Függetlenség, 1950 (37. évfolyam, 10-52. szám)
1950-10-27 / 43. szám
YEAR 37. ÉVFOLYAM — NO. 43. SZÁM. TRENTON, N. J., 1950. OKTÓBER 27. Five Cents per Copy—$2.00 per Year Koreában nincs már organizált ellenállás Úgy látszik, hogy most már tényleg a befejezéshez közeledik a koreai háború. A még két hónappal ezelőtt győzedelmesen előre haladó észak-koreai kommunista hadsereg szinte legyőzhetetlen erőnek látszott nemcsak a számbelileg, de felszerelésben is gyengébben ellátott amerikai és dél-koreai csapatokkal szemben. Ma már az a hadsereg nem létezik és az észak-koreai főváros, Pyongyang megvédésére sem volt képes organizált ellenállást kifejteni. Fejvesztetten menekülnek e hadseregnek megmaradt egységei és hogy messzire ne szaladhassanak, arról is gondoskodott McArthur tábornok, amennyiben 4000 amerikai ejtőernyős katona repülőgépekről leugorva az ellenség hátába került s körülbelül 28,000 főnyi kommunista katonának vágta el a visszavonulás útját. Csak idő kérdése, hogy ezek mikor adják meg magukat, mert úgy körül vannak zárva, hogy a gyűrűből csak nagyon kevesen meneülhetnek ki. Arról szó sem lehet, hogy ágyukat, tankokat és nehezebb felszerelést magukkal vihessenek. Nem lehet nagyon erős a vörös Kina Az észak-koreai hadseregnagyon valószínűtlen, hogy a.nek szétesése után most már kár a komunista, akár pedig Oroszország segítségére menne az észak-koreaiaknak. Pedig alig három héttel ezelőtt a kínai kommunista miniszterelnök kijelentette, hogy Kina nem nézheti tétlenül az “amerikai imperializmus” erőszakos térfoglalását Koreában. Ha tréfálni akarnánk, azt mondhatnánk, hogy a kínai miniszterelnöknek igaza van. Ha az amerikai imperializmus létezne és az tényleg tért akarna foglalni Koreában, akkor oka lenne a vörös Kínának beleavatkozni a konfliktusba. De mivel a vörös Kina tétlenül maradt, — az világosan mutatja, hogy mennyire badarság az amerikai imperializmus térfoglalásának tekinteni azt a tényt, hogy a Nemzetek Szövetségének határozata alapján az E- gyesült Államok megakadályozta a demokrata Dél-Korea bekebelezését, amit az északkoreai kommunisták fegyveres erővel akartak keresztül vinni. Ilyen mesével még a nagyon türelmes kínai népet sem lehet áltatni. De különben a vörös Kina nem erősödhetett meg annyira, hogy szembe' szállhasson a demokratikus szabad országok erejével. Az utóbbi tiz évben oly sokat szenvedett kínai népnek kenyérre va nsziiksége és nem újabb háborúra. Bátrakat segíti a szerencse, különösen, ha igazságos ügyért harcolnak A koreai háború reánk nézve kedvező fordulata úgy látszik mintha kijózanító hatással lenne az oroszokra. Koreában megmutattuk, hogy a kommunista erőszakkal szemben mi készek voltunk a legnagyobb kockázatot is vállalni. Kezdetben szinte reménytelennek tűnt fel a helyzetünk. Számítanunk kellett azzal az eshetőséggel, hogy szembe találjuk magunkat Kínával és Oroszországgal. Mi azonban még ettől sem riadtunk viszsza. Mindenestre ma még nehéz arra választ adni, hogy vezetőink valóban biztosak voltak-e dolgukban, vagy pedig a jó szerencsében bíztak? Egy régi mondás szerint — a bátrakat segíti a szerencse. Mi Koreában bátrak voltunk, — s ezt az oroszok respektálják. Legalább is erre vall, hogy az utóbbi két hétben a Nemzetek Szövetségének ülésein barátságosabb magatartást tanúsítanak. Prágából azonban harciasabb kijelentésekről emlékezik meg a világsajtó. Molotov tanácskozik ott a csatlós államok kiküldötteivel és a hírek szerint Oroszország semmi szin alatt nem fogja tűrni, hogy Nyugat-Németországot felfegyverezzék és belevonják a demokrata világ-blokkba. Arról természetesen nem nyilatkoztak a nyilvánosság részére, hogy Kelet - Németországban mi megy végbe? A koreai háborúba való beavatkozásunk háttere A fentebbiekben azon töprengtünk. hogy vájjon mi a jó szerencsére bízva magunkat mentün kele a koreai háborúba, mert más módot nem találtunk, hog ya kommunisták erőszakos terjeszkedésének útját álljuk, vagy pedig vezetőink nagyon jól tudták, hogy fegyveres beavatkozásunk feltétlenül jó eredménnyel fog járni? Erre a kérdésre egész véletlenül egy nagyon logikus választ kaptunk egyik legnagyobb és legtekintélyesebb amerikai heti folyóiratban megjelent cikk olvasása közben. A Saturday Evening Post szept. 9-ki számában, ami már 3 héttel azelőtt, vagyis még abban az időben, amikor mi még az “underdog” szerepét töltöttük be Dél-Korea egyik kis sarkában, Demaree Bess, a kitűnő külpolitikai írónk, logikusan elemezi a helyzetet és arra a következtetésre jut, hogy vezetőink a rendelkezésükre álló adatok alapján tudták, hogy az orosz nem fog beleavatkozni a koreai háborúba. Ha véletlenül ennek az ellenkezője történik, akkor joggal vonhatták volna felelősségre vezetőinket kriminális könnyelműségük miatt. Azonban az Elnök és a kormány annyira biztos volt, hogy az amerikai népet nem sodorj ák be háborúba az oroszokkal, ami kétségtelenül atom-háborut jelentett volna, hogy a koreai beavatkozást minden különösebb vita vagy hosszabb megbeszélés nélkül úgyszólván percek alatt határozták el. Ennek titka abban rejlik, hogy 1945-től kezdve, vagyis 5 éven keresztül egy úgynevezett Brain Trust a legalaposabb tudományos felkészültséggel tanulmányozza Oroszország gazdasági és politikai helyzetét és a tanulmányozás eredményeképen arra a következtetésre jutott, hogy Oroszország még legalább 10 (Folyt, a 3-ik oldalról) MOST SZOMBATON LESZ * í FjjGGREF. EGYHÁZ ÉVI NAGY lZARJA---------------------- E -ATSÁG __ SZENZÁCIÓSNAK ÍGÉRKEZIK A MlFm* MALAC SZÁZ ÉS SZÁZ ÉRTÉKES TÁRGY, PULY c£ ’ ÜL sqr; LIBA, KACSA, CSIRKE SZÁZ SZÁMRA I TÁV mRFc SOLÁSRA. A ZENÉT DIDRENCZ GUS2 ' ZENEKARA SZOLGÁLTATJ/ * A Független Református Egyház most szombaton, október 28- án este fogja tartani szokásos évi nagy bazárját az iskola dísztermében Beatty és Grand utcák sarkán. A Függ. Egyház bazárja minden évben szenzáció számba szokott menni. Oly nagy számmal szokott össze jönni ezen a bazáron Trenton és környékbeli magyarsága, hogy csak az nem taiálkozik barátjával és ismerőseivel, aki nem akar. Barátok és ismerősök itt szoktak találkozót adni egymásnak és kellemes szórakozással eltölteni az estét. Minden remény megvan, hogy a bazár ebben az évben is kitünően fog sikerülni és valóban a trentoni magyar életnek egy kiemelkedő eseménye lesz és a környékbeli magyarságnak egy kellemes találkozója. A rendezőség megtelt mindént, hogy valóban egy hasznos és kellemes estét tölthessen együtt a közönség. Lesz a bazáron minden, ami csak szemnek, szájnak kellemes. Pulyka, malac, csirke, kacsa, liba százával og jutányosán sorsolás alá kerülni, amit mind az egyház jó szivü tagjai adtak öszsze. Tortafélék, sütemények, otthon készült tészták, csiga stb., bőven fog a közönség rendelkezésére állani. Az értékes adomány tárgyak százai szintén jutányosán kerülnek sorsolás alá. Szerencséjét mindenképen kipróbálhatja a különböző játékszereken. Külön asztala lesz a Nőegy-Szerkesztői üzenetek . , . T„. , uc, natal Maleinek, IfjúságTM ^ jándék zások korenek er tárgyakkal. ^ kitűnő zenéről Husitokro es mdezőgé gondoskodott a rj cz Gusztáy w_ A zenet Didren , . , „ ...a szolgáltatni, rés zenekara fog1. „ . . , is meg fognak A politikusok tt , . , . , I. Ha találkozni 1 elenni a bazaror ,, , akar jelöltjével, ott a ba' záron. m ,, , A bazár rende a következe: Nt. 1 -ky Zoltán esperes, Iván Jáno 3 Sond”ok Túri István algodno!K’ E,eke Anlal pénztárnok, Fity ."e János jegyző, Varga Imre e [!®”> Kasnyi Ferenc és t' agott István trusteek, Ifj. Nag * Sand“r’ kovács István, L&;arth Sándor, Ács Vince, Radván P Jan03' Je‘ reb Lajos, Borcsik: 5tva"- Boncaik Gyula, Csany ‘ Feranc-Tlt‘ ka András, Simon ®aroly, Beres István, Ács Sáncke'• Tf\V°ltesz András, Szekér tr anos, Körömi J OZSöf. A rendező bizo ttság szeretettel hívja meg T. «»ton és környékbeli magyarját a most szombaton tartan Íó nagyszabású bazárra és tán mulatságra. ARp TDEZŐSÉG “Végső elkeseredésünkben” cim alatt ismerteit ügyre ujabban a következek adakoztak: $5-t Szakács Józsi^ (Roebling), $2-t Özv. Czok Mihály né, valamint: egy római kat°kkus és református özvegyftsszony szomszédja (Trenton) > Tömöri László, Mandy János> Tóth Lajosné (Keasbey)» Özv. Andricsák Györgyné, Öív. Kovács Ferencné. Ezekkel az adományokkal együtt $64.00 és 2 csomagnyi ruhanemű jött he erre a célra. Egy csomagot New Brunswickról is Ígért küldeni egy özvegyasszony. A szükségben levő család $10-t már megkapott, a többi részletekberiküldetik el nekik. Az adakozóknak hálás köszönetét mondva i gyűjtést részünkről befejeztik. Ha közvetlen adakozni kbánók a címet óhajtanák, azt k-szséggel odaadjuk. ‘ Dr. Vincze Káioly, főesperes. Gerenday Mór, az amerikai magyar lapcsinálás egyik legrégibb embere, amerikai magyar életünk közismert egyénisége 74 éves korában csütörtökön, október 19-én reggel, hosszas gyengélkedés után Trentonban meghalt. AMBOYI OLVASÓ —A “posta” és “Korea” szavakat a magyarban rövid o-val Írjuk. Nevezett újság cikkírói tévesen és hibásan használják a hosszú ó-t. K. J. TRENTON, N. J. — A “Takaró-ügyről” a jövő héten írni fogunk. Kisérje figyelemmel lapjainkat. Jókívánságait köszönjük. “ÉRDEKLŐDŐ”— Miért nem Írja alá nevét, amikor levelet ir? Hiszen ha kívánja, nevét úgy is elhallgatjuk. így válaszra sem méltethatj uk. Legfennebb csak annyit jegyzünk meg, hogy a kéreketést” mi is elitéljük, pláne éppen most! ÖZV. BÁLINT ANTALNÉ, Perth Amboy — A 2 dollárt, ahogy megbeszéltük, küldje be akár lapunkhoz, akár közvetlenül az Újságírók Segélyalapja javára. Akciója során már több, mint ,25 csomagot küldött az európában nélkülöző magyaroknak, azt a 2 dollárt igazán odaadhatja a kiöregedett itteni magyar újságírók javára! Tiz éve elmúlt, hogy mindenben egyetértünk, reméljük, hogy ezután is . . . 30 százalékos drágulás Hivatalos kimutatás szerint az elmúlt négy év alatt 30 százalékkal drágult az élet Amerikában. Küszöböl az árellenőzés Truman elnöl kijelentette, hogy a kormány z árellenőrzés bevezetésével fogilkozik, mivel az árak — az elnki figyelmeztetés ellenére — tvább emelkednek. Az infláció megátlására van szükség az áréi nőrzésre. De Truman még egyi habozik; szeretné elkerülni a orlátozásokat. Közben mindeijtt bérjavitásokat követelnek az uniók, a gyárak viszont tágítással hárítják át az emeht a közönségre. Az inflációsversenyfutás, mondották gazdaígi szakértőink, már javábarfolyik. Truman szereié elkerülni a múlt háború utáielkövetett hibákat, melyek digulást vontak maguk után. Ezé: kell óvatosan cselekednie. Nevet cserél a Verhovay Segély Egylet (?) A Verhovay Segély Egylet hivatalos lapjának legutóbbi számában olvassuk, hogy a régen felvetődött gondolat megvalósulás előtt áll: a “Verhovay” nevet cserél. Az egyesület szeptemberi igazgatósági gyűlése úgy határozott, hogy a névváltoztatás kérdését a jövő évben, 1951-ben tartandó konvenció feladatává teszik, a központi vezetőséget pedig utasította, hogy dolgozzon ki egy verseny-tervezetet az egylet uj nevének a tagság köréből eredő megállapítására. Vagyis: a* Verhovay Segély Egylet nevét maga a tagság fogja megváltoztatni olyanképen, hogy az uj névre a tagok küldenek be javaslatokat egy verseny keretén belől és a konvenció, vagy a kenvenció által kijelölendő bizottság fog majd dönteni a legjobb, legalkalmasabb név felett. (Legalább is mi ezt igy képzeljük el, de lehet, hogy a verseny-tervezet más lesz. Annakidején visszatérünk még erre.) Hatvanöt év után elodázhatatlan szüksége mutatkozik annak, hogy a magyarul könnyen kiejthető, de angolul annál furcsábban hangzó “Verhovay” nevet megváltoztassuk. Az egylet érdeke, hogy a fejlődés útjában álló legkisebb akadály is elmozditassék s ezért kell nevet változtatni — mondja a hivatalos lap. Amihez mi helyéslőleg hozzászólva csak annyit jegyzünk meg, hogy a Verhovay nem lesz az első és nem is az utolsó olyan magyar egylet, amelyik nevet változtatott, jlletve nevet egyszerűsített. Az idők szavára kell hallgatnunk, amelyik sürget, ohgy tegyük rendbe dolgainkat a legkisebb részletekre kiterjedően, amerikai magyarok, mert nekünk már esteledik . . . “Minek az újságíróknak segélyalap" Nemzetközi kiállítás New Yorkban A minden évben szokásos “Nők Nemzetközi Kiállítása” az idén november 6-tól 12-ig lesz megtartva New Yorkban, a 71st Regiment Armory-ban (Park Ave. & 34th St.) naponta déli 12-től este 11-ig. A mintegy 150 amerikai és nemzetiségi csoport által rendezendő kiállításnak magyar osztálya is lesz egy külön magyar pavillonban s ennek bevételei az Amerikai Magyar Segélyakció célait szolgálják majd. November 9-én, csütörtökön este 8:30 kezdettel Magyar Est lesz a kiállításon, nagyszerű programmal. A Nők Nemzetközi Kiállításán látható áruk, kézimunkák, régiségek, újdonságok meg is vásárolhatók. VÁSÁROLJON azokban az üzletekben, amelyek lapunkban hirdetnek. Ez önmagának, hirdetőinknek és nekünk is javunkra lesz! : Az Amerikai Magyar Sajtószövetség segélyalapot óhajt összehozni azok részére, akik itt, Amerikában, magyar Írásból élnek, mert 1950-et Írunk és ebben az évszámban már benne van az úttörő magyar Írók és újságírók estéje. Káldor Kálmán, a Sajtószövetség elnöke, — néhány más közéleti vezéregyéniség ellen- 1 jegyzésével, — kampányt indított ezzel a céllal. Most, hogy a kampány indul, engem is felkért a Sajtószövetség arra, hogy a Segélyalap kérdésében megnyilatkozzam és nem lehetetlen, hogy épen az én hozzászólásom lesz az első szó, ami “ebben az ügyben” a nyilvánosság előtt elhangzik. Etikailag kétségtelenül helyesebb lett volna, ha “kívülről” világított volna rá valaki elsőnek, a Segélyalap megteremtését követő viszonyokra, de... tájékoztatási célokból, — akármilyen kényelmetlen dolog is magunkról beszélni, — mégis jobb talán, ha egy újságíró szólal meg először. Mielőtt íráshoz ültem volna, ez a merevlelkü kérdés jutott el hozzám: “Minek az újságíróknak segélyalap? Vájjon kik azok, akik közülök segélyre szorulnak?” Erre a kérdésre fogok itt válaszolni néhány nagyon pontos és fontos megállapítással és olyan egyszerű mondatokban, amiket nem érthet félre senki és aminek igazságát mindenki könnyen ellenőrizheti. Az ujságáirók és írók akkor építették ki “az amerikai magyar hírszolgálat hálózatát,” — a fővonalait mindenesetre! — amikor még pipás magyarok és kend ős magyar asszonyok járták városaink utcáit. Az “építkezési költségeket” amerikai üzletemberek, a már régen múlt hirdetési irodák és az ősi, szintén régmúlt, magyar vállalkozások viselték. Az amerikai magyar közélet jóformán ingyen jutott hozzá. És ezt a kényelmes helyzetet alaposan meg is szokta. Ez az oka annak, hogy mióta a régi források megszűntek, az amerikai magyar sajtó alig leküzdhető szükséget szenved. Tisztelet a kivételnek, mert — hála Istennek! — ilyenek is vannak. Ahol nyomdász a szerkesztő, ott még csak hagyján!... mert másféle jövedelmekből egyensúlyozhatja a kiadásait. Ahol azonban a szerkesztő volt kénytelen nyomdásszá lenni, ott fordítva áll a helyzet, mert hiszen a szerkesztői székbe sokkal könnyebb és olcsóbb dolog is beülni, mint... ebből a székből nyomdásznak állni. Olyan lapkiadók pedig, akik idegen nyomdában kénytelenek a lapukat kiállíttatni, legfeljebb a lapkiadás költségeit . hozhatják össze és semmi esetre , sem élhetnek meg a lapjukból. ' (Nem is abból élnek!) Ezért történnek olyan sűrűn sajtóbálok, bankettek, piknikek és egyéb vidám sajtóesemények szerte Magyar Amerikában, a , szomorúan súlyos gondok elhárítására, enyhítésére. Az újságírók és irók, ilyen : küzdelmes életben, nem sokat ] törődhettek magukkal és igy : aztán .. . egymásután mennek ' tönkre egészségileg is, másként i is. De azért a közéletünket, a : magyar társadalmat, annak minden alapítását, továbbra is : becsülettel és — legtöbb vonatkozásban, — továbbra is ingyen szolgálják. ; Kőrösfőy János, aki a Segélyalap eszméjét felvette és annak első alapbankóit letette, — országjáró ember. Jólismeri az újságírók életét és küzdelmeit. Tudja azt is, hogy ha egy-egy magyar iró vagy újságíró elfárad, megbetegszik vagy kenyérnélkül marad, — képtelen önmagán segíteni. Ezért ajánlotta fel jubileuma jövedelmét az újságírók Segélyalapjának megteremtésére. Mert, — ugy-e, Kőrösfőy János? — aki lapot ad ki és ha legalább egészsége van hozzá, küzdjön meg a gondjaival! A Segélyalap nem ilyen esetekre szól. A Segélyalap azoknak lesz segítségére, akiknek pihenésre van szükségük, akik megbetegedtek és akik öregségükre, kenyér nélkül maradtak. Mert ime például: egész sor olyan újságíróról tudok magam is, akik máris ilyen sorsra jutottak; tudom, hogy nem egy nagyszerű tollú iró és Írónő 5-10 dolláros cikkezésekkel keresi össze a mindennapi kenyerét; tudom, hogy pl. egy nagyon tehetséges magyar poéta évtizedek óta betegeskedik anélkül, hogy eddig bármiféle intézményes segítségben is lett volna része; tudok újságíróról, aki csak úgy fizethette ki a kórházi költségeit, hogy felmondta az életbiztosítását; tudom, hogy egy újságíró özvegyét, nem is olyan rég, valamelyik County Home-ban kellett elhelyezni és hogy szegény azóta, ott, ebben az elhagyatottságban, meg is halt; $udom, hogy kollegáim közül ebben az évben mindössze hárman nyaraltak, — (az egyik egy napig, a másik öt napig és a harmadik egy egészhavi lapszünet árán!... valóban egy egész hónapig). és tudom, hogy mindez . . . nincs egészen rendjén! A Sajtószövetség által kibocsátott és annyi kiváló magyar névvel ellátott FELHÍVÁST tehát én, az újságíró, őszinte hozsanával fogadom és nagyon hiszak abban, hogy egyesületeink, egyházaink és közéletünk alkotó tagjai, a SEGÉLY ALAPOT/meg is teremtik. Végül: legyen meggyőződve magyar társadalmunk arról, hogy mi, akik hozzájárulunk ehhez az • akcióhoz, — nem MAGUNKON akarunk segíteni, hanem EGYMÁSON. Tarnócy Árpád. f* 1/ ]• .. .. tsaladi orom Juharos István, a rövid ,ideje köztünk levő és máris hires és népszerű menekült magyar festőművész és felesége kedd délután 2 óra óta egy újabb, egészséges, szép fiúgyermeknek boldog szülei... A kis Istvánka egy fiutestvérkét kapott, aki a Perth Amboy General Hospitalban jött a világra, Dr. Lang József magyar orvosunk közreműködésével. Juharosék Perth Amboyban, a Bruck Ave. 353 szám alatt laknak. Juharos festményei vidékünkön már sok házban ékeskednek, hirdetve és dicsérve a “professzor ur” nevét és művészetét. Mindszenty hercegprímásról készült festménye Spellman bíboros dolgozószobáját díszíti. Gratulálunk a második kisfiúhoz és sok szerencsét kívánunk az újszülöttnek és szüleinek! I J Hungarian News of Trenton ConsolidatecHwith: “REFORMED CHURCH INFORMEF AMERICAN IN SPIRIT MAGYAR IN LANGUAGE
