Független Magyar Hírszolgálat, 1992. március-1993. február (16. évfolyam, 1-12. szám)
1992-03-15 / 1. szám
Kicsit unalmas már szünet nélkül hallgatni azt a reklámszöveget - amit kétségkivül nyugati vélemények is alátámasztanak -, hogy Magyarország a kelet-középeurópai térség legstabilabb állama és a volt szovjet-csatlós országok közül az itteni beruházásokban látják a legtöbb fantáziát a külföldi tőkések. A magyar kormány szócsövei - otthon is, nyugaton is - nem kis dicsekvéssel hangoztatják ezt, amire méltán lehetünk büszkék mi, nyugaton élő magyarok is, hiszen közös hazánk sikereiről van szó. A kérdés csak ott van, hogy mennyiben mondható ez sikernek? A kétségen kívüli tény ugyanis nem abszolút igazság, hanem nagyonis relatív,ugyanis azt kell néznünk, hogy mihez vagy kikhez viszonyítva stabil a fejlődés iránya és a politikai helyzet? Vessünk egy pillantást a térképre: alulról felfelé haladva, Bulgária eleve kiesik, mert egyrészt szláv elkötelezettsége révén utoljára szakított a szovjetbarátsággal s különben is már nem Közép-Burópa. Románia politikailag még mindig a Ceauescu diktatúra nyomvonalán halad és nemzetiségeinek kezelése nyugaton nem kelt bizalmat. A széthullóban lévő Jugoszláviát említeni is kár,de hasonló válságos korszakban élnek Csehszlovákia népei is, ahol - remélhetőleg véres háború nélkül - de éppúgy be fog következni a szakadás, mint Magyarország déli szomszédjánál. Lengyelország - pár sorban aligha elemezhető okok miatt - egyetlen gazdasági csődtömeg. A külföldi tőke ezeket az országokat nagy ívben elkerüli és Magyarországon próbálkozik, ahol viszonylag nyugodt a politikai helyzet. Másokhoz viszonyítva. andrasfalvy Bertalan művelődési miniszter és Charles Thomas, az Egyesült Államok nagykövete nemzetközi sajtótájékoztatót tartott abból az alkalomból, hogy Budapesten megnyílt a Magyar-Amerikai Oktatási Csereprogramok Irodája, az un. Rulbright iroda. Bzt a programot Arkansas állam egykori szenátora, William Pulbright teremtette meg 1946-ban "az Bgyesült Államok és a többi országok népei közti kölcsönös megértés elmélyítésére". a széleskörű oktatási program alapelve, hogy személyes kapcsolatok létesüljenek a diákok és a tanárok között. A Magyar Köztársaság és az Amerikai^Egyesült Államok 1930. december 6-án írta alá a megállapodást az oktatási cserebizottságok megalakításáról, az ösztöndíjakat meg kell pályázni és a döntést egy vegyes bizottság hozza. A vVaSHIím'dun POST február lü-i számában két magyarvonatkozású cikket is találhattunk: az egyik a "Visegrádi Hármak" országaiban történt külföldi befektetéseket sorolja föl s itt előkelő helyet foglal el Magyarország, Csehszlovákiával és Lengyelországgal szemben. A lap másik cikke az esztergomi Suzuki-gyár megnyitása körüli problémákkal foglalkozik: a gyakorlatra Japánba küldött magyar munkások elégedetlenek a japán fizetésekkel és az ellátással, az ellentéteket a japán és a magyar vezetőség közös egyeztető tárgyalásokkal igyekszik elsimítani, amire egyelőre nincs sok remény. Az eddigi statisztikák szerint a magyarországi munkanélküliség főképp az alacsony képzettségűeket - segédmunkás kategóriákat - sújtja. A Magyar Nemzet egy legutóbbi vezércikke szerint kezdenek visszatérni a "régi szép idők" és egyre több az állástalan diplomás Magyarországon. Ma már a munkanélküliek 20-25 százalékát teszik a magasan kvalifikált emberek, mérnökök, pedagógusok, mezőgazdászok, erdészek, állatorvosok. A cikk pályamódosítást, átképzést, új szakmákra való áttérést ajánl a munka nélkül maradt diplomásoknak, majd olyan javaslattal is előáll, hogy menjenek az állástalan fiatalok külföldre: "A nyugati országok magasabb színvonalú gazdasági szférájában értékes tudással gazdagodhatnának fiataljaink,akik hazatérve néhány év után itthon kamatoztathatnák ismereteiket" - olvassuk és életrevalónak tartjuk az ötletet. A nyugati országok magasabb színvonalú gazdasági szférájában szerzett tudásunkat mi is haza akartuk vinni, hogy a haza javára otthon kamatoztathassuk - nem mutatkozott rá igazi igény. Mindennél ékesebben bizonyítva, hogy az emigrációtól való elzárkózásnak politikai okai vannak. Vagy csak nem akarják növelni az otthon egyre súlyosbodó munkanélküliséget?...
