Függetlenség, 1950 (37. évfolyam, 10-52. szám)

1950-05-18 / 33. szám

X 2-ik oTdal FÜGGETLENSÉG 1950. augusztus 18. FÜGGÖHNSDG HUNGARIAN NEWS of TRENTON, N. J. Hungarian in Language — American in Spirit Established in 1913 Megjelenik minden pénteken Előfizetési ára egy évre $2.00 Published every Friday Subscription Rate $2.00 per year LÁSZLÓ I. DIENES Publisher SZAMOS SZEGI JENŐ Editor Editorial Office: 200 Genesee Street, Trenton, N. J. Phone 5-6517 Entered as second-class matter Dec. 11, 1913, at the Post Office of Trenton N. J., under the act of March 3, 1879. All checks and Money Orders payable to “Fuggetlenseg” WE ARE GUIDED BY THE PRINCIPLES EXPRESSED IN “THE AMERICAN’S CREED” “I believe in the United States of America as a Govern­ment of the people, by the people, for the people, ivhose just powers are derived from the consent of the governed; a democracy in a republic; a sovereign nation of many sove­reign states; a perfect union, one and inseparable; established upon the principles of freedom, equality, justice and human­ity, for which American patriots sacrificed their lives and fortunes.” “I therefore believe it is my duty to my country to love it, to support its Constitution, to obey its laivs, to respect its flag, and to defend it against all enemies.” Kedves Szerkesztő Uram: . . . multheti “Vigyázat, Má­zolva!” c. cikkét, — amelyben a kommunistáktól való tartózko­dásra figyelmeztette és a ma­gyar-ajkú vörösek, teljes boj­kottálására hívta fel lapjainak olvasóit, — mindnyájan helyes­léssel fogadtuk. Nagyon is itt van az ideje annak, hogy az “e­­gész vonalon” minél távolabb tartsuk magunkat ezektől a sen­kiháziaktól! Annál ndgyobb megdöbbenés­sel láttam azonban, éppen egyik jerseyi magyar hetilap multheti számának első oldalán a Bloom­­fieldd Szeminárium Magyar A- lapja javára rendezendő piknik hirdetményét, i valamint a Ver­­hovay Nap és Rákóczi Nap hir­detését együtt a vörösek és társ­utasok “népümiepélyének” hang­zatos hirdetésével, amely azt mondja, hogy. “Az Idény Leg­nagyobb Eseménye!” . . . Sohasem rejtettem véka alá a mondanivalóimat s most is fel­teszem a kérdést, Péternek cí­mezve, hogy Pál is értsen belő­le: A mi magyar egyházi és egy­leti vezetőink és nem utolsó sor­ban: újságosaink még mindig nem látják a szükségét annak, hogy éles vonallal határt huzza-FRISSEN VÁGOTT CSIRKE Levesnek, paprikásnak; bárme­lyik része, amelyiket szereti I Tiszta! ízletes! Olcsó! cut-up IVEilTli 0 POULTRY Cass St. a So. Broad-nál Tel. Trenton 3-9183 nah annak, hogy meddig mehe­tünk a dolgoknak még csak a külső látszatával is? Lehet-e, szabad-e, nem bün-e még csak külső látszatát is adni (ha még egy “független” újság első olda­lán is) annak, hogy egy húron pendülünk velük, egy tálból esz­­szük velük a cseresznyét . . . egyazon forrásból mentjük e­­rőinket . . . ? Jó lenne, ha az illetékesek na­gyobb súlyt fektetnének, — kü­lönösén manapság —- az ilyen külsőségekre! Egy műkedvelő énekes ma­gyarázza egy ismerősének: — Rettenetesen szeretek éne­kelni . . . Tudom. Ahogy a tegnap este énekelt, az tényleg rettenetes volt! Valamelyik nyári magyar is­kolában, a “beiratkozásnál” megkérdezték az egyik kisfiútól: — Téged Horváth Sanyinak hívnak a mamádat pedig Szabó­­nénelc . . . Miért van ez igy? —- Ez azért — feleli a kis Sa­­nyika — mert a mamám még­­egyszer férjhez ment, de én nem! Beállít egyik magyar ügy­védhez egy nyolcvanötéves atya­fit s azt mondja: — Válni akarok a feleségem­től, ügyvéd ur! — Mióta házas? — Hatvan éve. — Azt akarja nekem monda­ni, hogy hatvan évi házasság u­­tán akar most válni? — kérdi az ügyvéd. — Igen, ügyvéd ur — feleli a panaszos — Mert ami elég, az elég! Az alábbi beszéd-töredékeket úgy hallottam, itt is, ott is: “Ismertem egy házaspárt, a­­kik azért láttak mindig szívesen vendégeket, mert vendégek nél­kül folyton csak civakodtak ...” * * * “.. . az autóbusz olyan zsúfolt volt, hogy még a férfiaknak sem jutott ülőhely ...” — Jóska, ha nyersz ma este a kártyán, akkor ugy-e megve­szed nekem azt a szép piros es­télyi ruhát? — És ha nem nyerek? — Akkor a feketét . . . Megkérdi a biró a vádlottól: — Volt már büntetve? — Voltam. Tíz évvel ezelőtt. — És azóta egyetlen egyszer sem volt büntetve ? — Nem! — És mit csinált az elmúlt tiz évben? — A tiz évi fegyházbünteté­semet ültem le ... / Olvasom, hogy a hires tudós­tól, Einstein professzortól meg­kérdezte valaki, hogy véleménye szerint mi lesz a harmadik vi­lágháború fő-fegyverneme, ami­re ö igy válaszolt: — Azt nem tudom. De azt tu­dom, hogy mi lesz a negyedik vi­lágháború főfegyvere . . . — Mi? — kérdezték kíván­csian. — Kövek! — mondta sokat­mondó, hátborzongató rövidség­gel az ősz tudós . . . Nem tehetek róla, de ezek is az egyik nyári magyar iskolában hangzottak el: — Ki tudná megmondani, hogy hogyan keletkezik és mi a szél? — kérdezte az oktató.' — A szél az olyan levegő, ame­lyik jobban tud szaladni, mint a többi levegő — felelte a kis Jan­csika. * * * Egy kislány nagy hévvel mondta a leckét: — Washington György egyik kezével felemelte a kardot, a másikkal pedig rákiáltott kato­náira: “Előre, a győzelemért!” Fekete igy szól a nejéhez a magazinok böngézése közben: — Jó volna a gyéreiknek egy encyclopédiát, venni! — Nem kell elkényeztetni — mondja az asszony — Járjon gyalog! Más baj nem történt. Tisztelettel: MRS. KOTKODÁCS, ‘Nyugat-Európa még könnyebb falat lesz...” Winston Churchill, az angol ellenzék vezére beszédet mon­dott. Szerinte nyugati Európa sokkal gyengébb, mint Dél Ko­rea és igy könnyebb falat lesz a szovjet számára — ha kitör a harmadik világháború. Az orosz hadsereg ma 7:1 arányban van fölényben az eu­rópai hadakkal szemben, öt­ezer óriástankkal rohanhatja le Európát a Szovjet, amely egész idő alatt fegyverkezett, akárcsak Hitler — mondotta Churchill. Hangoztatta, hogy elérkezett a tizenkettedik óra a demokráciák számára. Ha most nem fognak össze, akkor már késő lesz. A Szojvetnek 80 diiziója van és mint a koreai példából láttuk, a csatlósokat hajtja maga előtt a vágóhidra, így dolgoztak annakidején a tatárok is, Stalin elődei. Churchill egyetért az ameri­kai katonai szakértőkkel, hogy elérkezett az ideje nyugati Né­metország felfegyverzésének, miután a keleti zóna kommunis­tái talpig fegyverben várják, mikor kezdhetik el a nyugati országrész invázióját. Országos gyűlést tart szept. 3-án és 4-én Ligonier, Pa.-ban az Amerikai Magy. Ref. Presbyteri Szövetség KEDDEN ESTE van nálunk a lapzárta. A szerdán beérkezett híreket és közleményeket már csak a következő heti számban hozhatjuk. Keretes hirdeté­seket szerda estig telefonon is elfogadunk. VÁSÁROLJON azokban az üzletekben, amelyek la­punkban hirdetnek. Ez ön­magának, hirdetőinknek és nekünk is javunkra lesz! Az Egyesült Államokban lete­lepedett magyar református val­­lásuak 181 egyházat szerveztek meg és tartanak fenn. Ezeknek az egyházaknak mindenütt, ahol a gyülekezet letelepedett, Isten nevében ingyenes munkásai, a fenntartásának gondviselői a gyülekezet tagjai sorából válasz­tott presbyterek, magyarul egy­háztanácsosok, bibliai kefejezés­­sel a gyülekezet vénei. A 131 gyülekezet presbyteriu­­mának a kiküldött képviselői al­kotják a Presbyteri Szövetséget. Ez a Presbyteri Szövetség 9 féle amerikai protestáns egyház­teát támogatásával és kebelében megszervezett 131 magyar re­formátus gyüelkezet között test­véri láncot alkot. Kitűzött célja, hogy a kiküldött képviselők által összeköttetést tartson fenn a gyülekezetek között, megbeszé­lést, eszmecserét folytasson a gyülekezetek fenntartásáról. A Szövetség tagsága egymást buz­dítsa arra, hogy minden gyüle­­ditsa arra, hogy minden gyüle­kezetben tartsák meg az evangé­lium szerint reformált magyar anyaszentegyházból szivünkben idehozott hitvallást, örökségül adják át minden gyülekezetben gyermekeiknek. Mig ez a Presbyteri Szövetség megalakult, addig az amerikai magyar reformátusok életében évtizedek peregtek le. Csak las­san érlelődött meg az a gondolat, hogy bármelyik városban, ma­gyar .tlepen alakult meg egy-egy gyülekezet és bármilyen deno­­mináció fennhatósága alatt is él, de egy földről, egy nemzettest­ből, egy magyar református a­­nyaszentegyházbói származtak ide: egymásnak littestvérei. 1934-ben, 1935-ben tartott or­szágos református gyűléseken, ahol mindkét alkalommal mint­egy 200 képviselő jelent meg az egyházakból, azt akarták meg­valósítani, hogy egy amerikai magyar református egyháztest­té szervezzék át a különféle de­­nominációban elhelyezkedett magyar református egyházakat. Ennek az egységnek megvalósí­tása kivihetetlennek bizonyult ezer és egy ok miatt.. Ezeken az országos gyűléseken ha a testi­lelki “egység” nem is valósult meg, de a lelki egységhez megta­lálták az alapot: megalakult, megerősödött, munkálkodása ál­tal a lelkipásztorokat egymás­mellé ültette a “Lelkész Egyesü­let” és a gyülekezet pfesbyteriu­­maiból az egyházak népeinek képviseltetésére évenkint egy­szer való testvéri találkozására megalakult 5 évvel ez előtt az Amerikai Magyar Presbyteri Szövetség. Ennek a Presbyteri Szövet­ségnek most szeptember 3-án és 4-én Ligonierban, j?a., tartandó gyűlésével kapcsolatosan előz­ményül ennyit szükséges volt megemlíteni azért, hogy azok a református egyháztagok, akik ezt elolvassák és ha nem küldöt­tek volna erre a Presbyteri Szö­vetség gyűlésére képviselőket, hát ne sajnálják a költség kifize­tését, küldjenek ki legalább egy képviselőt a presbitereik közül. Ha valaki az olvasók közül fel­veti magában a kérdést, hogy mi szükség van erre? Csak annyi­ban van szükség, hogy jó éven­kint egy-egy olya nországos gyű­lésen részt venni, ahol az egymás közötti szeretet megtartásáról e­­sik szó. Jó hírvivő képviselőket kiküldeni üzenetül haza, viszi a beszá mólóktól azt, ami példaké­pen követésre méltó s igy egy­mást lelkesítve külső meg j elené­­sében épül a gyülekezet, lelki é­­letében pedig szépül. 1939 évben az óhazában au­gusztus hónap utolsó hetében részt vettem Reormátus Presby­teri Szövetség gyűlésén, ame­lyen 3000 presbyter jelent meg Csonka-Magyarország reformá­tus gyülekezeteinek képvisele­tében. 30 évvel azelőtt, 1910 körül, mikor még az óhazában éltem, a legnagyobb munkaidőben egy ilyen presbyteri konferencián 300-an se jelentek volna meg. Nem hagyta volna ott nagy része ezeknek a presbytereknek a gaz­daságát, ha nékik fizettek volna a gyűlésen való részvételért bu­sás összeget. Gyűlés után érdeklődtem a messzi vidékekről, Szegedtől Ungvárig, Pécstől Losoncig va­lóktól, hogy ilyen drága időben hogy tudták ott hagyni a gazda­ságukat? Ha más szavakkal is, de egy volt a gondolata minden megkér­dezettnek : “Az első világháború után bekövetkezett békében úgy szétdaraboltk bennünket, úgy talált a béke, hogy egymásról mi egy hitet vallók semmit se tud­tunk. Lassan rájöttünk azután arra, hogy a kemény megpró­báltatások idején jó tudni arról, hogy hol s merreMakunk mi egy hiten élő testvérek, mert egyen­ként elveszettnek érezzük ma­gunkat, de igy ahol és amelyik­nek égető szüksége van arra, könnyebben segíthetünk. A kö­zös ellenség ellen csak közösen lehet védekezni és nem külön­­külön gyülekezetenként. Rájöttünk lassan arra, hogy békében és háborúban egyaránt jó, ha országos testvéri összejö­vetelt tartunk, mert ha békes­ségben vagyunk, akkor megosz­­szuk az örömet és növekszik, ha háborgatnak, hogy nagy háború lesz. Olyan idők következnek, úgy sejtjük, hogy csak a hit tarthat meg minket.” Augusztus végén a Ceglédi Kisgazdák Körének kerthelyisé­gében köztem és a hazai presby­terek között folyt le ez a diskur­zus, érdeklődés egymás sorsa iránt. 1949. szeptemberében kitört a második világháború és azóta sokszor jut eszembe s elröppen egy sóhaj az ajkamról, hogy Is­tenem, de igazuk volt akkor azoknak a presbiter testvére­imnek: “csak a hit tarthat meg...” Az tartotta eddig meg őket, “csak a hit...” Ennek a hitnek az egymás szi­vében való megerősítésére hívta össze Ligonierbe, a Bethlen Ott­hon Templomába szeptember 3- án, délután 2 órakor megkezdő­dő Presbyteri Szövetség gyűlé­sére a tisztikar az országos gyű­lést azzal az ígérettel, hogy szep­tember 4-én délután 4 órakor be­záródik a gyűlés, hogy a legtá­volabb vidékre is a munkába ál­lásra haza érhessenek a megje­lentek. Olyan időket élünk ma ismét, hogy a béke és háború mesgyé­­jén járnak a népek és jó ilyenkor példát venni annak a Magyar Református Anyaszentegyház­­nak presbitereitől, akik a vesze­delem bekövetkezését sejtve azért jöttek össze akkor, hogy üzenetül a gyülekezeteikbe azt vigyék haza: “az igaz ember hit­ből él.” KIRÁLY IMRE Ellenőrzik az idegeneket A bevándorlási hatóságok a jövőben megszigorítják az ide­genek ellenőrzését, hogy mega­kadályozzák a szabotázsokat és a kémkedést. Az 1940 évi tör­vény alapján az idegeneknek re­­gisztrálniok kell és ujjlenyoma­tot vesznek róluk. Azokat, akik nem jelentkeztek letartóztatják s megbüntetik. A hatóságok azt remélik, hogy a jelentkezési kényszerrel sikerül majd elfogni azokat, akik törvénytelen utón jutottak az országba és jelenleg itt bujkálnak engedély nélkül. Többezerre becsülik azoknak a számát, akik vizűm nélkül tar­tózkodnak Amerikában. Daloljunk... (Az alábbi nótaszövegeket a Kára zenekar gyűjteményéből kaptuk) Az én szegény életembe . . . Az én szégénl életembe te hoztad az első boldogságot, Nálad szebbet, kedvesebbet a két szemem még sohasem látott . . . Egyszer aztán jött egy másik, az lett az én boldogságom vége Addig-addig csalogatott, Édesgetett, rimánkodött mig elmentél véle ... Nem vádollak, nem átkozlak nem mondok én rosszat rólad mégsem, Pedig most már nincs egyebem, csak a bánat, meg a szegény­ségem . . . Úgy is tudom: vig életed * előbb-utóbb szomorúra válik, Ahogy engemet hagytál el, Úgy dob majd el hideg szivei téged az a másik . . . Este van már, este Este van már, este, Hetet harangoznak, Kicsiny kápolnában Ketten imádkoznak A jó Istent csendben Leborulva kérik: (hogy) Egy kis boldogságot Adjon néha nékik . . . Aztán összebújnak, Kezüket megfogják És az oltár előtt Egymást megcsókolják . . . A jó Isten fentről Lemosolyog rájuk S megáldja . . . hogy legyen, Sok-sok boldogságuk . . . Szeretem a magyar nótát . . . Szeretem a magyar nótát, Nincsen sehol a világon párja; Benne van a magyar lélek Minden buja, minden imádsága... Muzsikaszó, ezer csillag, Búza tenger, akácillat, Hü szerelem egészen a sirig S mindén virág, ami ott a Muskátlis kis ablakodban nyilik... Hogyha szól a magyar nóta, Megtelik a lelkem imádsággal, Benne a kis szülőfalum Templomának harangszava szárnyal . . . Hiába is mennék messze, Gazdag, fényes idegenbe, Eszembe jut a kalászos róna S visszahúz a madárdalos, Könnyharmatos drága magyar nóta ... “Légy-elháritó” A nagy chicagói vágóhidak ablakait kék és sárga üvegtáb­lákkal látták el, mert rájöttek, hogy a legyek nem szeretik a Sárga és kék fényt. Az ilyen ablaku helyiséget gondosan el­kerülik. Nyilván a szin-rezgés az, ami izgatja, illetve “idege­síti őket. A vörös fénytől ugyan­csak irtóznak a házilegyek. Élelmiszerüzletek, raktárak és gyárak ezért vörös, kék és sár­ga üvegü ablakokat alkalmaz­nak, ez jobban bevált, mint a légyfogó, vagy a légycsapó. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával a lapot! Woodmen Nap a Woodmen of the World és Woodmen Circle magyar férfi és női osztályainak rendezésében Augusztus 20-án V asárnap d. u. 1-órai kezdettel CARTERETEN, a A St. lames Hall-ban és az árnyas udvaron Finom Ízletes ételek Hüsitő italok A magyar Woodmenok és barátok találkozója A piknik esős idő esetén is meg lesz tartva, mert nagy táncterem és étkezde van a közönség befogadására. Belépőjegy ára 75-cent Mindenkit szeretettel hiv és vár . I A RENDEZŐSÉG- 4, Útirány: Newark felől a 62-es számú, Perth Am­boy és környékéről a 46-os és 62-es számú autóbusz a helyiség előtt áll meg. 4 I , NINCS m Ui NYÁRI ÁRPOLITIKA wj* § Nincs minimum • Nincs külön teríték dij ESTE 10~IG | 24 különböző és Ízletes cig 4nyzk\tf ► Rozika *s kíma­... ... i, gasló cigány­ul entl 0Ol válogatható zenekara bemutatja a világ leghíresebb ° cimbalmosat es a Romany Roamers az m m «a* ft asztaloknál játszik. V i£k(T jß* ESTE 10-TÖL TÁNC VflVClUpn r* LÉGHŰTÉSES Ä -iől kazdve. Minden • %, » | kivételével, szolgálják Limmerman s Kellemes légkör, szórakoztató ze- Hun&aria ne, tágas hely . . . hires konyha. NmáCÍ^toWéviGAUraAD^ 46th St" a Broadwaytól keletre ■ PL 7-1523 A Kára Testvérek hires rádió-zenekara muzsikál

Next

/
Thumbnails
Contents