Függetlenség, 1950 (37. évfolyam, 10-52. szám)

1950-05-19 / 20. szám

AMERICAN IN SPIRIT MAGYAR IN LANGUAGE Hungarian News of Trenton YEAR 37. ÉVFOLYAM — NO. 20 SZÁM. Consolidated with: ‘REFORMED CHURCH INFORMER” ...11 ■' 1 - TRENTON, N. J., 1950. MÁJUS 19. Five Cents per Copy—$2.00 per Year AZ ALBERT B. ARI ÖSZTÖNDÍJ - BIZOTTSÁG CSOPORTKÉPE The American Hungarian Civic Association iof Trenton, New Jersey Amerikai Magyar Társulat az idén öt ösztöndíjat fog kiadni arra érdemes növendé­keknek, kik magyar szülőktől származnak. Egy ösztöndíj lesz kiadva a trentoni négy közép­iskola legjobb fiú, vagy leány tanulójának, mely fey összesen négyet tesz ki. Az ötödik dij pedig egy olyan növendéknek lesz kiadva, aki tanulmányait a Trenlbn Technical Institute-ban akarja folytatni. Ezek az ösztöndijak az elhunyt Ari Béla emléke képpen lesznek kiadva, ki olyan maradandó emlékű munkát fejtett ki, mely országszerte is nagy elismerést szerzett. Az ösztöndij bizottság tagjainak csoportképét i:t közöljük. Ülve balról jobbra: Joseph Zadereky és Dr. Joseph S. Kondor. Állva, balról jobbra: Louis Zadereky, John L. Varga elnök, Nicholas Orosz, Joseph Loth a rendező bizottság elnöke és Alexander Zelenak. John Freund alelnök nem volt jelen, midőn e felvételt vették. Az ösztöndíjak a junius &-én, péntek este rende­zendő táncmulatság alkalmával lesznek kiosztva, mely a Trenton Country Clubban lesz megtartva. Azok, kik az előkészítő bizottságban közreműködnek, a követke­zők: Rev. F. Flisser, Alexander Csapó, Alexander Tompa, Frank Cher, James Stolcz, George Steiner, John Janosky, William Ivanson, George Gerenday, Maynard Ari, Stephen Perry (és 'Edward Lukacs, Jr., ki a publicitással van megbízva. Endrey Jenő és Tőth István közös színtár­sulata május 21-én Trentonban játsza a “Debrecenbe Kéne Menni” operettet ”IAm an American Day” A világ közel jövőbeli kialaku­lására vonatkozólag igen fon­tos tanácskozások voltak a múlt héten A nyugati demokráciák há­rom legfontosabb országának, Az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország külügymi­nisztereinek múlt heti tanács­kozásai fordulópontot jelente­nek az emberiség közel jövő­beli sorsának kialakulásában. E tanácskozások bizonyos a • lapelvek lefektetését eredmé­nyezték, amiknek egyik leg­sarkalatosabb pontja az volt, hogy az összes intézkedések, amik az Atlanti Szövetség megerősödését célozzák, nem agresszív háború kezdésére, hanem csakis háborús védeke­zésre használhatók. Vagyis ez azt jelenti, hogy a nyugati de­mokráciák nem fognak hábo­rút kezdeni, de ha megtámad­ják őket, akkor minden ere­jükkel közösen fognak véde­kezni. Ez a védekező szövetség pe­dig számottevő erőt jelent, mert hozzá 19 ország tartozik mintegy 420 millió főnyi la­kossággal. E 19 ország közül egyesek csak a Marshall Terv alapján tartoznak be a nyu­gati demokráciák csoportjá­ba, viszont 12 ország tagja az Atlanti Szövetségnek. Ez u­­tóbbiak között vannak a világ legmagasabb életszínvonalán lévő nemzetek, mik ezt a szín­vonalat a gazdasági élet sza­badsága és az egyéni tulajdon szentségének elve alapján ér­ték el. Velük szemben állanak az oroszok és csatlós államaik, miknek gazdasági berendezé­se az egyéni tulajdonnal szem­ben az államnak ad tulajdon­jogot nemcsak majdnem min­den termelési lehetőséghez, de a kész javak közvetítése, a bel- és külkereskedelem is az állam hatáskörébe tartozik. Az egyéni szabadság jogokra veszedelmet jelent ha a töke kizárólagosan az állam hatal­mába kerül Mig a szabad brszágokban állandó harc folyik a monopó­liumok ellen, a tőkének minél kevesebb kézbe való összpon­tosítása ellen, addig a népbol­­dogitó Oroszországban és a kényszerhelyzetben lévő csat­lósországokban az egyetlen tulajdonos, — az állam, — a világ legnagyobb monopolistá­ja. A gyakorlati életben be nem vált ellenérvet nyújt ez ellen a monopólium ellen az a tény, amit szülőhazánkban most szólásmód gyanánt hasz­nálnak, — hogy Tied az or­szág, Magadnak dolgozol, — mert a munkásnak ma keve­sebb egyéni szabadsága van a helyváltoztatást, vagy munka cserélést illetőleg, mint ahol szabadon mehet egyik helyről a másikra, ha nincs megelé­gedve a munka viszonyokkal a jelenlegi helyén. Ugyanis kétségtelen, hogy ahol nincs más gazda, mint az állam, ott a politikai összeköt­tetések, a párthoz való tarto­zás és ennek következtében a nagyhangú emberek előnye a tudással és szorgalommal szemben mindig kézenfekvő. A vasfegyelem, amivel az e­­gyéni jogaiktól megfosztott emberek társadalmát vezetik, lidércnyomás gyanánt neheze­dik az egyéni szabadság után szomjazok lelkére. Ha ez tény­leg igy van, akkor azt kérdez­hetné valaki, hogy mikép ke­rülhettek hatalomra a kom­munisták Oroszországban és az úgynevezett csatlós orszá­gokban, ha a nép többségének nem tetszene a kommuniz­mus? Erre igen egyszerű a válasz, mert minden diktatú­ra a nép többségének akarata ellenére kerül uralomra. Néz­zük mindjárt Oroszország e­­setét. A cári uralom bizonyos mértékig ép úgy diktatúra volt, bár nem ment olyan messzire mint a jelenlegi rendszer, melyben az egyéni kezdeményezési és szabadság jogoktól talán még jobban meg van fosztva a nagy több­ség, mint a cári Oroszország­ban volt, s amelyet a vasfüg­göny megközelitőleg sem zárt el annyira a világtól, mint a mai Oroszországot. A bolse­visták a cári diktatúra meg­semmisítését tartották az első nagy sikerüknek. De hogy ke­rült a cári diktatúra uralom­ra, ha anép többsége a cárok ellen volt? Ép úgy, mint aho­gyan minden diktatúrát u­­gyanaz az eszköz juttat hata­lomra ; ez az eszköz — az erő­szak. Súlyos gazdasági zavarok elő­futárai a nagyobb ka­tasztrófáiknak Csak különleges zavarokra van szükség, hogy egy kis de jól fegyelmezett csoport kezé­be kaparithasa a hatalmat. Az első világháborúban ször­nyen vérző Oroszország 1918- ban megérett erre az alkalom­ra. Németország és a központi hatalmak örültek a változás­nak, mert ez Oroszországnak a háborúból való kiválását je­lentette, viszont a nyugati ha­talmak el voltak foglalva a központi hatalmak elleni há­borúval. így Oroszországban sikerült a bolsevistáknak megerősödniök, mihez a világ többi államainak elfoglaltsá­gán kívül hozzájárult a hatal­mas területi kiterjedtség, mit külső hatalom teljesen meg­szállni valószínűleg sohasem lesz képes. Azután jöttek a né­metországi zavarok, Hitler u­­ralomra jutása, mit szintén egy fegyelmezett kis csoport segített erőszakkal elő. Hitler­nek diktatóriális világuralmi törekvése a nyugati demokrá­ciákat szövetségbe hozta az oroszokkal, kiknek vezetői u­­gyanolyan világuralomra tö­rekednek, mint amik végered­ményben Hitlernek bukását okozták. Oroszország a második vi­lágháborúból a- kezdeti siker­telenségek dacára is megerő­södve került ki és óriási had­seregére támaszkodva erősza­kos nyomást volt képes gyako­rolni a szomszédos kis orszá­gokra, mik mint érett gyü­mölcs hullottak egymásután a Kremlin urainak hatalma alá. E kisebb csatlós államokba is bevezették fokozatosan az o­­rosz rendszert, aminek fenn­tartására az erőszaknak jól bevált eszközeit használják. És hogy a sanyargatott lakos­ság ne láthasa a való helyzetet a szabad emberek világában, egyre átláthatatlanabbá válik az úgynevezett vasfüggöny. Két évvel ezelőtt már-már úgy (Folyt, a 3-ik oldalon) A1 elmúlt vasárnap rég nem látott sikerrel adta elő az újon­nan alakult Endrey-Toth szín­társulat Farkas Imre feledhe­tetlenül szép operettjét: “Deb­recenbe kéne menni’’ a new yorki Yorkville Casinoban. Igazi gála produkcióval való­sággal lázba hozták a new yor­ki magyar színházi közönsé­get, melynek soraiban a di­cső pelzők között sűrűn szere­pelt, hogy 20 év óta ehhez ha­sonló előadást nem láttak ma­gyar színpadon. Trentonban május 21-én, va­sárnap este vendégszerepei ez a kiváló erőkből szervezett színtársulat, melynek névsorá­ban ott találjuk Pádly Margit és Kondor Mariska neveit. Két ilyen kiváló primadonna egy színpadon tényleg évek óta nem volt. Remek szerepekben láthatjuk viszont Kassay Ró­zsit, Pataky Bélát, Gáthy Ti­bort, Tóth Istvánt és a humor nagymesterét, Endrey Jenőt, aki ugyanazt a szerepet ala­kítja most is, mint 30 évvel ez­előtt a Budai Színházban, ahol 200-szor ment egymásután Far­kas Imre remekműve, a “Deb­recenbe kéne menni” bűbájos operett. A mese tőzsgyökeres magyar életet visz színpadra. Az 1860- as években Magyarországon divat volt a cseregyerek intéz­mény. Az alföldi magyar gyerekeket felküldték a Sze­­pességbe, hogy német szóra fogják őket, mig a német diák lekerült az alföldi családhoz, hogy megtanulja a magyar nyelvet. Farkas Imre bűbájos mesét szőtt a szepességi német figurák és a zamatos magyar paraszt bevonásával és a régi Felvidék bűbájos élete, a ma­gyar biedermayer idők csipke­­függönyös romantikája fonja körül a dalokat, táncokat, tré­fákat, amelyek valósággal ver­senyezve kergetik egymást és avatják ezt az uj nagy operett­előadást szinháztörténelmi ne­vezetességgé. Szeretnénk megértetni már előre Trenton és környékének magyarságával, hogy itt most egy nagyon nagy és komoly és nagyon költséges, sok áldozatot és befektetést, munkát, tehetsé­get kívánó színházi esemény készül és hogy ide el kell jönni mindenkinek, öregnek és fiatal­nak, régi és uj amerikásnak, nagyanyónak, nagyapónak, kö­zelben és távolban lakóknak, de legfőképen a második és harmadik generációnak. Hadd legyenek büszkék magyarsá­gukra, a magyar zene, izes hu­mor és a csillogó romantika él­vezése által. A “Debrecenbe kéne menni” operett visszahoz­za a magyar operettek fényko­rát művészi feltálalásban ke­verve a kozmopolita énekmü­­vészettel, amelyet a társulat uj sztárja, Tana Lenn hoz a színpadra. Ez az uj művésznő egyáltalában nem magyar és hosszú magyar szerepét szósze­­rint betanulta. Brilliáns alakí­tásával viharos sikere volt. Ezt a második és harmadik generá­ciónak látni kell és a szülők nagy szolgálatot tesznek, ha elhozzák gyermekeiket, hogy láthassák a régi magyar élet minden tündöklő szépségét. A társulat karmestere Dr. Horváth Gyula. Egy újonnan érkezett magyar színész, Havas László szintén remekel a ma­gyar cigány alakításával. A társulat Trentoni mana­­gere Mrs. Szathmáry, akinél jegyeinket már megrendelhet­jük. A helyek számozatlanok, a jegyárak elővételben $1.00 és a pénztárnál $1.25. Mrs. Szath­máry, akinél jegyeinket már megrendelhetjük. A helyek számozatlanok, a jegyárak elő­vételben $1.00 és a pénztárnál $1.25. Mrs. Szathmáry cime: 110 Harrison Ave., telefon: Trenton 4-2217. Mindszenty ünnep Staten Islandon Május 30-án, Decoration Day napján (Hősök ünnepén) nagy ünnepségre gyűlnek össze a New York, New Jersey, Penn­sylvania-! és Connecticut-i ma­gyar katolikusok. Az ünnepség szintere az Iste­ni Szeretet Leányai, magyar a­­pácák anyaházának parkj a. Reggel 10 órakor ünnepi tábori misét szolgál a New Yorki püs­pök Nagyméltóságu Griffits James. A magyar nyelvű ünnepi beszédet Msgr. Varga Béla mondja. Mise alatt magyar ének száll az ég Urához, Magyaror­szág felszabadításáért. D. u. 2:30-kor ünnepi körme­net, imával és énekléssel, 3-kor ünnepi beszédet tart Hon. Wil­liam Smith Federal Judge (szö­vetségi biró) angol nyelven és Dr. Eckhardt Tibor magyar nyelven. Ez az ünnepi megmozdulása á magyar katolikusoknak, csendes tiltakozás a zsarnokság elnyo­mása ellen. Tiltakozás a nagy vi­lág előtt a magyar földön végbe­menő szörnyűségek ellen, önma­gunknak, a magyarság ügyének teszünk szolgálatot akkor, ami­kor erre a zimádságos, csendes, de elmélyedő ünnepségre elme­gyünk. Minden áldozatunkat megérdemli az ügy. A rendezőség olcsó átkezési le­hetőségről gondoskodik. Egyéb­ként minden magyar plébánián felvilágosítást adnak a lelkész urak. Legyünk ott sokan, lehetőleg pontosan, gazdagodjunk ennek a feledhetetlen napnak lelket e­­melő tanításával. A Rendező Bizottság Történt valami családjában? aminek hírét nyilvánosságra szeretné hozni? Ha igen, kö­zölje velünk a hirt és mi szí­vesen közreadjuk lapunkban. “. . . hazánk, amelyet sokféle fajú, vallásu és nemzetiségű em­bercsoportok építettek fel, a sza­badság ügyének legelszántabb harcosa lett!” (Idézet Truman elnök kiáltványából, amellyel az 1950. évi “I am an American Day” — megünneplését elren­deli.) Vasárnapot, május 21-ét Tru­man elnök “I am an American Day”-nek nyilvánította. Május hónap harmadik vasárnapja ez és 1940 óta ezt a napot mindig azok megünneplésére szenteljük, akik az elmúlt évben amerikai polgárokká honosíttattak, vagy mint amerikai születésűek, elér­ték nagykorúságukat. Az 1950-es ünneplés alkalmá­ból Truman elnök hangsúlyozza, hogy országunkat sokféle fajú,, vallásu és nemzetiségű emberek építették fel és hogy mindenki ■— benszülött vagy honosított — polgári köletezettségeinek eleget tenni tartozik. A jó amerikai minden politi­kai választáson szavazati jogá­val él és befolyását érvényesíti, hogy becsületes és tehetséges tisztviselőket válasszanak meg, résztvesz zsűri bíráskodásban, ha behívót kap; a törvényeknek engedelmeskedik; háború esetén fegyvert fog, vagy frontmögötti közszolgálatot teljesít; nem é­­rezteti a más fajuakkal, vallásu­­akkal, vagy nemzetiségüekkel, hogy különbnél?“ tárEjá magát; tevékeny részt vesz a közéletben és igyekszik községét felvirágoz­tatni. Azelőtt mindezek a kötelessé­gek teljesitóse csak saját orszá­gunk, államunk, vagy községünk jólétét befolyásolta. Ma azonban még az európai, a távolkeleti, a délamerikai, az afrikai, a csen-CSETNEKY ISTVÁN plióta főhadnagy a So. Clinton Ave.-n lakó Mrs. Anna Csetneky fia szolgálat teljesítés közben, mi­kor az általa vezetett repülőgép, még eddig ki nem derített hiba miatt lezuhant, hősi halált halt. Csetneky István főhadnagy a második világháború egyik leg­szebben dekorált repülő tisztje volt. Földi maradványait Camp Hann, Californiából Trentonba szállították, ahol temetése május 16-án a Szent István magyar róm. kát. egyház szertartása szerint az E. Rogers temetkezési intézet kápolnájából, majd az egyház község templomából ment végbe. ÖZV. SZŐCZI JÁNOSNÉ 923 S. Clinton Ave.-i otthonában meghalt. Temetése május 13-án E. Rogers temetkezési kápolná­jából, majd a Független refor­mátus egyház templomából az A világbéke megmentése Dr. Harold C. Urey a Nóbel­­dijas amerikai atomtudós azt a németét fejtette ki, hogy az uj vi­lágháborút csak úgy kerülhet­jük el, ha a nyugati államok né­pei közös kormányzat alatt e­­gyesiilnek. Ez a kormány intéz­né a közös külügyeket és a hon­védelmet. Enélkül minden más csak “szóbeszéd és terv” és le­hetetlen lesz a nemzetközi atom­ellenőrzés megvalósítása. des óceáni népekre is kihatással van az, hog yaz amerikai polgár hogyan teljesiti polgári köteles­ségeit. Mert az ő szemükben az amerikai demokrácia most a tör­ténelem itélőszéke előtt áll. Mi és nyugati barátaink minden alka­lommal hangsúlyozzuk, hogy de­mokraták vagyunk és ha gya­korlati teljesítményeink nem fe­dik mindig elméleteinket, bízunk abban, hogy orvosolni fogjuk a hibákat szabályos demokratikus módokon. Azok azonban, akik­nek társadalmi filozófiájuk a mienktől külömbözik, káröröm­mel mutatnak rá elnagyitott és eltorzított hibáinkra. Valahány­szor elmulasztjuk demokratikus köteelsségeink teljesítését, ellen­ségeink sietnek ezt saját céljaik­ra felhasználni. Büszkén hirdetjük például azt, hogy a mi kormányunk a néptől nyeri hatalmát és a né­pért, a nép utján gyakorolja azt. De az 1948-ik elnökválasztás azt mutatja, hogy a szavazatra jo­gosult polgárok közül csak 51.2 százalék járult az urnákhoz. Ez­zel szemben Olaszországban 94 százalék, Norvégiában 90 száza­lék, Nagybritanniában 84 száza­lék és Nyugatnémetországban 75 százalék szavazott az orszá­gos választásoknál. Rendkívül fontos tehát, hogy az amerikai polgár mindenkor éljen szava­zati jogával, hogy ezzel is példát Ne feledjük, hogy, mint Truman elnök mondja: “a szabadság ü­­gyének legelszántabb harcosai lettünk!” — Amikor az “I am an Ame­rican Day” ünnepén a csillag­sávos lobogó felcsillan, emlékez­zünk arra, hogy a jó amerikai polgárnak kötelességei is van­nak. egyház szertartása szerint ment végbe. MRS. HELEN CZUMBIL, 145 Brown St.-i lakos a Szent Francis kórházban meghalt. Te­metése Inglesby János, 432 Ha­milton Ave., temetkezési kápol­nájából, majd a Szt. István ró­mai katolikus templomból ment végbe. CSOMSZTEK ISTVÁN, 1645 S. Clinton Ave.-i honfitársunk május 16-án örök álomra huny­ta le szemeit. Temetése május 19-én, E Ragers 923 So. Clinton Ave.-i temetkezési kápolnájából, majd a Szt. István róm. kát. templomból ment végbe. Csökkent a munka­­nélküliek száma Washingtoni jelentés szerint az üzleti élet szokatlanul megé­lénkült a tavasszal. Teljes erővel folyik a termelés minden vona­lon. Közel hatvan millió ameri­kai dolgozik és a munkanélküli­ek száma lecsökkent három s félmillióra. Ezek sem tényleges “munkanélküliek” mondja a sta­tisztikai kimutatás, mert jóré­szük háziasszony és egyetemi hallgató, vagy középiskolai ta­nuló, akik nyáron alkalmi mun­kákat vállaltak, de mint ilyenek jogosultak a munkanélküli se­gélyre, tehát bár háztartásban foglalatosak a nők s iskolába, e­­gyetemre járnak a diákok — munkanélküliekként tartja őket számon a statisztika. HÍREINK

Next

/
Thumbnails
Contents