Függetlenség, 1950 (37. évfolyam, 10-52. szám)

1950-05-05 / 18. szám

AMERICAN IN SPIRIT MAGYAR IN LANGUAGE Hung* YEAR 37. ÉVFOLYAM — NO. 18. SZÁM. TREN irian News of Trenton TON, N. J., 1950. MÁJUS 5. Consolidated with: “REFORMED CHURCH INFORMER” Five Cents per Copy—$2.00 per Year Hoover volt elnök ajánlata a Nemzetek Szövetségének át­szervezéséről még a konzerva­tív republikánusoknak sem tetszik Úgy látszik, hogy a múlt heti számunkban a Nemzetek Szövetségével kapcsolatban bizonyos mértékig eléje vág­tunk az eseményeknek, mikor azt irtuk, hogy a Nemzetek Szövetségének ugyanaz lesz a sorsa, mint a Népek Ligájá­nak volt. Az utóbbi azért szűnt meg, mert az emberiség békéjét nem tudta biztosítani, a zelőbbi pedig valószínűleg a­­zért fog megszűnni, mert egy nappal sem lesz képes a har­madik világháború kitörését megrövidíteni. E héten hallot­tunk először egy komoly ál­lamférfi részéről egy olyan kijelentést, mely a Nemzetek Szövetségének létezését majd­nem teljesen feleslegessé ten­né, iha ajánlatát a nyugati de­mokráciák diplomatái magu­kévá tennék. Ugyanis Herbert Hoover, az Egyesült Államok volt elnöke, az Amerikai Új­ságkiadók E g y e s ü létének múlt csütörtökön tartott ban­kettjén azt ajánlotta, hogy a Nemzetek Szövetségét át kel­lene szervezni úgy, hogy ab­ban a kommunista államok képviselői ne vehessenek részt. Bár Mr. Hoovernek abban igaza van, hogy a kommunis­ta államok, illetve Oroszor­szág képviselői a Nemzetek Szövetségének működéséhez mindezideig csak negatív for­mában járultak hozzá és igy jobb lenne, ha nem is volná­nak ottan, azonban hivatalo­san mindaddig fenn van tart­va a nemzetek közötti béke, mig azok képviselői egy közös asztalnál ülve tárgyalják meg az ellentéteket, — még ha megállapodásra nem is tud­nak jutni. így természetesen Mr. Hoovernek az ajánlata a diplomáciai körökben élénk ellentétre talált, s azt még a Truman adminisztráció két republikánus tanácsadója, Mr. Dulles és Mr. Cooper sem tartj a helyesnek és elfogadha­tónak. Eltekintve attól, hogy mennyire helyes vagy helyte­len Mr. Hoover álláspontja, •— elvitathatatlan az a tény, hogy a Nemzetek Szövetsége eddigelé nem váltotta be a működéséhez fűzött reménye­ket és jövőbeli tevékenységé­hez optimisztikus reményeket nem nagyon lehet fűzni. Ha a jövő eseményei ezt a feltevést fogják igazolni, akkor a Nem­zetek Szövetsége nem lesz ma­radandó intézmény. Ami Mr. Hoovert illeti, ő csak azt mondta, amit úgyis tud min­denki, azonban egy jó diplo­mata nem szokott beszélni o­­lyanról, amit mindenki tud. A Balti tengeri incidens felett úgy látszik, hogy egyelőre napi rendre kell térnünk A Balti tenger feletti “inci­dens,” melyben 10 amerikai repülő vesztette el az életét, mert az oroszok egyszerűen lelőtték az amerikai repülő­gépet, mely állítólag orosz te­rület felett szállt el, úgy lát­szik, hogy egyelőre befejezést nyert. Ami tiltakozó jegyzé­künkre adott orosz válasz egy­általában nem volt kielégítő, de mindazonáltal további hir az esetről nem jelent meg e héten az amerikai sajtóban. Mint ahogyan azt a múlt hé­ten irtuk, nekünk valószínű­iéig nem marad más hátra, mint lenyelni a keserű piru­lát, mert mivel mi nekünk e­­szünk ágában sem volt hábo­rúskodni a múlt háború any­­nyi sok vérontása után, azért mi nem vagyunk úgy felké­szülve a háborúra, mint ahogy az oroszok vannak. Azonban az orsozk provokálása siette­ti a jóakaratunkról tanúskodó mulasztásainkat és ha elég erősek leszünk ahhoz, hogy jövőbeli tilt akozásainknak nagyobb súlyt adhassunk, az oroszok valószínűleg előbb jól meggondolják a dolgot, mie­lőtt egy incidensre okot szol­gáltatnának. Nehezen javulnak meg a né­metek és a franciák nem ok nélkül félnek tőlük Az erők egyenlő elosztása, amit diplomáciai nyelven bal­ance of power-nek neveznek, — mindig egyik legerősebb biztosítéka volt a békének. Az erők egyensúlyát képező nép ma a német lenne, ha megen­gednék nekik a fegyverkezést. A németek igen jól tudják, hogy a csúnyán elvesztett há­ború dacára is igen jó esélyük van a mielőbbi talpra állásra, mert úgy az oroszok, mint a nyugati demokráciák szeret­nék a maguk ügyének támo­gatására megnyerni őket. De mig az oroszok által megszállt területen a németeknek úgy kell táncolni, ahogy az oro­szok fütyülnek a megszálló csapatokra és ennek nemré­giben kifejezést is adtak az­zal, hogy egy nagyobb szabá­sú parádén, amelyen Dr. Adenauer nyugat - németor­szági köztársasági elnök tár­saságában voltak a megszálló csapatok parancsnokai is, — a Deutschland über Alles kez­detű nacionalista dalt énekel­ték. Az után a sok rossz után, amit a német nacionalizmus szerzett az egész emberiség­nek, de magának a német nép­nek is, ezt a dalt olyan alka­lommal énekelni nem csak ta­pintatlanság, — de egy kicsit elhamarkodott lépés is volt. juttatták a világnak, hogy ők még mindig ugyanazok, akik voltak, az erőszakos, agresz­­sziv nép, amellyel még mindig számolni kell, s amelytől még mindig félni lehet. Nem csoda tehát, hogy a németektől so­kat szenvedett szomszéd, — a francia nemzet, — biztosí­tani akarja a békés jövőt az­zal, hogy egy uj német hadse­reg felépítésének egyik igen lényeges kellékét, az óriási szén tartalékkal rendelkező Saar völgyét, igyekszik Fran­ciaország érdekkörében tar­tani. Sok tudós nem képes az élet realitásaival számolni Franciaországban a hiva­talos atom bizottságnak meg­alakulása óta Frederick Jo­­liet-Curie, a kiváló tudós volt a feje, ki feleségével, — a rá­dium feltalálójának Mme Cu­­rienek leányával együtt 1935- ben a kémiai kutatás terén el­ért sikereik elismeréséül No­bel dijat is kapott. A világhi­­(Folyt, a 3-ik oldalon) MÁSOK IRJiiK LELKESEN TAPSOLT A MAGYARSÁG ZILAHY­­ÉKNAK Nagy siker a “Rudolf trón­örökös” dalosjáték előadásain Cleveland és nagy környéké­nek magyarsága zsúfolásig meg­töltötte vasárnap délután a Bethlen termet és este a Kálvin termet. A Zilahy-Heltay társu­lat 35-ik jubiláris országos kőr­útján a “Rudolf trónörökös és Vecsera Mária szerelme” cimü operettel viharos tetszést ara­tott. Ahány énekszám, annyi tapsvihar, ahány tréfa, annyi kacagóorkán. Könny és mosoly váltakoztak a történelmi tárgyú, érdekes és tragikus darab előa­dásán. Zilahy Sándor emberábrázo­lása művészi, komoly és megrá­zó. A szívtelen atya zsarnoksá­gában és a tradíciók fogságában vergődő, szerelmes szívvel a bol­dogtalan házasság ellen lázongó trónörökös nehéz szerepét drá­mai mélységgel alakítja. A té­bolyt kitünően érzékelteti. Newman Kornélia, a kitűnő művésznő Erzsébet királynénk mártír asszonyi és anyai alakját úgy személyesítette, ahogy mi magyarok Erzsébet királynét el­képzeljük. Mély átérzéssel s igaz művé­szettel játszott Newman Korné­lia. Ruhái ízlésesek voltak. Kedves Ilonka Vecsera Mária szerencsétlen életét, egy fiatal szív lángoló szerelmét tárja e­­lénk a tőle megszokott bájjal, szépséggel és intelligenciával. Hófehér uszályos habcsipke ru­hájában ellenállhatatlanul vonzó és üde. Énekszámai sikerültek é? hangja csiszolt csu alakja jó és kellemes. Kar l érvényesül győ­ri. nyoru ruháiba . , , _ úri mindkét szó Vitarius Gy ,, ,. . .... J gat múlja felül, repeben onma , . ,, T, , maszkja megte- Ferenc József .. , .... ,, . ,, ,, u es az ifjú mu­vesztesig eleth ., , , , , aba es testtarta­vesz mozdulata . Sába is belevisz rokkani -ságát és fárads a*at- Annál dél­cegebb, amikoi. a ^ia^a ansz' tokratát alakit. ,a‘ Heltay Mikló s és Földessy Lil­la kedves páros Jelenetei szint és derűt hoznak a dramai háterü előadásba. Szí vet-lelket derítő minden szavuk |minden mozdu­­latuk. Földessy Lili'a kecses moz^­­sa, szép ének é 8 beszéd han^'a’ üde mosolya vií 53Zhangra talál a magyar szivekl )en< Magyar ru­hái jól illenek kedves arcához. A darab zene * müvészi ren­­dezéséért és a ; 3Z®P díszletekért is dicséret illeti a társulatot. A clevelandi és környékbeli ma­gyarság elisme r<’ szavakkal tá­vozott a szép el őadásról. {“Szabadságf’ Cleveland 0.) HÍREINK PÉNTEK KÁROLY 310 Lake Ave.-n lakó honfitársunk az a­­merikai magyar társadalmi élet egyik leglelkesebb és legrégibb harcosa, ki mindnyájunk legna­gyobb sajnálatára már hosszú hóapok óta betegeskedik, ez utón mond köszönetét mind azon jó barátainak, akik őt betegségé­gében meglátogatják és beteg­ségének súlyos óráit vigasztalá­sukkal megkönnyítik. Ugyan­csak e helyen mond köszönetét a Verhovay Segély Egylet 13-ik fiók tisztikarának és össztagsá­­gának, mely fióknak ő az örökös diszelnöke, hogy a fiók fennállá­sának 45-ik évfordulóját ünnep­lő banket alkalmával, az ő üze­netét és jó kívánságait közölték az egybegyült ünnepi közönség előtt. Arab f éliratok magyaíjpénzen A 12-ik szájadból származó némely magyar v pénzen, sőt a­­ranypénzen is arab feliratokat lehet látni. Ennek a m izmaelitáknak, a bolgárok voltak, rában igen font a keerskedeleml királyi kincstár pénzverésben is pük volt. agyarázata az, kik mohamedán az Árpádok ko­­os szerepük volt )en. ők voltak a bankárjai és a : jelentős szere-RADI ISTVÁN somervillei farmer honfitársunk súlyos be­tegen fekszik az ottani kórház­ban. DEAN JÁNOS 30-44—83rd St., Jackson Heights Long Islan­­don lakó honfitársunk neje Mrs. J. Dean súlyos betegen fekszik családi otthonában. 400 “bujkáló kommunista” Louis Budenz volt kommunis­ta vezér és lapszerkesztő, aki Joseph McCarthy republikánus szenátor “titokzatos koronata­núja” az Owen Lattimore elleni feljelentésben, azt állítja, hogy “400 titkos kommunista bujkál Amerikában, akik a háttérből szólnak bele a közügyekbe.” Hogy is mondta Végvári...? Reményik Sándor hires erdélyi költőnk 1920 táján irta az alábbi költeményt, amely “Végvári” irói név alatt került be a magyar iskoláskönyvekbe, a többi hazafias Reményik versekkel együtt. Három évtized távolából Végvári verse ma is oly megrendi­­tően aktuális ... oly szomorú anakroniz mus bizonyságaként hat... Mi valami olyas­féle címet adhatnánk most e költeménynek,, hogy: “óhazai üzenet a hontalanná lett ma­gyar testvérekhez . . .” EREDJ. HA TUDSZ! (Egy szivnek, mely épp úgy fáj, mint az enyém) Eredj, ha tudsz . . . Eredj, ha gondolod, Hogy valahol, bárhol a nagy világon Könnyebb lesz majd a sorsot hordanod, Eredj . . . ! Szállj, mint a fecske délnek, Vagy északnak, mint a viharmadár, Magasából a mérhetetlen égnek Kémleld a pontot, Hol fészekrakó vágyaid kibontod. Eredj, ha tudsz ... Eredj, ha hittelen Hiszed: a hontalanság odakünn Nem keserűbb, mint idebenn. Eredj, ha azt hiszed, Hogy odakünn a világban nem ácsol A telkedből, az érző, élő fából Az emlékezés uj kereszteket. A lelked csillapuló viharának Észrevétlen ezer uj hangja támad, Süvít, sikolt S az emlékezés keresztfáira Téged feszit a honvágy és a bánat . . . Eredj, ha nem hiszed! Hajdanában Mikes se hitte ezt, Ki rab hazában élni nem tudott, De vállán égett az örök kereszt S egy csillag Zágon felé mutatott. Ha esténként a csillagok Fürödni a Márvány teng erbe jártak, Meglátogatták az itthoni árnyak, Szélig emlékek: eszeveszett hordák A szivét kitépték S hegyeken, tengereken túlra hordták . . . Eredj, ha tudsz. Ha majd úgy látod, minden elveszett: — Inkább, semmint hordani itt a jármot, Szórd a szelekbe minden régi álmod; Ha úgy látod, hogy minden elveszett, Menj őserdőkön, teng ereken túlra v Ajánlani fel két munkás kezed. Menj hát, ha teheted. Itthon maradok én! Károgva és sötéten, Mint téli varjú száraz jegenyén. Még nem tudom: Jut-e nekem egy nyugalmas sarok, De itthon maradok! Leszek őrlő szu az idegen fában, Leszek az alj a felhajtott kupában, Az idegen vérben leszek a méreg, Miazma, láz, orozva dúló féreg, De itthon maradok! Akarok lenni a halálharang, Mely temet bár: halló fülekbe cseng És lázit: visszavenni a mienk! Akarok lenni a gyujtószinór, A kanóc része, lángralobbant vér, Mely titkon kúszik tiz-száz évekig Hamuban, éjben, Mig a keservek lőporához ér És akkor . . . ! Még nem tudom: Jut-e nekem egy nyugalmas sarok, De addig, varjú a száraz jegenyén: Én itthon mai'adok! JÁVOR PÁL BUCSU-ELŐADÁSA A TRENTONI MAGYAR OTTHONBAN MA, PÉNTEKEN Május 5-én este 8 órai kezdet­tel kerül előadásra a Jávor-Sá­­rossy színtársulat által bemuta­tandó “Elveszett a huszárcsá­kóm” cimü 3 felvonásos gyönyö­rű operett. Ez alkalommal vesz búcsút Trenton és környéke színművészeiét kedvelő közönsé­gétől JÁVOR PÁL, a mindnyá­junk által szeretett, a magyar színművészet fényes csillaga. Ne mulassza el senki sem ennek az ünnepi bucsuelőadásnak meg­tekintését. Jegyek elővételben még kap­hatók a Függetlenség szerkesz­tőségében, Francsák Albertné­­nál 309 Genesee St., Kovács Jó­zsef borbély üzletében, Hudson Street. Egyes munkaadók nem fizetik a törve-' nyes béreket a nemzetiségi csoportok tagjainak Az idegennyelvü sajtó támogatását kérik a visszaélések megszüntetésére “Arthur J. White, a U. S. Munkaügyi Minisztérium Wage- Hour osztályának kerületi igaz­gatója szerint New York és New Jersey államokban a Wage and Hour hivatal bizonyos cé­güknél lefolytatot vizsgálatai a­­lapján megállapították, hogy a­­zok a munkások, akik nem jól beszélnek és Írnak angolul, leg­gyakrabban kapnak a törvénye­sen előirt munkabéreknél keve­sebb bért.” “Miután a munkásügyi törvé­nyek nyelvezete hivatalos jelle­gű, mindenki nehezen érti meg azokat, de különösen nehéz a külföldi származásúak számára — mondotta Mr. White. — “E- gyes munkaadók, akikre a tör­vény vonatkozik, tudják, hogy munkásaik nincsenek tisztában az őket megillető jogokkal és visszaélve hiányos értesültsé­­gükkel, a törvény által megsza­bott 75 centes órabérnél keve­sebbet fizetnek nekik és a 40 ó­­rai munkán túl járó tulidőt sem fizetik meg.” Mr. White arra kéri tehát e lap olvasóit, hogy ragaszkodja­nak a Wage and Hour törvény értelmében őket megillető joga­ikhoz. — “Ha a visszaéléseket bejelentik ennek a hivatalnak, kényszeríteni fogják a munka­adókat a minimális bér megfize­tésére.” “Minden lehetőt el fogunk kö­vetni, hogy azoknak a munká­soknak hátrálékos béreit, akik nem kapták meg teljes fizetésü­ket, behajtsuk.” “Azoknak a munkásoknak he­veit, akik akár ennek az újság­nak, akár a Wage and Hour hi­vatalnak bejelentik, hogy 75 centnél kevesebb órabért kapnak és tulidejüket nem fizetik meg, — nem árulják el a munkaadók­nak” — mondotta Mr. White. “Ha a hivatal vizsgáló bizto­sai elmennek a gyárakba, iro­dákba, vagy a munkások laká­saiba béreik megállapítása vé­gett, a kapott információkat szi­gorú bizalmassággal kezelik. “A Wage and Hour törvény nemcsak a gyári munkásokat védi — mondotta a kerületi igaz­gató. Az árukat kezelő segédek és szállítók, irógépelők, fordítók, nők, akik otthonukba viszik munkájukat, szóval mindazok, akik bármilyen munkát végez­nek a munkaadók számára, árut szállítanak az állami határokon túlra, ugyancsak kell, hogy meg­kapják minipiális béreiket. (A törvény nem engedi meg 16 éven aluli gyermekek alkalmazását.) “Mindazok, akik az államközi kereskedelem terén dolgoznak: szállító, rakodó és teheráru ke­zelő munkások, továbbá rádió, I telefon, táviró, postát kezelő munkások, szintén á törvény vé­delme alatt állanak.” Ha valaki nem tudná, hogy munkaköre vagy ipara a Wage and Hour törvény alá tartozik-e, írjon Mr. White-nek, vagy ke­resse fel személyesen a hivatalok egyikét. “A munkások ne tartsanak at­tól, hogy elvesztik munkájukat, ha bejelentik azokat a cégeket, melyek nem fizetik a törvényes béreket. A Wage and Hour tör­vény határozottan megtiltja, hogy a panasztévő munkásokat elbocsássák, ezenkívül a vizsgáló biztosok sohasem árulják el, hogy kitől kapták információi­kat.” Ha a munkás tudja, hogy munkaadója nem vezeti ponto­san a regordokat, készítse el a saját rekordját. Ez az informá­ció megkönnyíti a vizsgálóbizto­sok munkáját az esetleges hátrá­lékos bérek behajtásánál. A Wage and Hour törvény a minimális órabért 40 centről 75 centre emelte január hó 25-től kezdve. A törvény hatására vo­natkozóan Mr. White a követke­zőket szögezte le: “Demokratikus rendszerünk­ben a Wage and Hour törvény értelmében minden munkás, te­kintet nélkül fajára, vallására vagy származására, — akár pol­gár, akár nem, kell, hogy meg­kapja egy napi rendes munkája ellenében a megélhetésre elegen­dő bért. “Magasabb bérek növelik a munkások vásárló képességét. Ez nagyobb forgalmat jelent a boltoknak, fkozódott termelést a gyáraknak.” A New York és New Jersey­ben lakó munkások a törvény­nek ellenszegülő munkaadók ne­veit a Regional Office — Kerü­leti Iroda — 341 Ninth Ave. New York City, jeelnthetik be. A Wage and Hour Division­­nak vannak ezenkívül irodái Al­bany, Buffalo, Rochester és Sy­racuse N- Y., továbbá Camden és Newark N. J.-ben is. “Felszabadult magyarok... Rendelet jelent meg Magyar­­országon, amely módot ad az ál­lamvédelmi hatóságoknak a ma­gántulajdonban lévő rádiókészü­lékek elkobzására. Legutóbb szá­mos esetben sor került a rende­let alkalmazására: mindenek­előtt a nyugatmagyarországi községek parasztságát fosztják meg készülékeiktől, hogy lehe­tetlenné tegyék a nyugati szabad magyar rádióműsorok hallgatá- I sáti

Next

/
Thumbnails
Contents