Független Magyar Hírszolgálat, 1991. március-1992. február (15. évfolyam, 1-12. szám)
1991-11-15 / 9. szám
Függetlén Magyar Hírszolgálat INDEPENDENT HUNGARIAN NEWS SERVICE WASHINGTON, D.C. Szerkeszti: Stirling György 4301 Columbia Pike, Arlington, VA 22204 1991. november 15. Megjelenik minden hó 15-én XV. évfolyam 9. szám Október havi összefoglaló A prágai parlament - a Szövetségi Gyűlés - alapos előkészítés és többszöri átfogalmazás után végre elfogadta az un. feddhetetlenségi törvényt, amit már hosszú hónapok óta sürget az ellenzék. Csehszlovákiában is éppoly kesztyűs kézzel bántak eddig a múlt rendszer közszereplőivel és erőszakszervezeteinek alkalmazottaival, mint Magyarországon /Romániában, Bulgáriában és Németországban, ha lassan is, megindult a felelősségrevonás és folynak perek/ és foggal nevezték a következetesebben kommunistaellenes politikát sürgetők a csehszlovákiai átalakulást "bársony" forradalomnak. Havel, aki sokkal aktívabb ellenzéki múltra tekint hét vissza, mint a mai magyar vezetés tagjai közül bárki is, úgy látszik végre felismerte, hogy a letűnt rend embereivel nem lehet a siker reményében jövőt építeni: egy évvel a kommunizmus bukása után szabad utat en gedett a kemény kéz politikájának. Már amennyire ez annak nevezhető. Ami ma Csehszlovákiában történik, jó precedens lehet az óvatoskodó magyar vezetés számára és biztosra veszem, hogy a kormány érthetetlen puhaságát jobbfelől már eddig is gyakran kifogásoló és ha nem éppen felelősségrevonást, de legalábbis elszámoltatást követelő ellenzék meg fogja ragadni az alkalmat, hogy a cseh példára hivatkozzák. Ami annál is kézenfekvőbb, mert hazánk északi szomszédjára sokmindent lehet mondani, csak épp azt a minden számonkérést csírájában megölő vádat nem,bogy fasiszta. Mert Csehszlovákiában már akkor demokrácia volt - a két világháború között -, amikor Közép- és Kelet-fíurópa népei /beleértve hazánkat is, ahol a Horthy-rendszer tiszteletreméltó eredményeket produkált, de a feudalizmus számos ismérvétől nem tudott szabadulni/ még csak hírből ismerték azt. Dehát Havel kezét valószinüleg nem kötik meg különböző paktumok,mint amelyek a szabad cselekvésben gátolják akár Gönczöt, akár Antalit. Azokra az "ellenzéki kerekasztal" mellett született kompromisszumokra gondolok, amelyek biztosították a békés átmenetet - a hatalom átadását és átvételét - a kommunizmusból a kapitalizmusba. 3 aminek egyrészről a mai vezetők közül többen a tisztségüket, másrészről az ország leromlott állapotáért és a népellenes bűnökért felelősek büntetlenségüket köszönhetik. Amikor valaki ezért szót emelt, eddig két kifogás hangzott el felelős kormánykörökből: az egyik, hogy a Szovjetunió még mindig határos Magyarországgal, a másik, hogy tekintettel kell lenni Amerikára,mert ott nem szerétik,ha valahol pellengérre állítanak baloldaliakat./Jobboldaliakat szabad - Nürnberg óta -^akár naponta perbefogni, akasztani, vagy még kerékbe is törni,hisz * őértük az Amnesty International se nagyon emel szót, de a baloldaliakkal csínyján kell bánni, mert úgye az ország érdeke így kívánja.../ No igen, az ország érdekei!... Bgy nemrégiben Washingtonban járt hazai politikus azt fejtegette nekem, hogy a kormányt két oldalról zsarolják: Moszkvából /ma már onnét politikailag aligha, inkább gazdaságilag/ és a Wall Streetről. Mert amelyik pillanatban megkezdődnék a felelősségrevonás, azonnal ranksütnek az antiszemitizmus belyeget. Mely alaptalan vád felépítésén nemcsak a New York Times és a Washington Post buzgólkodik, de jónéhány otthoni és egy-két nyugaton élő honfitársunk is...-
