Függetlenség, 1950 (37. évfolyam, 10-52. szám)
1950-05-18 / 33. szám
X 2-ik oTdal FÜGGETLENSÉG 1950. augusztus 18. FÜGGÖHNSDG HUNGARIAN NEWS of TRENTON, N. J. Hungarian in Language — American in Spirit Established in 1913 Megjelenik minden pénteken Előfizetési ára egy évre $2.00 Published every Friday Subscription Rate $2.00 per year LÁSZLÓ I. DIENES Publisher SZAMOS SZEGI JENŐ Editor Editorial Office: 200 Genesee Street, Trenton, N. J. Phone 5-6517 Entered as second-class matter Dec. 11, 1913, at the Post Office of Trenton N. J., under the act of March 3, 1879. All checks and Money Orders payable to “Fuggetlenseg” WE ARE GUIDED BY THE PRINCIPLES EXPRESSED IN “THE AMERICAN’S CREED” “I believe in the United States of America as a Government of the people, by the people, for the people, ivhose just powers are derived from the consent of the governed; a democracy in a republic; a sovereign nation of many sovereign states; a perfect union, one and inseparable; established upon the principles of freedom, equality, justice and humanity, for which American patriots sacrificed their lives and fortunes.” “I therefore believe it is my duty to my country to love it, to support its Constitution, to obey its laivs, to respect its flag, and to defend it against all enemies.” Kedves Szerkesztő Uram: . . . multheti “Vigyázat, Mázolva!” c. cikkét, — amelyben a kommunistáktól való tartózkodásra figyelmeztette és a magyar-ajkú vörösek, teljes bojkottálására hívta fel lapjainak olvasóit, — mindnyájan helyesléssel fogadtuk. Nagyon is itt van az ideje annak, hogy az “egész vonalon” minél távolabb tartsuk magunkat ezektől a senkiháziaktól! Annál ndgyobb megdöbbenéssel láttam azonban, éppen egyik jerseyi magyar hetilap multheti számának első oldalán a Bloomfieldd Szeminárium Magyar A- lapja javára rendezendő piknik hirdetményét, i valamint a Verhovay Nap és Rákóczi Nap hirdetését együtt a vörösek és társutasok “népümiepélyének” hangzatos hirdetésével, amely azt mondja, hogy. “Az Idény Legnagyobb Eseménye!” . . . Sohasem rejtettem véka alá a mondanivalóimat s most is felteszem a kérdést, Péternek címezve, hogy Pál is értsen belőle: A mi magyar egyházi és egyleti vezetőink és nem utolsó sorban: újságosaink még mindig nem látják a szükségét annak, hogy éles vonallal határt huzza-FRISSEN VÁGOTT CSIRKE Levesnek, paprikásnak; bármelyik része, amelyiket szereti I Tiszta! ízletes! Olcsó! cut-up IVEilTli 0 POULTRY Cass St. a So. Broad-nál Tel. Trenton 3-9183 nah annak, hogy meddig mehetünk a dolgoknak még csak a külső látszatával is? Lehet-e, szabad-e, nem bün-e még csak külső látszatát is adni (ha még egy “független” újság első oldalán is) annak, hogy egy húron pendülünk velük, egy tálból eszszük velük a cseresznyét . . . egyazon forrásból mentjük erőinket . . . ? Jó lenne, ha az illetékesek nagyobb súlyt fektetnének, — különösén manapság —- az ilyen külsőségekre! Egy műkedvelő énekes magyarázza egy ismerősének: — Rettenetesen szeretek énekelni . . . Tudom. Ahogy a tegnap este énekelt, az tényleg rettenetes volt! Valamelyik nyári magyar iskolában, a “beiratkozásnál” megkérdezték az egyik kisfiútól: — Téged Horváth Sanyinak hívnak a mamádat pedig Szabónénelc . . . Miért van ez igy? —- Ez azért — feleli a kis Sanyika — mert a mamám mégegyszer férjhez ment, de én nem! Beállít egyik magyar ügyvédhez egy nyolcvanötéves atyafit s azt mondja: — Válni akarok a feleségemtől, ügyvéd ur! — Mióta házas? — Hatvan éve. — Azt akarja nekem mondani, hogy hatvan évi házasság után akar most válni? — kérdi az ügyvéd. — Igen, ügyvéd ur — feleli a panaszos — Mert ami elég, az elég! Az alábbi beszéd-töredékeket úgy hallottam, itt is, ott is: “Ismertem egy házaspárt, akik azért láttak mindig szívesen vendégeket, mert vendégek nélkül folyton csak civakodtak ...” * * * “.. . az autóbusz olyan zsúfolt volt, hogy még a férfiaknak sem jutott ülőhely ...” — Jóska, ha nyersz ma este a kártyán, akkor ugy-e megveszed nekem azt a szép piros estélyi ruhát? — És ha nem nyerek? — Akkor a feketét . . . Megkérdi a biró a vádlottól: — Volt már büntetve? — Voltam. Tíz évvel ezelőtt. — És azóta egyetlen egyszer sem volt büntetve ? — Nem! — És mit csinált az elmúlt tiz évben? — A tiz évi fegyházbüntetésemet ültem le ... / Olvasom, hogy a hires tudóstól, Einstein professzortól megkérdezte valaki, hogy véleménye szerint mi lesz a harmadik világháború fő-fegyverneme, amire ö igy válaszolt: — Azt nem tudom. De azt tudom, hogy mi lesz a negyedik világháború főfegyvere . . . — Mi? — kérdezték kíváncsian. — Kövek! — mondta sokatmondó, hátborzongató rövidséggel az ősz tudós . . . Nem tehetek róla, de ezek is az egyik nyári magyar iskolában hangzottak el: — Ki tudná megmondani, hogy hogyan keletkezik és mi a szél? — kérdezte az oktató.' — A szél az olyan levegő, amelyik jobban tud szaladni, mint a többi levegő — felelte a kis Jancsika. * * * Egy kislány nagy hévvel mondta a leckét: — Washington György egyik kezével felemelte a kardot, a másikkal pedig rákiáltott katonáira: “Előre, a győzelemért!” Fekete igy szól a nejéhez a magazinok böngézése közben: — Jó volna a gyéreiknek egy encyclopédiát, venni! — Nem kell elkényeztetni — mondja az asszony — Járjon gyalog! Más baj nem történt. Tisztelettel: MRS. KOTKODÁCS, ‘Nyugat-Európa még könnyebb falat lesz...” Winston Churchill, az angol ellenzék vezére beszédet mondott. Szerinte nyugati Európa sokkal gyengébb, mint Dél Korea és igy könnyebb falat lesz a szovjet számára — ha kitör a harmadik világháború. Az orosz hadsereg ma 7:1 arányban van fölényben az európai hadakkal szemben, ötezer óriástankkal rohanhatja le Európát a Szovjet, amely egész idő alatt fegyverkezett, akárcsak Hitler — mondotta Churchill. Hangoztatta, hogy elérkezett a tizenkettedik óra a demokráciák számára. Ha most nem fognak össze, akkor már késő lesz. A Szojvetnek 80 diiziója van és mint a koreai példából láttuk, a csatlósokat hajtja maga előtt a vágóhidra, így dolgoztak annakidején a tatárok is, Stalin elődei. Churchill egyetért az amerikai katonai szakértőkkel, hogy elérkezett az ideje nyugati Németország felfegyverzésének, miután a keleti zóna kommunistái talpig fegyverben várják, mikor kezdhetik el a nyugati országrész invázióját. Országos gyűlést tart szept. 3-án és 4-én Ligonier, Pa.-ban az Amerikai Magy. Ref. Presbyteri Szövetség KEDDEN ESTE van nálunk a lapzárta. A szerdán beérkezett híreket és közleményeket már csak a következő heti számban hozhatjuk. Keretes hirdetéseket szerda estig telefonon is elfogadunk. VÁSÁROLJON azokban az üzletekben, amelyek lapunkban hirdetnek. Ez önmagának, hirdetőinknek és nekünk is javunkra lesz! Az Egyesült Államokban letelepedett magyar református vallásuak 181 egyházat szerveztek meg és tartanak fenn. Ezeknek az egyházaknak mindenütt, ahol a gyülekezet letelepedett, Isten nevében ingyenes munkásai, a fenntartásának gondviselői a gyülekezet tagjai sorából választott presbyterek, magyarul egyháztanácsosok, bibliai kefejezéssel a gyülekezet vénei. A 131 gyülekezet presbyteriumának a kiküldött képviselői alkotják a Presbyteri Szövetséget. Ez a Presbyteri Szövetség 9 féle amerikai protestáns egyházteát támogatásával és kebelében megszervezett 131 magyar református gyüelkezet között testvéri láncot alkot. Kitűzött célja, hogy a kiküldött képviselők által összeköttetést tartson fenn a gyülekezetek között, megbeszélést, eszmecserét folytasson a gyülekezetek fenntartásáról. A Szövetség tagsága egymást buzdítsa arra, hogy minden gyüleditsa arra, hogy minden gyülekezetben tartsák meg az evangélium szerint reformált magyar anyaszentegyházból szivünkben idehozott hitvallást, örökségül adják át minden gyülekezetben gyermekeiknek. Mig ez a Presbyteri Szövetség megalakult, addig az amerikai magyar reformátusok életében évtizedek peregtek le. Csak lassan érlelődött meg az a gondolat, hogy bármelyik városban, magyar .tlepen alakult meg egy-egy gyülekezet és bármilyen denomináció fennhatósága alatt is él, de egy földről, egy nemzettestből, egy magyar református anyaszentegyházbói származtak ide: egymásnak littestvérei. 1934-ben, 1935-ben tartott országos református gyűléseken, ahol mindkét alkalommal mintegy 200 képviselő jelent meg az egyházakból, azt akarták megvalósítani, hogy egy amerikai magyar református egyháztestté szervezzék át a különféle denominációban elhelyezkedett magyar református egyházakat. Ennek az egységnek megvalósítása kivihetetlennek bizonyult ezer és egy ok miatt.. Ezeken az országos gyűléseken ha a testilelki “egység” nem is valósult meg, de a lelki egységhez megtalálták az alapot: megalakult, megerősödött, munkálkodása által a lelkipásztorokat egymásmellé ültette a “Lelkész Egyesület” és a gyülekezet pfesbyteriumaiból az egyházak népeinek képviseltetésére évenkint egyszer való testvéri találkozására megalakult 5 évvel ez előtt az Amerikai Magyar Presbyteri Szövetség. Ennek a Presbyteri Szövetségnek most szeptember 3-án és 4-én Ligonierban, j?a., tartandó gyűlésével kapcsolatosan előzményül ennyit szükséges volt megemlíteni azért, hogy azok a református egyháztagok, akik ezt elolvassák és ha nem küldöttek volna erre a Presbyteri Szövetség gyűlésére képviselőket, hát ne sajnálják a költség kifizetését, küldjenek ki legalább egy képviselőt a presbitereik közül. Ha valaki az olvasók közül felveti magában a kérdést, hogy mi szükség van erre? Csak annyiban van szükség, hogy jó évenkint egy-egy olya nországos gyűlésen részt venni, ahol az egymás közötti szeretet megtartásáról esik szó. Jó hírvivő képviselőket kiküldeni üzenetül haza, viszi a beszá mólóktól azt, ami példaképen követésre méltó s igy egymást lelkesítve külső meg j elenésében épül a gyülekezet, lelki életében pedig szépül. 1939 évben az óhazában augusztus hónap utolsó hetében részt vettem Reormátus Presbyteri Szövetség gyűlésén, amelyen 3000 presbyter jelent meg Csonka-Magyarország református gyülekezeteinek képviseletében. 30 évvel azelőtt, 1910 körül, mikor még az óhazában éltem, a legnagyobb munkaidőben egy ilyen presbyteri konferencián 300-an se jelentek volna meg. Nem hagyta volna ott nagy része ezeknek a presbytereknek a gazdaságát, ha nékik fizettek volna a gyűlésen való részvételért busás összeget. Gyűlés után érdeklődtem a messzi vidékekről, Szegedtől Ungvárig, Pécstől Losoncig valóktól, hogy ilyen drága időben hogy tudták ott hagyni a gazdaságukat? Ha más szavakkal is, de egy volt a gondolata minden megkérdezettnek : “Az első világháború után bekövetkezett békében úgy szétdaraboltk bennünket, úgy talált a béke, hogy egymásról mi egy hitet vallók semmit se tudtunk. Lassan rájöttünk azután arra, hogy a kemény megpróbáltatások idején jó tudni arról, hogy hol s merreMakunk mi egy hiten élő testvérek, mert egyenként elveszettnek érezzük magunkat, de igy ahol és amelyiknek égető szüksége van arra, könnyebben segíthetünk. A közös ellenség ellen csak közösen lehet védekezni és nem különkülön gyülekezetenként. Rájöttünk lassan arra, hogy békében és háborúban egyaránt jó, ha országos testvéri összejövetelt tartunk, mert ha békességben vagyunk, akkor megoszszuk az örömet és növekszik, ha háborgatnak, hogy nagy háború lesz. Olyan idők következnek, úgy sejtjük, hogy csak a hit tarthat meg minket.” Augusztus végén a Ceglédi Kisgazdák Körének kerthelyiségében köztem és a hazai presbyterek között folyt le ez a diskurzus, érdeklődés egymás sorsa iránt. 1949. szeptemberében kitört a második világháború és azóta sokszor jut eszembe s elröppen egy sóhaj az ajkamról, hogy Istenem, de igazuk volt akkor azoknak a presbiter testvéreimnek: “csak a hit tarthat meg...” Az tartotta eddig meg őket, “csak a hit...” Ennek a hitnek az egymás szivében való megerősítésére hívta össze Ligonierbe, a Bethlen Otthon Templomába szeptember 3- án, délután 2 órakor megkezdődő Presbyteri Szövetség gyűlésére a tisztikar az országos gyűlést azzal az ígérettel, hogy szeptember 4-én délután 4 órakor bezáródik a gyűlés, hogy a legtávolabb vidékre is a munkába állásra haza érhessenek a megjelentek. Olyan időket élünk ma ismét, hogy a béke és háború mesgyéjén járnak a népek és jó ilyenkor példát venni annak a Magyar Református Anyaszentegyháznak presbitereitől, akik a veszedelem bekövetkezését sejtve azért jöttek össze akkor, hogy üzenetül a gyülekezeteikbe azt vigyék haza: “az igaz ember hitből él.” KIRÁLY IMRE Ellenőrzik az idegeneket A bevándorlási hatóságok a jövőben megszigorítják az idegenek ellenőrzését, hogy megakadályozzák a szabotázsokat és a kémkedést. Az 1940 évi törvény alapján az idegeneknek regisztrálniok kell és ujjlenyomatot vesznek róluk. Azokat, akik nem jelentkeztek letartóztatják s megbüntetik. A hatóságok azt remélik, hogy a jelentkezési kényszerrel sikerül majd elfogni azokat, akik törvénytelen utón jutottak az országba és jelenleg itt bujkálnak engedély nélkül. Többezerre becsülik azoknak a számát, akik vizűm nélkül tartózkodnak Amerikában. Daloljunk... (Az alábbi nótaszövegeket a Kára zenekar gyűjteményéből kaptuk) Az én szegény életembe . . . Az én szégénl életembe te hoztad az első boldogságot, Nálad szebbet, kedvesebbet a két szemem még sohasem látott . . . Egyszer aztán jött egy másik, az lett az én boldogságom vége Addig-addig csalogatott, Édesgetett, rimánkodött mig elmentél véle ... Nem vádollak, nem átkozlak nem mondok én rosszat rólad mégsem, Pedig most már nincs egyebem, csak a bánat, meg a szegénységem . . . Úgy is tudom: vig életed * előbb-utóbb szomorúra válik, Ahogy engemet hagytál el, Úgy dob majd el hideg szivei téged az a másik . . . Este van már, este Este van már, este, Hetet harangoznak, Kicsiny kápolnában Ketten imádkoznak A jó Istent csendben Leborulva kérik: (hogy) Egy kis boldogságot Adjon néha nékik . . . Aztán összebújnak, Kezüket megfogják És az oltár előtt Egymást megcsókolják . . . A jó Isten fentről Lemosolyog rájuk S megáldja . . . hogy legyen, Sok-sok boldogságuk . . . Szeretem a magyar nótát . . . Szeretem a magyar nótát, Nincsen sehol a világon párja; Benne van a magyar lélek Minden buja, minden imádsága... Muzsikaszó, ezer csillag, Búza tenger, akácillat, Hü szerelem egészen a sirig S mindén virág, ami ott a Muskátlis kis ablakodban nyilik... Hogyha szól a magyar nóta, Megtelik a lelkem imádsággal, Benne a kis szülőfalum Templomának harangszava szárnyal . . . Hiába is mennék messze, Gazdag, fényes idegenbe, Eszembe jut a kalászos róna S visszahúz a madárdalos, Könnyharmatos drága magyar nóta ... “Légy-elháritó” A nagy chicagói vágóhidak ablakait kék és sárga üvegtáblákkal látták el, mert rájöttek, hogy a legyek nem szeretik a Sárga és kék fényt. Az ilyen ablaku helyiséget gondosan elkerülik. Nyilván a szin-rezgés az, ami izgatja, illetve “idegesíti őket. A vörös fénytől ugyancsak irtóznak a házilegyek. Élelmiszerüzletek, raktárak és gyárak ezért vörös, kék és sárga üvegü ablakokat alkalmaznak, ez jobban bevált, mint a légyfogó, vagy a légycsapó. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával a lapot! Woodmen Nap a Woodmen of the World és Woodmen Circle magyar férfi és női osztályainak rendezésében Augusztus 20-án V asárnap d. u. 1-órai kezdettel CARTERETEN, a A St. lames Hall-ban és az árnyas udvaron Finom Ízletes ételek Hüsitő italok A magyar Woodmenok és barátok találkozója A piknik esős idő esetén is meg lesz tartva, mert nagy táncterem és étkezde van a közönség befogadására. Belépőjegy ára 75-cent Mindenkit szeretettel hiv és vár . I A RENDEZŐSÉG- 4, Útirány: Newark felől a 62-es számú, Perth Amboy és környékéről a 46-os és 62-es számú autóbusz a helyiség előtt áll meg. 4 I , NINCS m Ui NYÁRI ÁRPOLITIKA wj* § Nincs minimum • Nincs külön teríték dij ESTE 10~IG | 24 különböző és Ízletes cig 4nyzk\tf ► Rozika *s kíma... ... i, gasló cigányul entl 0Ol válogatható zenekara bemutatja a világ leghíresebb ° cimbalmosat es a Romany Roamers az m m «a* ft asztaloknál játszik. V i£k(T jß* ESTE 10-TÖL TÁNC VflVClUpn r* LÉGHŰTÉSES Ä -iől kazdve. Minden • %, » | kivételével, szolgálják Limmerman s Kellemes légkör, szórakoztató ze- Hun&aria ne, tágas hely . . . hires konyha. NmáCÍ^toWéviGAUraAD^ 46th St" a Broadwaytól keletre ■ PL 7-1523 A Kára Testvérek hires rádió-zenekara muzsikál
