Független Magyar Hírszolgálat, 1992. március-1993. február (16. évfolyam, 1-12. szám)
1992-03-15 / 1. szám
A WASHINGTON POST, február 13-i számában nem a leghízelgőbb cikk látott napvilágot a magyarországi közállapotokról. A "Hungary’s Skinheads Terrorize Eon-Whites" című helyszíni tudósítás azt írja, hogy a színesbőrű - un. harmadik világbeli országokból származó - diákok állandó félelemben élnek, mert a magyar "bőrfejűek" ahol lehet, bántalmazzák és életveszélyesen fenyegetik őket. Ehhez tudni kell, hogy a kommunizmus liberalizálódásának idején, a hetvenes-nyolcvanas években feltűnően sok színes - afrikai, ázsiai és közelkeleti arab - diák lepte el a magyar egyetemeket, ahol majdnem nyugati körülmények között, de a nyugati egyetemeknél jóval olcsóbban végezhették tanulmányaikat és szerezhettek diplomát. A diktatúra alatt biztonságban érezték magukat, de ahogy Magyarország fölött felvirradt a szabadság, addig hamu alatt izzó indulatok törtek felszínre és bandákba verődött "bőrfejűek" tűnnek fel időnként az egyetemek körül, hogy riogassák a színesbőrűeket. Ebből néha verekedés robban ki, ami gyakran végződik súlyos^sérülésekkel, de néha halállal is. Az új-náci ideológiát valló bőrfejűek számát a rendőrség Budapesten ezerre becsüli: mindig csoportosan járnak és rendkívül agresszívek. A POST természetesen nem hagyja ki annaK említését, hogy a cigány és zsidó lakosság is veszélyeztetve érzi magát tőlük, viszont hozzáteszi, hogy Csehszlovákiában is létezik hasonló skinhead-mozgalom. Ami lehet, hogy csak válasz a színes diákok viselkedésére. Mert azok se angyalok: a POST írja, hogy egy 16 éves magyar fiút nemrég agyonvert egy nigériai egyetemi hallgató... ____Idén volt 50 éve annak, ho^y u 2. honvéd hadsereget kivezényelték a szovjet frontra, ahol egy év múlva, a Don-kanyarban a hadsereg fele elpusztult. Ebből az alkalomból, éppúgy mint tavaly, a budai Mátyás-templomban emlékező misét tartottak a Honvéd Hagyományőrző Egyesület szervezésében, ahol számos közéleti személyiség, köztük Göncz Árpád és Antall József is megjelentek, a mise után a Hadtörténeti Múzeumban rövid ünnepség volt, ahol Antall József beszédet mondott. Ebben a doni tragédiával kapcsolatban utalt Magyarország háborús kényszerhelyzetére és kijelentette, hogy az ország 1942-ben csak két alternatíva - a német vagy a szovjet - között választhatott és az akkori kormányok magatartása nem kifogásolhatóbb, mint Európa többi országaié. Kéri Kálmán képviselő felszólalásában hangsúlyozta, hogy a magyar honvéd a Donnál a magyar haza érdekében harcolt, hogy a kommunizmus minél távolabb legyen otthonától.- Antalit is, Kéri tábornokot is heves támadások érték szélsőbalról: történelemhamisítással vádolják őket és azzal, hogy a náci agresszió támogatását a kommunizmus elleni harc ürügyén akarják rehabilitálni. Kohl német kancellár és Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter február 6.-án Budapestre látogattak, ahol két napon keresztül tárgyaltak vendéglátójukkal, Antall József miniszterelnökkel, Göncz Árpád köztársasági elnökkel, valamint gazdasági szakemberekkel. A kormányfővel négyszemközti beszélgetést folytatott a német kancellár /Antall Józsefnek tudvalévőleg tolmácsra sincs szüksége, mert jól beszél németül/, az államfővel való találkozásának pedig az volt az érdekessége, hogy azon jelenvolt Für Lajos, az MDF ügyvezető elnöke és Tölgyessy Péter, a legnagyobb ellenzéki párt, az SZDSZ elnöke is. /Ez összefüggésben lehet a miniszterelnök állapotának súlyosbodásáról elterjedt hírekkel, ugyanis Antall József akadályoztatása esetén Für Lajos lenne az utód az MDF élén./ Kohl kancellár és Antall József az első napon aláírták a két ország közti tíz évre szóló alapszerződést, melynek címe: "Szerződés a baráti együttműködésről, és az európai partnerségről". A második napon a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét adta át Göncz Árpád Helmut Kohlnak a két ország közti kapcsolatok érdekében kifejtett tevékenységéért. Az Oslóban^székelő Nobel Intézethez eddig 105 jelölés érkezett a jövő évben esedékes Nobel-békedíjra.A jelöltek közt szerepel Tőkés László püspök, Borisz Jelcin orosz elnök, Willem de Klerk dél-afrikai államfő, Nelson Mandela, Javier Pérez de Cuellar volt ENSZ-főtitkár és Vaclav Havel csehszlovák elnök.
