vakond túrja is a gyökeret. A világ fölött őrködik a Rend s nem vész magja a nemes gabonának, de hire sem lesz egykor a csalánnak, az idő lemarja a gyomokat. A viz szalad, a kő marad, a kő marad. Üzenem az erdőnek: ne féljen, ha csattog is a baltások hada. Mert erősebb a baltánál a fa s a vérző csonkból virradó tavaszra uj erdő sarjad győzedelmesen. S még mindig lesznek fák, mikor a rozsda a gyilkos vasat rég felfalta már s a sújtó kéz is szent jóvátétellel hasznos■ anyaggá vált a föld alatt . .'. A viz szalad, a kő marad, a kő marad. Üzenem a háznak, mely fölnevelt: ha egyenlővé teszik is a földdel, nemzedékek őrváltásain jönnek majd újra boldog építők és kiássák a fundamentumot s az erkölcs ősi hófehér kövére emelnek falat, tetőt, templomot. Jön ezer uj Kömives Kelemen, ki nem hamuval és nem embervérrel köti meg a békesség falát, de szenteltvízzel és buzakenyérrel és épit régi köböl uj hazát. Üzenem a háznak, mely fölnevelt: a fundamentom Istentől való és Istentől való az akarat, mely újra építi a falakat. A viz szalad, de a kő marad, a kő marad. És üzenem a volt barátaimnak, kik megtfigadják ma a nevemet: ha fordul egyet újra a kerék, én akkor is a barátjok leszek és nem lesz bosszú, gyűlölet, harag. Kezet nyújtunk egymásnak és megyünk és leszünk Egy Cél és Egy Akarat: a viz szalad, de a kő marad, a kő marad. És üzenem mindenkinek, testvérnek, rokonnak, idegennek, gonosznak, jónak, hüségesnelc és alávalónak, annak, akit a fájás üz és annak, kinek kezéhez vércseppek tapadnak: vigyázzatok és imádkozzatok! Valahol fönt a magos ég alatt mozduhiak már lassan csillagok s a viz szalad és csak a kő marad, a kő marad. Maradnak az igazak és a jók. A tiszták és a b ékesség esejc. Erdők, hegyek, tanok és emberek. Jól gondolja meg, ki mit cselekszik! Likasszák már az égben fönt a rostát s a csillagok tengelyét olajozzák szorgalmas angyalok. És lészen csillag fordulás megint és miként hirdeti a Biblia: megméretik az embernek fia s ki mint vetett, azonképpen arat. Mert elfut a viz és csak a kő marad, a kő marad. Bajor erdő, 1948. WA&S ALBERT Amerikai acélból készültek... A hatvan tonnás orosz óriás­tankok, melyekkel most amerikai katonákon gázolnak át a kom­munisták — amerikai acélból készültek. Annak idején még a világháború után adták el nagy mennyiségben az acélt az oro­szoknak. Az angolok is adtak el acélt a szovjetnek, több mint 100 millió dollár értékben. A go­lyóálló acélt német szakemberek tökéletesítették. ÚJFAJTA INKVIZÍCIÓ BUDAPESTEN A magyarországi vörös ura­lomnak egy komor és szörnyű intézménye csak a beavatottak előtt ismeretes. A Szent-János kórházban dr. Szinetár Ernő idegorvos, igazgató-főorvos osz­tályáról van szó, ahol hihetetlen dolgok mennek végbe. A kórház zárt elmeosztályán belül van egy 80 ágyas mental-hygieniai szárny, amelyet dr. Szinetár maga létesített. Szinetár elva­kult kommunista, a politikai rendőrség és a kommunista párt parancsait lehelletszerü pontos­sággal teljesiti. Hozzá utalják be azokat a funkcionáriusokat, pártállásra való tekintet nélkül, akiket a kommunista párt csen­desen el akár tenni az útból. A politikai rendőrség hozzá teszi át azokat a gyanúsítottakat, a­­kiknek úgy kell kikerülniük, hogy senki ne adjon hitelt sza­vaiknak, vagy ha az utasítás még ennél is súlyosabb, szét kell bontani az idegrendszerét. Szi­netár kedvelt módszere az egy­­hes altatás, sorozatos injekció­zással, majd utána skopolamin befecskendezés és elektro-sokk therapia, melynek segítségével minden rendelt eredményt el le­het érni. Erről az osztályról ki­került betegek hozzátartozói ir­­tózattal beszélnek az uj “dr. Mo­reau szigetéről” (H. G. Wells fantasztikus regénye). A Szine­tár osztály finom precíziós mun­kája nem ejt sbket. Hélyére in­jekciózott, valójukból kiforga­tott bábuk kerülnek ki a keze a­­lól és egy-két benfentes vallomá­sával könnyen tisztázható lenne az összefüggés Szinetár módsze­re és a politikai perek vádlottai­­nak magatartása között. “Visszaharapta” a kutyát A párisi bíróság 500 frank pénzbírságra Ítélte Justin Rou­­let patikussegédet, aki úgy állt bosszút szomszédja harapós ku­tyáján, amely egyizben a boká­jában hagyta foga nyomát, hogy nyakon harapta. A birő azzal ér­velt, hogy a kutya “oktalan ál­lat, tehát nem lehet megbüntet­ni azért ha néha harap, de egy felnőtt embernek jobban illik tudni, hogy kutyát harapni — kegyetlenség.” Kacagó bagoly A new yorki állatkert szá­mára sikerült megszerezni egy ritka madárfajtát, a kacagó baglyot. New Zeelandból hoz­ták a furcsa madarat, amely különös, rikoltó hangon nevet, bár megfigyelők szerint ez a nevetés inkább sikoltásnak hangzik. NINCS M ví NYÁRI ÁRPOLITIKA TM | Nincs minimum • Nincs külön teríték díj este io ig 24 különböző és Ízletes cigányzene ► |°sz£a éscMTM; inpnühol válogatható zenekara bemutatja a világ leghíresebb & cimbalmosát és a Romany Roamers az _ • asztaloknál játszik. I lUl ESTE 10-TöL TÁNC VUVüUlin rw LÉGHŰTÉSES m p* -tői kezdve. Minden ff • f t 1 kivételével, szolgálják Limmerman s ■ fel. Kellemes légkör, szórakoztató ze- HlliZffdYld ne, tágas hely . . . hires konyha,. szenzációsan mérsékelt árak és 46th St., a Broadwaytól keletre NINCS 20%-OS VIGALMI ADÓ. pL 7.^593 A Társadalombiztosítás valóban biztonságot jelent! A “Social Security” egy bizonyos havi jövedel­met jelent önnek és családjának a jövőben. Az “öregkori nyugdíj” nem egy segély, vagy kö­­nyöradomány, hanem egy olyan havi járulék, a­­melyre a törvény értelmében a legtöbb 65 éven fe­lüli “nyugdíjba vonult” jogosult. Tudjon meg többet a “Social Security”-ról és az öregkori nyugdíjról! Jöjjön be a helyi “So­cial Security Office”-ra és kérje nálunk a ma­gyarázó könyvecskét: ‘‘Insurance for Workers and Their Families” 1 él /rPl 1 VP FRISSEN VÁGOTT CSIRKE Levesnek, paprikásnak; bárme­lyik része, amelyiket szereti ! Tiszta! Ízletes! Olcsó! KTMP’Q cut-up IVLiiTír o POULTRY Cass St. a So. Broad-nál Tel. Trenton 3-9183

Next

/
Thumbnails
Contents