Függetlenség, 1950 (37. évfolyam, 10-52. szám)

1950-10-20 / 42. szám

AMERICAN IN SPIRIT MAGYAR IN LANGUAGE L/Oiisuiiuaieu wiui, “REFORMED CHURCH INFORMER” YEAR 37. ÉVFOLYAM — NO. 42. SZÁM. Truman elnök és McArthur tábornok tanácskozása A múlt hét végén Harry Truman, az Egyesült Államok elnöke és az országnak egyik legnagyobb katonai tekinté­lye, McArthur tábornok, a Csendes Óceán egy kis, de vi­lágszerte ismert szigeten, a második világháború történel­mi nevezetességű Wake Is­land ján három órás tanácsko­zást tartott. Úgy az elnök, mint a tábornok több ezer mérföldet tett meg repülőgé­pen, hogy ezt a néhány órás tanácskozást megtarthassák. Ezen tanácskoztak először egymással. Nagyon fontos mondanaivalaój uk lehetett, ha mindaketten szükségesnek találták, hogy személyesen be­széljék meg az ügyeket. Ha egyelőre nem is tudjuk, hogy mit határoztak ezen a tanács­kozáson, kétségtelen, hogy az­alatt a három óra alatt nagy jelentőségű esemény történt,, s Wake Island egy újabb his­tóriai tény színhelye lett. Befejezéshez közeledik a koreai háború A koreai hadszíntéren min­den jel arra mutat, hogy a há­ború a gyors befejezéshez kö­zeledik. Alig néhány héttel ez­előtt a helyzet ilyképeni vál­tozásáról még álmodni is alig mert valaki. Természetesen a valaki alatt, magunkat az át­lag polgárokat, a Mr. és Mrs. Public-ot értjük, mert a leg­főbb katonai vezetők nagyon jól tudták, hogy mit csinál­nak. Ma már nagyon valószí­nűtlennek -látszik, hogy Kore­ában az események folyását bármilyen külső hatalom is megváltoztassa. Koreában az első nagy vereséget szenvedte a kommunizmus, mióta világ­hódító útjára megindult. Ha egyszerű józan ésszel próbál­juk vizsgálgatni annak az o­­kát, hogy Oroszország és a vele szövetséges vörös Kina miért hagyta cserben az é­­szak-koreai kommunistákat, akkor az emberiség jövőjét illetőleg gien kellemes követ­keztetésekre kell jutnunk. Ak­kor logikusan hinni lehet, hogy a vörös mumus, ami kü­lönösen az észak-koreai kom­munista hadsereg kezdeti si­kerei után újabb sötét felhő­vel árnyalta be a demokra­tikus szabad világ borús egét, — nem annyira mumus, mint amennyire vörös. Ma már foszladoznak a nehéz felhők és a koreai égen is rövidesen kisüt a nap. Ha igy megy to­vábbra is, a vörös szin is ve­szíteni fog a lelki-szemeket bántó erejéből. A béke érdekében Ameriká­nak fegyverkeznie kell Azonban ha oszladoznak is a felhők, ha remélni is lehet, hogy a nap ismét sütni fog, »azért még nincs szivárvány az égen. Mérges szelek újabb felhőket hozhatnak és még messze vagyunk attól, hogy mondhassuk: Békesség a föl­dön ... Az Egyesült Államok népe komolyan készül a hábo­rúra, — hogy békességben él­hessen. Hatalmas gyáripa­runk, technikai felkészültsé­günk, legdrágább kincsünk — az emberanyagunk, — mind a háború szolgálatába lettek állítva. Nem lehet minket töb­bé megtéveszteni, nem lehet minket többé félrevezetni, hogy csak üljünk csendben és nyugodtan. Mi felismertük a veszélyt, mely Oroszország fe­lől a szabad világot fenyegeti. Velünk van a szabad világ és velünk lesz mindenki, aki mint szabad ember akarja vé­ges földi életét leélni. Koreá­ban megmutattuk, hogy mi minden veszéllyel szembe szádunk, ami a szabad ember létét fenyegeti. Koreában a szavak helyett tettek beszél­tek. Ezt a nyelvet a Kremlin urainak is meg kell érteni. E- zentul mi már ezen a nyelven veszélünk mindaddig, amig tartós békét nem biztosítha­tunk az egész emberiségnek. Befejező riportunk az Ame­rikai Magyar Szövetség konvenciójáról Idejét múlta dolognak lát­szik két héttel ezelőtti ese­ményről írni az e heti esemé­nyeket tárgyaló rovatban, de mivel a múlt héten az Ameri­kai Magyar Szövetség kon­venciójáról szóló beszámolón­kat nem fejeztük be, azért ígéretünkhöz képest — de le­hetőleg röviden — visszaté­rünk erre a tárgyra. Egy konvencionális kon­venciónak érdekességet rend­szerint az ott elhangzott viták adnak. Mennél többet és han­gosabban veszekednek az igen tisztet dlelegátusok, annál ér­dekesebb a konvenció. Az A. M. Sz. konvenciójának érde­kességet az igen tanulságos e­­lőadások és a befejező banket­ten tartott beszédek nyújtot­tak. Különösen tetszett a hall­­gatóságakn az az előadás, a­­mit Miss Martha H. Biehle, az IRO egyik magasabb állás­bán levő tisztviselőnője tar­tott. Ez az igen kellemes kiné­zésű és Irene Dunn-hoz ha­sonló tipusU amerikai nő sziv­­hezszóló beszédben vázolta a displaced personok szomorú helyzetét. Érdekes volt meg­hallgatni Stanislaw Micolaj­­czyk volt lengyel miniszterel­nöknek, a Nemzetközi Pa­raszt Unió elnökének beszé­dét. Ezt a tipikusan európai diplomata kinézésű szónokot a tósztmester “His Excellency” titulussal mutatta be és ez a világsajtóban is sokat emlege­tett államférfi valóban “ex­cellent beszédet tartott illetve olvasott fel, helyenként azon­ban annyira idegenül hangzó angolossággal, hogy néhány­szor azt az impressziót keltet­te, mintha anyanyelvén be­szélt volna. Komoly tanulmány volt az a beszéd, mit De Witt C. Poole, a “National Committee for a free Europe” szervezet elnöke tartott. Bár a beszéd egy kicsit hosszúra nyúlt, s Balogh István aggodalmas arccal szemlélte a lassan fo­gyó papírlapokat, amiket a szónok a kezében tartott, a kö­zönség mégis mindvégig fi­gyelemmel hallgatta a ma­gyar történelem fontosabb mozzanataival meglepően is­merős előkelő amerikai érde­kes fejtegetéseit. New York állam kormány­­(Folyt, a 3-ik oldalról) Évi nagy bazárját tartja a Függ. Reí. Egyáz a jövő szombaton, okt. 28-án Kacsa, csirke, liba, malac és száz értékes tárgy kerül sorso­lás alá; Didrencz Gusztáv hires zenekara szolgáltatja a zenét A Trentoni Függ. Református Egyház évi nagy bazárját e hó 28-án, a jövő héten szombaton este fogja tartani az Egyház is­kolájának a dísztermében. A Függ. Egyház bazárja minden évben esemény számba szokott menni, ahol az értékesebbnél ér­tékesebb tárgyak százai kerül­nek sorsolás alá jutányosán, az azo knivül a csirkék kacsák, li­bák és malacok szintén nagy számban sorsoltatnak ki. Úgy hogy pár centért bárki a legérté­kesebb tárgyak, vagy baromfé­lék birtokosa lehet. Ezenkívül a legfinomabb otthon készült süte­ményeket, tortaféléket, valamint csiga és tésztaféléket szerezhet be- Külön asztaluk lesz az asszo­nyoknak és ifjaknak sok értékes tárgyakkal. Az egyház vezetősége minden előkészületet megtesz, hogy a kö­zönség jól érezhesse magát. Hű­sítőkről és harapni valókról szintén gondoskodás történt. A zenét Didrencz Gusztáv hi­res zenekara fogja szolgáltatni. Szóval minden lehetőség meg­van arra, hogy egy kellemes és hasznos estét töltsön barátaival a Függ. Ref. Egyház évi nagy bazárján október 28-án, a jövő htéen szombaton. Trenton és környéke magyar­ságát ez utón is szeretettel hívja meg az Egyház Vezetősége. ŐRKÖDJÜNK AMERIKA FELETT! IRTA GEORGE C. MARSHALL TÁBORNOK Modern idők történetében még sohasem volt más népnek akkora felelőssége, mint most az ameri­kainak. Az emberiség ismét a szabad­ság és zsarnokság közötti küz­delmét vívja meg és választania kell szabadsága és zsarnokság között. Meg kell értenünk azon­ban a többieket és a többi népek is értsenek meg bennünket. Nagy segítség ilyenkor, ha ide­gen születésű vagy származású hü polgártársaink arra vállaikoz nak, hogy rokonaiknak és bará­taiknak külföldre irt leveleikben ismertetik az Egyesült Államok polgárainak életét és céljait. Di­cséretre érdemes, nemes cél ez, amely az amerikaellenes befo­lyások ellensúlyozására okvetle­nül szükséges, amikor a diktáto­rok propagandája segítségével, kiforgatják, kicsu|olják az igaz­ságot. Mi amerikaiak bőkezűek va­gyunk, majdnem a tulságba me­nően, de szükséges, hogy meg­értsük a külföldiek lelkivilágát is. A mások helyzetébe kell kép­zelnünk magunkat, ha Ítéletet a­­karunk mondani a mások véle­ménye felett. Hiábavaló a nagylelkűség, ha a mások érzékenységére nem va­gyunk tekintettel, nemzeti büsz­keségükre, a tökéletesen elütő viszonyokra, amelyek között él­nek. A Vasfüggöny mögött az em­berek felvilágosításaikat a köz­pontilag irányított sajtóból me­rítik, amelyet elképesztő propa­ganda gépezet diktál. Elképesz­tő, mert mit sem törődik a való tényekkel. Ilyen körülmények között nem kis feladat magunk­ról az igazságot hirdetni és elhi­tetni ezekkel az emberekkel. Az európaiak többek között attól is tartanak, hogy nem tá­maszkodhatnak reánk, mert könnyen megváltoztatjuk a véle­ményünket és feladjuk az egy­szer elfogadott politikát, minden előzetes figyelmeztetés nélkül. Attól tartanak, hogy megszün­tetjük az Európai Segítő Prog­rammot, nem törődve a kataszt­rofális következményekkel. Ezt a félelmet a tudatlanság is táplálja, mert nem ismerik a módot, ahogyan az amerikai po­­litkiai álláspont kialakul. De magunknak is ügyelnünk kell, nehogy meggondolatlan vagy szeszélyes határozatokat hoz­zunk. Fontos, hogy alaposan megvitassuk, mielőtt határo­zunk. De ha egyszer leszögeztük elveinket, nem szabad indokolat­lanul más álláspontra térnünk. Veszedelmes küzdelmet foly­tatunk, kérlelhetetlen ellenféllel. Ezt a harcot végig kell vívnunk. Nem szabad hitünket s életberen dezésünket, amit demokráciá­nak nevezünk, kockáztatnunk. Fenn kell tartanunk az emberi szabadságot egy tisztességes és igazságos társadalom keretében. — Lehetetlen Amerika segitő­­készségét, önzetlenségét a dikta­túrák propagandájának pergő­tüzében, a rágalmak alatt felis­mernünk, de még lehetetlenebb Amerikát a rendőrállamok sorá­ban elképzelni, ahol az egyéni szabadság — ahogy mi ismerjük és ami nélkül a mi népünk nem élhet — elvész a kevesek zsar­noksága alatt, akik a tömegek felett korlátlanul uralkodnak. Helyreigazítás Az október 6-i ünnepség mű­sorából, szedési hiba következ­tében kimaradt Radványi Fe­renc, a Magyar Otthon elnöké­nek a neve, aki az ünnepséget a tőle megszokott lelkes és mély értelmű szavakkal nyitotta meg. Amerikai segítség Európa népének Steiner Boriska jubileuma Október 20-án, péntek este lesz Steiner Boriska húszéves rádió jubileuma a Stacy Trent szálloda báltermében, amely mé­reteiben és kivitelében egyike lesz a szezon kimagasló esemé­nyeinek. Részt fog azon venni nemcsak a barátok nagy sokasá­ga, de New Yorktól Philadelphi­áig számos rádió állomás vezető­sége és személyzete is. Az est tánccal fog megnyílni Hatrak Eddie megnagyobbított zeneka­rának a muzsikája mellett. A tánc tiz órakor meg lesz szakít­va, hogy a közönség egy szép műsort élvezhessen végig. A mű­soron szerepelnek: Harsányi Miklós hegedűművész, a prince­­toni Westminster egyetem zenei igazgatója, Kendi Béla tenor, Béky Glória és Mészáros Geor­­giana táncospár, Hatrak Eddie zongora művész. John Scott a WOR állomás kiváló bemondója konferál. Műsor után a tánc to­vább folytatódik. Az eddig befu­tott hírek szerint a bálon nem­csak a nagy környék magyarsá­ga lesz képviselve, de jelen lesz ott a számot tevő amerikai kö­zönség minden rétege is. Steiner Boriska húsz éves rádió szerep­lése alatt nagyon sok barátot szerzett magának, akik méltó keretek között óhajtják megün/ nepelni ezt a fontos dátumot-Az utóbbi néhány évben Stei­ner Boriska a WBUD állomás mindennapos magyar műsorát vezeti. A jubileumi bál és kon­­certra jegyek kaphatók a bizott­ság tagjainál személyenként $1.50-ért adóval együtt. Vidék­ről jövők megválthatják jegyei­ket este a pénztárnál. SZENT GELLÉRT ÜZENETE cimü remek magyar hangos film kerül bemutatásra a Szent Ist­ván róm. kát. iskola dísztermé­ben szombaton, október 21-én este 8 órai kezdettel. Munkácsy Piri színművésznő, Korda Imre ének és zene művész, valamint Pufi humorista fognak a színpa­don szerepelni. Szt a brilliáns előadást feltét­len nézze meg mindenki. Belépő­jegy ára: elővételben 60 cent, a pénztárnál 75c. Levél a Szerkesz­tőhöz Kedves Szerkesztő ur! “Végső elkeseredésünkben” cim alatti cikküket olvastam és csodálkozom, hogy ilyen kevesen adakoztak. Eddig 49 dollár gyűlt össze. Hát hol vannak a jószivü magyarok? Kérem, Szerkesztő ur, legyen szives a mellékelt 2 dollárt átad­ni Nt. Dr. Vincze Károly főes­peres urnák (az ő címét nem tu­dom) egyet én és a másik dollárt a szomszédasszony küldi. Egy trentoni katolikus özvegy­asszony és ref. szomszédja Í‘. * * (A szerkesztő megjegyzése: az ilyen névnélküli leveleknek van értelme és megbocsátható, ha írója nem kívánja felfedni kilétét. A franciaországi nyo­morgó menekült család számára küldött jószivü adományokat kö­szönjük és továbbítottuk a Fő­esperes úrhoz.) Amerikai polgárok 1949-ben 126,048,100 dollárt áldoztak ar­ra, hogy európai lakosokat, ot­tani menekülteket és hontalano­kat segítsenek, — az amerikai külügyminisztérium legújabb jelentése szerint. Ezek a magán­adakozások körülbelül 50 ameri­kai jótékony intézmény utján történtek, amelyek a külügymi­nisztériumnál — mint ilyenek — bejegyeztették magukat. Ez összegben nincs benne az, amit az Egyesült Államok kormánya költött erre a célra, sem azok az ajándékküldemények, amelyeket amerikai lakosok európai lako­soknak közvetlenül küldtek. A fenti összegből 78 millió 177,155 dollár készpénzt képvisel, a fenmaradó 47 millió 870,945 dollár pedig különféle árut. Érdekes, hogy a kis Magyar­­ország lakosai a harmadik he­lyen állnak a nemzetek között, amelyek az amerikai közönség­től segítséget kaptak: 7,197,713 dollárt. MEGINT MEGSZÓLALTUNK Egy kimutatás fekszik előt­tem. Arról beszél, hogy az el­múlt esztendő folyamán Ameri­ka jószivü népe, a hivatalos kor­mánytámogatást 1 e s zámitva, társadalmi utón mennyi segítsé­get nyújtott Európa szükölködő­­inek. Chak természetes, hogy a­­zonnal a magyarságra vonakozó adatokat kerestem benne. Két­szer is meg kellett törölni a szem üvegemet, amig elhittem, hogy jól látok. Magyarország cim alatt ugyanis 7,197,713 dollár­nyi összeg van feltüntetve. És ez nem tréfa s nem propa­ganda. Az adatokat külügymi­nisztériumunk bocsátotta ren­delkezésére az Advisory Com­mittee on Voluntary Foreign Aid néven ismeretes szervezet­nek. Erről pedig tudni kell, hogy azokat a segélyakciókat tartja nyilván, melyek nem nyerészke­désre alakultak, amerikai polgá­rok vezetése és ellenőrzése alatt állanak s politikamentesen vég­zik munkájukat. Ilyen a mi Amerikai Magyar Segélyakciónk is... A kimutatás megjelenését elő­ző napokban vagy tízezer ameri­kai magyar is kapott valami ol­vasnivalót. Kérő levelet a mi Se­gélyakciónktól. Azért csak eny­­nyien a pár százezerből, mert ennyire tehető azoknak a száma, akik következetesen felelni szok­tak felhívásainkra. Ez azonban nem azt jelentii, hogy a többi el­zárta volna szivét és erszényét a nyomorgó és hontalan magyar­ság jajkiáltásai elől... Csak azt, hogy ennyien méltányolják az intézményeken keresztül történő segélynyújtás vitathatatlan je­lentőségét. A többi is segít roko­nokon, barátokon de magánú­ton. Ennek adatai azonban néni szedhetők össze, nem mutatha­tók ki. Már pedig éppen most, mikor az Amerika-ellenes pro­paganda annyira dühöng, bi­zony jó lenne a számok erejével adn icáfolatot az “amerikai im­perialisták” világgá kürtőit szívtelenségéről. Közte a mi ma­gyarságunkéról is. Szóltunk tehát újra a Segély­akció intézőbizottságának nevé­ben, valamennyiünk aláírásával azokról a szüségletekről, amik Okos ember újságot olvas Lelkiismeretes ember: elő­fizet. olyan kiáltóan jelentkeznek s amiknek kielégítése éhezők táp­lálását, betegek gyógyulását, munkanélküliek munkáját, hon­talanok reménységét jelenthet­né. Szóltunk újra, mert szóta­nunk kellett. Amerikai magyar­ságunk becsülete és lelkiismere­tének nyugalma kényszeritett erre. Nem tudjuk, hányán olvassák e sorokat azok közül, akik kör­levelünket kapták? És hányán olyanok, akik erről a lépésről csak innen értsülnek? Mind­nyájan látni szokták azonban lapjainkban magyar-cimeres, a­­merikai zászlós állandó közlemé­nyünket, mely “TESTVÉR” megszólítással fordul a megér­tésre hajlandókhoz. Kérjük, na­gyon kérjük: ne engedjenek a pustaságba hiába kiáltó szónak lennünk. Feleljenek. Adjanak! Gyorsan! Még ma! Mert uj há­borúnak fellegei gyülekeznek fe­lettünk. Mentenünk kell, aki és ami még menthető! Borshy Kerekes György MAGYAR FILM TRENT0NBAN Október 21-én a Park mozi­­szinházban, mely az Anderson és Washington Street sarkán van (csak két saroknyira a St. Francis kórháztól), egy tősgyö­keresen magyar, Jávor Pál uj filmje, a ‘Kerek Ferkó” lesz be­mutatva. Ez az uj film Móricz Zsigmond, a nagy iró regényéből készült, amelyben Jávor Pál, ez a legnagyobb színészünk életé­nek egyik legjobb alakításában hozza elénk a, dáridozó fiatal grófot, akiről azonban kiderül, hogy a magyar rög szerelmese és úttörő terveivel paradicsomot varázsol termékelten magyar földekre. És amellett szivszerel­­mét is a magyar nép gyermeké­ben talált ameg. Megejtően idő­szerű magyar sorskérdés egy iz­galmas regény keretében adja meg a film lenyűgöző meséjét. Jávor Pál mellett a film főszere­peit Egry Mariska, Csortos Gyu­la, Berky Lili, Benkő Gyula, Le­­hotay Árpád, Mihályi Ernő és Pompás Pufi játszák. Csodála­tos tehetségükkel, Jávor Pál dá­­ridós jeleneteivel felejthetetle­nek maradnak. A mindvégig fa­lun lejátszódó filmet gyönyörű cigányzenés jelenetek gazdagít­ják. A dalok, nóták közül kiemel­jük a következőket: “Kértem az Istent dobjon le a mennyből,” “Fejem forog kereken,” “Sej, haj, élet, élet, hej de cudar élet,” “Magyarok szép hazája, te vagy az én hazám” és számos más szebbnél szebb magyar dal és nóta. Aki a régi boldog magyar vi­déki békevilágot akarja még egyszer visszaidézni leikébe, an­nak meg kell néznie ezt a legma­­gyarabb filmet. Előadások csak egy nap, október 21-én, szombat délután 2 órától lesznek folyta­tólagosan a Park mozi színház­ban este 11 óráig. Készüljünk fel tehát erre a Jávor Pál legnagyobb dáridozó milmjére, hol nem csak Jávor Pált fogjuk látni a “Kerek Fer­kó” cimü dalos, nótás flimjében, hanem még egy nagyszerű kisé­rő műsor is be lesz mutatva (Göre Gábor) és közkívánatra a “Huszár Szerelem” dalos, tán­cos film. Belépőjegy ára 60 cent. Hungarian News of Trenton TTixtö Po-n+a -nov Pnrw___OH npr Vpíir fRENTON, N. J., 1950. OKTÓBER 20.

Next

/
Thumbnails
Contents