Függetlenség, 1950 (37. évfolyam, 10-52. szám)
1950-09-08 / 36. szám
AMERICAN IN SPIRIT MAGYAR IN LANGUAGE Hungarian News of Trenton ' YEAR 37. ÉVFOLYAM — NO. 36. SZÁM. TRENTON, N. J., 1950. SZEPTEMBER 8. Consolidated with: ‘REFORMED CHURCH INFORMER” Five Cents per Copy—$2.00 per Year A Katonai Kémelháritó Osztály nyelve két tanit és fizet a tanulóknak LEVELEK AMERIKÁBÓL MIT TEGYÜNK A BÉKE ÉRDEKÉBEN? Sokan .. töprengenek., azon, hogy helyes volt-e a Nemzetek Szövetségének álláspontja a koreai kérdésben? Az emberi természet sajátossága, hogy rosszul sikerült próbálgatások esetén mindig igyekszik valakit találni, akit a sikertelenségért okolhat. Ilyen esetekben megnyugvást érez az ember, ha megtalálja a bűnbakot. A történelem folyamán sok nagy ember fizetett életével azért, mert az események nem úgy következtek be, mint ahogyan azokat előre kiszámították. A modern világban bizonyos mértékig elnézőbbek az emberek a népek sorsának vezetőivel szemben, ha ezek rosszul sikerült vállalkozásokba vitték be országukat. Az első világháború után Il-ik Vilmos német császárt egyszerűen csak száműzték Hollandiába, mert őt világhódító tervei következtében háborús bűnösnek nyilvánították. Azonban különlegesen kegyetlen és embertelen vezetőkkel szemben, mint a milyenek a német nácik legfőbb emberei is voltak, a legmesszebbmenő lépéseket is a minden bűnt megtorló igazság győzelmének természetes következménye gyanánt lehet tekinteni. Ha nem kellene attól tartani, hogy a koreai háborúból közvetlenül beleesünk a harmadik világháború rettenetes rémségeibe, akkor a világ folyásának szempontjából a koreai háborút aránylag kis eseménynek lehetne tartani. Azonban nagyon kétséges, sőt majdnem lehetetlennek látszik, hogy a koreai háború befejezése akármilyen rövid ideig tartó békét is jelentene, azért már most is joggal töprenghetünk azon, hogy vájjon helyesen cselekedett-e a Nemzetek Szövetsége, mikor elrendelte, hog yaz észak-kóreai kommunisták jogtalan támadásaival szemben mi a délkoreaiak segítségére menjünk? Ha a harctéri események a részünkre kedvezőbbek lennének, akkor természetesen nagyon kevés amerikainak jutna eszébe a fenti , * kérdés felett töprengenie. Azonban mivel — saj nos — a mi csapataink a legnagyobb erőfeszítés és áldozat hozatal dacára is a segítségnyújtás helyett egyelőre még mindig csak védekezni kénytelenek, helyesebb e kérdést nyíltan és elfogulatlanul megtárgyalni, mint hallgatással tápot nyutani a gyengék és bizalmatlankodók suttogó kételyeinek. Az egymással szemben álló két világnézet közötti alapvető különbségek Hogy tisztán lássuk a helyzetet, az alapvető különbségeken kell kezdenünk, ami a mai világot két ellenséges táborra osztotta. A demokratikus emberi szabadság jogokon álló kapitalizmus szembe került a diktátorok vaskezével irányított állam kommunizmussal. Az előbbiben mindenki szabadon tehet az igen liberális törvények keretén belül azt, amit akar, s legfőképen szabadon és félelem nélkül nyilváníthatja akaratát. A-zonkivül titkos szavazás utján választja meg azokat, akikre az ország sorsának vezetését akarja bízni. Ezzel ellentétben a kommunizmusban nincs helye a szabad kritikának, a szabad választást pedig oly értelemben m a g y arázzák, hogy csak arra szabad szavazni, akit a párt jelöl. így tehát mig a demokráciában a nép akarata nyilvánul meg, a kommunizmusban a párt vezfetőségéneki akaratával szemben a népnek semmi joga sincs a valóságban, mert a ki a papíron előirt joggal ténylegélni próbálna, annak az élete nem sokat érne. A demokráciában a munkásnak jogait nemcsak a törvények védik, de a sztrájk jogával a szervezett munkásság nagyobb erőt képvisel a tőkénél. Kommunizmusban a munkásnak nincs joga sztrájkolni. A munkásnak nincs joga munkahelyét változtatni, nincs joga panaszra menni a “tőke” túlkapásai miatt, mert maga az állam az egyetlen tőkés. Vagyis amit a tőke akar, — az a zállam akarata. Most hasonlítsuk össze az életszínvonalat a szabad demokráciában, mint amilyen az Egyesült Államok, s a kommunizmus alatt élő országokban, mint amilyen például Magyarország is. Nagy garral hirdetik onnét, hogy ott a munkások a legszebb fürdőhelyeken nyaralnak, ahol azelőtt csak az Uraknak volt módjuk nyaralni. Ez mind nagyo nszép, mert természetes, hogy a munkásnak is ép úgy van joga nyaralni, mint az úgynevezett “uraknak” volt szabad. Azonban ha összehasonlítjuk aránylagosan, hogy hány százaléka a tényleges munkásoknak képes nyaralni Magyarországon, s hány százaléka nyaral az E- gyesült Államokban, akkor egész biztos, hogy mi itten nagy hosszakkal vezetünk a magyar munkásokkal szemben. Azt mondják, hogy Magyarországon ingyen nyaralhatnak a munkások. Igaz, nem fizetnek külön nyaralási költséget, de egész év folyamán az a kis százalék, mely -az ingyen nyaralás örömeit élvezheti, 49 vagy 50 hétig oly sokat és ol ynehezen dolgozik, hogy jóval túl fizeti az ingyen nyaralás költségeit. Nem vitatjuk, hogy Oroszországban és több kisebb kelet-európai országban a népnek nem volt valami rózsás élete, azonban a kommunizmus sohasem lesz képes az életszinvonalat olyan magasra emelni, az életet annyira kellemessé tenni, mint azt a szabad demokráciák tudják. Inkább ennek elérésére törekednének az emberek, mint kommunizmusra. Ugyanis a kommunizmus azért nem lesz sohasem képes olyan mértékű szabadságot nyújtani az embereknek, mint azt a szabad demokráciák teszik, mert abban az egyetlen munkaadónak, az államnak érdeke anynyira előtérbe tolul minden egyéb érdekkel szemben, hogy azok akik az államot a különböző hivatalokban képviselik, még a legjobb akarat mellett sem képesek az egyéni érde(Folyt. a 4-ik oldalon) A Katonai Kémelháritó Osztály new yorki fiókja nyelvekben jártas fiatalembereket keres, akik rádió, térkép olvasó, fényképező és titkos írásokat megfejtő különítményekben szolgálnának. Garland H. Williams, a new yorki katonai kémelháritó osztály főnöke a katonai tartaléknak New York City-ben, 260 East 161 Street alatti hivatalában úgy nyilatkozott, hogy főleg olyanokra van szükség, akik nyelvekben jártasak. Legalább egy idegen nyelv tudása szükséges. Tizenhét és harmincöt év közötti férfiakat és nőket keresnek, előző katonai szolgálat nélkül is, de nyelv tanulásra hajlamosokat. Az épületben az esti órákban nyelvtanfolyamokat tartanak fenn, amelyek révén a jelentkezők nyelvtudásukat tovább fejleszthetik. A tanárok külföldi születésű szakértők és a tafolyamok minden fontosabb nyelvet felölelnek. Nem-polgárokat is felvesznek, ha legalább első papírjuk van. Azokat, akik korábban is teljesítettek már katonai szolgálatot, legutoljára viselt rangjukban állítják vissza. A kémelháritó osztály tagjainak nyelvosztálya háborúban ellenséges hadi foglyokat kérdez ki, az ellenségtől eredő okmányokat fordítja le, kapcsolatot teremt a szövetséges és baráságos hadi erőkkel. Mások rádiót kezelnek, vagy ellenséges rádió-leadásokat hallgatnak ki. Ellenséges államok térképeit elemzik, ellenséges területek felett felvett fényképeket tanulmányoznak. A kiképzés ideje alatt minden katona teljes fizetést kap a tanulásban eltöltött órákért. “Lou Viz helyett pezsgőt ittak... A Liberte nevű francia luxusgőzhajó első utján elszámitotta magát a kapitány és kevés ivóvizet vittek a hajóra. Fele utonn kifogytak a vízből, de az utasok nem bánták, mert mindenütt pezsgőt szolgáltak fel a viz helyett. 1246 utas érkezett a hajóval New York kikötőjébe. 4000 üveg pezsgő fogyott el 5 nap alatt. A kapitány azzal védekezik, hogy “kilyukadt a víztartály.” Az utasok nem firtatták, tekintve, hogy bőven folyt helyette a finom francia pezsgő... (Lehet, hogy szándékos volt az “itatás” az uj francia luxushajó “leányutján”...) Earn While You Learn” a jelszavuk. További felvilágosítás nyerhető New York városában, a Melrose Building-ben, 260 East 161 Street, (Telefonszám: Cypress 2-6704) minden kedden és szerdán este 7 és 9 között. Ha me gakarjuk tudni, hogy milyen más városokban tartanak hasonló tanfolyamokat, Írjunk a Headquarter-hez, ¥, S. Army Military Reserve-nek, a fenti címre. (New Yorkban van az Első Katonai Körzet főhadiszállása.) Common Council. Szibériába viszik a felvidéki magyarokat Bécsből jelenti az INS, hogy a nyugati hatalmak egy jelentést tanulmányoznak, mely szerint Szovjetország és Csehszlovákia titkos megállapodást kötöttek egymással. A megállapodás közönséges íab*saolgaszerződés. Ttartalma: szerint 50,000 csehszlovákiai antikommunista magyart családostól • a közeljövőben S z o v j Poroszországba szállítanak kényszermunkára, ugyanakkor 0.r o s zországból nagy tömegben skovjetorosz “mezőgazdasági munkásokat” visznek Csehszlovákiaába, a felvidéki magyarok helyére. Mindezt “kölcsönös segélynyújtási egyezménynek” nevezték el. A hir emigráns csehek adatai alapján jutót el a nyugati hatalmakhoz. Az információk szerint Prágában írták alá az egyezményt ez év március első felében. A nyugati körök megütközése az embertelenség ilyen formában való koifdikálása láttán, határtalan. Számunkra, magyarokra pedig ez a hir nem csupán szenzációt jelent, hanem azt a tényt, hogy a hir mögött a felvidéki antikommunista magyar tömb újabb megbontásának kísérlete rejlik. Amit az azóta elsüllyesztett magyarfaló Clementissoviniszta módon “kommunista elvei ellenére” megkezdett, azt Sztálin, “népek atyja” és csehszlovákiai megbízottja, Gottwald még nagyobb szláv sovinizmussal folytat. A nagyszláv imperializmus középeurópai berendezkedésének újabb szomorú fejezete előtt állunk és felvidéki magyar testvéreink kálváriájuk újabb állomására érkeztek. Az USA a kérdést “tanulmányozza.” Vájjon még meddig folytatják a “tanulmányozásokat”? • , A Magyar Otthon Igazgatóság Női Csoportja paraszt bált rendez A Magyar Otthon Igazgatóságának Női Csoportja ezúton is felhívja az összmagyarság figyelmét arra, hogy szeptember 23-án nagyszabásúnak ígérkező paraszt bált rendez a Magyar Otthon dísztermében, melyre az előkészületek kezdetét vették Mrs. Frank Angebrandt, a vigalmi bizottság elnöknőjének vezetése mellett, mig Miss Mary King a vigalmi bizottság alelnöknője. Mint fentebb is említettük, megkezdődtek az előkészületek, s olvasóinkat bővebb információkkal fogjuk ellátni. “Végezni a szörnyeteggel!” John Walsh indianai demokrata képviselő beszédet mondott a postatisztviselők konvencióján. “Ha egy octopussal végezni akarunk, a sivére kell ütni. Ugyanígy kell eltaposni a szörnyeteget, amely a világ szabad népeit fenyegeti. Ha a szovjet tovább folytatja hódító háborús politikáját, nem habozunk tovább, előveszzük atombombáinkat és nem várunk, amig a kommunisták lassan vérzetetnek el bennünket. Amerikáakn legalább 250 nagyerejü atombombája van. Jobb ma felhasználni ezeket a bombákat, mint várni velük, amig esetleg későn lesz.” Sztalinék gondjai Jólinformált diplomáciai körökben úgy tudják, hogy Sztálint és a Kremlin albasáit nem annyira Korea aggasztja, mint inkább Kina. Emiatt kellett Molotovnak sürgősen Peipingbe utazni, hogy bizalmas tárgyalásokat folytasson Mao kommunista vezérrel, aki hir szerint Tito nyomdokaiba lépett és független akar maradni. Az orosz befolyást lerázva a saját utján kíván haladni Kina vezére. Mao csalódott az oroszokban, akik ígéretekkel halmozták el, de közben mit sem adtak. Kina népe pedig nagyobb nyomorban sínylődik, mint valaha. Tizmotoros légierőd Az uj amerikai “légierődnek,” a B-36 modell-nek tiz motorja van. A bombázó szörnyeteg 420 autómotor erejével működik. Mialatt ágyuk dörögnek, a világ béke után áhítozik. Mialatt koreában vészterhes katonai akciók folynak, államférfiak és diplomaták szócsatákat vívnak, a háború okozóit leleplezik és a megegyezés alapjait körvonalazzák. A békés polgár azt hihetné, hogy ezekben az elvont és szövevényes ügyekben mit sem tehet, pedig épen ellenkezően, reá vár a legfontosabb szerep. A nagy pernek ő a közönsége, a történelem egyik legsúlyosabb jogi vitájában társaival együtt ő a tagja az esküdtszéknek. A békés polgár kötelessége, hogy ismerje a vita anyagát és tehetségéhez képest terjessze az igazságot. A polgárnak, aki gyakran, vagy kevésbé gyakran, külföldre ir levelet, még külön kötelessége is van. Beszéljen a békéről, úgy ahogy Amerika elképzeli és kívánja. A levelekben támogassa azt, amit államférfiaink az E- gyesült Nemzetek ülésein hangoztatnak, amit Amerika Hangja hirdet a rádión és amit minden tisztességes ember érez a lelkében. Ha kételkednénk annak a fontosságában, hogy a mi békeszándékainkról írjunk, figyeljük meg, mit tesz á Szovjet. Amikor a koreai. harcok megkezdődtek, a Szovjet kiküldöttei egyszerűen kisétáltak az Egyesült Nemzetek üléseiről és megtagadták további részvételüket a tanácskozásokban ; később azonban köpenyeget forgattak és bejelentették, hogy ismét résztvesznek az üléseken. Mindenki nagy érdeklődéssel várta a szovjet kiküldötteinek visszatértét. Csakhamar kiderült azonban, hogy a Szovjet nem akart egyebet, mint színpadot, ahol ismét elpuffogtassa rozsdaette, hazug állításait, remélve, hogy sikerülni fog a világgal elhitetni, hogy Oroszország békét akar és a támadókat elitéli. A tények azonban túlságosan jól ismertek és túlságosan szembetűnők ahoz, hogy a Szovjet sikert érhessen el. A kommunista északkoreaiak indokolatlan támadása kezdte meg a jelen öszszetüzést. A háború megszűnik, ha ezek a kommunisták visszavonulnak a vonal mögé, amelyet az Egyesült Nemzetek megállapítottak. A Szovjet kiküldöttei nem változtathatnak meg történelmi tényeket, de mégis reményük, hogy emberek elméjét megzavarhatják és helytelen következtetésekre bírják. Mit tegyen tehát a levélíró? Határozottan és kétségbe vonhatatlanul hangoztassa, hogy Amerika az Egyesült Nemzetek szolgálatában kezdte el és folytatja katonai akcióját a Távol Keleten. Az Egyesült Államok akkor hívta be fiait, amikor az Egyesült Nemzetek a kommunista Koreát bűnösnek találták a leplezhetetlen támadásban. A- merika le fogja tenni fegyvereit, mihelyt az Egyesült Nemzetek megállapítják, hogy a béke feltételei fennállanak. — Ha a levélíró hazájának magasztos célját szolgálni akarja, Írja csak meg a fenti tényeket. Aztán igy folytathatja: “Ne engedjétek magatokat megtévesztetni a Szovjet u. n. béke propagandájával. Amig ők a békéről papolnak, csatlósaikat arra izgatják, hogy még nagyobb háborút készítsenek elő. Mi ugyan irtózunk a háborútól, de hajlandók vagyunk háborút folytatni, hogy a terrort és támadó szándékot kiirtsuk a földről.” Common Council Haditermelésre tért át Magyarország A magyar nehézipar parancsot kapott, hogy át kell térnie a haditermelésre. Vasárnapra is berendelték a munkásságot és szigorú büntetéssel sújtják a távolmaradókat. A csepeli municiógyárban éjjel-nappal folyik a hadianyagok gyártása. Orosz komiszárok ellenőrzik a gyártást és szállítják a szovjetunióba a termelést. Augusztus 7-12 között ‘Korea hetet” rendeztek, amikor is a munkások bérét erőszakkal vették el a koreai hadjárat segélyezésére. Az amerikai levelek agyoncsapják a szovjet propagandát ÖNZETLEN SZERETET... A mai kor hatalmas tudományos fejlődésében az emberiség csak úgy menthető meg, ha az önzetlen szeretet embertársainkkal szemben erősebb lesz, mint egyéni önzésünk. A szeretet az a dinamikus erő, amely az egész világot barátságossá, meleggé és széppé transzformálja. Szeretet nélkül nincs szabadság, nincs béke és nincs boldogság. A szeretet az igazi életet adó erő és az, aki a szeretetet önzetlenül, minden egyéni érdek nélkül gyakorolja, hosszabb életű és életének tartama alatt széppé változik minden, mert a szeretet magában véve jóság, a jóság magában véve ellenszere minden félelemnek és a szeretet olyan alkotó erő, amely a tökéletes boldogságot jelenti. A szeretet ellenszere a gyűlöletnek, nyomornak, pusztulásnak. A szeretet az az erő, amely átformálja kicsiny “egonkat” és szűk látókörünket felemeli a nagy Végtelenség horizontjára. Felemelni embertársunkat a bajban, segíteni az elesetteken: önmagunknak boldogságot jelent, egyéni érdekeinket háttérbe szorítani, hogy másokon segíthessünk, csak a kreativ erők tulajdonsága. A mai kor embere pusztulásra van Ítélve, mert századunk bűne és betegsége, hogy az emberi gyengeséget hangsúlyozzuk és növesztjük szenzációvá, mig az alkotó erő háttérbe szorul. Napjaink és lapjaink telve vannak a bűnözők és gyilkosok lajstromozásával, mig a jócselekedetek az ismeretlenség homályába merülnek. Az a közösség, amely nem tart össze, ahol a szomszéd a szomszédját nem szereti, semmivé válik és elpusztul időnek előtte. (The Beacon Press, Boston, 1950) i
