Független Magyar Hírszolgálat, 1991. március-1992. február (15. évfolyam, 1-12. szám)

1991-12-15 / 10. szám

KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET ÉS BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT Független Magyar Hírszolgálat INDEPENDENT HUNGARIAN NEWS SERVICE WASHINGTON, D.C. Szerkeszti: Stirling György . 4301 Columbia Pike, Arlington, VA 22204 1991« december IS. Megjelenik minden hó 15-én XV« évfolyam 10« szám November havi összefoglaló Érdemes felfigyelni arra az egyelőre még visszafogott, de szemmel­­láthatóan keményedo kritikára, mellyel bizonyos körök a november 4-én a régi kommunista bűnök számonkérését lehetővé tévő un, Zétényi-Takács-fé­­le törvényjavaslat megszavazását fogadták. Visszafogottak ezek a hangok, mert a magyar parlament a demokrácia játékszabályai szerint többségi sza­vazással döntött így, amibe nem lehet belekötni, amellett eddig még sen­kinek se görbült meg a haja szála se a bűnösök közül,ám ugyanakkor a sza­vak mögött már érezni a fojtott indulatot, amely egyesekben forr amiatt, hogy zöld utat kapott az igazságszolgáltatás. Ami a bűnösökben félelmet, védőikben,a bűnpártolókban ingerültséget,azokban pedig, akiket a hatalom­­átvételkor adott szavuk, a pozíciókért kötött paktum köt, idegességet kelt. Nagyonis megfontoltan írtam fentebb igazságszolgáltatást és nem szá­monkérést, melyre liberális berkekben rendkívül érzékenyek és mindig azzal hozakodnak elő, hogy a Nyugat - és főleg a^ amerikai tőke - nem nézi jó szemmel az ilyesmit s miután Magyarország jövője az ottani körök jó­indulatától függ, túl nagy a kockázat. /És ellenkezik a paktum feltétele­ivel is.../ Mert - mondják ők -, ha például Péter Gábor állítják bíróság elé, a visszhang nem az lesz, hogy a hajdani ÁVH tömeggyilkos vezetőjét vonják felelősségre, hanem az, hogy üldözik a zsidókat Magyarországon. Antall József eddig mindig ezzel tért ki az elszámoltatást sürgetők köve­telései elől, hogy Amerika lenne az első, amelyik rossz néven venné egye­sek múltjának felhánytorgatását s annak végzetes pénzügyi következményei lennének Magyarországra nézve. Most vajon mit mond Antall József, amikor a magyar országgyűlés - fittyet hányva a paktum előírásainak - többségi szavazással, vitathatat­lanul demokratikus módon szabad utat adott a bűnök kivizsgálásának? fii­végre a képviselők mégiscsak a választóikat, az ország népét képviselik és ha ők így döntöttek,azt a népakarat megnyilvánulásának kell tekinteni. Azt pedig a demokráciában tisztelni kell, még ha nem is illik bele bizo­nyos befolyásos körök elképzeléseibe és ellenkezik a paktummal. No dehát korai lenne az izgalom, mint ahogy korai a triumfálás is azok részéről,akik a rendszerváltás pillanata óta sürgetik a bűnösök elleni eljárás megindítását. Az elévülésről szóló új törvény csupán le­hetőséget ad az igazságszolgáltatásra, de a folyamatot még el nem indít­ja. S amig a dolgok odáig fejlődnének, addig a bűnpártolók még százszor elgáncsolhatják a szándékot, pestiesen "megfúrhatják" az ügyet. Már meg is kezdték az aknamunkát. Csak fel kell ütni a hazai újságo­kat, hogy Ízelítőt kapjunk a "figyelmeztetésekből", amelyekkel a bűn­pártolók el akarják riasztani a törvényes eljárástól azokat, akik olyan erkölcsi világrendet képzelnek el, melyben a jó elnyeri jutalmát, a rossz pedig bűnhődik. A Magyar Nemzet egyik legutóbbi vezércikke /egy olyan új­ságíró tollából, aki mindvégig kiszolgálta Kádárékat/ például az ország nemzetközi tekintélyét félti a bűnösök felelősségrevonásától és idézi a Frankfurter Allgemeine Zeitungot, mely "fenntartásait hangoztatja a hé­ten elfogadott elévülési törvénnyel szemben, mondván, hogy az évforduló-

Next

/
Thumbnails
Contents