Független Magyar Hírszolgálat, 1992. március-1993. február (16. évfolyam, 1-12. szám)

1992-05-15 / 3. szám

- 3 -Végül még csak annyit: megértjük azt, hogy otthon nem lehet máról­­holnapra, varázsütésre megteremteni a demokráciát. Megértjük, mert mi se kétszáz éve haladunk ezen az úton és élvezzük áldásait, mint az előadás elején Benedek István szavaiból hallottuk enneic feltételezését. Hiszen magyarok vagyunk és - múltbéli kényszerítő körülmények miatt - csak éppen Amerikában élünk: azelőtt /ki 2o, ki 30, ki 40 évvel előbb/ még mi is hazai levegőt szívtunk. Itt a demokrácia nélkülünk teremtődött meg, azt készen kaptuk, annyit viszont megtanultunk, hogy ott nem virágozhat igazi demokrácia, ahol paktumok szabnak korlátokat a nép akaratának. Akik ma a nép bizalmából vannak kormányon otthon, azoknak észre kell venniök, hogy a politikai helyzet gyökeresen megváltozott 1981 /1983? 1987? 1989?/, a paktumkötések kora óta és a paktumokat fel kell mondaniok. Mert amíg nem a többség akarata érvényesül, amíg meg van kötve a kormány keze, demokrá­ciáról aligha beszélhetünk.Magyarországon. X Maecenas II. néven folyt le március végén a pénzemberek találkozója a magyar fővárosban: nyugati - elsősorban amerikai - és keleti, főleg a volt Szovjetunió pénzemberei és gazdasági szakértői gyűltek össze ta­nácskozásra, hogy ismerkedjenek egymással és megbeszéljék a térség be­fektetési lehetőségeit. A találkozót, a Batthyányi Társaság elnöke, Ver­mes Péter és Albert Reichmann amerikai tőkés szervezte. A mintegy 250 résztvevő előtt Kádár Béla külgazdasági miniszter ismertette a magyar­­országi befektetési lehetőségeket és hangsúlyozta a befektetés bizton­ságát. - Itt kell kitérnünk arra, hogy a befektetések néha nem hoznak hasznot az országnak, mert a befektetők érdekei nem mindig és nem minden­ben egyeznek a helyi érdekekkel. Ennek példáját láthatjuk most, amikor az, a,úxr érkezett Budapestről, hogy a Tungsram gyár üzemegységeinek nagy részét leállították es elbocsátották a munkásokat. A Tungsram ugyanis a General Electric tulajdonában van és a GE nem akar konkurrenciát a pia­con. Megvette a gyárat és most leállítja a termelést, mert ez kifizető­dőbb számára. Már hírt adtunk arról, hogy a magyarországi Tungsram gyárat két év óta üzemeltető General Electric a magyar gyár tizenegy üzeméből tizet át­menetileg leállított, mert veszteséggel dolgoztak és mert az amerikai tulajdonos így akar elsőbbséget biztosítani a saját hazai termékeinek, kivonva a piacról a konkurrenciát. MqSt újabb részletek szivárogtak ki az újpesti gyárnak kb. ötezer munkásat érintő intézkedésről. Ebből négy­ezer főnek "korai nyugdíjazást" ajánlott a gyár, a többit egyelőre fi­zetésük 80 százalékának folyósításával "lay-off"-ra tette'k. A cél az összlétszám legalább 25 százalékos csökkentése. - A General Electric 1989-ben 150 millió dollárért vette meg a Tungsramot s azóta évente 13 milliót fizet rá. A tervezett 40 millió dolláros beruházás összegét ta­karékossági okokból felére csökkentették, de ez csak pillanatnyi megol­dást jelent, hosszú távon rontja a javulás esélyeit. Az erről szóló hírt a New York Times úgy kommentálja, hogy a GE sikertelensége figyelmezte­tést jelenthet más nyugati vállalatoknak, amelyek magyarországi befekte­tés gondolatával foglalkoznak. Es ez sajnos igaz. A Nemzetközi Valutaalap, az IMF szakértői ismét megvizsgálták a magyar gazdasági helyzetet a miután megállapították, hogy az megfelel a követel­ményeknek, hozzájárultak újabb 400 millió dollár hitel folyósításához. Az újabb kölcsönök felvételét sokan nem helyeslik a magyar gazdasági élet irányítói között se, de a Nemzeti Bank bankárai szerint el kell fo­gadni a hitelt s ugyanakkor tovább^kell fizetni a régi adósságokat»vala­mint a kamatokat. E módszer ellenzői azzal érvelnek, hogy már 1980 óta tart a forráskiáramlás a magyar gazdaságból - tavaly már túllépte a hat milliárd dollárt - s ugyanakkor az ország adósságállománya megduplázódott, 10 milliárd dollárról 21 milliárdra nőtt.

Next

/
Thumbnails
Contents